Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-06 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÖUETEKl m évfolyam, 234, szám, 1956. október 6. szombat. Az igaz barát Aa elmúlt hetekben nem egyszer aggódtunk: mi lesz a második ötéves tervvel, vajon meg lehet-e teljes egészében valósítani, nem kerül-e veszélybe dolgozó népünk életszínvonalának emelésére irányuló nagyszerű programunk. Ezek az aggodalmak jogosak voltak, hiszen a nagylengyel! olajmezők elvízesedése nyomán az országnak íöbb, mint egymillió tonnával növekedett meg a szénigénye és ha Egy sokatmondó íablósorosatról (3. old) 1 A MUNKÁSMOZGALOM HŐSEINEK kijáró tisztességgel és megbecsüléssel kíséri ma végső sírhe­lyére a magyar nép — hiszen gondolatban mindannyian ott vagyunk — Rajk László elvtársat a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakját, a Központi Vezetőség és a Politikai Bizottság volt tagját; Pálffy György altábornagy és Szőnyi Tibor elvtársakat, a Központi Vezetőség volt tagjait és Szalay András elvtársat, a Központi Ve­zetőség volt osztályvezető helyettesét. A Kerepesi úti temetőben ka­tonai gyászpompa mellett helyezik örök nyugalomra, a munkásmoz­galom nagy halottal számára íenn tartott díszsírhelyen. Ezzel az aktussal egy ma már jóvátehetetlen hibát igyekszünk jóvátenni. A mártír elvtársakat ország-világ előtt, a munkásmozga­lom, a párt hű, minden tiszteletet és megbecsülést megérdemlő ka­tonáinak ismerjük el. A mai temetés egyúttal figyelmeztetés is. Figyelmeztet ben­nünket arra. hogy következetesen harcoljunk mindig, a marxi-lenini eszmék maradéktalan érvényesüléséért, soha sem engedjük eltorzí­tani a párt helyes politikáját. A júliusi párthatározat után jó úton járunk. E határozat kö­vetkezetes megvalósításával megteremtjük annak az előfeltételét, hogy ilyesmi a jövőben sohasem következhessék be. — Harcoljunk ezért mindazon nagyszerű útmutatások valőraváításáért, amelyeket pártunk Központi Vezetősége jelölt meg a személyi kultusz, a dog­­matizmus és szektáns vonások leküzdéséhez. Ez lesz a legfőbb bizto­síték ahhoz, hogy mindig nyíltan, emelt fővel álljunk a történelem itélőszéke előtt. hős bányászaink a tervezettnél több szenet is adnak, ez a többlet is kevés az olajhiány pótlására. Ennek nyomán és következményeképpen szemünk előtt, mindannyiónkat érintve következett be az energiaellá­tás zavara, amely közlekedési korlátozásokhoz vezetett és amely igen megnehezítette a most folyó legfontosabb mezőgazdasági munkát is: az őszi szántástj Egy magyar közmondás azt tartja, hogy az igaz barátot mindig a bajban lehet megismerni. Voltak már nekünk gazdasági nehézsé­geink a második világháború után, amikor nagyon ránkfért a segít­ség. Nyugatról kaptunk volna kölcsönt, de az imperialisták súlyos gazdasági és politikai feltételekhez kötötték. Ebben as időben a Szovjetunió — miközben saját súlyos háborús sebeit gyógyította — élelmiszerrel, nyersanyaggal segítette hazánkat, 1946-ban 6 évről 8 évre emelte a jóvátétel kifizetésének határidejét, 1948-ban felemelte a jóvátételi árakat, ezzel 17,2 millió dollárral csökkent a jóvátétel összege és még ugyanebben az esztendő­ben a szovjet kormány úgy határozott, hogy a még hátralévő jóvátétel félét elengedi; Mi tehát saját tapasztalataink alapján győződtünk meg róla, hogy a szovjet nép olyan barát, anvlyre nehézségeink közepette is bizton lehet számítani, és amely a segítség ürügyén nem akarja meg­vámolni hazánkat Ez a legújabb gesztus is ezt bizonyítja. Néhány nappal ezelőtt adtunk hírt arról, hogy a Szovjetunió terven felül 100 ezer tonna olajat ad energia gondjaink enyhítésére. Most pedig az egész magyar dolgozó nép örömére bejelentette, hogy 100 millió rubel tótéit nyújt népgazdaságunk átmeneti nehézségeinek leküzdéséhez. A köles ön feltételeit is érdemes elemezni. A 100 millió rubelból 60 milliót olyan nélkülözhetetlen nyersanyagokban kapjuk (koksz, ólom, gyapot, műgumi, stb.) amelyek ipari termelésiünk alap­ját képezik, 40 milliót pedig valutában, amellyel a nyugati orszá­gokban tudunk vásárolni, anélkül, hogy külföldi adósságaink emel­kednének. Mi a 100 millió rubelt 2százalékos kamatra kapjuk, tehát olyan alacsony kamatláb mellett, amelyek a kapitalista üzleti kö­rökben ismeretlenek. Ez a 2 százalékos kamatláb is elenyészik, ha a következő feltételeket vizsgáljuk meg; A kölcsönt 1960—65. között kell visszafizetnünk, nem pénzben, hanem áruban. Ez azt jelenti, hogy mi a 100 millió rubel értékű nyersanyagot és valutát — üzleti nyel­ven szólva — az elkövetkezendő 4 évben úgy forgathatjuk, hogy az abból készült késztermékeket exportálhatjuk, tehát haszonnal továb­bíthatjuk. A másik: nem pénzben, hanem készáruban (gépek, köny­­nyűipari termékek, stb.) fizetjük vissza az adósságot, és ezeket a kész­árukat a Szovjetunió a nemzetközi piacon kialakult árakon szá­molja éL A segítségnek máris megvan a látszata. Október 25-ig foko­zatosan megszűnnek a v^natkorlátozások. Hétfőtől kezdve az összes MÁVAUT-járatokon megszűnik a korlátozás és — ami bennünket leg­közelebbről érint, hiszen jö~ö évi kenyerünkről van szó: zavarta­lanná válnak a géppel végzendő őszi munkák; A Szovjetunió által adott 100 millió rubel áru- és pénzkölcsön Látogatás Cibakházán A közelmúltban felkerestük a Délmagyarországi Rostkikászítő vál­lalat cibakházi telepét. Az üzem vezetője Bánlaki Márton elvtárs barátságosan fogadott bennünket, és kérésünkre végig kísért az üze­men, miközben elmagyarázta a kenderrost kikészítésének módját. A ttlók előtt hosszabb időt töl­töttünk. Kezembe vettem egy ma­rék rostot, érdeklődve figyeltem a finom szálakat. — Ezek élsőosztályú anyagok — mutat az előttünk fekvő rostcso­mókra a művezető. Szóba került az idei kender ter­més, az üzem fejlesztése, baleset­­védelem és több más kérdés is. Ezek közül most csak egyet raga­dok ki: 1954-ber egy közös vállalati érte­kezleten Bánlaki Márton művezető, a nyersanyagszállítás addigi mód­szereinek megváltoztatására előter­jesztett egy hasznosnak ígérkező javaslatot. Akkoriban a termelők­nek a szerződés alapján csak a legközelebbi vasútállomásra, vagy hajóállomáshoz kellett elszállíta­niuk a kenderkórót. Ezért a mun­káért semmi juttatást nem kaptak. Cibakházán az uszályból vagy a vasúti kocsikból ismét lovas ko­csikra kellett az anyagot átrakni, és az üzembe leszállítani. Az anyag tehát több kézen ment keresztül, töredezett, kászálódott. Kevesebb elsőosztályú árút tudtak így készí­teni. Bánlaki elvtárs azt javasolta, hogy fizessék meg a környező fal­vak termelőinek a fuvarköltséget és így azok egyenesen az üzemhez szállítják kenderjüket. A vállalat engedélyezte a javaslat bevezetését. Azt is megígérte, hogy 5000 forint­tal megjutalmazza az üzem veze­tőjét, ha javaslata beválik. Két esztendő telt el azóta. Ez idő alatt Bánlaki Márton sokat dolgo­zott, hogy javaslatát hasznosan al­kalmazza. Ebben az évben már megmutatkozik a siker. A nyers­anyag hetven százalékát ma már tengelyen szállítják a Cibakházi Kendergyárba. Az eredmény a ki­készített rostok minőségénél mutat­ható ki. Manapság jóval több első­osztályú árut tudnak készíteni ha­sonló mennyiségű anyagból '— mi­vel a tengelyen szállított keveseb­bet veszít értékéből — mint az el­múlt esztendő bármelyikében. Bánlaki Márton meg is csinálta, amit Ígért. Átszervezte a nyere­­anyagszállítást. A vállalat viszont hallgat eredeti ígéretével. Az üzem­vezető nemhogy a megígért 5000 forintot, de még csak egy jó szót sem kapott hasznos javaslatáért; Ezért nem foglalkoznak a kender­gyár dolgozói újításokkal, ha bár volna erre lehetőség. Katona Ersébet ugyancsak a tiló gé­pek mellett dolgo­zik. Az ő munkáját sem lehet kifogásol­ni olyan odaadással és pontossággal vég­zi. Teljesítménye ál­landóan 140—150 szá­zalék között mozog. Nemcsak a munká­ban, a fegyelemben Is példát mutat. — Igazolatlanul sosem hiányzik, Péli Imre feladata, ellátni az üzemet a hajtóerőt szolgáltató gőzzel. Nagy gondot fordít a gózgép kezelésére. Mindig tisztán, pél­dás rendben tartja a kazánházat és a gépeket. Szorgalmá­ért nem egyszer ér­demelte már ki ve­zetői elismerését; Gyenes János még fiatalember, ta­pasztalata azonban már idősnek mond­ható. ö vezeti az üzem törős brigád­ját. Csoportja min­den tagjától megkö­veteli a pontos mun­kát és a technoló­giai előírások betar­tását. Rászolgált, s megérdemeli a di­cséretet. Szalai Erzsébet tllós, az üzem egyik legjobb munkaerője. Nagy gonddal, kö­rültekintéssel végzi feladatát. Keze alól csak kiváló minő­ségű kenderrost ke­rül kh Teljesítmé­nye minden hónap­ban magasabb az előírtnál. Öze László az üzemben készí­tett kenderrost mi­nőségének őre. Be­csülettel látja el fel­adatát, Ha egy dol­gozó munkájában kifogást talál, oda megy hozzá és se­gít neki a hiba ki­javításában. Munka­társai szeretik és becsülik. Bármikor szívesen fordulnak hozzá segítségért, Kitüntetések Érdemes milrágyázni újabb nagyszerű bizonyítéka annak, hogy a közös eszmei alapon, a marxizmus-leninizmus alapján álló Szovjetunió és népi demokratikus országok gazdasági kapcsolataiban kizárólag ezen országok népei kö­zötti elvtársi segítség érvényesül. A kölcsön a magyar népben csak tovább erősíti azt a; felismerést, hogy a szocializmus országainak nagy családjában legszebb tervei, törekvései, a kölcsönös segítség alapján biztosan valóra válnak. Lazarij Berman hangversenye Jászberényben Október 11-én, csütörtökön a ta­nítóképző intézet dísztermében, a Fémnyomó Klub rendezésében ad hangversenyt Lazarij Berman, szovjet zongoraművész. — Lazarij Berman részt vett a Budapesten nemrégen lezajlott Liszt Ferenc emlékére megrendezett nemzetkö­zi zongorahangversenyen, ahol ki­váló játékkal a III. díj nyertese lett. — A nagyszerűnek Ígérkező hangverseny 20 órakor kezdődik. A jászberényi járásban a Hazafias Népfront bizottságai 1954-ben már rendeztek nagysikerű jászsági hó­napot, de ez a kezdeményezés az elmúlt évben a kedvezőtlen politi­kai légkör miatt nem alakult át hagyományos rendezvénnyé. A járási Hazafias Népfront Bi­zottság elhatározta, hogy az idén megrendezi a második jászsági hó­napot. Ennek programjában többek között széles körben ismerteti Ka­zinczy, Gvadányi, Petőfi, Arany, Jókai, Garat és a mai írók jászsági vonatkozású műveit. Történelmi előadásokat tartanak arról, hogyan Hatvanéves az Országos Mezőgazdasági Múzeum Az Országos Mezőgazdasági Mú­zeum 60 éves fennállása alkalmá­ból, a nemzetközi múzeumi napo­kon október 7—13-ig ünnepi hetet rendez. Hétfőn, október 8-án a mú­zeumban jubileumi ünnepséget tar­tanak, amelyen Matolcsl János földművelésügyi miniszter mond ünnepi beszédet, majd megnyitja a „Hatvanéves mezőgazdasági mú­zeum" kiállítást. (MTI). harcoltak a jászok Dózsa, Rákóczi, Kossuth seregében és a Tanácsköz­társaság idején, bemutatókat ren­deznek a megye népdalaiból és nép­szokásaiból. A jászsági hónap alatt a mező­­gazdaság területéről elsősorban a szőlő, gyümölcsös, zöldségtermesz­téssel, valamint az állattenyésztés legfontosabb kérdéseivel foglalkoz­nak majd az előadások. A járás termelőszövetkezetei a jászsági hó­nap keretében ünnepi zárszámadást rendeznek, amelyre vendégül lát­ják az egyénileg gazdálkodókat is. Néhány éve dolgozik még csak megyénk területén a Kőolajkutató és Feltáró Vállalat. Már eddig is jelentős sikerek kísérik a vállalat dolgozóinak munkáját. Ennek alap­ján most az Elnöki Tanács a válla­lat több dolgozóját, így többek közt Buda Ernő főmérnököt Szocialista Munkáért Érdeméremmel tüntette ki. Ezen kívül „Munkaérdemérmei” kapott még a vállalat következő négy dolgozója: Szabó János, Bari­ba Vilmos, Eszenyi Dezső. Külföldi vendégszereulésre hívják a Szigligeti Színházat A szolnoki Szigligeti Színház az elmúlt hetekben két külföldi ven­dégszereplésre kapott meghívást. Az első meghívás SepsisZentgyörgy­­röl, Erdélyből, az Állami Magyar Színháztól érkezett. A torvek sze­rint a Szigligeti Színház művészei tavasszal mennek Sepsiszent­­györgyre és ugyanabban az időben míg ők Erdélyben szerepelnek, az Állami Magyar Színház Szolnokon tartana előadást. A másik meghívást Lengyelor­szágból, Lodzböl kapta a Szigligeti Színház. Ennek a vendégszereplés­nek megbeszélésére a közeljövőben Prókai István elvtárs, a színház igazgatója Lengyelországba utazik. A színház igazgatósága úgy tervezi, hogy a lengyelországi vendégsze­replésre a „Koldúsdiák“ c. operet­tet tanulja be, amely a lengyel sza­badságharcból meríti témáját, Ezt a kérdést bátran feltehetjük azoknak a termelőknek, termelő­szövetkezeti tagoknak, akik évek során át meggyőződtek a műtrá­gyázás termésfokozó hatásáról. Si­pos István szandaszöllősi egyéni­leg dolgozó paraszt az elmúlt évben élég későn vetette a búzát, mert kukorica volt az elővetemóny. An­nak betakarítása késett. Földjének minősége középkötött vályogtalaj. Hogy e késed időpont ellenére — mert szeptember 4-én végezte a ve­tőszántást — jó termést érjen el a gabona holdanként 160 kg szem­csés szuperfoszfátot és 120 kg ká­lisót szórt ki; A gyökérmaradvány elkorhasztására fogasolás előtt pe­dig 100 kg nitrogén műtrágyát használt. A műfcrágyázott parcellá­ról ez év nyarán holdanként 17.20 mázsa búzát takarított be, míg a műtrágyázásán csak 8 mázsát adott. Ugyancsak ebben a községben Duchina János egyéni gazda kalá­szt» elővetemény után . vetett bú­zát. A tartóra holdanként 100 má­zsa érett istállótrágyát és szuper­foszfátot, majd pétisót szórt ki. A búzát október 20-án vetette el. Az a gabonatábla, amely csak istálló­trágyát kapott, 11.52 mázsát, a mű­trágyázott parcella pedig 16.10 má­zsát termett holdanként; Termelőszövetkezetek és az egyé­nileg dolgozó parasztok szuperfosz­fátot és bálisót a szükség szerinti mennyiségben vásárolhatnak. A nitrogén műtrágya iránti igényeket pedig október végén már szintén ki tudják elégíteni a földműves­szövetkezetek. Jászsági hónapot rendeznek a jászberényi járás népfront bizottságai Gulyás István. PORHANYOS MAGÁGYAT KÉSZÍT A BÚZÁNAK A tiszaderzsl Oj Barázda Tsz tagjai jő munkát követelnek a Tiszafüredi Gép­állomástól. A száraz időjárás miatt ugyan igen nehéz a talaj előkészítés, de a különböző munkagépekkel addig járatják' a szántóföldet, míg az alkalmas­sá válik a vetőmag befogadására; Képünkön: Eótos Lajos traktoros

Next

/
Thumbnails
Contents