Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-02 / 230. szám

2

SZOLNOK MEG TEI NÉPLAP

1036, október 2.

Huszonkilenc kérdező, hetven kérdés . . .

Híradás a Megyei tanács interpelláeiós illéséről

Pénteken röviden hírt adtunk a Megyei Tanács üléséről. Mint már akkor is jeleztük, a tanácskozás legélénkebb része a Végrehajtó Bizottság beszámolója előtt lezajlott interpelláció volt. Huszonkilenc kérdező, hetven kérdést intézett a Megyei Tanács és a szakigazgatási szervek vezetőihez.

Az interpelláció egészen újszerű a Megyei Tanács működésében, mint ahogy az Országgyűlésen is csak a legutóbbi ülésszakban alkalmazták képviselőink. A Megyei Tanács tagjai éltek az interpelláció jogával és számos, a dolgozók által felvetett közügyeket érintő kérdést tettek fel. Ez az esemény hű tükre volt a most kibontakozó tanács-demokráciának.

Az alábbiakban részleteket közlünk a kérdésekből és az adott válaszokból:

Kérdések

Először Kiss János martfűi tanácstag mondta él kérdéseit. Többek között azit, mi lesz a megígért iskola építésével. A község dolgozói sürgetik, mert a gyermekek elhelyezése már most nagy gondot okoz.

Bakó Kálmán elvtárs, kisújszállásról: a mezőgazdasági igazgatóságtól kérdezte meg: Mi a szándéka a kihaszonbórbe adoti tartalékföldek táperejénék biztosítására? Van-e tesznek-e valamilyen intézkedést arra, hogy megelőzzék a földek kizsarolását?

Szűcs Béla Jászberényből megkérdezte, mit tesz a Megyei Tanács az óvodai férőhelyek számának növeléséért; Sok szülő szeretné gyermekét óvodába járatod, de hely hiányában nem vehetik fel. Városa zenekedvelő lakosainak nevében azt kérdezte: lehetséges-e ott állami

zeneiskolát nyitni. Ezenkívül a fogyasztók gyümölcseit áfásán ak megoldását sürgette. Eddig a földművesszövetkezet nem törődött ezzel.

Kárpáti János Tiszasülyrőd: Meddig irányítják még Jászapáti kenyérellátását Jászberényből? Miért nem kaphatja meg a sütőüzemek irányítását a községi tanács? így bizonyára jobb lenne és nem járna annyi költséggel a kenyérellátás;

Tancsik János tószegi tanácstag bölcsőde éts orvosi tanácsadóhely létesítése felől érdeklődött, mert ezzel a kérdéssel már őt is sok választója felkereste;

Sebestyén elvárs, az SZMT megyei vezetője többek között az után érdeklődött, mi az oka, hogy a tanítási év megkezdése ultán is van még pedagógus helyeztetés;

Józsa Károly: a jászladányi dolgozók nevében kérdezem, hogy miért nem oldják meg végre községünkben az ivóvíz ellátást? Tóth Imre elvtáns, a VB elnökhelyettese még a télen segítséget Ígért ne: lóink. Miért nem tartotta meg szavát;

Mándoki Sándor Karcagról: Ügy látom, a gépállomások még mindig nincsenek ellátva nehéz fogasokkal- Most, mikor ilyen szárazságban kell elvégezni az őszi munkákat,

' nagyon érezzük ezeknek hiányát;- Szólt ezentúl a városon áthaladó 4.

^ számú közút elhanyagolt állapotáról, és feltette a kérdést, milyen

' intézkedést várhatnak rendbehozá. sára;

Kovács János is a közútafc javításáról szólt; Elmondta, hogy Besenyszög határában nagyon elha, nyagoltak a földutak; A Hunyad- I falva felé vezető út olyan rossz, ; hogy gépkocsival, vagy traktorral ' veszélyes ott közlekedni; A tagosítással is van probléma náluk; Az egyénileg dolgozó parasztok sérelmezik, hogy jóminőségű földjük ' helyett gyengébbet kapnak: Kérdése: mit tesz a Mezőgazdasági

Igazgátóság ilyen esetekben, az egyéni parasztok sérelmének orvoslására?

Fekete Imre a szajoliakat képviselte és azok nevében kérdezte meg: „Miért nem létesítenek községünkben állatfelvásárló helyet? Jelenleg Szolnokra kell behordanunk állatainkat. Ez sok időbe és fáradságba kerül."

Ugyanezt vetette , fel Recski István, Zagyvarékasról; Nekik Űjszászra kell szállítani a beadásra szánt állatokat. Kérdezi: miért nem lehet a jószágokat a hét valamely meghatározott napján Zagyvarékason átadni?

Várdai Jánosné törökszentmiklósi tanácstag az értelmiségről megjelent párthatározat alapján interpellál. — Szeretném tudni — mondta —, hogy a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Megyei Pártbizottság mit tesz az értelmiséggel tartott kapcsolatok javítására, szélesítésére?

Kablai Lajos elvtárs: Juhász Imrémé elvtársnőtől, a Megyei Tanács elnökétől kérdezem: milyen elgondolásaik és intézkedéseik vannak a hadseregből leszerelt honvéd-tisztek elhelyezésére?

Kaposvári Gyula elvtárs szintén Juhászné elvtársmőtől kérdezte: Miért nem fogadta őt több napon át, hisz a Megyei Tanács úgy határozott, hogy a tanácsitagokat soronfcívüil kell fogadni a végrehajtó bizottságnak.- A továbbiakban érdeklődött a Múzeum és a Városi Könyvtár végleges elhelyezése ügyében;

Böhm Gyula a Megyei Ügyészséghez intézett kérdésit. A szolnoki 4; és 11. árudában júniusiban vizes tejet mértek a fogyasztóknak. A Tejipari Vállalat, étien is érkezett feljelentés, szántén a tej vizezése miatt; Kérdése, hogy a Járási ügyészség miért szüntette meg ezügyben az eljárást?

Gácsi István Nagyrévről többek között Tiszaámoka, Tiszakürt, Nagyrév hús- és sörelilátása miatt intézett kérdést a MESZÖV-höz. Megkérdezte art is, mikor érik el a tiszainokaiak, hogy csere - olajért nem kell Tiszaküntre bejárniuk, hanem art otthon is megkaphatják?

Takács József, Tiszaszerttámre: „Lehetséges-e a község területén egy egészségház felépítése? Nagyon nagy szükségük van rá.’!

Ifji Oláh József a tiszafüredi tsz-ek villamosítását sürgette és a községbeli iskolák bővítéséről tett süngötő bejelentést.Nátüly László a Fegyvernek! Gépállomás főagromómusa az egyoldalú tárcsák legyártását sürgette.

Helyes Endre Mezőtúrról: „Mit tesz a Mezőgazdasági Igazgatóság a lucemamag termelés és a mútrágyaellátás javítása érdekében?"

A feltett kérdésekre a tanácsülés elnökének felszólítása sorrendjében adták meg az elvtársak a választ:

Az értelmiség helyzetével kapcsolatban Kálmán István elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára válaszolt: Elmondta, hogy a párt- és tanácsapparátusban dolgozók egyre inkább fontos feladatuknak tartják az értelmiség problémájának részletes megismerését: „Tervünk van arra, hangsúlyozta Kálmán elvtáns, hogy a megye városaiban, községeiben, csoportos beszélgetéseket szervezünk és ezen itúbnenőJeg. értelmiségi nagyaktívát is rendezünk; Ez; azonban csak a szervezeti rész. Ennél sokkal nehezebb lesz a személyi kapcsolatok kiépítése az értelmiségi dolgozókkal. Ért azonban meg kell és meg is fogjuk javítani;

A következő válaszadó Juhász Imréné eivtárenő volt. Kablai elvtárs lcérlésére így válaszolt:

honvédorvos már élhelyezkedett. Az ipari osztály 8 főt tud elhelyezni; A mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkezőket technikusi, műszaki ellenőri és brigádvezetői munkaköribe tudjuk beosztani. A gépállomások * igazgatósága technikusokat és motorszerelőket vár. — Ezenkívül kereskedelmi, vendéglátóipari. hentes és pékszakmával rendelkezőket is várunk: Munkát biztosítunk az építőiparban, a pénzügyekben, valamint a begyűjtésben jártas egyénéknek. Foglalkozást biztosítunk segédmunkásoknak is, ezentúl tsz-ekben és állami gazdaságokban, termelő munkára is jelentkezhetnek a leszerelők, bármilyen számban:

Az elnök elvtáranő elfogadta Kaposvári Gyula bírálatát, majd a múzeum és könyvtár elhelyezésére is válását adott,Nem minden válasst fogadtak el

A Megyei Tanács szakigazgatási osztályai számos munkakört biztosítanak a leszerelt tiszteknek.

Az oktatási osztály pl. tíz tanári, vagy tanítói szakképzettséggel rendelkező leszerelt tisztet tud elhelyezni; Egészségügyi vonalon 12

Többen intézteit kérdést a Megyei Ügyészséghez. Ezekre Szabó elvtáns. a megyei ügyész helyettese adott választ, amelyből egyet a kérdés feltevője és a tanácsülés sem fogadott el. Ezért úgy határoztak, hogy 15 napi határidővel írásban kémek újabb, alaposabb választ

az ügyészségtől. Szabó elvtárs adott választ a tej felvizezésére is. „A nyomozást a rendőrség helytelenül tagadta meg. A pótnyomozást megindítjuk” — mondotta;

Elnök: Elfogadja Böhm elvtárs a választ?

— Elfogadom úgy, hogy ha a nyomozást valóban megindítják és' a bűnösöket felelősségre vonják:

Varga Illés elvtáns a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke adott választ a Jászberény gyümölcselátását érintő kérdésre. Ügy oldják ezt meg, hogy a gyümölcstermelő kunszentmártoni járásból közvetlenül visznek árut a jászberényi boltokba. így olcsóbb és frissebb áruhoz jutnak a jászberényiek.

A Gácsá elvtárs kérdésére adott választ nem tartotta kielégítőnek a tanácsülés és

arra kötelezte Varga elvtársat,

hogy alapos elemzés után 15

napon belül szintén írásban adjon választ a kérdezőnek.

A karcagi 4. számú és a Szolnok- Besenyszög-Hunyadfalvát összekötő út helyzetére Csorna Kálmán elvtárs válaszolt. Elmondta, hogy a karcagi utat a jövő évben teljesen átépítik és addig már javítási munkát nem szándékoznak rajta végezni. A besenyszögi utat illetően arról tájékoztatott, hogy a községi tanácsok költségvetésében földutak karbantartására Ion-ként 100 forint áll rendelkezésre. A Szolnoki Járás VKG csoportján át felkérik az illetékes tanácsokat a szóbanlévő út rendbehozására;

Horváth Imre elvtárs a Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a tsz-ek villamosítására vonatkozóan ismertette, hogy a tiszafüredi járás 1? termelőszövet kezelte közül 5 villamosított:' A jövő évben 14 tsz kap villanyt a megyében, 22,3 km hoszszúságban. A tiszaszentimrei Kossuth Tsz is a 14 között szerepel, 3 km-es vezetéket kap. — A tartalékterületek táperejének kizsarolását igyekszünk megakadályozni—folytatta válaszát Horváth Imre. Az a javaslatom, hogy a megyei tanács tegyen előterjesztést a minisztérium felé. Foglalja bele, hogy amennyiben a földhasználók megtrágyázzák a területet, részesítsék őket valamilyen anyagi kedvezményben. Csak hasonló módon tudjuk a táperő zsarolásnak elejét venni;

A tagosítás során előforduló esetekre Horváth elvtárs elismerte, hogy érik sérelmek az egyénileg dolgozó parasztokat. A Megyei Tanácsnak tudomása van árrá, hogy Besenyszögön három dolgozó paraszt nem fogadta él a felkínált csereingatlant, — mert azok minősége az eredetinél sokkal rosszabb volt. Ez a panasz már orvoslást nyert és a jövőben is méltányolni fogják a jogos panaszokat. Helyes Endrének a heremagtermesztésben elért nagy javulásról számolt be Horváth elvtárs.

•

Aki ránéz erre a cikkre, első látásra art mondhatná, csak felsorolás. Pedig ez sókkal több annál. Sokkal több. mert a kérdésekben benne van a választott tanácstagok felelősségérzete, egy-egy község legfőbb gondja: Az adott válaszokban szintén nagy felelősségérzet van, hisz ilyen még nem volt tanácsaink életében, hogy az illetékes elv társaknak a nagy nyilvánosság előtt kellett választ adni;

Ez a napirendi pont együttesen art mutatta, hogy tanácstagjaink, tanácsvezetőink is, gondolkodásban, önállóságban nagyot nőttek a júliusi párthatározat óta. A visszautasított, vagy csak módosítással elfogadott válaszok is arról tanúskodnak: tanácstagjaink elérkeztek addig, hogy konkrét, határozott és tárgyilagos választ adhatnák választóiknak. Nem kell kitérni, mentegetőzni egy-egy kényes esetben, hanem mindenkor megmondhatják a valóságot. Ez az az út, amelyen tanácsaink az őket megillető tekintélyt, bizalmat elérhetik;

A kérdés sok és mind fontos volt. A tanácstagok alapos magyarázatot kértek. Mivel az ülés ideje egy napos volt, mindenre nem jutott idő. Ezért úgy döntöttek, hogy az oktatási, egészségügyi és egyéb szakosztályok válaszukat 8 napon belül. írásban adják meg az interpelláióknak. Az elmaradott válaszokat lapunkban is közölni fogjuk.

BORSI ESZTER

HÍRLAPÁRUSOKAT

keresünk belépésre. Jelentkezni lehet a Szolnok 1 Postahimtal vezetőjénél.

„Meddig élsz még vissza a türelmünkkel... ?

Alig fejeztem be Tóth Istvánnak, a Néplap szeptember 25-i számában „A gorombaságot ne igazoljuk’“ c. cikkének olvasását, rögtön tollat ragadtam. Úgy éreztem, méltatlan volnék a levelező címhez és méginkább ahhoz a megtisztelő célhoz, amely engem az írók táborához vezet, ha nem írnék ehhez a vezércikkhez „konkrétumot“ a gorombaságról.

Azt tanultam, és úgy is van, hogy a levelező a közvélemény parancsnoka. Engedjék meg, hogy ezt a sarkigazságot kiegészítsem. Nemcsak parancsnoka, hanem lelkiisnierete is a levelező a közvéleménynek. Ennek a lelkiismeretnek az alapján írom meg cikkemet arról a lehetetlen állapotról, amely itt Tiszaszentimrén az állami gazdaságban uralkodik. Ezt személyesen is tapasztaltam és a dolgozókkal való beszélgetésekből „konkrétéként ismerem.

Igen, itt is — sajnos — az igazgatóról van szó. Pavlovits Jánosról, illetve gorombaságairól;

A XX. pártkongresszust sokan idézték és idézik már írásaikban, én is erre hivatkozom. Ez a kongresszus az alkotó emberből a legszebb tulajdonságokat hozza felszínre, határozottan sikraszáll a dolgozókkal való bánásmód megjavításáért. Tehát helyben vagyunk ..a dolgozókkal való bánásmód.

Pavlovits János gyakran emlegeti, hogy ő régi, illegális munkáskáder. (Ha ez így van, akkor azt is kell tudnia, hogy ez nem mentség valakinek sorozatosan elkövetett hibáira. Sőt!) Márpedig, azt lehet mondani, hogy Pavlovits János nap mint nap követ el ilyen hibákat. Állításomat alá is támasztom.

Például önkényesen és önhataltalmúlag elbocsátotta a gazdaságból Papp Imre tizenegy gyermekes családapát, aki már kilenc éve dolgozik ott. Még azt se tudta az igazgató, hogy Papp Imre szakszervezeti funkcionárius. Szerencsére a szakszervezet Papp Imrét visszahelyezte állásába. Vajon miért bocsátotta el az igazgató Papp Imrét? — Nagy oka nem lehetett, ha a szakszervezet visszahelyezte. Papp Imrét egyébként az egész falu ismeri. Becsületes, jó munkás ember, nem szereti a bort, jobban, mint bármelyik magyar állampolgár. Pénzt nem kezel, tehát nem lehet sikkasztással sem vádolni. Szerelmi ügyei nem lehetnek, hiszen tizenegy gyermek apja és Imre bácsi bizony már erősen őszül;

Egy másik dolog. Köztudomású a községben, hogy Pavlovits János a gazdaság főkertészét valósággal üldözi. Annyira, hogy Kovács Béla főkertész már nincs a gazdaságban. Az is köztudomású, hogy Kovács Béla a kastély leégésekor,

kinek a jóvoltából és vallomásából kifolyólag volt négyhónapig vizsgálati fogságban.

Szerencse és hála szocialista igazságszolgáltatásunknak, Kovács Béla ma már szabad. Bíróságunk a tűz esetében teljesen ártatlannak találta a vizsgálat alkalmával.

Megjegyezni kívánom, hogy Kovács Béla olyan ember, aki kertészeti kísérleteivel nagyszerű eredményeket dolgozott ki a jövőre vonatkozóan. Például e sorok írójának december hónapban tökéletesen érett paradicsomot mutatott meg. Különböző kertészeti kísérleti módszerekkel hozta ezt létre. — Eredményét tovább akarta fejleszteni, bizonyára nem gróf Eszterházynak, hanem nekünk;

De menjünk csak tovább. Tudomásom van arról, hogy Kovács Béla főkertész levelet küldött a Néplapnak — panaszával kapcsolatban. A Néplap ezt a levelet elküldte Pavlovits Jánosnak. Ez helytelen, hiszen Pavlovits János nem fog magáról sohasem igazságot írni. (A szerkesztőség megjegyzi, hogy Kovács Béla levelét tényleg megkapta, arra a választ meg is írja a főkertésznek; De a levél itt van a szerkesztőségben, innen senki sehova nem küldte. Jó lenne utánanézni, nem az eredeti másolatát kaparintotta-e meg valaki s juttatta ©1 az igazgatónak).

E sorok írója az állami gazdaság több vezetőjével beszélgetett; Például a főagrónómussal, a gazdaság párttitkárával és másokkal. Valamennyien egyöntetűen azt mondják, hogy ők nem is beszélnek az igazgatóval. Erről valóban meggyőződtem. A főkönyvelő is csak a legh’ivatalosabb, legszükségesebb ügyeket tárgyalja meg vele, sem az alapszervezet titkára, sem a főállattenyésztő nem beszél Pavlovitssal. Kevés kivétellel a többi vezető is

ilyen kapcsolatban van vele. Egyébként a gazdaság dolgozóinak a véleményét javasolom meghallgatni. — Nem ártana itt is egy munkásgyűlést szervezni.

De nézzük meg a vezetés szervezését ebben a gazdaságban.

A pártvezetőségi tagok a következők: Adamecz, Csörögi és Szabó János elvtársak. — Az egyeztető bizottság tagjai: Adamecz. Csörögi cs Szabó János elvtársak. A fegyelmi bizottság tagjai a változatosság okáért: Szabó János, Csörögi és Adamecz elvtársak. A társadalmi bizottság tagjai: Szabó János, Csörögi cs Adamecz elvtársak.

Félreértés ne essék, nekem nem a három elvtárs ellen van kifogásom.Ismerem őket, és rendes, becsületes embereknek tartom. De mégis elgondolkoztat ez a különös funkció halmozás. Hallottam, hogy amikor a felsorolt bizottságok összejönnek egy-egy ülésre, kiegészítik őket egyegy bizottságon kívüli dolgozóval; de ez csak olyan tessék-lássék intékedés;

Miből adódik, hogy ezek a hibák fennállnak? Pavlovits János nem veszi észre a XX. kongresszus tanításait s az azóta nálunk is végbement változásokat. Nem látja meg életünk építőit, a dolgozó embereket s nagyszerű tetteiket. Azt képzeli, hogy az állami gazdaság eredményei nem az egyszerű dolgozók érdeme, hanem az övé. Pedig nagyon téved.

Az ő intézkedése például az, hogy

a főagronómus, aki tizennégymilliós terveket készít és irányítja megvalósulásukat,

nem tud szolgálati útjára kimenni, mert letiltotta, hogy a gazdaság tulajdonát képező Pannónia motorkerékpárba benzint kaphasson.

Ugyanígy járt el a gazdaság alapszervezeti titkárával is. Vajon ebben a gazdaságban minden vezető, akit levelem megemlít, gazember, csak az igazgató becsületes? Nem, nem hiszem;

Az igazgató goromba és drasztikus magatartását magam is tapasztaltam. E sorok írója is a gazdaság dolgozója volt 1954-ben. Arra akart kötelezni Pavlovits János, hogy mint íróember, minden munkámat mutassam meg neki, mert mint mondotta, nem vagyok megbízható, mert nem vagyok párttag. Nem mutattam meg a munkáimat ezért megsértődött s elégtételül sajátmagának — elüldözött a gazdaságból; Pedig már akkor is három gyermekem volt s ha a párt nem nyúl a hónom alá, nem is tudom, mi lett volna a családommal. Nem szeretek panaszkodni, ezt úgy írtam meg, mint vitathatatlan tényt;

Hogy-hogynem, elterjedt az a mondás, hogy Pavlovits Jánosnak

nagyon jó keresztapja van a legmagasabb fórumban.

Nekem az az érzésem, hogy ezt a hiedelmet ő hintette el, hogy a dolgozók a rajtuk esett sérelmet ne merjék közölni illetékes helyen.Hiszen ma is megtörténik, hogyha két állami gazdaságbeli dolgozó együtt van, nem mernek véleményt nyilvánítani. Nem tudja az egyik, nem sugja-e be az igazgatónak a másik. Vajon kiféle keresztapa lehet az, aki a sok jelentés és kérelem ellenére, amely már a minisztériumba is felment s amelyből most is fent van, — egyetlen egyet sem hallgat meg és eltűri, megengedi a XX. kongresszus után is a basáskodást, kiskirályoskodást, ami végső soron a termelés rovására megy. Nem hiszem, hogy ilyen keresztapja lenne.

Milyen tanácsadókra van szüksége az igazgatónak? A szakemberekre, a pártra. De ő éppen ezek ellenére gyakorolja az önkényuralmat, az egyszemélyi vezetést. Nyugodtan feltehetik a kérdést az állami gazdaság dolgozói: „Meddig élsz még vissza a türelmünkkel Pavlovits János?). Még csak annyit. Levelemet felolvastam egy helybeli funkcionáriusnak. Azt kérdezte : „Te, aki tiszaszentimrei lakos vagy, alá mered írni leveled, ha beküldőd a Néplapnak?“

Igen alá. Még hozzáfűzöm, hogy vállalom a felelősséget is érte. Vizsgálatot kérek.

Bíró László Néplap levelező, Tiszaszentimre, Fehér Imre

tsz-tag.