Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-23 / 223. szám
A Kunmadarast Gé állomás a vetés idején ŐSZINTE SZAVAK, FELSZABADULT GONDOLATOK (3 o.) Apró Antal nyilatkozata a területrendezésről Gépállomásunk körzetében, a községekben a termelőszövetkezetekben most a trágyázás folyik. Ehhez valamennyi vontatónkat a termelők rendelkezésére bocsátjuk. Az istállótrágyázás mellett nagy területen kerül sor a műtrágyázásra is. A gépállomás műszaki dolgozói házilag készítettek műtrágyaszóró készülékeket ezekkel most már valamennyi traktoros- brigádot ellátták. A szerkezet sokkal tökéletesebb és gyorsabb munkát végez, mint a régi műtrágyaszórógép. Ezért használatát minden gépállomásnak ajánljuk. A gépállomás mezőgazdászai a csiráztatásá próbával tööbé-ke- vésbbé készen vannaík. A magtisztító berendezések- pedig műkészítése érdekében traktorosaink utasítást kaptak arra, hogy csökkentsék az osztó-barázdák számát, alkalmazzák mindenütt a javított ágyszántást. Gondot fordítunk a forgók helyes megművelésére, az osztóbarázdák behuzatására. hogy ezzel megteremtsük a következő évi munkánk lehetőségét. Egyik átalakított kombájnunk a napraforgót, a másik a kukoricaszárat vágja majd le. A vetéshez elegendő erő- és munkagéppel rendelkezünk, ezeket kijavítottuk és minden lehetőség megvan arra, hogy az őszi búza vetését pedig október 20-ig befejezzük. Jakab János Kunmadarasi Gépállomás igazgatója, vő helyekre rakják, a kukorica alá szalmát, vagy csutkaszarat — ami penészedést idézhetne elő — ne tegyenek. Gondos tárolás esetén a prizmázott termény nem penészecük és nem romlik meg. A kenyérgabonabegyűjtés eredményessége a dolgozó parasztok fegyelmezettségét, az állam iránti kötelezettség teljesítésének megértését tükrözi. Bízunk abban, hogy az őszi kapásnövények begyűjtésénél is a kötelesség és a felelősségérzet hatja át a dolgozó parasztokat. A kukorica é$ a napraforgó begyűjtésében a helyi tanácsok és a vállalatok mellett jelentős feladat hárul a tanácstagokra. Kötelezettségeik hiány nélküli teljesítésével a tanácstagok járnak elől, a pártszervezet és a Hazafias Népfront támogatását kérve választókerületükben folytassanak széleskörű felvilágosító munkát a begyűjtés érdekében. Kovács János Megyei Begyűjtési Állandó Biz. titKara például cslzmanadrágok, női tweed kabát- és ruhaanyagok, néhány méretű női kulikabát, női télikabátok, ezenkívül blúzokat lehet vásárolni csökkentett árakon. (MTI). kötelezővé tette a hétosztályos oktatást. Az 1955—56-os tanévben több mint 4700-ra emelkedett azoknak az elemi iskoláknak a száma, amelyeket kibővítettek hétosztályos iskoláikká. A párt és a népi hatalom nagy gondot fordít i nemzetiségi oktatásra is. Jelenleg a Román Népköztársaságban több mint 3000 olyan iskola mŰköd'k, amelyekben a tanítás a különböző nemzetiségek anyanyelvén folyik. Mint ismeretes, a Minisztertanács elfogadta a területrendezésről az országgyűlés elé terjesztendő javaslat szövegét. A Magyar Távirati Iroda munkatársa a javaslattal kapcsolatban kérdéseket intézett Apró Antalhoz a Minisztertanács elnökhelyetteséhez, a területrendezési kormánybizottság vezetőjéhez. A alábbiakban közöljük a kérdéseket és Apró Antal válaszát. Kérdés: Milyen célkitűzések teszik szükségessé a területrendezést és milyen szempontok vezetik a kormányzatot a javaslat összeállításánál? VálaszAz ország jelenlegi közigazgatási beosztásának átszervezése, az elaprózott megyék, járások, Budapesten a kis területeit összevonása, olyan intézkedés, amely elősegíti, hogy az állam mind eredményesebben teljesítse alapvető gazdasági- szervező- és kulturális- nevelő funkcióit. A nagyobb megyék, járások kialakításánál arra törekszünk hogy az igazgatási egységek lehetőleg egybe essenek a gazdasági körzetekkel és minél egyszerűbb, minél olcsóbb legyen az államigazgatás. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa kimondotta: olyan rendszabályokat foganatosítsunk, amelyek az államigazgatást egyszerűbbé olcsóbbá teszik. E határozat végrehajtása során már eddig is tettünk intézkedéseket. Államigazgatásunkban az elmúlt évben is számos egyszerűsítést hajtottunk végre, de látnunk, kell bogy az eddig végrehajtott esvsze- rűsítési intézkedések, a minisztériumok hatásköre egy részének átruházása ’ a tanácsokra, az önálló gazdálkodás kialakítása a nagyobb területeken szorosan összefügg a megyék és a járások területének átrendezésével. A nagy történelmi múltra visz- szatekintő megyei rendszert — természetesen —i továbbra is fenntartjuk. A megyék és a járások területi összevonásánál a párt és a kormányzat ügyel arra. hogy a tervezett intézkedések figyelembe vegyék a történelmi hagyományokat. Ez megnyilvánul a megyék elnevezésében is. Például a Szeged székhellyel megszervezendő déltiszántúli államigazgatási egységnek a tervezetben a Békés-Csongrád megye elnevezést javasoljuk. A Minisztertanács az országgyűlésnek összevonása utján tizenkét megye kialakítására tesz javaslatot. Ezek a következők: Baranya megye Bács-Kdskun megye, Békés- Csongrád megye, Bonsod-Heves megye, Fejér-Veszpném megye,— Győr-Vas megye. Hajdú megye. Pest megye, Somogy megye, Szabolcs megye, Szolnok megye, Zala megye. A területrendezés nem egyes megyék és járások megszüntetését jelenti, mert a fejlődés során kialakult társadalmilag, földrajzilag egységes, néprajzilag sajátos területek továbbra is fennmaradnak. E területek azonban nagyobb földrajzi egységekké alakulnak át Kérdés: Milyen előnyökkel jár a lakosság ••zimára a javasolt területrendezés? Válasz: Erre vonatkozóan már vannak tapasztalataink. Ismeretes, hogy 1950-ben is hajtottunk végre területrendezést. s ennek során egyesült példáid Borsod, Abauj- és Zemplén megye. A volt Abauj és Zemplén megye lakossága már salát tapasztalataiból tudta, hogy e főleg mezőgazdasági jellegű terület számára igen sok előnyt jelentett az egyesítés az ipari Borsod megyével. A lakosság érdekét szolgálta például, hogy az abauj—zempléni ’akosság a megyén belül jutott piachoz. A mezőgazdaságból felszabadult dolgozók megyén belül juthattak munkához, s igénybe vették Borsod megye fejlettebb egészségügyi-kulturális intézményeit. Az egyesített terület a népgazdaság szempontjából harmonikusan fejlődött és csökkentek az igazgatási célokra fordított kiadások is. A jelenleg javasolt területrendezés hasonló előnyöket jelent nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági jel- -egű megyék lakosságának is. A területrendezés mindenekelőtt elősegíti, hogy az igazgatás jobb és olcsóbb legyen. Számos készülő hatásköri és szervezeti intézkedés célja, hogy a dolgozókat közvetlenül érintő kérdéseket a jövőben a községekben és a városokban, de ’egfeljebb a járásokban intézzék eL így átalakul a központi szervek és a megyei szervek államigazgatási szerepe is: a megyék egyre inkább elvi irányító szerepet töltenek be. Az alsófokú helyi szervek hatáskörének növelésével a lakosság régi kívánságát teljesítjük. Nemcsak az ügyintézésben, hanem gazdasági téren is megnyilvánul a területrendezés előnye. A megnövelt megyék nagyobb anyagi eszközök felett rendelkeznek majd, s a nagyobb hatáskör birtokában az eddiginél hathatósabban és a helyi kívánságokat fokozottabban "igyelembevéve, fejleszthetik terültüket. Kérdés: Hogyan gondoskodik a kormányzat a területrendezés során létszám- felettivé váló dolgozókról? Válasz: A párt- és a kormány legfontosabb feladatának a dolgozók élet- színvonalának eme'ését tartja. Emelni akarjuk a nyugdíjakat, tovább akarjuk javítani a dolgozók életkörülményeit. Mindezt csak úgy érhetjük el, ha — a termelés növelésén túl — gazdasági életünk minden területén, az államapparátusban is — csökkentjük az igazgatással járó költségeket, takarékoskodunk. A megyék, a járások és Budapesten a kerületek összevonása valamint az ezzel párhuzamos egyéb intézkedések megvalósítása, jelentős számú dolgozót érint személyében, eddig megszokott munkájuk helyett más területen kell elhelyezkedniök. A kormány tervet dolgoz 'ri az átszervezés során létszámfelettivé váló munkaerők elhelyezésére, s gondoskodik arról, hogy a télvíz idején ne kerüljenek a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe. A Minisztertanács számos egyéb intézkedést is tesz, hogy az átszervezés minél kisebb zökkenővel járjon, a munka folyamatossága biztosítva legyen. (MTI) !öze! 8 000 pár ctoöi gyártott torven felül a Tisza C otovár A martfűi Tisza Cipőgyár továbbra is tartja jó eredményét. Szeptember második tíznapjába» — csakúgy, mint az előzőben — közel ezer pár cipőt gyártott terven felül naponta. így a második dekádban 7777 pár cipőt adott előirányzatán felül a népgazdaságnak. A gyártmányok nagyrésze export-célokat szolgál' s ez a körülmény különösen emeli a jó munka jelentőségét. Emellett a minőség is jő, 96,5 százalékban elsőosztályú árut adtak < ki a munkások. ködnek. A talaj jóminőségű előA kü!<cr'ca és napraforgó be yii'tése érdiében foly'assaia': íelvl gosió munka a t nicsiagok A megye területén is széles körben megkezdődött, sőt egyes helyeken a befejezéshez közeledik legfontosabb kapásnövényünk, a kukorica törése. A terméseredmények igen eltérőek. — Általában az a tapasztalat, hogy az őszi mélyszántás, a gondos talajelukeszítés, a megfelelő növényápolás most is meghálálta a fáradozást. Ilyen helyeken jó közepes termésre lehet számítani kukoricából is. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságai a begyűjtési hivatalokkal együttműködve legtöbb helyen felülvizsgálták és megállapították az elemi károkat és ahol indokolt, mérsékelik a beadási kötelezettséget. A begyűjtő apparátus, ezen belül a Terményforgalmi Vállalat felkészült a kapásnövények begyűjtésére. Megfelelő fedett tárolóhelyek hiányában azonban most is szükségessé válik a kukorica prizmázása. Ügyelni kell azonban arra, hogy a prizmákat feltöltött, vagy magasabban fekA ruházati cikkek őszi kiárusítása Szeptember 23-án a kereskedelem megkezdi az őszi cikkek kiárusítását. Ezek között olyan ruhadarabok vannak, amelyek hosszabb idő óta fekszenek a raktárakban, így Az elemi oktatás fejlődési fávlafai a Rom ín Népköztársaságban A régi Romániában a burzsoá földesúri rendszer ugyan rendeletet hozott, amely kötelezővé tette az általános elemi oktatást, de a rendelet magában még nem tudta biztosítani a végrehajtásához szükséges iskolákat. Az országban az iskolaköteles korban lévő gyermekeknek csaknem 50 százaléka nem járhatott iskolába pusztán azért, mert nem volt elég iskola. Négymillió fölé emelkedett az írástudatlanok és a félig írástudatlanok száma. A felszabadulás után gyökeresen megváltozó.t ez a si.ra.imas helyzet A városokban, a munkásközpon- tokban és a raioni központokban A iMm'i Reras'seitelmi álla dó jizoitsaa vánderiiiései A megyei tanács határozatot hozott, hogy a kereskedelmi állandó bizottság az idén tartson vándor - üléseket a járási székhelyeken s helyszínen vitassa meg a dolgozó ellátásával kapcsolatos probléma kát. Az első ilyen ülést a jászapáti járásban már meg is tartotta az állandó bizottság s a szerzett jó tapasztalat eredményeként az elkövetkező hónapokban Kunszent- mártonban, majd Törökszentmik- lósotn ül össze az állandó bizottság. ISÉGltX A KARCAGI Ct EGGYÍRRŐL l.i......ajl munkál \ C geZ a Karcagi üveggyárban Hódi Miklós esztergályos. Ha valamilyen alkatrészre sürgősen szükség van, még műszak után is Hajlandó uent maradni, bogy a munkadarabbal minél előbb elkészüljön. Munkatársa Szemerányl Lajos esztergályos Is a legJuDb munkát végzi. A karbantartássá ennél a vállalatnál nincs is hiba sóba sem. Egy év óta dolgozik a gyárban Hesz László. Az üzemben mindenki szereti. Nagy gonddal oktatja a bozzaja beosztott tanulókat az flveg- olvasztás és hívás szép mesterségére. Markus Imre meg Ilatal üveglüvó. Gondosan végzi munkáját. Meghallgatja az idősebbek tanácsait, és azt igyekszik a gyakorlatban munkájába beépíteni. A bolgár vendégek Szolnokon Két napig Szolnok megyében tartózkodott a Bolgár Vöröskereszt négytagú küldöttsége, amely üzemeink, állami gazdaságaink és tépi melőszövetkezetelnk egészségügyi berendezését tanulmányozta. Képünk a küldöttséget ábrázolja a Tiszamenti Vegyiművekben tett látogatása alkalmával.
