Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-20 / 220. szám

1956; szeptember 20; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Termelőszövetkezeti Tanács elfogadta a tsz tagok nYngdijellátásáról szóló törvénytervezetet Kedden ülést tartott a Termelő­szövetkezeti Tanács. Ezen több fon­tos kérdést tárgyaltak meg és el­fogadták a termelőszövetkezeti ta­gak öregségi biztosításának tör­vénytervezetét. A tanácskozáson résztvett Juhász Károly elvtárs, a Termelőszövetkezeti Tanács Szol­nok megyei irodájának jogügyi elő­adója. Megkérdeztük. Juhász elv­iár sat, hogy milyen jelentőséget tulajdonit az uj törvénytervezetnek. — Ez a kérdés már évek óta fog­lalkoztatja a Szolnok megyei ter­melőszövetkezeteik tagjait is, hi­szen eddig nem volt megnyugtató módon megoldva a munkából ki­öregedett tsz tagok, vagy a rok­kantak javadalmazása. Különösen ez év júniusa óta foglalkoztatja ez élénkebben a termelőszövetkezete­ket, amióta több tsz-ben a nyug­díjtervezet egyes pontjait közgyű­léseken megvitatták. Erősen érdekli ez a kérdés az egyénileg dolgozó parasztokat is, hiszen jórészüket még az tartotta vissza a tsz-be lépéstől, hogy a leg­több közös gazdaságban nem volt kielégítő módon megoldva a ki­öregedett tsz tagok javadalmazása. A törvénytervezet az öregségi nyugdíj mellett tartalmazza a rok­kantsági nyugdíj, özvegyi és az ár­vasági ellátás megoldásának mód­ját is. öregségi nyugdíjra jogosult less az a férfi vagy nő, aki 65, illetve 60-ik életévét betöltötte, ha legalább 20 éven át dolgo­zott és a kötelező munkaegy­séget teljesítette a tsz-ben. Ez azokra a tsz tagokra vonatko­zik, akik jelenleg 45, illetve 40 évesek, A nyugdíjjogosultságuk ideje annyival rövidül meg, ameny- nyivel a 45, illetve 40 életévet már meghaladták. A jelenleg 60 éves férfiaknak, vagy 55 éves nőknek még legalább öt éven át kell a je­lenleg előírt 120, illetve 80 munka­egységet megszerezni öfc öregségi nyugdíjra jogosulttá válik az kt aki I960 december 31­ig belép a tsz-be, ha legalább két éven át teljesíti a kötelező munka­egységet és a nyugdíjhozzájárulást öt évre visszamenőleg megfizeti. Ez azt jelenti, hogy évi 300 forin­tot kell megváltás címén befi­zetnie. Bnélkül is megkaphatja a nyugdíjat, ha legalább 10 évig be­számítható munkaviszonyt (OTI, illetve SzTK biztosítottságot) tud igazolni, vagy 15 éven át mező- gazdasági munkásként dolgozott és OMBI biztosított volt Az öregségi nyugdíj törzsnyugdíjból és nyug­díj kiegészítésből áll A törzsnyugdíj összege a bi­zonyos időn át teljesített kö­telező munkaegységek számá­tól függ, vagyis a tsz-ben el­töltött évektől és a kötelező munkaegység teljesítésétől. A nyugdíjkiegészítést a kötelező munkaegységen felüli teljesítés esetén kapja meg az idős termelő­szövetkezeti tag. A törzsnyugdíj legkisebb összege havi 200 forintot tesz ki, ehhez kapja még a nyug­díjkiegészítést, a saját szükséglet­re szánt gabonát, a háztáji földet és az általa még esetleg teljesített munkaegységek utáni rendes já­randóságot, Kik kaphatnak rokkantsági nyugdijat? ö- Rokkantsági nyugdíj azoknak a tsz tagoknak jár, akik a 65. il­letve a 60. év betöltése előtt mun­kaképtelenné váltak, ha ez év ja­nuár 1-től legalább öt éven át meg­szerezték a kötelező munkaegysé­get. Ettől függetlenül jogosult a rokkantsági nyugdíjra az a terme­lőszövetkezeti tag is, aki ez év de­cember 31-e előtt lépett a tsz-be és ez időpontig munkaképtelenné válik. Ebben az esetben rokkant­sági nyugdíjat akikor kap, ha leg­alább két éven át teljesítette a kö­telező munkaegységet és még két évre befizeti az évi 300 forintos hozzájárulást. Nyugdíjjogosult akkor is, ha 10 évi SzTK, illetve 15 évi OMBI biz­tosítottsággal rendelkezik. A rok­kantsági nyugdíj is tfirasnyugdíj­bdl és kiegészítő nyugdíjból áll. A törzsnyugdíj összege 50 százaléka az öregségi nyugdíjnak, a rokkant­sági kiegészítő nyugdíj azonos az öregségi nyugdíj kiegészítés össze­gével. Milyen ellátásban részesülnek az özvegyek és az árvák? özvegyi nyugdíj annak a sze­mélynek jár, akinek a férje leg­alább öt éven át teljesítette a köte­lező munkaegységet, vagy elhalá­lozásakor nyugdíjas volt. özvegyi nyugdíj is kétféle van. Az ideigle­nes nyugdíjat minden megkötött­ség nélkül megkapja az özvegyasz- szony a férj halálától számított egy éven át. Állandó nyugdíj an­nak a termelőszövetkezeti asz- szonynak jár, akinek legalább két árva ellátásra jogosult gyermeke van a családfő halála idején. — Olyan esetben is megkapja az öz­vegy az állandó nyugdíjat, ha ó maga munkaképtelen, vagy a 60- ik életévét betöltötte. •— özvegyi nyugdíj jár a házasságon kívül együttélő nőinek is, ha legalább egy éven át együtt élt az elhalt személlyel és az együttélésből gyermek származott. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj — amelyet egy éven át minden megkötöttség nél­kül megkap az özvegy, fele az öregségi nyugdíjnak. Az állandó özvegyi nyugdíj összege az öreg­ségi nyugdíj kétharmadát teszi ki. Árva ellátásban az részesül­het, akinek szülője legalább őt éven át a kötelező munkaegy­séget teljesítette, illetve nyug- .. díjban részesült. A korhatár 16, illetve tanulóknál 18-ilc életév. — A munkaképtelen gyermekek életkorra való tokintet nélkül részesülnek ellátásban. Az árva ellátás összege gyermeken­ként az öregségi nyugdíj összegé­nek egyharmada, a teljesen árvák­nál pedig kétharmada. A termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik ellátásáról szóló tör­vénytervezetet a legközelebbi or­szággyűlés emeli törvényerőre. wtíuammm Ha valaki megkérdezné tőlem, mi tetszett legjobban a Mező- gazdasági Kiállításon, nehezen tudnék válaszolni. Annyi azonban bizonyos, hegy a sok látnivaló nemcsak a magyar dolgozók figyel­őiét kötötte le, hanem a külföldi vendégekét is. Az egyik étteremben egy harminctagú bolgár csoporttal talál­koztunk. Nekünk is jólesett az a figyelmesség, melyet Toki Horváth Gyula népszerű zenészünk tanúsított a vendégek iránt. Bolgár nép­dalokkal kedveskedett nekik. Csapó Gyula, Szolnok Mezőgazdasági Gépjavítc­A tiszaroffi úttörőcsapat is megkezdte a mákgubó gyűjtését. Én is felkerestem ismerőseimet és feljegyeztem, kiktől kapok mákgubó . Munkám az első napokban elég nehéz volt, mert édesanyám dolgozni jár, s nekem kell vigyázni két kistestvéremre, és elvégezni a háztar­tási munka jórészét. E nehézségek ellenére 544 kg mákgubót gyűjtöttem. Úttörőcsa­patunk eddigi eredménye pedig 16 mázsa. Mészáros Magda, Tiszaroff * A Mezőgazdasági Kiállításon nem is tudta az ember, hogy mit nézzen. A kukoricaszedő kombájnt vagy a sokszáz más gépet, a szép állatokat stb. Az volt a benyomásom, hogy mind az ipar, mind a mezőgazda­ság, s ezen belül az állattenyésztés, hata’masat fejlődött. Ezt igazolta a gépelt sokasága, a jószágok mennyisége és minősége, s minden emit a kiállításon láthattunk. Gojsza János, Jászapáti * A Mezőtúri Földművesszövetkezet igazgatósága a napokban tár­gyalta a Minisztertanács határozata szellemébeír a szakcsoportok helyzetét. Megbeszélték, milyen módon segítsék a szakcsoportok mun­káját, s hogyan biztosítsák, hogy a rizsföldeket a pihentetés! idő alatt is a szakcsoport tagjai műveljék meg. Az igazgatósági tagok közül Végh elvtárs, a Mezőgazdasági Technikum tanára és Nyitrai elvtárs, a TTIT titkára vállalta, hogy a tél folyamán a szakcsoportok tagjai számára — a jobb munkaszer­vezés, a magasabb terméseredmények elérése érdekében — szakmai oktatást tartanak. Csermák Ilona Szolnok, MÉSZÖV * A közelmúltban történt, hogy megállított a postás. Hosszabb keresgélés után levél, vagy pénz helyett egy fizetési meghagyás! adott át, úgynevezett községfejlesztésd adót. Megvallom, általában az ilyen írásoknak nem örül az ember. Azonban ahogyan tűnődtem a papír felett, elhatároztam, hogy sürgősen befizetem ezt az összeget, mert a községfejlesztési adó va­lóban a célt szolgálja. Községünkben az utóbbi években jelentős a fejlődés. Uj utak, betonjárdák készültek. Az igen forgalmas Dózsa György utcában is most már az állomásig betonjárda van. Sok száz munkába utazó, kora reggel, vagy késő este járkáló ember hálás ezért az útért. Azért fizettem be a községfejlesztési adót, mert látom felhasz- ná’ásának eredményességét. Hegedűs Menyhért Kunszentmárton Egy malom öröme, gondjai A LEGÚJABB REÍ\DELETEKBÖL Nyugodtan mondhatom üzemünk úgy működik, mint egy linóm óraszerkezet — magyarázza nem Ids büszkeséggel Kafcuk Mi­hály elvtárs, a kunszentmártoni malom igazgatója. Kijelentésén nem kéül csodálkozni. A nyár fo­lyamán nagyon komolyan vették a karbantartási munkákat. Nincs a berendezéseknek olyan része, — amit gondosan át ne vizsgáltak volna. Ennek köszönhető, hogy a molnárok, de ami ennél is jóval fontosabb, az őröltetők is elégedet­tek a malom munkájával Az őrle­mények minőségi javulása egy­részt az idei jó búzatermésnek is köszönhető. A 82-es fajsúlyú búzá­ból jobb liszt lesz, mint a 70-es- ből veiitj Néhány évvel ezelőtt még szfrvó- gázmotar szolgáltatta a maiamban a meghajtóerőtj A közelmúltban villamosították az üzemet így fel­szabadult egy helyiség, ahol azelőtt az üzemeltetéshez szükséges sze­net tárolták. A malom dolgozói ar­ra gondoltaik, hogy jó lesz kultúr­teremnek. Nem sokat töprengték, a nyár derekán hozzákezdtek az átalakításhoz. A tároló mennyezetét eredetílLeg fenyődeszkából csinál­ták; Ezt most felváltották nádpal­lóval, amit természetesen szépen bevakoltak; Az így nyert deszká­ból öltözőszekrényeket csináltat­tak; A kultúrterem hamarosan el­készült Már csak néhány kisebb festési munkát kelti elvégezni és utána szórakozhatnak benne; Százötven évvel ezelőtt le akarták csapolni a Balatont A zalaegerszegi levéltárban anyagrendezés közben érdekes iratcsomó került elő. A megsárgult írások, térképek, vázlatok arról adnak számot, hogy Zala, Somogy, Veszprém vármegyék több éves tervezés, megbeszélés után 1803- ban le akarták csapolni a Balatont Tízéves tervet dolgoztak ki erre a munkára. Úgy tervezték, hogy a Sión át vezetik le a tó vizét A el­határozást mindhárom vármegye főispánja szentesítette. A lecsapo­lja után gabonatermő vidékké akarták átváltoztatni a tómedret. Megalakult a bizottság is, amely a lecsapolást végrehajtotta volna, amikor az egész terv kútbaesett. Megfelelő szakember hiányában és a minden iránt közönyt mutató megyei vezetők. jóvoltából éhány évre elhalasztották a munka meg­kezdését, végül aztán teljesen meg­feledkeztek az ügyről; A kunszentmártoni malom dolgozód gondoskodnak szak­munkás utánpótlásról is. Többévi szünet után az idén szerződtettek három molnár tanulót. Az év vé­gére terveznek egy szakmai to­vábbképző tanfolyamot, ahol a szakmunkások vesznek majd reszt Az üzem dolgozóinak van egy fájdalma. A telepükön áll egy 120 vagonos gabonatárház, aj nelly a háború alatt megsérült A ne­gyedik emeletein egy lövedék be­csapódott és repeszjeá megroncsol- ták a gerendáikat Ezeket ileig- lenesen akkoriban alátámogaitták faoszlopókkal, a falat pedig kija­vították. Ebben az állapotban csak Valója elki&ltotta magát: Nagy­várad. Nyújtogattuk a nyakunkat, kíváncsian betűzhettük az üzletek Termán nyelvű feliratait. Figyeltük a járókelőket. Mondhatom a járó­kelők is éppen olyan érdeklődés­sel szemlélték a kocsinkat, mint- áhogy a szolnokiak szokták hason­ló esetben. Közel az Ady Múzeum­hoz megálltunk. Néhány másodperc alatt tekintélyes számú nagyvára­di lakos gyűlt körénk , Mügén az újságíró? Először is ismerkedni, beszélgetni akar. Kiné­zi a legaVoálmasabb beszélgető tár­sat. Én is úgy tettem Jfini ott áll egy vékony inasarcu legény. Bizo­nyára valamelyik nagyváradi üzem dolgozója, öt szólítom meg. Ö is szintén élénk érdeklődéssel néze­geti a Magyarországról jött utaso­kat és látnivaló' hogy szívesen be­szélgetne, csak várja a megfelelő átkaimat. Megszólítom, r—Jónapot elvtárs. e=* Jónapot. — Köszön vissza ma­gyarul. —• Magyarországról jötték? •— Igen, Szolnak megyéből. Újdonsült barátom arca látható­an felderült. *— Nagyszerű. Ahogy magára néz­tem, mindjárt gondoltam. Olvas­gatjuk a Szolnok megyei Néplapot és ebből az újságból elég jól is­merjük Szolnok megye mezőgazda­ságát. Tudjuk, hogy maguknál nagyszámú jól működő termelőszö­vetkezet van. Ennek a beszédnek a hallatán viszont én örvendezek módfelett. Mintha hájjal kenegetméneki Hát kb. 70 vagon búzát tárolhatnak az épületben, — ezt sem biztonságo­san. Állandóan romlik a raktár ál­lapota. Az első és második emele­ten a fagerendákat vasbetonnal kellene felváltani és az itt felsza­baduló fagerendákból ki lehetne javítani a felső emeleteket. így is­mét 120 vagon búzát tárolhatnának benne. Igaz, a raktár kijavítása ko­moly pénzösszegbe kerülne de megérné. A malom dolgozói azt kérdezik: „Nem lesz-e költsége­sebb a javítás később, amikor már összedűlőfélben lesz?” Ezt meg kell előzni. — Igazuk van a mun­kásoknak. Hiszen a raktár komoly népgazdasági érték. Javaslatukat érdemes szemdőtt tartam. fee® ennél nagyobb öröm, hogy még ide Nagyváradra is eljutott a Szol­nok megyei tsz-ek hire. S ezt nem is parasztembertől, hamm gyári munkástól hallom. Nem is termék újságíró, ha fiatal barátom beszél­getését nem jegyezném fel azonnal. Nyúlok a zsebembe, előhalászom a jegyzetfüzetet s közben sorolom Szolnok megye legnevezetesebb szövetkezeteit. De ni-csak, O ugyanazt csinálja amit én. Jegyzet- füzetet halász élő a zsebéből s eb­Nagyüzemi szőlők, gyümölcsö­sök létesítése A 41/1956 ÄMG; se, együttes utasítása, amelyet a Földművelés- ügyi Miniszter és az Állami Gazda­ságok Minisztere hozott, előírja, hogy az állami kísérleti, tan és célgazdaságokban csak 50 holdat meghaladó szőlőt, vagy gyümöl­csöst lehet telepíteni. A meglévő kisüzemi szőlőket és gyümölcsösö­ket fejlesztés esetén ennek megfe­lelően kell kiegészíteni A telepí­tésihez tervet kell készíteni, amely- lyet a gazdaságokat közvetlen irá­nyító felettes hatáságuk bírál oL A gépé lomósi szolgálati laká­sok tisztántartása A gépállomás a szolgálati la­ben a pillanatban szinte olvasni tu­dom gondolatait. „Nagyszerű ri­portalanyra tettem szert mégis csak jó a szimatom.“ — holtbiztos, hogy erre gondol, magamról tudom. Per­sze észre vesszük egymás mun­kálkodását Rám néz, én ő rá. Ne­vetünk, Lelepleztük magunkat. Ahogy szinte egyszerre nyúltunk a zsebbe a jegyzetfüzetért, min­dent elárult. Mindketten újságírók vagyunk. Szekulity Péter. kast a rendeltetésének megfelelő­en használható állapotban köteles a lakásjuHatásban részesülő dol­gozónak átadni. Bár a használha­tóságnak stem feltétele a lakás minden lakóváltoeáskar újbóli ki- festése, az elhanyagolt, vagy egész­ségi okokból kifogásolható helyi­ségeknek festését a bérlő jogosan kívánhatja. Amennyiben a festés a gépállomás terhére történik, az üze­mi bizottság meghallgatásával, a helyi adottságokat mérlegelve, a gépállomás igazgatója dönt Az állami tulajdonban lévő kisebb ingatlanok és üres beltelkek értékesítése A Város és Községgazdálkodási Minisztérium 1/1956. ÁH. számú utasításában megszabta az állami tulajdonban lévő kisebb ház ingat­lanok és üres bél telitek (házhelyek) közvetítési diját Az Ingatlankeze­lő Vállalat követítő részlege az értékesítésért és a közvetítésért a vevők részéire 120 forintot számol­hat fél; A tenyészállatok törzskönyvi ellenőrzési díjánck megállapí- tásása A földművelésügyi miniszter 11/ 1956. FM. számú rendeletében megállapította a tenyészállatok törzskönyvi ellenőrzési évek, vala­mint a származási lapok kiállítá­sának a diját. Eszerint az év ele­jétől törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állatok után, a teljes dijat, az évközben május 1. után állomány - bavett állatok után a dij felét kel. fizetni. Tehén és tenyészkanca után r. termelőszövetkezetek 10 forinto- az egyéni tenyésztők és a tsz ta­gok a háztáji állományú jószág után 25 forintot fizetnek évente. Tenyészkocáért a termelőszövetke­zetek 10 forintot, egyéni tenyész­tők 20 forintot fizetnek. Az anya juh után egységesen 3 forint f törzskönyvi ellenőrzési díj egész évi összege. Az állami gazdaságok, a kisér- leti, a cél- és a tangazdaságok, to­vábbá az állami vállalatok a törzs­könyvi ellenőrzési dij fizetése aló mentesek. A törzskönyvezett tenyészállaté k származási lapjának kiállításáért ^ következő dijat kell fizetni: te­nyészbika után db-ként 30 farin', tehén. üsző. méncsikó és kanca után 30 forint, tenyészkan után 2( forint, koca. kocasüldő, tenyészkos és anyajuh után 10 forint, barom­fi után pedig darabonként 2 forint kiállítási dij jár; ROMÁNIAI KÉPESLAP Felismertük egymást

Next

/
Thumbnails
Contents