Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-06 / 234. szám

1958. október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy sokatmondó tablósorozatról A Megyei Tanács épületében a földszinti folyosón érdekes tablóso­rozat hívja fel magára a figyelme*. A tablókon fényképek, grafikonok. A képek, a feliratok megmutatják Szolnok megye mezőgazdaságának eddigi fejlődését. A szarvasmarhatenyésztés ered­ményeivel foglalkozó tablón a me­gye legkiválóbb állattenyésztő ter­melőszövetkezetei közül többek kö­zött a mezőhéki Táncsics Tsz és a Jvunhegyesi Vörös Október Tsz ne­vét olvashatjuk. Az egyik fényké­pen Janó János, a kisújszállási Pe­tőfi Tsz jószággondozója látható. Alatta a következő szöveg: „Janó János jószággondozó 40 borjút ita­tásos módszerrel nevel”. Ugyanott megtudjuk, hogy a mezőhéki Tán­csics Tsz 80 db-ból álló tehenésze­tében 9,8 liter az istállóátlag. Figyelemreméltó a tehénállo­mány számszerű növekedése. Amíg 1951-ben 1505 volt a iss­ekben a tehenek száma, addig 1956-ban már 6258, A turkevei Vörös Csillag Tsz-ben vándorólakban tartják a baromfit A karcagi Béke Termelőszövetkezet az idén már 17 q mézet osztott ki a tagoknak. A kisújszállási Tán­csics Tsz halastavában augusztus 1-ig az ivadékok nagy többsége el­érte a 25—30 dkg-os súlyt. A rizs­földeken 1955-ben 28 756 kg halat halásztak. A halastavak átlagos évi jövedelme jelenleg holdanként 1419 Ft. Ezekről az eredményekről szá­mol be a halászati, a méhészeti és a baromfitenyésztési tabló. Persze a felsorolás-nem teljes. Ott látni más élenjáró gazdaságoka* is. A fényképek nézegetése köziben önkéntelenül eszébe jut az ember­nek, milyen gazdag a mi megyénk és milyen hatalmas távlatokat nyitott meg a szövetkezeti gaz­dálkodás mind az állattenyész­tésben, mind a növényterme­lésben. Megtudjuk, hogy a legjobb talajja­vító gazdaságok a mezőtúri terme­lőszövetkezetek, különösen a Törő Pál és a Haladás Tsz. A vetőmag­­termelésiben a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz, a turkevei Vörös Csillag Tsz foglalja el a legelőke­lőbb helyet Egyébként feltűnik, hogy a termelőszövetkezeti városok közös gazdaságai szinte mindenütt szerepelnek. Ezekben a tsz-ekben bontakozhattak ki idáig legjobban a nagyüzemi firmák és természete­sen az ezt követő jobb eredmények. A karcagi Béke Tsz-ben szuper­­foszfáttal kezelne az istállótrágyát. A turkevei Harcos Tsz tagjai a ki­kapcsolt rizst elepek egyrészét vö­röshere termelésére használják. A mezőhéki Táncsics Tsz 60 holdas, ikersorosan vetett kukoricáját gyö­nyörű fényképfelvétel mutatja. S még sok érdekes, új, alig ismert módszer, eljárás eredménye lát­ható. Olyanok, amelyek szinte ki­vétel nélkül valamely termelőszö­vetkezet nevéhez fűződnek és me­gyénk mezőgazdaságának egyre jobban kibontakozó kulturáltságát mutatják. Az összehasonlító táblázatok számadataiból megtudja az ember, hogy Szolnok megyében hogyan alakult a 30-as évektől idáig a bú­zatermelés. Az első ötéves terv idő­szakában holdanként 0,9 q-val na­gyobb volt az átlagtermés, mint az 1931-től 1940-ig a 10 éves átlag. Kukoricából ugyancsak az előbb említett 10 éves átlaghoz viszonyít­va az első ötéves terv időszakában 12 százalékkal termeltünk többet. Az egyik feliratból megtudjuk, hogy ha Szolnok megye egyénileg dolgozó parasztjai 1955-ben a kenyérgabonával bevetett te­rületükön elérték volna a tsz-ek átlagtermését, akkor 280.— Ft-os q-kénti átlagárat számolva 74 480 000.— Ft-tal nagyobb lett volna jövedel­mük. Minek köszönhető elsősorban Szolnok megye mezőgazdaságának jelentős fejlődése? Erre is képek, feliratok adnak választ. Néhány ér­dekes adat: 1945 előtt a tarióhántás évenként alig haladta meg a 20 000 holdat. 1955-ben már elérte a 100 ezer holdat. Őszi mélyszántást csak a nagyobb uradalmak végeztettek a felszabadulás előtt. Évenként kb. 30 ezer holdat. Most ez a terület is 100 ezer holdra növekedett. 1938-ban a megye területén mindössze 80 q műtrágyát használtak. 1955-ben 2 ezer q-át. 1945 előtt a minőségi ve­­tőmagcsere, a vegyszeres gyomir­tás, a heterózis kukorica ismeret­len volt. 1956-ban Szolnok megyé­ben 3327 holdon termelnek hibrid kukoricát. 1954-től 1956-ig 25 ezer holdon végeztek vegyszeres gyom­irtást. A tablósorozat nagyon jól tükrö­zi a megye mezőgazdaságának fej­lődését, eredményét. Jó lenne, mi nél többen megnéznék. Szekulity Péter SEGÍTS MAGADON... A Tiszaszentlmrel Állami Gazdaságban korábban nagy gondot okozott az építkezés. Nem volt hozzá megfelelő anyag. Különösen a tégla hiányzott. A gazdaság műhelymunkásai ezért nem rég egy nagyteljesítményű téglaprést készítettek, amely egy 8 órás műszak alatt 6—7000 téglát képes gyártani. Az égetés szintén a gazdaságban történik. Képünkön: Farkas Gyula, Boga Károly, Molnár Lajos, Faragó János, Veres Irén és Zsolnai Mária téglagyár­tás kö zben. cAz icféril szép szó — s ezt követi, amit mindenki jól tud:;: — ha megtartják, úgy jó. Ez egy közmondás, amit a Közle­kedés- és Postaügyi Minisztérium figyelmébe ajánlunk. Az év folya­mán ugyanis Ígéretet kaptunk, hogy a szolnoki hírlapárusokat bó­dékkal látja el, még a tél beállta előtt. Mind ezideig azonban az öt áirús közül csak egyet ért az az öröm, hogy megkapta a beígért árusító helyiséget. De mi lesz a többivel!? Lassan beköszön tenek a rossz idők és a másik négy árús is sze­retne fedél alá kerülni, hogy za­vartalanul terjeszthesse a sajtóter­mékeket. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium azonban a mai napig nem intézkedett a hiányzó bódék pótlásáról. Azt szeretnénk tudni, hogy az ígéret vajon meg­valósul-e még a tél beállta előtt? Erre kér választ az említett négy újságárus. Reméljük, hogy sem a választ sem a bőidét nem kell so­káig várniuk. KÖZSÉGRŐL —KÖZSÉGRE Egy új község örömei és gondjai A régebbi térképeken hiába keressük Kétpó község nevét; Pác esztendővel ezelőtt ott, ahol most három sor ház áll, csupán egyetlen épület volt, a Szebenyi-féle kastély. Elöljáróban él kell mondani azt is, hogy Kisipó és Pusztapó környéke a felszabadulás előtt nagybirtoko­sok kezén volt. Ez a rész is Mező­túr határához tartozott, holott 17— 20 kilométerre van a városhoz; A földreform során az egykori cselédeknek juttatták a földet, akik leküzdve minden nehézséget, meg­kezdték a termelést.- 1948—49. óta pedig a pusztapói földek új gazdái is a közös úton haladnak; A t rmelőszövetkezetek létrejöt­tével megszületett az új község is. 1952-töl kezdve 60 egyforma, piros­tetős ház épült fel a három utcában. Mindenütt villany ég, s 338 rádió nyújt tájékozódást, szórakozást. 1952-ben 50 rádióelőfizetőt tartott nyilván a posta, s ez a szám nap­jainkig több mint hatszorosára emelkedett. Nemcsak a község há­zaiban, hanem a tanyák többségé­ben is szól a rádió. Megtudtuk azt is, hogy ifj. Ballók István, a Sza­badság Tsz tagja most nyáron tás7 karádiót vásárolt, amelyet a sza­badban is hallgathatnak; A családiházak számának nö­vekedése, a villany, a rádió az új termelőszövetkezeti község fejlődé­sét igazolja. Persze sok mindenre szükség lenne még. Például olyan problémák foglalkoztatják a lakos­ságot, hogy nincs járda kicsi a kul turotthon, nincs orvos a községben, még iskola is kellene, s így sorol­hatnánk tovább. A községi pártbizottság és a ta­nács végrehajtó bizottsága igyek­szik segíteni, s biztosítani, hogy a községfejlesztési alapból a legszük­ségesebb dolgokat megvalósítsák. Még a múlt évben kezdeményezték, hogy építsenek orvosi rendelőt és lakást, mert még jelenleg is — a 7—8 kilométerre lévő Kuncsorbáról jár át az orvos hetenként kétszer. Hozzá is fogtak az építkezéshez, de eleinte igen lassan haladt a munka. A járási tanács sem nyúj­tott kellő segítséget, nem azért, mert nem tartották fontosnak, hogy a közel 3000 lakosú község állandó orvost kapjon, hanem attól tartot­tak, hogy nem lesz elég pénz az építkezésre. A község vezetői ki­tartottak elhatározásaik mellett, s ez évben a községfejlesztési alapból 39 ezer forintot fordítottak erre a célra, s az építkezés befejezés előtt álL Ha már a községfejlesztési alapnál tartunk, meg kell mondani, hogy ennek felhasználása komoly gon­dot okoz a tanácsnak. Sok minden­re kellene a pénz, de nem nagyon vai miből gazdálkodni, mivel a községfejlesztési hozzájárulás befi­zetése nagyon vontatottan halad. A Béke, a Sztálin és a Petőfi út lakói egyformán szeretnék, ha az utcá­jukban járda lenne. A tanács vi­szont. mivel nincs elég pénze, csak 600 méteren tud járdát készíttetni. Helyes lenne, ha a tanácstagok, a most folyó tanácstagi beszámoló­kon erről is beszélgetnének válasz­tóikkal Az állam a lehetőséghez képest segíti a tsz-község fejlődé­sét. Még ezévben 70 000 forintot biztosít a belvízlevezető csatornák létesítésére, s megkezdték az építő­anyag szállítását a kéttantermes is­kola és a tanítói lakás építéséhez is, amely 1957-ben készül el. Mindez 6zép és jó, de mindent az államtól várni nem lehet. A község lakosai­nak is részt kell vállalni az anyagi eszközök megteremtésében, a köz­ségfejlesztési hozzájárulás ezt a célt szolgálja; A tanácstagok beszámolóikon az őszi betakarítás, szántás-vetés és más tennivalók mellett hozzák szó­ba a községfejlesztési tervet, s an­nak megvalósításához kérjék a la­kosság. segítségét. Van már példa arra, hogy a párt- és tanácstagok kezdeményezése sikerhez vezetett. A tavasszal például társadalmi munkával 12 000 facsemetét ültet­tek el a község lakosai (sajnos, a száraz időjárás miatt sok fa kipusz­tult) és mindenki elkészítette háza előtt a vízlevezető árkot is. E pár gondolat, amit a négy éves község életéről papírra vetettünk csak parányi része annak a fejlő­désnek, amelyet a község lakói összefogással és az állam segítségé­vel a következő esztendőkben elér­hetnek. Naav Katalin Látogatás a romániai Májú« I. és Május 9, gyógyfürdőkben A szolnoki MÁV Rendelőintézet dolgozóinak egy csoportja kétnapos tapasztalatcsere utazáson vett részt a Román Népköztársaságban. A ta­nulságos út egyik érdekes részlete volt a Nagyvárad melletti Május 1. és Május 9. gyógyfürdőkben lett lá­togatás. Amint a vonat a Várad-Velence állomást elhagyja, alakra, nagyságra a tokajihoz hasonló hegy tűnik fel 6—7 kilométer távolságban. Régen kialudt vulkán — magyaráz kész­séggel csoportunk román vezetője, dr. Cretu Joan, a nagyváradi CFR Poliklinika igazgatója. — A hegy mindkét oldalán már a rómaiak ál­tal ismert meleg források buzognak. Az északi oldalon van a Május 1. (volt Püspökfürdő), a délin a Május 9. (régi nevén Félixfürdő). Ez azt jelenti, hogy a fürdők gyógyerejét már az ókorban is értékelték. A Május 1. fürdőn a CFR 120 ágyas szanatóriumot létesített a reumás betegek részére, ezenkívül az Egészségügyi Minisztérium 200 ágyas kórházat rendezett be a para­­lyzisban megbetegedett gyermekek utókezelésére. Több üzem pihenő­házat tart az üdülnivágyó dolgozói rendelkezésére fenn. Mindezeket vezetőnk mondotta el útközben. A magyarázatot félbe kellett szakítania, mert megérkez­tünk a virágerdővel körülvett, zöld­futókávái borított állomásra. Alig pár lépésre hatalmas, remekül gon­dozott park terült el „Gondozásuk­ra 1 millió leit fordít államunk évenként” — világosított fel Újlaki bácsi, a CFR-szanatórium gondno­ka —, aki az állomáson várt ránk. Mindenki fényképezett. Sajnáltuk, hogy színes film nem volt velünk, oly megkapó és szép volt a hely. .4 park körül helyezték el a kór­ház és szanatórium mellett az étke­ző helyiségeket is, ahol délutánon­ként zene szól a beutalt betegek szórakoztatására. Évszázados fák között találtuk meg a 42 C hőfokú forrást. Óriási kerek levelekkel és kinyílt lótuszvirágokkal borított tó közepén buzog, bugyborékol a for­ró, gyógyító víz. Innen szivattyúk segítségével jut el a fürdőhelyisé­­gekbe, s az egészséges személyeket befogadó hullámfürdőbe. Milyenek a gyógyulási eredmé­nyek — kérdeztük az igazgató elv­társat. — A tudományos kiértékelés most folyik. A reumás betegek 2—3 hé­tig, a bénulásos gyermekek termé­szetesen jóval több ideig maradnak kezelés alatt. A kezelés lényege a fürdőzés. Hogy milyen kiválóak az eredményeink főleg a. paralyzises gyógyításban, bizonyítja, hogy igen sokan külföldről is ideutaznak. Nem dicsekvésként mondom, de jelenleg a brazíliai rádió-televízió igazgató­jának a gyermelcét is mi gyógyke­zeljük — világosít fel Cretu dr. Közben népes gyermekcsoport tű­nik fel. Vidáman kergetőznek, fut­­károznak. Egyik-másik kicsit sánti­­kál még, alig egy-kettőnél van bot támaszkodásra. Pár perces séta egy dombon át és a hegy másik olda­lán található Május 9. fürdőbe érünk. Itt is gyönyörű parkok, üdülők* reuma-szanatóriumok, s hatalmas uszoda. A víz hőfoka itt 10 fokkal magasabb. Cemescu dr., a másik kedves vezetőnk elmondja, hogy a következő évben a Nagyvárad és a fürdők között a Vasútvonalat vil­lamosítják, így még gyorsabb lesz a közlekedés, a dolgozók még nagyobb számban kereshetik fel a gyógyfür­dőket. Melegen köszöntük meg az érté­kes felvilágosítást vezetőinknek, Cretu igazgató elvtársnak és kísé­rőjének, Cemescu doktornak. So­kat láttunk, sokat tapasztaltunk; Hálásan gondolunk Újlaki gondnok bácsira és kedves feleségére a kifo­gástalan vendéglátásért. Végül a tapasztalatcserén született gondolat: nem volna-e érdemes a Cserkeszöl­­lőben található hőforrás vizét a gyermekbénulás utókezelésénél pró­baképpen alkalmazni?! Dr. Szebeni József Szolnok A jászapáti járás elmaradt a biizavetéssel Az elmúlt hetek, hónapok szá­raz időjárása miatt rendkívüli mó­don megnehezült az őszi talajelő­készítés. A traktorosok szinte em­berfeletti munkát végeztek, hogy porhanyóé magágyat készítsenek. A rögös, nem eléggé összetömődöiU talajban a búza nem tud jól csí­rázni, a fejlődésben megindulni. Ha a naptárt vizsgáljuk, még 10—15 napra lehet számítani, ami­kor a legalkalmasabb az idő búza­­vetéshez. Ilyen körülmények mel­lett súlyos az az elmaradás, ami a jászapáti járás területén mutat­kozik. A mezőgazdasági Igazgató­ság értékelése szerint a jászapáti járás területén még egy százalékot sem érte el a búzával bevetett te­rület. Egyedül a termelőszövetke­zeti városokban, Turkevón, Mező­túron és Karcagon van nagyobb­­mérvű előrehaladás, mert ott nem várakoztak az esőre, hanem elő­készítették a talajt a gabonavetés­re. Turkevén már több mint húsz százalékra teljesítették a kenyér­­gabona vetési tervet. Kél család lakása Községünkben a volt MNDSZ székházat átadtuk lakás céljaira. Két család kapott benne otthont. A Hazafias Népfront a községi ta­nács épületében helyezkedett el. A nő tanács tagjai már szépen beren­dezték, otthonossá tették az új he­lyiséget. Legközelebb ott beszéljük meg az asszonyokkal, hogy a tél folyamán mivel töltjük a hosszú estéket, milyen tanfolyamokra já­runk, mivel szórakozunk; Kovács Istvánná, Kunszentmárton. A Néplap elintézte... Értesítem a Néplap Szerkesztő­ségét, hogy Balogh Mihály jász­­kiséri, Szőlő-u. 7. sz. alatti lakos panaszát elintéztük. A kg-kéntd 0.80 forint mennyiségi prémiumot ki­utaltuk. A prémium kifizetésének az volt az akadálya, hogy Balogh Mihály a szerződéseket különböző lakáscímeken kötötte. Volt olyan szerződés, amelyet a Szőlő-utca 7; szám, a másikon a Hajnal-tanya cím volt feltüntetve. Nem tudtuk, hogy a két különböző cím alatt megkötött szerződés egy- és ugyan­azon termelőé. Tárnics László osztályvezető, Szolnok megyei ÁUatforg. Váll) Közérdekű közlemény A B. M. Szolnok megyei Főosz­tály vezetője és helyettesei, a B. M. panaszirodájában (Szolnok, Iro­daház, földszint 15. ajtó), valamint vidéken a B. M. Járási Osztályok hivatalos helyiségeiben fogadóórá­kat tartanak. Ez alkalommal a dolgozók panaszaikkal, bejelenté­seikkel közvetlenül fordulhatnak a vezetőkhöz. A fogadóórák ideje: október 11-én, 8—12 óráig Szolnok, Iroda­ház, Nagy István főosztályvezető. Október 22-én 9—13-ig Szolnok, Irodaház, Hódi András főosztály­vezető h. , Október 25-én 8—12 óráig, Szol­nok, Irodaház, Varga Sándor fő­osztályvezető h. Október 15-én, 8—12 óráig, Jász­berény, Járási Osztály épületében Köves Mihály főosztályvezető h. A jövőben kizárólag az IBUSZ rendez külföldi társa»"lazátokat Idegenforgalmunk az elmúlt hó­napokban gyors ütemben növeke­dett. A baráti és a nyugati orszá­gokból egyaránt sokezer látogató kereste fel hazánkat, s a magyar turisták ezrei utaztak a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába és a többi baráti országba. Az idén megindult az idegenforgalom a nyugati orszá­gok felé is. Az utóbbi időben igen sok üzem intézmény, hivatal szervezett tár­sas utazást. Gyakran felmerü't azonban a panasz, hogy ezeket az utazásokat rosszul szervezték meg, s a részvevők ellátása nem volt megfelelő. 4 jövőben, ezért kizáró­lag az IBUSZ rendez ilyen társas­­utazásokat. Az új, megnövekedett feladatok megoldására az IBUSZ megkezdte az előkészületeket. A társasutazá­sok keretének növelésével a közön­ség kívánságainak legjobban meg­­fleelő új útirányokat, úttípusokat vesznek programba. Arra töreksze­nek, hogy a részvevők kényelmesen utazzanak, jó szállodai elhelyezést és ellátást kapjanak. Az IBUSZ ezen kívül feladatának tekinti a társasutazások olcsóbbá tételét is. UVTTT.t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents