Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-16 / 242. szám

S Z O L N O K I U L lyi U n I____ NAPLÓ Beszámoló a Szolnok megyei képviselők tanácskozásáról , Az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja az elmúlt hét szombatján ülést tartott, ame­lyen az eddig végzett munka ér­tékelése és egyéb kérdések megvi­tatása mellett, a megye mezőgaz­dasági helyzetét is elemezték. Az első napirendi pontban Ju­hász Imrévé értékelte a képviselő csoport eddigi munkáját. Beszá­molójában megemlítette, hogy az augusztusi országgyűlés óta sokat javult a képviselők munkája, így a Szolnok megyei képviselőké is. A képviselők jobban tartják a kap­csolatot választóikkal, sokkal töb­bet tartózkodnak közöttük. A harmadik negyedévben a ■megye tizennégy képviselője 24 beszámolót és 7 fogadónapot tartott, Ezután beszámolójában a megyét érintő aktuális kérdésekre tért át. Foglalkozott az egyre jobban el­terjedő törvénysértésekkel, ame­lyek az esetek többségében a bü­rokratikus ügyintézés torzszülöttei. A továbbiakban beszélt a lakás­ügyről, az öntözésről, érintette az öregségi és nyugdíjügyet, valamint kérést intézett Házi vezérőrnagy elvtársihoz a Szolnokon felszaba­dult laktanya ügyében. Kérte tá­mogatását a felsőbb szerveknél, annak helyes felhasználása érdeké­­bem A második napirendi pontban Hódos elvtárs ismertette a szövet­kezeti gazdálkodás helyzetét, a me­zőgazdaság és áruforgalom helyze­tét a megyében, és ezéket szám és statisztikai adatokkal támasztotta alá. A képviselők közül elsőnek Házi vezérőrnagy elvtárs szólalt fel. — Beszélt a tagosításóknál tapasz­talható törvénysértésekről, amelyek nem éppen kedvezően hatnak a megye egyénileg gazdálkodói han­gulatára. Befejezésül megígérte, hogy a lehető legnagyobb segítsé­get nyújtja a megüresedett lak­tanya problémájának megoldásá­ban. Dávid Ferenc elvtárs részletesen elemezte a ' begyűjtéssel kapcsola­tos tennivalókat. Helytelenítette, hogy a három évre elfogadott be­gyűjtési rendszert időközben két­szer változtatták meg. A három­éves terminus most lejárt, jó len­ne, ha az új begyűjtési rendelet sokkal egyszerűbb lenne, mint az eddigiek. Arra kell törekedni, hogy a megye falvaiban ne történjen törvénysértés, igazságtalanság. En­nek megelőzésére mindent meg kell tenni a tanácsi szerveknek. Z. Nagy Ferenc, az országos me­zőgazdasági bizottság elnöke, aki a szolnoki képviselő-csoport tagja, Ígéretet tett, hogy támogatja Dávid elvtárs javaslatait. Felszólalásában beszélt a gazdakörök vajúdásáról. Oláh elvtárs szintén a begyűjtési rendéletet érintette, Bajtaá Károly elvtárs pedig a parasztság és a munkásosztály helyzetét összefüg­gésében elemezte. A Szolnoki Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat jelentősen hozzájá­rul az építkezések megkönnyítésé­hez. A vállalat gyártja az idei me­zőgazdasági kiállításon bemutatott, előregyártott csuklószerkezetű te­tőszerkezetet és istállók gyors, olcsó építéséhez a vasvázakat. A csuklósrendszerű tetőszerkezet egyrészt jelentős famegtakarítást je­lent, másrészt az építők számára — azért előnyös, mert meggyorsul az építkezés és a vasrudakból készült gerendák tűzmentesek. Eddig a vál­lalat dolgozói 2500 családi ház épí­téséhez szükséges tetőszerkezetet készítettek, amely 16.000 gerendát jelent. A csuklósrendszerű tetőszerkezet nem drágább a fa tetőszerkezetnél. Egy 5 méteres felmenő gerenda 305 forintba kerül, ebből egy családi ház építéséhez 6—8 párra van szük­ség. Eddig a vállalat ezt az ujfai­­ta tetőszerkezetet csak a TÜZÉP által hozhata forgalomba, most. az Építésügyi Minisztérium jóváha­gyásával az építők közvetlenül a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat­A választók körében szerzett tapasztalatok alapján a képviselők megállapították, hogy túlságosan vontatottan halad az elkövetett törvénysértések orvoslása. A városi, járási és megyei ügyészségek több esetben nem mertek elég határo­zottan állást foglalni a hozzájuk beadott panaszokkal kapcsolatban, csak a hibát elkövető szervet hall­gatták meg, még a beadványban megnevezett tanukat sem. Dr. Bene Zoltán képviselő felmondotta, hogy választóit ezért több ügyben a legfőbb ügyészséghez irányította. A Szolnok megyei országgyűlési képviselők úgy határoztak, hogy a mezőgazdaság területén szerzett észrevételeiket beadvány formájá­ban közük a Minisztertanáccsal és kérik, hogy a szükséges intézkedé­sek kidolgozásához az illetékes fó­rumok minél előbb fogjanak hozzá. tói rendelhetik meg. A megrende­léshez csupán tanácsi igazolás kell, amely bizonyítja, hogy a megrende­lő a maga számára csalaai házat épít. Az istállók építéséhez az előre­gyártott vasvázak gyártását is meg­kezdte a vállalat, de ebből előre láthatólag januárban indul meg a nagyobb termelés. Ugyanis szó van arról, hogy ezt a részleget kibőví­tik a termelőszövetkezetek istálló­­építéseinek egyszerűbbe és gyor­sabbá tétele érdekében. A vasvázas istállók könnyen építhetők. A váz összeszerelése után a falakat kuko­ricaszárból. nádpallóból. szalma­bálából, vagy vályogból lehet ki­képezni. Tetőzete hullámpala. Amíg egy téglaistálló építése 350—400.000 forintba kerül, addig a vasvázasé mindössze 85—86.000-ba. Szó van arról, hogy a megyei tanács me­zőgazdasági igazgatósága összesen 4000 szarvasmarha befogadására 80 darab 50 férőhelyes istálló építésé­hez szükséges vasvázat rendel meg a vállalatnál a termelőszövetkeze­tek számára. Csuklós tetőszerkezeteket és istállókhoz előregyártó’! vasvázakat gyárt a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat A NAPLÓ cikkei nyomán Palatínus Istvánná panaszt tett a Néplap október 12-i számában az SZTK bőrgyógyászati rendelésével kapcsolatban, íme az illetékesek válasza: „1956 október 3-án a délutáni ren­delésit, amely 17—20 óráig tart, dr. Schlammadinger József főorvocnak kellett volna ellátni. Nevezett, mi­vel felvilágosító előadás megtartá­sára kérték fel, 18,15 perckor eltá­vozott az intézetből Tekintettel ar­ra, hogy azon a napon egésznapos külszolgálatot teljesítettem, szándé­kát előre bejelenteni nem tudta, így helyettesítésről nem gondos­kodtunk. Intézetünk másik szakor­vosa, dr. Köves István azonban ér­tesült a történtekről és MÁV szak­­rendelésének ellátása után kb. 19,15 perckor bejött és mindazokat a be­tegeket, akik az arra megszabott időben ott voltak, ellátta. Palati­­nusné gyermekével a betegfelvétel lezárása után jelentkezett. Pana­szát még normális körülmények kö­zött sem tarthatom jogosnak, mert intézetünk dolgozói naponta 10—12 órát dolgoznak és alapos ok nélkül további túlórázásra senkit sem kö­telezhetek. Ha ebben az esetben el­tértek volna a szabálytól, akkor azt minden más esetben is meg kellene tenni. Sürgős szükség fennállása esetén nem tagadták volna meg a segítséget, ilyen eset azonban a mi beteganyagunkban ritka. Ne kí­vánjunk az egészségügyi intézmé­nyektől olyasmit, amit semmiféle más intézménytől sem kívánunk meg.” Dr. Lengyel Bertalan vez. főorvos * „Marx park 8.” cím alatt a Nép­lap október 2. számában megjelent bírálatra válasz érkezett. A válasz írója, Lévai elvtárs a cikkben kö­zölt bírálatot nem tartja jogosnak, és mint írja, egyes pontjai nem fe­dik a valóságot. „... a ház pincé­jében hivatalunk három hordó benzint tárol, nem helytálló. Ezt a pincét részünkre a Városi Igazga­tási Osztály július hónapban utalta ki. Az átköltözéskor valóban tárol­tunk ott benzint, azonban szeptem­berben a tűzoltóság felhívására annak tárolását fokozatosan meg­szüntettük. A cikk megjelenésekor mindössze 3 kanna benzin volt ott;:. a cikk szerint a ház 189,70 forintos villanyszámláját a házmesternek kellett kifizetni. A tényállás az, hogy a számla összege 187,39 forint volt, abba a házmester 20 forintot fizetett, míg a többit tel­jes egészében hivatalunk rendezte. A számla birtokunkban van.;.” De nem ért egyet a megjelent cikk többi pontjával sem. Mint írja, tanuk állnak rendelkezésre, akik igazolják, hogy a felsorolt esetek­ben kitételei korántsem voltak go­rombák. * Az Autó Közlekedési Vállalat a Napló cikke nyomán a bérletek árusításával kapcsolatban, az utazó dolgozók érdekeit szemelőtt tartva a következő intézkedést hozta: hogy a dogozók munkahelyükön a bérleteit megváltása miatt ki­esést ne szenvedjenek, az egyes üzemekben az alábbi megállapított időpontokban bérietet árusít: Cukorgyár: csütörtökön 6—8.30- ig és 21—22.15 óráig. Járműjavító ÜV.: pénteken 11.30—13.30 óráig. Papírgyár: pénteken 13.30—14.30 óráig. Vegyiművek: szombaton 6— 8.30-ig. ÁMG: szombaton 12.30— 13.40-ig, pénteken 15.00—18.00-ig Kórházzal szemben: hétfőn 6.00— 10.00 óráig és szombaton 14.00— 15.00 óráig. Rákóczijalván vasár­nap délelőtt. A bérletváltások a fenti helyeiken és időpontokban hétről-hétre clirrtézhetők. Napi mű*or Szigligeti Színház: Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül (16—19-ig). — Vörös Csil­lag filmszínház: Első szerelem, olasz film (16—17-lg) Hannibál tanár úr, új ma­gyar film (18—24-ig). — Tisza filmszín­ház: Első számú közellenség, francia film, főszerepben: Fernandel (16—17-ig). Uj ember kovácsa, szovjet film (18—24-ig Járműjavító kultúrotthon: A törvényen kívüli lovag, francia film (17—18J Klubot avatott a Gépipari Technikum Klubot avatott a Gépipari Tech­nikum tanári kara az elmúlt hé­ten. A hetven dolgozót foglalkoz­tató iskoláinak már régi vágya volt az, hogy olyan helyiséggel rendel­kezzen, ahol tanítás után a taná­rok kellemes környezetben, jól érezzék magukat. Három éves mun­kával sikerült tervüket megvalósí­tani. Minimális anyagi befektetés­sel, különböző bútorroncsok, hasz­nált biliárdasztal rendbehozásával az eddig hiányzó, szülőfogadó szo­bának is megfelelő helyiség, kel­lemes benyomást kelt. Kádió, ké­nyelmes fotelok, biliárdasztal. Sok segítséget nyújtott a klub létre­hozásában, a tanárok áldozatkész munkáján kívül, a szolnoki Peda­gógus Területi Bizottság is. De jó lenne A Tejivőról szólok most. Amikor létrejött, mi, tejivó és kávét regge­liző emberek örömmel üdvözöltük. Azóta már eltelt egy pár hónap és még mindig gyermekcipőben jár, nem akar fejlődni, erősödni. Éppen ezért engedtessék meg ne. kém három csepp bírálat: Első csepp: gyenge az üzlet áru­ellátása. Miért nincs kakaó, tej­szín, kuglóf, s még egy-két ehhez hasonló ínyencség. Kellene nagyon, mert lassan már csak kizárólag ká­vé lesz kapható. Második csepp: Majdnem min­den este már fél 8-kor elkezdik a takarítást. A vendégek állva, egyik kézben a tejescsupor, másikban ke­nyér, keringőznek az üzlet egyik végéből a másikba, közben zenei aláfestésként a takarító olyan zaj­jal tologatja a székeket, hogy még lehet süketülni. Nem lehetne ezt záróra után csinálni? Harmadik csepp: Azt hiszem, so­kak érdekében szólók, ha megkér­dezem: miért nincs nyitva vasár­nap is az üzlet? Legalább a dél­előtt folyamán 7-től mondjuk 10-ig. Himer Zoltán ŐSZI NAPFÉNYBEN *CarOKa<2tóKaCSCHa<3K3Kli»QSCKaaSa«iK)SKJ|^^ Qlem könnyű e . . A vonat zsúfolt. Péntek van, az ország különböző részein dol­gozó munkások utaznak haza. Fáradt, törődött emberek. Egy-kettő nyitott szájjal alszik, bódult arcukon még jobban elmélyülnek a ráncok. Három fiatal kártyázik, a többiek beszélgetnek. Mondatokat kapok el: ;:.— nem értem, hogy egy vezető, áld azelőtt maga is mun­kás volt, hogy beszélhet ilyen gorombán.: > is:— én magyar történelem -szakos tanár vagyok. 1951-ben el­küldték, mert vitába szálltam a szeminárium-vezetővel. Most a vas­útnál dolgozom, mint rakodómunkás, :::— mondd meg nekem, ha érted: Miért keltett Rajk László­nak meghalnia? § 11 j::máris háromnegyed órát késik a vonat, mikorra érkezek én haza Hajdúdorogra. Nem hiszem, hogy még egy ilyen lassú vonat­­közlekedés van a világon, mint nálunk; Folyik a szó, s ami a legmegdöbbentőbb: nem feszíti semmi hév, semmi indulat. Nem pendülnek élesen a lélek húrjai, csak tompán pengenek, fásultan, beletörődötten. halk szomorúsággal; Állok és hallgatok. Mintha felettem tartana vádbeszédet tu­catnyi ügyész. Talán még sohasem éreztem ilyen felelősséget, mint most. Szinte fojtogat. Mintha minden mondat után némán elhang­­zana a kérdés: Te, mint párttag, mint kommunista, mit tettél, hogy ilyen, a dolgozó embereket sújtó bűnök be ne következzenek? Nem könnyű most kommunistának lenni. A sók jogosan vádló mondatot lepöckölhetném magamról: „Én csak kis pont voltam és vagyok, mit tehettem volna?" Nem tudom megtenni: Nem bújhatok ki én sem a felelősség alól és ha mérhetetlen gyűlölet is izzik bennem a személyi _ kultusz ritkán megszemélyesített emberei ellen, nem tudok napi­rendre térni a saját elkövetett hibáim felett sem. És nem is akarok. Én is annak a pártnak vagyok a tagja, amely a hibákat elkövette. A bűnök, a hibák nagyságánál vannak fokozatok. Felülről lefele; De ha minden párttag lerázná magáról a saját munkaterületén el­követett hibák felelősségét, akkor kiderülne, hogy nem mi kommu­nisták, akik a párt összességét alkotják, vétettünk, hanem valami megfoghatatlan felsőbb hatalom. Nem önmarcangolásról van szó, hanem lelkiismereti önvizsgá­latról és ami a legfőbb: a továbbiakról, a jövőről. A főbűnösök Rajk László sírjánál erkölcsi hullákká váltak. Reméljük, hogy a felelős­­ségrevonás sem marad el. A párt megtisztul a népellenes bűnösök­től, tovább fog élni, erősebb lesz, mint valaha. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a párt tagjai is levonják az elmúlt évek tetteinek tanulságait. Ezt azért írom, mert kezd szokássá válni valami különállás, az, hogy minden hibára azt mondjuk: ez is a személyi kultusz, a dogmatizmus, a szektáriánizmus bűne. Persze, ez igaz. A baj akkor kezdődik, ha ezzel az általánosítással saját hibáinkat is tisztára akarjuk mosni, vagy egyenesen rajtunk kívülállónak tekinteni. Ez azt jelentené, hogy ki akarunk térni az önvizsgálat sokszor tragikus összeütközése elől. nem kutatjuk az új utakat és mindent ,.felülről" várunk, nem segítünk eléggé a pártnak. Minden kommunistának — akár felsőbb, akár alsóbb beosztás­ban van — az országosan elkövetett bűnök mellett a saját elköve­tett tévedéseivel és hibáival is szembe kell néznie. Túl kell esni ezen a lelki forradalmon és talán válságon is. Csak így tudunk leszá­molni káros elméteteinlkkcl és gyakorlatainkkal — és engedjék meg nekem ezt a kifejezést — megtisztult szívvel és lélekkel dolgozni, harcolni a jövőért, a néppel, amelyből vétettettünk és amelyhez is­mét meg kell találni az utat: TÓTH KORNÉL A kórház ünnepe A Szolnok megyei Kórház vasár­nap ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját. Az ünnepségen kép­viseltették magukat a megye üze­mei, termelőszövetkezetei és az Alföld csaknem minden vidékének egészségügyi dolgozói. A jubiláló kórház köszöntésére megjelent az ünnepségen Román József egészségügyi miniszter. Dr. Drexler Miklós miniszterhelyettes. A megye dolgozóinak jókívánságait Juhász Imréné, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke tolmácsolta; Az ünnepségen több orvos, s a kórház más alkalmazottja kapott kormánykitüntetésit, illetve az egész­ségügy kiváló dolgozója jelvényt. S több mint százan pénzjutalom­ban részesültek.

Next

/
Thumbnails
Contents