Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-09 / 211. szám
XUUG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI vni. évfolyam, 211, szám 1956. szept. 9. vasárnap. MEGYEI SZOLNOK TJf ebédlő a Bánhalmi Miami Gazdaságban A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E£S A MEGYEI TAISJÁCS LAPJA Lelkiismeretesen és gyorsan Manapság sok szó esik a bürokrácia elleni harcról és általában az élettel kapcsolatot tartó vezetésről. A szavakat azonban tetteknek kell követnie. Ez segíthet abban, hogy a dolgozók meggyőződjenek arról, hogy nálunk a szó és a tett valóban azonos. Különösen nagy feladat hárul e téren a helyi tanácsokra. Napról napra sok dolgozó kerül ugyanis kapcsolatba a tanácsszervekkel, amikor ügyes-bajos dolgait intézi. Nagyon fontos feladat ezért, hogy a vezetők és az apparátus dolgozói minél gyorsabban és lelkiismeretesebben intézzék el a különböző problémákat. Megnéztük ezzel kapcsolatban, hogy a panaszoknak és a bejelentéseknek, amelyeket a tanácsszervekhez adnak be, mi a sorsuk, hogyan foglalkoznak velük? Örömmel tapasztaltuk, hogy — néhány helytől eltekintve — biztató javulás van ezen a területen. Mivel bizonyítható ez a megállapításunk? Mindenekelőtt azzal, hogy közel kétszeresére emelkedett ebben az évben a tanácsold!oz^köz- vétlenül beadott panaszok és diöz- érdekü bejelentések száma. Ä tanácstagok jobban törődnek választóik problémáival. A lakosok nagyobb számban keresik fel 8 végrehajtóbizottságokat, hogy a panaszok orvoslását leérjék. Mindez ógyüttvéve kétségtelenül a jobb munka alapján kialakult nagyobb bizalmat mutatja. Az elért sikerek szorosan összefüggnek azzal, hogy több helyen a tanácsüléseken, a Végrehajtóbizottsági üléseken rendszeresen foglalkoznak az ügyintézéssel. Ezen túlmenően a vezetők menetközben sem feledkeznek meg az ellenőrzésről, az elintézés elősegítéséről Uyen tapasztalatok elsősorban Szolnokon, a szolnoki, a kunszentmártoni járásiban és Mezőtúron vannak. Néhány. helyen, de főleg a jászapáti járásban azonban egyáltalán nem megnyugtató a helyzet. Az elmúlt hónapokban súlyos mulasztásokat követtek el itt a dolgozók bejelentéseinek, panaszainak elintézése terén. A hiba a járási tanács végrehajtó bizottságától/ indult ki. Nem tűzte napirendre hosszú időn keresztül ezt a kérdést és a vezetők sem törődtek az ellenőrzéssel. Ezért fordulhatott elő, hogy a szervezési csoportnál hónapokig megrekedtek a panaszok, a bejelentések. Csupán közérdekű közel negyven volt közöttük. Szomorú dolog, hogy olyan dolgozók, akik maguk is a nép közül kerültek ki, hogyan feledkezhettek meg ennyire. Nyugodtan tudtak dolgozni annak ellenére, hogy a dolgozók problémái elintézetlenek voltak. Nem gondoltak arra. hogv ahogyan ők viselkednek, az a példa ragadós lefelé is. Miután az ellenőrzés a járás részéről elmaradt, a panaszok, a beielentések intézése kizárólag a panaszügyi előadó feladata volt, tizedrangú kérdéssé ”áT ez a munka a járás községeiben is. Jász- ladányon és Jászapátiban például nem vezettek írásos feljegyzést a tanácstagok és a lakosság szóbeli bejelentéseiről, ami bizonyos fokig a ríemtörődömségből fakadt. így ma már azt is igen körülményes lenne megállapítani, hogy ki, milyen panaszt vagy javaslatot tett és hogyan intézték el azokat. Jász- szentandráson felesleges tehertételnek tekintik, egyes vezetők a dolgozók problémáival való foglalkozást. A megyei tanács végrehajtóbizottsága, amint tudomást szerzett a hiányosságokról, nyomban intézkedett. A végrehajtóbizottság ülésének határozata alapján külön bizottság vizsgálja meg a helyzetet és segít is egyúttal a hibák gyors felszámolásában. Végezetül az a kérdés maradt, hogy milyen tanulságokat kell lévonni tanácsainknak a jászapáti járásban előfordult hiányosságokkal kapcsolatban? Mindenekelőtt azt, hogy a jövőben fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy a dolgozók ügyes-bajos dolgait a végrehajtóbizottságok és az apparátus minél gyorsabban és lelkiismeretesebben intézze. Ennek érdekében kérjék számon bizonyos időközönként, hogy milyen tapasztalatok vannak e területen. A végrehajtó- bizottságoknak, a vezetőknek szin tén állandó feladata legyen az ellenőrzés és a gyors .ntézkedés segítése. Még abban az esetben Is választ kell adni a dolgozóknak ha nincs igazuk, s meg kell győzni őket a rendeletek, tények, stb alapján. A legfontosabb feladat azonban az hogy a panaszok okait szüntes sék meg minden területen mielőbb Mit kell tenni ennek érdekében? Vegyünk csak néhány do'got sorra Sok például az adóval és a be- gyűitéssel kanosola. s jogos panasz (téves előírások — felesleges zaklatások). Az adóval kapcsolatban már azzal jelentősen csökken a panaszok száma, hogy he’yben intézik az ügyeket és nem a járásnál. A begyűjtéssel kapcsolatban sok a panasz az összevonással sző .írással, aszálykárral, stb. kapcsolatban. Körültekintőbb, mindenben a törvényes rendelkező seknek megfelelő döntés so', reklamációt kiküszöböl A merevség a túlbuzgóság, s ez több esetben előfordult, árt ügyünknek. Több panaszt hallottunk a tanácsapparátus dolgozóinak maga tartásával kapcsolatban is. A Szabad Eöld legutóbbi száma is foglalkozik ilyen esel tel. Amennyiben szerényebben és barátságosabban nagyobb lelki ismeret ességgel fog 1 alkodnak a dolgozókkal és azok problémáival, e téren is kevesebh lesz a panasz és nagyobb a dolgozók bizalma és megbecsülése az apparátus iránt. Ez pedig igen fontos célkitűzésünk. A tanács és tömegek szoros kapcsolatát segíti elő. JKe.i&zebb#e. íátni. \3. o,) Néhány nappal ezelőtt adták át rendeltetésének a Bánhalmi Állami Gazdaságban az újonnan épült 140 személyes ebédlőt. Ezzel régi kívánságuk teljesült a gazdaság dolgozóinak. Az eddigi szűk helyiségben 12 órától 3 óráig is eltartott, míg mindenki megebédelt. Most alig egy óra alatt mindenki hozzájuthat az ebédhez. Képünkön a gazdaság dolgozói az üj ebédlőben terített aszla.ok mellett fogyasztják az ízletes ételt. Nem lehet elvitatni a különbséget A jászkiséri Kossuth Termelő- szövetkezetben a búzatermés most is jónak mondható. Igaz, hogy az ősszel tagosított földeken kevesebb termett, mert ahány föld, annyi gazdája volt és annyiféleképpen művelte. Gabonaféléknél 4—5, kapásnövényeknél 6—7 mázsát is kitesz a különbözet az évek óta tsz- kezeléséfcen lévő és az ősszel be- tagosított földek termése között Ez olyan bizonyíték a nagyüzemi fl Minisztertanács határozatot laoraft a m zögazdasägä szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről Erdei Ferenc elvlárs, a Minisztertanács eínüklieiycttcse a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem megszűnéséről, illetve a budapesti Építőipari Egyetembe történő beolvadásáról A Minisztertanács és az Elnöki Tanács annakidején határozatot hozott arra, hogy a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetemet meg kell szüntetni, illetve be kell olvasztani a budapesti Építőipari Egyetembe. A Hazafias Napfront megyei bizottságának kezdeményezésére szeptember 3-án, hétfőn küldöttség kereste fel Erdei Ferenc elvtársat, a Minisztertanács első elnökhelyettesét és — a város lakosságának kívánságát tolmácsolva — kérte az említett határozat megváltoztatását. A hét folyamán a Minisztertanács megvizsgálta a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem kérdését. Ennek alapján Erdei Ferenc elvtárs az alábbi nyilatkozatot küldte meg dr. Bene Zoltán országgyű- Iséi képviselőnek, a Hazafias Népfront megyei bizottsága elnökének. Erdei Ferenc elvtárs ugyanakkor kérte, hogy nyilatkozatot tegyék közzé a Szolnok meavei Nénlaoban. A gazdálkodás fölénye mellett, amelyet nem lehet vitatni. A Kossuth Tsz-ben mindjárt az állam iránti kötelezettségek ki- egvenlítése után megkezdték az előleg osztást. Búzából 6 kg-ot, árpából 1 kg-ot kapott mindenki munkaegységenként. Árpából azért csak ennyit mert a tsz-ben idejében számotvetettek a várható kukorica terméssel és a sertéshízlalás- hoz az árpát ennek megfelelően tartalékolták. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. A határozat célja, hogy előmozdítsa a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az alacsonyabb termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodásának fejlesztését. valamint a földmű vessző vet keze ti mozgalom kiszélesítését és az egyszerű termelői társulások fejlesztését. A határozat ezzel kapcsolatban számos olyan intézkedést engedélyez, amelyeket az utóbbi időben kértek a termelőszövetkezetek cs az alacsonyabb típusú társulások. A határozat részletes ismertetésére visszatérünk. A Minisztertanácsnak, illetve az Elnöki Tanácsnak az az elhatározása, hogy a jelenleg Szolnokon működő Közlekedési és Műszaki Egyetem megszűnjék, illetve beolvadjon a budapesti Építőipari Egyetembe, egész felsőoktatási politikánkkal összefüggő kérdés és egyáltalán nem az volt az indoka, hogy Szolnok városát megfosszuk az egyetemétől. Mind a párt Központi Vezetősége, mind a Minisztertanács arra a megállapításra jutott, hogy 1954. előtt túlzottan szakosítottuk a mérnökképzést és ez a felsőoktatás szétaprózásához vezetett, ami olyan kis országban, mint a mienk, nem tartható fenn. Ez a felismerés vezetett tehát arra az elhr4árczásra, hogy a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem is, a scproni Egyetem is nagyobb egyetemi egységbe olvadjon be. Az elhatározás döntő indoka tehát a felsőoktatás gazdaságosabb és magasabb színvonalú fejlesztése volt. A technika fejlődésének mai gyors üteme a mérnökképzésben is azt követeli, hogy ne válasszuk el szervezetileg és területileg egymástól a különböző szakokat, pl. az építőipart a gépészettől és vegyészeitől, a bányaipart a gépészettől és az elektromos ipartól. Ebből a szempontból a közlekedési mérnökök képzése is szorosabb kapcsolat képesítését teszi szükségessé az építőiparral és a gépészettel. Mindebből az következik, hogy az Építőipari és Közlekedési Egyetem keretében a közlekedési mérnökök képzése gyorsabb ütemben és magasabb színvonalon fejlődhet az egyetem többi karával kiépített szoros kapcsolat és kölcsönhatás folytán. A fenti indokokból az is következik, hogy a közlekedési mérnökök magasabb színvonalú és sokoldalú képzése olyan oktató gárdát követel, amely a különböző alaptárgyakat és a közlekedéshez kapcsolódó egyéb szaktudományokat is tudja a lehető legmagasabb szinten nyújtani a hallgatóknak. Ez pedig egy külön működő kis egyetem keretében nem valósítható meg, illetve ha mindenáron meg akarjuk valósítani ez azt eredményezi, hogy az oktatók állandóan utaznak, ami károsan hat ki munkaidejük helyes felhasználására és magára az oktatásra is. Az áthelyezést elrendelő határozat meghozatalának figyelemmel kellett I"nnj arra is. hogy az egyetem elhelyezése Szolnokon nem megfelelő. A diákotthon férőhelyszáma kevés és a művésztelepen ideiglenesen rendelkezésre bocsátott diákotthont is eredeti rendeltetésének kellett visszadni. — Üj egyetemi épület építése pedig olyan beruházási összegeket igényelne, ami népgazdaságunk anyagi erőforrásait túlzottan igénybevenné. Budapesten a hallgatói létszám bizonyos mértékű csökkenése és új elhelyezési lehetőségek feltárása lehetővé teszi, hogy kedvezőbb legyen a hallgatók elhelyezése ÍV valamint az oktatás igényeinek kielégítése is. Ez ugyan még nem valósult meg Budapesten, azonban az adottságokat figyelembe véve gyorsabban és jobban megvalósítható a fővárosban, mint Szolnokon. A Hazafias Népfront, a megye és város képviselői felvetették azt a lehetőséget is, hogy az egyetemet Szolnokon is új helyen lehetne elhelyezni, s emellett az oktatók lakásproblémája is megoldást nyerhetne. Ez a számítás azonban nem reális. Az egyetem elhelyezésére szóbajöheíő épület erre a célra nem áll rendelkezésre tehát semmi közeli lehetősége nincs annak, hogy Szolnokon az egyetem megfelelő elhelyezést nyerjen. A felsőoktatással kapcsolatos alapvető követelmények, valamint az ezekhez csatlakozó kényszerítő körülmények folytán tehát végeredményben helyesnek, megalapozottnak és szükségesnek kell tekinteni a Minisztertanács, illetve az Elnöki Tanács határozatát. Kétségtelen, hogy a határozat Szolnok számára komoly gondot jelent. Elismerésre méltó a szolnoki munkások, vasutasok és értelmiségiek igyekezete abban az irányban, hogy Szolnok továbbra is egyetemi város maradjon. Azt is e! kell ismerni, hogy a helyi vezetők rendkívül nagy igyekezettel fáradoznak azon, hogy az egyetem elhelyezését megkíséreljék megoldani. Mindezek ellenére indokolt a határozat fenntartása. mert több és nagyobb okok szólnak mellette, mintsem amellett, hogy a külön szolnoki egyetem fenntartásával beláthatatlan nehézségeket vállaljunk és még ezesetben is csak a felsőoktatás legfőbb követelményeinek a részbeni feláldozásával találhatnánk szükségmegoldást. Mindezeket figyelembe véve a Budapesten járt szolnoki küldöttség előtt is és most a nyilvánosság előtt is nem tudok mást ajánlani, mint azt, hogy vegyék figyelembe egyetemi oktatásunk alapvető érdekeit és azokat a gazdaságossági megfontolásokat, amelyek a nagyobb egyetemi egységek kialakítása mellett szólnak és ne folytassanak további harcot a határozat megváltoztatásáért. KARCAGRÓL JELENTIK Továbbfejlődik a bereki üveggyár Közel egy éve kísér eteznek a Berekfürdői Üveggyárban különböző színösszetételű üvegek előállításával. Ezt a munkát rövidesen befejezik. Sikerült előállítani olyan üvegfajtákat, ami'yeneket az ipar különböző ágai kértek. Az üzemben most dolgozzák fel a kikísérletezett színes üvegek gyártási technológiáját és további gyártás végett átadják az üveggyáraknak. A Berekfürdői Üveggyárban az idén készítettek egy Petri-csésze automatát. Magyarországon ezideig ilyen készüléket nem gyártottak. Ezel a műszerrel formálj ált a kémiai mérésekhez szükséges Petri- csészéket. Labora'óriumok és gyógyszertárak fontos kelléke ez a cikk. Készítenek az üzemben különleges rádió adócsöveket és orvosi műszereket is. A második ötéves tervben az lesz a feladata az üzemnek, hogy optikai üvegeket, lencséket állítson elő. Ehhez azonban a je’enleginél több földgázra lenne szükség. Elektromos olvaszóbemencét még nem használnak nálunk az üvegiparban. Előre tehát nem tulni, hogy az elektromos árammal olvasztott üveg alkalmas lesz-e optikai lencsék készítésére. Az elektromos kemencéhez szükséges vezetékeket már beépítették az üzembe. Bekapcsolták a 22.000 voltos magasfeszülségű áramot is. Rendkívül nagy lépés lesz az üzem fejőldésében az új kemence építése. Jelenleg három 90x100 négyzetcentiméter a'ap'erületű gázkemence működik. Ezekkel naponta összesen 1 tonna üveget tudnak megolvasztani. Ezzel szemben az új egy négyzetméter alap- területű kemencével 24 óránként 84 tonna üveg olvaszható meg. • Az optikai üvegfajták készítése nagyon igényes, precíz munkát követel. Ha tehát ezek gyártását bevezetik. újabb műszerekkel, szerszámokkal kell bővíteni az üzem fe’szerelését és a munkáslétszámot is bővíteni ké’L Országos rízsf eldolgozó értekezlet Szeptember 7-én pénteken országos értekezleten vettek részt a rizsfeldolgozó iparág vezetői a karcagi hántoló malomban. Körülbelül nyolvanan vettek részt ezen a megbeszélésen. Je'en voltak a Begyűjtési Minisztérium Malomipari Igazgatósága, a Termény forgalmi Vállalat Igazgatósága, a Külkereskedelmi Minisztérium, az Agrimpex, a megyei terményforgalmi vállalat és az ország rizshánto'.ó üzemeinek képviselői. Az értekezleten sok fontos dolgot tárgya’tak meg az ipari és kereskedelmi képviselők. Megbeszélték, hogyan kell megszervezni a rizs betakarítását és feldolgozását, hogy megfelelő, jó minőségű árut adhassanak a kereskedelemnek és ezen keresztül a fogyasztóknak. A résztvevők hiányolták, hogy a Földművelésügyi Minisztérium nem képviseltette magát ezen a kétségtelen hasznos megbeszélésen. Pénzbüntetés balesetveszélyes munkáért A Szolnok megyei Szakszervezetek Területi Bizottsága Kocsis Jánost, a Martfűi Téglagyár igazgatóját 200. Kapcsándi József biztonsági megbízottat 100 forint pénzbírsággal büntette, mert a gyár területén többszöri figyelmeztetés el- ’ énére aláváj ásos módszerrel termelik ki az agyagot. Körülbelül 3 méter mélységben az alsó agyagréteg kiszedése — anélkül, hogy a fölötte lévő földet elmozdítanák — igen veszélyes s ebből már baleset is SBármaaotb
