Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-30 / 202. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VIIL évfolyam, 202. szám. 1956. augusztus SO. csütörtök. MEGYEI SZ 0 LJIOK A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÖSZÖNTJÜK a tiszaörsi tsz tagokat és egyénileg dolgozó parasztokat abból az alkalomból, ho&y a község teljesítette gabona begyűjtési tervét ’L. Üdvösül juh a gabonatermelést tájértekeslet részvevőit Emberek a gép mellett Az új termés már a raktárakban van és rövidesen az új búza lisztjéből készült kenyér kerül az asztalunkra. Az őszi vetés kezdetéig azonban még van néhány hét. A vetőszántás még nem történt meg mindenütt, a jó termésnek különben is egyik alapfeltétele, hogy kellően beérett talajba, porhanyós magágyba kerüljön a gabona. Ezek a közbeeső napok tehát igen alkalmasak arra, hogy az 1955—56-os gazdasági év gabonatermelési tapasztalatait megvitassuk és széles körben gyümöl- csöztessük. Állítsuk a terméshozam emelés szolgálatába azokat a jó módszereket, amelyek az idén is beváltak, amikor az időjárás nagy próba elé tette a mezőgazdaságot. És elvessük azokat a módszereket, melyek nem állották ki a megnőve' kedett igényeket. Ilyen szándékkal hívta össze a Földművelésügyi Minisztérium és a Szolnok Megyei Tanács VB. Mező- gazdasági Igazgatósága a hat szomszédos, nagyjából egy tájegységhez tartozó megye kiváló gabonatreme- lőit. Bács-Kiskun megyéből részt vesz a tanácskozáson Kiss Sándor, a kecskeméti Űj Tavasz Termelőszövetkezet elnöke, hogy elmondja milyen módon sikerült közös gazdaságukban 15 és fél mázsás búzatermést, a kecskeméti hetrózis rozsból pedig 16.80 mázsás átlagtermést elérniük- Bejelentette részvételét Uj- szászi József 9 holdas egyénileg dolgozó paraszt, aki Izsák községből utazik Szolnokra. Mocsári Sándor brigádvezető szintén nevezetes ember, Hajdú megyében mint egyik legjobb gabonatermelőt ismerik. Ennek van is alapja, mert a földesi Petőfi Tsz-ben igen rossz talajadottságok mellett ebben az évben is 10,2 mázsás búzát termelt az ő brigádja. A Hajdú, Bács-Kiskun megyei gabonatermelők mellett részt- vesznek a tanácskozáson Békés, Csongrád, Pest és a vendéglátó Szolnok megye ismert szakemberei, kiváló gabonatermelők Tsz elnökök, állami gazdasági, gépállomási, me zőgazdászok, brigádvezetők, egyénileg dolgozó parasztok, mindazok, akik ez alkalommal sok hasznos javaslattal, termelési tapasztalatok átadásával tehetik gyümölcsözőbbé ezt az értekezletet. A Szolnok megyeieknek sem kell szégyenkezniök, lesz, aki képviselje szép számmal azokat, akik a legtöbb gabonát termelték a népgazdaságnak. Résztvesznek a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet vezetői, akik a tsz tagok segítségével elér ték, hogy ebben az évben 1300 holdas átlagban 12,3 mázsa búza termett a szövetkezet földjén. Méltán képviseli a nagykörűi Petőfi Termelőszövetkezet tagjait a tanácskozáson résztvevő tsz-elnök és agro- nómus, hiszen ebben a tsz-ben 50 holdas területen 18 és fél mázsa búza termett. Ezek az eredmények is arról tanúskodnak, hogy a Szolnok megyei termelőszövetkezetek helyes útját választották a terméshozamok emelésének. Üdvözöljük Bács-Kiskun, Békés Csongrád, Hajdú, Pest és Szolnok megye élenjáró gabonatermelőit, a tanácskozás résztvevőit és sok sikert kívánunk további eredményes munkájukhoz. Rónai Sándor nyilatkozata a Scanteiában Bukarest (Agerpres). A Scan- teia keddi számában közli azt a nyilatkozatot, amelyet Rónai Sándor, a Magyar Országgyűlés elnöke adott a lap egyik szerkesztőjének az országgyűlés küldöttségének romániai látogatásáról, A Magyar Országgyűlés — hangsúlyozta Rónai Sándor — nem feledkezik meg a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tavalyi felhívásáról, amely arra szólítja fel az országok népeit és parlamentjeit, hogy szoros kapcsolatokat tartsanak fenn egymással. Ezért tartja fontosnak a magyar parlamenti küldöttség, hogy megszilárdítsa és elmélyítse a barátságot a román néppel is, megismerkedjék a Román Népköztársaság törvényhozó szerveinek működésével. Ezen a téren a küldöttség sok értékes dolgot látott, amit majd fel lehet használni Magyar- országon az államélet további demokratizálásában. Az a baráti és lelkes fogadtatás, amelyben a küldöttséget a párt és a népi tanácsok helyi képviselői, Románia egész népe részesítette, igazolták a küldöttségnek azt a meggyőződését, hogy a két nép ellenségeinek rágalmai és a nacionalista uszítás ellenére egyre erősebb valóság a román és a magyar nép barátsága. Végül Rónai Sándor kiemelte a küldöttségnek azt a tapasztalatát, hogy kölcsönösen megvan a két nép együttműködésének elmélyítésére irányuló szándék. Ez a testvéri együttműködés különösen fontos a két ország gazdasági terveinek siA mesterséges megteméke- nyítésről Egyre nagyobb teret hódít a megye területén a szarvasmarha-tenyésztésben a tehenek mesterséges úton való megtermékenyítésének módszere. Amíg például 1953- ban 2931 tehénnél alkalmazták a mesterséges megtermékenyítést, addig 1956 első felében már 5468 tehenet termékenyítettek meg mesterséges módon. Az év végéig 12 ezerre növekszik ez a szám, s ezzel a megye ossz tehénállományának 25 százalékán alkalmaznak inszeminálást. A megye állattenyésztői ezzel nagy lépéssel előrejutnák a korszerű szaporítás elterjesztésében. keres megvalósítása és ezzel a két nép életszínvonalának további emelése szempontjából. (MTI) Aki segít,,. Nemrégen történt, hogy apé- lyi Rákosi Termelőszövetkezet istállójába becsapott a villám és az épület leégett. A termelőszövetkezet a Szolnok Megyei Mezőgazdasági Gépjavítótól kért segítséget. Zecher Miklós elvtárs brigádjával együtt elhatározta, hogy augusztus 20-ra elkészítenek egy 30 férőhelyes ösz- szeszerelhető és szétszedhető istállót a leégett helyett. Segítettek a bajbajutottakon és becsülettel teljesítették ígéretüket. A jó munka jutalma nem maradt el. Zecher Miklós alkotmányunk ünnepén megkapta a „Szakma Kiváló Dolgozója” címet, kitüntetést és a vele járó félhavi fizetést. Egy kommunista A gépjavító i; forgácsoló műhelyének keleti oldalán, közvetlen a fal mellett egy fiatal mun- | kás hajol a halkan zúgó eszterga fölé. Kisméretű csapszegeket készít. Már néhány száz darab hever belőlük a lába mellé helyezett ládában. Hl hetetlen gyorsasággal dolgozik, szinte öröm nézni Fábián Jánost. — Nagyon szeretem a szakmámat — mondja mosolyogva. Válaszai kurták, nem szeret dicsekedni. Helyette is beszél kifogástalan minőségű munkája, fegyelmezettsége, segítőkészsége. Két éve elmúlt már, hogy itt dolgozik, példamutatóan, ahogy kommunistához illik. Felajánlását hiánytalanul teljesítette. Megkapta a „Szakma Kiváló Dolgozója” kitü/ntetést és a vele járó pénzjutalmat. A% anyagmovgató Középtermetű, magyaros baju- szú bácsika markolja a vastaliga szarvát, Ka- kó Miklós. A kerék csörög, csattog a durva betonon. — Halló, vigyázzunk az útból, — figyelmezteti szüntelen az útbanállókat. ő maga kimért, ütemes léptekkel halad, merevítőket visz a tetőszerkezetet készítő lakatosoknak, hegesztőknek. Nincs olyan ember az üzemben, aki ne ismerné, ne szeretné a gyors, pontos, örökké jókedélyű „öreget”. Ha valaki megkérdezi tőle, hány éves, hetykén válaszol: „hatvanöt”, ügy, mintha legalábbis azt mondaná: huszonöt. De úgy is dolgozik, mint egy 25 éves legényember. Jogosan becsülik meg az öreg munkást. A parancsnoki helyen Szerény, barátságos ember Kurdics István gyártásintéző. Hozzá bármikor, bárki fordulhat. Nem mondja, hogy „Most nem érek rá” — vagy „Jöjjön később". Mindig gyorsan intézkedik. Pedig nagy teher van a vállán. Ö intézi a munkaelosztást, gondoskodik anyagról, előkészíti a haladás munkát. A nehézségektől nem ijed meg és megvan a felkészültsége is ehhez. Szorosan lépést tart a technika fejlődésével. Rendszeresen képezi magát. Szorgalmáért, hozzáértéséért aug■ 20-án pénzjutalmat kapott és „Kiváló Műszaki Dolgozói’ kitüntetést. A Diesel motorok orvosa így lehetne ta* lálóan jellemezni Molnár János motorszerelőt. A keze alá kerülő gépek gondosan kijavítva hagy* ják el a műhelyt. Amit ő hozott rendbe, arra soha nem érkezik reklamáció. Nem rejti véka alá tapasztalatait, szaktudását. Szinte kötelességének tartja a fiatalok állandó oktatását. Pedig ő maga is korra fiatal még —■ 25—26 éves lehet. A szakmában azonban felveszi a versenyt az öregebbekkel — évek hosszú szorgalmas tanulásával szerezte meg tudását. ö szintén a megyei gépjavító „szakma kiválója” lett. Merész műsorterv a szolnoki Szigligeti Színházban A szolnoki Szigligeti Színháznál az elmúlt héten tartották meg az évadsleji társulati ülést, s folynak az előkészületek a „Mariaa grófnő” valamint a „Nem élhetek muzsikaszó1’ nélkül" bemutatására. A színházhoz új igazgató, Prókai 1st- ván, új főrendező, Seregi László került. A színház éves programjában a múlt évihez viszonyítva több merész kezdeményezés szerepel. Többek között bemutatják B. Shaw Szent Johannáját. Lesz-e pápaválasztás Jászalsoszentgyörgyön ? Majd kitűnik. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Egyelőre mindenképpen maradjunk ennek a történetnek az elejép, ott ahol Varga Pál, a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz elnöke 1955 nyár utolján belépett a tehénistállóba. Akik látták, azt mondják, nagyon elcsodálkozott. Fejebúbjána akarta tolni a kalapját, mivel azonban nem viselt kalapot, nem végezte el ezt a műveletet, hanem elismerése jeléül füttyentett egyet és ilyesmit mondott: — Ez igen. Olyanok mint a vakart hal, — Ez megszokott szólásmondás a Jászságban. A szép jószágot, de leginkább a teheneket illetik ilyen szóval tetszésnyilvánításként. Az elnököt a szemlélődés módfelett íelvidámította, hiszen saját szemével győződött meg, a közös tenyészet nagyon is kielégítő hogylétéről. Kedvével egyébként sem volt túl sok baj- Különösen a fent említett időben, mikor régi kívánsága teljesült. A járási partbizottságtól visszakerült a falujába és a Petőfi Tsz tagjai elnöknek választották. Mintahogy az szokás, a tehenészetben egy kis beszélgetés is adódott, Ezután viszont úgy elpárolgott a mi elnökünk kedve, ahogyan a víz szokott elillanni, mikor felforralják. Nem i egyet, hanem két cifrát mondott. Az ott áldo- gáló tsz tagok egyetértésük és helyeslésük bizonyságául hozzámond- ták a harmadik cifrát. Márpedig tudnivaló, hogy a jászsági ember ritkán káromkodik, de ha egyszer nekifog, akkor, még Lucifernek is vattát kel] kerítenie, hogy bedugja a fülét. A cifra beszédre itten az adott okot, hogy a szép tehenek, amelyek az imént annyira felvidították az elnököt, egyenként mindössze csak egy-egy liter tejjel boldogították gazdáikat; Ebből a fukarságból különböző bonyodalmak származtak, A tejhordó ember, bizonyos Kecskés István nevezetű, egykori 24 holdas középparaszt köznevetség tárgya lett. Ette is a kefét Kecskés szomszéd, de hiába. A két sárgát minden reggel be kellett fognia, s kocsira tenni a 30 liter tejet (22 tehén termékét) majd elkocogni a falusi tejcsarnokba. Ez nem ment olyan sámán- Utcahosszat gúnyos megjegyzések kísérték, s ilyenkor Kecskés István nagyokat nyelt. Amikor már nem győzte cérnával, a sárgák közé csördített, meg az eget szidta. Egyszer — ez már Varga Pál elnöklete alatt történt — végképp kitört magából. — Az istent, azokba a tehenekbe, ha nem csinálunk valamit, én nem szégyenkezek végig az utcán ezzel a semmi tejjel. Kiröhögnek az egyéniek. — Hm, hm, hát valamit tényleg tenni kéne, de mit? Volt, aki azt ajánlotta, hogy bízzanak meg egy tsz tagot a dolog mikéntjének ellensúlyozására. — Vagyis a tejeskocsi előtt menjen végig valaki az utcán és csalja el másfelé a járókelőket. így azután nem lesz, aki megsértse Kecskés István amúgy is zilált önérzetét. A javaslattevőt, a komolyabb tsz tagok szóbelileg ugyan, de illendő helyre küldték, még azt is megmondták neki, elég tökéletlen ember, hogy viccelni való kedve van, amikor a .tehenészetre — ha így megy tovább — az év végéig közel 60 000 forintot fizetnek rá. Ettől a felokosító beszédtől a tréfás- kedvű ember nagyon elsavanyo- dott és csak most egy év múltán jött vissza a kedve, mivel egy munkaegységre olyan 8—9 kg tisztabúza jut, s öt kilót előlegképpen már ki is osztottak. Egyesióval sem lehet mondani, hogy az elnök a tehenészetben tett látogatása óta nyugodtan aludt. — Sűrűn vak^rgatta a fejét, de olyan sűrűn, hogy állítólag attól ritkult meg a homloka fölött a haja- Jól tudta, hogy mi lenne az orvosság. Ki kéne cserélni egytől, egyig a teheneket. Ehhez viszont a bank ' nem járul hozzá, Bár csak ilyen erélyes lett volna azzal a vállalattal szemben, amelyik annakidején rásóztá a tsz-re ezeket a szemre mutatós, de amúgy értéktelen jószágokat. (Még 18 éves állat is volt közöttük és ennyi esztendő a tehéntársadalomban már igen tisztes kornak számít.) Egyébként a bank a cserébe azért nem ment bele, mert attól tartott, ha a tsz a meglévő teheneket eladja, a pénzt másra költi. Inkább legyen tehát ami van, mert, ami van, annak mégis tehén a neve. A közelmúltban sajnos szépszámmal voltak efféle okoskodások;;, Hát ha az ész nem segít, vegyük elő a fifikát. Ide kívánkozik a neve annak a derék állatorvosnak, Mackó Sándor elvtársinak, aki mindenben támogatta Varga elnök elgondolását, miszerint a teheneket ki kell cserélni. Az elnök elég jól meghányta, vetette a dolgot a vezetőséggel, aztán a tagok elé állt: — Barátaim. A teheneket egy- től-egyig ki kell cserélni. Ez nem lesz könnyű dió, de ha segítenek, mégis megcsináljuk. És ha segítenek, egy év múlva a Petőfi Tsz- nek csak 15 literes tehenei lesznek. — Mindenki helyeselte az elnök tervét. Jobban mondva egynéhány ember mégsem. így Törő- csik Béla, aki különben nagyon is rendes, pontos ember és mindössze azért aggodalmaskodott, hogy most már a lovaknak nem lesz akkora becsületük. Már pedig ez neki nagy szívfájdalmat okozna. Tudni kell ugyanis, hogy Törőcsik Béla anyira szereti a lovakat, hogy igen sokszor otthonról, a háztájiból, az asszony tudta nélkül is vitt egy-egy kis takarmányt annak a két lónak, melyet ő hajtott. Különben az elnök bejelentésének a dróttalan táviró jóvoltából hamarosan híre futott a községben. A dróttalan távírót Jászalsó- szentgyörgyön is az idősebb nénikék helyettesítik. Ahogy a községbeliek meghallották az elnök merész tervét, az egyik szomszéd ilyen kijelentést tett: „Ha ők egy év múlva rendbehozzák a tehenészetet, akkor én pápának választatom magam.” Ennek a szomszédnak a nevét csak azért nem írjuk le, ment nem ő volt az egyedüli, aki kételkedett, Vgy mondják, minden csoda három napig tart. Valahogy így történt ez a tehén-dolog is. Közben más, nevezetesebb események ke- rülköztek. Elérkezett az új esztendő, a kapálás, az aratás és most nemrég az előlegosztás. Ez az utóbbi esemény megincsak megkavarta a falu népét. Vizi Kálmán, amikor hazavitte a jól megtömött búzás zsákokat, egyes utcabeli szomszédai nem átallották megnézni, hogy nem propaganda-e az egész, s talán búza helyett pelyvát visz a padlásra. No persze, Vizi Kálmán okosabb ember annál, minthogy saját magát becsapja, s hogy böl- esebb is több szomszédjánál, azt meg éppen az utcabeliek állapították meg, amikor a búza hazaszállítás után kijelentették: mégsem bolondság tsz-tagmak lenniHosszú lenne már elsorolni, hogy milyen tortúrákon ment keresztül a Petőfi Tsz. Lényeg az, hogy amit egy esztendővel ezelőtt elhatároztak, azt pontról-pontra megvalósították. A teheneket egy szálig kicserélték. Kecskés István, a tej- hordó ember már vidáman trap- poltatja a két sárgát, és mikor megy a tejcsarnok felé, jobbra- balra nézeget. Na, most szóljon valaki, van tej bőségesen. Mindegyik tehéntől 15 litert, vagy azon felül fejnek. Ebben a hónapban már harmincezer forintot jövedelmezett a tehenészet. A Petőfi Tsz-ben mostmár így beszélnek az emberek: lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség. Még csak a pápa-választás van hátra, de ez állítólag mégis elmarad, mert ma már senki nem vállalja, hogy valaha is igényt tartott volna a pápaságra. Azért sem, mert Jász- alsószentgyörgyön úgy néz ki a helyzet, ha már igénye van az embernek, akkor legokosabb dolog szövetkezetbe lépni. Szekwlity Péter,
