Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-18 / 193. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. augusztus 18. A KOMMUNISTA KÖTELESSÉGE A taggyűlés részvevői élesen elítélték Dasevszkij viselkedését, magatartását összeegyeztethetetlennek minősítették a párttag magas címével. Ha a pártszervezet érdeklődnék minden egyes kommunista élete után, ha figyelmet fordítana a párttagok egész tevékenységére, ez az eset nem fordulhatott volna elő, ezt meg lehetett volna akadályozni. A lap idézi a gyár párttitkárának szavait: „Az a baj, hogy mi többet foglalkozunk az üzemi, folyó dolgokkal, az emberek nevelésére pedig még kevés figyelmet fordítunk”. A cikk hivatkozik a gyár többi kommunistáira, akik komoly becsületet szereznek a párttag címnek, akik becsületesen és lelkiismeretesen teljesítik a kommunista megtisztelő feladatait. „Hogyan dolgoznak a kommunisták, példát mutatnak-e környezetüknek a termelésben, a magánéletben, a társadalomban? Megbecsülést szereznek-e a párttag megtisztelő címének? Mindezekre a fontos kérdésekre a pártszervezeteknek mindig komoly figyelmet kell fordítaniok”. Megyei irodalmi és művészeti íoiyóirat kérdése Nagy érdeklődéssel olvastam a vitaindító cikket, valamint a szakmaiak és olvasók hozzászólását az irodalom-művészeti folyóirat létrehozásával kapcsolatban; Szerintem nem kétséges, hogy szükség van megyei folyóiratra, nem azért, mert Soprontól Győrön keresztül, Hódmezővásárhelytől Békésen át Debrecenig mindenütt irodalmi, kulturális pezsdülés tapasztalható (Nézzük meg a miskolci Széphalmot, vagy a debreceni Alföldet, tekintélyes, nívós, komoly folyóiratok!), hanem mert Szolnok megye közönsége is igényli és Szolnok megye írói és költői részére is kell munkaterület a kibontakozásra; Ma más közönség van Szolnok megyében, mint évtizedekkel ezelőtt, ma nem nézik le a helyit, az újat, sőt egyenesen várja, kívánja és megbecsüli azt, ami érték. A közönségnek szüksége van irodalmi folyóiratra. (Milyen érdeklődéssel olvasták Tóth István: Ku- jon-ját • hányán nagyon sajnálták, hogy a közlése abba maradt.) Szüksége van az író-, a művészgárdának, mert csak a nyomtatott betűn át, a kritika tüzében fejlődhet ki. Miért nem volt a múltban a megyében országosan kiemelkedett nagy író, vagy költő, mert nem volt terrénum, ma is mennek a megyéből (Egri L.), mert itt vagy nem becsülték meg eléggé a kultúrát, vagy nincs területük. Szolnok megye írói előtt is, kevés kivételtől eltekintve — még a vidéki folyóiratok kapui is zárva vannak, nemcsak a fővárosiak (sok az eszkimó, már az egész évi anyag kész), — hát hogyan fejlődhet akkor a jövő írói nemzedék? A napilap sem elegendő és nem is alkalmas erre a célra. (Éppen Tóth István kisregénye is tgazolja, hogy elhúzódik.) Legyen folyóirat! Az már a vezetőségtől függ, hogy milyen lesz! De itt sem szabad a vidék lebecsülésének hibájába esni! De szóljanak már a hivatalosak, az írószövetség vezetői, ml a véleményük, tervük problémájuk, mik az akadályok és lássanak munkához, küzdjék le azokat! CSÁVÁS SÁNDOR gimn. tanár, Karcag Százötven mázsa felvágott, 800 hektoliter bor lesz az iinneni vásáron AZ ÜNNEPI VÁSÁRRA már nagy iramban készülnek a pavilonok, a Kossuth-téren, a Ságvári Endre-ütcán, Beloáanmisz-utcán, a vásár egész területén. A pavilonokban mindenütt szerelik a vízvezetéket és a villanyt is. (Furcsa dolog, hogy a Kisipari Termelőszövetkezetek pavilonjaiban nem lesz villany s ott csak viharlámpákkal, petróleumlámpákkal világítanak majd, míg a mellettük lévő egyéb pavilonok villanyfényben fürödnek). Az élelmiszeripar hatalmas árubőséggel készül fel a vásárra. A vágóhíd, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek több mint 40 fajta húskészítményt hoznak majd forgalomba, összesen 150 mázsá- nyit. A sütőipar a különböző fajtájú búza és rozskenyereken kívül 15 féle különleges péksüteményt árul majd. A vendéglátóipar 800 hektoliter borral, 1000 hektoliter sörrel és 50 hektoliter töményszesszel várja a vásár közönségét. Fagylaltból is nagy bőség lesz, több mint 50 mázsát készít a cukrászipar. Édességben sem lesz hiány, több mint 50 OOO darab cukrászsütemény készül a vásárra. A TISZA SZÁLLÓ, bár kívül esik a vásár területén, szintén készül, hogy megfelelően fogadhassa a vásáriátogató közönséget. Gondoskodtak arról, hogy olcsó, változatos és jáminőségű ételeket szolgálhassanak fel egész nap. Erre az alkalomra külön vásári menüt készítenek, amely olcsó lesz és kiadós. A hűvös, kellemes kerthelyiségben a vásár mindkét napján déli muzsikáról Szabó Marci ismert népi zenekara gondoskodik. Este a szálló tánczenekara nyújt vidám szórakozást. A tiszaparti sétányon külön fagy- laltkert várja a látogatókat. A szállóban készülő kiváló minőségű fagylaltból bizonyára sokat fogyaszt majd a közönség. Fotótok! Sxép kép kedvelők! Heghívó! A József Attila Kulturotthonban (Malinovszki u. 38.) szám alatt f. hó 18-ón (szombaton) 18 órakor és 19-én (vasárnap) 11 órakor bemutatásra kerül az országos fénykép- kiállítás anyaga diafilm vetítéssel, valamint a szolnoki fotósok színes diafilmjed. Belépődíj: 2 Ft, diákoknak, vagy csoportos látogatás esetén (10 személyénél több) 1 Ft. A Kultúrotthon Fotószakköre Több könyvet A Tanként as ka ja Pravda a következő esetről ad hírt: A „Pod- jomnyik” gyár pártszervezetének vezetősége levelet kapott. A levélben Dasevszkij nyugdíjas kéri, vonják felelősségre a fiát, aki teljesen megfeledkezett róla és semmiféle támogatásban nem részesíti. A fiú anyja halála után minden megtakarított pénzt és kötvényt elvitt otthonról, öreg atyjának semmit sem hagyott. Amikor az egyik kötvényt, amely eredetileg elhunyt anyjáé volt, 50 000 rubellel kihúzták, beteg atyjának, aki segítségért fordult hozzá, még csak nem is válaszolt. „Nem hinném — írta az öreg a pártbizottságnak —, hogy fiam mint kommunista és mint szovjet «. polgár becsületesen teljesíti köte- i, lességét, ha így viselkedik apjával ‘ szemben.” Ennek az esetnek alapján komoly vita indult meg az újságban az erkölcs kérdéseiről. A Taskent- f szkaja Pravda „A kommunista kö- ' telességéről” címen nagy cikket közölt) A cikkben részletesen megírták, hogy az öreg Dasevszkij levele nyomán a pártbizottság éberebben kezdte figyelni a fiatal Dasevszkij munkáját és életét. És valóban olyan dolgokra jöttek rá, amelyeket korábban nem vettek észre. Dasevszkij látszólag fegyelmezett ember, a taggyűléseken aktív, mindenkit arra buzdít, hogy becsületesen teljesítse kötelességét. De mikor „arra kerül a sor, hogy végrehajtsa akár a saját maga által javasolt feladatokat, inkább kivonja magát”: A fiatal szakembert üzemvezetőnek akarták kiképezni. Fölényesen kijelentette: — öt évig tanuljak a főiskolán, hogy 950 rubelt keressek! • És azon nyomban az orvoshoz szaladt igazolványért: „Egészségi állapota nem engedi, hogy'a zajos üzemben dolgozzék. Ha lehetséges volna, a szerkesztőirodában elhelyezni ;:.” Hittek neki; Teljesítették kérését. De itt is „állandóan kivonja magát a nehezebb munkák alól, felületesen dolgozik”» A gyár pártszervezete megvitatta a hatodik ötéves terv irányelveit. Dasevszkij is felszólalt. Néhány nap múlva a pártvezetőség néhány kommunista szakembert küldött a terület gépállomásaira, hogy műszaki segítséget nyújtsanak a gyapottermelőknek. Közöttük volt Dasevszkij is. Mindnyájan elutaztak, de ő „addig járt az orvosok nyakára, amíg betegigazolványt nem kapott. Nem is utazott el a gépállomásra”» Mindezt és még sok más turpisságát is ügyesen megúszta. A párt- szervezet nem fordított komolyabb figyelmet mesterkedéseire. És most itt a levél.: Mindennek utánanéztek, jegyzőkönyveket vettek fel, a pártvezetőség meghívására Dasevszkij atyja is megérkezett Leninszkből. A fiú nem hívta meg magához apját: „nálam nincs hely”, — és az öreg a pártvezetőség díványán töltötte az éjszakát. Daaevsakij személyi 'ügyét a taggyűlésen vitatták meg. „A kommunisták csak itt látták, hogy közöttük egy ilyen hitvány, önző ember élt és dolgozott... A taggyűlésen heves, szenvedélyes vita folyt a becsületről, a párttag elhivatottságáról, kötelességről a néppel, elvtársaival, családjával szemben.” jászladányi népkönyvtár vezetője, Kalmár Jánosné, ala- cony, ősziilöhajú, nagyon kedves asszony. Olvasói, a jelnőttek és a gyermekek egyaránt szeretik. Engem is — régi, gyakori olvasóját a könyvtárnak — kedvesen jogad. Szétnézek a könyvtárban. Minden a régi. A szépirodalmi művek polcai éppen úgy üresek és hézagosak, mint annakidején és ugyanolyan zsújoltak az ismeretterjesztő jűzetek, brossurák polcai, mint két esztendővel ezelőtt. — Semmi sem változott? — Hát ami a könyveket illeti, nem — jelel Kalmámé. — A szépirodalmi művek szinte kézből cserélnek gazdát. Sokan jönnek azzal hozzám, hogy tegyem jélre ezt vagy azt a könyvet, de ki ne adjam másnak. Nem protekciózás ez, hanem a szépirodalmi művek iránti nagy érdeklődés egyik bizonysága. Az ismeretterjesztő könyveket még nem kedvelték meg az olvasók, de egy-egy regény mellé — jőleg az úttörők — tudományos, jizikai, kémiai könyvet is kérnek. — Tehát végeredményben mégis csak minden a régi. —• No, nem egészen. Aki előttem dolgozott itt, bizony nagyon felületesen kezelte a könyveket. Komoly hiánnyal vettem át a könyvtár vezetését, s kevés olvasóval. Az olvasók száma munkám során hónapról hónapra növekedik, van úgy, hogy hússzal-harminccal is. m Milyen most a könyvforga- lom a nyári munkaidényben? — Annak ellenére, hogy most van a mezőgazdaságban a munka dandárja, a rendszeres olvasók száma igen szép. Főleg az asszonyok olvasnak, akiknek kisgyermekük van, s nem vesznek részt a munkában, az értelmiségi dolgozók és hát természetesen az iskolások, akik a nyári szünidőt töltik. Délutánról délutánra, mivel mindennap van könyvtári óra, vasárnap is, megtöltik a kis helyiséget, mert bizony kicsi már ez a könyvtár. Jó lenne ragasztani hozzá egy másik termet, egy olvasószoba félét. Ez azért lenne szükséges, mert sokan akadnak, akik szívesen lapozzák a folyóiratokat, de sajnos, jelenleg nincsen hol. — Ha már a panaszoknál tartunk, milyen hibák vannak még? — Először is igen kévé: a szép- irodalmi könyvállomány. Az olvasók igen szeretik Jókait, Mikszá- thot, Móricz Zsigmondot, nagy íróink lűveiből azonban csak egykét példány van, ezek is agyonol- vasottak. Hiányoznak a verseskötetek is. Talán csak Petőfi Ady és József Attila kötetünk van, a mai magyar kö'tők munkái szinte ismeretlenek nálunk. Egyszóval kevés a könyv. És még valami, a téltől már előre félek. Tavalyelőtt nem volt semmi hiba, mert volt egy fűrészporos kályhánk. Tavaly azonban szénfűtésre tértünk át, de olyan rossz szenet kaptunk, hogy képtelenség volt vele tüzelni. Sokszor takaróba kellett burkolóznom a hideg miatt. Remélem, hogy ezen a télen már másképp lesz. * • • /I sszegezzük a beszélgetést. Több könyv kellene, főként több szépirodalom, nagyobb helyiség és több gondoskodás. így megoldódnának a jászladányi könyvtár legnagyobb problémái Do nkó László Dulles felszólalása az egyiptomi értekezleten London (T ASZSZ). Dulles amerikai külügyminiszter a londoni értekezleten felszólalva kijelentette, hogy a Szuezi-csalcrna és igazgatása, fennállása óta nemzetközi jellegű volt. Rámutatott arra is, hogy a Szuezi-csatorna „életbevágóan fontos közlekedési ütőér” sok európai és ázsiai ország számára. Egyiptomnak a Szuezi Csatorna Társaság államosítására vonatkozó határozatáról szólva Dulles azt mondta, „teljesen indokolt, hogy az egyiptomi kormány minden megfelelő intézkedés segítségével felépítse és megszilárdítsa országát, mind anyagi, mindpedig erkölcsi vonatkozásban”. Ugyanakkor az amerikai külügyminiszter azt állította, hogy Egyiptom most már „leplezett módszerekkel lassíthatja, nehezítheti és hátrányossá teheti a hajó- és teherforgalmat az olyan országok számára, amelyekkel szemben nemzeti politikai elgondolások alapján hátrányos megkü’önböztetést kíván alkalmazni. Egyiptom kezében van annak a kardnak a markolata, amellyel sok nemzet gazdasági életét elvághatja. Dulles idézte a szovjet kormány nyilatkozatának azt a részéit, hogy a londoni értekezlet lehetővé tehet olyan módozatokat a Szuezi-csatorna szabadhajózását érintő kérdések rendezésére, amelyek az új körülmények figyelembevételével elfogadhatók mind az egyiptomi állam, mind a többi érdekelt állam részéről. Dulles kifejezte azt a véleményét, hogy az 1888. évi egyezménynyel kell kezdeni, amely — Dulles szavai szerint — egyszersminden- korra meghatározza, hogy a Szuezi- csatorna mindig szabad lesz és nyitva áll minden kereskedelmi és hadihajó számára, nemzetiségi különbség nélkül és amely bizonyos rendszert ír elő ennek biztos'tására. Az amerikai külügyminiszter egy tervezetet terjesztett elő, amelynek alapját az alábbi elveknek kell al- kotniok: 1. A csatornát mint szabad, veszélytelen nemzetközi víziutat kell igazgatni, az 1888. évi egyemény- bon lefektetett elveknek megfelelően. 2. A csatorna igazgatását ne befolyásolja a nemzeti politika, bármely forrásból induljon is ki az. 3. El kell ismerni és ki kell elégíteni Egyiptomnak a csatornára és igazgatására vonatkozó minden törvényes jogát és érdekelt, beleértve a megfelelő és igazságos jövedelmet is. 4. Intézkedéseket kell tenni a Szuezi Csatorna Társaság igazságos kártalanítására. (MTI) Belga közvélemény magyarázatot követel a bányászszerencsétlenség körülményeiről Brüsszel (MTI). Az AFP francia hírszolgálati iroda írja: A belga közvélemény, amelyet először megdöbbentett a marcinellei tragédia hatalmas mérete, most kezd magához térni és magyarázatot követel azokról a körülményekről, amelyek lehetővé tették ezt a szerencsétlenséget. Egyiptom ragaszkodik althoz, hogy egyedül irányítsa a csatornát és annak pénzügyeit — Ali Szabri nyilatkozata London (MTI). Ali Szabri repülőalezredes, aki Nasszer elnök képviselőjeként nemhivatalos minőségben figyelemmel fogja kísérni a londoni értekezlet munkáját, csütörtökön este a brit fővárosba érkezett — jelenti a londoni rádió. Az újságíróknak: adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Egyiptom a szuezi kérdésben nem fogad el semmiféle olyan „áthidaló megoldást”, amely sérti függetlenségét és szuverenitását. Egyiptom ragaszkodik ahhoz — mondotta —, hogy egyedül irányítsa a csatornát és annak pénzügyeit. Erőszakos beavatkozás esetén az egyiptomiak védeni fogják magukat — tette hozzá Ali Szabri. A varsói egyiptomi nagyköve'- sóg tagjai tüntettek a londoni értekezlet ellen Varsó (PAP). A varsói egyiptomi nagykövetség tagjai augusztus 16-án délben, a londoni értekezlet megnyitása pillanatában tüntetést rendeztek. A követség tagjai ötperces néma tüntetést rendeztek azon kísérletek ellen, hogy imperialista ellenőrzést kényszerítsenek a Szuezi-csator- nára. A tüntetésen résztvett a Varsóban folyó rádióközlési tanácsadó bizottság 8. ülésszakán jelenlévő egyiptomi küldöttség is. Pineau tanácskozása Krisna Menonnal London (MTI). A Reuter értesülése szerint Pineau külügyminiszter a francia nagykövetségen csütörtökön este közölte Krisna Menonnal, hogy a francia kormány, bár nagyon kívánja a szuezi válság békés megoldását, nem engedhet abból az alapelvből, hogy nem elegendő a nemzetközi ellenőrzés, ha*- nem a hajózást nemzetközi művelet keretében kell lebonyolítani a Szuezi-csatornán: A Béke lilágtanács Titkárságának nyilatkozata a szuezi ügyről v íiuzjuü;. rx o'cn.e V 11 ctgtanács Titkársága nyilatkozatot bocsátott ki a szuezi ügyről. A nyilatkozat a többi között így hangzik: „Most, amikor kezd jótékonyan megnyilvánulni a nemzetközi feszültség enyhülése és amikor teljes joggal elvárható lenne, hogy a nemzetközi vitás kérdések rendezésénél felülkerekedjék a józan ész és jóindulat, valamint az erőszak alkalmazásának elutasítása, a Szuezi-csatorna egyiptomi államosítása alkalmából elhangzott egyes megnyilatkozások nyugtalansággal töltik el a világ közvéleményét. A londoni értekezlet előestéjén a nemzetközi békemozgalom ismételten elítéli az erőszakos eszközök alkalmazását a vitás kérdések megoldására. „A nemzetközi békemozgalom azzal a felhívással fordul a világ közvéleményéhez, hogy támogassa az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában lefektetett elveket és ugyanakkor felszólítja a kormányokat, hogy állandóan ezektől az elvektől vezéreltessék magukat.” A londoni értekezlet váthaió fejleményeiről London (MTI). A Reuter sze- rint a Szovjetunió valószínűleg ma válaszol a Szuezi-csatorna nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó nyugati javaslatra, amelyet csütörtökön Dulles külügyminiszter terjesztett elő a londoni értekezleten. Az értekezlethez közelálló körök felteszik, hogy Ali Szabrinak, Nasszer megbízottjának megérkezését követően Egyiptomot újólag meghívják az értekezleten való részvételre. Értekezleti körökben közölték, lehetséges, hogy Krisna Menőn előterjeszt majd egy alternatív tervet abban a reményben, hogy áthidalhatja az egyiptomi álláspont és nyugati javaslat közötti szakadékot. Egyébként Selwyn Lloyd, mint a vendéglátó ország külügyminisztere, csütörtökön est» vacsorát adott az értekezleten résztvevő küldöttsége’: vezetői tiszteletére. A liarbini árvízhelyzet Harbin (Uj Kína.) A Szungari folyó szintje szerdán délután egy órakor érte el csúcsmagasságát. Bár a vízmagasság még mindig harminckét centiméterrel nagyobb, mint az 1932-ben észlelt legmagasabb vízszínt, a Harbin iparváros körüli gátrendszer szilárdan kitart. Hejlungcsiang tartományban ösz- szesen négyszázezer ember küzd a Szungari-folyó szokatlanul magas vizével. Az árvízsujtotta mélyebben fekvő területekről kétszázezer embert szállítottak a kormányzat segítségével biztonságos helyre. (MTI) Szolnok város do'gozó paraszlíai. tsz tagok és egyénileg dolgozó parasztok, munkások! Alkotmányunk ünnepén mélyítsük tovább a munkás-paraszt szövetséget. Szórakozzunk együtt a régi gazdakörben (Beloiannisz u. 37.) rendezendő bálon. Szeretettel vár mindenkit a rendezőség,
