Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-20 / 220. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl VIII. évfolyam, 220. szám, 1956. szept, 20. csütörtök, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA R Termelőszövetkezeti Tanács elfogadta a tsz tagok nyugdíjellátásáról szőlő törvénytervezetet (3. o.) A iermel5\zovetkeze1eU fej!esetéséért Fényképkiállitások a tiszafüredi járásban A tiszafüredi járási tanács végrehajtóbizottságának népművelési csoportja segítséget kíván nyújtani a termelőszövetkezetek fejlesztéséhez. Ezért fényképfelvételeket készíttetett és készíttet a járás termelőszövetkezeteinek életéről munkájáról, kimagasló eredményeiről s ezekből a képekből kiállításokat rendez. Legutóbb Tiszaszőllős községben rendezett ilyen kiállítást a népművelési csoport A képeket a község egyéni és terme'őszövetkezeti dolgozó parasztjai, lakói közül többszázan megtekintették. Borsós Júlia Tiszafüred AZ ÚJ TECHNIKA MESTEREI Egyik legjobban bevált és legkeresettebb talajművelőgépünk a magyar gyártmányú Zetor kultivátor. Igaz, egy hátránya is van, az, hogy nehéz. K. Szabó József szerszám- K, szabó József szerkesztő megpróbált segíteni ezen. Megrövidítette a gép merevítő csövét, így 11-12 kg-mal csökkent a súly, anélkül, hogy a telj esi tőképessége változott volna. Nem csak könnyebb lett, hanem alacsonyabb az önköltsége is. Évente több, mint 27 000 Ft értékű anyagot takarítanak meg így. Az idén kezdték el az egyen- irányú tárcsásboronák gyártá- tását. Mint minden új — ez sem ment könnyen. Kocsis Imre Igy pl. a kerékagyak gyártásánál magasra szökött a se’ejtarány. Eleinte ugyanis homokformába öntötték az alkatrészt — 11—12 száza1 éka lett haszná’ha- tatlan. így ment volna ez továbbra is, ha Csikós Péter, az öntöde művezetője. Kocsis Imre és Osorios B»1a műszaki dolgozók nem keresik és meg nem találják a megoldást. Ez azonban nem késett soká. FémforNem lehet mondani, hogy a j Törökszentmiklósi Mezogépgyár J korszerű, jőlf-lszerelt üzem. A 100 j éves falak között mégis megho- * nosoáott a modern technika — a | szalagszerü naryszériagyártds. És X ez a gyár hozzáértő mémökgár- j dámának, tapasztalt szakmunka- • sainak, technikusainak érdeme, i Ezernyi ötlettel, elgondolással — j saját erejükből teszik hasznossá, j versenyképessé az ör°g gyárat. } Ismerjünk meg közülük néha- ? nyat! j mákat — kokil- lákat — készítettek a hcvmokfor- ma he1 vett s ebbe öntötték a kerékagyakat. Az újítás bevezetése ó<a 1—2 százalékra csökkent a selejt. Az új módszerrel két Csikós Póter hónap alatt 22 795 forintot takarítottak meg. Évek óta komoly probléma volt a gyárban a szálasanyag raktározás. Megfelelő épület hiányában az udvaron, szabad ég alatt állt a sok vas. Ebben az évben aztán megkezdték egy új raktár építését. A vasoszlopok felállítása után azonban megakadt a munka. A tetőszerkezet beemeléséhez daru kellett volna, azonban nem tudtak szerezni. Már-már úgy 'átszőtt, hogy az esős őszt újra szabadban érik a vasak. — Segítünk ezen — mondta Kovács Károly bácsi, az üzem ácsa. És munkatársával Mankóik Imrével nyomban hozzáláttak egy olyan szerkezet építéséhez, mellyel Kovács Károly helyettesíthetik a darut. Néhány nap múlva már meg is indult újra a munka a saját készítésű favázas daruval Ismeretes, hogy népgazdaságunk nem bővelkedik egyes ipari a’ap- anyagokban, így vasban serru Marköth Imre Tudta ezt Simon Dénes lakatos is, aki a szénarendsodrók szerelését végzi. Látta, hogy a meghajtószerkezethez használatos láncelemekből sok megy veszendőbe. Ez nem tetszett neki és