Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-02 / 205. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP f 1956- szeptember 2.' Jó emberismeret — jó vesető Nehezen indult a beszélgetés. — Nem bizalmatlanságból, a téma volt nagyon nehéz. Arról tanakod­tunk, hogy ahány ember, annyi ter­mészet, s minden emberrel más­képp kell bánni. S ez nekünk most különösen nehéz, mert jó ideig szem elől tévesztettük, hogy az em­berek nem gépek, hanem a legér­zékenyebb lények, akik tudnak szívből örülni, ha törődnek velük. De nehezen felejtik el a száraz, lé­lektelen bánásmódot. Elkeserednek, ha csak erejüket kívánják el, s emberséget nem kapnak érte cse­rébej Aztán ahogy egyes emberek ke­rültek szóba, úgy oldódott a nyel­vünk, a egyre több volt a monda­nivalója Rácz Ferenc elvtársnak, a kunhegyes! Lenin Tsz párttitkárá­nak. •—• Nem elég, ha csak általában nézzük őket- Igaz sok a közös vo­nás bennük, mégis rengeteg az el­térés ember és ember között. S ezt azoknak, akiknek legfőbb feladata a nevelés, figyelembe kell venniök. Erre engem az a két év tanított meg, amióta a szövetkezet párttit- kára vagyok. Megtanított?! De­hogyis . ! Csak tanított, hisz övék hosszú sora kell, mire az ember jó nevelővé lesz; De hadd jöjjön néhány példa, ami bizonyítja: ahány ember, annyi érzékeny húr s ahány húr, a pórttitkámak annyi féleképpen kell tudná játszani. Vadon Lajos, a tsz egyik fiatal kocsisa. Értelmes ember, de a szö­vetkezeti fegyelmet néha kényel­mességből is átlépi. A nyári hor­dáskor elrostelte, hogy a lovaknak szénát vigyen ki a tarlóra; Inkább .a készből, a gabonakévékből adott eléjük etetés idején. A takarékos- sabbak hiába szólítgatták. Mondani sem kell, hogy a párttitkámak fájt ez legjobban: Amúgy se termett meg, amire számítottak, mégis, van aki pocsékolja. Töprengett, törte a fejét, hogy tudná ezt a leghama­rabb úgy megmagyarázni Vadon Lajosnak, hogy ne csak abbahagyja a kéve etetést, hanem értse is meg, milyen kárt okozott a szövetkezet­nek. A kemény, de türelmes hang használt, hisz az a legizgágább em­bert is észheztéríti. Vadon Lajos pedig nem izgága, csak fiatalos he­vében hangoskodik néha, s kicsit nehezen fog rajta a szó. Vannak a tsz-ben, akik nagyon érzékenyek a bírálatra, sokat ad­nak jó hírnevükre. Ezekkel szintén másképp kell bánni. — Szénagyűjtés idején Gáspár Béla brigádjánál jártam — emlé­kezik vissza Rácz elvtárs. — Nem l’dáltam jónak, aho<gy a boglyákat összerakták. Ezt ott melegében megmondtam nekik; El is ismerték, hogy hibáztak. A következő tag­gyűlésen mégis rossz példaként em­lítettem őket. Arról viszont nem szóltam, hogy már helyrehozták a hibát, hogy máskor szorgalmasak, jól dolgoznak. Ehhez még hozzá kell fűznöm, hogy Gáspár elvtárs ezen a taggyűlésein két tagjelöltet is javasolt: Hogy d sablonos bírálattal mennyit ártottam, csak akkor értettem meg, amikor Gáspár Béla lemondott a munka­csapatvezetésről. Ennyi ember között olyanok is vannak, akik előbb hetvenkednek, de aztán belátják, ha nem volt iga­zuk: Ifj. Kovács Jánossal, jobban mondva a feleségével Ica varod t am vitába a közelmúltban. Hangosko­dott az asszonyka, de hagytam, hogy elmondja a magáét. Aztán én is elmondtam néki szép csendesen a véleményemet. Barátságban vál­tunk el. Néhány nap múlva azzal keresett fel Kovácsné, hogy belép­ne a tsz-be. Azóta is szorgalmas baromíigondozónk. Beszéltünk a csendes szavúakról is. Róluk azt tartja Rácz elvtárs, hogy velük lehet a legjobban bol­dogulni- Szóltunk azokról, akik ak­kor lelkesednek legjobban a szö­vetkezet ügyéért, ha véleményüket kikérik, ha látják, hogy ebben, vagy abban az ő elgondolásukat is megvalósítják. Mások akkor érzik jól magukat, ha megbízatást adnak nekik, s fizikai munkájuk mellett gondolkodásukat is leköti valami. Sok egyéb között ezeket mond­ta él Rácz elvtárs azokról, akikért, s akikkel dolgozik, akiknek gond­jaival, bajaival sokat törődik, s akik egyszerűségéért, követlenségé- ért szeretik is őt. S hogy még többre becsüljék, hogy még jobban tudjon nevelni, hadd írjam le még a következőket: Amikor megkérdeztem Rácz elv­társat, hogy a tsz tagjai közül cs lakószomszédai közül kikkel harátkoxih rövid volt a válasz: „Olyan igazán senkivel”.:. Pedig nincs annál szebb, mint ha a párttitkárok igazi barátok, vagy jó szomszédok is tudnak lenni. Az igaz barátság ér­zése közel visz az emberekhez. — Hogy könyvet olvas-e, moziba jár-e, erre — „most nem" volt a válasz; Mondjam-e, hogy milyen segítő, nevelő ereje van a könyvnek, film­nek? Nem kell mondaná, hisz Rácz elvtárs szereti mindegyiket. Régeb­ben sokat olvasott, s szeretett mo­ziba járni. Most valahogy a „mun­ka miatt’* mindegyiktől elmaradt- Ha valaha volt, most is szüksége van Rácz elvtársinak arra, hogy ezekből is merítsen segítséget az élet iskolájához, az emberek neve­léséhez. Borsi Eszter Hat megye mezőgazdasági szakembereinek tanácskozása Szolnokon (Folytatás) Lapunk előző száméban már is­mertettük a hat megye mezőgaz­dasági szakembereinek tanácskozá­sán elhangzott felszólalásokat: Az értekezlet másik felében S o ó s Gábor, földművelésügyi minisz­terhelyettes mondott rövid beszé­det. Hangsúlyozta, hogy nagy je­lentőséget tulajdonít ennek a ta­nácskozásnak, mivel itt a legna­gyobb gabonatermelő megyék kép­viselői vannak jelen. Sok megol­dásra váró feladatuk van még a mezőgazdaság dolgozóinak. Ezek közó tartozik a kenyérgabona ter­melés növelése: Köztudomású, hogy az ország lakossága állandóan nö­vekszik. Lassan megközelíti a 10 milliót. Ezzel együtt jár a kenyér- ezülcséglet növekedése is. A gabona termésátlaga azon­ban a felszabadulás előttihez képest országos átlagban csak 5—6 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a kenyérgabona vetésterület az 1930-as évek­hez viszonyítva 18 százalékkal csökkent. Mindebből az következik, hogy minden lehetőséget meg kell ra­gadni a termésátlagok növelésére. Az idei termés alatta maradt a vártnak. Ez pedig a mezőgazdasági dolgozók munkájának hiányossá­gát is tükrözi; Sok volt a rosszul előkészített talajba, későn vetett gabona. Gyakran tisztítatlan, csá­vázatlan mag került a földbe: A vetőmag mennyiség pedig, különö­sen a kései vetéseknél csak 70—80 százaléka volt a szükségletnek. Az egyéni parasztoknál többször elő­fordult, hogy jóval kevesebbet ve­tettek el a bejelentettnél és ez csak a csépléskor derült ki. A jelenlegi időjárás nagy körül­tekintést kíván a mezőgazdaság dolgozóitól! * Az idén ismét olyan ősz elé né­* ; zünk, mint 1953-ban, amikor i, i szántás közben szikrázott az j eke. Ráadásul egy csomó tarló liántatlan maradt, ami sziutén megnehezíti a magágykészítést. Ezért sok gépi munkát kell igény­bevenni, hogy porhanyó« talajba és megfelelő mélységbe kerüljön a vetőmag. A műtrágya még mindig nem elegendő, ezért nagyon jól kell gaz­dálkodni a meglevővel, különösen a nitrogén műtrágyával. Ezért el­sősorban az úgynevezett rossz elő- veteményeknél használjuk fel a pétisót. A kisebb ad ágú szerves­trágyával kombinált műtrágyázás is hasznos. (Erről beszélt különben Kiss István besenyszögi agro- nómus és Vezekényi Ernő tudományos kutató is.) Vetőmagot eleget használjunk, hogy sűrű legyen a vetés. Holdan­ként 100 kg alá ne menjünk a ve­tőmag adagolásnál, október vége felé pedig feltétlenül vessünk 120- 130 kg-ot is holdanként. Csalt a lei­kéit gabona ad termést és a kései vetésű mag 18—20 százaléka álta­lában ki sem csírázik — mondotta Soós Gábor miniszterhelyettes. Több felszólalónak válaszolva Ígé­retet tett arra, hogy a következő esztendőben a mi­nőségi vetőmagellátás a me­gyék hatáskörébe kerül, s lehetővé válik, hogy egy-egy gaz­daságban több gabonafajtát is ter­melhessenek, ha a helyi adottságok úgy kívánják; Szabó János a Bánhalmi Állami Gazdaság főagronómusa volt a következő felszólaló. Elmon­dotta: itt mindenáron azt akarjuk bebizonyítani, hogy a búza a búzá­nak jó elő vétómén ye- Mégis fontos, hogy szélesítsük ezeknek skáláját. Ha a tarlóhántás elmarad, a kalá­szosok és általában az úgynevezett rossz elővetemények minden hát­ránya érvényesül. A szikes talajo­kon a repce után igen szépen dísz­ük a búza. A borsó, a bükköny, a silócsalamádé szintén idesorolható. A kukorica ebben az évben jó elő- vetemény lesz, mert az aszály miatt korán kerül betakarításra. Jó mag­ágyat lehet készíteni akkor, ha a tarlóhántást más növényféleségek- nél, így a kukorica, len, repce, borsó után is elvégezzük. Hiszen a tarlóhánitás nedvességtárolás első­sorban. Fogas helyett azonban a talaj lezárására gyűrűs hengert használjunk. A szántások lezárása pedig ajánlatos mindenütt, hogy kisebb nedvesség vesszen kárba. Vonatkozik ez a nyári és az őszi mélyszántásra is. Kifogásolta Szabó elvtárs, hogy a sokszoros Ígéret ellenére az egy­irányú tárcsát és az altalajlazítót jóformán csak fényképről, vagy filmekről ismerik, hozzájutni nem tudnak. Pedig ezek nélkül szikes, vagy kötöttebb talajokon jóformáin mozdulni sem lehet. Törekedjenek arra az illetékes minisztériumok, hogy az egyirányú és nehéz tárcsá­kat, altalajlazítős ekéket a mező- gazdaság a legrövidebb időn belül megkaphassa- Csak megfelelő ta­lajművelés mellett lehet biztonsá­gosan termelni. Válaszolva Tres- s e r Pál mezőhéki agronómus kér­désére, elmondotta még Szabó elvtárs, hogy az alig használható műtrágyaszórógépek helyett ventil- látoros műtrágyaszórókat készítet­tek, illetve szereztek be. Ezzel pon­tosan lehet adagolni és az orga- foszfát kivételével mindenféle mű­trágya szórható. Kovács Sándor, a mezőko­vácsházi Üj Élet Tsz mezőgazdásza elmondotta, hogy a tarlóhántás el­maradását nem minden esetben a maradiság, hanem gépállomási problémák is akadályozták. A kétműszakos bérezés — sze­rinte — bérfeszültséget idézett elő a traktorosok körében, s hiába volt ott az erő- és mun­kagép, nem volt, aki a tarló- hántást végezze, A jövőre nézve ebből is okulnunk kell. ő is indokoltnak tartja a 20— 30 kg-os vetőmagtöbbletet, mert ez sűrű, jól beállt vetést és legtöbb­ször 2—3 mázsás terméstöbbletet jelent. (Folytatjuk.) NEMZETKÖZI SZEMLE Amerika különös magatartása a szuezi ügyben c/h eieilméitii „nyitja A járási tanács begyűjtési ál­landóbizottsága tapasztalatcsere ér­tekezletet hívott össze Jászkiséren. Meghívták erre a begyűjtési hiva­tal járási és községi dolgozóit is. A megbeszélés célja az volt, hogy a jászkisériek elmondják, miért nem kellett náluk senkit elszámol­tatni: \ Kűri elvtárs, a begyűjtési állan- dóbizottság elnöke elmondta a meghívottaknak, hogy nem csak a cséplés idején kezdték el a begyűj­tés munkáját. Még aratás előtt is­mertették a rendeleteket a dolgozó parasztsággal. Sőt már a tervfel- bontás idején szóbahoztók, ki mi­kor akarja beadását teljesíteni. A sikerhez hozzájárult a begyűjtési hivatal dolgozóinak szorgalma iß: Kora reggeltől késő estig dolgoz­tak. Mindig rendben tartották az adminisztrációs munkát. Tudták ki mikor vitte be gabonáját és senkit sem zaklattak feleslegesen. Nem utolsó sorban hozzájárult eredményeikhez az, hog£ a községi pártbizottság, a tanács és a tömeg szervezetek egyre többet foglalkoz­nak a dolgozókkal. így sokkal ke­vesebb az, amit papíron, hossza­dalmas idővel kell elintézni. A jászki sári példa is igazolja, ha minden őket érintő problémáról el­beszélgetünk a dolgozókkal, a be­gyűjtés nagy munkája sem népsze­rűtlen feladat; Rimóczi Jánosné, a Jászapáti Járási Tanács elnökhelyettese, Tabh mint egy hónapja már, hogy a Szuez i-csatoma ügye a világpolitika homlokterébe ke­rült, s azóta is változatlanul ott áll. Mindenkinek, aki ezen idő alatt — akár csak nagy vonalakban is — figyelemmel kísérte az eseménye­ket, feltűnhetett, hogy milyen kü­lönös, látszólag „se hideg, se me­leg*’ álláspontot foglal el az Egye­sült Államok. Mindjárt hozzátehet­jük, hogy ezt a látszatot szándéko­san keltik, s mögötte valójában ha­tározottan célratörő szándék húzó­dik meg. Különösen az keltett fi­gyelmet, hogy a nyugati hatalmak közül az Egyesült Államok játszot­ta a „mérséklő” szerepét a harcias Angliával és Franciaországgal szem­ben; Az Egyesült Államok magatartá­sát a szuezi kérdésben egész sor, néha egymással ellentétes tényező határozza meg, de ezek összeveté­séből meglehetős világosággal bon­takozik ki az amerikai akció képe, amely lassan már-már klasszikussá válik; A Szuezi-csatoma mint közleke­dési út, nem annyira létfontosságú Amerika számára, mint Anglia és Franciaország számára. Angliára nézve eddig nemcsak áruellátását je­lentette, hanem azt is, hogy bizto­sította az ellenőrzést közel- és kö­zépkeleti birtokai, különösen olaj- kútai fölött. Az Alsop-fivérek nem­régiben azt írták a New York He­rald Tribuneban: — „Amennyiben Egyiptom győzedelmeskedik Ang­liában egy olyan kérdésben, amely teljes mértékben döntő fontosságú az angol érdekek szempontjából, úgy nem túlzás azt állítani, hogy Angliának, mint nagyhatalomnak egyszersmirdenkorra vége’*: Angliának középkeleti pozíciói megtartásához — és a Szuezi-csa­toma visszaszerzéséhez — szüksége van erősebb amerikai partnerének a támegátására. És itt találkozik a szüzei ügy az Egyesült Államoknak azzal az évtizedes szívós törekvé­sével, hogy befészkelje magát a Közel- és Közép-Keletre. Miközben tehát Amerika amellett kardosko­dik, hogy a Szuezi-csatonnát nem­zetközi igazgatás alá kell helyezni, voltaképpen azon fáradozik, hogy saját maga kaparintsa meg a csa­tornát és innen kiindulva, hatoljon be a Közép-Keletre és szorítsa ki onnan Angliát. Ehhez azonban idő­re van szükség. Amerika célja te­hát, az, hogy miközben igyekszik fenntartani a jóviszonyt az arab országokkal, maga akar döntőbíró­ként fellépni a szuezi ügyben és olyan fermulát keresztülvinni, amely közvetve, vagy közvetlenül döntő súlyt juttat neki a Szuezi- csatoma ellenőrzésében: Egyiptomban mostanában sokat emlegetik Irán példáját. Moszadik iráni miniszterelnök 1951-ben álla­mosította az angol—iráni olajtársa­ságot. Anglia ékkor szintén az Egyesült Államokhoz fordult segít­ségért. S az eredmény az lett, hogy Moszadikot 1953-ban amerikai puccsal megbuktatták, a volt angcd —iráni olajtársaságot amerikai- angol cégér alatt feltámasztották? Azóta azonban két év telt el, B az erőviszonyok sokat változtak Ázsiában és Afrikában. Napirenden a szocialista egység Olaszországban Pietro Nennt, az Olasz Szocia­lista Párt főtitkára és Saragat, az Olasz Szociáldemokrata Párt ve­zetője a napokban találkozott egy­mással, s e találkozón az olasz szocialista mozgalom egységének megteremtéséről volt szó. Az olasz lapok vérmérsékletük szerint a leg­különbözőbb módon kommentálták ezt a hírt és várható következmé­nyeit. E kommentárokban sok a ta­lálgatás, a szándékosan hamis be­állítás, a szenzációhajhászás­Az egységes olasz szocialista mozgalom megteremtése természe­tesen még csak kezdeti stádiumban van. Megvalósítása azonban már hosszabb ideje forog szóban, maga a szüntelenül változó, fejlődő nem­zetközi és olasz belső helyzet tűzte napirendre. Egyik elődje már a májusi községi választásokon is megmutatkozott, amikor a két párt számos helyen — több esetben pe­dig a kommunistákkal együtt — választási szövetséget kötött. A két szocialista párt ezen a választáson az össz-szavazatdknak több mint 20 százalékát szerezte meg, tehát jelentős erőnek bizonyult. Az Olasz Szocialista Pártot hosz- szú ideje akcióegység fűzi a Kom­munista Párthoz, míg a Szociálde­mokrata Párt tagja az úgynevezett középpárti kormánykoalíciónak, amelynek vezetője a klerikális Ke­resztény-Demokrata Párt, s amely évek óta kormányozza Olaszorszá­got. Maga Saragat, a Szociáldemok­rata Párt vezetője, miniszterelnök- helyettes a mai kormányban. A két szocialista párt tehát meglehetősen távoleső pozíciókból igyekszik kö­zeledni egymáshoz. Éppen ezért a döntő kérdés most az, milyen mértékben távolodik él a két párt jelenlegi pozíciójától és hol találkoznak, vagyis, hogy a majdan létrej övő egységes platform a baloldal, vagy a közép pártok javára billenti el a mérleget? A re­akció, sőt a Szociáldemokrata Párt jobbszámya is most azt harsogja, hogy a Szocialista Pártot „el kell szakítani a Kommunista Párttól*’.- Nenni, a Szocialista Párt főtitkára azonban kijelentette: szó sincs a szociáldemokratákkal való teátrális kibékülésről és a kommunistákkal való látványos szakításról: Ebből és más hasonló megnyilat­kozásokból egyelőre nem az derül ki, mintha a Szocialista Párt úgy képzelné el az egyesülést, hogy alapvető elvi-politikai engedménye­ket tesz. Az olasz szocialista egység meg­valósítása annyira bonyolult és hosszadalmas folyamatnak Ígérke­zik, hogy kimenetelét nehéz előre látni és nehéz állást foglalni benne. Annyi azonban bizonyos, hogy ha a szocialista egység baloldali jelleg­gel valósul meg, úgy a későbbiek­ben nagyban elő fogja mozdítani az egész munkásegység létrejöttét, ha viszont a jobboldali tendencia kerekedik felül, csaknem biztosra vehető, hogy a Szocialista Párton belül — az egyesülési törekvések ellenére — szakadás következik be. MEGYEI FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA szeptember 3—5-ig Helység neve: Dátum: ABÁDSZALOK 4—5 CIBAKHAZA 3—5 FEGYVERNEK 3—5 JÄNOSHIDA 3—5 JASZALSÖSZENTGYÖRGY 3—5 JASZAROKSZALLÁS 3—5 JASZAFAT1 3—S JÁSZBERÉNY 3—5 JASZDÓZSA 3-6 .TASZFÉNYSZARU 3—5 JÁSZ JAKÓHALM A 3—5 JÁSZKISER 3- 5 JÁSZLAD ANY 3—5 KARCAG 3—4 KISÚJSZÁLLÁS 3—5 KUNHEGYES 31-5 KUNMADARAS 31—5 KUNSZENTMARTON 3—5 MEZŐTÚR Dózsa“ 3—5 MEZŐTÚR ;,Szabadság“ 3—5 ÖCSÖD 3—5 RAKOCZIFALVA 3—5 SZOLNOK „Vörös Csillag“ 30—5 SZOLNOK „Tisza“ 3—5 SZOLNOK „Kert“ 30—5 SZOLNOK „MÁV Millénium“ 5—6 TISZAFÖLDVÁR 1 31—5 TISZAFÜRED 3—5 TISZAKÜRT 4—5 TÖRÖKSZENTMIKLOS „Dózsa“ 3—5 TÖRÖKSZENTMIKLOS „Kert“ S—5 TURKEVE 3—5 UJSZÁSZ 31— 5 Film cime: Kis karmester Az emirátus bukása Hegyekből jöttek Puccini Liliomfi Gyötrelmes éjszaka Halálugrás Civil a pályán Éjszaka a Mont-Blancon Légbőlkapott zenekar Menekülés Franciaországba Beszterce ostroma Egy nap a parkban Csillagos szárnyakon Sgott kapitány Fármat kolostor II; rész Első szerelem 2x2 néha 5 Twist Olivér Körhinta Vízkereszt vagy amit akartok Törvényenkívüli lovag Egy szép lány férjet keres Bíróság előtt Sötét csillag Harc a sínekért Gábor diák Nápolyiak Milánóban Zsongó melódiák Fiam a tanár úr Én és a nagyapám Köpenlcki kapitány Csavargó

Next

/
Thumbnails
Contents