Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-01 / 204. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. szeptember 1: Kezdjék ők is elölről? A tiszabői Petőfi Tsz hosszú időn keresztül nem hogy vonzotta volna, hanem rossz gazdálkodásával inkább elriasztotta az egyéni gazdákat a szövetkezéstől. Az utóbbi két évben azonban talpra állt, s ma már a törökszentmiklósi járás legjobb szövetkezteként tartják számon. Meg is van ennek az alapja. Egyedül az állattenyésztésből 360 ezer forint bevétele lesz a tsz-nek az idén. 55 hízót adtak már el szerződéses alapon a beadáson felül, öt vénét pedig még ebben az évben eladnak. Januárra ismét meghízik 25 sertés, így az év elejéin is tudnak majd munkaegység előleget biztosítani. Márciusra meg melegházból, baromfiból, tehén- és juh- tejböl kerülközik pénz. Nem jön az majd akikor sem rosszul, mégha tele is lesz a kamra. Márpedig tele lesz az idén, jobban, mint gondolták. Munkaegységenként 32 forint jövedelmet terveztek, s ezt nem csak hogy elérik, hanem jóval túlszárnyalják. Meglehet, hogy egy-egy munkaegység értéke eléri a 45 — 50 forintot is, — ahogy Kiss elvtárs, a szövetkezet elnöke számolja. Mire alapozza számvetését? — A következő példára hivatkozik: „Rizsből 14 mázsás átlagtermésre számítottunk s 20 mázsán felül terem. A lentermelésért a tervezett 60 ezer forint helyett 170 ezret kaptunk. Ezekhez hasonlóan minden terményféleségünk jobban fizet, mint gondoltuk, megvan az okunk az örömre.*’ Kukoricabeadásuknak is hízókkal tesznek eleget, így marad megfelelő eleség jövőre a már meglévő 200 hízónakvalónák. Egyéb példákkal is lehetne még bizonygatni, hogy rendbejött, s okosan gazdálkodik a szövetkezet, minden munkaszerető ember megtalálja ott számítását; • Ezek után azt gondolhatnánk, hogy többen kérik felvételüket a 1sz-be. Az igaz, hogy sokan érdeklődnek a szövetkezet iránt, beszélgetésbe elegyednek a tsz tagokkal, s megpendítik, hogy jobb volna már nekik is összefogni, — felvételre jelentkező még sincs a tsz- ben. önkéntelenül felvetődik a kérdés: ha az egyéniek jórészében kezd megérni a szövetkezés gondolata, akkor miért nem realizálódik ez a járás legjobb termelő- szövetkezete taglétszámának növekedésében? Nem ismerik talán az egyéniek a tsz szép eredményét? — Váló igaz, hogy erre vajmi kevés gondot fordít a szövetkezet párt- szervezete. A fő ok azonban nem ez. A tagok ugyanis — ha másért nem, hát dicsekvéből — csak beszélnek életükről, munkájuk, jövedelmük alakulásáról. Az a baj azonban, hogy azt is hangoztatják: „Aki addig nem állt közénk, míg bajban voltunk, ne jöjjön a készre sem. Ha tsz-ben akarnak dolgozni, alakítsanak maguknak új csoportot.” Ezek után hiába mondja a tsz- einök, s még esetleg két-három vezető, hogy „minden becsületes, földszarető ember előtt nyitva áll a szövetkezet kapuja’* — nehezen fordulnak be azon az egyéniek. Magától érthető, hogy ezen a helyzeten változtatni kell. Nem arról van szó, hogy minden szövetkezésre hajló ember a Petőfi Tsz-ben tömörüljön. Az azonban köztudomású, hogy minden új csoport átesik a kezdeti nehézségeken, szervezési, istállóépítési és egyéb problémákkal kell megküzdenie. A Petőfi Tsz viszont már megerősödött, s annyi épülete van, hogy ha iőldferiilele megkétszereződne, akkor sem volnának különösebb építkezési problémái A taglétszám növekedése, a földterület gyarapodása haszonnal járna a mostani tagoknak is, mivel nagyobb területen jobbak a gazdálkodás lehetőségei. Ezen túlmenően azonban becsületbeli kötelességük segíteni a szövetkezeti útra térők első lépéseit. Az ő útjukat is egyengették a párt- és állami szervek,— nem szabad ezt elfelejteniük. Most. hogy révbe jutottak, nem lehetnek közömbösek azdk iránt, akik most kezdenek foglalkozni a szövetkezés gondolatával Elsősorban a szövetkezet párttagjainak kellene ezt felismerni, s küzdeni az új tagok felvételéért. A pártszervezet azonban nem áll hivatása magaslatán a Petőfi Tsz- ben. Nem tölti be azt a szerepet, amire hivatott. Nem kétséges, hogy ennek oka elsősorban a vezetésben van. Szabados János elvtárs, a pártszervezet titkára — mint a gépá’lomás kihelyezett agronómusa dolgozik a tsz-ben — nem tudja kellően összefogni a párttagokat, irányítani a politikai munkát. Ez részben abból adódik, hogy rengeteg az elfoglaltsága, s kevés a tapasztalata a pártmunkában, másrészt igen kevés segítséget kap a felsőbb pártszervektől. A járási pártbizottságon ugyanis azt tartják, — legalább is a tények erre mutatnak — hogy a tiszabői Petőfiben rendesen megy a munka, minek járjunk oda sűrűn? így aztán a JB. tagjai ritka vendégek a Petőfiben. A JB-nek is változtatni kellene ezen a módszeren. Sokszor hangoztatjuk, — és hangoztatják a törökmi klósi járás vezetői is — hogy ki kell használnunk a fejlesztésre a szövetkezetek megszilárdítása adta lehetőséget. S hol van ilyen lehetőség, ha nem a járás legjobb szövetkezetében ? SIMON BÉLA A HÉT KÖNYVEI SZIKRA KÖNYVKIADÓ. Az Indiai Kommunista Párt 4. kongresszusának határozata a jelenlegi helyzetről. (1956 április) 59 old. (Nemzetközi munkásmozgalom) Ara: 2.80 Ft. Lenin V. 1. Műveinek 34. köt. 1895 november — 1911 november. X., 510 old. Ara: 18 Ft. A kötet Leninnek 1895 novemberétől 1911 novemberéig különböző személyekhez és szervezetekhez írt leveleit tartalmazza. A dokumentumok visszatükrözik azt az óriási, szerteágazó tevékenységet, melyet Lenin az újtípusú párt, a Bolsevik Párt megteremtése érdekében végzett. AKADÉMIAI KIADÓ. Györkös Alajos: Latin—magyar szótár. Munkatárs: Szily Ernő. Vili., 624 old. Ára: 50 Ft. IFJÜSÁGI KÖNYVKIADÓ. Mark Twain: Tom Sawyer, mint detektív. — Tom Sawyer léghajón. Két kisregény. 263 old. (Ifjúsági kiskönyvtár, 15.) Ára: 4 Ft. Mérői Tibor—Gönczi Tibor: A teknőc hajók. Történet képekben. Szöveg: Mérai Tibor. Rajz: Gönczi Tibor. 15 öld. (Szivárvány kiskönyvtár 9.) Ára: 1.20 Ft. KÉPZŐMŰVÉSZETI ALAP. Egry Margit—Wellisch Judit: Az Országház. A fényképfelvételeket Czeizing Lajos készítette. 70. old. (Műemlékeink). Ára: 6 Ft. MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ. Komány György: Szegény ördög. Regény. 245 old. Ara: 19 Ft. A két világháború között játszódó regénynek városszélt, különös csavargó a hőse. Nusic: Jókedvemben írtam. (Humoros önéletrajz). 328 öld. (Vidám könyvek, 1956. 6.) Ára: 4 Ft. A kiváló szerb író kacagtató könyve. MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ. Szabó Sándor: Spárgatermesztés. 67 öld. Ára: 6 Ft. Főleg a kisüzemi termesztés leghasznosabb módszereivel, a talajelőkészítéssel, trágyázással, ápolással és a spárga szedésével foglalkozik. Számos sikerült illusztráció egészíti ki a munkát. TANKÖNYVKIADÓ. A késő középkor. Történelmi olvasókönyv. Szerk. Szkazin. 441 old. (Szocialista nevelés könyvtára, 123.) Ara: 34 Ft. A szuezi kérdésről A est félé robog a vonat. A forróság akkora, hogy elhervad tőle mindenki. A kalauz a sapkájával legyezi magát. Az utasok lihegnek. A sarokban egy pályás aléttan liheg az anyja karján. Senki sem beszél. Minden szem a száradó kukoricatáblákat lesi. A végtelen magasságból pedig vörös fénnyel zúdul lefelé a forró arany. Tápiószele előtt, nyílt pályán, hirtelen megáll a vonat. Kinézek az ablakon. Mi a baj? Semmi. Csak megálltunk. Nem engednek be az állomásra. Ahogy nézek kifelé, a kublkból valaki harsogva rám kiált. — Tanár elvtárs! A töltés túlsó oldalán fiolái mérnök áll rövid nadrágban. Előtte a háromlábú messzelátó. Kezében kis könyv, ceruza. Nem messzire tőle mezítlábas gyerek cipeli a hosszú mérőlécet. De már oda is támasztja a táviróoszlophoz. És nyargal keresztül a kubikon, mint a nyúl. — Tanár elvtárs! Most ismerem meg a barnára sült, rövidgatyás gyereket. Balázs Pista, az iskolából. Négyes tanuló, irgalmatlan eleven, mint az örökké nyargaló, rugdalózó csikó. Kimegyek a lépcsőre. A gyerek végtelen örömmel, csillogó szemmel rázza a kezem. És újra ordít. — Itt van Boros is, — hadonász a karjával a mérnök felé és úgy harsog, mint a trombita. — Gyere ide. Boros! A mérnök mellől másik mezítlábas, rövidgatyás gyerek emelkedik fel a fűből. Boros Józska, a Balázs osztálytársa. Nyargal, ahogy csak bír. Amikor odaér hozzánk, kacag, táncol, beszél egyszerre. De csak annyit tud mondani: — Tanár elvtárs! Tanár elvtárs! Most már hárman rázzuk tiszta és őszinte örömmel egymás kezét. Aztán, mikor szóhoz jutok, azt kérdezem: — Hát ti hogy kerültök ide? Iskolások Irta: Gyomai György — Mérjük a vasutat. Én hordom azt a hosszú mérőlécet, ö meg a ládát, meg az állványt, — magyarázzák egyszerre lelkendezve. — Reggel vonattal járunk ki. Este is azzal megyünk haza! — Mennyit kerestek? — Harminc forintot kapunk egy napra, — vágják ki olyan diadalmasan, mintha legalábbis harmincezer forintot kapnának naponta. És várják a hatást. Mit szólok ugyan? Rövid számadást csinálok magamban. A napi harminc forint vagy ezerötszáz forintot jelent két hónap alatt. Az ezerötszáz forintból pedig új ruha, új cipő, sapka, harisnya lesz szeptemberben. A két gyerek büszke öntudattal, szívüket csordultig töltő megelégedéssel fog belépni az új ruházatban a tanterembe. Büszkék lesznek és boldogok, mert annak a ruhának, cipőnek az árát a két kezükkel keresték. Nem kellett hozzá az édesapa fizetéséből egry fillér sem. Maguk izzadtak érte a vasúti töltés mellett, a nyár aranyzuhatagá- ban. Az én időmben boldogok vol- tunk, ha ebédhordással öt keserves krajcárt kereshettünk naponta. Ennyit fizettek akkor, ha ételhordóban, vagy szalvétába kötött lábasokban kivittük az ebédet a műhelybe, a mai Járműjavítóba. Mert akkor munka nem volt még a felnőtteknek sem. Ott köpködtek a munkanélküliek a városháza előtt, a bejárattal szemben lévő, öreg ártézikút körül. Várták a jószerencsét, hátha elcsíphetnek valahol valami kis munkát. A mai iskolások pedig játszva megkeresik a szünidőben az évi legfőbb ruházatot. — Hát ez igazán szép kereset, — mondom, amikor egy pillanatnyi csend támad. — Édesanyánk gyűjti. Nála van az eddigi pénz mind. Ha aztán befejezzük a munkát, megyünk vásárolni! — folytatják tovább a sort sebesen. Az ablakokból az utasok figyelmesen nézik a két gyereket. Némelyek csodálkoznak. A múltban az iskolás úgy eliszkolt a tanárja elől, ha valahol meglátta, mintha hétfejű sárkánnyal találkozott volna össze. Ezek meg úgy társalognák, nem rohannák el előle, hanem örülnek neki, Pedig csak egy hónapja lehet, hogy nem látták egymást, A jelző szabad utat mutat. A kalauz fütyül. — Hát nagyon megörültünk, amikor megláttuk, — mondják a gyerekek a kezemet rázva, búcsúz- kodva. — Én is örülök, hogy találkoztunk, — simogatom meg a két kisdiákot. — De azt képzeljétek el, akkor hogy megörültünk volna egymásnak, ha valahol Afrikában találkoztunk volna össze. — Ott még körül is csókolgattuk volna egymást, — kacagnak boldogan a gyerekek és két kézzel integetnek a lassan elinduló vonat után. — Ki volt az? — hallom a távolból a mérnök hangját. — Az osztályfőnökünk, — mondják a gyerekek és visszamennek a helyükre, folytatni a munkát. A vonat robog tovább az éktelen forróságban. Nekem pedig az jár az eszemben, hogy ezek az iskolások megérezték a munka ízét. Már tudják, hogy a munka boldogságot, szépséget, életet jelent. De tudják a többiek is, az ezrek és tízezrek, akik a rizsföldeken, állami gazdaságokban és a legkülönbözőbb helyeken dolgozlak becsületesen, egész nyáron át. Kairó (MTI). Az AFP jelentése szerint Nasszer elnök csütörtök este magához kérette Byroadot, az Egyesült Államok kairói nagykövetét, hogy kifejtse előtte véleményét Eisenhower elnöknek a szuezi válságról tett nyilatkozatáról. A félhivatalos középkeleti hírügynökség Nasszer elnök közlését az alábbiak szerint ismerteti: „Az egyiptomi kormány sajnálja E'semhower kijelentését, amelyben azt állította, hogy Szuezi-csatoma az 1888-as egyezmény értelmében nemzetközi víziót. Valójában az egyezményt az aláíró államok kötötték, kifejezetten abból a célból, hogy biztositsák a hajózás szabadságát a Szeuzi-csatornán. Az egyezmény bevezetője leszögezte, a célkitűzés az, hogy minden államnak biztosítsák a csatorna szabad használatát annak az egyiptomi rendeletnek az értelmében, amelyben hangsúlyozottan leszögezik, hogy a csatorna-társaság egyiptomi társa* ság, amely alá van vetve az ország törvényeinek és szokásainak’'; Az egyezmény azt is megszabta, hogy az előirányzott rendelkezések életben maradnak, a koncesszió megszűnése után is, s ha e koncesszió lejár, az egyiptomi kormány biztosítja a csatorna igazgatását. A szuezi övezet kiürítésére vonatkozó 1954-es angol—egyiptomi egyezmény 8. cikkelye az alábbi záradékot tartalmazza: „A két szerződő fél elismeri, hogy a Szuezi-csatoma, amely Egyiptom integráns része, gazdaságilag, kereskedelmileg és stratégiailag nemzetközi fontosságú víziút és kifejezik azt az eltökélt elhatározásukat, hogy a konstantinápolyi egyezményt, amely a hajózás szabadságát garantálja a csatornán, tiszteletben tartják”. Egyiptom már újból leszögezte, hogy tiszteletben tartja az 1888-as egyezményt és megtartja szavát. Vorosilov fogadta a ceyloni hormányküldSttséget Moszkva (TASZSZ). K. J, Vo- rosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken a Kremlben fogadta a Moszkvában tartózkodó ceyloni kormány- küldöttséget. (MTI) Adenauer polgárháborúról beszél Berlin (MTI). A kölni katolikus nap megnyitását Adenauer kancellár arra használta fel, hogy ismét német polgárháború megindítására uszítson. Adenauer felkereste azokat a helyeket, ahol a Német Demokratikus Köztársaságból érkezet katolikus hivők tartózkodtak és kijelentette előttük: Tartsatok ki! Mi felszabadítunk titeket! Nem feledkezünk meg a Csehszlovákiában és Lengyelországban élő testvéreinkről sem! Adenauer kijelentéseit a résztvevők felháborodással fogadták. Tájékoztató a Szolnok megyében fellépett sertéspestisről Szolnok megye néhány községében sertéspestis lépett fel. A betegség jelenlegi állásáról és az ellene való védekezésről dr. Nagy Dezső elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának megyei főállatorvosa a következő felvilágosítást adta. — Július végén és augusztus elején Karcagon, valamint Kisújszálláson több helyen valóban észleltünk sertéspestises megbetegedést. A betegséget a környező megyékből, elsősorban Hajdú és Békés megye területéről hurcolták be. Nagyobb arányú elterjedése a betegség késői bejelentésével, az élénk állatforgalommal, a kóbor cigányok tevékenységével és az időjárási viszonyokkal áll szoros összefüggésben. Történt-e megfelelő intézkedés a védekezésre? — A védekezés az említett városokban minden rendelkezésre álló eszközzel folyamatban van. Odarendeltünk 24 állatorvost, ök végzik a szükséges védőoltásokat, fertőtlenítéseket stb. Hogy a betegség továbbterjedését, véglegesein meggátoljuk, szükségünk van a párt, a tanács és a társadalmi szervek, a mezőgazdasági dolgozók, állattenyésztők még nagyobb támogatására. Mit kell tudni a sertéspestisről a megfelelő védekezés érdekében? — A betegség kórokozója a beteg állat ürülékével, vizeletével a fertőzött helyen megforduló személyek útján, vagy pedig az állatok és a fertőzött tárgyak elvitelével. gyorsan terjed. A legtöbb ragály-1 anyag a beteg, vagy esetleg csali betegségre gyanús sertések levágásakor szóródik szét. Ilyenkor nyílik alkalom arra is, hogy a kutyák, vagy egyéb állatodé a beteg sertésből származó sziervek elhurcolásával terjesszék a kórokozókatA dolgozók hogyan segíthetik legjobban az állatorvosok munkáját? —■ A védekezési rendszabályok megtartásával és megtartatásával. Sertéspestissel fertőzött környékről, vagy annak közeléből sertést ne vásároljon senki, kerüljük ilyen helyekről a takarmány, az alomszalma és az etetővályú beszerzését is. Bárhol vásárolunk sertést, saját jószágainktól különítsük el és esetleges megbetegedését azonnal jelentsük az állatorvosnak. Vágóhídi hulladékot, konyhahulladé- kot etetésre csak felfőzés után használjunk. Ne vásároljunk gyanús eredetű húst. A hús mosóvizét és a csomagolásira használt papírt forralás, illetve elégetés után földeljük el. A sertésólakat és a környékét gyakran tisztogassuk, utána frissen oltott mésszel, ennek hiányában 3 százalékos klórmész- szel, vagy fahamuval fertőtlenítsük. Udvarainkban ne engedjünk idegen, kóbor személyeket, házaló vándoriparosokat, főképpen vándorcigányokat. — Tartózkodjunk olyan szomszédok látogatásától, ahol beteg sertés van. A fenti rendszabályok következetes megtartása az állatorvosok által végzett oltásokkal együtt biztosítani fogja a sertéspestis elleni eredményes védekezést. BELFÖLDI U1REK — A MÜNÖSZER Vállalat és a t'üldművcsszövetkezetek a különböző fajtájú műtrágyák elterjesztésére több éve ingyenes műtrágyákat adnak ki kísérletezés céljaira. A kísérletező gazdának a megállapodás érteimében az előírások szerint kell alkalmazni a műtrágyát és feljegyzéseket kell készítenie a növények fejlődéséről, a termésátlagok alakulásáról. Az elmúlt félévben a földművesszövetkezetek 1100, a MÜNÖSZER Vállalat pedig 300 ilyen kísérletet végeztetett az egyéni parasztokkal és termelőszövetkezetekkel. A kísérletek beváltak és egyes helyeken kiváló eredményeket hoztak. A kisvárdai járásban káli műtrágyákkal végeztek burgonyatermesztési kísérleteket, s ennek eredményeként az eddig nem kedveit káli műtrágyát felvásárolták a környéken az egyéni gazdák és termelőszövetkezetek. A második félévben az őszi vetéseknél ismét megkezdik a műtrágyajuttatási akciót. Mintegy 550 ezer forint értékű műtrágyát osztanak szét kísérletekre, s ezzel együtt az idén összesen 800 ezer forint értékben kapnak ingyen műtrágyát a dolgozó parasztok. A jövő évben megkezdik a növényvédelmi kísérleteket is, s hasonló feltételek mellett növényvédőszerekkel is ellátják a dolgozó parasztokat. — A Magyar Tudományos Akadémia megindította Mikszáth Kálmán összes műveinek kritikai kiadását, amelyben megjelenteti a nagy magyar író levelezését is. A kiadvány teljességéhez szükséges, hogy a magánkézben levő levelek szövege is bekerüljön a kiadásba. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára és irodalomtörténeti intézete ezért felkér mindenkit, akinek Mikszáth Kálmán által, vagy Mikszáth Kálmánhoz írott levél van a birtokában, közölje az akadémia könyvtárának kézirattárával (Budapest, V. Akadémia u. 2.). A könyvtár az anyagot a tulajdont® kívánsága szerint letétként átveszi, vagy megvásárolja, vagy — ha a tulajdonos a levelet nem kívánja felajánlani a könyvtárnak — leíényképezteti, illetne lemásoltatja (MTI) f
