Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-15 / 216. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ET EKI VIII. évfolyam, 216. szám, 1956. szept, 15. szombat.

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

N,

MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL

Tájékoztassuk a falu lakossását az őt érdeklő kérdésekről (2. old)

A gabonatermelés nehány kérdése

(3. old.)

Amit nem mondott el Csili Ottó (3. old.)

Rádióműsor (4. old.)

/

I magunk leleményességével is

SOKAT BESZÉLNEK ezekben a napokban a Minisztertanácsnak a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről hozott határozatáról. Mindenkinek más és más ragadja meg a figyelmét a határozatból aszerint hogy közösségüknek miben nyújtja a legnagyobb segítséget legégetőbb problémáik megoldásához. A mezőgazda- sági építkezésekről azonban szinte minden tsz-ben szó esik. Mi ennek az oka, vegyük csak egy kissé szemügyre.

Terme «szövetkezeteinknek naponta elismételtük azt a javaslatot, hogy növeljék az állatállományt, mert így fokozhatják jövedelmüket a legjelentősebben. Azóta a gyakorlat bebizonyította a párt és kormány javaslatának a helyességét. Ma már nagy az érdeklődés az állattenyésztés iránt. Mégsem fejlődik kielégítően. Vajon miért? Elsősorban azért. mert nincs megfelelő számú férőhely. A régi épületek, amelyeket eddig ilyen célra fel lehetett használni, ma már egyre fogynak. Nagyobb arányban szükséges tehát az új épületeket biztosítani. Ennek azonban nagy akadálya hogy nincs elegendő építőanyag. Vizsgáljuk meg ennek az okát is.

Kétségtelen, ebben nagymértékben közrejátszik az a tény, hogy készleteink országosan alatta maradnak az igényeknek (főleg fában). Az is kétségtelen azonban, hogy még a szűkös készlet elosztása sem volt egészen he'yes. A ■mezőgazdaság aránytalanul kevesebbet kapott, mint más népgazdasági ágak. Ez vonatkozik épületelemekre és különböző építőanyagokra (cement, mész fa, stb. még a betervezett mennyiséget sem kaptuk meg teljes egészében.)

CM KÉT EOD'fi felsoroltunk mind nyomós okok. Eritek ellenére őszintén meg kell mondanunk azt is, hogy sem a megyei szervek sem a tszek nem tetteik meg mindent az építőanyagellátás és építkezés meggyorsítása érdekében.

Boncolgassuk most ezt a kérdést kissé részletesebben. Nem ismerték fel időben a megyei szervek a probléma nagyságát. így csak az utóbbi időben történnek ■nagyobb erőfeszítések az építő- anyageUátás jelentősebb segítése érdekében. A közelmúltban hozták létre az ópületelemgyártó részlegeket (betongerenda, stb.) és nem nagy múltra tekint vissza a Mező- gazdasági Gépjavító vasvázas istálló konstrukciója sem. A munka beindítása azonban magában véve is jelentős lépés. Fontos, hogy minden további kínálkozó lehetőséget lcihasznájunk annak érdekében, hogy minél több épületelemet ál’it- sunk elő. Megyénk üzemeihez kell fordulnunk, hogy segítsenek ebben. Egyrészt úgy, hogy adjanak javaslatot,. másrészt úgy, hogy segítsenek lehetőségeikhez mérten maguk is. Ez utóbbira is van mód. íme egy pé'da: A Jászberényi Vasipari Vállalat is készít csővázas tetőket. Ennek ellenére nincs tervszerűen bevonva a mezőgazdasági építkezés elősegítése érdekében. így adódik elő, hogy sokszor más megyébe szállít vasvázas épületeket (legutóbb Makóra), amikor megyénkben is nagy szükség lenne arra. Ameny- nyiben anyagot kap, ez az üzem is kész segíteni a megye tsz-einek.

Segíteni tudunk az építőanyag- probléma megoldásában azzal is, ha jobban takarékoskodunk. Helytelen például, hogy a közel 30 holdas Karcagi Gépállomás kerítését olyanra csinálták, hogy kisebbfajta „várfalnak’“ is beillenék. Megfelelt volna a törökszentmiklósihoz hasonló is. mely olcsóbb és kevésbé anyagigényes.

MIT TESZNEK maguk a tsz-ek az anyagbiztosítás és építkezés érdekében, ezt is vegyük számea. Kétségtelen, hogy vannak erőfeszítések. Több helyen égetnek téglát, veretnek vályogot nádat termelnek ki, terméskövet a hegyekből. Erőfeszítésük azonban még kevés. Ennél többre van szükség. Több építőanyagot állítsanak elő, mert ezzel olcsóbb is az építkezés és gyorsabb is.

Szóljunk néhány szóval az építőbrigádokról is. Munkájuk hasznos és eredményes. Szerepük egyre jelentősebb. Ma már száznál több ilyen brigád van, közel 1400 taggal a megye tsz-eiben. Ennek ellenére az ő munkájuk sem áll összhangban a követelményekkel. Ha az okát kutatjuk, arra a következtetésre jutunk, hogy keveset dolgoznak az építkezésen. Évközben a tsz-ek vezetői sűrűn elvonják őket és más munkára irányítják (növényápolásnál főleg sűrűn előfordul.) Ezen is változtatni kell a jövőben. Az építőbrigád építsen egész évben — ezt javasoljuk a tsz-ek vezetőségének, tagságának. Megtérül az ő munkájuk is busásan. Hamarabb készülnek el az épületek, hamarabb lehet e helyezni az állatokat. Ezentúl a saját építkezés olcsóbb is.

A másik akadály az, hogy sokszor kevés a szakember. Ez különösen az újonnan alakult tsz-ekre vonatkozik. Javasoljuk az erősebb, régebbi közös gazdaságoknak, hogy szakemberrel is segítsék átmenetileg ezeket a tsz-eket. Ügyelni kell továbbá arra, hogy megfelelő legyen az építőbrigádok összetétele. Olyanok dolgozzanak itt, akiknek kedve is van az ilyen munkához így. ugyanis gyorsabban elsajátítják az alapvető szakmai ismereteket.

Miután így sorravettük a hiányosságok okait, nézzük meg azt is, hogy mit lehet még tenni az eddig felsoroltakon kívül azok felszámolása' érdekében.

MINDENEKELŐTT most már ideje lenne véglegesen rendezni az elhagyott, düledező, üres kastélyok ügyét is. Megyénkben* több, mint 40 ilyen kastély van. Lebontásukra eddig nem sikerült megszerezni a különböző minisztériumok engedélyét. Dönteni kell most már végleg. Sürgessék ezt a megyei szervek.

A megyei tanács ipari és mező- gazdasági osztályai az épületelemgyártás fokozása érdekében létesítsenek új részlegeket. Ezen túlmenően az utóbbi idők gyakorlatához hasonlóan járjanak az anyag után. szükség esetén még az üzemeknél. is (vas, stb.)

Javasoljuk, hogy a tsz-ek a jövőben több terméskövet és nádat használjanak fel. Ezen túlmenőer a tsz-ek építkezéseihez nyújtsanak még több segítséget a patronáló üzemek. Jó példa erre többek között a Törökszentmiklósi Mezőgépgyár. Ócska- és hulladékvasf&l- használásával segített a surjáni Kossuth Tsz-nek vasvázat készíteni az új istállóhoz. A Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága, főleg azonban a mezőgazdasági osztály nyújtson több segítséget a tsz- építkezéseknél. Segítse elő a mező- gazdasági osztály, hogy a műszaki segítségen túl az önköltségcsökkentéshez és a minőségi munkához is nagyobb támogatást kapjanak.

Amennyiben a Miniszter tanács határozatában biztosított kedvezmények mellett megyei viszonylat, ban a megyei szervek és a tsz-ek is többet tesznek az elkövetkezendő rumokban az énltkezések meggyorsítása érdekében, a jelenleg mutatkozó nagyfokú lemaradás minimálisra csökkenthető. Ezért azonban össze kell fogni minden rendelkezésre álló erőt.

Hatalmat? vibar tombolt

Belgrád (MTI). Északkelet- Bosznia felett csütörtök délután hatalmas felhőszakadás és szélvihar vonult végig, amely elsősorban Tuzla, Brcsko és Zvornik környékén okozott igen nagy károkat.

A Politika jelentése szerint a vihar következtében több mint száz ház összedőlt, többszáz pedig megrongálódott. A szél leszakította a

Északkelet Boszniában

villany- és telefonvezetékeket, több város és község villanyáram nélkül maradt. „Magaslesül, , Kravicán és Valjevicsin áthaladva úgy érzi az ember, mintha ezek a falvak súlyos bombatámadást éltek volna át” — írja többek között a Politika. — Az állatállományban okozott kár többszázezer dinárra rúg.

Milyen segítséget kap a mezőgazdaság a jászberényi vasas üzemektől

Fejlett, nagyhozamú mezőgazdaság csak szilárd ipari bázison épülhet feL Jászberény két, magas technikai színvonalon álló vasas üzemében néztük meg, milyen segítséget nyújtanak a mezőgazdaságnak termelvényeikkel, munkájukkal.

Elakadt

a traktorvontatású boronák gyártása

A Szolnok megyei Mezőgazda- sági Igazgatóságon így vélekednek:

— Kilencszáz nehézboronára volna feltétlenül szükség az őszi munkálatokhoz. Ennyit Ígértek, azonban illetékes helyen úgy bíztattak, jó, ha 240 darabot megkapunk. Ez megnehezíti majd a gépmunkákat.

A Jászberényi Aprítógépgyámak ígérete és terve szerint a harmadik negyedévben 5500 darab nehéz traktorvontatású boronát kell legyártania. A öböl a mennyiségből valószínű bőven jut nemcsak a megye gépállomásainak, hanem a hasonló problémával küzdő többi gazdaságoknak is. Illetve csak jutna ha ez a terv valóra is válna.

Kezdetben szépen indult a boronagyártás, nagy eredményekkel bíztatott. Most csalt a legyártott alkatrészek hevernek nagy köte- gekben a műhelyben. A szerelő- asztalt elvitték, a szerelőcsoport tagjait szabadságra küldték.

— Miért állt le a készáru gyártás — kérdezzük az egyik éppen déli szünetet tartó csoportot.

— Nincs fog — adja meg a választ Tózsér József elvtárs. Körülbelül 17-re várható a szállítmány. Akkor nekifogunk majd a szerelésnek. de semmi remény sincs arra, hogy a hátralévő 10 vagy 12 nap alatt meglegyen az 5000. Eddig 1500 darab készült el.

Egyre-másra mondják el a panaszaikat az anyagra is. Igen nagy volt a szerszamtorés. A hajlító idomok, lyukasztó szerszámok,, bélyegek“’ nem olyan keménységben készültek, hogy megbírjanak a sokszor 120—140 kilogramm szakítószilárdságú laposvasakkai, amit a boronakészítéshez kaptak. A túl rideg anyagok elpattantak, kirepültek a gépből hajlítás közben. Később, hogy elejét vegyék a szerszámtörésnek, a szomszédos Fémnyomó és Lemezárugyárba küldték át meglágyíttatni a vasakat. Természetesen nem ingyen csiná'ták itt sem az utómunkát, — 21 fillért kértek darabjáért.

A műhelyben egyesek úgy vélik, hogy az anyagosztály a hibás a késések és a tpeg nem felelő minőségű anyagért. így mondják:

— Olyan szállítási szerződést kötötték, amiben a vasrúdtól az aranyrúdig minden elfér a megállapított minőségi határok között.

A dolgozók aggodalma érthető, azonban az anyagosztályt nem terheli ilyen mulasztás. A technológiában előírt 37 kilogrammos szakítószilárdságú vasanyagra adták fel a megrendelést és írás is igazolja — amit az osztályon készségesen megmutatnak — hogy pl. a Diésigyőri Kohászat vállalta a 37 és 42 kilós anyagok szállítását. Az osztály vezetője egyszer tett csak engedményt: a keménység határát 50 kilóig állapította meg az ózdi üzemnek.

A vasak meg is érkeztek — de

37 kg-os helyet! 120 —140 kilo raiHmosak

is voltak benne. Ezt csak akkor vették észre, mikor egymásután töredeztek el a szerszámok. Csodálatosképpen az átvételi MEO az anyag megérkezésekor pont azt a néhány darabot vette ki stich- próba alá, amelyik előírásszerű volt. (!!)

— És mi a helyzet a fogakkal amiért jelenleg is ott áll a szerelés? — kérdezzük Schusztek elvtársat, az anyagbeszerzés vezetőjét:

— Az első szállítás 15-re várható. Jelen pillanatban azonban nincs biztosítva az egész mennyiség. Úgyhogy 2500 borona sikerülhet talán. (Feltéve, ha megindul a hajrá és a tűlóra is a műhelyben). Egyébként a fogak és az anyag történetéhez tartozik az is, hogy a Lenin Kohászat ide Jászberénybe küldte a hozzávaló 1 vagon vasat, holott egyenesen a Csavarárugyárba, Budapestre kellett volna: Volt úgy, hogy a nekünk szóló szállítmányt Hódmezővásárhelyen fogtuk el stb..:

Úgyhogy nagy,

többszázezerforintos köt bérharc előtt áll

az üzem, illetve a vállalati jogász: Követelik a késés miatti kárt, a lágyításra kifizetett tetemes ösz- szeget stb. a kooperáló társaktól: A boronákra azonban ebben az évben már nem számíthat a mező- gazdaság. Pedig van nagyszerű munkásgárda, amely éjje'-nappal kész dolgozni van jól beállított, felszerszámozott gyártószalag és végeredményben van anyag is. Csak egy hiányzik: jó, bürokráciamentes kapcsolat a kooperáló üzemek között S nemcsak a boronánál, hanem többi gyártmányainál is nagy kárát látja ennek az Ap- rítógépgyár.

Palatínus István

A Jászberényi Fémnyomó és Lemezáru eyár alumínium paradicsomos ládái egyre nagyobb teret hódítanak. Több, mint 31 000 darabot készítettek el eddig a nyári idényben a mezőgazdaság részére. Képünkön Fenyvesi Ferencné és Sass Jánosné a kész ládák minőségét vizsgálja felül.

ü , terszeri szii&művelö gépek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon

Olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek még arra a közleményre, amely pár hónappal ezelőtt a Néplapban megjelent. Eszerint a tiszakürti szőlőkben több dolgozó paraszt család összefogott és Uj Élet Tsz néven termelőszövetkezetet alakított. Az ottani dolgozó parasztok már hosszú ideje foglalkoztak a szövetkezet alakítás gondolatával. Az nehezítette meg ilyen irányú törekvésüket, hogy munkájuk könnyebbétételére jóformán semmi gépi eszköz nem állt rendelkezésükre. A szőlő művelése pedig sok nehéz, fáradságos munkát kíván.

A gépállomás, amelynek körzetéhez tartoznak, még' nem igen rendelkezett olyan speciális munkagépekkel, amelyek a szőlő művelésére alkalmasak. Már pedig ha már új életet kezdenek — gondolták az új tsz tagjai — akkor más módon szeretnének gazdálkodni. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a tiszakürti Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai választ kaptak kérdésükre.

Van már olyan eszköz, ami a

nagyüzemi szőlő művelésére alkalmas.

Az egyik budapesti üzem, a Szállítóberendezések Gyára szerkesztett egy egész egyszerű, motorhajtású szőlőművelő csörlőt. Ez a gép megfelelő ekék felszerelésével a szőlő nyitására, fedésére, sorközi I

művelésére, a zöldségeskertben különböző talajmunkák végzésére kiválóan alkalmas. Ennek segítségével a kézi munkaerő mintegy 60— 70 százaléka felszabadul és a munka minősége is megjavul. A 250 köbcentiméteres motorral felszerelt csörlő csekély üzemanyagfögyasz- tós mellett a szőlőkapálásban rendkívül komoly segítséget nyújt a szőlőtermelőknek. A szőlőművelő csőriéből, néhájiy kísérleti példányából, amelyet különböző szőlő- termelő nagyüzemi gazdaságokban már kipróbáltak, csak egyet mutattak be a kiállításon. Az újfajta munkagéppel végzett kísérletek eredményesnek bizonyultak és jövőre az ipar már sorozatban gyártja. Rövidesein a tiszakürti Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai i» hozzájuthatnak ehhez a nagyszerű géphez, amely megkönnyíti számukra a szőlő művelését.

Könnyebbé válik a szőlő permetezése és porozása is az újfajta szántalpakon, vagy targoncán hordozható porozógép segítségével. — Ennek a kísérleti példányát is bemutatták a kiállításon. Jövőre már ez is sorozatban készül, hogy minél előbb hozzájussanak a szövetkezetek, állami gazdaságok és a szőlőtermelő társulások. Ez a gép egyelőre csali a szőlőporozásra alkalmas, ami szintén rendkívül

hosszadalmas aprólékos munkát jelentett eddig. A jövőben ezt is gépesítik. Most folyik a kísérlet ennek a gépnek permetezésre alkal- massátételére is. Hosszasan lehetne még ismertetni a szőlő oltványkészítő gépet, amiből

az elkövetkező években a szőlőtermelő vidékeken lévő gépállomások cs földművesszövel- kezetek kölcsönzésre nagyobb mennyiséget kapnak.

A mintapéldányát most készítik; Gyorsabbá, kevesebb fáradsággal járóvá teszi a szőlőpermetezésit, a motoros matériatöltőgép, amely szinte másodpercek alatt tölti meg a permetezőfolyadékkal a permetezőgépeket. Ez szintén nagyüzemi szőlőtermelő gazdaságok dolgozóinak munkáját fogja megkönnyíteni.

Annyi bizonyos, hogy. egy-két évben beletelik, amíg a tiszakürti Uj Élet Termelőszövetkezet, vagy az ezután megalakuló szőlőtermelő társulások, szövetkezetek hozzájutnak ezekhez a gépekhez, s munkájuk könnyebbé, eredményesebbé válik. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon bemutatott nagyszerű gépek a Szolnok megyei termelőszövetkezeti parasztság jövőjét teszik biztosabbá