Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-16 / 242. szám

IILAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! Tin. évfolyam, 242, szám, 1958, október 16, kedd, SZÓ LJI OK MEGY El A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁC S LAPJA r Vi MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Utolsó őszinte beszélgetés Rajk Lászlóval Fogadás Csou-En-laj elvtársnál (2. oldal) Hasznos tudnivalók az őszi vetéshez Irta ■ Nyíri Béla megyei főagranomu* Ba az őszi munkák előreha1adását elemezni akarjuik, jobb Hőt nem lehetne kiválasztani, mint október elejét. Ez az időszak, amikor már világosan látszik, hol tartunk. A termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodók egy­aránt nagyszerűen kihasználták a száraz, meleg időjárást. Nem volt még rá példa, hogy a rizst olyan gyorsan és aránylag olyan jó mi­nőségben aratták volna le, mint ezévben. A kukorica, a napraforgó és burgonya betakarítása gyakorlati­lag befejeződött. Komoly előrehaladás van az aprómagvak cséplésé­­nél is, bár a gépek minősége miatt egyes helyeken a veszteség a megengedettnél nagyobb. Nagy megnyugvás az a dolgozó parasztok­nak, a mezőgazdásznak egyaránt, amikor október első napjaiban a betakarítás ennyire előrehaladott. Nem lehet azonban megnyugtató az őszi vetések helyzete. Körülbelül húsz százalékkal kevesebb őszi takarmánykeverék, őszi árpa és rozs van eddig a földben, mint az előző év hasonló idő­szakában. Ugyanezt mondhatjuk el az őszi búzával kapcsolatban is. Az elmaradáshoz hozzájárult az időjárás, mert az elmúlt 12 hét alatt mindössze 4 mm csapadék esett a megyében. A talajelőkészítés, különösen az egyéni gazdálkodóknál két lóval vagy két gyenge te­hénnel nem egyszerű dolog és nem könnyen megoldható. Nem indokolt azonban — különösen egyes termelőszövetkeze­tek lemaradása. A szolnoki Uj Élet Tsz-ben pár nappal ezelőtt még egyetlen kait. hold őszi takarmánykeveréket, búzát* vagy árpát nem vetettek, bér ugyanaz a gépállomás dolgozik ott is, amelyik Baseny­­tszögön. A besenyszögi tsz-dk pedig sokkal jobban állnak. Sok múlik a gépállomásokon. Ahol halad a munka, ott csak éles szerszámmal dolgoznak és megszervezték az ekevasak, meg a tárcsák élezését. Azonkívül mindkét talajművelő eszköz, az eke és a tárcsa ott van a helyszínen. Ha megje’enik a szakember, a tsz ta­gokkal együtt közösen megvizsgálja, hogy a két talajművelő eszköz közül melyik végez jobb munkát. Ott helyben mindjárt meghatá­rozzák a követendő agrotechnikát. Ilyen előkészítés mellett a száraz­­sál ellenére is lehet arány’ag jó magágyat készíteni és időben vetni. E módszer helyességéről bárki meggyőződhet a mezőtúri Szabad Nép, a jászkiséri Táncsics és a besenyszögi Lenin Tsz-ben. Mit csinálnak a Jászberény környéki egyéni gazdálkodók? Azt, amit évek óta, ha hasonló időjárás előfordult. A szomszédok, sógorok és komák 4 tehenet vagy 4 lovat összefogtak és azzal művelik a földet. Ma az egyikét, holnap a másikét. Szolnok megyében a dolgozó parasztok általában 5 kát. hold­nál több kenyérgabonát nem igen vetnek. Ha összefognak, legnehe­zebb körülmények között is elvethetnek október 25-re. A helyi szervek karolják fel ezeket a hasznos gyakorlati módszereket és fej­lesszék azokat tovább. Azt mondják: a hamar munka ritkán jó. Pontosabban megha­tározva, a gyorsaság nem mehet a minőség rovására. Melyek azok a gyenge pontok, ahol a legtöbb hiba élő szokott fordulni? Ilyen »»Arat időjárásban nem szabad a földet felszaggatni, mert ennek elmunkálása szinte lehetetlen. A felszaggatott talaj a leggondosabb művelés után is üreges marad. Ilyen földben pedig a vetőmag majd a kicsírázott és fejlődésnek indult mag tönkre­megy. Ügy készítsük tehát elő a talajt — akár ekével, akár tárcsá­val — hogy az kellően tömörítve legyen. A második igen lényeges kérdés a magnak a kellő mé’ységre való letevése. A vetőgépek alkalmatlansága miatt ebben az évben ez a hiba jelentkezik a leginkább. Nem egy helyen előfordult, hogy a Bépek a föld tetejére szórják a magot vagy a súlyok hiánya követ1 keztéban legfeljebb 1—2 cm-re teszik le. Mi lesz ennek a következ­ménye? Az, hogy a későn vetett növény amúgy sem tud a tél folya­mán megerősödni. Tavasszal pedig könnyen felfagy és tönkremegy. Nem lesz meg a szükség^ növényállomány és a vártnál kevesebb lesz a termés. Szánté évenként Ismétlődő hiba, hogy az időjárástól és a talaj­­előkészítéstől, de különösen a vetési időtől függően nem emelik fo­kozatosan a vetőmagmennyiséget. Ez a túlzott takarékosság igen sokba kerül Éppen ezért az a helyes, ha már búzából is, a haszná­lati értéknél megfelelően megállapított vetőmagmennyiségnél leg­alább 10—15 százalékkal többet vetünk. A tapasztalt idős emberek, régi mezőgazdasági szakemberek­nek igen helyes az a megállapítása, hogy a későbben vetett búzá­nál jobban jelentkezett a büdös üszög, illetve a kőüszög. Vájjon miért? Azért, mert október második felében és november elején az időjárás a búza csiráinak megindulása mellett már kedvez az üszög­­spórák csírázásának is. Mégis mi szokott bekövetkezni? Az, hogy „el vagyunk késve és most már hagyjuk a csávázási." Nagyon fontos tehát, hogy általában mindig, de különösen a most már vetésre ke­rülő magvakat a lehető legszákszerűbben csávázzuk és csak úgy en­gedjük kiszállítani a vetőgéphez. Hasonlóan jelentkezik a vetőmag tisztításának a kérdése is. Mindig a későn vetett vetőmagvak a legpiszkosabbak azért, mert ha előzőleg nem tisztították ki, később pedig már nem érnek rá. A késón vetett búzák terméscsökkenéséhez tehát nemcsak a vetési idő, hanem ezeknek az alapvető dolgoknak az elhanyagolása is hozzájárul. A jóminőségű, tiszta, egészséges vetőmag tehát legalább olyan követelmény, mint a jó talajelőkészítés. Akinek a búzája, nem megfelelő, annak meg van a lehetősége, szinte minden községben arra, hogy központi kész’etből rendelkezésére bocsájtott közel 500 vagon minőségi vetőmagból teljesen ingyen cserét eszközöljön. Két terme!»szövetkezetről írnak tanulmányt a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági 1 echnikum diákjai A szolnoki Vásárhelyi Pál Köz­gazdasági Technikumban már ha­­gyomásossá vált: a diákok minden évben megvizsgálják két termelő­­szövetkezet munkáját s különösen alaposan elemezve a gazdasági helyzetet, tanulmányt készítenek a szövetkezetekről. Az idén a ken­der esi Haladás és a jászjákóhalmi Béke Termelőszövetkezet munkáját, eredményeit dolgozzák fel $ a múlt évekkel szemben kritikusab­ban készítik el az anyagot. A Haza­fias Népfront Szolnok megyei bi­zottsága pályadíjat tűzött ki a leg­jobb részlettanulmány elkészítésére s amennyiben a diákok kiváló munkát végeznek, a Népfront Bi­zottság kiadja a tanulmányokat. A kubikosok gondjai Négy éve már, hogy kom ta-1 vasztól késő őszig, (ameddig a Tiszán tutajokkal lehet közlekedni), a szolnoki Tárház mellett dolgozik Surányi Pál tizenhárom fős ku­bikos csoportja. Meg kell mondani, nehéz a munkájuk. A vagonokkal érkező kőszállítmányokat kirakják, a gáton átkubikolják, majd uszá­lyokba rakják. Sajnos, ezekkel az emberekkel nem igen törődik sen­ki. Ügy látszik, mostoha gyerme­kei a Szolnoki Vízügyi Igazgató­ságnak. Nemrégen meglátogattam a kis csoportot. Éppen reggeliztek. Ott ültek a tiszaparti bokrok mellett, ki egy kövön, ki pedig kabátját te­rítette a földre, s arra ült. Nem igen beszéltek, sietve fogyasztották reggelijüket, hogy minél előbb folytathassák a munkát. A brigád­vezető mellé telepedtem. A mun­kájukról kezdtünk beszélgetni, s csakhamar előjöttek a problé­mák is. — Hát bizony nem gyerekjáték az, amit mi csinálunk — kezdte a csoportvezető. Elmesélte, hogy a partbiztosításhoz kellenek ezek a kövek, amit ők közvetítenek a va­gonok és uszályok között. Innen aztán a folyó hátán megy le a tett­helyre, ahol a kanyarokat rakják ki vele. Tiszapüspöki lakosok, s naponta hazajárnak családjukhoz. A nehéz munka előtt és után így még kerékpározniuk is keli 15—20 kilométert. — Nem kapjuk meg a kerékpár­pénzt — panaszolta egy középkorú férfi. Az igazgatóságtól azt a vá­laszt kaptuk, mikor kértük, hogy sétapénzt nem fizetnek. Tudjuk mi azt, hogy nem jár, mivel szállást biztosítanának részünkre itt bent. De nekünk is édesebb a pihenés családi fészkünkben, s nem pasz­­szióból járunk haza naponta. Még mindig olcsóbban jönne ki az igaz­gatóság, ha nekünk kifizetné a napi öt forint kerékpár pénzt, mintha bent laknánk. És ami a fő, jót is tenne velünk. Módosítani kellene az olyan rendeleteket, ame­lyek megakadályozzák, hogy az ilyen és ehhez hasonló eseteket mindkét fél részére kedvezően le­hessen elintézni. A ruha és a bakancs kihordást ** idejét is helytelenítik, s eb­ben igazuk is van. A nagy 30—10 kilós kődarabokat, (ennél nehezeb­beket is) ölükbe emelik, mikor a ragomból dobják ki. A durva kő pedig hamar kikezdi a nadrág tér-Repülűgéprűl szúrták a műtrágyát a kisújszállási Petőfi Tsz-ken Serényen végzik a munkát a kis­újszállási Petőfi Termelőszövetke­zet tagjai. Mintegy 250 hold őszi búzát és 116 hold őszi árpát vetet­tek ed. Nagy segítséget adott mun­kájukhoz a Gépkísérleti Intézet csávázógépe., melyet kipróbálás vé­gett vittek ki a termelőszövetke­zetekbe. A gép 2 és fél nap alatt 850 mázsa búzát csávázott meg Higo­­zánnal permetszerűen. A gép mellé beosztott szövetkezeti tagok alig győzték elszedni a gabonával telt, s becsávázott zsákokat. Igénybe vették a munka zavarta­lan elvégzéséhez a repülőgépet is. Nagy örömmel újságolták, hogy 390 holdat műtrágyázott meg rövid idő alatt. Ennek is köszönhetik, hogy előrehaladtak a munkákkal. Csehszlovák vendégek Jászárokszál Sáson A csehszlovákiai Hulin község önkéntes tüzoltótestületének tagjai baráti látogatást tettek a jászárok­­szállasi községi tűzoltóknál, az Or­szágos Tüzoltóparancsnokság veze­tőinek kíséretében. A laktanya előtt folyt le az is­merkedés, piros szekfűcsokarral és herendi porceláns^oborr-1 ajándé­kozták meg a jászárokszállásiak a vendégeket. A tűzoltólaktanya fel­szerelésének megtekintése után ba­ráti beszélgetés közepette cserélték ki tapasztalataikat, s utána közös ebéden vettek részt. A hulini küldöttség meghívta a jászárokszállási tűzoltókat cseh­szlovákiai látogatásra. dét és a cipőt is. Egy és egy ne­gyed évi kihordási időt nem bír­nak ki. Vannak a csoportban olyanok is, akik már 5—6 éve itt dolgoznak. Ezek, de a többiek is, azt sérelme­zik, hogy ennyi év alatt az igaz­gatóság nem volt képes építtetni részükre egy fedett helyet, ahová az ennivalót és a munkaközben le­kerülő ruhadarabokat beakaszthat­nák. Esős őszi napokon, a MÁV- nak van ott egy deszka falú rak­tára, annak enyhéjébe bújva, állva fogyasztják el reggelijüket és ebéd­jüket. És jó volna olyankor már egy kis melegedési lehetőség is. Egész nap csak átfázik az ember, ha dolgozik is. Semmi nem indokolja, hogy ne építsenek ide részükre egy kisebb helyiséget, mert hiszen állandónak tekinthető ez a munkahely. Csak abban az esetben nem dolgoznák, ha a kemény fagy ezt lehetetlenné teszi. Már ők maguk is segítené­nek az építésben, csak meglegyen, mert nem egy áldott állapot az, mikor a tarisznya és a melléje he­lyezett kabát vagy pulóver tele megy hangyával és egyéb rovarral. Egy mellékhelyiségre is szüksé­gük lenne. Nem jó megoldás az, hogy a közel eső vállalatokhoz jár­janak be. L zek azok a főbb sérelmek, amelyek fájdalmasak Surá­nyi Pál kubikos csoportjának. Re­méljük azonban, hogy e cikkünk elolvasása után meglágyul a Szol­noki Vízügyi Igazgatóság vezetői­nek szíve, s beismerik, hogy eddig elhanyagolták ezeket az embere­ket, a felvetett sérelmeket pedig olyan gyorsan intézik el, mintha az a sajátjuk lenne. A tizenhárom de a többi — kubikos is — ezt várja tőlük, most már nagyobb bi­zakodással, mint az elmúlt évek­ben. V. Ji Több befizetési időszak a K.S TTMnál Két évvel ezelőtt alakult meg az ország első Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztára s ma már több mint kétezer KST működik az üzemek­ben, hivatalokban, intézményeknél. A KST-tagok száma is megha­ladja már a kétszázezret. A Köl­csönös Segítő Takarékpénztárak nagymértékben járultak hozzá a takarékossági mozga’om elterjesz­téséhez és lehetővé tették, hogy tagjaik évente egyszer, a befizetési, időszak végén nagyobb összeget kapjanak kézhez. Az utóbbi időben sok KST tag javasolta, hogy bővítsék ki a Köl­csönös Segítő Takarékpénztárak működési lehetőségét és azok ne­­csak egy, hanem kettő, vagy több befizetési időszakra is fogadjanak el betéteket. A jövőben a KST-k tagjaik részére biztosítják ezt a le­hetőséget; A több befizetési idő­szak bevezetésének az az előnye, hogy a KST tagok több alkalom­mal — például decemberben és júniusban, vagy szeptemberben és márciusban — jutnak pénzhez. A tagok ilyen módon össze tudják gyűjteni a téli bevásárlás költséged mellett az üdülés, a nyári befőzés, a tüzelőbeszerzés költségeit is. A tag havi betétének egy részét, te­hát az egyik, más részét a későbbi időpontban sorrakerülő kifizetésre teszi féke; A befizetési időszak több vissza­fizetési idő mellett is természetesen 12 hónap marad. A KST-k műkö­désének Ilyen irányú kibővítése minden bizonnyal újabb tagokat szerez a népszerű Kölcsönös Se­gítő Takarékpénztáraknak, Képek a mezőtúri termelőszövetkezetekből Vetik aa „új életetu A mezőtúri Haladás Termelőszövetkezet ben, mint a város többi közős gazdasá­gában már napok óta egyik legfonto sabb munka a kenyérgabona vetés. Ké­pünkön GABOR ISTVÁN zetoros és TŰRÖK PÉTER tsz. tag veti az „uj éle tét“, Újra töltik a silót A mezőtúri Béke Termelőszövetkezet hangácsi üzemegységében 220 tehenet tartanak. Ezek részére még tavasszal tőbbszáz köbméter silótakarmányt ké­szítettek. A silók egyrészét most felbontják, felhasználják, majd szecskázott kukoricaszárral és cukorrépa szelettel töltik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents