Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-19 / 219. szám

VILÁG PROLET ARI AI EGYESÜLJETEKI vm. évfolyam, 219. szám, 1956. szept. 19. szerda, SZOLNOK MEGYEI NÉPIAP a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja r ^ MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Törődjünk többet a fiatalok életével, munkáiéval (2. old.) Beszélgetés egy bíróval a munkáról és az értelmiségi határozatról (3. old.) \ ________________________________________________* Ne m lesz zavar az ország téli energiaellátásában A Magyar Távirati Iroda munkatársa az ország téli energia- ellátásával kapcsolatban kérdést intézett Erős Lászlóhoz, a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium iparigazgatójához. Erős László ezzel kap­csolatban többek között a következőket mondotta: A múlt évek tapasztalatai alap­ján minden intézkedést megtet­tünk, hogy a legnehezebb téli hó­napokban is biztosítsuk az ország energiaszükségletét. Intézkedtünk, hogy erőműveink minden kazánja, gépegysége kifo­gástalanul működjék a tél bekö­szöntővel. Október végén vala­mennyi erőművünkben befejezik a nagy javításokat. A karbantartás gyorsabb elvégzése, a kazánok ha­tásfokának körülbelül egy százalé­kos növekedése, a figyelmesebb munka lehetővé tette, hogy az év eleje óta körülbelül 120 ezer tonna normál fűtőértékű szenet takarít­sanak meg erőműveink. Ezt a mennyiséget is terven felüli ener­giatermelésre hasznosítjuk. Szén­bányászaink jó munkája hozzáse­gít, hogy megtakarított szénkészle­teinkkel együtt tartalékot gyűjt sünk. Az idén már több olyan gépegy­ség szolgáltat villamosáramot, nmely tavaly még nem létezett, "bben az évben kezdte meg mun­káját a borsodi erőmű újabb két gépegysége, s december elsején a ’egújabb, a hatodik borsodi gépegy­ség is áramot termel. A Borsodtól kapott villanyáram egy része Bu­dapest más része a nyugati or­szágrészek hálózatát táplálja. A? erőművek gépei és a hálózat ré­szére megfelelő tartalékalkatrész­ről gondoskodtunk Mindent össze­foglalva: az ország téli energiaellá­tása biztosítva van — fejeződik be a Bánya- és Energiaügyi Miniszté rium Energiaigazgatósága vezetőjé­nek nyilatkozata. (MTI) Javul az ivóvízellátás Az elkövetkező években szá­mos vidéki városban megjavul a vízellátás. Mezőtúron kisebb víz­mű épiüL Ózd on, Székesfehérvá­rott, Győrött, Pécsett, Szegeden Debrecenben, Szolnokon. Szom­bathelyen, Oroszlányban, Tatabá­nyán, Miskolcon és Várpalotán bővítik a meglévő vízművekét. Ezen segíteni kell Szeptemberben bonyolódik le az őszi forgalom legjava. Szinte min­den asúti szolgálati ág teljes erő- bevetéssel dolgozik ezekben a na­pokban, hogy semmi zökkenő 'ennakadás ne legyen. A Jármű- :avító a vasúti kocsik jó állapotá­ról, kijavításáról gondoskodik. A forgalomnak most az az érde­ke. hogy minden — kicsit is hasz- rálható — vagont üzembetartson trut szállítson benne. így a Jármű­javítónak javításra csak a rendkívül munkaigényes, teljesen használhatatlan kocsit ad- 'ák át. Ezt az intézkedést meg is 'ehet érteni. A Járműjavítóban viszont úgy ’árnak jól, ha könnyebb munkála­ta kocsikat kapnak, vagy legalább i: megfelelő arányban adagolják a kis és nagy munkaigényű jármű­veket. Most tehát az a helyzet, hogy a nehéz k'Ytsik” lepték el a Vll/b osztályt s minden erőt latba kell vetni az itt dolgozó szakmunkás- brigádoknak, hogy ezekből is telje­sítsék a darabszám tervet Ez az egvik probléma, amit" — ismerve a Járműjavító derék mun­kásgárdáját — esetleg meg tudnak oldani. Sokkal reménytelenebb a helyzet az önköltség vonalán. Az üzemben így an is „rögzített” árakon javítják a kocsikat, elendes körülmények között, mikor egyformán van igé­nyes és kevésbé munkaigényes ko­csi munka alatt, kijönnek ebből az összegből. Most azonban nem. Je­lenleg 40 - olyan vagon van a mű­helyben, melynek bognármunkái 30—70 órát vesznek igénybe a nor­mál 25—30 órával szemben. Ennek arányában természetesen nagyobb az anyagráfordítás is. A „Jzk“’ ko­csiknál az év első nat hónapjában 5—6 pallót kellett kicserélni. Most olyan járművek vannak bent, ame­lyeknél átlag 30—32 palló kicseré- ’ése szükséges. Hasonló a helyzet az alváz- és a szekrénylakatos munkáknál is. így a vállalt és tervezett önkölt­ségi szint tartása, illetve az önkölt­ség csökkentése erősen veszélyben van. Szeptemberben eddig 250—300 000 forinttal többet, fordított az üzem a teherkocsi fővizsgákra, mint az előző hónapban. Ez komoly figyelmeztető jel. Természetesen a Járműjavítóban nem a rögzített árak megváltozta­tására, vagy feloldására van szük­ség. Ez a helyzet csak néhán. hő- napig lesz így s utána visszatérnek a rendes hároméves fővizsgára, amikor jól beválik ez a rendszer. Ellenben azokat a kocsikat, ame­lyeknek munkálatai meghaladják cunka- és anyagigény szempontjá­ból a ,fővizsga” normáit, tekint­sék balesetas javításnak, melyre nem vonatkoznak a rögzített árak. Elvégre nem lehet követelni azt, hogy az üzem, amely önállóan gazdálkodó egység, olcsóbban vé­gezze el a rendeléseket, mint ami ténylegesen kiadása van rá mun­kaerőben, anyagban, rezsi költsé­gekben. Ha a jelenlegi problémákon mégsem segítenek, nem lehet majd csodálkozni azon, hogy a Járműja­vító, mely eddig komoly eredmé­nyeket ért el a .ermelékenység- a gazdaságosság terén, szeptember­ben nem váltja valóra költségcsök­kentési tervét. Jól gazdálkodni csak reális alapokon leheti Teljesült a régi kívánság Október huszonnegyediken országszerte megünneplik a*. ENSZ napjai 1955. kora Őszén, éppen egy esz­tendővel ezelőtt néhány beseny- szógl középparaszt termelőszövet­kezetet alakított. A sok verejté­ket követelő, jórészt szikes határ gazdái a közös munka segítségével a terméketlen földeket termővé akarják tenni. Az egy esztendővel ezelőtt alakult termelőszövetkezei a Zagyvamentí TSZ nevet kapta. tizenhármán og ak össze, valamennyien földszerető középpa­rasztok olyanok mint Nyolczas Jó­zsef, aki jelenleg a tsz elnöké. Nyolczas József magas, szikár ember. Aoból a nyugodt, tűrős faj­tából. Nehezen lehet felmérgesi- tenl Feleségének már egészen más a természete. Olyan asszony, aki ugyan a munkában túltesz száz férfiemberen is de ami a szívén, az a száján. Ennek ellené­re jól megértik egymást. Annál is nkább, mert hiába van Nyolczas- nónak perlelkedő kedve, az ó em­berével egyszerűen lehetetlen ve­szekedni. Leginkább azt veti fér- je-ura szemére, hogy mióta szövet­kezeti elnök, sok mindent lenyel íyolezas gazda ilyenkor csak mo­solyog és legfeljebb ennyit mond-. — Eh, ti asszonyok, nem értitek a férfiak dolgát. Máskülönben Nyolczas Józsel nem besemyszögi születésű, de máf izig-vérig errevalónak számít. Ré­cén, húszegynéhány évvel eze­lőtt JászJadányrói szakadt ide a besenyszögi határba és eresztett gyökeret. Úgy élt, mint a többi földművelő ember, dolgozott, tisztességre, munkaszeretetre nevelte családját. Egy volt néhány- milMó, földdel bajlódó magyarból. Nagy ritkán bejárt a városba, né­hanapján elnézett a vásárokra, de a napfeljötte és a napnyugta leg­többször mégis kint találta a ba­rázdában, vagy a kukoricasorok között. Szűk volt ez a kis világ, ah 01 élt, és egyszer régen megpróbált kitömi belőle. Elment munkásnak. De a föld hazahívta. Kétszer volt igazi nagy öröme, mikor is egy hold földön 15 mázsa búzát sike­rült termelnie. Ez valóságos csoda számba ment. Ez a kétszeri re­kordtermés 30 esztendős egyéni gazdálkodásának emlékezetes dá­tuma. Az elmúlt években már le­tett arról, hogy mégegyszer sike­rül ennyit termelnie. Úgy gondol­ta, az ő élete már rövid ahhoz, hogy még egy ilyen öröm érje. Olyan, amit csak a vérbeli gaz­dálkodó ember ért meg igazán. Ennek az írásnak a keretei nem engedik meg annak a változásnak a részletes elmondását, amely le­hetővé tette, hogy a névtelen Nyolczas József közéleti személyi­ség legyen, Az történt, hogy dol­kezetből csak úgy lesz valami, ha dolgoznak és nem félnek a gépek­től. Aratás idején az időközben el­nöknek választott Nyolczas József is egyforma részt húzott a tagok­kal A búza nem volt még egy tagban, egyik gyengébben fizetett, mint a másik dé azon a földön, amelyet Nyolczas József vitt a kö­zösbe, az idén újból megtermett a 15 mázsa. Teljesült a régi kí­vánság. A Zagyvamenti Tsz birtokán most is serény munka folyik, jó­kedvűen. örömmel munkálkodnak a tagok. Ez nem is csoda;, hiszen van olyan szövetkezeti gazda, aki tavasz óta dolgozik és mégis az idei esztendő hasznából ?6 000 forin» tiszta lövede erme számít. Faragó Sándor pedig a gaz­dag búzatermésből csak előlegként 31 és fél mázsa búzát vitt haza. A réoát már felszedték és elszállí­tották. A traktorok a mélyszán­tást. a vetőszántást végzik Nyol­czas József és társai új, merész ter­veket szőnek bizakodó kedvvel, s Nyolczas néni szokásához hiven még mindig sűrűn zsörtölődik. Dehát őneki ilyen a természe­te. Szekulity Péter. A Magyar ENSZ Társaság Inté­ző Bizottsága kedden délelőtt ülést tartott, amelyen az ENSZ Baráti Társaságok Világszövetségének XI. közgyűlésén résztvett küldöttek beszámoltak munkájukról, a köz­gyűlésen szerzett tapasztalataikról. Utána az elnökség javaslatára az intéző Bizottság elhatározta, hogy október huszonnegyedikén a világ többi országai sorában Magyaror­szágon is megrendezik az ENSZ- no,x>t. Ebből az alkalomból'a'Kos­suth Klubban ünnepi estet rendez­nek, amelyen megemlékeznek az ENSZ megalakulásáról és jelentő­ségéről. A vidéki városokban ugyancsak ünnepségeken méltatják a világszervezet tevékenységét. Is­kóláinkban ismertetik az Ifjúság­gal az ENSZ céljait, feladatait. A szervezet megalakulásának évfor­dulója alkalmából plakátokat is megjelentetnek. (MTI) Téli menetrend lép életbe A Magyar Államvasutak Vezér- igazgatósága közli, hogy szeptem­ber 30-án 0 