Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-10 / 237. szám

1956. október 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az ike-fy hóvz Úgy év alatt 900 malacot vá­a-J lasztott el hatvannyolc ko­cától. S nem akármilyen malaco­kat. Jórészük törzskönyvezett man­galica. Az állam veszi át drága pénzért, kilónként 23 forintos áiron. Egyedül Kálnál Imre, a Haladás Tsz kanásza dicsekedhetne ezzel a túri határban. De nem dicsekszik. Ha kérdezik, akkor is csak immel­­ámmal válaszolgat. Egyébként pe­dig közlékeny ember Káinai. Fő­leg szakmai dolgokról magyaráz szívesen másoknak * * s Csakhogy a tudás, a gyermekkortól idáig szerzett tapasztalat mégsem min­den. Takarmánnyal él a jószág, s ha nincs kielégítő takarmány, ke­veset ér a hozzáértés. — Látod itt ezt az érpartot? — mutat előre a karikásostor nyélé­vel — Már hogyne látnám; — Hát azt a három trágyaoso­­mót? — Látom én azokat is. — Évek óta rágom érte a veze­tők nyakát. De falra borsó ezek­nek az ember szava. Meghallgat­nak, helyeslik is a javaslatom, csak éppen a tettekkel maradnak adósak. Elhallgat, komoran nézi a kör­nyéket. Sivár, kietlen pusztaság mindenfelé. Csak itt-ott árvásko­­diX egy-egy satnya fűszál a sertés­­legelőn. A hasadékok, mint szom­jasan tátongó szájak, port nyelnek üdítő csapadék helyett. A víz pe­dig ott folydogál alig háromszáz méternyire, a Berettyó két gátja között. Itt, a sertésfarm közvetlen közelében, itt meg az ér nyújtóz­kodik a íöléje hajló fűzfák árnyé­kában. Csak a zsilipet kellene fel­húzni s máris jönne a víz, hozná az életet magával A lankás part, mélyet iszappal telített az egykor erre kanyargó Berettyó, gazdagon ontaná a takarmányt magából. Mert mire lenne tulajdonképpen szüksége Káinai Imrének? Leg­alább negyven hold lucematáb­lára, s évenként 10—15 holdnyi takarmányrépára. És arra, hogy ne csúf csikód janak ott azok a tízesz­tendős trágyacsomók. Hordják ki a földre, az érpartra, táplálékul a növényeiknek. No meg egy víz­szivattyúra, amely elárasztaná a földeket esőden esztendőben. Ezek­re lenne szüksége Káinai Imré­nek és ha teljesülne kívánsága, kincsesbányává változtatná ő a sertésfarmot. Csak változtatná? Túlszerény kifejezés. Hiszen ebben az évben is 400 mázsa törzsköny­vezett tenyészsüldőt nevelt fel Káinai. Kilóját 23 forintos átlag­áron vásárolta meg az állam. Több, mint 900.000 forint ez készpénz­ben. És az állam által megvásárolt tenyészállatokkal a hízott sertés­beadást is teljesítette egyúttal a tsz. A sertésfarm tehát már most is jól jövedelmező. Káinai azonban nincs megelégedve az el­ért eredménnyel. Többre, egyre többre vágyik az 5 nyugtalan ter­mészete. Lassúnak, akadályokkal túlságosan teletűzdeltnek tartja az előrevezető utat. őszintén szólva igaza van. Lassú volt a fejlődés idáig. A hibák békjóba kötötték az egyszerű dolgozó kezdeménye­zését, bénítólag hatottak gondol­kodására. De nem egészen a tsz vezetői hibásak az itt tapasztalt nehézségekért, hanem az elmúlt évek politikája, a mindent egy kaptafára húzó szempontok." — Jövőre talán már ott csillog az öntözővíz a tanya meülett; s bő sugárban ömlik szét a sertésfarm környékén, hogy lucerna zöldéljen nyomában, répa nőj jön óriásira, kukorica hálálkodjon érte bő ter­méssel. Ezeket már én mondom Káinai Imrének, válaszul az ő csüggedést mutató szavaira. És ez a talpig be­csületes, az ország és a nép sorsát ennyire szívén viselő kanász mun­katársaira tekint és elmosolyodik bizakodóan. Nyílt levél az É. M. Szolnok megyei Építőipari Vállalat P. B. titkáréhoz Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az építőipari dolgozók mindent megtesznek annak érde­kében, hogy az országban több épület és lakás épüljön, mint a felszabadulás előtt A MDP KV. júliusi határozata, majd az ezt követő határozatok, valamint az ötéves terv irányelvei is megszabják, a mezőgazdasági dolgozók feladatait. Ezért mi, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet és gazdaságának kom­munistái azzal a kéréssel fordulunk az É. M. Szolnok megyei Építőipari Vállalat kommunistáihoz, tegyék lehetővé a kutató munka előre­haladását azzal, hogy az intézet Karcagon épülő lakásaihoz, vala­mint a többi épületekhez szüksé­ges vasbeton gerendákat a Karcagi Építésvezetőség megkapja. Ennek hiányában jelenleg áll az építkezés. Ügy véljük, az építő­ipaiéban dolgozó kommunisták meg­értik kérésünket és azt teljesítik is olyan arányban, hogy a Nagy­kunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet jelenlegi, darabban álló épületei még ebben az évben tető alá kerüljenek; A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és Gazdaság kom­munistái nevében: 'Nagy Gergely alapsz. titkár, Győri Imre Ü. B. elnök. Idő járás jelentés — Várható időjárás szerdán estig: Fel­hős idő, több helyen, elsősorban kele­ten eső. Mérsékelt, Időnként kissé éln­­kebb északi, északkeleti szél. Az éj­szakai lehűlés főleg délen és keleten mérséklődik. — A nappali hőmérséklet alig változik. — Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 10—13 fok között. (MTI). Busi Vince. Iiinrm—rrnrmm ----------------------------------­­— Mit kell tudni az őszi termény begyűjtésről ? Az őszi termény begyűjtéssel kapcsolatban több kérdést intéz­tünk Lévay Zsigmond elvtárshoz, a Megyei Begyűjtési Hivatal meg­bízott vezetőjéhez. A kérdésre adott válaszáról az alábbiakban tájékoztatjuk lapunk olvasóit. 1, Az őszi betakaritású terményekből a fennálló beadási kötelezettséget a tervfelbontáskor vállalt cikkekkel kell teljesíteni, A begyűjtési miniszter ren­deleté értelmében a beadást a követ­kező sorrendben kell teljesíteni: ter­­ménykölcsön, gépállomást talajmunka­­díj tartozás és terület utáni kötelezett­ség. A Terményforgalmi Vállalatnak az átvételkor ezt a sorrendet be kell tar-2. Megyénkben a kapásnövények be­takarítása befejezéshez közeledik. Sok községben a betakarításhoz viszonyítva lassan halad a begyűjtés. Ezűton sze­retnénk felhívni a termelők figyelmet a beadási határidők pontos betartására, hogy ezáltal elkerüljék — nem teljesí­tés esetén — a törvény által előírt szankciókat, Uletve rendelkezéseket. 3. Az Idei kukorica értékesítési rend­szer egyes részeiben eltér a tavalyitól. Elsősorban Is a Minisztertanács ebben az évben birtokcsoportonként állapí­totta meg azt a kukorica mennyiséget, amelynek lekötését az áUam a terme­lőktől elvárja. így a kevesebb földte­rülettel rendelkezők az alacsonyabb birtokcsoportra megállapított kisebb mennyiségű holdankénti norma szerint kötnek szerződést. • A másik lényeges eltérés az, hogy az Idén a kukorica helyett nemcsak hl­­zottsertést, hanem hízott-baromfit, — pulykát és 1 kg-on felüli export képes csirkét is leköthetnek szerződésileg a termelők. ___ 4. A kukorica értékesítési szerződés megkötése előnyös a dolgozó paraszt­ság számára, mert így biztosítva van, hogy árufeleslegeiket a piaci ár inga­dozásaitól függetlenül magas áron ér­tékesíthetik. A leszerződött és határ­időre átadott májusi morzsolt kukori­cáért, valamint árpáért és zabért 240 forintot kapnak, melynek felét a szer­ződéskötéskor előlegként felvehetik. A lekötött kukorica mennyiséget azonos súlyú árpával és zabbal Is lehet telje­hnuui. A sertéshizlalásra szerződést kötő termelők az átadott sertés súlyától függően kg-ként 17—22 Ft készpénz­árat kapnak. Ha pedig a kötelező ku­koricabeadási kedvezményt igénybe kí­vánják venni, a lekötött sertés súlyá­tól függően kg-ként 16—19 forintot kap­nak és 100—160 kg kukoricabeadási ked­vezményben részesülnek. A szerződés megkötésekor a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek sertésenként 600, az egyénileg dolgozó parasztok 400 forint hizlalás! előleget kapnak. Legalább öl darab sertés átadása esetén mennyi­ségi prémium Illeti meg a szerződést kötő termelőket. A baromflhlzlalásl szerződésre át­adott libáért és kacsáért kg-ként 24, a pulykáért (az átadási Időtől függően) 17.50—18, a csirkéért 20 forintot kapnak a termelők. Hizlalás! előleg minden liba után 100, a kacsa után pedig 50 forint. 5. A leszerződött hízottsertés dara­bonként 400 kg, a bacon és kereszte­zett húsjellegü sertés 250 kg, az export minőségű hízottliba 20 kg, a hlzottka­­csa és export minőségű pulyka 10 kg, az 1 kg-on felüli csirke pedig 4 kg kukoricának felel meg. A kukorica ér­tékesítési szerződést az ÁUatforgalml Vállalat, a baromfihizlalási szerződést a földművesszövetkezetek dolgozói kö­tik a begyűjtési megbízottak irányítása mellett. A hízott és bacon sertést 1956. október 1-től 1957. október 1-ig, míg a baromfit 1956. december 31-ig történő átadásra lehet leszerződtetni. 6. A dolgozó parasztság takarmányter­melési és állattartási adottságainak megfelelően szabad választása szerint köthet szerződést akár kukoricára, akár sertésre, vagy baromfira. Mindazokat a termelőket azonban, akiknek gazda­sági ereje lehetővé teszi, hogy kuko­ricára kössenek értékesítési szerződést, s ezt október 31-ig nem teszik meg, a Minisztertanács rendelete értelmében a községi tanácsok végrehajtó bizottságai kötelezni fogják a szerződés megköté­sére. 7. A termelők az őszi betakaritású terményekből az állam Iránti kötele­zettségeik — beleértve a szerződésre előirányzott kukorica mennyiséget is — teljesítése után fennmaradó felesle­geiket az ország egész területén szaba­don értékesíthetik és mennyiségre va­ló tekintet nélkül szabadon szállíthat­ják. Azokat a községeket és városokat azonban, ahol a betakarításhoz képest a begyűjtési tervek teljesítése nem kielégítő, a begyűjtési miniszter a sza­badforgalomból kizárhatja. &tfdekt3£ég,ek A MEZŐGAZDASÁGBÓL Furcsa csibefalka Li Van Maik, a vietnami néphad­sereg egyik nemrég leszerelt fel­­cserje érdekes kísérletezésbe fogott a múlt télen. A Tien-Fu című kínai lap egyik múltévi számában arról olvasott, hogy egy kínai biológus a lúd és a tyúk hibridizálásával fog­lalkozik. Szeget ütött a fejébe a gondolat, s mivel nagyszámú tyúk és lúd volt a gazdaságban, s tojás is volt bőven, elhatározta, hogy próbát tesz. Elővett egy lúdtojást és tíz tyúk­tojást, majd egy forró vízben fer­tőtlenített fecskendővel fehérjét szívott a lúdtojásból, s minden tyúktojásba tíz-tíz köbmillimétert fecskendezett be. Az „oltás" után a lyukakat olvasztott viasszal gon­dosan elzárta, hogy a fecskendő tű­je el ne törjön, előzőleg mindig kö­zönséges tűvel szúrt lyukat a to­jásokon. Az első kísérletnél a „beoltás“’ után 20 napra (januárban) keltek ki a csibék. A második kísérletet májusban végezte Li Van Mák és most már nem száz, hanem 500 köbmilliméter lúdtojás fehérjét fecskendezett be minden tyúktojásba. Az eredmé­nyek most még szembetűnőbbek lettek. A csibéknek rendkívül nagy ét­vágyuk van, gyorsan fejlődnek, lá­buk feltűnően hosszú, combjuk iz­mos, úgyhogy szinte „emeletes” csi­béknek hinné őket az ember. — A második kísérletből származó csi­bék háromhónapos korukra elérték a kifejlett kakasok magasságát, sú­lyuk átlagosan egy kilogramm kö­rül volt. A környék lakói gyakran láto­gatnak el Li Van Mák farmjára, hogy gyönyörködjenek a szinte szemlátomást fejlődő csibékben, s hogy maguk is eltanulják a hibri­­dizálás módját. Uj riisfa ták termelése Jugoszláviában A belgrádi Borba jelentése sze­rint a jugoszláviai Kocsaneban ke­resztezésekkel új rizsfajtát termel­tek, amelyet egyelőre a 69-es szám­mal jelöltek meg. Ez 15—20 szá­zalékkal nagyobb termést ad, mint az eddig legjobban bevált Mara­­telli-fajta és jobban ellenáll a nö­vénybetegségekkel szemben. Az egyedüli hátránya, hogy később érik be, mint a többi fajta. A ko­­csanei kísérleti állomás most olyan fajta kikísérletezésen munkálkodik, amely korábban érik. így kísérle­tek folynak egyebek közt a Mira. fajtával is, amely korai termést hoz. Közérdekű A B. M. Szolnok megyei Főosz­tály vezetője és helyettesei, a B. M. panaszirodájában (Szolnok, Iro­daház, födszínt 15. ajtó), valamint vidéken a B. M. Járási Osztályok hivatalos helyiségeiben fogadóórá­kat tartanak. Ez alkalommal a dolgozók panaszaikkal, bejelenté­seikkel közvetlenül fordulhatnak a vezetőkhöz. A fogadóórák ideje: október közlemény 11-én, 8—12 óráig Szolnok, Iroda­ház, Nagy István főosztályvezető. Október 22-én 9—13-ig Szolnok. Irodaház, Hódi András főosztály­vezető h; Október 25-én 8—12 óráig, Szol­nok, Irodaház, Varga Sándor fő­osztályvezető h. Október 15-én, 8—12 óráig, Jász­berény, Járási Osztály épületiben Köves Mihály főosztályvezető h. Nagysikerű évadnyitó a Szigligeti Színházban A Marica grófnő bemutatója A mainháa új vezetői és művé­szei évadnyitó előtti nyilatkoza­taikban annak az óhajuknak adták kifejezést, hogy magasszínvonalú előadásokkal szolgálják a közönség igényeit, hogy közös nevezőre akar­ják hozni a művészi igényes éget és a nézők kívánalmait. Most, hogy az évadnyitó előadásnak szemtanúi lehettünk, megállapíthatjuk, hogy a társulat hű maradt ígéretéhez, be­bizonyosodott, hogy a város büszke lehet színházára, kiváló képességű művészeire. Szolnok hagyományos színházlá­togatói állítják, hogy soha nem volt olyan forró légkörű, emelkedett ün­­nepélyességü premier a városban, mint a Marica grófnő bemutatóján. Kálmán Imre nagyszerű operettjét a műhöz méltó felkészültséggel, te­hetséggel adta elő a társulat. Nehéz lenne különbséget tenni, hogy mi volt jobb, a zenei rész-e, vagy a színészek ja téka. A kettő könnyed természetességgel alkotott szerves egészet, a néző soha nem érzett zökkenőt, ha a prózai szöveget dal­szöveg váltotta fel; a primadonna és a bonviván pedig a dal kiváló tolmácsolásán túl színészileg is ala­posan kidolgozott teljesítményt nyújtott. Mondani se kell, hogy a zene és a játék ilyeténvaló pompás összhangja elsősorban a kiváló ze­nei és prózai rendezésnek köszön­hető. Konkoly Gitta címszerepbeni ala­kításával egycsapásra megnyerte a város rokonszenvét. Hangjában nincs semmi hivalkodó,« mozgásá­ban nincs semmi póz, ami a köze­pes képességű primadonnákra any­agira jellemző. Noha az operett ter­mészeténél fogva tele van ireális elemekkel, mégis sikerült elhitet­nie, hogy Marica grófnő hús-vér ember a színpadon, szerelme őszinte é» naív romantikája sem írói kita­lálás, hanem a Bécsben nőtt dzsentri lány furcsa hiedelme a magyar va­lóságról. Mindez a realitá~, ami Konkoly Gitta játékából árad, a művésznő egyszerűségének, közvet­lenségének köszönhető> Hídvégi Lajos arról tett tanúbi­zonyságot Török Péter alakításával, hogy még mindig nem érte el ké­pességei legfelső határát. Akik lát­ták őt tavaly a Szabad szél-ben, meglehettek elégedve játékával és most mégis azt kell mondaniok, hogy a tavalyihoz képest sokkal többet nyújtott. Talán a frissesége az, ami szembetűnő és ez nem csak a játékára, hanem elsősorban a hangjára vonatkozik. Tenorja tele van finomsággal, de erővel is, ahol szükséges. Sokáig emlékezetes ma­rad az a jelenele, ahol húgával ta­lálkozik és ahol a „Hej cigány”-t énekli. Misem bizonyítja jobban a közönség tetszését, minthogy szá­mos alkalommal nyíltszíni tapsot kapott Konkoly Gittához hasonlóan. A három barát különben olyan szerencsében lett összeválogatva, hogy itt feltétlenül dicsérni kell a rendező érzékét. Varga D. József tovább folytatta diadalsorozatát ér tovább mélyült bennünk az a meg­győződés, hogy az ország élvonal­beli operettszínészei között is elő­kelő helyet foglal el. Mi sem bizo­nyítja jobban vérbeli rátermettsé­­ét, mint hogy a deszkákon maga­biztosabban mozog, mint a földön. Báró Zsupán Kálmán szerepében odáig vitte a nevettetéssel, hogy még a savanyú .kedélvü nézők is a rekeszizmaikra panaszkodtak. Ki­fogyhatatlan humora, frappáns já­téka méltán érdemelte ki a közön­ség viharos tetszését. A kacagtatok közül mindjárt mellett 2 kell megemlíteni Kürti Pé­tert, a harmadik barátot, öt ezúttal látta első alkalommal a szolnoki közönség, de teljesítménye után még nagyotx sokszo- látni szeret­né. Ha egy minden hájjal meg­kent cigányprímásnak kellett volna önmagát alakítania, az se csinálhat­ta volna szerencsésebben. Rákos Kati elevenségével, pergő nyelvével vívta ki a nézők elisme­rését. A rosszmájúak szerint az életben is ilyen, de ez mellékes, az a fontos, hogy a hétkerületi mű­kedvelő színésznőt, aki váratlanul szobalányi minőségbe csöppen bele, hitelesen keltette életre. Fürge moz­gása, kedves nyelvelése sokat gaz­­dagitcrtt az előadás tarkaságán és külön dicséret illeti a táncokért, A Marica grófnőben ismét talál­kozott a város színházlátogató kö­zönsége régi kedvencével, Pálfi Alice-zel. A szomszéd páholyban ilyen megjegyzés hallatszott, ami­kor Hídvégi Lajossal énekelt az első párosjelenetben: „bűbájos”. Valóban bűbájos volt. Ehhez nem is igen lehet többet tenni, hisz van-e olyan kritikus, akinek mérvadóbb a véleménye, mint a névtelen né­zőé? Bátor kezdeményezés volt a ren­dezés részéről, hogy Szőlősi Évát komolyabb feladattal bízta meg. Az eddig kevés nagyobb szerephez ju­tott színésznő egyenletesen oldotta meg feladatát, játéka harmoniku­san illeszkedett bele a többiek játé­kába. Az ő mindenáron betyárt ke­reső Lotti nénije is sokáig emléke­zetes marad a nézőit számára. Kompóthy Gyula a tőle megszo­kott formában játszott, se jobban, se rosszabbul. Néhány alkalommal jól használta ki a helyzetkomikum adta lehetőségeket, de többször elő­fordult, hogy ugyanezeket a lehető­ségeket elhamarkodta. Kompóthy Gyulától is szeretne már a közön­ség olyan alakítást látni, ami felül­múlja az eddigieket. Padi László szeretetreméltóan formálta meg az együgyű Kudelka bácsit. Az a tévhit járja, hogy a részeg embert a legkönnyebb meg­játszani. Megjátszani: ez egyenlő a ripacskodással, de Paál László epi­zódszerepében is egyéniséget alakí­tott, márpedig a fiatal színészeknél az a tehetség egyik legbizto-abb je­le, hogy az epizódszerepben Is meg­találják és kiaknázzák a lehetősé­get. A JólatkerttU párbajhistória négy segédje sok nevetésre adott okot. Közülük Bors Béla volt a leg­jobb. Seregi László, a darab rendezője nagyvonalúan, ugyanakkor lelkiis­meretes gonddal formálta meg az előadás kompozícióját. A színpadon mindenki a helyén van és épp a mozgás természetességéből, magá­­tólértetődőségéből lehet arra kö­vetkeztetni, hogy minden „ki van centizve". A hatásos finálék és a többi tömegjelenet is valőszerűen van ^megrendezve, az egész előadás a rendező nagy rutinjáról tanúsko­dik. Reméljük, hogy még sok ilyen kiválóan megkomponált előadással fogja megörvendeztetni a közönsé­get Seregi László. Sajnos, hogy a kritika írója nem ért annyit a zenéhez, hogy vélemé­nye érdemleges legyen. De annyit talán elmondhat, mint a legtöbb néző: a zenekar teljesítménye ugyanolyan nagy élményt jelentett, mint a színészek játéka. Gyulai Gaál Ferenc művészetének köszön­hető, hogy Kálmán Imre muzsikája teljes szépségében kibontakozhatott. Ez a muzsika a zenekar tolmácso­lásában nem kiabált, nem is lany­hult él, mindig úgy szólt, ahogy épp kellett, ahogy az előadás hangulata, ritmusa megkívánta. Síki Emil díszletei hatásosak vol­tak, de nem voltak annyira hival­­kodók, hogy a játék rovására men­tek volna. Méltó hátteréül szolgál­tak a kh'áló előadásnak. Feltűnő talán, hogy sok a dicsé­ret és kevés az elmarasz,aids. Er­ről a kritika nem tehet. Ha jó az előadás, akkor jót kell mondani ró­la, mint ahogy az ellenkező es-.tben a rosszat is megmondanánk. Hisz­­szük azonban, hogy a Szigligeti Színház művészgárdája tovább folytatja sikersorozatát és a nagy­szerűen sikerüli nyitány után nem fog csalódást okozni a közönségnek. Gerencsér Miklós Nem könnyű a f aluról jött diáknak Levelüket megkaptam, nagyon vártam már. Én most a törökszent­miklósi Bercsényi Miklós Általános Gimnáziumba járok s ha. ezt sike­resen el tudom végezni, azután ve­gyészmérnöki tanulmányokat sze­retnék folytatni. Nagyon sokat kell tanulnom, mert a mi iskolánkban Surjánban nem tanították orosz nyelvet, és több más tantárgyat sem úgy ta­nultunk, mint a városi iskolások. De azért igyekszem legyűrni a ne­hézségeketi Ami a kollégiumi életet illeti, ez Is újszerű nekem. A tanulás mellett szórakozásra is jut idő. A kollégis­ták szoktak moziba járni és spor­tolni is. A DISZ szervezetbe én is belépek. A tanári könyvtárból ka­punk könyveket, azokat is olvasgat­juk. Én most olvastam a „Mégis mozog a föld” című könyvet. De ezzel zárom is levelemet, mert még sok a tanulnivalóm. BIHARI KATALIN, Törökszentmiklós. HIRDESSEN o Szolnok megyei NÉPLAP-ban! —..........................................in»—i *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents