Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-11 / 238. szám

193*. október 111 aZOLIfOK MKGTKJ NÉPLAP Még csak 10.8 százaléknál tart megyénk a kenyérgabona vetésben Az őszi feenyérgabon ave tésre a mi vidékünkön a legkedvezőbb idő szeptember vége, október első fele. Ebben a hónapban tehát minden körülmények között el kell vetni a búzát. Az idén nehéz feladatokkal kell megküzdeniök a mezőgazdasági dolgozóknak, mert a száraz idő miatt a talaj igen megkeményedett. Általános tapasztalat, hogy ahol a tarlóhántást elvégezték, sokkal könnyebben és gyorsabban halad a magágykészítés. Ha a kukoricaföl­deket tisztán tartót'ák, a jó vető­ágykészítéshez elegendő a tárcsázás is. így dolgoznak különben a mező­­héki Táncsics Tsz-ben is, vagyis tárcsázással készítenek vetőágyat. A jó talajelőkészítésre nem lehet receptet adni, minden tapasztalt gaada, mezőgazdasági szakember megtalálja ennek a módját. A gép­állomások Is többé-kevésibé rendel­keznek olyan talajművelő eszközök­kel, amelyekkel a száraz földben Is lehet kielégítő magágyat készíteni. Ennek ellenére szinte kivétel nél­kül minden járás és város területén igen elmaradtak a kenyérgabona vetéssel; Megyei viszonylatban mindössze 10,8 százalékát teljesítet­tük a vetéstervnek, pedig október hónapból már 10 nap oda van. Kö­zel 200 ezer kát; hold kenyérgabo­navetés hiányzik. Különösen súlyos az elmaradás a törökszentmiklósi járás, valamint Szolnok, Jászbe­rény és Törökszentmiklós város te­rületén. A Mezőgazdasági Igazgató­­sáp értékelése alapján a helyezési sorrend az alábbi: Járás, város: Kenyérgabona­li Turkeve vetés */o 14 2. Karcag 25,6 3. Mezőtúr 21,5 4. Tiszafüredi járás 16,1 5. Kunhegyesi járás 15,6 6. Kisújszállás 11,6 7, Jászberényi járás 20,6 8. Jászapáti járás 8,6 9. Kunszentmártoni ; járás • 7,2 10. Jászberény 6,6 11. Szolnoki járás 6,1 12. Szolnok 5,7 13. Törökszentmiklősi járás 5.2 14. Törökszentmiklós 4,6 A legtöbb helyen a gépállomá­sokat okolják az elmaradás miatt és ebben van igazság. Nem minden gépállomás készült féL gondosan a vetésre. A karcagi termelőszövetke­zetek például arról panaszkodnak, hogy a száraz talajon hamar tönk­remegy a vetőgépek magvezető csöve. A gépállomás pedig nem tud helyette másikat adni, mert elmu­lasztotta azok időbeni beszerzését. A pusztamonostori December 21 Tsz-be olyan vetőgépet küldött a Jászberényi Gépállomás, amelyből mindenünnen ömlött a mag, csak a magvezető csöveken nem. Persze adódnak olyan visszásságok is, mint a Tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben. Itt a vetőgépre 8 zsák búzát raktak fel és a nehéz súly alatt a vetőgép összetört. Másutt a munka minősége nem megfelelő. A Szolnoki Gépállomás traktorosainak nagyrésze munka­rendelvény nélkül dolgozik, így az agronómus nem is adhat számukra agronómiái utasítást. A traktorosok meg azt az utat keresik, amelyik számukra előnyösebb, inkább mély­szántást végeznek, mert azzal töb­bet keresnek. A Szolnoki Gépállo­más vezetői ügyeljenek arra, hogy a traktoros brigádvezetők ne tart­sák a zsebükben a rmmkarendel­­vényt, hanem a mezőgazdászokkal együtt töltsék ki, adják a traktoro­soknak, a traktorosok pedig ragasz­kodjanak az agronómus utasítása szerinti munkához. Csak így bizto­sítható a jó minőségű talajélőkészí­tés és vetés. Több gépállomás ma még nem rendelkezik annyi géppel, hogy né­hány nap alatt elvégezhesse a ve­tést, ezért forduljanak segítségért a szomszédos állami gazdaságokhoz. Gondoskodjanak arról is, hogy a termelőszövetkezetek saját gépei mindenütt üzemben legyenek; A vetőmagcsere vontatottsága is gátolja a vetést. A kunhegyesi já­rásban T is zaburán például a 200 mázsa minőségi vetőmagból mind­össze 20 mázsát cseréltek ki, legfő­képpen azért, mert a község vezetői nem tudatosítják eléggé a minőségi ve' imagcsere jelentőségét A köz­ség különben a vetéssel is elma­radt; Sok tehát még a tennivaló a ve­tés érdekében. Remélhetőleg azon­ban — csakúgy amint az aratásnál­­cséplésnél — az igyekezetben most sem lesz hiány* 'Televíziós bemutatók a Kiskereskedelmi Vállalat Központjában A szolnoki Kiskereskedelmi Vál­lalat Szakszervezeti Bizottsága hasznos kezdeményezésre határozta el magát. A vállalat központjának kultúrtermében televíziós bemuta­tókat rendeznek a város lakót szá­mára. Az első ilyen összejövetelt kedden este tartották, amelyre a társvállalatokat, Szolnok kereske­delmi dolgozóit hívták meg. Nem volt szükség különösebb szerve­zésre. a meghívó alapján körülbe­lül 60-an vettek részt a bemuta­tón, A Szakszervezeti Bizottság úgy határozott, hogy legközelebb az orvosokat és a pedagógusokat s utána a város társadalmának más­más csoportjait hívja meg; A Kis­kereskedelmi Vállalat Szakszerve­zeti Bizottsága ezzel a kezdemé­nyezéssel példát mutat, hogyan keil az új szellemben dolgozni öt­letesen, olyan rendezvényeket szer­vezni, amelyre a meghívottak un­szolás nélkül örömmel mennek el. Megjegyzc8 a jelenlegi tervezés néhány problémájáról Vita-cikk Mindenekelőtt a tanácsi szerve­zés egy pár kérdésével szeretnék foglalkozni, mivel úgy látom, hogy ezen a téren van a legtöbb javí­tanivaló, illetve itt történt eddig még a legkevesebb változás. A Minisztertanács 1068/1956, (VII. 29.) számú határozatával szabá­lyozta az 1957. évi tanácsi tervek kidolgozásának módszerét és mu­tatóit Habár ez a határozat még nem oldja meg a tervezés eddigi sú­lyos hibáit és problémáit — nem is oldhatja meg, hiszen ez csak egyszerűsítés volt, a tervezés je­lenlegi problémái pedig ennél sok­kal mélyebbek és súlyosabbak. Az egyszerűsítésnek az előttünk álló feladatoknak csak a kisebbik ré­szét képezik; A másik, a nagyobbik rész és egyben a legfontosabb és legsür­gősebben megoldandó feladat a gazdasági élet irányításának helyes módszerét (módszereit) felkutatni és alkalmazni. A gazdasági élet irányításának egyik fontos része, módszere, a helyes tervezés. Ezért foglalkozni akarok a tervezés olyan kérdései­vel, mint a tervszerű irányítás módszerei, a tervezés megkötött­sége egybekötve a sok felesleges tervszám számával, az anyagi ér­dekeltség hiánya a tervezésben és a végrehajtásban. Először nézzük meg a tervszerű irányítást. Azt hiszem, a tervszerű irányítás lehetőségét vitatni á szo­cialista társadalomban (és ezen be­lül egy-egy megye vagy járás gaz­dasági életében) ostobaság volna. A lehetőségek tehát adva vannak, ennek megvan a politikai és gaz­dasági alapja. Azonban ez a lehetőség eddig még kevéssé vált gyakorlattá, sőt kategorikusan ki kell jelentenem, hogy a jelenlegi tanácsi tervezési módszer, rendszer nem biztosítja a tervszerű irányítást. Nézzük meg eg} pár példán ke­resztül, (A példákat egy járási ta­nács tervdokumentumából veszem). A cukorrépa termésátlagának 115 q-ának kellett volna lenni — 80 q lett. Az őszi árpa termésátlagá­nak 9.6 q-ának kellett volna lenni. 10.8 q lett. A tehénállománynak 6740 db-nak kellett volna lenni, 6300 db. lett. Az öntözött terület­nek 3500 kh-nak kellett volna lenni. 3900 kh. lett. Fásítandó te­rületnek 29 hektárnak kellett vol­na lenni, 49 hektár lett; Kenyér­gabonából 2970 vagonnak kellett volna lenni, 2400 vagon lett. Egyéb tervszámoknál is lehetne így folytatni, tehát mindenhogyan alakultak a tényszámok, csak a terv szerint nem. Jóval alatta, de magasan felette te Nézzük meg, hogy miért alakul­tak így a számok. Talán rosszak voltak a tervszámok, — vetődik fel az első kérdés. Lehet, hogy egy pár valóban rossz volt, de ez nem lehet magyarázat az egészre. Helyesebb, ha megnézzük gya­korlatban a tervszerű irányítás mechanizmusát. A községi tanács elnöke megkapja a tervszámofekal teleírt „Szigorúan titkos’1 felirattal ellátott terv-dokumentumot, elol­vassa. egy vállrándítással „el­mondja” róla véleményét és be­teszi páncélszekrényének a legmé­lyére, mivel „Szigorúan titkos." A lakosság természetesen nem eszerint a terv szerint dolgozik, mivel nem ismeri a tartalmát. Má­sodszor és ez a lényeges, a paraszt­ság (Tsz-efc, kollektívák, üzemek, stb.) számol, kalkulál, spekulál, hogy mit érdemesebb termelni, mi­vel jön ki jobban, mi hoz neki több hasznot és amiből úgy látja, hogy több bevétele lesz, azt ter­meli. Tehát a tervezésnek arra kellene irányulni, hogy amely cikkből azt akarjuk (népgazdaság), hogy több legyen, annak a termelésében a parasztságot (tsz-eket, kollektívá­kat, üzemeket) érdekeltté kell ten­ni. Ez az érdekeltség nagyon sok­féle lehet. Magasabb felvásárlási ár, különböző kedvezmények, jut­tatások, szakmai segítség és egyéb itt még fel nem sorolt módszerek. Ilyen formákkal, módszerekkel a tervszerű irányítást, befolyásolást jobban él lehetne érni, mint egy pár papírdarabbal, amelyet a „Szi­gorúan titkos” felirat a páncél­szekrény legmélyére szorít és ami­hez a lakosságnak semmi köze nincs. Természetesen ez komolyabb szakmai tudást, elvi felkészültséget és gyakorlati tapasztalatot igényel. Annak kiszámítása, hogy egy in­tézkedés milyen gazdasági hatá­sokkal jár, ahhoz bizony komo­lyabb szakértelem kell. De el kell jutnunk egyszer oda, hogy a gaz­dasági irányító szervektől is meg­követeljük a nagyobb szakmai (fő­leg közgazdasági) tudást. KŐVÁRI BÉLA, Járási Tanács, tervelőadó, Szolnok. (Folyt, köv.) t HÍREK innen—onnan — A SZOLNOKI Szíg" igéti Szín­ház október 4-én vendégszerepelt városunkban. Bródy Sándor: „Ta­nítónő“ c. színművét mutatták be. Köiszönetünket fejezzük ki a szín­ház dolgozóinak művészi játéku­kért. (Gonda Gézáné, Mezőtúr.) * — JÁSZBERÉNYBEN, a Déryné Kulturházban október 13-án a ze­neiskola növendékei klubdélutánt tartanak. * — A JÁSZBERÉNYI bélyeg­­gyűjtő szakkör tagjai október 14-én a Fémnyomó Dolgozói Klubjában kiállítást rendeznék. * — A SZOLNOKI Vendéglátó­ipari Vállalat III. negyedévi tervéi 109.9 százalékra teljesítette, • — A TISZADERZSI földműves­szövetkezet kiskereskedelmi for­galmi tervét 114.7 százalékra tel­jesítette. Szép eredményeket értek el a részjegybefizetés terén, Az I. sz. üzlet dolgozói érdemelnek kü­lön dicséretet. * — A DOLGOZOK körében egyre népszerűbbé válik a takarékbetét, többször veszik igénybe a takarék­­pénztárakat kölcsönigényléseknél és a nyeremények felvétele alkalmá­val Ez tette szükségessé újabb fiókok nyitását. Megyénkben Tt­­szaföldváron és Kunhegyesen nyílt meg az elmúlt hónapban az OTP. fiók. MOZAIK ÍS CEMEHTRRUGVáR sírkőrészlege értesíti igen tisztelt vevőit, hogy a halot­tak ünnepére modern kivitel­ben feltöltötte készletét és nemes márvány és mukö sírkő­vel modem kivitelben rendelke­zésre állnak. Ugyanakkor jász­berényi telepeit is kiegészítette. Kérjük keresse tel bizalommal a szolnoki (Beloiannisz út 66. sz.) és a jászberényi Nagykőhid mel­letti telepeit. Csak protekcióval ? Több jelzés érkezett már a szerkesztőségbe, melyből arról s»N néztünk tudomást, hogy aki be akar jutni dolgozni a Tisza Cipőgyárba, annak támogatóra — pontosan —* protekcióra van szüksége. Ha­sonló tartalmú levelet kaptunk a napokban is, Szilvási Józsefné irtáé Idézzük sorait: „Másfél hónappal ezelőtt egy kérdőívet töltöttem ki, amely a Ti'za Cipőgyár felvételi lapja volt. Szerettem volna odamenni dol­gozni Kétgyermekes anya vagyok, nem flancra, két gyermekem be­tevő falatjára kellene a keresetem.Férjem tüdőbeteg, 714 forintot ke* rés és jelenleg külön élünk, ami azt jelenti, hogy magamnak kell helyt állnom, enni adni gyermekeimnek. A múlt héten kimentem a gyárba, hogy megtudjam, felvesznek-e. A válasz gépiesen: Nem bírjuk önt al­kalmazni. Alig volt erőm ahhoz, hogy megkérdjem, mi az ok. Az volt a válasz: Nem felel meg a követelményeknek. Az a kérésem az elv* társaktól, tudni szeretném önökön keresztül, mik a követelményeké mert nekem nem mondták meg. Kint a kapuban azonban hallottamé Egy szó: borravaló. Nem tudom, mi igaz ebből, de nekem ez nincs, elég élnem. Ami még bosszantóbb, azóta is vettek fel lányokat. En aki annyit dolgoztam a közért a felszabadulás óta és most nyugodt, csendes helyen, úgymond egy helyen szeretnék dolgozni nem felelek meg a követelményeknek”. Igen lesújtó a törtéiiet és őszintén megmondjuk, amint kézhez­­kaptuk a levelet, azonnal tollat ragadtunk. Tudjuk, az ügy elintézésé* nek lenne más módja is. Például kimennénk az üzembe, beszélget­nénk a vezetőkkel és ha alkalom nyílik rá, meghallgatnánk a pana­szosokat is. Úgy véljük azonban, hogy jelen esetben nem árt a nyil­vánosság. Nem, mert nemcsak Szilvásinéról és családjáról van szó. hanem a protekcióról. Protekcióról, vagy .ahogy ma nevezzük gúnyo­san, szocialista kapcsolatokról, melyet tűzzel, vassal üldöznünk kell akárhol és akármilyen formában is üti fel a fejét. A levél elég érthetően tanúsítja, mit jelent az,- ha nem szocia* lista módon gondolkozunk és elfelejtjük, hogy bizony még nálunk is vannak elevenbe vágó szociális kérdések, olyan nehézségek, melyek megszüntetésére a társadalom minden tagjának segítésére van szük­ség. Ne kössük be a szemünket, tudjunk együttérezni azoknak a sor­sával is, akiknek veszélyben van a mindennapi kenyerük. A levélíró jogosan fájlalja azt, hogy a többcsaládos anyákat háttérbe szorítva olyanok részesülnek előnyben, akiknek anyagi helyzetük viszonylag jobb, hiszen van más kenyérkereső is a családban. Pontosam, arról van szó, hogy leányokat vettek fel előtte. Szilvási Józsefné többek közt ar­ról is irt leveiében, hogy amikor megkérdezte, m.iért nem alkalmaz* zák, azt a választ kapta: Nem felel meg. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ha a Tisza Cipőgyár vezetői ismernék Szilvásiné körülményeit, megfontoltabb választ adnának neki cs jelen esetben is inkább elte­kintenének egv leánydolgozó felvételétől a családanya javára. Nem ártana, ha sürgősen utána néznének annak is, miféle lélektelen intéz­kedési mód az a felvételeknél, ami azt a gyanút ébreszti a munkára jelentkezőben, hogy a gyárban a protekció is érvényesülhet. Várjuk a Tisza Cipőgyár vezetőinek őszinte, megfontolt, sokak számára megnyugtató válaszát, v HARMINC ÉV UTÁN Szeptember első felében felke­­resett Márta Kálmán tanító. Arról érdeklődött, hogy a Hazafias Népfront keretében lehetséges volna-e egy 30 éves találkozó meg­rendezése. Természetesnek tartot­tam, hogy ilyen kérdést csali támo­gathat a mi szervezetünk. A beszél­getésünket követő három nap múl­va már együtt ült a találkozót elő­készítő bizottság. Tagjai azok, akik 1926—27-ben voltak elsőosztályosok. Márta Kálmán, Szilágyi Lajosné, Kiss Gy. Mária, Kovács Endre, Ko­vács Endréné, Nánási Mihály Janó Sándor, Ferenci Józsefné és még néhányon azok közül, akik a város­ban maradtak. A késő estébe nyúló beszélgetésük eredményeként elha­tározták, hogy szeptember 30-ra ösz­­szehívják régi játszópajtásaikat. Döntésüket nem volt könnyű megvalósítani, mert nem sok idő állt rendelkezésükre, s azért sem, mert az egykori gyerekek már fel­nőtt emberek. Egyik erre, másik arra keresi kenyerét. A fiúk nagy­­része megnősült, a lányok férjhez mentek, sőt már tuigymama is van közöttük. Az élet kit erre, kit arra irányított. A százötven—százhetven embert csak nagy akarattal lehet összeszedni. Soknak a nevét emlé­kezetből kellett megkeresni, mert az iskola naplói a második világhá­ború viharában elkavarodtak. De sikerültl Szeptember 30-án az Arany János úti iskola tornatermében száznyolc­van felnőtt találkozott. A régi első­sök, hozzátartozóik és nevelők. El­jöttek a távolabbink közül Ábri Fe­renc Gyomráról, Bugyik Lukács Biharnagybajomról, Szabó Lajosné Sápról. Léváiban üdvözölték a ta­lálkozót Pantó Vilma és Balogh Irán nyugdíjas tanítónők Budapest­ről. Sokan üdvözlő táviratban kö­szöntötték a regi j^edves ismerősei, két, A kedves, megható kis ünnepié* gén Márta Kálmán köszöntötte a ta­lálkozókat, utána rövid műsoros üd­vözlések hangzottak el, majd együt­tesen helyezték el koszorúikat a régi, elhunyt tanítóik sírján. Este közös vacsora mellett beszélgették meg, ki merre került, mit csinált az együtt töltött évek óta. Felelevení­tették gyermekéveik minden örö­mét, emlékét. Jólestek ezek most, harminc év után. Az öreg pedagógusok, akik most viszontlátták kis tanítványaikat, szintén nagyon jól érezték magú­­kot. Az őszhajú tanítok szívesen hallgatták a köszöntéseket, az atk* kori munkájukért mondott köszöne­tét. A találkozó az igaz barátság, a megbecsülés és szeretet jegyében zajlott le és ért véget. De rrwt már nem olyan hosszú időre búcsúztak egymástól, a régi pajtások. Elhatá­rozták, hogy ezután minden évben megrendezik összejövetelüket. A Hazafias Népfront szervezete jövőre is segítségükre lesz abban, hogy ismét találkozhassanak. Or os László, a Hazafia* Népfront titkára Kisújszállás A VÖRÖSKERESZT SZERVEZETEK HÍREIBŐL — A szolnoki szervezet megven­dégelte a tejetadó édesanyákat. Az ünnepségen baráti beszélgetésen vitatták meg a Vöröskereszt fel­adatait. * — Tomajmonostorán táncmulat­ságot rendezett a helyi szervezet. A tiszta bevételből bábszínház fel­szerelést vásároltak. * — Jászdózsán az iskolai Vörös­­keresztbe ötvenegy új tagot szer­veztek be. A szervezet tagjai 50 újságot adnak el. — Jászkisércn filmbemutatóval egybekötött taggyűlést tartottak, amelyen hetvenen vettek részt, * — Kunhegyesen a tisztaságot is ellenőrzik a Vöröskereszt aktívái. Dávid Ferencnél tartott látogatás alkalmával tudomásukra jutott, hogy nem tiszta edénybe feji a tejet. Közbejárásukra rendes fejő­edényt vásárolt a gazdálkodó. * — A turkevei szervezet gyógy­szert adományozott a Beloiannisz úti iskola tanulóinak. Ő SZI VÁSÁR! Arutombola ! A jászberényi Őszi vásár október 20-21-én ár ut o mb o Iájának nyeremény tárgyai: Főnyeremények: 1 db Csepel mkp 125 cm* 7000 Ft 1 db Világvevő rádió 2900 Ft 1 db Varrógép 1960 Ft 1 db Mosógép 1500 Ft 1 db Női kerékpár 1010 Ft 1 db Férfi kerékpár 980 Ft 1 db Szőlőpermetező 661 Ft 1 db Eke 560 Ft Egyenkénti és sorozathúzással kerül kisorsolásra további 200 db 50 — 500 Ft-os árunyeremény. Jegyek kaphatók a jászapáti és jászberényi járás valamennyi állami és szövetkezeti boltjaiban, valamint Szolnokon: a Szol­noki Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents