Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-01 / 204. szám
VILÁG PROLETÁ.RJ AI EGYESÜLJETEKI vm. évfolyam, 204. szám, 1956. szeptember 1. szombat SZOLNOK MEGYEI MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Kezdték ők is elölről? (2. o) Iskolátok (2. o) Határ tárás (3. o ) Sport — Rádióműsor (4 o ) A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HÍREK AZ ORSZÁGBÓL Hasznos megbeszélések Lublin és Debrecen tanacsanak vezetői között Mintegy tíz napig Debrecenben tartózkodott Lublin város néptanácsának küldöttsége Jan Ujma vb elnök vezetésével, A lengyel város néptanácsi küldöttsége tapasztalatokat szerzett a debreceni városi tanács osztályain, meglátogatta a tanácsi kezelésben lévő intézményeket, vállalatokat s megtekintették a Hortöbágyot is. Debrecen Város Tanácsa végrehajtó bizottságának elnökével, elnökhelyetteseivel és tanácsi osztályvezetőkkel is megbeszélést folytattak a lubli- niak. Kifejtették előttük: városrendezési és városgazdálkodási szempontból sok értékes tapasztalatot szereztek. Elkérték a debreceniek- ’től a Szabadság-úti fürdő és nagyerdei szabadtéri színpad dokumentációs terveit, mert a fürdőt és a szabadtéri színpadot a debreceni tervek alapján akarják megépíteni Lublinban. Megnyerte tetszésüket Debrecenben az is, hogy milyen sok virág van a város utcáin, terein s milyen rendezettek a parkok. A tapasztalatok szerzését biztosítja Debrecen, mert tavasszal egy kertészt küld ki Lublinba, hogy ott segítséget nyújtson a parkosításban. Ugyanakkor Debrecen virágokat küld Lublinba, mégpedig olyanokat, amelyek az ottani klímának a legjobban megfelelnek, A lublini küldöttség kifogásolta, hogy nincs Debrecenben szökőkút. A tanács vezetői az elhangzott javaslat után elhatározták, hogy jövőre a csónakázó-tó előtti parkban szökőkútat létesítenek s neves képzőművészt kérnek fel a szökőkút terveinek , elkészítésére. A két város vezetői abban is megegyeztek, hogy 1957-ben építész- és Város- rendezéssel foglalkozó mérnököket cserélnek egy-egy hónapos időtartamra, Lublin város tanácsi küldöttsége szerdán utazott vissza a Lengyel Népköztársaságba. Szeptember 2-án nyílik a IL Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás A Herman Ottó Múzeum összes emeleti termeiben nagy a sürgésforgás. Már félig-meddig elrendezték a II. Miskolci Országos Képző- művészeti Kiállítás gazdag anyagát. A napokban érkezett le a budapesti és más vidéki városok művészei által beküldött, Budapesten zsűrizett anyag. Domanovszky, Bencze, Szőnyi, Márffy, Dómján, Bemáth Konecsni, Burghardt, Csók, Czóbel és más ismert művészek alkotásai sorakoznak fel a falakon a borsodi művészek legjobb alkotásaival együtt. A kiállított művek sokaságában az idén már változatosabb a témakör, tágabb teret kap a művészek egyéni stílusa, mondanivalója, összesen csaknem 200 festmény, rajz, karc és szobor — körülbelül fele részben borsodi művészek műve — kerül a szeptember 2-án megnyíló tárlat közönsége elé. A kiállítás megnyitása ünnepi eseménye lesz nemcsak Borsod megye, hanem az egész ország képzőművészeti életének is A megnyitón a központi képzőművészeti szervek, a Népművelési Minisztérium képviselői és a résztvevő fővárosi művészek javarésze is megjelenik. Homorúd újjáépítésének irányítását a DISZ-fiatalok vették át A Megyei Helyreállítási Bizottság Palkó Sándor elvtárs elnökletével ülést tartott Mohácson. Itt Hesz Károly elvtárs,, a mohácsszigeti DISZ-tábor parancsnoka az árvízsújtotta területeken dolgozó fiatalok lelkes felajánlását tolmácsolta- Bejelentette, hogy Homorúd újjáépítési munkálatainak irányítását a DISZ-fiatalok veszik át. November 1-ig összesen 20 ház alapját rakják le, 22 házat fal- egyenbe hoznak, gondoskodnak 25 ház helyreállításáról és 27 ház bevakolásáról. Felajánlásuk eredményeként az építkezés üteme a jelenleginek a háromszorosa lesz. Homorúdon 450—480 DISZ-fiatal dolgozik segédmunkásként az építkezéseknél. Időt és anyagot takarítanak meg azzal, hogy az eddigi építkezésektől eltérően, bevezetik az ntcasoronkinti építkezést, és egyszerre négy utca építését kezdik meg. A Megyei Helyreállítási Bizottság nevében Palkó Sándor elvtárs, a homorudi tanács nevében pedig Varga Mihály tanácselnök mondott köszönetét a DISZ- fiataloknak nagyszerű munkafelajánlásukért. Az ülésen Keresztfalvi Artur főmérnök és Palkó Sándor elvtárs ismertették az árvízsújtotta területek újjáépítési eredményeit. — Eszerint: Űjmohácson 42, Sárháton 4, Homorúdon 44, Dunafalván 94, Dunaszekcsőn pedig 90 házat cpíKülföldre is lehet rádióüzenetet küldeni as Orsxágos Mezőgazda- sági Kiállításról Az Országos Mezőgazdasági Kiállításról az idén is lehet rádióüzeneteket küldeni az ország bármely részébe. Egy üzenetközvetítés díja 30 forint. Üj dolog lesz az idei kiállításon, hogy külföldi országokba is lehet rádión üzenni. A Magyar Rádió családi jellegű üzeneteket közvetít Ausztria, Olaszország, Svájc, Franciaország Belgium, Hollandia, Anglia, Svédország, Norvégia, Dénia felé, valamint az amerikai kontinensen élő magyarokhoz szóló műsor keretében az egész amerikai kontinensre, továbbá Izraelbe és Ausztráliába; tettek fel, illetve állítottak helyre. Ezekbe a házakba a lakók már beköltöztek, Uszoda épül a cukorgyár! gazdaság dolgozóinak A Szolnoki Cukorgyár piroska- majori célgzdaságáriak dolgozói — műszak után — szívesen ülnek ki az ablak elé és elnézegetik a munkásszálló mellett készülő 10-szer 20 méteres pompás betonuszodát. Jövőre már úszóversenyt is akarnak benne rendezni, de ha hosszú meleg ősz lesz, talán még az idén. Az egyik legény, a legtürelmetlenebbek' közűi, a 20 éves Szabó Jóska lekiált az építőnek: — Szaki bácsi! De jó lett volna, ha már ebben a bolond melegben fürödhetnénk az uszodánkban. Kár, hogy nincs kész még. Persze, kész lehetett volna valóban, csakhogy nem volt elég szakmunkás. És a „sürgősségi sorrend" mégis csak úgy diktálta, hogy előbb a 100 személyes munkásszálló készüljön el, amire nem kevésbé türelmetlenül vártak a dolgozók. A szóbanforgó munkásszállóban, amelyet a legkorszerűbben szereltek fel, kilenc, 12 embert befogadó hálóterem, hideg-meleg folyóvíz, zuhanyozók, öltözők, konyhák és minden egyéb megtalálható, amire kulturember igényt tarthat. Az emeleten nők, a földszinten férfiak — mindkét esetben nőtlenek, vagy hajadonok vannak elhelyezve. Az építővállalat dolgozói 17 nappal határidő előtt adták át rendeltetésének a szállót, amelybe olyan boldogan hurcolkodtak be a fiatalok, mintha egész életükön át benne akarnának maradni s nem is jutna eszükbe sohasem a nősülés, se a férjhezmenés. A cukorgyár vezetősége azonban jobban ismeri az emberi természetet, s azokra is gondolt, akik már családosak, vagy ezután akarnak egybekelni. Számukra épült az úgynevezett hatlakásos sorház, melyben kétszobás, összkomfortos lakások vannak. Itt »v-négytagú Mrena-brigád végzett igazán szép munkát. Az új lakók szinte meg- illetődve vették át a kulcsokat s szemükkel nem győzték végigsimogatni az új falakat. Miközben elgyönyörködtünk a sok szép látnivalóban, ami köny- nyebé teszi az itt dolgozók életét — egyszeresük hangos nevetés hallatszik, mastmár az emeleti ablakokból, az évödő lányok között. — Szép kis építők magük, disznóvágás idejére készítik el az uszodát — mondja valamelyik incsel- kedően a kőműveseknek. A válasz késedelem nélkül érkezik az egyik embertől, aki éppen vakol odalent. — Szép kislány — ád egy csókot, ha az uszoda augusztusban kész lesz? — Még kettő is lesz —• ígérik mindjárt az emeletről. Az éppen ott időző építésvezető, Kokovai is beleszól az „alkudozásba", — Vigyázzon kislány, mert szaván fogjuk. S ezt már előttünk is megerősíti az építésvezető, aminek valószínű senki sem örül jobban, mint azok, akik hónapok óta közvetlen közelből figyelemmel kísérik az építők, munkáját. Olyan is volt a gazdaság dolgozói között, aki mindennap collstokkal mérte le, hogy az uszoda betonfala mennyit növekedett tegnap óta. Hát bizony, megváltozott a világ itt piroskamajorban is. A cukorbáró Hatvany-Deutschék nagyot néznének, ha látnák, mi lett az egykori zsellérföldön. —U— A Jármű javító az őszi forgalomban Nemcsak az őszi forgalom előkészületeinél, hanem az őszi forgalomban is derekasan helyt kell állni a szolnoki Járműjavító dolgozóinak. Most, hogy megkezdődött a nagy munka a forgalomnál, már csak a sérült, vagy a közép javítá- sos kocsikat adják át a Járműjavítónak. Minden hasznavehető vagonra szükség van, hogy eleget tudjanak tenni a megnövekedett szállítási feladatoknak. Ezért csak munkaigényes, nagy munkával járó kocsikat kap a műhely. Emellett az anyaghiány: a kerékpárok, különféle szögvasak hiánya is nehezíti a tervek teljesítését. De mindettől nem ijednek meg. Augusztus 28-ig mintegy 233 darab középjavításos kocsit adtak vissza a forgalomnak. A szolnoki Cukorgyár és más különböző üzemek termékeinek elszállítását biztosítják a tartálykocsik, melyek javítása most folyik. Különösen jó munkát végzett a kocsiosztályon, a futórészlegen Ba- zsó László alvázlakatos ifi-brigádja. De nem mehetünk el szótlanul a westinglakatosok mellett sem. Dicséretet érdemel a részleg vezetője, Lévai András, aki jó szervezéssel biztosítja a minőségi munkát is. — A munkamódszerátadásban Keszthelyi Aptal és Pálmai Dezső „idős” szakmunkások járnak az élen. 18 fialta! szakmunkást segítenek. CSEH ZOLTÁN, Járműjavító; A Tiszamenti Vegyiművek teljesítette augusztusi tervét A Tiszamenti Vegyiművek dolgozói annakidején csatlakoztak a versenyhez, melyet 100 éves fennállása alkalmából a szolnoki Járműjavító kezdeményezett.’ Többek között azt ígérték, hogy harmadik negyedéves tervüket már szeptember 26-ra befejezik s a hátralévő napokban terven félüli kénsavat adnak a népgazdaságnak. Pénteken reggel örömmel jelentették az üzemből, hogy a Vegyiművek reggel hat órára befejezte augusztusi tervét — így összesen két napos előnyt szerzett a negyedévben. Ezzel nagy lépésit tett előre vállalása teljesítésében; Hat megye mezőgazdasági szakemberei nek tanácskozása Szolnokon Hat szomszédos megye szakemberei tájértekezletet tartottak csütörtökön a megyei tanács nagytermében. A Földművelésügyi Minisztérium és a Szolnok megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgatósága hívta össze a tanácskozást, hogy a nagyjából egy tájegységhez tartozó, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú, Csongrád, Pest és Szolnok megye gabonatermelési kérdéseit megvitassák. A tanácskozáson résztvett és beszédet mondott Keserű János, az MDP Központi Vezetőség mezőgazdasági osztályának vezetőhelyettese, Soós Gábor földművelésügyi miniszter- helyettes. Megjelent az értekezleten Csáki István, a megyei pártbizottság titkára, Karsai Mihály, a megyei párt-végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályvezetője. Horváth Imre, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, továbbá a hat megye legjobb gabonatermelői: tsz- elnökök, gépállomási igazgatók, tudományos kutatók, állami gazdasági, gépállomás! szakemberek, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó parasztok. A tanácskozás keretében két előadás hangzott el, az egyiket Lelley János, a Kompolti Kísérleti Intézet vezetője mondotta. Beszédében a gabonatermelés növelésének feltételeiről, a szerves és szervetlen trágyák használatáról, a talajelőkészítési módokról, az elővetemények és a különböző gabonafajták jelentőségéről, valamint a vetési módokról szólott. A másik előadást Vezekényi Ernő, az ismert karcagi kutató, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kutató Intézet vezetője tartotta. Előadásában a szikes talajok kenyérgabonatermelési problémáit ismerhette. Elmondotta, milyen jelentős az, ha nemcsak a tudományos kutatók, hanem a termelők maguk is állandóan kísérleteznek, Fontosnak tartja, hogy a szikes talajokon gazdálkodó tsz-ek és állami gazdaságok vezetői, brigád- és munkacsapatvezetők is úgy ismerjék területüket, mint a saját tenyerüket. A szikes talajokon ugyanis méginkább előfordul, hogy egy- egy táblában három-négy féle minőségű talaj is van. A továbbiakban a sziki búzafajták termelésének agrotechnikájáról, a talajművelő eszközökről, valamint a kísérleti intézetben végzett kutatásairól szólott. (Lelley János és Vezekényi Ernő elvtársak előadását lapunk jövő heti számában részletesen ismertetjük.) A két vitaindító előadás után számos hozzászólás hangzott el. Keszthelyi Zoltán, aki a battonyai Dózsa Termelőszövetkezetből jött a tanácskozásra, arról beszélt, hogy milyen módon termelt a szövetkezetben kalászos elővetemény után holdanként 14,10 mázsa búzát. Ebben a tsz-ben kiterjedten alkalmazzák a műtrágyát. A tarlóhántást ekével végezték, majd vetőszántás alkalmával holdanként két mázsa szuperfoszfátot forgattak belt a talajba és szeptember 25-én elve- tet'é.í a búzát. A bokrosodás idején a növényt holdanként 30—40 kg oétisóval megszórták, majd küllős kapával művelték. Tóth Zsigmond Békés megyei termelőszövetkezeti elnök a szíktalaj- iavítás hasznosságáról szólott. Azért is érdemes sziktalajjavítást eszközölni, mivel kétharmád részét az állam viseli, csupán egyharmad része terheli a szövetkezetei, A tsz arra is hosszúlejáratú hitelt kap. Termelőszövetkezetükben legelőt javítottak meg sárgaföld terítéssel. A következő esztendőben nagymennyiségű takarmánygabonát és szénát takarítottak be erről a területről. Elmondotta, még, hogy a szikes talajokon nagyon fontosnak tartja a nyári művelést, mert itt szinte minden percet ki kell használni a jó talajelőkészítésre. Egyben kéréssel fordult a tanácskozás résztvevőihez, hogy szívesen cserélne termelőszövetkezetük Bánkútiért Fleischmann búzavetőmagot. Zöld István, a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet fő- agronómusa arról beszélt, hogy milyen jó jövedelmi forrás a tsz- eknek a minőségi vetőmagtermelés. Csupán ebben az esztendőben 352 ezer forint többletjövedelme lett a szövetkezetnek a minőségi vetőmagtermelésből. Elmondotta még, hogy a Zalka Máté Tsz-ben pillangósvirágú növények, mint elővete- mónyek nagyobbarányú termelésével is előmozdítják a gabonatermésátlagok növekedését. Bajnok István, a Csongrád megyei földeák! Kossuth Tsz elnöke nagyon fontosnak tartja az élővete- mény, elsősorban a kukorica gondos ápolását. Náluk ötször kapálják a kukoricát és így az utána következő búza ebben az évben is gyommentes talajba kerül. Kiss István, a Besenyszögi Lenin Tsz agronómusa arról beszélt, hogy három esztendővel ezelőtt mindösz- sze kétmázsás búzatermés volt a tsz-ben. Három esztendő alatt a szakszerű trágyakezelés, a jó csírázóképességű vetőmag használata és a gépi művelés segítségével ez megváltozott. Ebben az évben 720 hold- nyi területen 7 és fél mázsa búza teremett holdanként. Az egyéni parasztok földjén ezzel szemben 4,8 mázsa lett a községi búzatermelési átlag. Javasolta, hogy a termelőszövetkezetek kenyér és takarmánygabonából, valakin int rizsből is termelhessék meg saját vetőmagszükségletüket, A sziktalajjavítást ő is igen hasznosnak tartja, éppen ezéirt kifogásolta az Országos Minőségvizsgáló Intézet mezőtúri talajlaboratóriumának munkáját, mert a szakvéleményt még mindig nem készítette el. Éneikül pedig a talajjavítást meg sem tudják kezdeni. Deák Ferenc orgoványi termélő- szövetkezeti elnök szerint náluk a mélyművelés tette lehetővé a gabonatermés átlagok növekedését. Termelőszövetkezetükben szintén túlnyomó részt kukorica a búza előveteménye és a kukorica talaját 30 cm mélyszántással készítik elő; Takács Vince, a röszkei Lenin Tsz elnöke (Csongrád megye) és Nagy János Pest megyei tsz-elnök a jó- nrnőségű vetőmag és a gondos talajelőkészítés fontosságáról beszélt; Tresser Pál, a mezőhéki Táncsics Tsz agronómusa elmondotta, hogy kalászos után is lehet jó gabonatermést elérni, ha a talaj megfelelő erőben van. Az elmúlt esztendőben a szövetkezetben 160 hold búza után kénytelenek voltak ismét búzát vetni- Mégis 14 40 mázsa lett a hol- dankénti átlag, mert elegendő szerves és szervetlen trágyát használtak. Alaptrágyaként többek között két mázsa szuperfoszfátot szórtak ki vetőszántás előtt. Hiányolja, hogy a jelenleg használatos műtrágyaszórók és 30 soros vetőgépek nem megfelelő minőségűek. Már öt évvel ezelőtt is arról volt szó az értekezleteken, hogy milyen rosszak ezek a gépek, mennyire nem felelnek meg az itteni adottságoknak; Ezt azóta is számtalanszor feljegyezték a vezetők, mégsincs változás. Ilyen körülmények között pedig nem lehet biztonságosan termelni. Miért nem gyártja az ipar a kanalas vetőgépeket, amikor a mostaniak nem alkalmasak. (A. tanácskozáson elhangzott többi felszólalást lapunk következő számában ismertetjük.)
