Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja
1956-10-02 / 230. szám
A kisújszállási kultúrotthonban KÉPEK A TSZ-EKBÖL A tis&aföldvári Lenin Tsz „kincsei“ Gazdaasszonykörök Karcagon A Hazafias Népfront városi bizottságának nőtanácsa Karcag termelőszövetkezeti városban 12 gazdaasszony kört szervez; Az őszi és téli hónapokban a karcagi lányok és asszonyok a gazdaasszony körökben gyarapíthatják főzési tudományukat és háztartásbeli ismereteiket; Ötvenkét lakás építését kezdték el Jászberényben yjLÁG PROLETÁRJAI EGYES ÖLJETEKl SZOLNOK VH!, évfolyam, 230. szám, 1956. október 2. kedd. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megyeszerle híres a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet baromfi tenyészete. 1300 baromfit nevel Dorkota Lajos és felesége, s a hozzájuk beosztott néhány fiatal. Jól jövedelmező a szárnyas jószágok nevelése. Csupán az elmúlt évben 100 ezer forint körüli hasznot hozott a szövetkezet tagjainak. A Lenin Tsz már az 1957, évre szóló tojásbeadási kötelezettségét teljesíti. A gép az ember segítője A földművelő emöer legnenezetm munkait Könnyíti meg a mezögazdasag gépesítése. A második ötéves terv során sokszáz ilyen lánctalpas traktor készül a gépállomások, állami gazdaságok részére, DT 113-as traktor készíti a mag ágyat a martfűi Határban, „A kereskedelem a fogyasztókért' címmel a Hazafias Népfront kapcsolatos problémát tudtak megoldani. (MTI.) A hőmérő 22 fokot mutat: Szokatlanul meleg szeptemberi délután van. Az emberek nyáriasam öltözve, rövidnadrógban és ingujjban dolgoznak. Munkájukat neim befolyásolja a nagy meleg. A nyári hónapokban ugyanis hozzá idomultak, hiszen építők és keveset tartózkodtak hűvösön: Verebé István művezető is ott sürgölődik a munkahelyein. Most éppetn az egyik földhányáson áll, kezében tartva az elmaradhatatlan viriklivasat, s figyeli a munkát.Példás rend uralkodik ezen a munkahelyen. Sehol nem látni egy hanyagul eldobott szerszámot, téglát, vagy egyéb anyagot. Az épülő ház körűi gondosan feltöitötték a lapályokat, elegyengették a terepet. A habarcskeverőt és a tégla-kupacokat is úgy helyezték el, hogy a segédmunkásoknak a legrövidebb úton kelljen a tetthelyre szállítani az anyagokat. Nincs is fennakadás sehol. A legnagyobb ütemben halad a munka. A három kipróbált kőműves keze alatt úgy emelkednek a falak, mintha valami láthatatlan óriás húzná őket. Közben gépkocsik jörmek-mennek a terepen. Egyik téglát, másik homokot szállít. Egy .dömper a földfelszín egyengeléséhez, töltéséhez szükséges salakot fuvarozza. Egyszóval megy a munka, mint., a karikacsapás: A művezetőt a kőműveseknél érem utói. Éppen az egyik segédmunkásnőnek magyarázza, hogy miért fontos a csontszáraz tégla megnedvesítése, mielőtt a falba raknák; Mit építenek itt? — kérdezem Verebé elvtárstól. — Itt kérem — kezdi magyarázni — kettő darab, egyenként 27 lakásos házat építünk; Augusztus első napjaiban fogtunk a munkához, akkor még természetesen a felvonulást csináltuk. Ebben az évben 600 ezer forint értékű munkát kell elvégezni; Vagyis ez annyit jelent, hogy az „A" épületet. tető alá húzzuk, a „B”-t pedig pincefödémbe. Szép ez a földmunka, mutatok a leendő „B’‘ épület kiemelt alapjára; — Azat meghiszem — derül fel a művezető arca; — Birányi József 9 fős kubikosbrdgádjának munkája. Olyan ennek a fala — mutat a kiásott pincére mintha függővel csinálták volna. Szép, egyenletes és függőleges; Harmindkét éve dolgozom a szakmában, de nem sok ilyen csoporttal találkoztam. Nem beszélve arról, hogy a pince alapját is ők betonozták kifogástalan minőségben, ez pedig szakipari munka; — No, hogy dolgoznak a fiúk? — kérdezi Maszlag Imrétől, a ta* nulók oktatójától. — Ügy, ahogyan a tizenötéves gyerekek szoktak. Cstatálamok. állandóan közöttük kell lenni, mert máskép elbeszélgetik az időt. De mit várhat az ember kéthónapos tanulóktól. Naponta 10—12 köbméter fal-alt raknak fel — jóiL Iá kőműves lesz ezekből a gyerekekből állatom; Maszlag elvtársat ebben az évben bízták meg a nevelői teendőkkel. Egy kicsit szokatlan még neki az új munkakör, de nagyon szereti és ez mindennél nagyobb biztosíték; Kipróbált szakemberek dolgoznak a jászberényi lakásépítkezésen; Kezük nyomán gyorsan halad a munka, és a jövő év nyarán újabb 52 szerencsés jászberényi család költözhet szép, modem és kényelmes lakásba; Az általános iskolai tanulók őszi jutalom*üdultetése Az elmúlt évekhez hasonlóan, ebben az iskolaévben is megszervezték az általános iskolai tanulók őszi jutalom üdültetését; Az első csoport szeptember 17-én Farádsasváron, Velencén és Csillebércen kezdte meg az üdülést: egy-egy csoport három hetet tölt ezeken a helyeken, A következő csoportok október 6-án, 26-án, november 14-én és december 4-én indulnak Az ősz folyamán összesen több minit ezeregyszáz második, harmadik és negyedik osztályos tanuló üdülhet. A kijelölt osztályok tanulói nevelőikkel együtt érkeznek és az üdülés egész tartama alatt rendszeresen (tanulnak; A tanítás az osztályvezető nevelők irányításával a délelőtti órákban történik: Az üdülést sportolással. szabadtéri játékokkal teszik kellemessé. A Csillebércen üdülők Budapest nevezetességeivel is megismerkednek, s ellátogatnak színházakba és mozikba i& (MTI.) és a kereskedelem a közeljövőben cmkétoknt rendez, amelyeken az ellátás és a kereskedelmi munka, valamint a fogyasztók közötti kapcsolat kérdéseit beszélik meg. Az első Uyen megbeszSléseket a fogyasztók bevonásával Miskolcon és Szegeden tartják meg. Győrött az elmúlt héten kísérletképpen már rendeztek Uyen kisebb ankétot, amelyen túlnyomórészt háziasszonyok és az üzemek nődolgozói vettek részt. Az ankét sikeres volt, a megbeszélésen számos ellátással fi fSIdtnüvesszUvetkezetek 1252 mázsa mákgubót gyűjtöttek össze Megyénkben a íöldművesszövetkezetek, mostmár évek óta felvásárolják a mákgubót. Ez igen fontos gyógyszer alapanyag — és a felvásárló szervek jó árat fizetnek érte. Eddig 1252 mázsa mákgubót vettek át a földművesszövetkezetek Szolnok megye területén; A legtöbbet, összesen 70 mázsát a Fegyvemeki Földművesszövetkezetgyűjtött. A gyűjtésből az úttörők derekasan kivették a részüket: Tanácstagi szobát rendeztek be Szolnokon Szolnokon eddig nem igen volt alkalmas helyiség arra, hogy a megyei tanácstagok a fogadóórájukat zavartalanul megtarthassák. A megyei tanács épületében most külön helyiséget rendeztek be a tanácstagok számára. A megyei tanácstagok a jövőben túlnyomó részt itt fogják tartani a fogadónapokat. Itt megtanulható a különböző rendeletek és munkájukat elősegítő szakirodalom gyűjteménye; Emberek - gondok Valaki egyezer tqpatly ősszel — megkérdezte a jásztelki pártbizottság titkárát, Farkas Istvánt, hogy ügyes-bajos dolgaikkal bizalommal fordulnak-e hozzá a község lakosai. A párttitkár elvtárs elsorolta, hogy sokkal több ember keresi fel, többen kérik tanácsát, mint régebben.: Nagyobb tehát a bizalom? A párttitkár bólintott. s Igen, így is mondhatjuk, de úgy is, hogy több a panasz. A két beszélgető ember végül is abban állapodott meg, akár így vám. akár úgy, egy a nagyon fontos. Nevezetesen, ha valaki a falu vezetőitől segítséget, tanácsot kér - akár a párttítkártól, akár a tanácselnöktől — ne malasztot, kinyilatkoztatást, hanem tanácsot, segítséget kapjon. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy a falu népe valóban elismerje és magáénak tartsa vezetőit. Néhány nappal ezelőtt újból szóba kerüM ez a régi beszélgetés, Bella Zoltán- jásztelki középtparaszttál kapcsolatban. Ez a Bella Zoltán 1950 előtt valahogy rákerült a kül&hlistára. Később levették. De még ebben az időben, de már törvénytelenül ~— beadatták véle hét mázsa búzát. Bella Istvánok most eszébe jutott ezt a terménymennyiséget visszakövetelni, vagyis azt akarja, hogy írják jóvá. neki a beadásába. (Hogy miért éppen most jutott eszébe, ezt nem kell külön magyarázni.) Nem tudja azonban senki megmondani, hogy jogos-e a követelése, avagy nem. A középparaszt járt Budapestent A Szabad Nép szerkesztőségében állítólag azt mondták neki: „Most menjen haza és ha nem intézkednek, keresse fel újból a szerkesztőséget.” Ettől a választól nem lett okosabb. Ment a járási begyűjtési hivatal vezetőjéhez. S miután ott sem kapott megnyugtató választ, újból felkereste a községi pártbizottság titkárát. Ott van tehát, ahonnét elindult. Felsorolta Farkas elvtársnak., hol járt, s mit mondták neki. Farkas elvtárs ezek után maga is tanácstálam Nemrég Tiszainökán jártam. A községi tanács fiatál elnöke dicsekedve és örömmel újságolta, hogy lassan a község belterületén minden házba bevezetik a vízvezetékét. Térképet vett elő és mutatta, hogy hány méterrel bővítik és melyik utcákban, vezetik él még az idén a vizet. Ennek mindenki örül a községben, de különösen az aszszonyok hálásak. A szó szót követett és beszélgetés közben itt is felvetődött a bizalom. Erre a fiatál tanácselnök elmesélt egy történetet azzal a megjegyzéssel, hogy bizony sokszor nehéz helyzetben varrnak a község vezetői. különösen akkor, ha egyik-másik intézkedésről nem tudnák magyarázatot adni. S az a legbosszantóbb, hogy ez rendszerint nem a maguk, hanem mások hibájából fordul elő. Van Tiszainokán egy földművesszövetkezeti üzlet. Ez szűk, az áruk tárolására nem alkalmas, semmiképpen nem felel meg az igényeknek. A község dolgozóival egyetértésben a falu vezetői erre elhatározzák, hogy valamit csinálnak. A megoldás kézenfekvő. Ahol jelenleg a posta van, az az épület kiválóan alkalmas egy nagyobb méretű kisáruház létesítésére. A postának megfelelő épületet biztosítanak olyan helyen, amely néhány év múlva a falu központja lesz. A terv kitűnő. A község lakossága örül, és mindenki elismeréssel beszél a falu vezetőiről. Jönmák azonban az illetékes szervek. A Debreceni Postátőigazgatóság kihűld egy embert, Oki akadékoskodik, s egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy Tiszamokán napközben mégis többen megfordulnak a boltban, mint a postán. A terv kivitelezéséről tékáit egyelőre szó sem lehet, a tiszáinokái lakosok pedig nem tudják felfogni, hogy vezetőik miért nem vihetnek keresztül olyan intézkedést, amely az egész községnek jó. Kérdezik a tanácselnököt, s a tanácselnök nem tud 'mit mondani. Az agronómus, ■ akiről itt szó van, a Szolnoki Gépállomás dolgozója: A szászbereki Béke Tsz kihelyezett mezőgazdásza. Nemrég a Szolnoki Járási Tanácsnál volt egy értekezlet és ezen ő is felszólalt. Elmondta: szívesen beszélne terveiről, elgondolásairól, a búzatermesztésről, de sajnos, mégis másról kénytelen szólni, arról, ami őt hónapok óta foglalkoztatja. 1956 január elseje óta 150 forinttal hevesebb fizetést kap havonta. Talán büntetésből? Nem tévedésből. És ezt a tévedést a gépállomás vezetői el is ismerik. Ez Biró Sándornak, az agronómusnak jól esik, mert bizonyos benne, hogy követelése jogos. Még jobbam örvJme azonban, ha nemcsak elismernék kérése jogosságát, hajnem kifizetnék végre az eddig elmaradt ezer egynéhány forintot és megkapná ezután az egyetemi végzettséggel rendelkezőknek járó fizetését, Ez azonbem nem történt meg, Ezekutám nem csoda, ha Bíró Sándornak ritkán van jókedve. —* Kérdezik is tőle a termelőszövetkezetben, hogy mi a baja? Mit mondjon, hiszen olyan sokszor elmondta már a gépállomás illetékesebnek. Nem vadászol, nem tud mit mondani. A júliusi határozat dia több lett ez őszinte szó, nagyobb léit a bizalom. De hogy ap dspstvba beszéd mindig kevés, arm szolgáljon bizonyságul a párttitkár, a tanácselnök és az agronómus története. S hogy legtöbbször emiatt nem lehet csak őket hibáztatni, ap is igaz. Ezekről a problémákkal, emberekkel, gondokkal, hétköznapokkal többet kellene foglalkozni, többet kellene írni itt Szolnok megyében is. A Szolnok megyei Néplap terjedelme azonban kevés. Ezért és még sok egyéb másért néhány héttel ezelőtt szóbakeriilt egy megyei irodalmi folyóirat létesítése- Olyan lapról lenne szó, amelyben a Szolnok megyei írók és művészek jutnának szóhoz és eszközeikkel segítenék új életünk kibontakozását. A lap létesítésével kapcsolatban vita is indult a Szolnok megyei Néplapban. Meggyőző érveket sorakoztatták fel. hogy miért is van szükség egy ilyen folyóiratra. A vita azonban féibenmaradt. Akiknek legtöbb segítséget kellett volna nyújtani, azok nem nyilvánítottak véleményt. SZEKULITY PETER A párttitkár, a tanácselnök, az agronómus és egy félben maradt vita A Hazafias Népfront és a kereskedelem ankéiot rendez a lakosság ellátásáról
