Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-02 / 205. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP f 1956- szeptember 2.' Jó emberismeret — jó vesető Nehezen indult a beszélgetés. — Nem bizalmatlanságból, a téma volt nagyon nehéz. Arról tanakodtunk, hogy ahány ember, annyi természet, s minden emberrel másképp kell bánni. S ez nekünk most különösen nehéz, mert jó ideig szem elől tévesztettük, hogy az emberek nem gépek, hanem a legérzékenyebb lények, akik tudnak szívből örülni, ha törődnek velük. De nehezen felejtik el a száraz, lélektelen bánásmódot. Elkeserednek, ha csak erejüket kívánják el, s emberséget nem kapnak érte cserébej Aztán ahogy egyes emberek kerültek szóba, úgy oldódott a nyelvünk, a egyre több volt a mondanivalója Rácz Ferenc elvtársnak, a kunhegyes! Lenin Tsz párttitkárának. •—• Nem elég, ha csak általában nézzük őket- Igaz sok a közös vonás bennük, mégis rengeteg az eltérés ember és ember között. S ezt azoknak, akiknek legfőbb feladata a nevelés, figyelembe kell venniök. Erre engem az a két év tanított meg, amióta a szövetkezet párttit- kára vagyok. Megtanított?! Dehogyis . ! Csak tanított, hisz övék hosszú sora kell, mire az ember jó nevelővé lesz; De hadd jöjjön néhány példa, ami bizonyítja: ahány ember, annyi érzékeny húr s ahány húr, a pórttitkámak annyi féleképpen kell tudná játszani. Vadon Lajos, a tsz egyik fiatal kocsisa. Értelmes ember, de a szövetkezeti fegyelmet néha kényelmességből is átlépi. A nyári hordáskor elrostelte, hogy a lovaknak szénát vigyen ki a tarlóra; Inkább .a készből, a gabonakévékből adott eléjük etetés idején. A takarékos- sabbak hiába szólítgatták. Mondani sem kell, hogy a párttitkámak fájt ez legjobban: Amúgy se termett meg, amire számítottak, mégis, van aki pocsékolja. Töprengett, törte a fejét, hogy tudná ezt a leghamarabb úgy megmagyarázni Vadon Lajosnak, hogy ne csak abbahagyja a kéve etetést, hanem értse is meg, milyen kárt okozott a szövetkezetnek. A kemény, de türelmes hang használt, hisz az a legizgágább embert is észheztéríti. Vadon Lajos pedig nem izgága, csak fiatalos hevében hangoskodik néha, s kicsit nehezen fog rajta a szó. Vannak a tsz-ben, akik nagyon érzékenyek a bírálatra, sokat adnak jó hírnevükre. Ezekkel szintén másképp kell bánni. — Szénagyűjtés idején Gáspár Béla brigádjánál jártam — emlékezik vissza Rácz elvtárs. — Nem l’dáltam jónak, aho<gy a boglyákat összerakták. Ezt ott melegében megmondtam nekik; El is ismerték, hogy hibáztak. A következő taggyűlésen mégis rossz példaként említettem őket. Arról viszont nem szóltam, hogy már helyrehozták a hibát, hogy máskor szorgalmasak, jól dolgoznak. Ehhez még hozzá kell fűznöm, hogy Gáspár elvtárs ezen a taggyűlésein két tagjelöltet is javasolt: Hogy d sablonos bírálattal mennyit ártottam, csak akkor értettem meg, amikor Gáspár Béla lemondott a munkacsapatvezetésről. Ennyi ember között olyanok is vannak, akik előbb hetvenkednek, de aztán belátják, ha nem volt igazuk: Ifj. Kovács Jánossal, jobban mondva a feleségével Ica varod t am vitába a közelmúltban. Hangoskodott az asszonyka, de hagytam, hogy elmondja a magáét. Aztán én is elmondtam néki szép csendesen a véleményemet. Barátságban váltunk el. Néhány nap múlva azzal keresett fel Kovácsné, hogy belépne a tsz-be. Azóta is szorgalmas baromíigondozónk. Beszéltünk a csendes szavúakról is. Róluk azt tartja Rácz elvtárs, hogy velük lehet a legjobban boldogulni- Szóltunk azokról, akik akkor lelkesednek legjobban a szövetkezet ügyéért, ha véleményüket kikérik, ha látják, hogy ebben, vagy abban az ő elgondolásukat is megvalósítják. Mások akkor érzik jól magukat, ha megbízatást adnak nekik, s fizikai munkájuk mellett gondolkodásukat is leköti valami. Sok egyéb között ezeket mondta él Rácz elvtárs azokról, akikért, s akikkel dolgozik, akiknek gondjaival, bajaival sokat törődik, s akik egyszerűségéért, követlenségé- ért szeretik is őt. S hogy még többre becsüljék, hogy még jobban tudjon nevelni, hadd írjam le még a következőket: Amikor megkérdeztem Rácz elvtársat, hogy a tsz tagjai közül cs lakószomszédai közül kikkel harátkoxih rövid volt a válasz: „Olyan igazán senkivel”.:. Pedig nincs annál szebb, mint ha a párttitkárok igazi barátok, vagy jó szomszédok is tudnak lenni. Az igaz barátság érzése közel visz az emberekhez. — Hogy könyvet olvas-e, moziba jár-e, erre — „most nem" volt a válasz; Mondjam-e, hogy milyen segítő, nevelő ereje van a könyvnek, filmnek? Nem kell mondaná, hisz Rácz elvtárs szereti mindegyiket. Régebben sokat olvasott, s szeretett moziba járni. Most valahogy a „munka miatt’* mindegyiktől elmaradt- Ha valaha volt, most is szüksége van Rácz elvtársinak arra, hogy ezekből is merítsen segítséget az élet iskolájához, az emberek neveléséhez. Borsi Eszter Hat megye mezőgazdasági szakembereinek tanácskozása Szolnokon (Folytatás) Lapunk előző száméban már ismertettük a hat megye mezőgazdasági szakembereinek tanácskozásán elhangzott felszólalásokat: Az értekezlet másik felében S o ó s Gábor, földművelésügyi miniszterhelyettes mondott rövid beszédet. Hangsúlyozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít ennek a tanácskozásnak, mivel itt a legnagyobb gabonatermelő megyék képviselői vannak jelen. Sok megoldásra váró feladatuk van még a mezőgazdaság dolgozóinak. Ezek közó tartozik a kenyérgabona termelés növelése: Köztudomású, hogy az ország lakossága állandóan növekszik. Lassan megközelíti a 10 milliót. Ezzel együtt jár a kenyér- ezülcséglet növekedése is. A gabona termésátlaga azonban a felszabadulás előttihez képest országos átlagban csak 5—6 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a kenyérgabona vetésterület az 1930-as évekhez viszonyítva 18 százalékkal csökkent. Mindebből az következik, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a termésátlagok növelésére. Az idei termés alatta maradt a vártnak. Ez pedig a mezőgazdasági dolgozók munkájának hiányosságát is tükrözi; Sok volt a rosszul előkészített talajba, későn vetett gabona. Gyakran tisztítatlan, csávázatlan mag került a földbe: A vetőmag mennyiség pedig, különösen a kései vetéseknél csak 70—80 százaléka volt a szükségletnek. Az egyéni parasztoknál többször előfordult, hogy jóval kevesebbet vetettek el a bejelentettnél és ez csak a csépléskor derült ki. A jelenlegi időjárás nagy körültekintést kíván a mezőgazdaság dolgozóitól! * Az idén ismét olyan ősz elé né* ; zünk, mint 1953-ban, amikor i, i szántás közben szikrázott az j eke. Ráadásul egy csomó tarló liántatlan maradt, ami sziutén megnehezíti a magágykészítést. Ezért sok gépi munkát kell igénybevenni, hogy porhanyó« talajba és megfelelő mélységbe kerüljön a vetőmag. A műtrágya még mindig nem elegendő, ezért nagyon jól kell gazdálkodni a meglevővel, különösen a nitrogén műtrágyával. Ezért elsősorban az úgynevezett rossz elő- veteményeknél használjuk fel a pétisót. A kisebb ad ágú szervestrágyával kombinált műtrágyázás is hasznos. (Erről beszélt különben Kiss István besenyszögi agro- nómus és Vezekényi Ernő tudományos kutató is.) Vetőmagot eleget használjunk, hogy sűrű legyen a vetés. Holdanként 100 kg alá ne menjünk a vetőmag adagolásnál, október vége felé pedig feltétlenül vessünk 120- 130 kg-ot is holdanként. Csalt a leikéit gabona ad termést és a kései vetésű mag 18—20 százaléka általában ki sem csírázik — mondotta Soós Gábor miniszterhelyettes. Több felszólalónak válaszolva Ígéretet tett arra, hogy a következő esztendőben a minőségi vetőmagellátás a megyék hatáskörébe kerül, s lehetővé válik, hogy egy-egy gazdaságban több gabonafajtát is termelhessenek, ha a helyi adottságok úgy kívánják; Szabó János a Bánhalmi Állami Gazdaság főagronómusa volt a következő felszólaló. Elmondotta: itt mindenáron azt akarjuk bebizonyítani, hogy a búza a búzának jó elő vétómén ye- Mégis fontos, hogy szélesítsük ezeknek skáláját. Ha a tarlóhántás elmarad, a kalászosok és általában az úgynevezett rossz elővetemények minden hátránya érvényesül. A szikes talajokon a repce után igen szépen díszük a búza. A borsó, a bükköny, a silócsalamádé szintén idesorolható. A kukorica ebben az évben jó elő- vetemény lesz, mert az aszály miatt korán kerül betakarításra. Jó magágyat lehet készíteni akkor, ha a tarlóhántást más növényféleségek- nél, így a kukorica, len, repce, borsó után is elvégezzük. Hiszen a tarlóhánitás nedvességtárolás elsősorban. Fogas helyett azonban a talaj lezárására gyűrűs hengert használjunk. A szántások lezárása pedig ajánlatos mindenütt, hogy kisebb nedvesség vesszen kárba. Vonatkozik ez a nyári és az őszi mélyszántásra is. Kifogásolta Szabó elvtárs, hogy a sokszoros Ígéret ellenére az egyirányú tárcsát és az altalajlazítót jóformán csak fényképről, vagy filmekről ismerik, hozzájutni nem tudnak. Pedig ezek nélkül szikes, vagy kötöttebb talajokon jóformáin mozdulni sem lehet. Törekedjenek arra az illetékes minisztériumok, hogy az egyirányú és nehéz tárcsákat, altalajlazítős ekéket a mező- gazdaság a legrövidebb időn belül megkaphassa- Csak megfelelő talajművelés mellett lehet biztonságosan termelni. Válaszolva Tres- s e r Pál mezőhéki agronómus kérdésére, elmondotta még Szabó elvtárs, hogy az alig használható műtrágyaszórógépek helyett ventil- látoros műtrágyaszórókat készítettek, illetve szereztek be. Ezzel pontosan lehet adagolni és az orga- foszfát kivételével mindenféle műtrágya szórható. Kovács Sándor, a mezőkovácsházi Üj Élet Tsz mezőgazdásza elmondotta, hogy a tarlóhántás elmaradását nem minden esetben a maradiság, hanem gépállomási problémák is akadályozták. A kétműszakos bérezés — szerinte — bérfeszültséget idézett elő a traktorosok körében, s hiába volt ott az erő- és munkagép, nem volt, aki a tarló- hántást végezze, A jövőre nézve ebből is okulnunk kell. ő is indokoltnak tartja a 20— 30 kg-os vetőmagtöbbletet, mert ez sűrű, jól beállt vetést és legtöbbször 2—3 mázsás terméstöbbletet jelent. (Folytatjuk.) NEMZETKÖZI SZEMLE Amerika különös magatartása a szuezi ügyben c/h eieilméitii „nyitja A járási tanács begyűjtési állandóbizottsága tapasztalatcsere értekezletet hívott össze Jászkiséren. Meghívták erre a begyűjtési hivatal járási és községi dolgozóit is. A megbeszélés célja az volt, hogy a jászkisériek elmondják, miért nem kellett náluk senkit elszámoltatni: \ Kűri elvtárs, a begyűjtési állan- dóbizottság elnöke elmondta a meghívottaknak, hogy nem csak a cséplés idején kezdték el a begyűjtés munkáját. Még aratás előtt ismertették a rendeleteket a dolgozó parasztsággal. Sőt már a tervfel- bontás idején szóbahoztók, ki mikor akarja beadását teljesíteni. A sikerhez hozzájárult a begyűjtési hivatal dolgozóinak szorgalma iß: Kora reggeltől késő estig dolgoztak. Mindig rendben tartották az adminisztrációs munkát. Tudták ki mikor vitte be gabonáját és senkit sem zaklattak feleslegesen. Nem utolsó sorban hozzájárult eredményeikhez az, hog£ a községi pártbizottság, a tanács és a tömeg szervezetek egyre többet foglalkoznak a dolgozókkal. így sokkal kevesebb az, amit papíron, hosszadalmas idővel kell elintézni. A jászki sári példa is igazolja, ha minden őket érintő problémáról elbeszélgetünk a dolgozókkal, a begyűjtés nagy munkája sem népszerűtlen feladat; Rimóczi Jánosné, a Jászapáti Járási Tanács elnökhelyettese, Tabh mint egy hónapja már, hogy a Szuez i-csatoma ügye a világpolitika homlokterébe került, s azóta is változatlanul ott áll. Mindenkinek, aki ezen idő alatt — akár csak nagy vonalakban is — figyelemmel kísérte az eseményeket, feltűnhetett, hogy milyen különös, látszólag „se hideg, se meleg*’ álláspontot foglal el az Egyesült Államok. Mindjárt hozzátehetjük, hogy ezt a látszatot szándékosan keltik, s mögötte valójában határozottan célratörő szándék húzódik meg. Különösen az keltett figyelmet, hogy a nyugati hatalmak közül az Egyesült Államok játszotta a „mérséklő” szerepét a harcias Angliával és Franciaországgal szemben; Az Egyesült Államok magatartását a szuezi kérdésben egész sor, néha egymással ellentétes tényező határozza meg, de ezek összevetéséből meglehetős világosággal bontakozik ki az amerikai akció képe, amely lassan már-már klasszikussá válik; A Szuezi-csatoma mint közlekedési út, nem annyira létfontosságú Amerika számára, mint Anglia és Franciaország számára. Angliára nézve eddig nemcsak áruellátását jelentette, hanem azt is, hogy biztosította az ellenőrzést közel- és középkeleti birtokai, különösen olaj- kútai fölött. Az Alsop-fivérek nemrégiben azt írták a New York Herald Tribuneban: — „Amennyiben Egyiptom győzedelmeskedik Angliában egy olyan kérdésben, amely teljes mértékben döntő fontosságú az angol érdekek szempontjából, úgy nem túlzás azt állítani, hogy Angliának, mint nagyhatalomnak egyszersmirdenkorra vége’*: Angliának középkeleti pozíciói megtartásához — és a Szuezi-csatoma visszaszerzéséhez — szüksége van erősebb amerikai partnerének a támegátására. És itt találkozik a szüzei ügy az Egyesült Államoknak azzal az évtizedes szívós törekvésével, hogy befészkelje magát a Közel- és Közép-Keletre. Miközben tehát Amerika amellett kardoskodik, hogy a Szuezi-csatonnát nemzetközi igazgatás alá kell helyezni, voltaképpen azon fáradozik, hogy saját maga kaparintsa meg a csatornát és innen kiindulva, hatoljon be a Közép-Keletre és szorítsa ki onnan Angliát. Ehhez azonban időre van szükség. Amerika célja tehát, az, hogy miközben igyekszik fenntartani a jóviszonyt az arab országokkal, maga akar döntőbíróként fellépni a szuezi ügyben és olyan fermulát keresztülvinni, amely közvetve, vagy közvetlenül döntő súlyt juttat neki a Szuezi- csatoma ellenőrzésében: Egyiptomban mostanában sokat emlegetik Irán példáját. Moszadik iráni miniszterelnök 1951-ben államosította az angol—iráni olajtársaságot. Anglia ékkor szintén az Egyesült Államokhoz fordult segítségért. S az eredmény az lett, hogy Moszadikot 1953-ban amerikai puccsal megbuktatták, a volt angcd —iráni olajtársaságot amerikai- angol cégér alatt feltámasztották? Azóta azonban két év telt el, B az erőviszonyok sokat változtak Ázsiában és Afrikában. Napirenden a szocialista egység Olaszországban Pietro Nennt, az Olasz Szocialista Párt főtitkára és Saragat, az Olasz Szociáldemokrata Párt vezetője a napokban találkozott egymással, s e találkozón az olasz szocialista mozgalom egységének megteremtéséről volt szó. Az olasz lapok vérmérsékletük szerint a legkülönbözőbb módon kommentálták ezt a hírt és várható következményeit. E kommentárokban sok a találgatás, a szándékosan hamis beállítás, a szenzációhajhászásAz egységes olasz szocialista mozgalom megteremtése természetesen még csak kezdeti stádiumban van. Megvalósítása azonban már hosszabb ideje forog szóban, maga a szüntelenül változó, fejlődő nemzetközi és olasz belső helyzet tűzte napirendre. Egyik elődje már a májusi községi választásokon is megmutatkozott, amikor a két párt számos helyen — több esetben pedig a kommunistákkal együtt — választási szövetséget kötött. A két szocialista párt ezen a választáson az össz-szavazatdknak több mint 20 százalékát szerezte meg, tehát jelentős erőnek bizonyult. Az Olasz Szocialista Pártot hosz- szú ideje akcióegység fűzi a Kommunista Párthoz, míg a Szociáldemokrata Párt tagja az úgynevezett középpárti kormánykoalíciónak, amelynek vezetője a klerikális Keresztény-Demokrata Párt, s amely évek óta kormányozza Olaszországot. Maga Saragat, a Szociáldemokrata Párt vezetője, miniszterelnök- helyettes a mai kormányban. A két szocialista párt tehát meglehetősen távoleső pozíciókból igyekszik közeledni egymáshoz. Éppen ezért a döntő kérdés most az, milyen mértékben távolodik él a két párt jelenlegi pozíciójától és hol találkoznak, vagyis, hogy a majdan létrej övő egységes platform a baloldal, vagy a közép pártok javára billenti el a mérleget? A reakció, sőt a Szociáldemokrata Párt jobbszámya is most azt harsogja, hogy a Szocialista Pártot „el kell szakítani a Kommunista Párttól*’.- Nenni, a Szocialista Párt főtitkára azonban kijelentette: szó sincs a szociáldemokratákkal való teátrális kibékülésről és a kommunistákkal való látványos szakításról: Ebből és más hasonló megnyilatkozásokból egyelőre nem az derül ki, mintha a Szocialista Párt úgy képzelné el az egyesülést, hogy alapvető elvi-politikai engedményeket tesz. Az olasz szocialista egység megvalósítása annyira bonyolult és hosszadalmas folyamatnak Ígérkezik, hogy kimenetelét nehéz előre látni és nehéz állást foglalni benne. Annyi azonban bizonyos, hogy ha a szocialista egység baloldali jelleggel valósul meg, úgy a későbbiekben nagyban elő fogja mozdítani az egész munkásegység létrejöttét, ha viszont a jobboldali tendencia kerekedik felül, csaknem biztosra vehető, hogy a Szocialista Párton belül — az egyesülési törekvések ellenére — szakadás következik be. MEGYEI FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA szeptember 3—5-ig Helység neve: Dátum: ABÁDSZALOK 4—5 CIBAKHAZA 3—5 FEGYVERNEK 3—5 JÄNOSHIDA 3—5 JASZALSÖSZENTGYÖRGY 3—5 JASZAROKSZALLÁS 3—5 JASZAFAT1 3—S JÁSZBERÉNY 3—5 JASZDÓZSA 3-6 .TASZFÉNYSZARU 3—5 JÁSZ JAKÓHALM A 3—5 JÁSZKISER 3- 5 JÁSZLAD ANY 3—5 KARCAG 3—4 KISÚJSZÁLLÁS 3—5 KUNHEGYES 31-5 KUNMADARAS 31—5 KUNSZENTMARTON 3—5 MEZŐTÚR Dózsa“ 3—5 MEZŐTÚR ;,Szabadság“ 3—5 ÖCSÖD 3—5 RAKOCZIFALVA 3—5 SZOLNOK „Vörös Csillag“ 30—5 SZOLNOK „Tisza“ 3—5 SZOLNOK „Kert“ 30—5 SZOLNOK „MÁV Millénium“ 5—6 TISZAFÖLDVÁR 1 31—5 TISZAFÜRED 3—5 TISZAKÜRT 4—5 TÖRÖKSZENTMIKLOS „Dózsa“ 3—5 TÖRÖKSZENTMIKLOS „Kert“ S—5 TURKEVE 3—5 UJSZÁSZ 31— 5 Film cime: Kis karmester Az emirátus bukása Hegyekből jöttek Puccini Liliomfi Gyötrelmes éjszaka Halálugrás Civil a pályán Éjszaka a Mont-Blancon Légbőlkapott zenekar Menekülés Franciaországba Beszterce ostroma Egy nap a parkban Csillagos szárnyakon Sgott kapitány Fármat kolostor II; rész Első szerelem 2x2 néha 5 Twist Olivér Körhinta Vízkereszt vagy amit akartok Törvényenkívüli lovag Egy szép lány férjet keres Bíróság előtt Sötét csillag Harc a sínekért Gábor diák Nápolyiak Milánóban Zsongó melódiák Fiam a tanár úr Én és a nagyapám Köpenlcki kapitány Csavargó
