Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-04 / 206. szám

SZOLNOKI ^ NAPLÓ A városi tanácsülés határozatáról — nyilatkozik Pintér Dezső VB elnök — A múlt héten ülést tartott a városi tanács. Ezen az ülésen olyan határozatot fogadtak el, hogy a végrehajtó bizottság keresse meg azokat a minisztériumokat, ame­lyeknek szervei volt Iskola épü­leteket foglalnak el és kérje, hogy azokat adják vissza eredeti hivatásuknak. Megkértük Pintér Dezső élvtár­sat, a végrehajtó bizottság elnö­két, hogy erről a határozatról tá­jékoztassa a lakosságot. KÉRDÉS: melyek azok az épü- tek, amelyekre a határozat vonat­kozik? , VÁLASZ: A tanácsülés határo­zata értelmében iskola céljára visszakérjük a volt Tisza-parti is­kolát, amelyet jelenleg a Kohó- és Gépipari Minisztérium foglal él a gépipari technikum diákotthona céljára. A régi gimnázium épüle­tét a Költői Anna úton a MTH vette igénybe tanulóotthom számá­ra, ezt szintén visszakérjük isko­lának. A volt polgári fiúiskolá­ban a BM. Szolnok megyei Fő­osztálya költözött, erre az iskolá­ra igazán nagy szükség lenne a 'tanteremhiány enyhítése érdeké­ben. Reméljük, hogy az illetékes minisztériumok teljesítik a váro­si tanács kívánságát és más épüle­tekről gondoskodnak a maguk számára. KÉRDÉS: Vannak-e még olyan szervei; Szolnokon, amelyek ígére­tük ellenére lakást foglalnak el? VÁLASZ: Igen. Nem tudom megérteni miért kell a Dózsa sportkörnek két klubhelyiség is, egy a Tisza-hidnál, egy pedig a Ságvári Endre úton. Egyébként az egyesület egy évvel ezelőtt Ígére­tet tett arra, hogy a Ságvári End­re útit átadja lakás céljára, ezt az ígéretét nem váltotta be. Fél le­hetne tenni olyan kérdésit is, hogy miért kell az erdőgazdaságnak Szolnokon lennie, lakást elfoglal­nia irodahelyiségnek, amikor köz­tudomásúan az erdők elég mesz- sze vannak Szolnoktól. A Bőripa­ri KTSZ, a Ruházati KTSZ pél­dájára szintén építhetne a maga számára üzemet és ezzel lehetővé válna, hogy a Kossuth Lajos téri épületben el helyezzük a múze­umot és a megyei könyvtárat. Meg kellene oldani végre azt is, hogy a MÉH kiköltözzön a város bel­területéről, a tejüzem mellől, mert egyáltalában nem kívánatos, hogy egy ilyen élelmiszeripari üzem mellett hulladéktelep legyen. Vé­gül a honvédség létszámának csökkentésével felmerül a kérdés: vajon szükség van-e még az Arany János úti kommendansi hi­vatalra és talán helyes lenne ezt a hivatalt is átadni lakás céljára. A NAPLÓ levelesládájából (HéixtoeltünJk a „Pusztítva jött az áradat, Kivitte mind a gátakat. Zúdult a víz a vak földön át, A falvakon pusz­tulás járt.;.” Zeng a mohácsi épí­tők indulója, s a dal ritmusára fürgén mo­zognak iz ifjú napbar­nított karok. Röppen a tégla kézről kézre, s futnak a malterosok a súlyos láda terhétől görnyedve. Egyre magasabbra emelkednek a falak, tn&háesiziqetí. ogyre több ház áll az összeomlottak helyén. A mohácsi parasztok arcáról eltűnik a ke­serű bánat, szívesen fogadják a dolgos diá­kokat. Ég a munka a kezek alatt. A mesterek hi­hetetlenül nézik a lel­kes, szorgalmas brigá­dokat. Nagy Miklós kő­műves meg is jegyzi: „1928 óta dolgozom a szakmában, de ilyent még nem láttam. Úgy dolgoznak ezek, hogy öiúm velük építeni. építkezésen ,,. Nem tudom elképzelni, hogyan bírják az ira­mot. Ilyen embereket még nem láttam.” A legjobbak a IV/b. osztály diákjai voltak. Háromszor nyerték el a vándorzászlót és egyszer a parancsnok dicséretét. Ők nyerték a tábor legjobb bri­gádjának járó okleve­let. Hazajöttünk, most s tanulásban akarunk jó eredményeket elérni. PAPP MIKLÓS Szolnok Verseghy Gimnázium Sok bába Üzemünk, a Tiszamenti Vegyi­művek 6 kilométerre van Szolnok állomástól. A telepünkön lévő ipar­vágány közvetlenül a kiskunfélegy­házai vonalból ágazik ki Piroska megállóhelynél, mely területileg már a Szegedi MÁV Igazgatóság­hoz tartozik. Ezzel szemben a szol­noki állomás a Budapesti Igazga­tóság hatásköri területe és innen szolgálják ki telepünket, legközvet­lenebb kapcsolatunk van velük. Ebből az a fonák, helyzet adódik, hogy a kocsiigénylést és minden kérést a kecskeméti állomáson ke­resztül a Szegedi Igazgatóságnak kell benyújtani, ugyanakkor a va­gonokat a Budapesti (újabban deb­receni, szerk.) Igazgatósághoz tar­tozó szolnoki állomás adja s innen kell kémünk a meneteket is. Export- szállításaink is sok esetben szük­ségessé tesznek azonnali intézke­déseket. Ilyenkor aztán megy a te­lefon Szegedre, Kecskemétre, Bu­dapestre. Végső fokon azonban közt. , . mégis személyesen a szolnoki ál­lomáson kell tárgyalnunk az ügy érdembeli elintézése érdekében- Az itteni vasutas elv társak igen segítőkészek és ez csaknem min­den esetben sikerül is. Ezek sze­rint az lenne az egészséges ügy­menet, ha üzemünk tervezés és kocsiigénylés szempontjából is ah­hoz az állomáshoz tartozna, amely kiszolgálja. Ezt egyébként évek óta kérvényezzük is, pontosabban azóta, mióta Szegedhez tartozunk (ugyan­is kezdetben Szolnokhoz tartoz­tunk). Azonban hiába minden meg- okolás, kérelmünket elutasítják, mondván, hogy a Piroskai elágazás Szegedé, Szolnok pedig Budapesté. Ez így szent merev álláspont a MÁV részéről, számunkra érthe­tetlen s reméljük, hogy mégegyszer alaposan átgondolják és úgy dönte­nek, ahogy ésszerű. Mucsányi Kálmán, a Tiszamenti Vegyiművek párttitkára. Ha kevés gondoskodjanak róla, hogy több legyen Pénteken reggel feljött a szerkesz­tőségbe Polónyi János a Papírgyár dolgozója és felesége. Egy garaboly ruhát hoztak. Elmondták, hogy már harmadik napja járják a Patyolat Kossuth Lajos utcai fiókját, szeret­nék beadni a ruhát kilós mosásba. Nem sikerül. Az ok: nincsen háló, amelybe a ruhát bele lehessen tenni. Elmondták azt is, hogy nem ők az egyetlenek, akik napok óta hiába próbálkoznak azzal, hogy a ruháju­kat odaadják mosásba. Polónyiné is üzemi dolgozó. A Pa­tyolat azért van, hogy a nők számá­ra a házimunkát megkönnyítse. Nem lehet kifogás az, hogy nincs elég há­ló. Ha nincs, akkor csináltassanak. De megengedhetetlen, hogy dolgozó emberek napokig járjanak hiába. Sürgős intézkedést kérünk! A 60. csemege ,,Kiváló Bolt“ A szolnoki 60. sz. csemegébőlt a második negyedévben végzett jó munkájáért elnyerte a „Kiváló Bolt” címet. Az üzlet dolgozói kö­zül kilencen lettek kiváló dolgo­zók, tizenegyen, pedig élenjáró ke­reskedelmi dolgozó jelvényt kap­tak. Az üzlet dolgozóit dicséri, hogy a vevők köszönetét mondanak Ka- lászné, Kobeczné, Dudáné, Kram- mer Mária, Szabó István, Szabó Magda, Talmácsi Mihály, Kovács Ferenc és Fülek! jó munkájáért. A harmadik negyedévi terv si­keres teljesítése érdekéiben az üzlet dolgozói versenyre hívták a bajai és a szombathelyi csemege­üzleteket. N 4PI MŰSOR Vörös Csillag filmszínház: szep­tember 5-ig: „Egy szép lány férjet keres’* Olasz film. Tisza filmszín­ház: „Bíróság előltt’*. Francia film. Kert filmszínház: „Sötét csillag”; Német film. A NÁDTETŐ ÉS A GÓLYÁK — Xilne0látod, milyen nagy­szerű dolog nádtetős ház­ban lakni, télen meleg, nyáron hű­vös, a padlásán nem avasodik meg a sonka, a szalonna — így vigasz­taltak kedves ismerőseim, amikor ez év elején, a tél kellős közepén beköltözhettünk egy kis nádtetejű szoba-konyhás lakásba. — Fő, hogy nem kell külön élni a családtól — vigasztaltuk egymást a jeleségemmel, amikor a nagy be­tört ablakot, a hibogó padlót, a konyha talajából kinövő gyomokat megláttuk és nekiláttunk, hogy va­lamennyire otthonossá tegyük a la­kást. Az Ingatlankezelő Vállalat méltányolva keserveinket, a kony­ha korhadt deszkái helyére kocka­követ rakatott, a tűzveszélyes, sza­kadozott villanyzsinóiokat berg- man-csőbe tétették és megígérték, ha kiolvad a jégbeágyazott ablak — szerencsére csak a külső üvegek egyrésze hiányzik — az üvegezte- tést is elintézik. A sonkák padlásra való felvite­lét a jövő esztendőre halasztottuk, igy erre sem volt gond, vettünk egy lakatot, mivel j, zárak is rosz- szak voltak — egyszóval megkezd­tük a jobb életet a nádtető alatt. A tél hosszú volt és nehéz — de mégis legyőzte a tavasz kint is és bent is a mi szívünkben. Egyszóval — Nem szatíra — hurrázva köszöntöttük a fecskét a gólyát, a, melegebb napok hírnö­keit. Hanem előbb a szokásos esők jöttek. És ekkor ért bennünket a szokásos meglepetés, beázott a so­kat dicsért nádtető s mire észre­vettük, a konyhai mennyezet is be­szakadt egy kis helyen. A szobába szerencsére csak becsurgott, illetve csepegett a víz s ez nem okozott nagyobb bajt. Fazék, lábas, mos­dótál fel a padlásra, esőfogónak ... Azóta is ott vannak készenlétben, nádtető ügyében pedig meg­tettem a szükséges lépéseket. — Egy héten belül ki lesz ja­vítva — nyugtattak meg az Ingat­lankezelő Vállalatnál május hónap közepén. Tetszett a magabiztos hang és kételkedni is elfelejtettem. Még a második héten sem voltam ideges, elvégre sok baj van a házakkal, be kell látni ezt is. Beláttam. Egy hó­nap elteltével tapintatosan jelez­tem, hogy ha lehet, kerítsék sorra a nádtetőt. Június, július — eltelt ez is. Csak kétszer sürgettem is­mét, a nyomaték kedvéért azonban egyszer írásban. — Aratni van a hozzáértő mes­terünk, augusztus 15-re jön vissza, addig legyen türelemmel, okvet­len ; ? ; Szegény nagyapám, ha élne, biz­tosan megcsinálná, morfondíroz­tam, ő értett az ilyesmihez, hiába, meg kell várni a mestert. Mert ugye, ha cserepes lenne, nem volna semmi baj, de ez nád! Így jár az, akit megelőzött a modem tech­nika .; ä Majd elfelejtettem mondani: köz­ben az ablakok is kiolvadtak a jégtől, de az üvegezés úgylátszik, az újabb jégkorszakra halasztódott, e maradjunk csak a nádnál. Azt mondják, hogy a mester visszajött, hanem baj van, nincs kivel üzenni érte — ugyanis Szan- daszöllősre való. És most már el­jött szeptember, a gólyák is készü­lődnek lassan... Jobb hijján ve­lük üzenek — ha már az illetéke­sek ezt nem tudják megtenni: — kedves mester, jöjjön mielőbb, még az esős évszak beköszöntése előtt! Ezek után most már csak egy ag­gályom van: vajon a javításhoz szükséges két-három kéve nád ki- termeltetésére történt-e már intéz­kedés, vagy csak a jövő tervévben lehetséges a „beütemezése”. Mert akkor inkább a gólyákkal tartok. F. TÓTH PÁL Szolnok, Hunyadi u, 30. MEGKEZDŐDÖTT A TANÉV A „Szegény sor — úri sor“ folytatása \az asszony' szinte hisztériásán sír, az ember csendesen áll mellette, már vigasztalni sem próbálja^ — Adjanak nekünk egy olyan írást, hogy az újságíró nem tőlünk kapta az adatokat. Ezért jöttünk a szerkesztőségbe — zokogja az asz- szomy; — Milyen cikket? — „Űri sor — szegény sor’* — címűt mondja az ember. — írást, hogy nem maguk be­széltek az újságíróval? Miért van erre szükség? — Hogy elhigyjék ártatlanság- gunkat. Jaj — törli az asszony a szemét — rosszabbak vagyunk az utolsó csavargónál. Én addig nem megyek el innét, míg meg nem kapom az írásit. A férfit faggatjuk, honnan van­nak, mi a baj? Bemutatkozik; — Bagi István, az Alcsiszigeti Állami Gazdaság raktárosa vagyok. Az igazgató elvtárs ránk gyanak­szik, hogy mi adtuk az adatokat a „Szegény sor — úri sor” című cikkhez és azóta nincsen maradá­sunk. Aztán elmondja: az elmúlt hét elején moziban voltak a feleségé­vel. A véletlen úgy hozta, hogy egymás mellé kerültek Tölgyesi igazgatóval és annak feleségével. Az asszony nem fogadta a köszöné­süket, erre Bagi megkérdezte az igazgatótól: — Miért haragszik a feleséiged? — Kérdezd meg tőle — szólt a kurta, mérges válasz. I másnap | kitudódott. Tölgyesiné rátámadt Baginéra, hogy „ő hívta ki a Néplap munkatársát, ő adta az adatokat a cikkhez.” Hogy hon- nét vette ezt az igazgató felesége? Egy névtelen levél állítja, amelyet Törökszentmiklósról kapott; — Tölgyesiné fenyegetőzött: — Tönkre akarjátok tenni az uramat, de megjárjátok. Hat hó­napi börtön jár ezért a cikkért. Az ügy nem maradt annyiban. Csütörtökön az igazgató hivatta Baginét. Két férfi társaságában fo­gadta, akik az asszonyt beinvitál­ták az egyik irodahelyiségbe. Nem igazolták magukat, nem mondták meg, hogy kicsodák. A megrémült asszonyt faggatni kezdték: milyen ember az igazgató, mit tud róla. Baginé csupa jót mondott. Amikor vége volt a — nem tudjuk minek nevezzük — beszélgetésnek vagy kihallgatásnak, Baginéval egy nyi­latkozatot írattak alá, hogy mind­arról, amiről beszélték, nem szói senkinek egy szót sem.; Mikor a két férfi elment. Baginé kétségbeesetten kezdett érdeklődni: ki volt a két férfi? A gazdaság dol­gozói közül többen azt állították, hogy a rendőrség emberei; 1 az eset ota| 32 állalmi gazdaság­ban dolgozók nem mernek beszélni Bagiékkal, az „úri sori’ lakói meg­szakítottak velük minden érintke­zést. Az állami gazdaság dolgozói közül vagy tízen kérdőíveket kap­tak. Lehet, hogy ezeknek a kérdő­íveknek nincs különösebb jelentő­ségük, de most az emberek arról beszélnek, hogy ez is összefüggés­ben áll a cikke] és akire rábizo­nyítják, hogy az újságírónak ada­tokat szolgáltatott, azt elbocsátják. A Bagi házaspár egy hót óta egyebet sem tesz, mint vissza sze­retné nyerni az igazgató kegyeit; Megdöbbentő, hogy ez az ember, aki 1952 óta dolgozik az állami gazdaságban, mennyire fél és resz­ket az állásáért. Az asszony meg egyre azt hajtogatja: — Jaj, én nem megyek oda visz- sza, nem bírom ki. Bagi pénteken odament az igaz­gatóhoz, tisztázni szerette volna magát; — Hagyjál a fenébe, dolgom van — és ő hagyta a faképnél Bagit. Tehát a szerkesztőség igazolá­sára azért lett volna szükség, hogy bizonyítsák az igazgató és az igaz- gatóné előtt, hogy semmi közük a ciltkhez, ők ártatlanok abban, hogy az „Űri sor — szegény sor*’ című írás a lapban napvilágot látott; | BAGiBK kívánságát| ezennel nyilvánosan teljesítjük. Az újságíró nem beszélt velük, adatot a cikk­hez nem szolgáltattak. Tölgyesi igazgató rossz helyen kereskedik, amikor ezt a két embert meghur­colja. Arra kérjük az illetékeseket, most már csakugyan vizsgálják meg az „Űri sor — szegény sori’ cikkünk állításait, következményei­vel együtt! TÓTH KORNÉL Új hatáskör A szolnoki tanács igazgatási osz­tálya augusztusiban megkezdte a kisebb tulajdonelleni lopások tár­gyalását. Egy hónap alatt négy ilyen 200 forinton aluli lopási ügy tárgyalására került sor. Mind a négy esetben a károsult és a vád­lott egyaránt meg volt elégedve a döntéssel, a járásbírósághoz eddig senki sem fellebbezett. A tanács a kisebb magántulajdon-elleni vét­ségügyeket is gyorsan és eredmé­nyesen intézi. Készül Szolnok város térképe Szolnokot az 1800-as évek végén térképezték fel utoljára. Azóta a városról csak egy térképünk ké­szült, 1947-ben. Kilenc év alatt olyan sokat fejlődött Szolnok, hogy még tájékozódásra sem min­denütt jó. A további városrendezéshez, a közművesítéshez, az ipartelepek fejlesztéséhez most fontos alaptér­képet készítenek. Az új térképen már négyzetméter és hektár mér­tékegységgel dolgoznak. A nagy munkát három mérnök, öt technikus és kb. 20 kisegítő munkás végzi. Nemcsak a lakott területe­ket mérik fel, hanem azokat a ha­tárrészeket is, amelyek városfej­lesztés szempontjából számításba jöhetnek. A térképezés négy-öt évig tart. Jelenleg hasonló munka folyik még Budapesten, Miskolcon, Győr­ben, Salgótarjánban és Sztálinvá- rosban is.

Next

/
Thumbnails
Contents