Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-11 / 212. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! viil évfolyam, 212 szám. 1956. szept. 11. kedd.

SZOLJI OK MEGYEI

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG és A MEGYEI TANÁCS LAPJA

A bizalom bizalmat szül

„Régen vártam már, hogy a párt így szóljon hozzánk" — ezzel kezdte felszólalását egy öreg, ősz hajú, bajuszú, szemüveges pedagógus, a szolnoki járási pártbizottság által az elmúlt hét végén rendezett kommunista értelmiségi aktíva-ülésen. A hangsúlyt az „így"- re tette s — úgy vélem — teljes joggal, hiszen mikor történt, hogy a párt Központi Vezetősége így, súlyának. fontosságának, jelentőségének ennyire megfelelően foglalkozott volna az értelmiség mélyen elevenbe vágó kérdéseivel s mikor mutatott ilyen határozott utat ezek megoldására?

Magától értetődőnek és természetesnek tűnik, hogy a Központi Vezetőség értelmiségről szóló határozata iránt nagy az érdeklődés. Az aktívaülés is ezt példázta: száznegyven meghívott közül százhar- minchatan jöttek el, hogy tettekre serkentő szót emeljenek az értelmiség dolgában. De vajon a határozatot ismerve jöttek él? Azt hiszem nem, s nem egy felszólalás tanúskodott erről. A résztvevők közül igen sokan csak hallottak a határozatról, de nem olvasták, nem tanulmányozták, S hogy így történt, ez annak a — véleményem szerint — szűklátókörű meggondolásnak ,.köszönhető”, amely a határozatot a kis példányiszámban megjelenő Társadalmi Szemlében közölve csak egyesek, nem pedig százezrek kezébe adta. Ez a tény nem egy értelmiségiben keltett kétkedést, mondván: „Ha az értelmiséget hatásukban elmarasztaló határozatok a Szabad Népben láttak napvilágot, miért nem közölték ezt Ss ott?’* Ezt a kétkedést és bizalmatlanságot feloldani fontos kötelesség.

Különféle formában a felszólalók közül többen is hangot adtak ennek. Az újszászi TBC-szanatórium igazgató-főorvosa arra kérte a járási pártbizottságot, hogy mindenkivel ismertesse a határozatot. A martfűi MTH iskola egyik pedagógusa arra hívta fel a figyelmet, hogy igen alaposan meg kell is- memiök ezt a határozatot a funkcionáriusoknak. akik közül nem egy értelmiséget sértő magatartást tanúsított:

Ezekről a sérelmeikről sok szó esett. „Ne tekintsük azt az elvet — mondotta Kislaki Gyuláné tisza- föildvári pedagógus, — hogy ne hánytorgassuk, a múltat. A jövő jó munfcálásához szükség van a hibák nyüt, világos ismeretére." És saját tapasztalatából elmondta, hogyan kéllett otthagynia iskoláját, ahol igazgató volt, egy részeges, önkényes tanácselnök miatt: Szakács Miklós pedagógus is saját esetét ismertette. Négy hónappal ezelőtt tudomására jutott, hogy nyomoznak utána. A vád az, hogy a jobbkarját valamiféle „összeesküvésben” vesztette él s így jogtalanul jutott ki a Szovjetunióba, ahol egyetemi tanulmányait állami ösztöndíjasként végezte. Ezt az ügyet a hivatalos szervek azóta sem tisztázták, Tiszaföldváron azonban beszélnek róla az emberek. Szakács Miklós pedig, aki karját még gyermekkorában vesztette él, sértettnek érzi magát emberi s kommunista becsületében s különösen azért,

mert arra sem érdemesítették, hogy az ügyben az ő véleményét is meghallgassák. Szabadkai Endre, a Tisza Cipőgyár mérnöke egy mérnök esetét mondotta él: ez a mérnök tele kitüntetésekké! érkezett meg új munkahelyére, tehát nyilvánvalóan kiváló munkát végzett, ugyanakkor káderlapjában csak rossz vélemény volt olvasható róla;

Valóban beszélni kell s nyíltan, kendőzés nélkül ezekről a sérelmekről, a sértetteknek pedig igazságot kell szolgáltatni. Baráth Bálint elvtárs, a járási pártbizottság első titkára is utalt erre bevezető beszédében s látható megelégedést keltett, amikor közölte, hogy több a pártból alap nélkül kizárt értelmiségi visszavételéről folyik tárgyalás. Zádor Bélát már visszavették, s Tresser Pált, a mezőhéki Táncsics Tsz agronómusát is visz- szaveszik;

IVem szándékom, hogy a sok gazdag gondolatot felvető aktíva- ülésről a teljességre törekedve számoljak be, hiszen rengeteg kérdéssel kellene foglalkoznom. így inkább csak azokról beszélek, amelyek a leginkább megragadtak.

Mindenekelőtt az a határtalan ügyszeretet, amely szinte minden elhangzott szóból sugárzott, akkor is, ha a fiatal és idősebb értelmiségiek viszonyáról, akkor is, ha az orvosok, a mezőgazdászok, a tanárok, a mérnökök gyakorlati problémáiról folyt a vita. A hátam mögött ült egy fiatal, kerekképű pedagógus. Valamelyik tószegi tanyai iskolában tanít. Előbb agro- nómusnak néztem. Hat esztendeje tanyai tanító. Eri mondta el, aztán pedig nem az aktívaülés speciális tárgyáról beszélt, hanem arról a lelkesedésről, amely új tantermet emel a meglévő mellé a tá- sadalom összefogásának erejével, és kérelmet tolmácsolt a járási pártbizottságnak: segítse az építőket ahhoz, hogy anyagot kapjanak.

Ebből a néhány szóból és a többiből is bizalom áradt a párt felé, a kommunista nevelő, a kommunista értelmiségiek bizalma, S a járási pártbizottság a bizalomra bizalommal felel. „A járási pártbizottság eltökélt szándéka — mondotta Baráth elvtárs —, hogy a Közronti Vezetőség értelmiségről szóló határozatát hiánytalanul valóra váltja". Ez azt mutatta, hogy a járási pártbizottság a határozat minden szavát komolyan veszi s nem fog eltűrni semmi olyan lépést, amely nem felel meg a határozat szellemének;

Nemcsak törekvés, hanem konkrét terv is megszabja már a járás területén a határozat ismertetését a párt- és állami funkcionáriusokkal. Mindannyian községenként az értelmiségi dolgozókkal együtt beszélik meg a határozatból fakadó tennivalókat s — reméljük — mindent megtesznek a határozat ér- vényrejuttatásáért. Mert erre van szükség. A határozatból kisugárzó bizalom bizalmat szült az értelmiségi dolgozók szívében. Ezt a kivirágzás felé haladó bizalmat pedig nem engedhetjük semmi nyüt, vagy lappangó ellenszegüléssel élher- vasztani;

Péteri István

Többmüliő forintot fizs’nek ki vörishere és íucernamagéri a iászáro szál.’ási dolgozó parasztoknak

Jász árokszálláson a Táncsis tsz- ben 350 egyéni termelő összesen 520 holdon fogott az idén vöröshere és lucemamagot. — Az idei termés rendkívül jól sikerült; egy-egy hóiról átlagosan csaknem öt mázsát csépelnek. Annak dacára, hogy a Táncsics Tsz vöröshere és lucerna vetéseit elverte a jég, közel három mázsa a terméshozam és a tagság negyedmillió forintos jövedelemhez jut a vöröshere és lucernamag értékesítése révén. Eddig 200 métermázsa magvat adtak át az államnak a község termelői. Az 520 boldnyi, magfogásra beállított vöröshere és lucemavetések többmillió forintos jövedelmet biztosítanak Jászárokszállás dogozó parasztjainak.

Újabb kísérleti atombomba- roübaniások a Szovietunioban

— a 1 ASSZ közleménye —

Moszkva (TASZSZ.) Szeptember 2-án és 10-én a Szovjetunióban újabb nukleáris fegyverkísérletek történtek a tudományos kutatómunka-program végrehajtásának keretében.

A lakosság fokozottabb biztonsága érdekében a robbantásokat épp úgy. mint előbb is. a lakótelepiektől távoleső vidékeken, nagy magasságban végezték, (MTI.}

A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA

a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről

A Minisztertanács a mezőgazdaság szociálist', átszervezésének előmozdítása, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodásának fejlesztése,

valamint a földművesszövetkezeti mozgalom kiszélesítése és az egyszerű termelői társulások fejlesztése érdekében a.z alábbiakat határozza.

I.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok gazdasági megerősítéséről

"I A Minisztertanács a terme- i * lőszövetkezetek közös gazdálkodásának minél gyorsabb megalapozása érdekében javasolja a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, hogy — a minta-alapszabálytól eltérően — az alábbiak szerint gondoskodjanak a belépők által bev'tt állatállomány és egyéb vagyontárgyak elszámolásáról;

a) A bevitt tehén, üsző, koca és takarmány ellenértékét — a közgyűlés határozata alapján — a bevitelkor egy összegben kifizethetik. A tehén, üsző és koca ellenértékéből a fel nem osztható szövetkezeti alan növelésére 10—20 százalékot vonjanak le, a bevitt takarmány ellenértékét pedig levonás nélkül fizessék ki. A közgyűlés határozhat úgy is, hogy a bevitt takarmányt a termelőszövetkezet egy-két éven belül természetben visszaadja.

b) A bevitt vetőmag ellenértékét

— a közgyűlés határozata szerint

— minden levonás nélkül természetben vagy pénzben megtéríthetik;

c) Ha a termelőszövetkezeti tag a háztáji gazdasági szükségletét meghaladó gazdasági épületét a termelőszövetkezetnek önként átadja, ennek ellenértékét a tulajdonossal való kölcsönös megegyezés alapján a termelőszövetkezet a felértékelés után levonás nélkül egyszerre kifizetheti. Erre a célra a termelőszövetkezetek beruházási hitelt vehetnek igénybe.

d) Ha a belépő egyéni gazdálkodó szőlőt vagy gyümölcsöst visz be a termelőszövetkezetbe és a belépést megelőző négy éven belül új telepítést, újratelepítést vagy 20 százaléknál nagyobb pótlást végzett, annak költségeit vissza nem térítendő állami támogatásiból a tag részére fizessék ki a termelő- szövetkezet által végzett szőlő- és gyümölcstelepítések után nyújtott á”ami támogatással azonos feltételek mellett;

O Ha a termelőszövetkezet a

“■ bevitt tehén, üsző, koca és takarmány 1/a. pont szerint téríthető ellenértékét saját erejéből nem tudja kifizetni, az érvényben levő hitelfeltételek szerint megfelelő hitelt kell részére folyósítani.

Q A termelőszövetkezetek szarvasmarha (tehén, üsző) és sertés tenyészállatokat közvetlenül vásárolhatnak állami, kísérleti, tan- és célgazdaságoktól, az Állatforgalmi Vállalattól, a termelőszövetkezetektől és egyéni terme- lőktólj 5

Az állami, kísérleti, tan- és cél- gazdaságoktól vásárolt tenyészállatok ellenértékét az állami gazdaságok eladási árain kell kifizetni, illetőleg lehet meghitelezni. E gazdaságoktól közvetlenül vásárolt tehenek, üsző és egyéb tenyészállatok után biztosítani kell az eddig e.-gedélyezett ártámogatást;

A közvetlen vásárlás útján szerzett tenyészállatoknak más megyébe való elszállítását a megyei, járási és községi tanácsi szervek nem akadályozhatják.

A A mezőgazdasági termélő- szövetkezetekben a földjáradék kifizetését az alapszabály értelmében továbbra is kötelezőnek kell tekinteni, azonban a mintaalapszabálytól eltérően abból a földadót levonni nem lehet. A föld járadékot azoknak a tagoknak is ki kell fizetni, akik a termelő- szövetkezetbe saját földdel léptek be, de előrehaladott koruk vagy egészségi állapotuk miatt a közös munkában részt venni nem tudnak, A közös gazdaságba bevitt

szőlő és gyümölcsös esetében — annak minőségétől és állapotától függően — általában az egyéb terület után fizetett föld járadék két- háromszorosát kell fizetni, kivéve, ha a telepítés költségeit a termelőszövetkezet a belépő tag részére az 1/d pont alapján megtérítette. A közgyűlés úgy is határozhat, hogy a bevitt szőlő után a termelőszövetkezet a föld járadékot borban adja ki.

Haszonbérelt föld bevitele esetén a termelőszövetkezet földjára- dékot nem fizet, köteles azonban a szerződésben kikötött haszonbért a föld tulajdonosának (haszonélvezőjének) megfizetni: ,

EJ A Minisztertanács a terme- lőszövetkezetek építőanyagellátásának megjavítása érdekében az alábbiakat határozza.

a) Kötelezi az építésügyi minisztert, valamint az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a termelőszövetkezetek építőanyag-ellátását (vastoetongerenda, cement, tégla, mész, fenyő- és lombfűrészáru, fe- nyő-gömbrúd, tetőfedő anyag stb.) szeptember 30-ig hozza arányba a többi népgazdasági ág építőanyag- ellátásának mértékével és ütemével. A termelőszövetkezetek anyag- ellátását a továbbiakban is a többi népgazdasági ág építkezései anyag- ellátásával egy szinten kell tartani. Közös létesítmények építése esetén a termelőszövetkezeti csoportokat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel azonos építőanyag-ellátásban kell részesíteni;

b) Az Országos Tervhivatal elnöke az országos erdészeti főigazgatóval együtt gondoskodjék arról, hogy a termelőszövetkezetek 1956- ban az előirányzott 30 000 köbméter építkezési faanyagon felül további 20 "00 köbméter hazai termelésből eredő faanyagot kapjanak;

c) A város- és községgazdálkodási miniszter a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok építkezéseihez az 1956. év végéig folyamatosan biztosítson 1 millió kéve száraz nádat és 500 000 négyzetméter nád- pallót;

d) Lehetővé kell tennil, hogy a termelsőzövetkezetek az építkezéshez szükséges faanyagot a belkereskedelmi szervek kikapcsolásával közvetlenül az állami erdőgazdaságoktól és az Ország's Erdészeti Főigazgatóság értékesítő vállalatától — kiskereskedelmi áron — szerezhessék be. A termelőszövetkezetek építési faanyagszükségletét az Országos Erdészeti Főigazgatóság értékesítési tervében kell előirányozni.

e) A földművelésügyi és az építésügyi miniszter, valamint a SZÖ- VOSZ igazgatósága elnöke a 39/ 1954. (VII. 15.) MT számú rendelet végrehajtása érdekében szeptember 30-ig dolgozzák ki és adják ki azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok, illetőleg az őket kiszolgáló földművesszövetkezetek az eddigieknél nagyobb mértékben foglalkozzanak építőanyagok előállításával (tégla, cserép, mészégetés, nád- és szalmapallóké- szítés, kör- és szalagfűrészelés stb.).

f) A termelőszövetkezeti építkezéseket vasvázas szerkezetek gyártásával és felhasználásával is segíteni kell. A kohó- és gépipari miniszter és a földművelésügyi miniszter 1956. szeptember 30-ig állapodjanak meg a gyártáshoz szükséges anyag biztosítása érdekébem

fZ A földművelésügyi minisztér segítse elő, hogy a termelőszövetkezeti építkezések fokozása érdekében több termelőszövetkezet közös építőbrigádot szervezzen. Abban a kérdésben, hogy a közös építőbrigád munkáját munkaegység-jóváírással vagy munkabérben számolják el, az építtető termelőszövetkezet közgyűlése határozzon. Munkabér alapján történő elszámolás esetén a Magyar Nemzeti Bank engedélyezheti, hogy a munkabért a létesítményekre engedélyezett hosszúlejáratú beruházási hitelből egyenlítsék ki.

A termelőszövetkezet építőbrigádját — kölcsönös megsegítés keretében — más termelőszövetkezet részére átengedheti. Ilyen esetben az építőbrigáddal nem rendelkező termelőszövetkezet részére az építőbrigád munkabéreinek kifizetésére hitel folyósítható és az így végzett építőipari munka forgalmiadómentes.

Azok a termelőszövetkezetek, amelyek saját építőbrigádot alakítani nem tudnak és közös építőbrigád sem áll rendelkezésükre, termelőszövetkezeti építkezéseiknél magánkisiparosok munkáját is igénybe vehetik értékhatárra való tekintet nélkül. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet az építkezési költségeket saját erejéből fedezi, az építő kisiparosok részére a velük körött megállapolás alapján fizethető a munkabér;

H A termelőszövetkezetek fá* • vál való ellátását saját kitermelés útján is javítani kell;

a) Az érvényben levő rendelkezéseknek megfelelően a termelőszövetkezeteknek — kérésükre — használatba kell adni az olyan 50 katasztrális holdnál kisebb állami erdőket, amelyek a termelőszövetkezet területén belül vannak és nem véderdők. A termelőszövetkezetek használatba lehet adni az olyan véderdőnek nem minősülő 59 katasztrális holdnál kisebb állami erdőket is, amelyek a termelőszövetkezetek területével érintkezőén helyezkednék el;

A termelőszövetkezetei használatéba átadott erdőkben, a gazdálkodást az általános erdőgazdálkodási élvek alapján az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete mellett kell végezni.

b) Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek erdővel nem rendelkeznek, lehetővé kell tenni, hogy a legközelebbi, állami tulajdonban vagy kezelésben levő erdőből — a tervszerű fakitermelés keretében — az erdőgazdaság irányítása és felügyelete mellett, indokolt gazdasági szükségletük mértékéig, fakitermelést végezzenek és a részükre szükséges fát az érvényes kiskereskedelmi áron az er- gazdaságtói megvehessék. Ezeket a vásárlásokat is az erdőgazdaságok a helyi értékesítés keretében kötelesek megtervezni;

c) A termelőszövetkezetek erdőhasználatának rendezésével és a faanyag közvetlen értékesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az országos erdészeti főigazgató — a földművelésügyi és a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben

— 1956. szeptember 30-Íg adja ki;

Q Az olyan 50 kát. holdnál kisebb állami tulajdonban levő nádasokat, amelyek a termelő- szövetkezetek területére esnek vagy azzal határosak — amennyiben a termelőszövetkezetek kérik

— 1956. október 1-ig részükre át lehet adni nádkitermélés és feldolgozás végett. Az átadással kapcsolatos viták esetén a megyei tanács végrehajtó bizottsága dönt. A város- és községgazdálkodási miniszter gondoskodjék arról, hogy a Velencei, a Fertő tavon levő, valamint más nagyobb nádasokból a vállalatok által ki nem termelt területeket elsősorban termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek, valamint a termelői társulások kapják meg természetbeni ré(Folytatása a második oldalon)