Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-15 / 190. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NEFLAF 1956. augusztus 15. JOGOS A HARAGJUK A lakóházszövetkezetek szervezéséről Nehéz düh szorongatja torkukat. Látszik, hogy legszívesebben kiabálnának, de ügyelnek minden sza­vukra. Az igazságukat keresik. Hallgassuk csak őket: — Az RM Csőgyár munkásai vagyunk, a kende­rest Vörös Csepel Termelőszövetkezet patronálok Szeretjük ezt a közös gazdaságot és ha ilyen nevet választott, azt akarjuk, ne valljon szégyent semmi­ben. Bár a csepeli munkásokat Fejér megyébe osz­tották be patronálásra, megkértük a budapesti párt- bizottságot, hogy ezt az egy szövetkezetei továbbra is megtarthassuk az Alföldön. — Nem is mondhatták rólunk eddig, hogy rossz segítőtársak vagyunk. Csöveket adtunk karámépí- téshez, segítettünk az új gazdasági épületek beren­dezésében. Darálójukat alaposan átalakítottuk úgy, hogy négyszeres teljesítményű és teljesen baleset- mentes lett. —■ A múlt ősszel nagy fába vágtuk a fejszénket. Elhatároztuk, villamosítjuk a szövetkezet központi majorját. Tizennégy épületbe vezettük be a villanyt és körülbelül hét kilométer hosszú belső hálózatot építettünk ki. A nagy munka többségét késő ősszel és télen végezték munkásaink. Nagy áldozat volt szabadidőben ilyen hosszú utat tenni cs a hidegben villanyszereléssel foglalkozni. Azért szántuk rá ma­gunkat, hogy a szövetlvezetnek már tavasszal villanya legyen: így minél több munkát takaríthasson meg és gyorsabban fejleszthesse állattenyésztését. — Fáradozásunk azonban hiábavaló volt. Az Áramszolgáltató Vállalatnak ugyanis egy kilométe­res vezetéket kellett volna kiépíteni és egy transzfor­mátort bekapcsolni. Még a vezetékhez is átadtuk neki a szükséges drótot. Ennek ellenére a vállalat több mint egy fél év óta nem hajtotta végre a je­lentéktelen munkát és a termelőszövetkezet még mindig áram nélkül van. Kár volt tehát nekünk annyira sietni. Ráadásul a termelőszövetkezetiek kö­zül vannak, akik azt mondják, hogy a patronálok ne­künk tavaszra villanyt Ígértek és még mindig nincs villanyunk. A kukorica törésig építeni akarunk nekik egy negyven vagonos csővázas kukoricagórét, ehhez is nagyon kellene az áram. — A Tiszántúli Áramszogláltató Vállalatnál va­lakit nagy felelősség terhel ebben az ügyben, mert hónapról-hánapra hitegettek bennünket, egyre újabb dátumokat tűztek ki és most végül kijelentették, hogy nincs is ez a munka betervezve. Az elmúlt ősszel pedig ők is megkapták és aláírták a közös ter­vet. Nem tudjuk, mit akarnak. A munkának ezt a részét nem végezhetjük el helyettük, hiszen mi cse­peliek, a termelőszövetkezetet és nem egy állami vállalatot patronálunk. Így adta elő jogos panaszát három csepeli mun­kás a megyei pártbizottságon. Ügyük úgy tudom, azóta már a legjobb úton halad. Jogos haragjuknak mégis hangot kell adni, mert ez az eset kiáltóan iga­zolja, hogy a lelketlen bürokrácia a legszebb, leglel­kesebb kezdeményezéseknek is szárnyát szegheti. tSOLYMÁR) Tizenötezres olvasótábort és a szövetkezeti társasházak építéséről Alig néhány év telt el a Szolnok megyei Néplap első megjelenése óta. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az eltelt idő alatt a lap hozzánőtt a dolgozók mindennapi életéhez, amit bizonyít az is, hogy közel 12 000 állandó olvasója van a dolgozók minden rétégéből. Igen sok jogos panasz megoldásához, elintézéséhez adtak segítséget a szerkesztőség munkatársai, s csak ez évben is közel hatezer levelet hozott a posta » Néplap címére. Többszáz állandó levelező segíti a szerkesztőség mun­káját írásokkal, javaslatokkal. Pártunk Központi Vezetőségének július 18—21-i határozata, üj nagy és szép lel adatokat szabott meg a politikai munka megjavítása, a ter­melés fokozása, a demokratizmus és törvényesség kiszélesítése terén. E feladatok végrehajtása az eddigi­nél is nagyobb felelősséget ró a Szolnok megyei Néplapra. Azt, hogy harcoljon a Központi Vezető­ség által kitűzött célok maradékta­lan végrehajtásáért, segítse a párt, a tanács, az üzem és a hivatalok munkáját. Mindez azonban csak akkor vá­lik lehetővé, ha a vezetők, — ki-ki a maga területen — felhasználják a lap tanácsait, cikkeit cs gondo­san tanulmányozzák azokat. Meg kell mondanunk, hogy megyénkben ma még sok párt és tanács vezető, termelőszövetkezeti elnök, vállalat­vezető és U. B. elnök, valamint szakember nem olvassa rendszere­sen a Néplapot, s nem is fizet rá elő. Fontos feladat most meggyőzni ról. E mellett azonban el kell jut- lanunk a Néplapot minden család­hoz, E cél elérése érdekében indítot­tunk szervezési versenyt a megye valamennyi postás dolgozója között augusztus 1-től. december 1-ig, Ed­dig mintegy 170-en jelentették be csatlakozásukat, — köztük a Szol­noki I. sz. postahivatal valamennyi kézbesítője. Postás dolgozóink eddig is sokat tettek a Néplap terjesztése érdeké­ben. Nem lenne azonban teljes ér­tékű a verseny, ha a pártbizottsá­gok cs a pártszervezetek népnevelői, a párt tagjai nem adnak segítséget, s nem vesznek részt az új olvasók és előfizetők ezreinek meggyőzésé­ben. szervezésében. Azt javasoljuk ezért, hogy megyénk minden párt- szervezete segítse a Szolnok megyei Néplap szervezését, természetesen bevonva a tömegszervezetek tag­jait cs aktíváit is. Keressek fel a dolgozókat, beszélgessenek cl velük a lapról, kérjék ki véleményüket, javaslataikat mind a cikkekkel, mind a szerkesztéssel kapcsolatban, s győzzék meg őket arról, hogy le­gyenek a lap állandó olvasói és le­velezői. Legyen ez a verseny megyénk valamennyi párttagjának és postás dolgozójának becsületbeli ügye. Biztosítsák jó munkával azt, hogy év vegére ne tizenkétezer, hanem legalább tizenötezer állandó olva­sója és sokszáz új levelezője legyen a Szolnok megyei Néplapnak. KOVÁCS JÖZSEE Szolnok, kiadóhivatal vezető Bő választék lesz az ünnepi vásár pavilonjaiban Az ünnepi vásár áruellátása lé­nyegesen jobb lesz a tavalyinál. Bő választék lesz az olyan cikkekben is, amelyekből az elmúlt évben nem tudták kielégíteni az igényeket, például: tűzhely, kerékpár, húské­szítmények, stb. Az állami és szö­vetkezeti kereskedelmi szervek mintegy 60—65 millió forint értékű árut hoznak fel a vásárra. A köz­szükségleti cikkek mellett a dolgo­zó parasztság megtalálja majd a vásár pavilonjaiban a mezőgazda­sági termelést elősegítő kisgépeket és mezőgazdasági szerárukat. A vásár jó alkalom lesz a szü­lőknek arra, hogy beszerezzék gyer­mekeik számára most a tanév nyi­tás küszöbén a szükséges iskolatás­kát, ruhát, cipőt, iskolafelszerelést. Bőségesen és nagy választékban kapható majd üveg és porcelán­áru is. Az OTP előtti pavilonban a me­zőtúri Bercsényi és Szabad Nép Termelőszövetkezetek, a 60. számú csemegebolttal szemben pedig a turkevei Vörös Csillag ás Harcos Tsz-ek mutatják be és árusítják zöldség cs gyümölcs tenmelvényei- ket; Külön pavilonokban kaphatók a játék és egyéb ajándékozási tár­gyak. Vásári mézeskalácsszi vekkel ás léggömbökkel is megörvendezte­tik a gyepmekeket. Az éttermekben, halászcsárdák­ban, lacikonyhákban és falatozók­ban bőséges és ízletes ételek vár­ják a vásár látogatóit. Az i'talsát- rakban borkóstolókat tartanak és különféle italkülönlegességek kap­hatók. A cukrászdák és édesség-át- rak nagymennyiségű cukrászsüte­ménnyel készülnek fel cs fagylalt­ban sem lesz hiány* I a varos-| gy községgazdálkodá­si miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletben (megjelent: Magyar Közlöny, 1956. július 21-i, 62. számában) részletesen szabá­lyozta a lakóhézszövetkezetek szer­vezéséről és a szövetkezeti társas­házak építéséről szóló miniszter- tanácsi rendelet végrehajtását. A lakóházszövetkezetek célja, hogy a fizikai és szellemi foglal­kozású dolgozók az állam által nyújtott különféle kedvezmények és segítség igénybevételével saját otthonhoz juthassanak, A rendelet kétféle szövetkezetét különböztet meg: a) üzemi (válla­lat stb.) és b) területi lakóházszö- vetkezetet. Üzemi (vállalati stb.) szövetkeze­tét egy vállalat, hivatal, vagy in­tézet munkásai és alkalmazottai szervezhetnek. Területi szövetkeze­tét a tanácsok végrehajtó bizottsá­gainak vkg szervei, Budapesten a Fővárosi Tanács vb lakásgazdálko­dási igazgatósága útján lehet szer­vezni, Több üzem dolgozói köréből csali területi szövetkezetét lehet szervezni, A lakóhézszövetkezetek szervezé­séhez a város- és községgazdálko­dási miniszter előzetes engedélye szükséges. Lakóházszövetkezeteket csali azokban a nagyobb városok­ban és egyes — főként <— bánya­ipari községekben lehet szervezni, ahol a második ötéves terv kereté­ben állami erőből nagyobb számú emeletes társas lakóház épül. Az állami építőipar által épített lakó­épületek közül a Város- és Község­gazdálkodási Minisztérium jelöli ki azokat az épületeket, amelyeket a lakóházszövelkezetek megszervezé­sére fel lehet használni) Legkorábban, 1957-ben adnak át lakásokat olyan egyéves várakozási idővel jelentkező tagoknak, akik legkésőbb 1950 december végéig je­lentkeznek és elő takarékossági, va­lamint előtörlesztési fizetési köte­lezettségüknek eleget tesznek; A Város- ós Községgazdálkodási Mi­nisztériumban most jelölik ki azo­kat a lakóépületeket, amelyeket átadnak a iakóházszövetkezeteknek. A minisztérium a Fővárosi Tanács vb. lakásgazdálkodási igazgatóságá­val és a nagyobb városok tanácsai­nak vb. városgazdálkodási osztá­lyaival rövidesen és folyamatosan közli, hogy hol és hány taggal le­het lakóházszövetikezetet szervezni. | üzemi| (vállalati stb.) 8zövetke tét csali egyes nagyobb üzemek, vállalatok szervezhetnék, és csak akkor, ha az üzemi (vállalat) telep­helyén — városokban, községekben — annyi állami lakás épül, hogy önálló üzemi (vállalati) szövetkezet alapításának feltétele biztosítva van; Ha a mimisztérium által engedé­lyezett szövetkezeti tagok kéthar­mad része már együtt van, az ala­kuló közgyűlés összehívására üzemi szövetkezetek esetében az üzem (vállalat stb.) vezetője, területi szervezetek esetében a város- (köz­ség-) gazdálkodási szakigazgatási szerve három személyt jelöl ki a felvételre jelentkezők közül. Az alakuló közgyűlésre vonatkozó részletes tudnivalókat a végrehaj­tási rendelet 14. és 15. paragrafusa, valamint a végrehajtási rendelet mellékleteként megjelent alapsza­bály tartalmazza. A lakóházszövetkezet tagjai le­hetnek munkások és alkalmazottak, továbbá szellemi szabadfoglalkozá­súak és nyugdíjasok. A felvételt sajátkezűleg aláirt és két tanú ál­tal láttamozott belépési nyilatko­zattal kell kérni. A belépési nyi­latkozathoz mellékelni kell: a) Munkások és alkalmazottak esetében a munkaadó üzem (válla­lat, hivatal, intézmény stb.) veze­tőjének és szakszervezeti bizott­ságának a javaslatát, b) szellemi szabadfoglalkozásúak- nak a lakóhelyük szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága és az illetékes társadalmi szervezet (író­szövetség stb.) javaslatát, c) nyugdíjasoknak a lakóhelyük szerinti illetékes tanács végre­hajtó bizottsága javaslatát. Ezen­kívül minden felvételt kérőnek csatolni kell az elő takarékossági összeg takarékpénztárhoz történt befizetését igazoló elismervényt (csekkszelvényt). A belépési nyilat­kozatot Budapesten a Fővárosi Ta­nács vb. lakásgazdálkodási igaz­gatóságánál, vidéken a város- (község-) gazdálkodási szakigazga­tási szervnél lehet beszerezni és ugyanezeknél a szerveknél kell be­adni. Üzemi szövetkezeteknél tör­tént jelentkezéskor a belépési nyi­latkozatot az üzemi (vállalat stb.) szakszervezeti bizottságánál kell benyújtani; |a szövetkezet! f tárházakat az állam saját vállalatai útján építteti fel. Ezenkívül az állam kedvezményes áron biztosítja a há­zak felépítéséhez szükséges telke­ket, teljesen díjtalanul készítteti el a műszaki terveket, az állam viseli a közművesítés és közműbekötés költségeit. Az állam a szövetkezeti társas- házakra 15 éves teljes házad ómen­te.sséget biztosát. Abban az esetben, ha a szövetkezeti tagok vállalt kö­telezettségeinek eleget tesznek, az állam az építési költségekből egy­szobás lakásnál 20 000, kétszobás lakásnál 26 000 és három szobás la­kásnál 32 000 forintot elenged. A földalatti munkahelyein dolgozó bá­nyászok, valamint az állami épí­tőiparban és építőanyagiparban há­rom évi folyamatos munkaviszony­ban álló szakipari munkások egy­szobás lakásnál 31 000, kétszobás lakásnál 42 000 és háromszobás la­kásnál 52 000 forint engedményt kapnak. Az előtakarékossági és elő­törlesztési összeg, valamint az ár- kedvezmény levonása után fenn­maradó építési költség ■ kifizetésére az állam —, évi kétszázalékos ka­mat mellett — 25 év alatt törleszl- hető hosiszúlejáratú kölcsönt ad; A szövetkezeti lakások a tagok személyi tulajdonát képezik, ame­lyekkel az állami tartozások kifize­tése után szabadon rendelkezhet­nek. A tartozás fennállásának ideje alatt a lakásokat csak a takarék- pénztár hozzájárulásával lehet ér­tékesíteni. * I. őket a lap olvasásának fontossága­EMBEREK KÖZÖTT — Jonapot, elvlársak! Rosszkor jöttem? — Jónapot, igazgató elvtárs! Dehogyis rossz­kor, jut még az ebédből is, bableves van, meg hú­sos tarhonya. — Én már elvetettem p gondját, fogyasszák csak jóétvággyal. így üdvözölték egymást Kiss József, az igazgató és a tiszafüredi traktorosok a tiszaszenlimrei brigád­tanyán; S miután újra mind elhelyezkedtek az ágyak szélén, kezükbe vették a kanalat, az igaz­gató is helyetfoglalt az aj­tó melletti szalmazsákon, egy pillanatnyi csend kö­vetkezett. De csak pilla­natnyi, mert ezeknél az embereknél mostanában nem nehéz helyen áll a szó. Tamási Bálint, aki első­nek hozakodott élő mon­danivalójával, három he- 1 e van a gépállomáson, idénymunkás. Ha a tsz- lagok és a brigád is meg­szereti, itt maradhat ál­landóra, mert bővítik a gépállomást és a szorgal­mas emberekre szükség van. Eddig nem esett el­lene kifogás. Az igazgató elvtárs kérdésére, hogy van-e kedve maradni, ez a válasza: Én a gyorsan- mozgó gépet szeretem. Ha kapok egy Zetort vagy vontatót, maradok. Az igazgató erre azon­nal nem adhat választ, hisz a kikötést nem lehet egyből elfogadni, de tudni akarta a fiú szándékát. Tamási Bálint pedig, ha már itt tart, azt is el­mondja, hogy traktorégő, dinamótárcsa és henger­fej kellene neki. Az igaz­gató arcát fürkészve, vár­ja a választ. — Most kaptunk után­pótlást, de hengerfejet csak akkor kérjen, ha muszáj, mert van olyan gép, amelyikhez feltétlen kell. — Itt vagyok én is — szólt közbe Buzsik János — ma már meg se tud­tam indítani a gépet, Ferge Pál brigádvezető eddig hallgatott. Ö tud az ilyen gondokról, de nem baj, ha az igazgató elvtárs közvetlenül a munkások­tól hallja, hol, mire van szükség. Csak akkor szólt, amikor a cséplésre tere­lődött a szó. — Bizony lesz hónap vége is, mire befejezzük — mondja és ravászkás mosollyal nézi az igazga­tó meglepődött arcát; — De hát augusztus 20- ra el kell csépelnünk?! — Igen ám, de nem csak rajtunk múlik, a tsz-tago- kon is. Gép is kell még akkor ide. Kiss elvtárs ráncolta a homlokát. Igaz, hogy ez a Ferge úgy szereti, ha előbb rossz színben festi le a helyzetet, aztán egy­szerre csak előhozakodik a befejezett munkával; Mégis jó lesz utánanézni, beszélni a tsz-beliekkel. Közösen kell a. becsületre vigyázni; Buzsik János ismét ka­pott az alkalmon. — Ha már igazgató elvtárs úgy is beszél a szövetkezetiek­kel, mondja meg nekik: szeretnénk, ha a brigád­vezetők gyakrabban meg­néznék, milyen munkát végzünk és ha nem szere­tik, idejében szóljanak. No meg az is jó lenne, ha munka végeztével nem kellene annyit kerem 1 őket egy-egy igazolásért. Hosszan tartott még a tanácskozás arról, hogy most már leginkább a mélyszántásra kell töre­kedni, s a cséplés mellett az őszi vetés előkészüle­teivel is egyre többet kell gondolni. Az igazgató még néhány szakmai tanáccsal is ellátta a traktorosokat. Csak akkor változott meg a beszédtéma, ami­kor Kiss elvtárs tekintete egyik ágyra tév'edt, ott is éppen oda. ahol a pokróc széle felgyűrődött. — Piszkosak a lepe­dőink — szólt kényszerült hangon az egyik trakto­ros. — Nem azért, hogy nem mossák, hanem azért, mert mi nagyon férfiasak vagyunk. Nem szeretünk takarítani. — Hisz ezt nem is ta­karítani, csak kímélni kellene. — Igaz is. de az ágy gazdája sokszor ruhástól fekszik bele, úgy olajo­sán. Kellemetlen perc volt ez, s látszott: a traktoro­sokat az bosszantja, hogy a „tettes” nincs itt és ne­kik kell helyette pirulni. Mi tagadás, aztán már az is kiderült, hogy a seprűvel is haragban van­nak a traktorosok, mert ők csak azt a munkát sze­retik, aminek látszatja van. Ezen az őszinte han­gon aztán mindenki de­rült. A beszélgetésben nem volt semmi különös és mégis .;. Azt csak a trak­torosok tudják, milyen jó, hogy az igazgató, aki a párt hívására budapesti munkahelyét falusira cse­rélte fel, gyakran eljön közéjük. Hol a tarlón, hol a szántás szélében tűnik fel motorjával. Elbeszél­get a traktorosokkal, ta­nácsot ad, és kér. Jóérzés tudni, hogy törődnek az emberrel. Talán a trakto­rosok jó része nem is tud­ja, hogy ő, az igazgató is mennyi gonddal, bajjal birkózik meg naponta. S mindig a velük való be­szélgetésből, a párttagok segítségéből merít új erőt a következő napra; B. A szovjet technika újdonságai végzi el. Az új felszereléssel a leg­Lükhajtásos gépkocsi Az elmúlt napokban Gorkij vá­ros utcáin szokatlan autót lehetett látni, egy lökhajtásos gépkocsi kí­sérleti példányát. Ezt az autót a gorkiji gépkocsigyártó üzem mér­nökeinek egy csoportja szerkesztet­te és nemcsak a motorja más, mint a többi autóké, de nincs sebesség- váltó szekrénye és kardántengelye sem. A turbó-reaktív hajtómű, amely mozgásba hozza, nincs össze­kapcsolva az autó kerekeivel. Fűtő­anyagként közönséges petróleumot használ, amely elporlasztva nagy erővel áramló levegővel keveredik össze a turbóreaktorban. A keve­rék elégésekor nagy energia képző­dik, amely lehetővé teszi, hogy a gépkocsi 300 kilométeres óránkénti sebességet is elérjen. Az ultrahang a fémek feldolgozásában és,. j a fogászatban Az I. Vájnátok mérnök vezette kutatólaboratórium munkaközös­sége új felszerelést készített a .ke­mény fémek ultrahanggal való fel­dolgozására. Egy mágneses mező­ben nikkelrudat helyeznek el, amely másodpercenként 30 ezer rezgést bocsát ki. A rúdhoz egy kúpot rögzítettek, amely átveszi az ultrahang energiáját. A régi mód­szerek szerint egy apró darab ger- mánium elvágásához, amely szokat­lanul kemény fém, egy órára volt szükség. Az utlrahanggal működő rezcő ezt a munkát 2—3 Dere alatt keményebb és a legtörékenyebb anyagokat is fel lehet dolgozni, woLCramkarbidot, fehéren izzó acélt, kvarckeveréket, gyémántot, stb. I. Vájnátok mérnök V. Kuransz- ki és S. Bezubov fogászprofesszo­rokkal együtt egy fogászati célokat szolgáló, ultrahanggal működő fú­rógépet is szerkesztett. Miután az idegek érzéketlenek az ultrahang­gal szemben, a gép fájdalommente­sen dolgozik. 250 lóerős óriástraktor 250 lóerős lánctalpas óriástraktor kísérleti példányát próbálták ki a közelmúltban a cseljabinszki trak­torgyár szakemberei. Az új traktort a nagy építkezéseken, különböző földásó-, talajnyeső- és szállítógé­pek vontatásához használják majd. Ugyanakkor jól alkalmazható fa­vontatáshoz, valamint a Malcev- féle mélyszántáshoz is. 500 tonnás Martin-kemence Nemrégiben helyezték üzembe a Szovjetunió és egyben Európa leg­nagyobb, 500 tonnás Martin-ke­mencéjét a vorosilovgrádi kohómű­vekben. Az új kemencét a legkor­szerűbb, szovjet gyártmányú be­rendezéssel látják el. Tíztonnás be­rakógép, 350 tonna teherbírású ön­tődaru segíti a kohászokat. A mun­kafolyamatokat gépesítették és automatizálták.

Next

/
Thumbnails
Contents