Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-25 / 198. szám
n38 suguszts 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SZÜRKE DOLGOK Már vagy félórája vitatkozunk. Barátom legyint. Ezzel a mozdulattal még nagyobb nyomatékot akar adni szavainak. — Beszélhetsz, amit akarsz, nincsenek már igazi falusi idiilek. Hol találsz manapság olyan paraszt-lakodalmat, ahol a kutyák is kávé,, isznak, a lovak meg bort... Közbeszólok. — A vendégsereg pedig italban oldott drágagyöngyöt, mint Caligula, a császár? Nemde? Nem zavartatja a közbeszólás, tovább beszél. — De hol van az az idő is, amikor a legény bement a kocsmába bicskáját az asztalba vágta és 100 liter bort kért egyszerre. Ej, elmúltak már ezek a szép idők. — Ezek a szép idők nem is voltak olyanok, mint hinnéd. Olyan lakodalomról, mint amilyenről te beszélsz, legfeljebb a Csörgheő Csulik spekulálhattak. A célszerű szegényembereknek, a Földhözragadt Jánosoknak volt egyéb bajuk. Hidd el, csak a parasztokat idealizáló népszínművekben volt olyan legény, aki csupa virtusból egy hektó bort hozatott az asztalra. Akiknek mindössze csak a cseléd- könyv volt a zsebükben, azok annak se nagyon örültek, hogy élnek. Egyébként láttál-e már valaha cselédkönyvet? Tagadólag rázza a fejét. — Majd megpróbálom elmondani, milyen volt. Az első oldal közepén vastag betűvel felpingálva: „ Szolgálati cselédkönyv”. Fölötte két angyal között a címer és egy 30 filléres okmánybélyeg. Ezek fölött a sorszám. A cselédkönyvben meg lehetett találni a személyi adatokat és hogy milyen különös ismertető jele van a könyv gazdájának. A sajátkezű aláírás helyén rendszerint három keresztet találhattál, mivel aki béres volt, az rendszerint nem tudott írni. Aztán ott voltak a szabályok, csak egyet mondok el szószerint, ebből is sokat érthetsz: „A cselédnek sem ünnep, sem vasárnapokon, annál kevésbé munkanapon szolgálati helyéről engedelem nélkül távoznia nem szabad”. Hát ilyen szépek vol tak azok a falusi idiilek. Barátom széttárja a karját. — Jó, jó, de azért ne essünk túlzásokba, hiszen nem volt mindenki cseléd. — Persze, hogy nem. Voltak kivételek is. Akiknek volt valameny- nyi földjük, azoknak a nagy többsége a bankot nyögte. Igaz, most is vannak olyanok, akik nem élnek valami fényesen. De akkor ezekből volt a legtöbb. Elneveti magát. — Lehet, hogy igazad van, hiszem is meg nem is. Tudod, valahogy más a szó és más a valóság. — Ez csak volt. — És van. Éppen a Szolnok megyei Néplapban olvastam, arról az öt tanárról, akiket a megye egyik vezető funkcionáriusa egyszerűen nem volt hajlandó fogadni. Már magában ebben az egyetlen tényben is mennyi ellentmondás van ... De most nem is erről van szó, csak ezzel összefüggő dologról. Arról ha ha az életnek nincs sava, borsa, hát bizony nagyon sivár. — Nincs a csodát. Csak láttad volna, milyen nagy vigasságot rendeztek augusztus 20-án a mezőtúri Petőfi Tsz tagjai. Levágtak néhány birkát, főztek 15 bogrács paprikást és mulattak egy jóízűt. — Ez csak múló öröm, nem stabil. — A múló örömök is hozzátartoznak az élethez. Éppen úgy, mint flz oktatással, a lakáskérdéssel és a piaci szabályren» delettel foglalkozott a szolnoki városi tanács tegnapi ülése az állandóak. Nagyon sok olyan embert ismerek mint Tóth János, a turkevei Vörös Csillag Tsz tagja. Ö most előlegosztáskor 50 mázsa gabonát kapott. Ha nem is tartanak olyan lakodalmat, hogy még a lovak is bort igyanak, de azért 40 ezer forintért házat vásárolnak Ennél tartósabb örömet nehéz elképzelni, s mivel te szolnoki vagy, meg tudod érteni, micsoda főnyeremény, ha valakinek saját lakása van. Barátom bólogat. Úgy látszik, egyetért velem. — Meg aztán — mondom neki — az se kutya, hogy a paraszt- ember végre ura lesz a földnek. Hallgass csak ide. A jánoshidai Dimitrov Termelőszövetkezet búzából holdanként kilenc és félmázsás átlagtermést tervezett és tudod mennyit termelt? Tizenkét mázsát. A tiszafüredi Hámán Kató Tsz szintén 12 mázsát. — Hát igen, lehet, hogy így van, de ezek mégis elég szürke dolgok. — Ha lesz időd, olvasd el Móricz Zsigmond „Árvácskáját”, vagy a „Rózsa Sándor”-t, esetleg Mórától „A világ így megyen” című regényt, akkor összehasonlítást tudsz tenni és megérted, hogy ezek valóban szürke dolgok, de.:. — De!? — De jó dolgok. Igen jók. Szekulity Péter Pénzbírság a munkavédelmi mulasztások miatt A MEDOSZ Szolnok megyei Bizottságának munkavédelmi főfelügyelője Sólyom Lajost, a Jászberényi Gépállomás igazgatóját, Ben- kő Zsigmondot, az I. sz. Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi kirendeltségének vezetőjét és Korpa Károlyt, a Csorbái Állami Gazdaság igazgatóját 100—100 forint pénzbírság fizetésére kötelezte, mert az üzembiztonsági szemléket nem tartották meg és a szakszervezet munkavédelmi ellenőrzése alkalmával feltárt hibákat a megadott határidőre nem szüntették meg. Szaba- I dós Ferenc, a Szolnoki Gépállomás igazgatója 200 forint, Roch Géza, a gépállomás főmérnöke és Tóth István, a Fegyvemeki Gépállomás igazgatója 100—100 forint pénzbírságot kapott a legutóbb előfordult balesetek, illetve balesetek bejelentésének elmulasztása miatt. Idő járás jelen lés — Várható időjárás szombaton estig: Felhőátvonulások, több helyen kisebb eső, egy-két helyen zivatar. Időnként élénkebb északnyugati — nyugati szél. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: huszonegy — huszonnégy fok között. (MTI), Tizennégy millió liter víz — A szolnoki vízellátásról — Tegnap reggel ülést tartott a szolnoki városi tanács. A tanácsülésen három napirendi pont szerepelt. Elsőnek dr. Horváth Ferenc, az oktatási osztály vezetője ismertette az elmúlt iskolaév eredményeit és hiányosságait, valamint az 1956— 57-es oktatási feladatokét. Különös súllyal foglalkozott a tanterem- hiánnyal és az iskolai napközi otthonok túlzsúfoltságával. A beszámolót vita követte, végül a tanácsülés olyan határozatot hozott, hogy az idevonatkozó elnökitanácsi rendeletnek a végrehajtó bizottság szerezzen érvényt és kerekse meg az illetékes minisztériumokat, hogy azokat az épületeket, amelyek korábban iskolául szolgáltak az érintett minisztériumé# vagy adják vissza eredeti céljainak, vagy helyettük építsenek új tantermeket. A városi tanács ugyanakkor olyan határozatot hozott, hagy a gazdakör jelenlegi helyiségeit a Beloiannisz úti iskola számára kell átadni napközi otthon céljára, míg a gazdakör számára átadta az iskola volt napközi otthonának helyiségeitA második napirendi pont előadója Pintér Dezső vb. elnök volt, aki ismertette a város súlyos lakáshelyzetét. A beszámoló nyomán a tanácsülés megállapította, hogy a második ötéves tervben, a város számára előirányzott új lakás kevés, mert csupán a természete» szaporulat igényeit elégíti ki és nem számol a város ipari fejlődésével, ezért 1960-ra sem javul Szolnok lakásügyi helyzete. A tanácsülés határozata értelmében küldöttség keresi majd fel a Minisztertanács elnökét és kéri a lakás- építési terv felemelését. A tanácsülés végül jóváhagyta az előterjesztett piactartási éshely- pénzszedési szabályrendeletet. ITT AZ IDEJE! A megyei főaqronómus az őszi munkákról üt egyeszerte megkezdődött az őszi talaj előkészítés, és rövidesen sor kerül az őszi betakarításra. Megkérdeztük Nyíri Béla elvtársat, a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgatóságának főagroná- musát arról, hogy az elkövetkező két hétben milyen feladatokat tart a legfontosabbnak a mezőgazdasági szakemberek számára. Nyíri elvtárs a következőket mondotta: Milyen üdítő egy pohár tiszta víz (kivéve, mikor nem klóros) egy frissen locsolt utca vagy park látványa még ezen a néha ködmö- nös nyáron is. A kábító, forró napokban jól esik a hideg zuhany, vagy a hűvös vízzel telt fürdőkád ::: És mennyire természetesnek találjuk mindezt, hogy van víz, amennyi kell és alig kerül valamibe. Esetleg akkor szólunk róla csak, amikor mellékizt érzünk rajta, vagy a vezetőit bői a várt vízsugár helyett csak egy rosszulsikerült hörgés érkezik. Arra kevesen gondolnak, milyen nagy probléma egy népes város élvezhető vízzel való ellátása, milyen kemény munkát kell végezni, hogy zökkenőmentes legyen a szolgáltatás. Szolnokon 1908-ban kezdődött az üzemszerű vízellátás. 1934-ben a régebbi részvénytársaságtól a város vette át az üzemet; 1944-ben már 1500—1600 háztartásban volt bevezetett víz és a hálózat hossza elérte a 48 kilométert. A háború azonban óriási pusztítást vitt végbe a vezetékhálózaton. Több. mint négy kilométer teljesen tönkrement belőle, nagy volt a kár a különböző berendezésekben is. A sérülések nagyrészét már a hadműveletek alatt kijavították, sokszor életveszélyes körülmények között a derék szerelők és a háború után teljes erővel munkához láttak, s így tulajdonképpen csak egy napig szünetelt a vízellátás. A kiesés ugyan tíz napig tartott, mert nem volt áram ezt is hamarosan szereztek azonban a cukorgyártól. Nagyszerű munkát végzett ebben az időben Kovács István elvtárs, szerelő, aki nemrég, mint igazgató ment nyugdíjba. Mellette Lévai Mátyás, Szálai János, Szeberónyi Mihály és Ferenc. Zsilka Miklós, Holló István és még sokan mások éhezve, fázva, térdig érő vízben dolgozva munkálkodtak azon. hogy Szolnok minél hamarabb vizet kapjon. Róluk okvetlen meg kell emlékezni, mikor a vízellátásról beszélünk. A fejlődés azonban nem áll meg. A helyreállított vezetékhálózat és vízmű csak 5000 köbméter vizet tudott naponta szolgáltatni. Ez kevés volt már a gyorsan népesedő városnak. Ezért 1948-ban megépítették a gyorsszűrőberendezés egyik részét,- 1949-ben pedig a másikat. Azóta is ezek vannak üzemben és ma már napi 14.000 köbméter, azaz tizennégy millió liter vizet szolgáltat a Vízművek, sőt ha kell, ennél is többet. Több, mint 2400 helyre van bevezetve a víz, a vezetékek hossza pedig meghaladja a 64 kilométert. Az igények, a rohamosan növekvő város azonban mind többet követel. A múlt' évben a napi átlagfogyasztás 12 millió liter volt, jelenleg napi 14 millió liter még elegendő. Az Almási kertváros kivételével Szolnok minden része be van kötve a szolgáltatásba. Az Újonnan épülő gyárak, lakótelepek szükségleteire azonban még számítani kell, s hamarosan szükség lesz újabb berendezésekre. A városi tanács máris komolyan foglalkozik ezzel a kérdéssel. A nagy „termelés növekedés’1 mellett azonban nem romlott, hanem javult a víz minősége. A vizműtelepen laboratórium van, folytat. minden amely állandó vizsgálatot A közegészségügyi intézet negyed évben szúrópróbát vesz. A derítés modern berendezésekkel, alumíniumszulfáttal történik, _ a baktérium-mentesítést pedig a klórgáz végzi éL Szólni kell még a fogyasztás költségeiről is. A lakosság annakidején kissé idegenkedve fogadta a vízóra bevezetését. Ma már azonban örül néki, hiszen a víz így sokkal olcsóbb lett. A költség elosztása pedig sokkal igazságosabb. Emellett elmondhatjuk, hogy mesz- sze környéken a szolnoki víz a legolcsóbb. Itt 1 köbméter (100 liter) mindössze egy forint, Jászberényben 2.30, Karcagon 2.40, Cegléden pedig az átalány 20 forint. A Vízművek szolgáltató vállalat nem vár munkájáért hangos elismerést. Dolgozói azonban megérdemlik a lakosság szeret étét, megbecsülését. M. Gy. Minden mezőgazdasági szakembernek két szempontból ajánlatos elemeznie a jelenlegi helyzetet. Elsősorban is, hogy milyen tényezőket kell figyelembe vennie az őszi növények betakarításánál (milyen mennyiségű termény lesz, rendelkezésre áll-e a szükséges kézi, gépi és fogaterő, valamint a tárolóhely), másodsorban, hogy a jelenlegi adottságok mellett az egyes növényféleségek mennyivel kerülnek előbb vagy később betakarításra a normálisnál. Ettől függ ugyanis a munkaszervezés részletes kidolgozása. Ezekután vi lágos lesz, hogy a betakarítás gépesítésének feltételei megvannak-e vagy sem, milyen átalakításokat, vagy igazításokat kell elvégezni a gépeken. Gondolok itt a rizs, cukorrépa, a kukorica és a napraforgó gépi betakarításának megszervezésére; A tárolásnál a nagyüzemek mellett legtöbbet a begyűjtő szervek segíthetnek. A kézierő, a fogat nagyi-észét tavaly is a kukorica, napraforgó és a bor begyűjtése kötötte le, éppen a legnagyobb dologidőben. — A helytelen szervezés miatt a termelők órákig, sokszor napokig várakoztak tétlenül. Gondoljanak csak arra a begyűjtőszerveik: ahány órát, napot várakoztatják fölöslegesen az embereket és a fogatokat, annyival később kerül letakarításra és bevetésre a szántóterület; Éppen ezért helyeslem kormányzatunknak azt az intézkedését, amely lehetővé teszi, hogy a termelők a beadásra váró termény tárolására szerződést köthessenek. Nagy hiba, hogy ez a lehetőség nincs kellően kihasználva, mert a begyűjtő szerveknek ez a megoldás kissé kényelmetlennek tűnik. Az egyénileg dolgozó parasztok is könnyen meggyorsíthatják az őszi növények betakarítását, ha felelevenítik a Szolnak megyében régóta ismert szokásokat, amikor egy-egy nagyobb munka idején a családok, jó szomszédok, ismerősök összefognak és közösen törik a kukoricát, szedik a napraforgót, stb. Ennek megszervezésében nagy segítséget nyújthatnak a népfront bizottságok és a tanács állandó bizottságai is. A másik fontos tennivaló a szakemberek számára a iövoévi termés előkészítése. Bármennyire is sürgős a munka, jó, ha járásonként, városonként, községenként, üzemenként időt szakítanak arra, hogy a gépállomási, állami gazdasági szakemberekkel közösen termelési közgyűlésen, vagy brigádértekezle- ten, községekben gazdagyűlésen megvitassák a termelési tapasztalatokat. Mondják el a legjobb tsz- vezetők, szakemberek, a mezőgazdasági tudományok' művelői, melyek voltak azok a módszerek, amelyek segítségével nem egy helyen 20 mázsás termést takarítottak be búzából, vagy őszi árpából. Vitassák meg azt is, hogy ezek hogyan alkalmazhatók a többi állami gazdaságban, tsz-ben és az egyéni gazdaságokban. Lényeges kérdés, hogy a jó tapasztalatok mellett, őszintén tárják fel, milyen okból volt egyes helyeken alacsony termésátlag, mert ilyen is volt és legtöbbször egészen elemi hibákból Természetes, hogy ezek a megbeszélések ne végtelenbe nyúló értekeztetek, hanem termékeny vitáik legyenek: És ezt nyomban kövesse a tett; Csak két főfeladatot ragadtam ki. Ügyelni kell — és erre az elmúlt évek példái is intenek —, hogy ne sikkadjanak el olyan dolgok, mint az aprómagcséplés folyamatossága, az állatállomány telel- tetésének előkészítése, a még kint- lévő takarmányok begyűjtése és a silózás, melyek korántsem ÍUsebb feladatok az előbbieknél. Ilyen bírósági tárgyalást ki látott? Se prókátor, se fogházőr, se csengő az elnök előtt. A vörös térítővel letakart asztal mögött három parasztember. Középen Márkus Ferenc bácsi, aki ugyancsak nélkülözi a pipát erre az időre. Két oldalán vele egyivású öregek. Ugylát- szik, az igazság mérlegét mégiscsak legjobb reszketős kezekbe adni. A terem zsúfolásig telt. Ünnepi csend. Feri bácsi feláll, felveszi az asztalról drótkeretes ókuláréjál s méltóságteljesen az orrára akasztja. A hivatalos írást, jó messzire tartja, mintha irtózna a szagától, és úgy olvassa. — A Petőfi Termelőszövetkezet társadalmi bírósága mai ülésén még Pató Gergely ügyét tárgyalja. Az a vád ellene, hogy súlyosan vétett a szövetkezeti fegyelem ellen, mert a munkából tíz napig igazo- latla .ul távol maradt. Nagyot sóhajt, mivel, hogy túljutott a nehezén. Leteszi az okulárét és a napírt, aztán vizsgálódva körültekint a teremben. — Gergely, hallnd-e, gyere csak ide a törvény elébe! Harminc év körüli, cr~s, szőke ember a vádlott. Napokon át fogad- kozott, hogy ő bizony nem hagy csúfot csinálni magából. Bíráskodjanak, ha úgy tétszik, de nélküle. A család mégis legyőzte, hogy aki Salamoni ítélet térítést, de még munkaegység elvonásra sem nagyon ítélhetik. No, öreg Márkus Ferenc, most vedd elő azt a fiskális eszedet, háborog, az szigorúbb ítéletet leap. 4 bírósággal — mégha parasztság is —- nem. jó packázni. Most hát ott áll Gergely, szemben a törvénnyel. Amazok — a három öreg — ülnek, neki állnia kell. Kéj féldeci pálinkával erősítette meg ma.gál erre az alkalomra, ami még j lánykérés élőit is elég volt, most mégis inog a piros asztal előtt a rászeqeződő tekintetek súlya alatt. — No, Gergely — így az elnök —, hát mi. az igazság azzal a tíz nappal. — S3 voltam, mert dolgom volt — vágja oda fölényesen a választ. — Aztán micsoda? Tán házat építettél? Mert ahhoz csakugyan kell tíz nav, vagyis még több is. — Nem építettem én házat, kukoricát törtem. — Talán titokban nagybirtokos lettél? — Ugyan, ne tegyen már bohóccá! A háztájin dolgoztam. — Mennyi háztáji kukoricád van neked? — Egy hold. — Hány éves vagy? — Huszonnyolc. — Hát én meg hatvannégy éves vagyok és ugyancsak egy hold háztáji kukoricám volt. Másfél nap alatt letörtem, a szárat is levágtam és be is kúpoltam. Ehhez mit mondasz? A vádlott gúnyosan elmosolyodik. Velem nem toltok ki, mert én most megkötöm magam. — Maga biztos ügyesebb volt —• veti rda foghegyről. — Ne tréfálj, Gergely! — inti az öreg. — Mondd meg tisztességgel, hogy miért maradtál el. — Hányszor szajkózzam már el ugyanazt? — Szóval tíz napig törted a háztáji kukoricát? — Igen. — Akkor ezen nincs mit beszélni. A bíróság ítélethozatalra visszavonul. Kiballag a három öreg. Nagy zsivajt hagynak maguk után. Ugyan ml lesz most? Ezt találgatja a kíváncsi nézősereg is. Gergely alaposan feladta a leckét. A háztájit is meg kell művelni és ha ő azt állítja, hogy a töréshez tíz napra volt szüksége, mit tudnak vele csinálni. Nem követelhetnek tőle kárA bíróság a vártnál hamarább végez. Jönnek szépen sorjában. Elől Feri bácsi, kezében a már megfogalmazott ítélet. A zaj elül, s az öreg már olvassa is: — 4 Petőfi Termelőszövetkezet társadalmi bírósága foglalkozott a vezetőségnek azzal a bejelentésével, hogy Pató Gergely tíz napig igazolatlanul távolmaradt a munkából. A vádlót! igazolásul felhozta, hogy neki ennyi ideig tartott egy hold kukorica letörése. A védekezést. figyelembevéve a bíróság úgy határozott, hogy a jövő évben Pató Gergely ne egy, hanem, csak fél hold háztáji földet kapjon, nehogy ismét a lógás gyanújába keveredjen. A jóízű Icacagás úgy hullámzik végig a termen, hogy még magát Gergelyt is nevetésre készteti. A térdét csapkodja. Úgy hiszi, tréfa. Ám a bíróság tagjai nyugodtan, majdnemhogy ridegen ülnek az asztalnál. Nem néznek se jobbra, se balra. (Könnyen megtehetik, hiszen ők a szomszéd szobában már az ítélethozatalkor kikacagták martukat.) Erre fel Gergely is elkomorodik. Mir érzi az ítélet súlyát, azt, hogy a fele háztáji föld termésével, jövővé megkönnyebbül. SOLYMÁR JÓZSEF
