Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-18 / 218. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NEPLA1' 1956. szeptember io. A Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalataiból A kommunisták beszélnek Szmirnov elvtárs, a brjanszki Mezőgazdasági Gépgyár pártbizottságának tátikára, megnyitotta az összevont taggyűlést és javasolta, hogy válasszák meg az elnökséget. Ügyet sem vetve a magasba emekedő kezeikre, kijelentette: — Scseglova elvtársinőt illeti a SZÓ; Scseglova elvtársnő felolvasott egy előre összeállított névjegyzéket. Ezeken mindazok az elvtársak szerepeltek, akik minden taggyűlésen ott ülnek az elnökségi asztalnál. A teremben ellenvetések hangzottak éL Javasolták, adjanak lehetőséget ama. hogy a jelenlévő komimunásták közül bárkit jelölhessenek az elnökségbe. A pártbizottság titkára ezt az ellenvetést lényegtelennek s az indítványozókat komolytalannak nevezte Erről az esetről beszélt „Nem így kell lefolytatni egy gyűlést’1 című levelében, a Brjanszkij Ra- bocsdj” című területi lapban Szav- kin elvtáms, a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja. A levél írója közölte, hogy a pártélet más normáit is megsértették ezen a taggyűlésein; ,, i: .Még mindig nem szüntették meg nálunk azt a gyakorlatot, hogy a taggyűléseken egy és ugyanazon hozzászólók beszélnek: a műhelyek pártszervezeteidnek titkárai, a művezetők és más vezető beosztásiban lévők.: ■, — Írja Szavkrn etvtáma. — Egyszerű termelő munkát végző kommunisták különféle körülmények folytán, jóformán szóhoz sem juthatnak... Nem csoda, ha taggyűléseink unalmasak, egyhangúak, nem elég élesek*4 Kiderül a levélből, hogy a vezető funkcionáriusok a vita alkalmával, semmibeveszik a kommunisták akaratát nem tartják be az előírásokat, ezért a gyűlések elhúzódnak; Ugyanezen a gyűlésen Komarova elvtársnőnek, a brjan- sZki kerületi pártibizottság titkárának a hozzászólása tíz perc helyett félóráig tartott; Csak akkor hagyta el az emelvényt, amikor a teremben olyan zaj keveredett, hogy lehetetlen volt tovább beszélni. Az utóbbi időben gyakrabban jelennek meg egyszerű kommunisA mezőgazdasági kiállítás tárgysorsjátékánalc nagyobb nyereményei A Országos Mezőgazdasági Kiállítás tárgysorsjátékánalc vasárnap megtartott búzásán, a 19 nagynyereményt a következő sorsjegyek nyerték: 56 4213 19 5492 27 4087 17 6809 11 8323 01 1136 61 6559 30 3699 20 6118 42 9958 15 3071 50 5163 44 276 35 6244 31 2502 12 3388 04 5831 50 6573 47 5224 ták levelei a „Brjanszkij Rafoo- csij‘’-ban. A kommunisták fellépnek a pártélet lenini normáinak védelmében, bírálják a pártonbe- lülá demokrácia megszegésének tényeit egyes vezetőknek az alulról jövő kritika mellőzésére irányuló kísérleteit. A lap egyik száma levelet közöl a karacsevki kerületből. A XX. kongresszus eredményeivel foglalkozó pártaktiva-gyű lésről számol be. • Milyen kérdéseket vet fel Abramov elvtáms levelében? Először: rámutatott, hogy Poru- csdkov elvtársnak, a karaesevi kerületi pártbizottság titkárának előadása felületes volt, nem elégítette ki a pártaktivákat. A kommunisták figyelmét nem kerülte el, hogy az előadó a kolhozok és a vállalatok gazdasági tevékenységének összes fogyatékosságait az alapszervezetek titkárainak felelőtlenségével magyarázta. Ami pedig a pártbizottságot illeti, az a beszámoló után ítélve „.nem tehet semmiről.” Másodszor: a levél írója rámutat, hogyan kisérlelte meg Poru- csákov elvtárs, hogy mellőzze a kerületi pártbizottság bürokratikus munkamódszerének bírálatát; A levélíró hangsúlyozta, hogy éppen ebben kell keresni a pártonbelüli és az ideológiai munka, a kerület gazdasági és kulturális élet számos fogyatékosságának okát; Abramov elvtáms levele élénk visszhangot váltott ki nemcsak a karaesevi kerületiben, hanem más területek pártszervezeteinek kommunistái közt is* „Nem szabad elszakadni a tömege Iff olu — árrá.1 a címmel közölte a lap Kirejev elvtársiak, a brjamszfci útépítő-gépgyár kommunistájának levélét A levélíró komolyan megbírálja a gyár igazgatóját, Rufayev elvtársat és a pártbizottság titkárát, Vigyenyin elv társat, mert elszakadtak a munkás-kollektívától és lebecsülik az egyszerű kommunisták tapasztalatait. „Ritkán fordulnak meg a gyárban a városi és a területi pártbizottság és a szovjet szervek munkatársai is — közli a levél — Igaz, hogy nemrég előadást tartott nálunk Golubev elvtárs, a vá- rost pártbizottság titkára a XX. kongresszus eredményeiről. Ha jól emlékszem, hosszú évek óta ez volt az egyetlen eset.; -. Némely pártfunkcionárius és gazdasági vezető megengedi magának. hogy leereszkedően bánjon az emberekkel. Rotyenko elv- társ a brjanszki Karbantartó Vállalat igazgatója úgy véli, hogy a gyár sikerei csak az ő személyes fáradozásainak, nem pedig az egész kollektíva munkájának eredményei. Gyűléseken, értekezleteken így beszél: „Végrehajtottam,,; — .Elértem’::-. Ha végigmegy az üzemen, annyit sem mond senkinek. hogy „jónapot.” Lanyevszkij elvtárs írja ezeket ,.A figyelmesség’“ című levelében. Kijelents: az a kommunista vezető, akit nem érdekel a munkások élete, körülményei, akik nem törődik velük, elveszti tekintélyét a kollektíva előtt: A szovjet sajtó, amint a fenti idézetek is mutatják feladatának tekinti, hogy minden eszközzel támogassa és fejlessze az aMröL jövő kritikát, s őrködjön a pártvezetés lenini elvei és a pórtélét lenini normád fedett; Községünk határának szőlővel betelepített részén június első napjaiban nagy jégverés volt. A jónak mutatkozó terméskilátásokat helyenként nagyon kétségessé tette. A jégkárt a községi tanácson keresztül az Állami Biztosítónak jelentettük, melynek dolgozói — dicséretükre legyen mondva — néhány nap múlva meg is jelentek és felbecsülték a kárt. Akkor azt mondották, —- hogy becslésük még nem végleges, szüret előtt mégegyszer kijönnek a jégkár végleges megállapítása érdekében. Az ígéret azonban a mai napig sem teljesült, bár a szüret ideje már itt van. A jégkárt szenvedett termelőknek az a kívánságuk, hogy az Állami Biztosító dolgozói sürgősen jöj jennek ki a helyszínre és állapítsák meg a végleges jégkárt. Molnár László, tiszakürtd községi “anácstag. HOLD - RÉSZLETRE Ha hinni lehet az United Press hírügynökségnek, Washingtonban a napokban a következő eset történt: F. A. Seaton belügyminiszter titkárságán kigyulladt az egyik telefon színes lámpács- kája. Interwrbán a Florida-állambeU La- kelandból. Egy bizonyos gentleman o miniszterrel szeretne beszélni. Milyen ügyben, tulajdonképpen? Egy kis üzleti ügyről van szó. Az állhatatos üzletembert összekapcsolták Elmer Bennett-tel, a miniszter leülön referensével. ~ Miben állhatunk az igen tisztelt gentleman szolgálatára? «•» Semmiség az egész. Egy kis üzletet szeretnék kötni ss > •— Üzletet? Kérem. Éspedig? —t Óh, csekélység; Szeretném megvenni a Holdati — A Holdat?! Igen, igen. Mihelyt megegyeztünk, azonnal küldöm a csekket. —r Hm,,, Igen. Kapcsolom Mr. Woos- leyt, az állami földek osztályának igazgatóját. Woosley nem volt a szobájában és a spekuláció lázától megszállott lakelandi („Mondja csak, mennyibe is kerül a Hold?”) a titkárra támadt, kért, követelt, rábeszélt. — Igazán csekélységről van szó — bizonygatta — és a minisztériumnak egyáltalán nem kell fáradoznia holmi okmányokkal. Haladéktalanul küldöm a kívánt összegű csekket. Az United Press hírügynökség — mellesleg megjegyezve nem említette meg a vásárló nevét (tudnak Amerikában üzleti titkot tartani). A hírügynökség azt állítja, hogy a minisztériumban, miután sokáig kutattak a törvénykönyvben, megkönnyebbülten sóhajtottak fel: az állami földek vásárlásának rendjéről szóló törvény megköveteli, hogy a vásárló személyesen tekintse meg a szóban- forgó parcellákat és területeket. A nyereség- hajhászástól megdühö- dött lakelandinak aligha lesz módjában, hogy a törvénynek ezt az előírását a közeljövőben teljesítse, Rossz nyelvek azt állítják, hogy a nagy kapkodásban senkinek sem jutott eszébe, hogy a Hold tulajdonképpen nem tartozik az Egyesült Államok birtokai közé. . ASSZON YGON DÓK Halálfejes nyugatnémet hadsereg A „Telegraf”, a bonni hadügyminisztérium lapja, szeptember 7- én „SS-tisztek a szövetségi hadseregben” címmel közölte, hogy a nyugatnémet hadseregbe a volt SS- alakulatok tagjai is jelentkezhetnek, egészen az „Obersturmbahn- führer'’-ög, ■—» vagyis alezredesig. A hadseregbe már előbb jelentkezett volt náci tiszteket szinte kivéted nélkül felvették — így pl. a hírhedt Heusinger és Speidel tábornokokat is. A „Neues Deutschland” a felhívást kommentálva felteszi a kérdést: „Vajon hogyan érezhetik magukat a katonai véleményező bizottságban közreműködő szociáldemokrata képviselők, akik segítőkezet nyújtanak ahhoz, hogy az „Adolf Hitler testőrség’’, a halálfejes alakulatok és a „Reich’“ hadosztály „vezérei” mint újdonsült tisztek vonulhassanak be az új hadseregbe. Nem süllyednek el a szégyentől, hogy segítenek szociáldemokrata társaik gyilkosainak szabadkezet adni új bűntények elkövetésére?“’ Még a nyugatberlini „Tagesspiegel“ is megállapítja: Nyomasztó az a gondolat, hogy a volt SS-íegy- verek tisztjei hamarosan az új szövetségi hadsereg egyenruhájában parancsolnak majd. Egyik-másik nyugatnémet lap, pl. a „Frankfurter Rundschau’* közli egy olvasó levelét, amelyben a többi között ez áll: „Az SS-szervezetet annyi minden terheli a különböző hadszíntereken történtekből, hogy a volt SS-tiszte- ket nem lehet eltűrni az új hadseregben, sem a belföld, sem a külföld szempontjából”. A „Fränkische Tagespost’’ című nyugatnémet lap így ír: „Hogy a a pohár végképp beteljék, most még az SS-tlszteket is beveszik a szövetségi hadseregbe, egészein fel az alezredesig. Hogy egy ilyen tisztektől vezetett hadseregnek milyen lehet a belső szerkezete, azt már gondolhatjuk. Hacsak az olyan ismét aktív tábannoikok megnyilvánulásait vesszük, mint például Hermáimét, akik kommunistáknak és gyáváknak nevezik az olyan fiatalokat, akik lelkiismereti kényszerből megtagadják a fegyverhasználatot — akkor már tudhatjuk, hogy rövidesen isimét ott tartunk, ahol 1914-ben, a világháború előtt, amikor II. Vilmos kijelentette: „Ha én parancsolom, még apátokra és anyátokra is lőnötök kell,“’ A z e hó 5-i számban olvastam a „Szóljanak hozzá az aszszonyok is” cikket. Mivel sohasem szoktam semmilyen cikkhez véleményt fűzni, kissé gyakorlatiamul és idegenkedve szólók ehhez is. Örömmel vettem róla tudomást, hogy végre egyes férjek és bizottságok is kezdik belátni a családos dolgozó nők súlyos életkörülményeit Sajnálattal állapítottam meg, hogy egyelőre csak a kisújszállási dolgozó asszonyoknak nem elviselhető a sok munka. Én a karcagi dolgozó anyák és elsősorban is saját érdekemben kérek szót. Nemcsak Oros elv társék és a ládagyári dolgozó nők helyzete ilyen nehéz, hanem bármely — munkaterületen dolgozó anyáké, kivéve egyes szellemi munkaköröket, ahol eddig csak délig volt munkaidő szombaton. Nem könnyű a kereskedelemben elhelyezkedett családos nők helyzete, így az enyém sem. Számomra recsgel 4-kor ébresztő. A munkaidő előtt a mindennapi házimunka: reggelű és ebéd készítés, a gyerekek utbaindítása napközibe és iskolába. Utána félig kifáradva, rohanás a munkahelyre, s hol nyugodtan, hol idegesen tud hozzáfogni az ember a munkához. Különben is elég idegölő a munka a kereskedelemben. Türelmetlen, — ideges, szeszélyes vásárié akad bőven, viszont csak nyugodt lelkiállapotban lehet velük szót érteni. Ha a vevő is, az alkalmazott is ingerült, feltétlen rossz a következménye* De bármennyire is nyugalmat erőltet magára a dolgozó a munkahelyén, a feszültség annál jobban kitör belőle a családi otthonában. Türelmetlen a gyermekeihez, a férjéhez és jön a csalódd viszály — Nem akarok túlozni, de ismerőseim 70—80 százalékánál így van, ahol a férj és feleség is dolgozik. Gyakori az éjszakázás is. A legnehezebb házi munka valóban vasárnapra marad. Sokkal nagyobb a hajrá, mint hétköznapokon. — Gyakran hadiam baráti beszélgetések során: „Hidd el. már irtózom a vasárnaptól, bár sok esetben inkább ne válna.1’ Szórakozásra nem naipd 8 óra, de még heti 4 óra sem jut. Csak jön a kimerültség gyomorideg, — erős fejfájások és megyünk az orvoshoz. ö meg legtöbb esetben azt az orvosságot javasolja: „Ne idegeskedjen.-,: Jaj kérem, ha nem volnának gondjai, nem fájna a feje .:: Pihenjen kérem legalább pár órát naponta’“ stb. Sajnos, éppen az ellenkezője áll fenn. Mi is éppen idejénvalónak tartjuk, hogy országos viszonylatban foglalkozzanak a dolgozó nők helyzetének megkönnyítésével. Mi dolgozó anyák megháláljuk a segítséget népi demokráciánknak. Hazaszerető, lélkinyugalommal, testi- lelki épségben felnevelt generációval a munka területén elért jobb eredménnyel. A karcagi lolgozó anyák nevében: ó-né. Levelezőink az Országos Mezőgazdasági Kiállításról Szerkesztőségünk a levelezők egy csoportja részére tanulmányi kirándulást szervezett az Országos Mezőgazdasági Kiállításra, A résztvevők a látottakról levelekben számoltak be. oen- — írja a liberális „News Chronicle*’ a többi között. A „Scotsman” a többi között megállapítja, hogy az SS a náci önkényuralom és a szörnyűségek egyik főeszköze, Hitler uralmának főtámasza volt. És most megengedik, a volt SS-tiszteknek, hogy régi rangjuknak megfelelő posztot foglaljanak el az uj nyugatnénet hadseregben. Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés: mi a bonni kormány szándéka? Hiszen a volt SS-tisztek felvétele a hadseregben annyit jelent, hogy nem ért egyet a náci rezsim éles elítélésével. „Büszkeséa fogott el" Sokat tanultam a kiálltáson, amely megmutatta azt is, hogy az ipari munkások hogyan segítik a mezőgazdaság dolgozóit a nehéz fizikai munka megkönnyítésében. A büszkeség érzete fogott el, amikor láttam, hogy az Alcsiszigeti Állami Gazdaság dolgozód érték el a legmagasabb termést őszi árpáiból. A kiállítás nemcsak tanulságos, de felejthetetlen élmény is maradt számomra* Hemád Mátyás Szolnok, Fűtőházi „Szeretném megszorítani a gépek tervezőinek és készítőinek késé<“ Szeretném a lapon keresztül it> elmondani levelező barátaimnak és a lap olvasóinak azt, hogy a bemutatott gépek mennyire megnyerték tetszésemet. Az egyszerű aratócséplőgépet már ismerjük. S bizony megcsodáltuk azt, amelyik bebálázza a szalmát, s a pejvát összegyűjti egy nagy tartályba. Kár, hogy még nincs elegendő ilyen gépünk. Szeretném megszorítani a gép tervezőjének, készítőinek kezét, — amiért megkönnyítik munkánkat. Azt kérjük, gyártsanak minél többet. S&rnku Tamás* Jásakssér „Volttá egy javaslatom“ A főbejárattól jobbra kis pavilon felirata hirdette, hogy ott láthatók azok az újítások, amelyek nagymértékben segítik a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését* A kiállított újítások érintették a mezőgazdaság valamennyi területét. A Papp Gyula-féle öntözőművek kivitelezése bárhol lehetséges. Az állattenyésztést segítő újítások is ölesén előállíthatok. Láttam sertés önetetőket, s többek között ároksilót előregyártott és salakbeton lapokból, fel- és lejáróval; Volna egy javaslatom: gyűjtsék össze egy csokorba az összes újításokat, magyarázó szöveggel ellátva könyv alakjában. Tegyék Lehetővé az illetékesek, hogy ez a könyv eljusson minden állami gazdaságba, gépálllomásra és termelőszövetkezetbe: Mucsányi Kálmán Szolnok, Tiszamenti Vegyiművek „Nehéz lenne egy levélben elmondani“ Köszönetét mondok a Néplap szerkesztőségének, amiért meghívott a kiállításra. Sok érdekes és értékes látnivaló volt ott Sokat lehetett tanulni s egy levélben nehéz is lenne elmondani; Mivel termelőszövetkezeti taig vagyok, legjobban a mezőgazdasági gépek érdekeltek. Ezek közül is a Zetor vantatású esőgép kötötte le a figyelmemet. Azt hiszem, megyénkben még nem igen alkalmaztak ilyen gépet. Emellett a bogárfogó, gödörfúró, trágyarakodó és famegmunkáló gépek nyerték meg tetszésemet. Varga János Jánoshida, Dimitrov Tsz „Kérem a lejárt menetjegyeket!u Az idős kapus bácsi elállja a kijáratot, s addig senkit nem enged tovább, míg menetjegyét fel nem mutatja. Lejárt, vagy érvényes, elszámolja az utas vagy nem, mindegy, elkéri. Ez a szokás a szolnoki vasútállomáson. Hogy a kijárati kar punál emiatt nagy a tolongás és türelmet- ség, az már igazán mellékes. Elvégre, aki ingyen, akar utazni, az úgyis óvatosabb, minthogy épp a befejezésnél ronthassák el sikerét. így aztán a kapus bácsi egyforma nyugalommal forgat meg minden bilétát. Miért is zavartatná magát, kell egy nyugodt ember ennyi tolongó, sí ladó, ideges utas k zött. Az a kívánságun aki a menetjegy ilyenformájú ellene zésére utasítást adó annak is legyen szere cséje legalább egysz végig hallgatni a kai mögött, mit kívánni neki az utasok. Bo. Várjuk az Állami Biztosító kárbecslőit Meg a „limes“ is Betelt a pohár . . . A londam „Times vezércikkben figyelmeztetett arra, hogy a volt SS-tisztek felvétele a bonni NATO- hadseregbe politikai nyugtalanságot iléz elő nemcsak Németországban, hanem másutt is. A „News Chronide“ és a ..Scotsman’* című angol lapok az angol sajtóban szokatlanul éles hangon juttatják kifejezésre a felháborodást a volt SS-tisztek toborzása felett „Ezt a határozatot el kell Ítélni. Ezek az emberek szinte valamennyien szerepet játszottak a náci uralom szörnyű bűntényei-