ad- dig-addig kísér- slnion Dénes felezgetett, míg végül is megtalálta a mego’dást: a Iártchulladék felhasználását. Újítása 4358 forint megtakarítást eredményez évente. Ennél azonban a megtakarítás a népgazdaságnak jóval többet ér. Az ilyen kisebb javaslatok is iaen jelentősek, mert- hlszen ezekből tevődik össze az üzem megtakarítá'a, eredménve. Varga János Efu? zfafc Wr vendíiahk Cétnapos itt tartózkodás után kedden este elutaztak a Bolgár Vöröskereszt küldöttségének tagjai. Kedden Karcagon tettek látogatást a bolgár vendégek. Megtekintették a Tilalmasi Állami Gazdaságot és a Szabadság Tsz-t. Mindkét helyen az egészségügyi szervezést és berendezéseket tanulmányozták. Elismeréssel nyilatkoztak a Szabadság Tsz-ben tapasztalt rendről, tisztaságról és egészségvédelemről. A bolgár vendégeket a karcagiak nagy szeretettel fogadták, de ugyancsak szeretetteljes fogadtatásban részesültek Szajolban, Kenderesei1 és Kisújszálláson, ahol keresztülutazták. Kisújszálláson megtekintették az Arany Jánosról elnevezett általános iskolát és a tanulókkal meleg barátságot kötöttek. Új röntgen gépek A második ötéves tervben sok uj, korszerű röntgenberendezés’ kap az ország egészségügyi hálózata. Az idén többi között két egészen korszerű, úgynevezett keménysugarú az eddig használt berendezéseknél magasabb feszültséggel műkölő röntgenkészüléket szereztünk be. A hasonló magyar [r "Vk irtó -• -át r • próbálják ki az egyik budapesti kórházban. Pénteken silógazdálkodási tapasztalatcseré’ tartanak Karcagon JÓ HÍR 4Z VIAZÓKÜZÜ\$ÉG SZ4m4R4 Rav.desen aj Dese’ ma'orfcocsi btizieked.k Budapest — Békéscsaba kőzett Az első magyar gyártmányú hidrau’ikús sebe®sé.tváltóval felszerelt Diesel-motorkocsi most fejezi be próbautját és néhány nap múlva a Budapest—Pécs közötti vasútvonalon közlekedik. A kilencven kilométeres sebességgel haladó, kényelmes ülésekkel felszerelt motorkocsikból az idén még tizet kap a vasút. Ezeket gyorsvonatként a Budapest—Szeged, Bu- pest—Salgótarján, a Budapest— Pécs és a Budapest—Békéscsaba közötti vonalakon állítják forgalomba. (MTIl Több teherautót állítanak forgatómba vidéken Az autóközüekedés az őszi szállításokhoz eddig hatszázhatvan uj 0.75 tonnás és két tonnás tehernagyrészét vidéken állították forgalomba. Az év végéig még újabb ötszázhatvan teherautót és több autót és kilencven pótkocsit he- mint kétszáz pótkocsit kap az autó- lyezett üzembe. Az uj járművek közlekedés az ipartól (MTI), Milyen károkat okozott az idén a jégverés megyénkben ? Az idei nyár bővelkedett zivatarokban és nem volt ritka a jégeső sem. Felkértük az Állami Biztosító Szolnok megyei Igazgatóságának vezetőjét, hogy adjon felvilágosítást, milyen jégkárok voltak az idén és hol tartanak jelenleg a károk felbecslésében és a kártérítések kifizetésében. A nyáreleji változékony időjárás már májusban jégesőket hozott. Különösen gyakori volt a jégverés aratás előtt és közvetlen az aratás időszakában. Júniusban és júliusban számos esetben jelentettek jégkárt megyénkből. Bár a jégverés a tavalymái nagyobb kalászos területet ért, a kár értéke mégis kisebb. Legsürgősebb feladat a károk felbecslése volt. Ugyanis a jégkárosult termelők beadási kedvezményben az Állami Biztosító kárszakértői által megállapított százalék arányában részesülnek. Ezért ennek a munkának az elhúzódása gátolta volna az aratást és a beszolgáltatást, A kalászosokból jégkárbecslést 23 295 holdon, 56 községben időre befejeztük. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és egyéni gazdák részére töb mint 2 350 000 Ft kártérítést állapítottunk megj Ezt nagyrészt már ki is fizettük. A megyében 68 tsz pl 1325 000 Ft-ot, 56 község gazdái pe- 1025 000 Ft-ot kaptak kalászos káraik után. H Sz. Hruscsov Belgródba érkezett Béig rád. A Tanjug jelenti: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá gának első titkára és a Legfelső Tanács Elnökségének tagja szerdán délelőtt 11 órakor különrepu őgé- pen rövid üdülésre Belgrádba érkezett. N. Sz. Hruscsovot a zímenyi repülőtéren Joszip Bros Tito. a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, Edvard Kardslj, a Szövetségi Végrehajtótanács alelnóke és tócsa Popovic külügyi államtitkár fogadta. N. Sz. Hruscsov f ó ^ adtatásán jelen volt rirjubán belgrádi szovjet nagykövet és a szovjet nagykövetség több tagja ifla Szeptember 21-én, pénteken siló- gazdálkodási tapasztalatcserét rendeznek Karcagon Pest—Bács-Kls- kun. Békés, Csongrád, Hajdú és Szolnok megye küldötteinek részvételével Vitaindító előadást Ku- releez Viktor tudományos vezető kutató tart. Délután gyakorlati bemutató les*, A kapások a nyáreleji jégveréseket részben kiheverték. Augusztus végéig ezekben a kár megyénkben nem volt jelentős, de rontott ezen a helyzeten az augusztus 23-i jégverés, melynek folytán 14 községből jelentettek kapás, szőlő és dohány károkat. — A károk szakszerű, gyors felmérésére és a térítési díjak mielőbbi kifizetésére a sürgős intézkedéseket megtettük. Számításunk szerint a kapások, szőlő- és dohánykárok értéke kb. 3 millió Ft-ot tesz ki. Megyénk termelőihez az a kérésünk, hogy munkánkat a biztosítási díj pontos fizetésével viszonozzák. Ez saját érdekük és állampolgári kötelességük, mert a jég- és tűzkárok megtérítését a befizetett biztosítási díjak teszik lenetóvéi Egy hónap mérlege NAPJAINKBAN is sok embert foglalkoztat még uj ötéves tervünk tervezete. S ami leginkább az érdeklődés előterében áll: — kétségtelenül — továbbra is az életszínvonal kérdése. Ez helyes is, feltéve. ha azt is vizsgáljuk, hogyan teremtjük meg az előirányzott 25 százalékos növekedéshez szükséges reális feltételeket. Mert céltalan volna légvárakra építeni — ennek következményeit az utóbbi évék során tapasztalatból is tudjuk. A párthatározatok, de a józan ész logikája szerint is a jólét növekedésének előfeltétele a termelés állandó, rendszeres emelése, a gazdaságosság. a termelékenység. Megyénk üzemei, az elmúlt hónapban jelentős lépést tettek^ előre ezen az utón. Tíz nagy vállalatunk közül mindössze kettő, az Aprítógépgyár és a Papírgyár nem teljesítette havi előirányzatát. — Legtöbb üzemünk tervén felül is jelentős árumennyiséggel járult hozzá az életszínvonal emeléséhez. így cserépből 28, téglából 7, legfontosabb vegyipari alapanyagból, a kénsavból 3 százalékkal termeitek többet üzemeink, mint egy évvel ezelőtt. A törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár közel másfélszer annyi gépet adott a gépállomásoknak, termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak és az egyénileg gazdálkodóknak is — mint 1955 augusztusában. Dicsekvéssel is mondhatjuk, hogy megyénk üzemei ipari munkásaink hozzájárultak ahhoz, hogy több árú legyen az országban. IGEN FONTOS része ipari termelésünknek az export. Kivitt termékeinkért egy sor fontos iparcikket kapunk, amelyek nélkülözhetetlenek beruházásainknál, de a mindennapi fogyasztásban is. Másrészt az exportált árukkal törleszt- hetjük az állami adósságokat. — Ennek jelentőségét nem szükséges külön hangsúlyozni. Ebből a szempontból kiemelkedő érdemeket szerzett az Aprítógépgyár — mely bár tervét nem tudta teljesíteni — előirányzatán felül mégis töb «millió értékű gépet készített külföldi rendelőknek. A Tisza Cipőgyár 30 százalékkal több árut gyártott exportra, mint előirányzatában szerepel. Az eredmények tehát vitathatat- íanok. Emellett nem lehet elhallgatni azt sem hogy egyes területeken van még javítanivaló. Főleg a szervezettséggel, az iparági intézkedésekkel nem lehetünk megelégedve. Vajon célszerű-e olyan nagy feladat elé állítani egyes üzemeket, amit nem tudnak megoldani — megfelelő előfeltételek hiján. Jó példa erre ugyancsak az Aprítógépgyár. Havi tervének csak a 89 százalékban tett eleget. Azonban így is közel egyharmadával többet termelt, mint tavaly ilyenkor. Ugyanakkor, and a termelékenységet illeti a tervezésnél — koránt sem tapasztalható ilyen szigorúság Pedig egy cseppet sem fontosabb ennél a mennyiségi termelés. Ez a tényező, talán legjobban befolyásolja az életszínvonal alakulását — meghatározza azt, hogy kormányunk milyen összegeket fordíthat további berendezésekre, esetleges árleszállításra. A HELYZET Itt nagyon fonák. Legtöbb üzemünk — a statisztika tanulsága szerint túlszárnyalta termelékenységi tervét Méghozzá igen alaposan 6—10 százalékkal összességében is megyénk ipara két és fél százalékkal termelékenyebb a tervezettnél. Ez igen szép mutatós szám. A valóság azonban az, hogy az elmúlt évhez képest egyenként is néhány üzem összességében is a megye iparánál visz- szaesett a termelékenység augusztusban, közel 4 százalékkal. A terviéi adatok tehát nem lehettek valami ösztönzőéi? az előrehaladásra — sőt a visszalépést segítették élő. Néhány példa A Tisza Cipőgyár augusztusban csak 95.7 százalékát produkálta a tavalyi eredményének. Persze a terv szerint 13 százalékkal túl is haladta a termelékenységet. Hasonló visszaesés látható a Vegyiműveknél — Járműjavítónál — tizenhárom üzemünk közül nyolcnál. Természetesen a „terv szerint’* ezek is teljesítették, sőt túlszárnyalták a kitűzött feladatot. Jóllehet egye* üzemekben volt ok a tervfeladatok meglazítására pl uj üzemek felfutási idí'ét. új mi”'kásrvk törne ges beállítását figyelembe kellett venni. A jelenség azonban általánosnak mondható úgyhogy komolyan fontolóra kell venni megelégszünk-e csupán a mennyiségi eredményekkel vagy emellet megtartjuk a termelékenység eddigi színvonalát is? Nyilvánvalóan — mindkettő egyformán fontos — és eévikét sem lehet túlha iszol ni a másik figyelembevétele nélkül MINDENESETBE — nem ár» néha visszanézni az elmúlt időszakra sem — mérlegelni, hogy előre, vagy hátrafelé léptünk. A tervszámokhoz való viszonyítás nem ad mindenkor hű képet. A termelékenység mai állásában pl nem tükröződik az elmúlt évi normarendezés, ami pedig komoly erőfeszítést jelentett 3 munkások egyes rétegei számára. Ez automatikusan, minden külön intézkedés nélkül is növelte a termelékenységet. Nincs nyoma az elmúlt évben kihon'akozott nagyszerű mozgalomnak sem. mely a technika tökéletesedését tűzte célul, termelékenyebb eljárásokat keresett Nagy áldozatokkal egy sor uj gépet állítottunk be a termelésibe. Nem mutatja a termelékenység mai állapota a nagy népgazdaság! beruházások eredményét sem, melyek pedig szintén ezt a célt szolgálták. Természetesen a jó munkáról is meg kell itt emlékezni. A megyei gépjavítóról, ahol a termelékenység egy év óta majd kétszeresére növekedett, a Mezőgazdasági Gépgyárról ahol másfélszeresére. Ezek az üzemek járnak a helyes utón s feltétlen ezeket kell követni a többieknek is, ha nem csak pilla-f natnyl eredményeket akarunk élt érni hanem tartósan meg akarjuk alapozni az életszínvonal emelését.
