Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-08 / 210. szám

1936. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MEGYÉNK ÜZEMEINEK ÉLETÉBŐL t Uj gyártmányok a Jászberényi Fémnyomóban Rormínceier paradicsomos ‘ddára kapott megrendelést az év első felében a Jászberényi Fém­nyomó és Lemezárugyár. A meg­rendelő szeptember 30-ra kérte az elkészült áru leszállítását. Július elején hozzáfogtak a lá­dáit gyártásához. Eleinte, mint minden új gyártmánnyal, ezzel is voltak bajok. Az üzem dolgozói azonban igyekeztek olyan szerszá­mokat készítenek, melyek segítsé­gévéi könnyen és gyorsan készít­hetik a ládákat. A paradicsomszü­ret augusztus végére és szeptem­berre esik. Az alumíniumládák el­készítési határideje nem a legsze­rencsésebben lett megállapítva. Hiszen október hónapban már nincs rájuk nagy szükség. Rájött erre a Földművelésügyi Mio.isz*é- rémi Fémfeldolgozó Vállalatnak dolgozóihoz, hogy amennyiben tud­ják, készítsék el előbb a ládákat. A munkások tudták, hogy ezt a kérést csak úgy tudják teljesíteni, ha a gyártást megevorsvtják. Hozzá is kezdtek a munkához. A meglévő szerszámokat állandóan tökéletesí­tették. Augusztus közepén már kö­zel kétszeresét gyártották le na­ponta a júliusi mennyiségnek. A végeredmény azután az lett, hogy az üzem szeptember 30-a helyett, már augusztus végére elkészítette az összes megrendelést. Szorgalmas munkájukkal nagy örömet szerez­tek a kertészeknek és a paradicsom fogy asz toknak is. A gyár termclvényeit egyre szélesebb körben ismerik és szere­tik meg a külföldi országokban is. 800 helyett 1200 köbméter bányafa készül Szolnokon A közelmúltban nagy veszteség érte szocialista iparunkat A gyors kitermelés következtében elvizr- sedték a nagylengyel! olajkutak. Ez által tekintélyes mennyiséggel csökkent a kőolajtermelésünk ezen a lelőhelyen. Pártunk Központi Ve­zetősége derék szénbányászainkhoz fordult és kérte őket, hogy szénter­melésük növelésével segítsék pótol­ni az energiaikiesést. Bányászaink ennek nyomán máris sofcezcr ton­na szénnel teljesítették túl eredeti tervüket. Segíteni akarnak ebben a mun­kában az Erdőgazdasági és Faipari Értékesítő és Készletező Vállalat (volt FÜRFA) szolnoki telepének dolgozói is. A második félévben például 800 köbméter fát kell elő­állítaniuk és a bányatelepeknek leszállítani. Mivel több szenet kér népgazdaságunk bányászainktól, a szolnoki telep dolgozói több bánya­fa előállításával akarják segíteni e feladat megoldását. Vállalták, hogy nem 800, hanem 1200 köbmé­ter bányafát adnalk szénbányáink­nak a második félévben. Hogy ígé­retüket teljesítik, arra biztosíték szorgalmas és tervszerű munkájuk. Az üzem minden külföldi megren­delést igyeks";k pontosan, a kívá­nalmaknak megfelelően elkészíteni és leszállítani. Ennek köszönhető, hogy egyre több államból kap meg­rendelést. Ebben a hónapban 15 ezer darab fütyülős teakatlant kell legyárta­niuk Belgium részére. A mintát a megrendelőik elküldték az üzem­nek, melyen ők változtattak. Az átalakított minta szebb kivitelű, mint az eredeti volt. A belga ke­reskedelmi szervek képviselői nem­régiben felkeresték a gyárat és jóváhagyták az üzem által kivite- lezet': teakatlan gyártását. Az át­dolgozott mintát Svircsek László, a kísérleti üzem vezetője készítette. A katlanok gyártását már meg is kezdtek. Jelenleg hasas lábasok előállítá­sával kísérleteznek. Körülbelül tíz­fajta, különböző méretű edényt fognak gyártani ugyancsak export­ra. Ezekből több mint mástól mil­lió forint értékű megrendelésre van kilátásuk. Már e hónap végén rneg­4 gazdasági vasutaknál általá­ban nem ősszel, hanem már a nyár derekán megkezdődik a csúcsfor­galom- — A csépléssel egyidősben megindul a gabona szállítása, majd ezt követően a kenderé és a cukor­répáé. Nagyon fontos tehát, hogy a meghibásodott kocsikat és motoro­kat még az év első felében kija­vítsák és a pályát rendbe hozzák. A kisújszállásiak a tél elmúltával hozzá is fogtak a munkához. Gyor­san elvégezték a javításokat. így a gabona szállításnál is minden úgy ment, ahogyan kitervezték. Most egy másik nagy munkát, a cukorrépa szállítását végzik. Ezt a feladatot is kellő időben előkészí­tették. — Közös értekezletet tartottunk a termelőiekéi, Terményforgalmi Vállalattal és a Cukorgyárral — ismerteti velem a szállítások meg­szervezését a kisújszállási főüzem- főnök, Jónás János elvtárs. A szál­líttatok elmondták kívánságaikat és mi is előadtuk, hogy milyen for­mában segíthetik munkánkat. — Ezeknek megfelelően készítettük el a szállítási tervünket is. — Különösen nagy segítséget jelent vasutunknak az, hogy a ter­melőkkel megegyeztünk ki, mikor, honnan és mennyit akar elszállít- tatni. így gyorsabban megy a mun­ka és jobb lesz a kocsikihasználás is­Az idén nagyobb gondot fordítot­tak a vonalak és kocsik rendbeho­zására, mint az elmúlt esztendő­ben. Váratlan hiba azonban köny- nyen adódhat. Ahol pedig erre nem számítanak egy-egy motor — vagy vágányhiba nagy kiesést kezdik a hasas lábasok gyártását két méretben. Esek m e 1I e i t sokféle háztar-! tási ikket is készítenek. Nagyon ; megkedvelték a fogyasztók a Jász- j berényben gyártott eloxált vizes­kannát, melyből eddig 600 darabot készített az üzem. Tekintettel a nagy keresletre, a negyedik ne­gyedévben újabb ezer darabot ké­szítenek. Nagy tömegben gyártja az üzem a nyerskulcsokat, melyet a Veszp­rémi Fémfeldolgozó vállalatnak szállí ianak végleges kimunkálás vér tt. Az üzem hordórészlegében jelen­leg 200 literes olajcshordókat ké­szítenek az Almásfüzitői Olajfino­mító részére. Eddig a hordók pa­lástját autogénnel hegesztették ösz- sze. Ezt a műveletet ma már vonal­hegesztő géppel végzik. Sokkal ké­nyelmesebb és gyorsabb vele a munka. Naponta 200—250 darab hordót készítenek az üzemrészben. Emellett bitumenes hordóeleme­ket is nagy tömegben gyártanak. okozhat munkájukban. A kisúj­szállásiak azonban nem félnek az ilyen nem várt akadályoktól. Gon­doltak a véletlenekre és ellátták üzemüket megfelelő mennyiségű tartalék alkatrésszel és üzem­anyaggal. Az üzemközbeni meghi­básodásokat így gyorsan megszün­tethetik, nem lesz nagy kiesés munkájukban, A pályák is jóval erősebbek, mint az elmúlt évben. A tavasszal nagymennyiségű, 60—70 százalékos talpfákat kaptak a MÁV-tól. A ja­vításokat széles és erős talpfákkal végezhették élj A nagyüzemi mezőgazdaság gyors fejlődését a gazdasági vasu­tak is észreveszik. Kisújszállás és Turkeve között például az elmúlt években könnyűszerrel lebonyolí­tották a forgalmat- A környékbeli termelőszövetkezetek és állami gazdaságok azonban évről-évre töb­bet termelnek. Ügy hogy az idén, jelenlegi kocsiparkjával ezen a vo­nalon nem tudja megfelelően le­bonyolítani az áruforgalmat a gaz­dasági vasút. Maguknak a terme­lőknek is bele kell segíteni gép­kocsikkal és vontatókkal a ter­ményelszállításba. A Kisújszállási Gazdasági Vasu­takat az eddigieknél gyorsabb ütemben kell fejleszteni, hogy lé­pést tudjanak tartani a mezőgaz­dasággal. Kilátás van arra, hogy a jövő évben új kocsikkal bővítik szerelvényeiket, ami könnyíteni fog a szállítási nehézségeken. Őszi csúcsforgalom a Kisújszállási Gazdasági Vasutaknál A jó kenyér „titka" Ki hitte volna, hogy a szolnoki pályaudvaron látom meg azt a jegyzőkönyvet, amelyből kiderül, hogyan lehet jobb kenyeret sütni a szolnokiaknak. Erősen borostás, teltarcú férfi sétált a peron-söntés felőL Szőke feje tetején egy mű-svájci sapka sötétlett. Azért mondom, hogy „mű”, mert eredetileg valami más­fajta fejfedő lehetett, de a karimá­ját levágták. így lett belőle —most jut eszembe — pék sapka. Élvezettel törölgette száját a vi­lágosarcú férfi s ahogy véletlenül összeakadt a pillantásunk, rögtön megismertem. — Ml járatban, Szász elvtárs? Először befejezte az említett mű­veletet, aztán fejét is belecsóválva lelkendezett; — Jaj, de jólesett ez az egy szendvics, meg rá a hideg málna... Három napig tapasztalatátadáson voltunk egy brigáddal a szolnoki Sütőipari Vállalatnál — válaszolt a kérdésre. — Két teljes műszakot dolgoztunk le. — Hogy-hogy tapasztalatátadá- son? — Hát úgy, hogy eljöttünk bebi­zonyítani: lehet jó kenyeret sütni a szolnoki lisztből is. Eszembe jutott, mennyi-mennyi panaaz látott napvilágot a Néplap­ban is a kenyér minőségére. Egé­szen azonban még nőst sem értet­tem a dolgot. Szász elvtárs. a kar­cagi Sütőipar Vállalat műszaki ve­zetője látta rajtam, nem késett hát a magyarázattal. — Körülbelül úgy kezdődött, hogy az ünnepi vásáron a mi vál­lalatunk kenyereit szinte szétkap­kodták a szolnokiak. Turkeve. Kis­újszállás, Mezőtúr, Karcag sorrend­del meg is nyertük a versenyt. Én magam is elnéztem a vásáron, hogy míg a mezőtúri pavilon előtt sort álltak a jó kenyérért, a szolnokiak­nál nem is igen lézengtek; — Csinálnátok jó kenyeret abból a lehetetlen lisztből, amit mi ka­punk — védekeztek a szolnokiak. — Mi is olyan minőségűt ka­punk. Gyertek el, megmutatjuk, hogy kell belőle jó kenyeret süt­ni. — Jöjjetek ti Szolnokra. Itt mu­tassátok meg, mit tudtok. Meglát­juk, mennyire boldogultok a mi gyenge lisztünkkel. — Rendben van;:; És a héten eljöttünk. Sági Miklós, Kis Gyula és én Karcagról, Rácz István Tur- kevéről, Szűcs Zsigmond Mezőtúr­ról. Kezdett izgalmassá válni a be­számoló. Izgultam a szolnokiakért is. vajon nekik lesz-e igazuk. Ugyanúgy drukkoltam azonban a karcagi Sütőipari Vállalat brigád­jának, hogy sikerüljön jó kenye­ret csinálniok, hiszen jóhírükre rá­szolgáltak és ők is, meg a szolno­kiak is nyernek az ügyön. — Nem mondom — fel kellett kötni azt a bizonyost — folytatta Szász István. —’Más műhely, más berendezések, a gőzkemencét a mieink nem ismerték, s emiatt egy kicsit szurkoltál!. Én viszont dol­goztam már itt, váltig biztattam őket; Csak úgy csináljátok a tésztát, mint odahaza, a többi biztosabban sikerül, a gőzkemeu.ce megbízha­tóbb, mint a mienk. Végig dolgoztunk egy műszakot, a szolnokiak el'smertók, hoav tu­dunk. Sikerült a jó kenyér... Néz­zük meg másik üzemben. Elmen­tünk oda is ..; Tessék, itt van mind a két műszakról a jegyzőkönyv. Tényleg. Benne a szolnoki veze­tik elismerése, köszöneté. De mi a titka a karcai vállalat jó módszeré­nek? — Tévedés azt hinni, hogy a szolnoki sütőmunkásak nem tud­ták volna úgy csinálni, mint mi. — Hát akkor? — csodálkozom. — Úgy vettem észre, hogy a ve­zetők, a műszakiak mereven ra­gaszkodnak a „bibliához”, csak az­zal a technológiával lehet sütni, ami a „nagykönyvben” meg van írva. Ez a fő hiba. Pedig miniszté­riumi rendelkezés biztosítja, hogv amennyiben költségemeléssel nem jár, s a kenyér minősége jobb, le­het módosítani a technológián. Mi ezt csináltuk. Kutattuk, ho­gyan tudnánk jobb kenyeret sütni, mert a mienkre is volt panasz. Rá­jöttünk, hogy a rozsliszt gyenge volta miatt változtatni kell a tech­nológián. Mi csak dagasztásnál használjuk be. Ha javul a rozsliszt, majd vissza­térünk az eredetire. A szolnoki munkások mondták: megcsinálták volna ők is, ha egy kis szabadkezet kaptak volna a műszakiaktól, ők is rájönnek a jó munka nyitjára. — Hát ha így be­szélnének velünk, mint Szász elv­társ ..; — említettéi: meg. A szolnoki kenyér minősége jó példa arra, hogy „a dolgozók kez­deményezésének szabad teret kell eengedni”. Útmutatás csak úgy vá­lik szólamból cselekedetté, ha a papírról vagy a szónoki szájból az élet gyakorlatává válik. T I. A kunhegyest Vörös Október Tsz-ben jól kihasználják ezeket a napokat. A szarvasokba hordott istállótrágyát kiszórják, hogy szántásnál aláforgassák és vetésig még kellően beérjen. A most betakarított búza helyére ugyanis több helyen ismét kalászost kell vetni Képünkön: Botos Lajos tsz tag nagy szorgalommal vé zl a trágyaterltést. Ezzel sem szabad késlekedni Mi újság a Mezőgazdasági Kiállításon ? Vasárnap ünnepélyesen kiosztják az Országos Mezőgazdasági Kiállítás dijait Az Országos Mezőgazdasági Ki­állításon vasárnap délelőtt Matol- csi János földművelésügyi minisz­ter az ország legjobb állami gazda­ságainak, termelőszövetkezeteinek és egyéni termelőinek ünnepélye­sen kiosztja a kiállításán nyert ál­lattenyésztési és növénytermesztési díjakat. (MTI) iooo mint naromszazotvenezer latogato eddig Az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás iránt több nap után sem csökkent a közönség érdakT'dése. Állandóan tízezrek látogatják a kiállítást. Csütörtökön estig több mint 350 ezren tekintették meg a kiállításit. (MTI.) Szolnokról több mint ezer látogató utazik Jel külonvonattal A Mezőgazdasági Igazgatóság az Országos Mezőgazdasági Kiállítás­ra csoportos látogatást szervezett. Ma reggel indul Karcagról a kü­lönvonat, amely útközben több he­lyen vesz fel kiállításra igyekvő­ket. A vonattal csupán Karcagról hatszázan, *, megye töbhi részéből pedig több mint négyszázan utaz­nak a kiállításra. A Mezőgazdasági Igazgatóság engedélyt adott arra, hogy a járásokból, az igazgatóság költségére termelőszövetkezeti ta­gokat vigyenek fel a kiállítás meg­tekintésére. ä marliüi Ezüst Kalász Tsz fagiai segítik a Busi családot A múlt év őszén alakult a martfűi Ezüst Kalász Termelőszö­vetkezet. Tagjai máris bizonyságot tettek arról, hogy a szövetkezeten beliit az a család, aki segítségre szorul, nem marad cserben. íme, egy példa erre. A Busi-családban meghaltak a szülők. Hét gyermek maradt árván, akik közül három még iskolaköteles. Tanyán nem megfelelő épületben laknak, s az iskola is messze van. A termelőszövetkezet tagjai a legutóbbi taggyűlésen lelkesen vállalták, hogy lebontják a tanya épületet és a községi tanács által juttatott házhelyen, benn a községben, felépítik azt. Szikora Lajos, Burján János. Szűcs Sándor és a többi tag is, mindannyian örömmel vállalták, hogy ottlesznek az építkezésnél és díjmentesen segítik hozzá a Busi gyermekeket új otthonukhoz. Elismerés a jő munkáért A napokban kedves kis ünnep­ségre jöttek össze a jászalsószent- györgyi kulturmunkásck. A nép­művelés terén kifejtett szép ered­mények eléréséért szép kitüntetést és elismerő oklevelet kaptak a leg­jobbak. A „Kiváló dolgozó” kitüntetésit Halla János, a községi népi együt­tes vezetője érdemelte ki, s Rimó- czi Jáncsné. a járási tanács elnök­helyettese adta át részére. A nép­művelés legidősebb aktívái: olya­nok, mint Kátai Péter, Muhari Lajos, Palics Józsefné, Kormos Isf- vánné és Göncző Ferenc, elismerő oklevelet kaptak. Tóth G. József, J ászalsószentgyörgy. GRÓSZ FERENC, Szolnok. Balaionzamárdiban nyaralok Felejthetetlen napokat töltök most a Balaton melletti üdülőben; Társammal többször elbeszélge­tünk arról, hogy milyen nagyszerű és megtisztelő dolog a népi demok­ráciában élni. A múltban semmi körülmények között nem üdülhettünk ilyen he­lyen. nem pihenhettünk, s nem gyönyörködhettünk a természeti szépségekben. Lakásunkat bárki megirigyelhet­né, az élelmezés is kitűnő. Kirán­dulásokat, előadásokat szervezünk, sokat szórakozunk. Hazatérve, még jobb munkával köszönöm meg a gondoskodást, Bérczy Jenő, Szolnok, Papírgyár (Balatonzamárdi). yjbhiják-ÍO'hliáU-foiribg'atiáU ■, * Van-e szolnoki lakos, akinek ne szúrná a szemét az a Beloiannisz úti romos épület — pontosabban egy épület teljes romhalmaza — amely ime már több mint egy év­tizede várja, hogy eltakarítsák az útból. — Várja-várja, mind hiába várja.;. Időnként ugyan kezelés­be veszik, munkások jelennek meg, ledöntik a még meredező falak egyikét, kocsira tesznek a téglák­ból, azután hónapokig, sőt évekig ismét nem nyúlnak hozzá. Legutóbb alig egy hónapja lát­tunk ilyen tüneteket s felsóhajtot­tunk: na végre! Talán ez az utolsó és végleges roham a romok ellen, de tévedtünk, megint abbahagyták a romeltakarítást. A múltkoriban külföldi vendégek jártak Szolnokon — s egyre sűrűb­ben jönnek — mi tagadás, szégyen­keztünk a háborúból ittmaradt em­lék miatt, hiszen az újjáépítés éveit már régen túlhaladtuk ;:, A napokban az említett háznál — aminek a kapujára a Beloian­nisz u. 30. számot jelző új táblát is büszkén kiszögezte valaki — ismét észleltünk egy kis mozgást. Kocsi­ról nagy rakomány burgonyát ta­postak — a szószoros értelemben véve — lefelé a pincébe. Azelőtt jeget raktároztak itt, úgy látszik továbbra is használni fogják. Ezek szerint a megoldás nyitja a követ­kező: Nem lehet lebontani a romos fa­lakat, kéményeket stb., mert az alatta lévő pincéié még szüksége van valamelyik vállalatnak. Mit lehet tenni? Talán fel kellene építem kulisz- szákból — mint a filmvárosokat szekták — az egész épületet s ak­kor büszkén mutogathatnánk a hozzánk érkezőknek, mint legújabb építészeti remeiket. — Persze csak szolnoki értelemben ..: F. T, P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents