Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-05 / 207. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1956. szeptember 5. ■■Hwwmin ßiMJzd, OJi OM’zMiy.frlí A tagok fürödnek, az elnök jzzad" A mezőhéki Augusztus 20. Ter­melőszövetkezet egyik tagjának eszébe jutott, hogy a hét végét jó lenne valamelyik fürdőben tölteni. Mikor elmondta társai­nak ötletét, szándéka egyhangú helyeslésre talált. Valóban, hát miért ne mennének? Az csak ré­gen volt előírva, hogy a hétvégi kirándulás úri privilégium. így aztán az elmúlt héten közgyűlés élé került a dolog és egyhangúan megszavaztatott. Fürdőzésre, pi­henésre a cserkeszöllői gyógyfür­dőt találták alkalmasnak. összeszedelőzködtek és elmen­tek. Annak rendje, módja szerint nagyszerűen ment minden. Aki ú*zni tudott, az úszott, aki pedig soha nem tanulta meg ennek a műveletnek a gyakorlását, az se jött zavarba, hanem szorgalmas sörivással járult hozzá a cser­keszöllői vendéglátóipari egysé­gek tervtúlteljesítéséhez. Szóval a tagok fürödtek. Ki kívül, ki belül mosdatta magát. Az elnök azonban csudamód meg­izzadt abban a nagy erőlködés­ben, amelyet a tagok összetobo- roesásá/ra, a medencéből való ki­csalogatására fordított. Egészen későre járt az idő, mikorára ezt a műveletet sikeresen elvégezte Állítólag hamarább is elvégez­hette volna, ha idejében kitalálja a varázsszót, mely így hangzik: — Majd eljövünk máskor is. Jól érezték magukat, megér­demlik a hétvégi pihenőt és menjenek is el minél többszöri Tsz-tagok és ezért könnyen meg­tehetik. Annál is inkább, mert két hét óta saját gépkocsijukon járnak. (—ty r—j Filléreken múló tervteljesítés _Mi.kor dolgozik jól egy helyi népfrontbizottság? Látszólag köny- nyű a válasz: ha a tettein ke­resztül tapasztalják, hogy élő, ele­ven mozgalom. Amíg egy község­ben vagy városiban a Hazafias Népfront fogakna csak az irodájá­val esik egybe, addig léte csak for­mális. Mit lehet hát tenni? — ve­tődik fel több helyen a kérdés. Társadalmi akciókat szervezni, például a város tisztántartására, járdaépítésre, ünnepségek meg­szervezésére? Jó, ezt is lehet, de sok tekintetben találkoznak e prob­lémák a tanács feladataival. Ezt megtették sokszor a tanácstagok is. Viszont ha a népfrontbizottság szintén bekapcsolódik e tenniva­lókba, ez annak a bizonyítéka, hogy a tanácsok munkája a dolgozó ré­tegek segítő készségével találkozik. Az említett néhány munkaterü­let betöltése azonban korántsem meríti ki azt az óriási lehetőséget, amely a népfront mozgalomban rejlik. Ha csupán ezekkel törődné­nek a népfront bizottságok, sablo­nossá, unottá válna a munkájuk s előbb-utóbb sorvadásnak indul­nának. Minél többet merít egy-egy helyi bizottság a tömegek képes­ségeiből, annál gazdagabban tudja kibontakoztatni tehetségét. Lás­sunk néhány példát egy népfront­bizottság életéből. Két héttel ezelőtt a kisújszállási népfrontbizottság meghirdette, hogy szeptember 1-én Nánási László országgyűlési képviselő egész na­pon át beszélget választóival a nép­front helyiségében. A dolgozó nép képviselői iránti bizalom jele, hogy százharmincheten mentek el Nánási László fogadó­napjára. Az egy nap csak arra volt elég, hogy ötvenkét választópolgárral beszélgessen él. Ezért e hét szom­batján megismétli a fogadónapot. Az országgyűlési képviselő egyenként, levélben fog válaszolni a rábízott kérések ügyében; Oros László elvtárs, a helyi népfrom (bi­zottság titkára előtt ott vannak a feljegyzések, ki milyen ügyben ke­reste meg Nánási Lászlót. Az or­szággyűlési képviselő segítségét el­sősorban szociális — öregségi, se­gély, nyugdíj, kórházi ápolás — és lakás problémáik megoldásához kérték a választók; De nemcsak névsort vezetett az elvtárs. A népfrontbizottság már foglal­kozik a választók által felvetett problémákkal. Legkézenfekvőbbnek találta a lakásügyek enyhítésében való közreműködést; A népfrontbizottság javaslatai a lakáskérdésben nem egészen újke- letűek. Minthogy az országgyűlési képviselő elé tárt panaszok jelez­ték, hogy gyorsabb intézkedésekre van szükség, javaslataikat most a Néplapon keresztül is a közvéle­mény elé bocsátják s kérik a helyi lakosság, a helyi szervek támoga­tását Az 50 vagonos gyapotraktár nincs kihasználva. Adják azt át a I.ádagyárnak s annak helyére köl­töztessék a ktsz-eket, amelyek lakóházakat foglalnak el. Húsz-hu­szonöt család jutna ezzel embersé­ges otthonhoz; Amint Oros László említette, e megoldást a következő terv akadá­lyozza. A gyapotraktár helyén cu­korkaüzemet akarnak létesíteni azzal az indokolással, hogy ezzel is munkaalkalmat teremtenek. Vi­szont 150—200 nődolgozóról lenne szó csak. A szövetkezeti város azon­ban nem áll még ott munkaerő dolgában, hogy ennyi nőnek ne lenne kereseti lehetősége a terme­lőszövetkezetekben. Sőt ott sokkal gyümölcsözőbben. A cukorkaüzem- nél sürgősebb most a lakás. Másik lehetőség, amelynek ru­galmas kimerítését a rendeletek merev értelmezése gátolja. Fed le­hetne használni lakásanyagnak az államosított házak melléképületeit. Mintegy harminc család számára nyílna ezzel alkalom építkezésre. Nem lehet, a rendelet nem engedi. Még akkor sem, ha a szóbanforgó melléképületek kihasználatlanok, szétrágia őket az idő. Mindjárt a népfrontbizottság ud­varán kezdhetjük a példákkal. Ha­talmas, hosszú melléképület, csak a fele raktár, a másik féle üres. A Boleman-háznál omladozik a ki­használatlan gazdasági épület; A Fekete-féle ház a Rézműves utcá­ban szintén hatalmas ingatlan. Senki nem használja, a nádtető korhad, csurog be rajta az eső. És így tovább.:s Nem volna okosabb egy kicsit hailékonyabbá tenni a paragrafust’ Konkrét elképzelés még nincs ki­alakulva, de a népfrontbizottság helyesnek tartaná, ha a tanácshá­zára vonnának egyes hivatalokat. Erre van lehetőség. A Honvédkiegé­szítő Parancsnokság például nyu­godtan odaköltözhetne jelenlegi he­lyéről, amely azelőtt magánszana­tórium volt. Azt elfoglalná a mos­tani orvosi rendelő, ahol 3—i csa­ládnak szabadulna fel lakás; Kérjük a kisújszállási dolgozó­kat, szóljanak hozzá ezekhez az ötletekhez; Helyesen teszi a kisújszállási népfrontbizottság, hogy a dolgozók problémáiról való tájékozódásnak ezt a módszerét is kihasználja. Ugyancsak az élet sűrűjében találkozik az állampolgárokkal, mikor az üzemekben keresi fel őket s a legégetőbb kérdésekről beszélget velük. A Ládagyárban legutóbb újból felvetődött a dolgozó nők egyik nagyon fontos problémája, amely­ről országos viszonylatban sok-sok vita folyt már. Olyan asszonyok, mint özv. Szántóné, akinek hat családja van, vagy a háromgyere­kes özv. Ábri Lukácsné és a töb­biek azt kérték, hasson közre tel­jes súlyával a Hazafias Népfront, hogy a családos anyák számára a szombati napot intézményesen biz­tosítsák szabadnapnak. Sokat be­szélünk a családi élet melegéről, a gyermekeit otthoni neveléséről, de sok dolgozó anyának rendkívül ne­héz kötelességet jelent ez a mun­kaidőn túl. Mosni, varrni, vasalni, lakást rendben tartani s melegszí- ' 3. a gyermekeivel többet foglal­kozó anyának és dolgozó nőnek lenni egyszerre — megfeszített te- herpróba. Oros elvtárs is elgondolkozott ezen a vitán. Eszébe jutott, hogy felesége még ma sem tud dolgozni, úgy megsínylette, mikor dolgozni járt. A két gyerek még kicsi volt. Ha a munkából hazajött az asz­A folyóiratoknál általában nagy a csecsemőhalandóság. Ame­lyik túljutott az első évfolyamon, bebizonyította életképességét. Vá­rosunkban a Szolnoki Tükör, a Hajnalodik és az Ifjúság hányt el csecsemőkorában. Nem túlzás te­hát, ha egy kicsit megünnepeljük a Jászkunság megjelenésének máso­dik évfordulóját. Ennek a folyóiratnak nem egyet­len érdeme, hogy megvan. A vi­szonylag rövid idő alatt jellegzetes karaktere alakult ki, országos hír­nevet szerzett és megtette az első lépéseket a nemzetközi kapcsolxtiok megteremtésére is. Az országban jelenleg három egy évnél idősebb ismeretterjesztő folyóirat van: az Élet és Tudomány, a Természet és Technika és a Jászkunság. Me­gyénk ismeretterjesztő folyóiratáról beszélgettem a közelmúltban Nagy Tiborral, az Élet és Tudomány szó­kimondó természetéről ismert mun­katársával, aki a. legnagyobb elis­meréssel szól a szolnokiak munká­járól. Angliában, úgy hírlik, több vidéki napilapnak teljesen azonos tekintélye van a fővárosiakkal. Ná­lunk úgy látszik ismeretterjesztő folyóirattal sikerül ezt előbb elérni. Nézzük meg, miért van a lapnak csaknem ezer előfizetője, miért ad­ja el az utcai árus Szegeden, miért viszik Argentínába sajtókiállításra és miért lehet megtalálni a prágai Klementinum Könyvtár olvasószo­bájában? A szerkesztőbizottság megtalálta azokat a jellegzetes megyei kérdé­seket, amelyek országos érdeklő­désre is számot tarthatnak. Ha megfigyeljük, a közlendő cikkek kiválasztásánál két szempontot vesznek figyelembe. Elsősorban is olyan írások megjelenését biztosít­ják, amelyek a megyében élő kuta­tók, mérnökök, orvosok munkájáról számolnak be (a berekfürdői üveg­gyártás, az alföldi olajbányászat), ugyanakkor fővárosi és más me­szony, utána loholt ennivalóért, majd kenyérért, futott, cipekedett. Akkor még a pártfunkcionáriusok munkaideje igen rendezetlen volt, sokszor nyúlt a késő éjszakába. Se­gíteni nem tudott odahaza; De hány férj nézi befelé szé­gyenkezve, mikor dolgozó felesége munka utáni otthonléte éjszakába nyúló rohammunka. A nagyja még így is vasárnapra marad. Mikor pihenje ki magát, a felesé?, mikor k„ven egy kicsit jobban ráérő, me- sélgető, szórakozó anya is. A ládagyári családos asszonyok nagyon kérték, találjanak erre va­lami modernebb, emberségesebb orvoslást vezetőink. ígérték, hogy inkább rádolgoznak egyéb napo­kon, csak a szombatjuk legyen sza­bad. Ez azonban megint nem lenne emberséges. A többi napokon jó­val több munkát jelentene, mint amennyit a férfiak dolgoznak. A kisújszállási népfrontbizottság ezt az ötletet is vitára bocsátja. Nem volna-e módja arra rendsze­rünknek, hogy a dolgozó családos nők munkanapját hét órában határozza meg? Azaz heti negyvenkét órát kellene letölteniök, Ezt pedig úgy dolgoz­nák le, hogy naponta 8 és fél órát termelnének, s így a szombatjuk szabadnap maradhatna. Nem kerek ötlet ez sem, de gon­dolkozni lehet rajta. Szóljanak hoz­zá ehhez is az asszonyok. íme egy népfrontbizottság mun­kájából vett néhány példa. Ugye egyik sem irodaszagú, ugye min­denkit érdekel? Tóti. István gyekben élő szerzőktől is szívesen vesznek olyan cikkeket, amelyek­nek Szolnok megyei vonatkozásai vannak (Szolnok török kerámiája, a szolnoki vasútállomás tervei, stb.). A szerkesztés igényességét mutatja, hogy a cikkek többségét országos hírű professzorokkal, ku­tatókkal lektor áltatják. Nem egy­szer előfordult, hogy a lektorok e gondosságot látva, maguk is a Jászkunság munkatársai lettek. Érdekes statisztikát mutatott az elmúlt évi cikkekről a szerkesz­tőbizottság vezetője. Egy év alatt ötven tanulmányt közöltek negy­venhárom szerzőtől. A cikkírók kö­zül huszonkilenc lakik a megyében, tizennégy pedig „külföldi”. A fo­lyóirat érdekes cikkei mellett „Ol­vasásra ajánljuk” és „Bibliográfia” rovatában felbecsülhetetlen segítsé­get ad a jövő évtizedekben dolgozó kutatók számára, akiknek nem kell majd kásahegyeket átrágni ahhoz, hogy megtalálják a legérdekesebb helyi vonatkozású írásokat. A Jászkxmság nagy érdeme, hogy már is fellendítette a kutató munkát, értékes dokumentumokat mentett meg az elkallódástól. Ha ezt az igényességet, az orszá­gos színvonalat figyelembe vesszük, még mindig nem lehetünk megelé­gedve a lap külsőségeivel, nyomda- technikájával. Kétségtelen, hogy a Szolnok megyében szeptember 16-án Abádszalókon tartják az im­már hagyományos erdésznapot. Az ottani erdőgazdaság üzemi bizott­sága kultur- és sportversenyt ren­dez. Az abádszalóki vendéglátók nagy körültekintéssel és szívesen végzik az előkészítő munkát. Étel­ben. italban és szórakozási lehető­Ä Törökszentmiklósi Vas- és Fémipari Szövetkezet csak körül­belül 40—50 százalékban dolgozik közvetlenül a lakosságnak. Szíve­sebben tesz eleget a kereskedelmi vállalatok megrendelésednek; Ennek megvannak az okai is. Olyan nagy tervszámot kap min­den negyedévben, hogy azokat tel­jesíteni még így sem igen tudja. Igen gyakran anyaghiánnyal küzd és ez a munka legnagyobb féke­ző je. Az asztalosrészleg jelenleg ho­kedlikat és mosdó-asztalokat ké­szít a Bútorértékesítő Vállalat ré­szére. Hatszáz darabra kapott meg­rendelést. A termelést akadályozza az. hogy nincs fenyőfa és így min­denféle keményfából kell a meg­rendelt árut elkészíteni. Rönköket, vasúti talpfa-csonkokat vásárol és ezekből termeli ki a szükséges nyersanyagot; A lakatos-részleg is inkább ra­gaszkodik a széria munkákhoz, mert ez kifizetőbb, mint a darabos gyár­tás. Különösen nagy tételben ké­szíti a ceglédi kannákat, melyeket a Jászkiséri Kisipari Szövetkezet­ben zománcoznak. Ebben a ne­Húss főnyereményt és több rmm ötezer kisebb nyereményt sorsolnak ki Az Országos Mezőgazdasági Kiál­lításon a múlt évihez hasonlóan az idén is lesz nyereménysorsolás. A 3 forintos sorsjegyek a vasútállo­másokon, postahivataloknál, föld­művesszövetkezeti boltokban, toto­gyedévbem 2000 darabra kapott megrendelést a miklósi szövetke­zet. A jól felszerszámozott műhely­ben szakszerűen és gyorsan állítják össze a kannákat. Befejezni azon­ban nem tudják. A kannafülek fel­erősítéséhez egymilldméteres szege­csekre lenne szükség. Ezt viszont sehol nem tudják beszerezni; így ott áll a rengeteg befejezetlen áru a műhelyben. A szövetkezet részé­re ez nagyon hátrányos, mert a munkabért és a nyersanyag árát kifizette és most a pénze benne áll a termélvényben, nem tudja érté* kesíteni; Igen hátrányos a szövetkezet ré­szére az is, hogy nem kap motor­kerékpár- és autó alkatrészeket; Rengeteg mimikát leéli emiatt visz- szautasdtani. Kerékpárküllőt is pl; lehet kapni korlátlan mennyiség­ben, de külőcsavarhoz már nem lehet hozzájutni; Az ilyen apró dolgoknak aztán az a következ­ménye, hogy a szövetkezet, bár nem a saját hibájából, nem telje­síti tervét; irodákban, hajó- és utóbuszátto- másokon, IBUSZ utazási irodák* ban, OTP-fiókoknál, dohányboltok­ban és üzemi közönségszervezőknél válthatók. A húzás szeptember Ifi­én délután 5 órakor lesz a kiállítás son. A kihúzott sorsjegyek vidéken az állami áruházakban és a föld­művesszövetkezeti boltokban de­cember 20-ig beválthatóki Főnyeremények: I. dij: egy 300 kg-os hizottsertés, vagy egy televí­ziós vevőkészülék. II. díj: tíz hí­zott pulyka, III. dij: tíz hízott liba, IV. díj: egy zománcozott tűzhely, V, dij: egy kétszemélyes re komié. VI, díj: egy lószerszám, VII. díj: 13 so­ros vetögép, VIII. dij: egy permete­zőgépi Megvette-e már jegyét? Ha nem, még ma vásárolja meg. Az elővételi jegy négy forintos áron kapható minden tanácsnál, továbbá a tsz-ekben, gépállomásokon, pos­tán, trafikokban, kiskereskedelmi vállalatoknál, IBUSZ-irodákban, vasúti jegypénztáraknál. Az utazási kedvezmény csak a vidéken élőre megváltott jegy után jár. Aki tehát Budapesten váltja meg a belépője­gyet, nem jogosult az 50 százalékos utazási kedvezményre. Az oktatásügyi miniszter a kiál­lítás megtekintésére a diákok és is­kolások részére a tanítási idő alatt engedélyezte a tanulmányi kirán­dulásokat. Az iskolások belépő­jegye két forintba kerül és meg­váltható az iskolákban; Éjszakai szállás 10 forintért Az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás rendezősége gondoskodott arról, hogy a vidéki látogatók, akik huzamosabb időt akarnak a kiállí­táson eltölteni, megfelelő éjszakai szálláshoz jussanak. A szállásje­gyek ára 10 forint, a Keleti és Nyugati pályaudvaron, valamint Kelenföldön reggel 6-tól éjjel 12 óráig, a kiállítás területén reggel 8- tól este 10-ig és a budapesti szál­lásirodában (VII. kerület, Lenin körút 30.) éjjel-nappal válthatók. Külön szállások vannak a férfiak és nők részére. A csoportos látoga­tók előre biztosítsák a szálláshe­lyet telefonon (Budapest 422-336 számon), vagy leiéiben a budapesti szállásirodánál. A szálláshelyeken felelősség mellett megőrzik akiál­lítás látogatóinak csomagjait és ér- 'éktárgyait is. Iskolák és DISZ- csoportok részére a szálláshely jegy 5 forintba kerül= Szeptember 16: ERDÉSZNAP stencilezett lapokon való megjele­nés óta ezen a téren is van fejlő­dés. A szolnoki nyomda öreg gépei ellenére is megpróbálhatná még szebben előállítani a Jászkunságot, hiszen ez a folyóirat a lagmaradan- dóbb munkái közé tartozik. Annák ellenére, hogy a már jó­hírű folyóirat számára az idén je­lentős összeget biztosított a TTIT Országos Központja, a Jászkunság­nak még mindig nincs szerkesztő­ségi helyisége, gépírónője vagy egyéb adminisztrátora. Két-három dosszié a szerkesztőbizottság veze­tőjének fiókjában, ez az egész ad­minisztráció. Az egyszerűség a ne­héz évek emlékét őrzi. Egy jó fél­éven át a folyóirat egyáltalán nem fizetett honoráriumot, sem a cikk­írásért, sem a szerkesztésért. Az, hogy mégis megélt, elsősorban a szerkesztőbizottság (Kisfaludi Sán­dor, Kaposvári Gyula, Péteri Ist­ván, dr. Selmeczi László, Vida Béla) jó értelemben vett makacssá­gának köszönhető. Az első szám megjelenésének második évfordulójához érkeztünk, s az egykor kételkedők előtt is vi­lágos már, hogy van olyan szellemi erő Szolnok megyében, amelyre tu­dományos folyóiratot lehet építeni. Erre az erőre támaszkodva a Jász­kunság még jónéhány évfordulót ér majd meg. Solymár József Bégekben nem lesz hiány. A halat a halpaprikáshoz már biztosították. Az erdésznapot díjkiosztással te­szik még érd ekesebbé. Jutalmaz­zák a legjobb dolgozókat, díjat kap a győztes labdarúgócsapat, a röp- lapda- és asztalitenisz-csapat. A legjobb színjátszók 10 tánclemezt, a legjobb tánccsoport 6 táncszok­nyához elegendő anyagot kap. NAGYSZERŰ ELŐRELÁTÁS Gondolatok a rádióról 1832-ben A Brit Királyi Tudo­mányos Társaság tag­jai 1938-ban bontották fel azt az archívumban talált lepecsételt borí­tékot, amely M. Fara­day nagy angol fizikus levelét tartalmazta. Faradaynak az volt a végakarata, hogy ezt az írást csak száz év múl­va bontsák fel. Az an­gol fizikus 1832 már­cius 12-én irt levelében annak a meggyőződé­sének adott kifejezést, hogy az elektromos és a mágneses jelenségek továbbításában rendkí­vül nagy szerepet ját­szik a közbenső fizikai közeg. „A mágneses hatás terjedéséhez időre van szükség, vagyis az egyik mágnesről a má­sik, tőle távolabb lévő mágnesre, vagy vas­darabra a ható ok (bá­torkodom ezt mágne­sességnek nevezni) fo­kozatosan terjed el a mágneses testektől, s terjedéséhez meghatá­rozott időre van szük­ség, amely minden va­lószínűség szerint igen jelentéktelen. Feltételezem azt is, hogy a villamos induk­ció pontosan ugyan­ilyen módon terjed el. Hajlandó vagyok ar­ra feltevésre, hogy a mágneses pólusból származó mágneses erők terjedése hasonlít a felkavart vízfelület rezgéseire, vagy a le­vegőrészecskék hang­rezgéseire, vagyis al­kalmazni akarom ■— ahogy ez a hangra vo­natkozóan már megtör­tént — a rezgések el­méletét a mágneses je­lenségekre, s úgy hi­szem, hogy ez az elmé­let a fényjelenségek legvalószínűbb magya­rázata is” Két éve jelent meg a Jászkunság első száma Tudnivalók az Országos Mezőgazdasági Kiállítás látogatóinak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents