Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-19 / 194. szám

YILáG PROLETÁRJA EGYESÜLJETEK! vm. évfolyam, 194.Szám, 1956. augusztus 19. vasárnap. SZOLNOK MEGYEI NÍPIAP A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A HEGYEI TANÁCS LAPJA ÜJ KENYERET SZEGÜNK Alkotmányunk születésnapját Jf •* ®e j e a® J koszontjuk Irta; Szigeti László. a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára f T nnepet ül országunk, megyénk, falvaink dol­gozó népe. Népköztársasá­gunk alaptörvényéről, Alkot­mányunk születésnapjáról emlékezik meg országvezető munkásosztályunk, dolgos parasztságunk, hazafias ér­telmiségünk, kisemberek, há­ziasszonyok, ifjak és koro­sak, vallásosak és ateisták, férfiak és nők. Közös ünne­pe ez az egész magyar nép­nek; Hét évvel ezelőtt iktatták törvénybe a magyar nép első Alkotmányát, amelyet maga a hatalomra kelt nép alko­tott, rögzítve benne életének nagy változásait, küzdelmes, a győzelem ígéretével telített jelent és a holnapot. Azt a nagyszerű lehetősé­get, amelyet a Szovjetunió a fasizmus feletti győzelmé­vel nekünk, magyaroknak is megadott, az egész dolgozó nép támogatásával, a magyar kommunisták bátor vezetésé­vel jól felhasználtuk. Elin­dultunk a szocializmus építé­sének egyre emelkedő útján, ehhez az erőt és biztonságot a két nagy dolgozó osztály: a munkásosztály és a paraszt­ság erős és egyre szilárduló szövetsége, baráti kapcsolata, egymás iránti megbecsülése adja; M indig fontos, de nap­jainkban különösen Jctuális az Alkotmányról, az alkotmányos életről beszél­getni. A Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kong­resszusának elevensége, al­kotó tevékenysége nyomán a mi állami, politikai, gazda­sági életünkben is friss vér­keringés indult el. Amikor napjainkban a párt és a kor­mány olyan nagy, minden dolgozó embert érintő kérdé­sekről — mint a szocialista demokrácia fejlesztése, az igazságtalanságok megszün­tetése, a nép jólét emelése, az Alkotmányban lefektetett szabadság jogok gyakorlásá­nak biztosítása, az állampol­gárok életét megnehezítő bü­rokrácia felszámolása — mond véleményt és határoz a nép érdekének megfelelően, akkor ezzel az Alkotmány ellen elkövetett hibák felszá­molásáról is szó van. A magyar országgyűlés 1949 augusztus 17-én kitöröl­hetetlenül öntötte ércbe a nép érzését és vágyát, ami­kor kimondotta: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé”. Most hét év távlatából meg­állapíthatjuk, hogy ez a tétel az élet minden területén mélységes igazolást nyert. Nem politikai frázis, hanem hús vér-valóság. Egykori m .nkások, dolgozó parasztok, néphez hű értelmiségiek ve­zetik országunk, megyénk falvaink életét. A kubikos­talicskához szokott kezekről eltűnőben vannak a kérgek hozzászokna^ a tollíorgatás- hoz. A múlt sok nélkülözésé- oen megedzett fejek tudo­mánnyal telnek meg elsajá­títják az államvezetés, a köz­ségirányítás ismereteit, biz­tos Kézzel intézkednek a ve­zetésükre bízott közösségek ügyében. A nők és a fiatalok is nagy számban egyengetik a különböző posztokon a nép boldogulását. Az üze­mek és tanyák népének ka­tonafiai közül számosnak aranycsillag ragyog a vállán, a nép által választott képvi­selők az országgyűlés előtt feleletet kérhetnek a kor­mánytól, a miniszterektől sé­relmes, törvénytelen ügyek felszámolása érdekében. Betűről betűre igazolást nyer az Alkotmány megálla­pítása. Minden becsületes, hazaszerető ember láthatja, tapasztalhatja. Éppen ezért minden dolgozó ember gaz­dának érezheti és kell is, hogy érezze magát ebben az országban. Felelősséget kell, hogy érezzen minden olyan kérdés iránt, amely a közös­ség, a tömegek életét, jo­gait, kötelezettségeit érinti. Közös, még szorosabb össze­fogásra kell törekedni, mert a jövő sikeres építése, formá­lása az összeforrott, alkotni vágyó nép munkájától függ. 1 gaz, hogy nagy eredmé­A nyeink mellett követ­tünk el hibákat is. Ezek a hi­bák egyes emberekben két­kedést, bizalmatlanságot kel­tettek államunk egyes intéz­kedései iránt. Most azonban, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének jú­lius 18—21-i ülése után, ezt már számos példa igazolja, bizton számíthat minden ál­lampolgár arra, h*gy helyes úton járunk, hogy a szocia­lista demokrácia, a szocia­lista törvényesség megsérté­sének véget vetettünk. A törvényesség, a szocia­lista demokrácia minden be­csületes ember előtt becses és tiszteletreméltó. Az ember természetéből fakadóan igaz­ira, becsületes békességre törekedik. S amikor azt mondjuk, hogy Alkotmá­nyunk szellemében kell vé­gezni munkánkat, ennek a gondolatnak adunk kifeje­zést. Senki sem tagadhatja, hogy a dolgozó parasztok igazság- érzetét megnyugtatta, erősí­tette az a párt- és kormány- intézkedés. amelynek alapján felülvizsgálták a kuláknak minősített középparasztok ügyét, rehabilitálták, vissza­állították abba a társadalmi megbecsülésbe, amely meg­illeti őket. Megnyugvást és és jóérzést keltettek azok az intézkedések is, amelyek másirányú sérelmek, jogta­lanságok megszüntetésére vo­natkoztak. Ugyanakkor igen jelentősek azok 3 törekvé­sek, amelyek a helyi taná­csok hatáskörének bővítésé­re irányulnak. Ezzel is sok vonatkozásban közelebb ke­rül az élethez az emberek ügyes-bajos dolgainak inté­zése. Ez csak előny lehet az ügyek helyes megoldásában. A bürokrácia és a demok­rácia nem férhetnek egymás mellett. Tűz és víz, állandó harcban állnak egy­mással. Valamennyiünk nagy kötelessége mindenféle visszahúzó, a fejlődést gátló bürokratikus kinövés lefara­gása. Az építő bírálat, a diá­kságok kíméletlen felfe­dése, az ésszerű javaslatok napfényre hozása az az olló, amellyel lenyesegethetjük a vadhajtásokat. Ez évben volt először pél­da arra, hogy olyan nagy kérdésbe, mint a népgazdasá­gunk fejlődését meghatározó második ötéves terv kidolgo­zásába, a célok reális kitűzé­sébe az egész országot be- '• rta a párt és a kormány. Tíz- és tízezer észrevételt tet­tek a dolgozók a tervjavas­lattal kapcsolatban. Elmond­hatjuk, hogy az ország gaz­dái széles körben vitatták meg a saját életüket, gazda­ságukat évekre előre megha­tározó népgazdasági tervet. Melyik kapitalista állam, melyik polgári demokrácia biztosít ilyen széleskörű jo­got a dolgozó népnek? Egyet­len kapitalista állam sem teszi, de nem is teheti meg. Csak az az állam képes erre, amelyben a hatalom a dol­gozó nép kezében van. T~|e nemcsak az állami életben, a mindennapos tanácsi munkában vannak törekvések a demokratizmus szélesítésére. A kormányzat intézkedései nyomán pl. a jövőben tovább szélesítik a termelőszövetkezeti demok­ráciát is. Ezt a Központi Ve­zetőség július 18—21-i ha­tározata is leszögezte, amikor is kimondotta, hogy a szövet­kezet ügyeiben a szövetkezet gazdái, maguk a tagok dönt­senek. Természetesen hiba volna, ha figyelmen kívül hagy­nánk azt, hogy minden do­lognak két oldala van. Ami­kor a szocialista törvényes­ség megszilárdításáról, védel­méről beszélünk, amikor számbavesszük a párt és a kormány idevonatkozó intéz­kedéseit, néhány szó erejéig foglalkoznunk kell azzal a goi: -tolattál is, hogy a törvé­nyesség megszilárdításában az állampolgároknak is fo­kozott feladataik vannak. Fá­ból vaskarika volna, ha va­laki azt gondolná, hogy az ál- 1 .miránti kötelezettségek pontos, lelkiismeretes teljesí­tése nem tartozik a törvé­nyesség fogalmába. Igen, be­letartozik: a törvényesség másik oldalát jelenti. Amikor tehát emlékezünk Alkotmá­nyunk jelentőségéről, méltat­juk augusztus 20-ának nagy- szerűségét, ki kell jelente­nünk, hogy minden szervnek és állampolgárnak szent kö­telessége az Alkotmány csor- bítatlansága feletti őrködés. Ebben az évben indította el kormányzatunk a máso­dik ötéves terv országos és népet formáló munkáját. Nagy feladatok előtt állunk mind az iparban, mind a a szántóföldeken. A nemzet érdekében elvégzendő tenni­valók, az erők teljes össze­fogását kívánják meg. A Ha­zafias Népfront bizottságai­nak nagyszerű alkalom nyí­lik abban, hogy tömörítve minden becsületes haladó erőt, munkálkodjanak a nép összeforrottságán. Dolgozza­nak úgy, hogy a jászsági ho­mok lakóitól kezdve a Be­rettyó melletti rizsföldek szorgos parasztjaiig megyénk valamennyi dolgozója szívét, lelkesedését, tudásának leg­javát adja a szocialista építés nagy munkájában. TTj fényben ragyog előt- tünk Alkotmányunk hetedik születésnapján. Meg- újhodva, megnövekedett bi­zakodással, a dolgozó embe­rek iránti megbecsüléssel el­telve köszöntjük Alkotmá­nyunkat és kös öntjük benne a lebírhatatlan energiájú óriást, a népet.! Jó immliával ünnepeljük alkotmányunk évfordulóját A Szolnoki Fűtőház kocsi­javító osztályának dolgozói augusztus 20-ra tett vállalá­sukat, — a műszaki vezetők segítségével — becsülettel teljesítették, illetve túltelje­sítették. Szép eredményeket mutat­nak jel Szudi József és Mol­nár József kiváló kocsilaka- tosok, akik az E. sorozatú kocsik gőzfűtés berendezé­sének beszerelését augusztus 20-ra vállalták, s azt három nappal előbb elvégezték. Horváth Sándor és Varga Sándor kocsilakatosok a vas­utasnap alkalmával a „Ki­váló dolgozó" jelvény arany fokozatát és az ezzel járó félhavi fizetésnek megfelelő pénzjutalmat kaptak. Aug. 20-ra a terven felül felaján­lott 10—10 munkaegységet 50 százalékkal túlteljesítet­ték. Dicséretet érdemelnek még Horváth István és Magyar István■ kocsilakatosok és nagy gondot fordítanak a szerszá­mok karbantartására. Ügy becsülik és vigyáznak azok­ra, mintha a sajátjuk lenne. Tudják azt, hogy jó munkát csak jó szerszámmal végez­hetnek. hernAd mátyás levelező. Szolnok, Fűtőház. Az augusztus 20-i versenyben a túr kévéi Táncsics Termelőszövet­kezet lett az első A Megyei Tanács Mezőgaz­dasági Igazgatósága összesen 11.500 forint pénzjutalmat osztott ki az augusztus 20-a tiszteletére indult mezőgazda- sági munkaversenyben győz­tes termelőszövetkezeteknek. Az értékelés megtörtént, s ennek alapján az 1000 hol­don felüli tsz-ek versenyében első helyezett turkevei Tán­csics Termelőszövetkezet megkapta a 2500 forintos ju­talmat. A második a mester­szállási Úttörő Tsz, amely 2000, a harmadik a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Termelő- szövetkezet és ez 1500 fount pénzjutalmat kapott. Megjutalmazták az 1000 holdon aluli tsz-ek versenyé­ben legjobb három szövetke­zetei is. 2000 forintot kapott a csataszögi Szebb Élet Tsz, mint a versenyben első, 1500 forintot kapott a tiszaderzsi Új Barázda, mint a második, és 1000 forint jutalomban ré­szesült a jásztelki Tolbuchin Tsz, mint a versenyben har­madik helyezett szövetkezet. A termelőszövetkezeti cso­portok közül az alapszabály szerinti példamutató gazdál­kodásukért 1000 forintot kap­tak a karcagi Budai Antal Termelőszövetkezeti csoport tagjai. Szolnok megyei traktorosok, kombáinvezetők az ország tíz legjobb gépállomási dolgozói közölt A Földművelésügyi Minisz­térium Gépállomási Főigaz­gatósága legutóbbi értékelése szerint a Szolnok megyei gép­állomások dolgozói közül szá­mosán kerültek az ország tíz legjobb kombájnosa, ara- tógépkezelője sorába. Az or­szágos viszonylatban második lett Tőkés János, a karcagi, a harmadik Varga Ferenc, a kunszentmártoni és a tizedik Simon László, a Turkevei Gépállomás kombájnvezetője. Az aratógépvezetők közül Révész Imre turkevei trakto­ros első, Babecz János kun­szentmártoni traktoros a he­tedik és Tóth József török­szentmiklósi traktoros a ki­lencedik lett az országos ver­senyben. A Kunszentmártoni Gépál­lomás egy gépre jutó 53,3 műszaknorma teljesítéssel az ország több mint 300 gépállo­mása közül a nyolcadik lett. Köszöntjük a termelő- szövetkezetekbe lépett dolgozó parasztokat Az elmúlt két hétben újabb tagokkal gyarapodtak a Szol­nok megyei termelőszövetke­zetek. Augusztus 6-tól 18-ig százhuszonhat egyénileg dol­gozó paraszt kérte felvételét a termelőszövetkezetekbe és 600 hold földet vittek maguk­kal. Erre az időszakra esik a besenyszögi Rákóczi ' Terme­lőszövetkezeti csoport tsz-é átalakulása is. A 160 kát. hold földön gazdálkodó 11 család a napokban elhatároz­ta, hogy a fejlettebb gazdál­kodási típust választja. Leg­utóbbi közgyűlésükön ki­mondották mezőgazdasági termelőszövetkezetté átalaku­lásukat. Egyébként ezév ja­nuár 1-e óta 4212 család 13 ezer fcaf. hold földdel lépett be a Szolnok megyei termelő­szövetkezetekbe. Az elmúlt napokban legtöbbem a jász­apáti járásban kérték felvéte­lüket. Ezúton köszöntjük az új termelőszövetkezeti tago­kat. B Német Kommunista Párt jogi képviseletének nyilatkozata Berlin (MTI.) Djr. Kául, a Német Kommunista Párt jogi képviselője nyilatkoza­tot juttatott el a berlini kül­földi sajtó képviselőihez, amelyben kifejtette a párt jogi képviselőjének a betil­tással kapcsolatos vélemé­nyét. A nyilatkozat kiemeli, hogy „a Német Kommunista Párt ellen hozott betiltó íté­let súlyos csapást mér a né­met egység újramegteremfcé- sének ügyére. Az általános enyhülés idején a betiltás veszélyezteti a Németország két része közötti közeledést és megzavarja kedvezőbb viszonyok kialakulásának légkörét nemzetközi mérték­ben is. A Német Kommunis­ta Párt soha nem fog el­tűnni a nép életéből, — erre az ítélet meghozóinak is rá kell majd rövidesen döbben- niökj”

Next

/
Thumbnails
Contents