Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-17 / 192. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956 augusztus CT Mlndannyiunk Ugye a lakáshiány enyhítése Országunk életében az utóbbi időben igen fontos események zaj­lottak le. A Központi Vezetőség jú­liusi határozatán és a második öt­éves terv irányelvén vörös fonál­ként húzódik végig a dolgozó em­berről való gondoskodás, a nép éle­tének megjavítása. S máris komoly és jelentős intézkedések történtek a cél megvalósítása érdekében, pél­dául az árleszállítás, a békekölcsön jegyzés megszüntetése, stb. A dol­gozók helyeslik ezeket az intézke­déseket, s azon fáradoznak, hogy a termelés fokozásával, államiránti kötelességük gyors teljesítésével segítsék az életszínvonal emelését. Községünk az első félévben a be­gyűjtésben országosan első helye­zést ért el, s 30 000 forint jutalmat kapott. Bízunk abban, hogy a nyári nagy begyűjtés idején is megtart­juk az első helyet. Van azonban egy pár nyugtala­nító jelenség, amely megnehezíti munkánkat. Ilyen például a lakás kérdés. Évek óta küzdünk e prob­lémával, de ebben az esztendőben különösen súlyos a lakáshiány. Or­szág László, Kakuk György, Lég- rádi Mihály, Oláh Pál, Bíró István, Dénes Pál, Bíró László, Tóth Mi- hályné, Lakatos József, Papp László és még sokan mások szinte ember­hez nem méltó helyen laknak. Több család négy-öt gyermekkel egyet­len szobába zsúfolódik össze. Ez a konyhájuk, kamrájuk, sőt még a tűzrevalót is ott tartják: Közsé­günkben nagyon sürgősen huszon­öt családnak lenne szüksége la­kásra. Továbbá ha azt nézzük, hogy egészségügyi téren betartsuk a kö­vetelményeket, s az egy szobában lakó családokat szétköltöztessük, az előbbi számmal együtt mintegy 75 családi házra volna szükség; Sokszor (elvetik az emberek, hogy miért nem építünk több lakó­házat. Ebben van is némi igazság, mert a felszabadulás utáni időben elég kevés lakás épült Kunszent- mártonban. Az elmúlt évben mind­össze két dolgozó kapott lakásépí­tési kölcsönt. Nem lehetett és még ma sem lehet beszerezni az épít­kezéshez szükséges anyagot, s még a javításhoz sem. Ezért sok tanya és olyan épület tönkrement, ame­lyet lakás céljára lehetett volna használni. Meg kell mondani őszin­tén, hogy e kérdésre mi magunk sem fordítottunk kellő gondot: Véleményein szerint helyi körül­tekintéssel, s egyes minisztériumok tervszerűbb munkájával lehetne enyhíteni a lakáshiányt; A helyi lehetőség alatt értem azt, hogy a különböző szervek és szervezetek körülnézhetnének a portájukon, s egy kicsit összébb szorulhatnának, összeköltözhetnének a ezáltal több helyiség felszabadulna lakásnak. Például a Statisztikai Hivatal az Ügyvédi Munkaközösséggel na­gyon elférne, a területi DlSZ-szer- vezet és az önkéntes Honvédelmi Szövetség is összeköltözhetne, s így már három családnak lenne lakása. Szó eshet a különböző üzlethelyi­ségek tervszerűbb kihasználásáról is. AZ ÁFORT például egy üzlethe­lyiséget tart fenn a benzinkút mel­lett azért, hogy az olajat ott adja ki. Ezt meg lehetne oldani egy bó­déban is — mint a városokban lát­juk, s az üzletihelyiséget kevés költ­séggel lakásnak lehetne átalakíta­ni. Ezeket csak példaként említet­tem meg, de azt hiszem, ha a ve­zetők szétnéznek területükön, még több lehetőséget találunk a lakás- probléma enyhítésére. Segítsen minden vezető a dolgo­zók lakásügyének megoldásában, s ne tanúsítsanak ellenállást, mint azt az Állatforgalmi Vállalat, a Ba­romfikeltető Állomás és a BEL- SPED tette, amikor helyiségeikből át kellett adniuk. E szervek az ösz- szevonás óta is zökkenőmentesen el tudják látni munkájukat, A másik lehetőség a meglévő épületek jobb kihasználása. Vannak olyan tanyák, melyek üre­sen állnak, s az államosított házak­nál lévő nagy melléképületeket is lakhatóvá lehetne tenni. Vagy pe­dig, ha olyan állapotban vannak, lebontani őket, s az anyagot fordí­tani lakás építésére. A tanácsnak is sokkal több figyelmet kellene e kérdésre fordítania. Sokat beszélünk a tervszerű munkáról, építkezésekről, takaré­kosságról, de ha megnézzük ezt a dolgot, láthatjuk, hogy itt sincs minden rendben. Egy-két példa erre. Községünkben (a vasút környé­kén) most épül egy tejfeldolgozó üzem. Igen szép lesz, s talán jó is. De mi úgy gondoljuk, hogy egy pár évig még nem lett volna olyan nagy szükség az üzemre. S az erre fordított összegből szerény számí­tásunk szerint legalább 10 családi­házat tudtunk volna építeni, ha pedig kölcsönnek adták volna ki ezt a pénzt, még többet; A másik példa. Uj apaállatistál­lót építettek a községben, holott a régi is megfelelt volna még jó pár évig, hiszen alig van már itt egy pár állat, mivel a mesterséges meg­termékenyítés került előtérbe. Sok­kal helyesebb lenne tehát, ha az illetékes minisztériumok csak olyan építkezéseket, valósítanának meg, melyek égetően szükségesek, s az így megtakarított összegeket la­kásépítésre fordítanák; Ha mindenki ügye lesz a lakás­hiány megszüntetése, siker koro­názza munkánkat. Mi ehhez kérjük a felsőbb szervek segítségét és köz­ségünk dolgozóinak támogatását. OLÁH JÓZSEF, a kunszentmártoni községi párt VB-titkára Külföldi vélemények a siaezi kérdésről Nehéz az új A megyétől kiküldött előadó befejezte a beszámolóját. Kér­dés nem hangzik el, nyilvános, úgynevezett tömeggyűlésen nehéz is az ilyesmi, hiszen csak úgy értenék a hozzászóló szavát, ha az illető szintén fellépne az emelvényre. A véleménynyilvánításnak ezt a módját azonban még nem nagyon ismerjük, a kevés beszédhez szo­kott emberek húzódoznak is tőle, de ezúttal az invitálás is elmarad. Pedig talán csak kezdeni kellene.;: Az elnöklő elvtárs ugyan mon­dogatja, akinek valami mondanivalója van, szóljon hozzá, de senki sem jelentkezik. Mit tehet, berekeszti a gyűlést. Az emberek lassan szélednek el, mintha még várnának vala­mit. Talán azt, hogy az előadó lelépjen az emelvényről, közéjük sies­sen és meginduljon a kötetlen, baráti beszélgetés, amikor már köny- nyebb a szó s nem feszélyez senkit a rászegeződő sok szempárból ki­áradó kíváncsiság. Valahogy úgy, mint ahogy Ács elvtárs tette a szol­noki nagygyűlésen, ahol a hivatalos ünnepség után még egy jó óra­hosszát elbeszélgetett a hallgatósággal ott a piactéren. Az előadó lelép az emelvényről, búcsúzik a körülötte lévő veze­tőktől, bólint az emberek felé és máris az ajtóhoz siet. Odakint fel­búg az autómotor, a kocsi elporzik utasával. A hallgatóság pedig elszéled és közülük sokan tán maguk sem értik, mi okozza az elégedetlenségüket és hiányérzetüket, hiszen iga­zán szépen, értelmesen beszélt az elvtárs . ä F. T. P. Fiatalember kopogtat a szolnoki MÁV csomópont pártbizottságának ajtaján. Nemrégiben jött a MÁV- hoz dolgozni és most sze­retné az új munkahelyé­nek pártszervezetéhez át­jelenteni magát. A pártbi­zottság munkatársa for­gatja, nézegeti az elvtárs párttagsági könyvét, majd megszólal: — Már egy éve, hogy el­maradt a tagdíjfizetéssel? Hogy lehetséges ez? Ifj. Bereczky József — így hívják a fiatalembert •— beszélni kezd. Elmond­ja, hogy Törökszentmikló- son, a Kucori dűlőben la­kott és az Állami Gazda­ság pártszervezetéhez tar­zott ezidáig. A pártbizalmija Pász­tor Kálmán volt, akihez négy párttag tartozott, de többszöri sürgetésre is p-dMagx&L oau szó­csak három párttag részé­re kapott bélyeget. Pász­tor elvtárssal elmentek a pártszervezetükhöz, de ott is azt a választ kapták, nincs több bélyeg, majd legközelebb. A városi pártbizottságon is járt és ott megígérték, küldenek ki a részére is bélyeget, de úgylátszik elfeledkeztek róla. Most 1956-ban úgy jutott három pártbélyeg- hez, hogy az iskolaigazga­tó — aki szintén oda tar­tozik — szabadságra ment és az ő bélyegét kapta meg, habár az is szabály­talan dolog. Már nem is tudja, mit csináljon. Nem a pénz, az nem nagy ösz- szeg, kettő forintot fize­tett csak havonta, hanem az a tény, hogy a Szerve­zeti Szabályzat is kimond­ja, hogy az a párttag, aki 3 hónapig indokolatlanul nem fizet tagsági díjat és ezt felszólításra sem ren­dezi, megszűnik a párt tagja lenni... És van egy pont az átjelentési köte­lezettségről is, most an­nak sem tud eleget tenni. Fiatal elvtárs, 1953-ban (20 éves korában) soron- kivül, jó munkájáért vet­ték fel párttagnak. Azóta már párttitkár is volt a honvédségnél. A kucori DISZ szervezetben pedig, mint DISZ-titkár műkö­dött. Tudja, hogyne tudná, mit jelent a párttagságá­nak esetleges elvesztése. Lehet, sőt egészen bizo­nyos, hogy ő is hibás. Amint mondja, amikor kétszer-háromszor hiába járt v.tána, nem is ment többet, most már látja, hogy helytelenül. De nem csak egyedül felelős. A pártbizalmi is, aki hónap­ról hónapra belenyugodott abba, hogy egy párttag ne kapjon bélyeget, az alap­szervezet titkára, aki tu­dott a dologról és mégsem intézkedett és végül a vár rosi pártbizottságnak az a munkatársa is, akivel Be­reczky József beszélt, de eredménytelenül. Csak néhány pártbélyeg hiánya lenne ez csupán? Ismerjük fel, hogy a kis bélyegecskék egy ember­nek a párthoz való tarto­zását is kifejezik, intéz­zük ügyét lelkiismerete- senben — egy párttagról van szó, F. Tóth Pál. A noviszádi rádió hírmagyarázó­ja többek között mondja: A kedélyek már lecsillapodtak, a légkör inár nem olyan robbané­kony, mint két héttel ezelőtt volt. De ez korántsem jelenti, hogy a helyzet ma nem komoly. A Kelet felé irányított hadihajók és nehéz­bombázók nem fordultak vissza. Ellenkezőleg. Az Atlanti-óceán fe­lől tovább folynak a csapatszállítá­sok a Földközi-tenger keleti vizei­re. Ezek csupán a csütörtökön kez­dődő értekezlet külső, nem éppen kedvező megnyilvánulásai. A londoni értekezlet összehívá­sára és megszervezésének körül­ményeire az is jellemző, hogy az ér­tekezlet előestéjén mindenfelé la­tolgatják, vajon milyen eredmé­nyekkel is járhat? A nyugati hatalmak, ha nem is tágítottak eredeti javaslataiktól, mégis lompították hangjukat és egyre többet beszélnek a szuezi vi­szály békés megoldásának lehető­ségéről Első ízben történt a szuezi válság kitörése óta, hogy hivatalos angol részről megemlítették Egyiptom jo­gait és nem, a nemzetközivé tétel már előre megszabott tézisét han­goztatták, hanem bizonyosfajta nemzetközi ellenőrző szervet emle­gettek. A brit külügyminiszter ki­jelentése szerint az értekezletnek csak az a célja, hogy véleményt mondjon a nyugati hatalmak javas­latairól. Ezek szerint nem határo­zathozatal a célja, amit, ha más­ként nem megy, hatalmi fenyegető­zéssel kellene rákényszeríteni Egyiptomra. Dulles még nyíltabb volt. Olyan megoldást kell találni — mondotta —, amely biztosítja a csatorna nemzetközi használatát, de csakis Egyiptom jogainak és te­kintélyének figyelembevétele mel lett. Amennyiben a nyugati államfér­fiak csütörtöktől kezdve tettekkel is igazolják kijelentéseiket, akkor az értekezlet nem végződik kudarc, cal, mert a csatornán való szabad hajózást senki sem fenyegeti. A londoni értekezlet ebben az eset­ben a szuezi kérdés értelmes meg­oldásának kezdetét jelentheti, amit végeredményben az ENSZ hagy majd jóvá, azokkal az országokkal egyetemben, amelyek igénybe ve­szik ezt a fontos nemzetközi utat. Peking (Uj Kína): A Kínai Népköztársaság kormá­nya szei-dán nyilatkozatot tett közzé a Szuezi-csatorna kérdéséről: A Szuezi Csatorna Társaság ál­lamosítása jogos lépés volt, ame­lyet Egyiptom saját szuverenitásá­nak és függetlenségének érdekében tett. A kínai kormány és a kínai nép teljes mértékben támogatja az egyiptomi kormánynak ezt a jo­gos lépését. Az Egyesült Államok, Nagy Bri­tannia és Franciaország augusztus 2-i közös nyilatkozatában önkénye­sen összekeverte a Csatáim a Tár­saság államosításának ügyét a csa­tornán átmenő hajóforgalom sza­badságának kérdésével. A kínai kormánynyilatkozat ez­után rámutat arra, hogy az Egye­sült Államok, Nagy Britannia és Franciaország erőszakos lépései nemcsak Egyiptomot fenyegetik, hanem mindazokat az országokat, amelyek a gyarmati uralom lerá­zására, szuverenitásuk és függet­lenségük megvédésére törekszenek. Fenyegeti továbbá az egész világ békéjét és biztonságát is és dur­ván megsértik az ENSZ alapok­mányát és a nemzetközi jog ren­delkezéseit. A három hatalom közös közle­ményéből ítélve, ezzel az értekez­lettel az a céljuk, hogy a részt­vevő országokra rákényszerítsék a Szuezi-csatorna nemzetközi keze­lésbe vételéről egyoldalúan kidol­gozott tervüket. A Szovjetunió kormányának nyilatkozata kifeje­zetten rámutat, hogy legalább 21 más államot, köztük a Kínai Nép­köztársaságot is meg kellett volna hívni a Szuezi-csatornán átmenő hajóközlekedés szabadságáról tar­tandó vitára. Sajnálatos, hogy a Szovjetuniónak ez az ésszerű ja­vaslata nem nyerte él az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Fran­ciaország jóváhagyását; Az ázsiai és afrikai országok képviselői a bamdungi értekezleten egyhangúlag Mjelentették, hogy a gyarmati rendszer mindenféle meg­nyilatkozása ek'tétlendő és minél hamarabb el kell tüntetni. A kínai kormány véleménye az, hogy sem­miféle idegen országnak nincs joga beleszólni abba, hogy Egyiptom szuverén jogát gyakorolva államo­sította a Szuezi Csatorna Társasá­got. A kínai kormány reméli, hogy Nagy-Britannia és Franciaország ebben a szellemben igyekszik meg­oldani a Szuezi-csatorna problémá­ját. A fegyveres beavatkozással való fenyegetőzés óhatatlanul Ázsia és Afrika népeinek és az egész világ közvéleményének elszánt el­lenállásába fog ütközni; Párizs (TASZSZ.) Mint az AFP Canberra: jelen­tésre hivatkozva közli, Herbert Evatt és a munkáspárti ellenzék más vezetői az ausztráliai parla­mentben Mjelentették, hogy Egyip­tomnak joga volt a Szuezi Csatorna Társaság államosításához. „A munkáspárti vezetők kijelen­tették — közli a hírügynökség — hogy az Egyiptom és a Szuezi Csatorna Társaság közötti egyez­mény szerződéses jellegű volt és nem zárja ki az államosítást. A nemzetközi jog nem tekint szent­nek egy szerződést, csupán azért, mert a részvényesek között külön­böző nemzetiségű csoportok van­nak. A csatorna használata sza­badságának fenntartására vonatko­zólag a vállalt nemzetközi kötele­zettség önmagában véve nem vesz­tette el erejét azért, mert Egyip­tom államosította a Szuezi Csa­torna Társaságot. (MTI,) A belgiumi bányaszerencsétlenség fejleménye Róma (TASZSZ.) Az olasz la­pok továbbra is nagy figyelemmel foglalkoznak a belgiumi bányasze­rencsétlenséggel kapcsolatos men­tési munkálatokkal. Az utóbbi na­pokban körülbelül száz holttestet hoztak a felszínre. A belga ható­ságok kijelentették: nincs már re­mény arra, hogy életben találják azt a 179 bányászt, akik mélyeb­ben vannak annál a színvonalnál, ahol a mentőcsapatok a tűzzel har­colnak: Lapjelentések szerint a be'ga képviselőház kommunista és kat- holikus képviselői követelték, hív­ják össze sürgősen a parlamentet, hogy megvitassák a Marcinelie-i katasztrófa tanulságait. Ugyanakkor egész Olaszor­szágban folyik a gyűjtés a bel­giumi bányaszerencsétlenségnél el­pusztult olasz bányászok család­tagjai javára. (MTI.) H Jászberényi flprítógéoiyár keres vasesztergályosokat, szere* 16 gép lakatosokat, vasszerkeze ü lakatosokat azonnali felvételre Alkalmazni tudunk öntő-szerelő szakképzettséggel rendelkezőket Is szerelőgéplakatosnak* Boltok nyitvatartása as augusztus 19—20-i ünnepeken Alkotmányunk ünnepével kap­csolatban a kiskereskedelmi, vala­mint a vendéglátóipari egységek nyitvatartását Szolnokon és vidé­ken az alábbiak szerint szabályoz­zuk: Augusztus hó 18-án: Valamennyi kiskereskedelmi és vendéglátóipari egység a szombati nyitvatartási rend szerint üzemel. Augusztus 19-én: A rendszeresen tejet árusító élelmiszerboltok 7 órától legkésőbb fél 9 óráig szol­gálják ki az utalványos és szabad tejet. A húsboltok 6 órától 9 óráig, a dohány- és virágüzletek pedig a vasárnapi nyitvatartás szerint tartanak nyitva. A Szolnoki Kis­kereskedelmi Vállalat 61. sz. bolt­ja (Gólyánál) mindkét ünnepnapon 6 órától 10 óráig árusít. Az Ünnepi Vásáron részvevő boltokon kívül a többi kiskereske­delmi egység zárva lesz. A vendég­látóipari egységekre a szombati nyitvatartás kötelező. Augusztus 20-án: A nyitvatartási rend ugyanaz, mint aug. 19-én, az­zal az eltéréssel, hogy a vendéglá­tóipari egységek a vasárnapi nyit­vatartás szerint üzemelnek. Vidéken a vasárnap Is nyitvatar- tó élelmiszerboltok (ahol pedig ilyen nincs, ott a helyi tanács ál­tal kijelölt élelmiszerbolt) mindkét napon 7 órától 10 óráig tart nyitva. Dobos István sk. oszt .vez. h. Magyar vonatok Egyiptom részére Sok magyar gyártmányú jármű közlekedik az egyiptomi vasútvo­nalakon. —» Ebben az évben még több első osztályú személyko­csit szállítunk és jövőre postako­csiikat is gyártunk számukra. A MÁVAG-ban 6záz mozdony készül A Szolnolsi Munkás Horgász Egyesület vezetősége szeretettel meghívja a horgásztársakat az 1956. évi szeptember hó 1—2-án a szolnoki Tisza szakaszon tartandó HORGÁSZVERSENYRE, valamint a szeptember 2-án, este 7 órakor rendezendő díjkiosztó va­csorára. 1. A verseny kezdete szeptember 1-én 16 órakor, befejezés 2-án, 14 órakor. Erre az időpontra minden versenyző az indulási helyen je­lentkezni köteles. Indulási hely a TIT ÁSZ csónakház, a Tisza szálló­tól jobbra. 2. A verseny helye a szolnoki vasúti hídtól a Cukorgyár darujáig tart. 3. Versenyben az alábbi halfaj­ták szerepelnek: ponty, harcsa, kecsege, máma, süllő, balin. 4. A verseny területén csak a benevezettek horgászhatnak. 5. Nevezési díj 10 forint, ifjú­ságiaknak 1 forint. Nevezési határ­idő augusztus 28. Vidékiektől ne­vezést a helyszínen is elfogadunk. Nevezéseket és a vacsorajegyeket HORGÁSZ hír Vajli István titkárnál, Szolnok, Háló-u. 4. és Maródi A:Ual horgász- mesternél, Madách-u. 45. szám alatt kérjük eszközölni. 6. Az érékelés pontozás alapján történik. Egy hal 1 pont és egy kiló hal 1 pont. 7. Verseny után este 7 órakor díjkiosztás és vacsora, amely tiszai nemes halakból készül. A vacsora­jegy ára 12 forint, amely a neve­zéssel együtt váltandó. DÍJAK l-sö díj: 1 üvegbot, 2-ik díj: pe- remfutós orsó, 3-ik dij: egy fene- kezőt bot, 4-ik díj: fenekező orsó, 5-ik díj: 1 hátizsák, 6-ik díj: l ol­dalzsák, 7-ik díj: 100 méter 70-es műanyagzsinór, 8-ik díj: 60-as mű­anyagzsinór, 9-ik dij: 40-es mű­anyagzsinór, 10-ik dij: 1 villantó cs 100 darab horog, 11-ik dij: 1 villantó és 50 darab horog, 12-ik díj: 5 darab műlégy. Vigaszdíj egy üveg ürmös. A vi­gaszdijat a nem nyertes horgászok között sorsolják ki. IFJÚSÁGI DÍJAK l-ső díj: 1 peremfutós orsó, 2-ik díj: 1 összerakható bambusz bot, 3- ik dij: 100 méter műanyagzsinór, 4- ik díj: 50 darab horog. Vigaszdíj: 1 „Horgászat’‘ című könyv. Egyben fehivjuk a horgásztársak figyelmét, hogy szeptember havi gyűlésünket a versenyre való. te­kintettel 1956 augusztus 27-én tartjuk, este 8 órakor, a Törekvés SK Madách-ulcai klubhelyiségében, amelyre a szolnoki horgászok meg­jelenését kérjük. A verseny színhelyén büfé és pihenésre sátor áll a horgászok rendelkezésére. A Szolnoki Munkás Horgász Egyesület vezetősége a versenyre, a vacsorára a horgásztársak hozzá­tartozóit is szeretettel várja,

Next

/
Thumbnails
Contents