Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-09 / 186. szám

fJLÁQ PROLETÁRJAI EGYESÜUETEKl VÜL évfolyam, 188. szám. 1958. augusztus 9. esütörtöfc

SZÓLJ OK MEGYEI

NXPIAP

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

KOszfinllBk a nagylvánl dolgozó parasztokat

abból az alkalomból, hogy a község kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségét teljesítette és a dolgozó parasztok gabona feleslegük 80 százalékát az államnak adták el

Adjuk el felesleges gabonánkat az államnak, jó árat kapunk érte

A kenyérgabona szerződéses ál- lami felvásárlása iránt me- gyeszerte elég nagy érdeklődést tanúsítanak a termelők. Ez érthető is, hiszen az állam jó árat fizet a szerződéses alapon eladott búzáért, mázsápként 280 forintot. Ilyen ősz- szeget aratás-cséplés idején sohasem kaptak a termelők a szabad piacon eladott kenyérgabonáért. És ha azt is figyelembe vesszük, hogy a búza szerződéses állami értékesítése a termelő számára egyéb előnyökkel is jár, mert korpajuttatásban, mélyszántási és műtrágya juttatási kedvezményben is részesülnek a termelők, akkor még nagyobb jelentősége van a szerződéskötésnek. Kormányzatunk, hogy ezt a mozgalmat még jobban elősegítse, a múlt évihez képest jelentős módosítást vezetett be. A kenyérgabona állami felvásárlásánál ugyanis mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok a szerződésben lekötött búzamennyiség árának 50 százalékára készpénzelőleget is kaphatnak.

A Szolnok megyei termelőszövetkezetek eddi; négy és félmillió forint előleget vettek fel. Számos szövetkezet már be szállította a tsz ütemtervében szabadértékesítésre előirányzott búzát. A hét első feléig Kisújszállásról 6 vagon 29 mázsa, Mezőtúrról egy vagon 70 mázsa, Turkevérő! egy vagon 31 mázsa került ilymódon az állami raktárakba. Sőt a jászapáti járásban a termelőszövetkezeti tagok, a munkaegységeikre kapott kenyérgabonaelőlegből öt vagon búzát adtak el az államnak. Ez a mennyiség még- Inkább fog növekedni, ha valamennyi termelőszövetkezetben megkezdik a terményelőleg kiosztását.

A termelőszövetkezeti tagok a

^ háztartási szükségleteket meghaladó búzájuk értékesítésénél helyes, ha szemelőtt tartják a közös gazdaság gyarapodásának elősegítését és búzafeleslegüket összegyűjtve egy tételben adják át a Terményforgalmi Vállalatnak. Ilymódon a termelőszövetkezet fel

tudja használni a kedvezményes mélyszántást és a műtrágyajuttatást. A háztáji gazdaságban ugyanis erre nem igen volna lehetőség Az összeget természetesen a tsz közgyűlésén meghatározott módon számolják el a szabadértékesítésre átadott gabonáért,

A cséplés előrehaladásával az egyéni termelők közül is sokan adják el gabonafeleslegük 80 százalékát az államnak. Többen még ezt is megtetézik. Lukács János 6 holdas törökszentmiklósi dolgozó paraszt például 6 mázsa búzára kötött értékesítési szerződést. Holott a felesleg mindössze három mázsát tett ki, de a tavalyi termésből is maradt búzája és most azt is eladta az államnak. Lukács János ugyanis nemcsak a mára, hanem a holnapra is gondol, mert az államnak szerződésre eladott búzáért a risztességes vételáron felül korpát is kap. Erre a korpára pedig nagy szükség van a gazdaságában, mivel jószágokat nevel.

ÍT egyvemeken ifj. Csőke Joachim

x középparasztot is a kötelességtudó emberek között lehet megemlíteni. A községben az első között csépelte el gabonáját és miután kiegyenlítette a beadási kötelezettséget, feleslegéből 21 mázsa búzát adott el az államnak- szerződésre. Ezért 5460 forintot és többek között 420 kg korpát kapott

A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdálkodók igyekezetét azonban sok helyen gátolja a terményátvétel körül mutatkozó nehézség. Kungyalun, Jászapátiban és még számos községben sokat kell vámiok a dolgozó parasztoknak, amíg átadhatják terményeiket a begyűjtőhelyen. Pedig a sürgető betakarítási munkák idején minden percre szükség van. A helyi tanácsok és a Terményforgalmi Vállalat telepvezetői, nem utolsósorban a megyei szervek segítsék elő, hogy a terményátvétel minden nagyobb nehézség nélkül történjék.

Napi 150—200 vagon kirakás a Szolnoki Teherpályaudvaron

A Szolnoki Teherpályaudvar 110 évvel ezelőtt épül' s mivel környezete tele van raktárakkal, azóta jóformán nem is bővítették. A körülmények napi 40—50 vasúti kocsi kirakásának felelnek meg. Ennek ellenére most a gabonaszállítás idején nem egyszer 150—200 vagon áru érkezik a pályaudvarra. A gabonán és más mezőgazdasági termékeken kívül ugyanis nagy meny- nyiségben jön az anyag a Cellulóze- gyár, a Kenyérgyár építéséhez. A kereskedelmi főnökség az összes érdekelt felek bevonásával komplexbrigádot alakított s együttesen oldják meg a nehéz feladatot. A

vasutasok a kocsi érkezése után legkésőbb egy órával értesítik a feleket a vagonok érkezéséről. A tartalék mozdonyt a kocsik rendezésénél használják feL Mivel a gabona elhelyezéséről nehézségek mutatkoztak, a vasutasok átmenetileg egy raktárt átengednek erre a célra. Azokat a kocsikat, amelyek gabonával érkeznek, lehetőleg a továbbiakban is ugyancsak gabona szállításra használnak fel, hogy ezáltal Is biztosítsák a szállítás zavartalanságát. A komplex brigád eredményes munkájának köszönhető, hogy a négyszeres túlterhelés ellenére zavartalanul látja el feladatát a Szolnoki Teherpályaudvar.

Géphasználati társulások alakulnak országszerte

A gépállomások fölös kapacitásának kihasználására a vidéki földművesszövetek az egyénileg dolgozó parasztsággal együtt géphasználati társulásokat hoznak létre. Országszerte eddig több mint ötven ilyen társulás alakult, amelyek többszáz hold föld művelésére kötöttek szerződést a gépállomásokkal. (MTI)

Tizenhét és fél mázsás búzatermés a jászberényi Március 15. Tsz műtrágyázott földjein

A jászberényi Március 15 Tsz- ben igen korszerű agrotechnikai módszereket alkalmaztak ezévben. Érdemes erről megemlékezni. Műtrágyázás! kísérleteket folytattak a szövetkezetben, amelyre a MŰNÖ- SZER Vállalat ingyen biztosított műtrágyát. A közel 20 holdas kísérleti búzatábláról 17,5 mázsás átlagtermést takarítottak be, a többi terület holdanként 9 mázsás termésével szemben. Jövőre már bizonyára nemcsak 18—20 holdon, hanem sokkal nagyobb területen használnak műtrágyát a Március 15. Termelő- szövetkezet tagjai, mert aki többet termel, annak nagyobb lesz a jövedelme is.

fl törökszentmiklósi Ezüstkalász Tsz rendezte állam iránti kötelezettségét

Még egy esztendeje sincs annak, hogy húsz egynéhány törökszentmiklósi köaépparaszt a Sztálin úti olvasókörben elhatározta egy új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakítását. Mivél a tagok között sok az olyan gazdálkodó, aki ezüst- kalászos tanfolyamot végzett, közös akarattal Ezüstkalász Tsz nevet adtak az új szövetkezetnek. Az új köz-s gazdaság máris megmutatta, mire kép^s. Törökszentmiklósi viszonylatban elsők között csépeltek e' és teljesítették a 370 mázsa kenyérgabona beadási kötelezettséget. Az egész évi hízóbeadásnak pedig 70 százalékát kiegyenlítették. A törökszentmiklósi Ezüstkalász Termelőszövetkezet tagjai igyekezetükért, kötelességtudásukért méltán megérdemlik a dicséretet,

Fontos feladat a dolgosok anyagi érdekeltségének

biztosítása is • • •

Ha egy Üzemben akadozik a

munka, vontatottan megy a verseny, általában a szervezésben, a műszaki feltételek biztosításánál keresik a bajt. Ez feltétlenül helyes is. Itt kell kezdeni a hibák kijavítását. Nem érdemtelen azonban megnézni a termelés olyan fontos feltételeit sem, mint a munkások anyagi érdekeltsége a terv teljesítésében, a termelés fokozásában. Jókedvvel, lelkesedéssel úgy dolgozik mindenki, ha megtalálja számítását és megvan győződve arról, hogy keresete körülbelül egyenlő arányban áll végzett munkájával. A valóban célhozvezető verseny is csak ekkor bontakozhat ki.

Bogy nés ki a gyakorlatban ez a kérdés, hogyan válik valóra a szocialista bérezés e fontos elve? Erre kerestünk választ a jászberényi Aprítógépgyárban.

Potemkin Ede, az egyik fiatal szerelőbrigád vezetője így vélekedik:

— A megadott normák — itt nálunk — ösztönöznek arra, hogy minél több gépet adjunk ki. Az elvégzett munka után kapjuk a pénzt. A minőségből sem engedhetünk, mert az átvételnél, ha hibát találnak, azt úgyis nekünk kell kijavítani. Az már más kérdés, hogy nem tudunk mindig egyforma ütemben dolgozni — néha várni kell az alkatrészekre, a hónap végén aztán rá kell kapcsolni megint. Az is gyakran előfordul, hogy az egyik munkával jobban jövünk ki, mint a másikkal,

_ — Itt van aztán, ahol az anyagi érdekeltség kérdésében és igazságosságában van még javítanivaló — kapcsolódik a beszédbe Kovács István üzemvezető elvtárs.

— Itt vannak ezek a kis kalapácsos malmok — mutat a glé- dábaállított gépekre. — 140 óra van adva rá. Ez jó, „kifizetődő” munka. Ellenben a nagy símahengerek elkészítéséért csak 160 óra jár. Ebből nehezen jön ki a brigád, mert a két gép összeállítása között jóval több az időkülönbség. Hasonló a helyzet az esztergamunkánáL A 450-es prés táphengerét norma szerint 2000 perc alatt kellene megmunkálni Gyakorlatban 500—550 perc alatt átfut, ennyi idő alatt elkészítik. Ugyanakkor a 10-es törő vonórúdvilláján 40—50 percig dolgozik az esztergályos és 15 perc a norma. Ezekszerint a végzett munka nem áll mindig arányban a keresettek

Így tulajdonképpen a művezetőn vagy az üzemvezetőn múlik, hogy mindenki egyforma arányban kapjon „jól" és „rosszul” fizető munkát. Mondani sem kell, hogy ez nem mindig sikerül — s van olyan eset is, mikor egyes dolgozók kijelentik, hogy nem csinálnak meg olyan munkát, amin nem találj áll meg a számításukat. Ha bőven van munka, utoljára hagyják ezeket a darabokat, jóllehet előbb szükség volna már rájuk.

Tekintve, hogy a pontos műszaki normákkal sem lehet ezeket az ingadozásokat kiküszöbölni teljesen

— s van olyan hely is, mint a szereidé, ahol csak statisztikai és becsült normákkal tudnak dolgozni,

— az üzemvezető elvtárs úgy vélekedik, hogy egyes munkahelyeken más, nem darabbérszerű elszámolással is lehetne dolgozni;

így mondja:

Biztos vagyok benne, hogy ettől a termelékenység még nem esne vissza

A vélemények persze nem egyöntetűek, s nem találkoznak mindenben. A gyárban állag 20—30.000 normával dolgoznak — ennyi munkalapot adnak ki. Hogy ezek közül — még a legpontosabb munka mellett is van olyan, — ami nem biztosítja a végzett munkával arányban álló keresetet, az anyagi érdekeltséget, ez kétségtelen. Azonban és ez Kis Németh élvtárs és

és a munkaügyi c»ztály álláspontja is, a normák elengedésével, vagy feladásával nagymértékben visszaesne a termelés és a termelékenység a gyárban és az üzemrészekben; <

Egy újabb bérezési forma — szorzószámos vagy prémiumos időbér kidolgozása olyan hatalmas munkát jelentene, amihez nem is volna elég erejük;

Mostanában sok szó esik az egyszerűsítésről, ennek során az igazságosabb, Ösztönzőbb bérek kialakításáról. A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyon időszerű ezeket a kérdéseket felvetni s az intézkedéseket, melyek kidolgozás alatt várónak, várják már üzemeinkben. Helyes azonban, ha ezt vita előzi meg s mindenhol megtalálják azt a módot, ahogy legtöbbet tehetnek a még meglévő hibák felszámolásáért. Kétségtelen, hogy az Aprítógépgyárban is ésszerű csökkenteni az üzembe tóduló papiráradatot és egy egyszerűbb elszámolással nagymértékben, a gyakorlathoz alkalmazkodó bérrendszert kialakítanii

lónak Ígérkezik az áruellátás a harmadik nemiéiben

A kereskedelem a második negyedévben elegendő élelmiszert hozott forgalomba. Az élelmiszerellátás, különösen azokból a fontosabb cikkekből javult nagyobb mértékben, amelyekből az elmúlt évben hiány volt;

Jelenleg a városi lakosság teljes ellátásán kívül a kereskedelem arra törekszik, hogy a falu részére is rendszeresen biztosítson .húst és zsírt. A harmadik negyedévben a tervek szerint 1,1 százalékkal több élelmiszert hoznak forgalomba, mint a második negyedévben. Továbbra, is jó lesz az ellátás húsból, húskészítményekből, zsírból, lisztből és cukorból. Húsból például több mint 20 százalékkal nagyobb mennyiség lesz az üzletekben, mint tavaly ilyenkor. Zsírból is mintegy 14 ezer mázsával kerül több a boltokba, mint egy évvel korábban.

Az élelmiszereken kívül javul az ellátás ruházati cikkekből is. Tovább szélesítik a választékot, a konfekcióé árunál pedig növelik a különféle fazonok számát. Növekedni fog az olcsó divatszandálok, a Pannónia zefír és az ágyneművásznak forgalma is. Zökkenők lesznek még a fésűs gyapjúszövetek forgalmában, bár a javulásra jellemző, hogy női szövetekből a tavalyihoz képest 20 százalékkal emelik a tisztagyapjú szöveteik forgalmát.

A harmadik negyedév folyamán számos hiánycikket szüntetnek meg. így például bőven lesz gyermektréningruha, nylon és kreppnylon bokafix férfi, női és gyermekzokni. Javul az ellátás vegyes iparcikkekben és kozmetikai cikkekben is. (MTI)

Tisztítják a vetőmagot a szolnoki magtárban

Szolnokon a tiszaparti tízemeletes óriási magtár 1350 vagon gabonát fogadott be eddig. Az új termésű gabona minősége sokkal jobb a tavalyinál Míg 1955-ben aUg volt 80 hektoliter súlyú búza, az idén a 83 —84 hektolitensúly sem ritkaság. A víztartalom is megfelelő, sőt egyes tételeknél még azt sem bánnák a raktár dolgozói, ha a jelenleginél egy kicsivel több lenne. Persze, az a jó, ha a víztartalom minél alacsonyabb, ez megkönnyíti a raktározást, a gabona tárolását;

Az óriási magtárban már megkezdték a vetőmag tisztítását és eddig 150 vagonnyi különféle termény várja, hogy a felküldött minták alapján az Országos Minőségvizsgáló Intézetből megküldjék a csiraképességi eredményeket és a raktári munkások megkezdhessék a fémzárolt zsákok kiszállítását.

AZ ÉREM KÉT OLDALA

A vékony kis parasztasszony mereven lép be a tanácselnöki szobába, és megáll G. Tóth József íróasztala előtt:

— Hivatott;

Az elnök arca egy pillanatra zavartan megrebben és az íróasztal előtti székre mutat:

— Üljön le, Kátainé asszony;

Kátai Lajosné leül, de csak úgy a szék szélére és egy négyréthajtott írást tesz az asztalra:

— Ezt is elhoztam;

Az elnök a két ujja közé csippenti a papírt:

— Ebben a házbontási ügyben kérettem.;; — A szavakat keresi: — Szóval ez a bontási ügy;. s — Hirtelen legyint, elmosolyodik, valami olyan öngúnnyal, hogy „Komám, ne kerülgesd a forró kását”, aztán azt mondja: — Én a maguk házbontási ügyében nem a törvény szerint jártam el.

A kis asszony először rácsodálkozik az elnökre, aztán egészen otthonosan ráfészkeli magát a székre, és visszaneveti

— Hát most már lebonthatjuk a házat?

ügy mondja, mint akit nagy tehertől könnyebbítenek meg és most nagyon örül. hogy megszabadult tőle. Mert itt csakugyan erről van szó. Kátaiék háza bent a községben csaknem egy éve befejezetlenül áll, mert az elnök megszegte a törvényességet, megakadályozta a régi tanyai épület lebontását, holott azt a járási tanács engedélyezte az új ház felépítéséhez.

Az elnök pedig az elmúlt hónapokban tanácsiskolán volt, ott sok sző esett a törvényesség betartásáról és neki egyre jobban nyomta a lelkiismeretét Kátaiék házépítési ügye, alig várta, hogy hazakerüljön és kimondhassa azt, amit most kimond:

— Igen. Bontsák le azt a régi vityilót és felezzék

• úi ház építését.

Minek itt tovább beszélni? Ahogy a két ember egymásranéz, búcsúzóul kezetfog, abban benne van az újjáéledt bizalom

és a megértő emberiesAfig teszá Id a lábát Kátainé, egy fiatal parasztember jön be, a neve ebben az esetben nem fontos. Aratási szerződést hoz magával, azt akarta aláíratta tni, de a mezőgazdasági élőadó erre nem volt hajlandó. Most a tanácselnöknél próbálkozik, de látszik rajta, hogy nem nagy meggyőződéssel.

Arról van szó, hogy ezt az aratási szerződést apa és fia kötné, de bizony nagyon kilóg a lóláb: az apa kevesebb búzát szeretne beadni;

Az elnök meghallgatja a panaszt, aztán azt mondja:

— Ezt nem lehet megcsinálni;

— Miért? — firtatja úgy a fiatalember, mintha maga nem tudná.

— Azért, mert az aratási szerződéseket a Minisztertanács rendeletének értelmében június 30-ig meg kellett kötni,

— Hát akkor a bátyám kenyér nélkül maradjon?

kérdi a másik, de nem

nagyon harciasán;

Erre az elnök elkezd számolni. Kiderül, hogy a nagyobbik fiúnak is termett búzája, mert három hold tartalékföldön gazdálkodik, az apa pedig, ha a beadását teljesíti és felesleg gabonájának 80 százalékát eladja az államnak, akkor is marad két és fél mázsa szabad búzája.

Persze ez bizonyíték, de a fiú nehezen akarja tu* domásulvenrd. Erre az elnök ránéz és megkérdezi tőle:

— Mondja meg: hogyan lenne nekem becsületem a községben, ha a jövőben nem vigyáznék a törvények betartására? Mert én be akarom tartani és be is akarom tartatni. Ezt követeli az igazság;

A fiatalember lesüti a szemét és halkan azt mondja:

— Igaza van, elnök elv- társ:^

*

Ez történt 1956 augusztus 7-én délelőtt a jászal- sószentgyőrgyi tanácsházán::.

Tóth Kornél