Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-15 / 190. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NEFLAF

1956. augusztus 15.

JOGOS A HARAGJUK

A lakóházszövetkezetek szervezéséről

Nehéz düh szorongatja torkukat. Látszik, hogy legszívesebben kiabálnának, de ügyelnek minden szavukra. Az igazságukat keresik. Hallgassuk csak őket:

— Az RM Csőgyár munkásai vagyunk, a kenderest Vörös Csepel Termelőszövetkezet patronálok Szeretjük ezt a közös gazdaságot és ha ilyen nevet választott, azt akarjuk, ne valljon szégyent semmiben. Bár a csepeli munkásokat Fejér megyébe osztották be patronálásra, megkértük a budapesti párt- bizottságot, hogy ezt az egy szövetkezetei továbbra is megtarthassuk az Alföldön.

— Nem is mondhatták rólunk eddig, hogy rossz segítőtársak vagyunk. Csöveket adtunk karámépí- téshez, segítettünk az új gazdasági épületek berendezésében. Darálójukat alaposan átalakítottuk úgy, hogy négyszeres teljesítményű és teljesen baleset- mentes lett.

—■ A múlt ősszel nagy fába vágtuk a fejszénket. Elhatároztuk, villamosítjuk a szövetkezet központi majorját. Tizennégy épületbe vezettük be a villanyt és körülbelül hét kilométer hosszú belső hálózatot építettünk ki. A nagy munka többségét késő ősszel és télen végezték munkásaink. Nagy áldozat volt szabadidőben ilyen hosszú utat tenni cs a hidegben villanyszereléssel foglalkozni. Azért szántuk rá magunkat, hogy a szövetlvezetnek már tavasszal villanya legyen: így minél több munkát takaríthasson meg és gyorsabban fejleszthesse állattenyésztését.

— Fáradozásunk azonban hiábavaló volt. Az Áramszolgáltató Vállalatnak ugyanis egy kilométeres vezetéket kellett volna kiépíteni és egy transzformátort bekapcsolni. Még a vezetékhez is átadtuk neki a szükséges drótot. Ennek ellenére a vállalat több mint egy fél év óta nem hajtotta végre a jelentéktelen munkát és a termelőszövetkezet még mindig áram nélkül van. Kár volt tehát nekünk annyira sietni. Ráadásul a termelőszövetkezetiek közül vannak, akik azt mondják, hogy a patronálok nekünk tavaszra villanyt Ígértek és még mindig nincs villanyunk. A kukorica törésig építeni akarunk nekik egy negyven vagonos csővázas kukoricagórét, ehhez is nagyon kellene az áram.

— A Tiszántúli Áramszogláltató Vállalatnál valakit nagy felelősség terhel ebben az ügyben, mert hónapról-hánapra hitegettek bennünket, egyre újabb dátumokat tűztek ki és most végül kijelentették, hogy nincs is ez a munka betervezve. Az elmúlt ősszel pedig ők is megkapták és aláírták a közös tervet. Nem tudjuk, mit akarnak. A munkának ezt a részét nem végezhetjük el helyettük, hiszen mi csepeliek, a termelőszövetkezetet és nem egy állami vállalatot patronálunk.

Így adta elő jogos panaszát három csepeli munkás a megyei pártbizottságon. Ügyük úgy tudom, azóta már a legjobb úton halad. Jogos haragjuknak mégis hangot kell adni, mert ez az eset kiáltóan igazolja, hogy a lelketlen bürokrácia a legszebb, leglelkesebb kezdeményezéseknek is szárnyát szegheti.

tSOLYMÁR)

Tizenötezres olvasótábort

és a szövetkezeti társasházak építéséről

Alig néhány év telt el a Szolnok megyei Néplap első megjelenése óta.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy az eltelt idő alatt a lap hozzánőtt a dolgozók mindennapi életéhez, amit bizonyít az is, hogy közel 12 000 állandó olvasója van a dolgozók minden rétégéből. Igen sok jogos panasz megoldásához, elintézéséhez adtak segítséget a szerkesztőség munkatársai, s csak ez évben is közel hatezer levelet hozott a posta » Néplap címére. Többszáz állandó levelező segíti a szerkesztőség munkáját írásokkal, javaslatokkal.

Pártunk Központi Vezetőségének július 18—21-i határozata, üj nagy és szép lel adatokat szabott meg a politikai munka megjavítása, a termelés fokozása, a demokratizmus és törvényesség kiszélesítése terén. E feladatok végrehajtása az eddiginél is nagyobb felelősséget ró a Szolnok megyei Néplapra. Azt, hogy harcoljon a Központi Vezetőség által kitűzött célok maradéktalan végrehajtásáért, segítse a párt, a tanács, az üzem és a hivatalok munkáját.

Mindez azonban csak akkor válik lehetővé, ha a vezetők, — ki-ki a maga területen — felhasználják a lap tanácsait, cikkeit cs gondosan tanulmányozzák azokat. Meg kell mondanunk, hogy megyénkben ma még sok párt és tanács vezető, termelőszövetkezeti elnök, vállalatvezető és U. B. elnök, valamint szakember nem olvassa rendszeresen a Néplapot, s nem is fizet rá elő. Fontos feladat most meggyőzni

ról. E mellett azonban el kell jut- lanunk a Néplapot minden családhoz,

E cél elérése érdekében indítottunk szervezési versenyt a megye valamennyi postás dolgozója között augusztus 1-től. december 1-ig, Eddig mintegy 170-en jelentették be csatlakozásukat, — köztük a Szolnoki I. sz. postahivatal valamennyi kézbesítője.

Postás dolgozóink eddig is sokat tettek a Néplap terjesztése érdekében. Nem lenne azonban teljes értékű a verseny, ha a pártbizottságok cs a pártszervezetek népnevelői, a párt tagjai nem adnak segítséget, s nem vesznek részt az új olvasók és előfizetők ezreinek meggyőzésében. szervezésében. Azt javasoljuk ezért, hogy megyénk minden párt- szervezete segítse a Szolnok megyei Néplap szervezését, természetesen bevonva a tömegszervezetek tagjait cs aktíváit is. Keressek fel a dolgozókat, beszélgessenek cl velük a lapról, kérjék ki véleményüket, javaslataikat mind a cikkekkel, mind a szerkesztéssel kapcsolatban, s győzzék meg őket arról, hogy legyenek a lap állandó olvasói és levelezői.

Legyen ez a verseny megyénk valamennyi párttagjának és postás dolgozójának becsületbeli ügye. Biztosítsák jó munkával azt, hogy év vegére ne tizenkétezer, hanem legalább tizenötezer állandó olvasója és sokszáz új levelezője legyen a Szolnok megyei Néplapnak.

KOVÁCS JÖZSEE Szolnok, kiadóhivatal vezető

Bő választék lesz az ünnepi vásár pavilonjaiban

Az ünnepi vásár áruellátása lényegesen jobb lesz a tavalyinál. Bő választék lesz az olyan cikkekben is, amelyekből az elmúlt évben nem tudták kielégíteni az igényeket, például: tűzhely, kerékpár, húskészítmények, stb. Az állami és szövetkezeti kereskedelmi szervek mintegy 60—65 millió forint értékű árut hoznak fel a vásárra. A közszükségleti cikkek mellett a dolgozó parasztság megtalálja majd a vásár pavilonjaiban a mezőgazdasági termelést elősegítő kisgépeket és mezőgazdasági szerárukat.

A vásár jó alkalom lesz a szülőknek arra, hogy beszerezzék gyermekeik számára most a tanév nyitás küszöbén a szükséges iskolatáskát, ruhát, cipőt, iskolafelszerelést. Bőségesen és nagy választékban kapható majd üveg és porcelánáru is.

Az OTP előtti pavilonban a mezőtúri Bercsényi és Szabad Nép Termelőszövetkezetek, a 60. számú csemegebolttal szemben pedig a turkevei Vörös Csillag ás Harcos Tsz-ek mutatják be és árusítják zöldség cs gyümölcs tenmelvényei- ket;

Külön pavilonokban kaphatók a játék és egyéb ajándékozási tárgyak. Vásári mézeskalácsszi vekkel ás léggömbökkel is megörvendeztetik a gyepmekeket.

Az éttermekben, halászcsárdákban, lacikonyhákban és falatozókban bőséges és ízletes ételek várják a vásár látogatóit. Az i'talsát- rakban borkóstolókat tartanak és különféle italkülönlegességek kaphatók. A cukrászdák és édesség-át- rak nagymennyiségű cukrászsüteménnyel készülnek fel cs fagylaltban sem lesz hiány*

I a varos-| gy községgazdálkodási miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletben (megjelent: Magyar Közlöny, 1956. július 21-i, 62. számában) részletesen szabályozta a lakóhézszövetkezetek szervezéséről és a szövetkezeti társasházak építéséről szóló miniszter- tanácsi rendelet végrehajtását.

A lakóházszövetkezetek célja, hogy a fizikai és szellemi foglalkozású dolgozók az állam által nyújtott különféle kedvezmények és segítség igénybevételével saját otthonhoz juthassanak,

A rendelet kétféle szövetkezetét különböztet meg: a) üzemi (vállalat stb.) és b) területi lakóházszö- vetkezetet.

Üzemi (vállalati stb.) szövetkezetét egy vállalat, hivatal, vagy intézet munkásai és alkalmazottai szervezhetnek. Területi szövetkezetét a tanácsok végrehajtó bizottságainak vkg szervei, Budapesten a Fővárosi Tanács vb lakásgazdálkodási igazgatósága útján lehet szervezni, Több üzem dolgozói köréből csali területi szövetkezetét lehet szervezni,

A lakóhézszövetkezetek szervezéséhez a város- és községgazdálkodási miniszter előzetes engedélye szükséges. Lakóházszövetkezeteket csali azokban a nagyobb városokban és egyes — főként <— bányaipari községekben lehet szervezni, ahol a második ötéves terv keretében állami erőből nagyobb számú emeletes társas lakóház épül. Az állami építőipar által épített lakóépületek közül a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium jelöli ki azokat az épületeket, amelyeket a lakóházszövelkezetek megszervezésére fel lehet használni)

Legkorábban, 1957-ben adnak át lakásokat olyan egyéves várakozási idővel jelentkező tagoknak, akik legkésőbb 1950 december végéig jelentkeznek és elő takarékossági, valamint előtörlesztési fizetési kötelezettségüknek eleget tesznek; A Város- ós Községgazdálkodási Minisztériumban most jelölik ki azokat a lakóépületeket, amelyeket átadnak a iakóházszövetkezeteknek. A minisztérium a Fővárosi Tanács vb. lakásgazdálkodási igazgatóságával és a nagyobb városok tanácsainak vb. városgazdálkodási osztályaival rövidesen és folyamatosan közli, hogy hol és hány taggal lehet lakóházszövetikezetet szervezni.

| üzemi| (vállalati stb.) 8zövetke tét csali egyes nagyobb üzemek, vállalatok szervezhetnék, és csak akkor, ha az üzemi (vállalat) telephelyén — városokban, községekben — annyi állami lakás épül, hogy önálló üzemi (vállalati) szövetkezet alapításának feltétele biztosítva van;

Ha a mimisztérium által engedélyezett szövetkezeti tagok kétharmad része már együtt van, az alakuló közgyűlés összehívására üzemi szövetkezetek esetében az üzem (vállalat stb.) vezetője, területi szervezetek esetében a város- (község-) gazdálkodási szakigazgatási szerve három személyt jelöl ki a felvételre jelentkezők közül. Az

alakuló közgyűlésre vonatkozó részletes tudnivalókat a végrehajtási rendelet 14. és 15. paragrafusa, valamint a végrehajtási rendelet mellékleteként megjelent alapszabály tartalmazza.

A lakóházszövetkezet tagjai lehetnek munkások és alkalmazottak, továbbá szellemi szabadfoglalkozásúak és nyugdíjasok. A felvételt sajátkezűleg aláirt és két tanú által láttamozott belépési nyilatkozattal kell kérni. A belépési nyilatkozathoz mellékelni kell:

a) Munkások és alkalmazottak esetében a munkaadó üzem (vállalat, hivatal, intézmény stb.) vezetőjének és szakszervezeti bizottságának a javaslatát,

b) szellemi szabadfoglalkozásúak- nak a lakóhelyük szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága és az illetékes társadalmi szervezet (írószövetség stb.) javaslatát,

c) nyugdíjasoknak a lakóhelyük szerinti illetékes tanács végrehajtó bizottsága javaslatát. Ezenkívül minden felvételt kérőnek csatolni kell az elő takarékossági összeg takarékpénztárhoz történt befizetését igazoló elismervényt (csekkszelvényt). A belépési nyilatkozatot Budapesten a Fővárosi Tanács vb. lakásgazdálkodási igazgatóságánál, vidéken a város- (község-) gazdálkodási szakigazgatási szervnél lehet beszerezni és ugyanezeknél a szerveknél kell beadni. Üzemi szövetkezeteknél történt jelentkezéskor a belépési nyilatkozatot az üzemi (vállalat stb.) szakszervezeti bizottságánál kell benyújtani;

|a szövetkezet! f tárházakat az állam saját vállalatai útján építteti fel. Ezenkívül az állam kedvezményes áron biztosítja a házak felépítéséhez szükséges telkeket, teljesen díjtalanul készítteti el a műszaki terveket, az állam viseli a közművesítés és közműbekötés költségeit.

Az állam a szövetkezeti társas- házakra 15 éves teljes házad ómente.sséget biztosát. Abban az esetben, ha a szövetkezeti tagok vállalt kötelezettségeinek eleget tesznek, az állam az építési költségekből egyszobás lakásnál 20 000, kétszobás lakásnál 26 000 és három szobás lakásnál 32 000 forintot elenged. A földalatti munkahelyein dolgozó bányászok, valamint az állami építőiparban és építőanyagiparban három évi folyamatos munkaviszonyban álló szakipari munkások egyszobás lakásnál 31 000, kétszobás lakásnál 42 000 és háromszobás lakásnál 52 000 forint engedményt kapnak. Az előtakarékossági és előtörlesztési összeg, valamint az ár- kedvezmény levonása után fennmaradó építési költség ■ kifizetésére az állam —, évi kétszázalékos kamat mellett — 25 év alatt törleszl- hető hosiszúlejáratú kölcsönt ad; A szövetkezeti lakások a tagok személyi tulajdonát képezik, amelyekkel az állami tartozások kifizetése után szabadon rendelkezhetnek. A tartozás fennállásának ideje alatt a lakásokat csak a takarék- pénztár hozzájárulásával lehet értékesíteni. * I.

őket a lap olvasásának fontosságaEMBEREK KÖZÖTT

— Jonapot, elvlársak! Rosszkor jöttem?

— Jónapot, igazgató elvtárs! Dehogyis rosszkor, jut még az ebédből is, bableves van, meg húsos tarhonya.

— Én már elvetettem p gondját, fogyasszák csak jóétvággyal.

így üdvözölték egymást Kiss József, az igazgató és a tiszafüredi traktorosok a tiszaszenlimrei brigádtanyán; S miután újra mind elhelyezkedtek az ágyak szélén, kezükbe vették a kanalat, az igazgató is helyetfoglalt az ajtó melletti szalmazsákon, egy pillanatnyi csend következett. De csak pillanatnyi, mert ezeknél az embereknél mostanában nem nehéz helyen áll a szó.

Tamási Bálint, aki elsőnek hozakodott élő mondanivalójával, három he- 1

e van a gépállomáson, idénymunkás. Ha a tsz- lagok és a brigád is megszereti, itt maradhat állandóra, mert bővítik a gépállomást és a szorgalmas emberekre szükség van. Eddig nem esett ellene kifogás. Az igazgató elvtárs kérdésére, hogy van-e kedve maradni, ez a válasza: Én a gyorsan- mozgó gépet szeretem. Ha kapok egy Zetort vagy vontatót, maradok.

Az igazgató erre azonnal nem adhat választ, hisz a kikötést nem lehet egyből elfogadni, de tudni akarta a fiú szándékát. Tamási Bálint pedig, ha már itt tart, azt is elmondja, hogy traktorégő, dinamótárcsa és hengerfej kellene neki. Az igazgató arcát fürkészve, várja a választ.

— Most kaptunk utánpótlást, de hengerfejet csak akkor kérjen, ha muszáj, mert van olyan gép, amelyikhez feltétlen kell.

— Itt vagyok én is — szólt közbe Buzsik János

— ma már meg se tudtam indítani a gépet,

Ferge Pál brigádvezető eddig hallgatott. Ö tud az ilyen gondokról, de nem baj, ha az igazgató elvtárs közvetlenül a munkásoktól hallja, hol, mire van szükség. Csak akkor szólt, amikor a cséplésre terelődött a szó.

— Bizony lesz hónap vége is, mire befejezzük

— mondja és ravászkás mosollyal nézi az igazgató meglepődött arcát;

— De hát augusztus 20- ra el kell csépelnünk?!

— Igen ám, de nem csak rajtunk múlik, a tsz-tago- kon is. Gép is kell még akkor ide.

Kiss elvtárs ráncolta a homlokát. Igaz, hogy ez a Ferge úgy szereti, ha előbb rossz színben festi

le a helyzetet, aztán egyszerre csak előhozakodik a befejezett munkával; Mégis jó lesz utánanézni, beszélni a tsz-beliekkel. Közösen kell a. becsületre vigyázni;

Buzsik János ismét kapott az alkalmon. — Ha már igazgató elvtárs úgy is beszél a szövetkezetiekkel, mondja meg nekik: szeretnénk, ha a brigádvezetők gyakrabban megnéznék, milyen munkát végzünk és ha nem szeretik, idejében szóljanak. No meg az is jó lenne, ha munka végeztével nem kellene annyit kerem 1 őket egy-egy igazolásért.

Hosszan tartott még a tanácskozás arról, hogy most már leginkább a mélyszántásra kell törekedni, s a cséplés mellett az őszi vetés előkészületeivel is egyre többet kell gondolni. Az igazgató még néhány szakmai tanáccsal is ellátta a traktorosokat.

Csak akkor változott meg a beszédtéma, amikor Kiss elvtárs tekintete egyik ágyra tév'edt, ott is éppen oda. ahol a pokróc széle felgyűrődött.

— Piszkosak a lepedőink — szólt kényszerült hangon az egyik traktoros. — Nem azért, hogy nem mossák, hanem azért, mert mi nagyon férfiasak vagyunk. Nem szeretünk takarítani.

— Hisz ezt nem is takarítani, csak kímélni kellene.

— Igaz is. de az ágy gazdája sokszor ruhástól fekszik bele, úgy olajosán.

Kellemetlen perc volt ez, s látszott: a traktorosokat az bosszantja, hogy a „tettes” nincs itt és nekik kell helyette pirulni.

Mi tagadás, aztán már az is kiderült, hogy a seprűvel is haragban vannak a traktorosok, mert ők csak azt a munkát szeretik, aminek látszatja van. Ezen az őszinte hangon aztán mindenki derült.

A beszélgetésben nem volt semmi különös és mégis .;. Azt csak a traktorosok tudják, milyen jó, hogy az igazgató, aki a párt hívására budapesti munkahelyét falusira cserélte fel, gyakran eljön közéjük. Hol a tarlón, hol a szántás szélében tűnik fel motorjával. Elbeszélget a traktorosokkal, tanácsot ad, és kér. Jóérzés tudni, hogy törődnek az emberrel. Talán a traktorosok jó része nem is tudja, hogy ő, az igazgató is mennyi gonddal, bajjal birkózik meg naponta. S mindig a velük való beszélgetésből, a párttagok segítségéből merít új erőt a következő napra;

B.

A szovjet technika újdonságai

végzi el. Az új felszereléssel a legLükhajtásos gépkocsi

Az elmúlt napokban Gorkij város utcáin szokatlan autót lehetett látni, egy lökhajtásos gépkocsi kísérleti példányát. Ezt az autót a gorkiji gépkocsigyártó üzem mérnökeinek egy csoportja szerkesztette és nemcsak a motorja más, mint a többi autóké, de nincs sebesség- váltó szekrénye és kardántengelye sem. A turbó-reaktív hajtómű, amely mozgásba hozza, nincs összekapcsolva az autó kerekeivel. Fűtőanyagként közönséges petróleumot használ, amely elporlasztva nagy erővel áramló levegővel keveredik össze a turbóreaktorban. A keverék elégésekor nagy energia képződik, amely lehetővé teszi, hogy a gépkocsi 300 kilométeres óránkénti sebességet is elérjen.

Az ultrahang a fémek feldolgozásában és,. j a fogászatban

Az I. Vájnátok mérnök vezette kutatólaboratórium munkaközössége új felszerelést készített a .kemény fémek ultrahanggal való feldolgozására. Egy mágneses mezőben nikkelrudat helyeznek el, amely másodpercenként 30 ezer rezgést bocsát ki. A rúdhoz egy kúpot rögzítettek, amely átveszi az ultrahang energiáját. A régi módszerek szerint egy apró darab ger- mánium elvágásához, amely szokatlanul kemény fém, egy órára volt szükség. Az utlrahanggal működő rezcő ezt a munkát 2—3 Dere alatt

keményebb és a legtörékenyebb anyagokat is fel lehet dolgozni, woLCramkarbidot, fehéren izzó acélt, kvarckeveréket, gyémántot, stb.

I. Vájnátok mérnök V. Kuransz- ki és S. Bezubov fogászprofesszorokkal együtt egy fogászati célokat szolgáló, ultrahanggal működő fúrógépet is szerkesztett. Miután az idegek érzéketlenek az ultrahanggal szemben, a gép fájdalommentesen dolgozik.

250 lóerős óriástraktor

250 lóerős lánctalpas óriástraktor kísérleti példányát próbálták ki a közelmúltban a cseljabinszki traktorgyár szakemberei. Az új traktort a nagy építkezéseken, különböző földásó-, talajnyeső- és szállítógépek vontatásához használják majd. Ugyanakkor jól alkalmazható favontatáshoz, valamint a Malcev- féle mélyszántáshoz is.

500 tonnás Martin-kemence

Nemrégiben helyezték üzembe a Szovjetunió és egyben Európa legnagyobb, 500 tonnás Martin-kemencéjét a vorosilovgrádi kohóművekben. Az új kemencét a legkorszerűbb, szovjet gyártmányú berendezéssel látják el. Tíztonnás berakógép, 350 tonna teherbírású öntődaru segíti a kohászokat. A munkafolyamatokat gépesítették és automatizálták.