Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-13 / 214. szám
MUNKAMÓDSZERÁTADÓ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Cseh Kálmán a jászladányi Nyolczas dűlő egyik gazdálkodója a Zöld Mező Tszcs-t választotta. Rimóczi Vendel 20 hold földjével a Petőfi Termelőszövetkezeti csoportba lépett. Katona Mihály rehabilitált középparaszt a Táncsics Termelőszövetkezetbe kérte felvételét. Bathó Béla ezüstkalászos gazda, akit a Zöld Mező Tszcs tagjai elnöknek választottak. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tin. évfolyam, 211. száni. 1956. szept, 13. csütörtök, OK MEGYEI Amit a munkásélet követel T egnagyobb tömegszervezetünk felső plénuma tanácskozott a napokban. S nem véletlen, hogy Ezokatlan érdeklődéssel figyelik üzemeink, vállalataink dolgozói a SZOT ülésén elhangzottakat. Olyan kérdések jöttek szóba és kerültek megvilágításra, amiről eddig nagyon bizonytalanul beszélhettünk, csak a munkásoknak s csak akkor is úgy, ha kérdezték. A SZOT IX. ülése teljes mélységében tisztázza azokat a feladatokat, problémákat, melyeket pártunk Központi Vezetőségéneit július 28-i határozata megjelölt. Ezek ma már messze túlnőtték egy „határozat” kereteit, a mindennapi élet követelményeivé váltak. Szükséges volt leszögezni a szak- szervezetnek, hogy a munkaverseny akkor válik igazi lelkesítő, termelő erővé, ha a dolgozók anyagi érdekeltségére épüL 17 zen túlmenően — a szakszerövezetnek kell előljámi abban is, hogy meglegyen a jókedvvel végzett munka minden feltétele. Olyan munkaviszony alakuljon ki üzemeinkben. hogy meghallgatják és megbecsülik a dolgozót, a dolgozók megbecsülik a munkát és az üzemet. Ehhez természetesen orvosolni kell egy sor eddig elkövetett hibát. Mindenekelőtt az eddigi bérpolitika hiányosságait kell alaposabban megvizsgálni. Megyénkben, különösen a vas- és gépipari üzemekben adott okot súrlódásra a darabbérezés tú'hajtása és kiterjesztése olyan munkafolyamatokra is, mint pl javítás és karbantartás. Sokszor egy-egy munka darabbérének megállapítása több időt — vagy legalábbis annyi időt vett igénybe, mint a munka elvégzése. így van ez a szerszámkészítésnél, a kis szériát gyártó üzemekben és még több helyen. JT rmek következtében pl, az Ap- rítógépgyárban többezerre szaporodott a bérezés alapjául szolgáló normák aránya, ami szerfölött komplikálttá tette magát a bérezést is. A dolgozók jogosan kérik, hogy egyszerűsítsék a bérelszámolást olyanná, mélyen maguk is el tudnak igazodni. Jobban meg kell fontolni azt is, hogy érdemes-e fenntartani a darabbérezóst kis darabszámmal dolgozó üzemekben, vagy a végszerelésnél, ahol elsősorban a minőségen és nem a mennyiségen van a hangsúly. Természetesen annak sem szabad megtörténnie, hogy az időbérre való áttéréssel csökkenjen a munkások keresete, mint az a szolnoki Fűtőház javítóüzemeiben megtörtént. Egyes munkafolyamatokon a dolgozók átlagkeresete 100—200 forinttal kevesebb lett, pedig a mennyiségi és minőségi munka aránya javult. Általában — és így foglalt állást emellett a SZOT is — semmiféle bérügyi intézkedést nem lehet tenni a szakszervezetek meghal: gatása, illetve hozzájárulása nélkül. Helyes, nagyon helyes volt ezt így világosan kimondani. Sok súrlódást, hibát elkerülhettünk volna, ha ez az élv következetesen érvényesül helyi vonatkozásban is a bér-, illetve normarendezések idején. '1 alálkozunk jó kezdeményezé- sekkel a verseny új formáinak kialakításánál is. A túlzott centralizáció, a szakszervezet helytelen hivatali ügyintézési módszere eddig komoly nehézséget jelentett ezen a téren. Ugyanis minden év elején megszabták, illetve „javasolták", hogy milyen versenyformákat szervezenek. Legutóbb a „havi vállalások’* rendszere volt érvényben — az éves vállalásokon belül. Ezen túl a sokrétű versenyt tartották érdemesnek. így szétforgácsolták a verseny erejét. Azt ugyanis minden munkás maga tudja, miben versenyképes, miben veheti fel a küzdelmet másokkal a győzelem reményében. Inkább kezdetben csak fél- annyian vállalják magukra a küzdelmet, de önkéntesen — és teljesítsék ígéretüket. , Mennyivel egyszerűbb az a módszer, melyet a Tisza Bútorgyárban legutóbb alkalmaztak. Készítettek 10 szép, díszes kazettát. Azt mondták: azoké lesz, akik augusztus 20-ra a legjobb eredményt érik el. Akik akartak, versenyeztek érte. — És nagyon sokan akartak. 1/ iszonylag kevés szó esett edr dig az ülésen a bizalmiak szerepéről, munkájáról. Pedig azokat a munkások választották meg, legjobban ismerik a dolgozók problémáit, hiszen a do gozók között élnek. S milyen feladatra választották ezeket • az embereket? Pénzbeszedők voltak, esetleg „postások” a munkás és az ÜB. között. A nevelőmunka zömét az alapszervezet népnevelői végezték. Bérügyekbe nem volt belszólásuk, áthelyezések, törvénysértések ügyét az Egyeztető Bizottság végezte, az üdülés, segélyezés ügyét a Társadalom- biztosítási Bizottság, a jutalmazást az igazgató és az ÜB elnök. Milyen munka maradt a választott embernek, a bizalminak? Beszedte a tagdíjat, megíratta és összegyűjtötte a versenyvállalásokat. Ennél nagyobb szerepre és nagyobb jogokra érdemesek ezek az emberek. Legyen a jövőben beleszólásuk a felvételbe és az elbo- csájtásba, hogy véletlenül se alakulhasson ki a műhelyben a sógor- ság, komaság, ne érvényesülhessen a személyi bosszú. Legyen jogukban szót emelni a jutalmazásoknál, sőt a műhelyek termelési programjának megállapításába is beleszólhassanak. (Pl. ne vállaljanak határidőre olyan munkát, melyhez nincs megfelelő mennyiségű anyag biztosítva.) Palatínus István. Szüret elölt Szolnok megye legnagyobb szűiötermeiű állam’ gazdasagában (3. old.) BALOGH ANTAL a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár kísérleti osztályán dolgozik, mint lemeznyomó. Az új gyártmányok kivitelezését végzik. Szorgalmas, jó munkás. Fiatalember 25 éves. de szakmájában máris igen sok tapasztalatot gyűjtött s ezt szívesen átadja munkatársainak. Képűnkön Farkas Antalnak mutatja be a helyes munkafogásokat, „Őszi forgalom“ a szolnoki Fűtő házban Az őszi forgalom nagy feladat elé állítja az egész vasutasságoí, de különösen a fűtőket és mozdonyvezetőket akiknek szembe kell nézni az esős, szeles őszi éjszakákkal is, hogy pontosan, zökkenőmentesen menjen a forgalom, megnyerjék a perceket. A munkában hű társuk a gép. Ezért úgy ápolják, tisztogatják ezeket, hogy még az öreg masinák is szinte ragyognak a tisztaságtól. BüssUeaétíünU most az Új 424— 301-es mozdony. Még alig egy hete járja a többi gépekkel versenyben az acélpályát, már is szép eredményt ért el vele Szalai Lajos és Imre Károly mozdonyvezető. A gépek üzembiztonsága a mozdony'akatosek jó munkáját dicséri. Felsorolhatnám valamennyiök nevét, de csak néhányat említek meg a sok közül. Kozák Tibor elvtárs, az ifi brigád vezetője a közelmúltban jó munkájával elnyerte az „Érdemes vasutas” jelvényt és a véé járó pénzjutalmat. Farkas Sándor mozdonylakatos, Pintér János mozdonylakatos és Nyiitrai József kazánkovács a „Szakma Kiváló Dolgozója" jelvény birtokosa. A kocsijavító osztályon most az őszi forgalom idején hangyaszorgalommal megy to- . ább a munka. Mióta a Szolnoki Cukorgyár üzembe lépett, három lakatos és hat segédmunkás tartózkodik kint. Ott helyben elvégzik a csapvizsgálati munkákat. Amikor a nagynyomású vízsugárral működő kocsikirakó alul kihúzzák a vagonokot, azonnyomban ott helyben lebontják az ágytokot, a beszivárgott vizet eltávolítják s utána feltöltik tiszta olajjal. Ezzel megakadályozzák az esetleges hőnfutásokat s így üzembiztos kocsikai zavartalanul mehet tovább a cukorrépa szállítása. 4x állomáson szintén komoly szolgálatot teljesítenek a fűtőházi munkások. Két lakatos a szerelvényekkel érkező vagonokon végzi el azonnal a kisebb javításokat — s így nem kell k’sorolni, kivonni a forgalomból, mikor úgyis égető nagy szükség van minden vagonra. Kocsiállá&i időveszteség nélkül teszik üzemképessé. Azok a vagonok, melyek mégis bejutnak a műhelybe, jó kezekbe kerülnek. Juhász Ferenc művezető elvtárs gondoskodik arról, hogy a legrövidebb időn belül megjavítva kerüljenek ki ismét. örömmel számolok be a többiektől is. Kalmár Imre és Tóth György kocsilakatosok bekerültek a kiváló dolgozók soraiba. Kővári József westinglakatos, Márkus János bádogos, Török Lajos kocsilakatos. Kovács Flórián szállítómunkás és mások becsületes, jó munkájukkal segítik elő az őszi forgalom sikerét; Termésleleten a jó munka magában még nem elég az őszi forgalom sikeréhez. Tovább keHene javítani az anyagellátást. A faanyagok és egyéb kocsialkatrészek, melyek a szertáron keresztül a Járműjavítóból érkeznének, nagyon nehezen jutnak el a mi kocsijavítónkba. Hemád Mátyás, Szolnok, Fűtőház. Minél előbb kezdjük nteg az ősziek vetését Az elmúlt évek tapasztalatai a mi szövetkezetünkben is azt a magyar közmondást igazolják, amely így szól: „Ki mint vet, úgy arat.’* Az elmúlt hónapban fejeztük be a búza és az árpa cséplést. A terméseredmények megosz’ása nagyon érdekesen példázta azt is, hogy ki mikor vet, annyit arat. A jó magágyba vetett mag többet fizetett, mint a kései vetés. Az elmúlt évben későn vetett búzáink átlagtermése holdanként mindössze 5—6 mázsa volt. Ahol jól megműveltük a talajt és idejében elszórtuk a magot, ott a táblák holdanként 14—15 mázsa búzát adtak. Ügyhiszem, ehhez a különbséghez nem kell sok magyarázatot fűzni. Mindenki megérti, mennyire nem szabad késlekedni az ősziek vetésével. Igaz, hogy a túl száraz időjárás most hátráltat. A mi szövetkezetünkben azonban ennek ellenére a vetés előkészületeit és a vetés nagyrészét hamarosan él akarjuk végezni, még mielőtt nem fordul esősre az időjárás. A vetőmagtisztítást éjjel-nappali műszakban folytatjuk. Az őszi árpát, a rozsosbükköny keveréket már napok óta vetjük. Kalászosaink nagyrésze kukorica után kerül a földbe, die ez nem lesz akadálya a jó magágy készítésnek. A mi szövetkezetünkben több mint 3000 holdon kell most ősszel elvetni. 2200 holdon a kapásnövényeket betakarítani. Nagy munka ez. A tagok segítségével azonban sikeresen végezzük el. Most tesszük az első komoly lépéseket a második ótéves terv irányelveiben megállapított 27 százalékos hozamemelésért. Sándor Kálmán, a turkevei Vörös Csillag Tsz elnöke. KISZÍV kiildöítgyölés Ma délelőtt 10 órakor kezdődik a Kisipari Szövetkezetek Szövetségének megyei küldöttgyűlése a megyei tanács nagytermében A kétnapos megbeszélésen minden megyei ipari szövetkezet képviselteti magát és a szövetkezeti élet légiont osabb kérdéseiben hoznak fontos határozatokat< 1400 holdon már learatlak a rizs! Tiszasülyön, hazánk és egész Közép-Európa legnagyobb rizstermelő gazdaságában 1748 dolgozó aratja a rizst. Több megyéből érkeztek ide idénymunkára, hogy mielőbb biztonságba kerüljön a gazdag termés. Szerdáig a 6347 holdnyi vetésterületből 1400 holdról már learatták a rizst. 1953 óta nem volt olyan termés, mint az idei. A gazdaság összes nizsparcélláiról a szakemberek megítélése szerint körülbelül száztízezer mótermázsa termést fognak betakarítani. Szerdán kezdték el a cséplést is, 8 gép indult meg. A rizs betakarításában és csépijében résztvevő dolgozók elsőnek részesednek a termésből. Az aratók minden hőid után 8 kilogramm, a cséplők pedig minden 100 métermázsa után 10 kilogramm hántolt rizst kapnak majd jutányos áron; NÉGYEN A NYOLCVAN JÁSZLADÁNYI ÚJ BELEPŐ KÖZÜL