órakor' életbelép az új téli menetrend. Ugyanakkor éjjel 3 órakor' történik - az- órák vissza- igazítása. A menetrendi7 változásokról a hivatalos menetrendkönyv ad tájé­koztatást, árhely a nyári 8 forintos ár helyett olcsóbban, 7 forintos árban kapható. (MTI) Egy kísérhet eredménye a kunhegy esi Vörös Október Tsz-ben A kunhegyesi Vörös Október Tsz vezetősége még a tél folyamán azt a gondolatot tárta a szövetkezet szakemberei elé: az agrártudo­mány mai fejlettsége mellett meg­állapítható-e, hogy melyik földnek mennyi szerves- és műtrágya szük­séges, milyen mértékben érdemes és kell műtxágyázni? Erre a kér­désre nemrég elhúnyt nagynevű ta­nárom, Kreybig Lajos Kossuth-dí- jas professzor módszere szerint kü­lönböző elővetemény után vetett őszi búzával állítottam be fejtrá- gyázási kísérletet. Ennek megfelelően 1-2-3 q péti­sóval végeztünk el búzafejtrágyá- zást 1—X holdnyi területen. A par­cellákat jelzőkarókkal választottuk el egymástól, így az ellenőrzés nem ütközött különösebb nehézségbe. A kísérlet eredményét összegezve ar­ra a megállapításra jutottunk, hogy 1 q pétisó 230 kg, 2 q pétisó 440 kg, 3 q pétisó 550 kg többlettermést eredményezett holdanként. Ha 100 Ft-ra értékelünk X q péti­sót, 50 Ft-nak vesszük X holdnyi terület műtrágyázással kapcsolatos összes költségét és 300 Ft-ra tar­tunk 1 q búzát, akkor 1 q pétisó használata a 150 Ft-os kiadással szemben 690 Ft, 3 q pétisó haszná­lata a 350 Ft-os kiadással szemben 1650 Ft nyersbevételt hozott hol­danként. Másszóval: a helyesen alkalma­zott műtrágyázás és az erre fordí­tott költség a terméstöbbletben 300- 500 százalékos haszonnal térül meg. Ennek a kísérletnek nem a több­termelés, hanem a talaj nitrogén- hiány-mértékének megállapítása volt a célja. Viszont a többtermelés módszereit csak ilyen adatok alap­ján lehet céltudatosan kidolgozni. A kísérlet ezzel nem zárult le, mert Tóth Mihály bngádvezető, akinek területén ez a kísérlet lezaj­lott, brigádja tagságával igen lel­kesen támogatja az ilyenfajta kí­sérletezéseket. Jövőre nem I hol­don, hanem 10—15 holdon tervezi a kísérleti parcellát. Antal a kunhegyes! Vörös Október Tsz vezető agronómusa MOSOLYGÓ SZŐLŐ - MOSOLYGÓ LÁNY gozó társas bizalmából járási ta­nácstag lett. Az ezzel járó feladatát éppen olyan pontosan, gondosan és komolyan végezte, minit a föld­munkát. Érdeklődési köre kitágult. Megismerkedett a szövetkezeti gazdaságokkal és egyre sűrűbben kötött ki annál a gondolatnál hogy a szőve keze i gazdálkodással talán sikerül nemcsak egyszer ha­nem még nagyon sokszor azt a két rekordtermést elérni, vagy megkö zelíteni. Ki tudná megmondani, hogy a öbbi tizenkét társa mire gon­dolt amikor egy évvel ezelőtt megalakították a szövetkezetei. — tehet, hogy mindegyik éppen ar­ra, vagy olyasvalamire amire 5. Hivatalosan 1955. szeptember 14- fcn alakult meg a tsz. Azóta a tag­létszám mintegy megháromszorozó­dott, mert most harmincötén van­nak. Reménykedésben, bizakodásbar »eltek a hónapok. S ahogy mon- uanl szokás tányér, kanál nm csen csörrenés nélkül a Zagyva- nenti Tsz-ben is volt néha kisebb összekoccanás a tagok között. Egy­ben azonban mindannyian meg­egyeztek. Abban hogy a szövet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents