Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-08 / 185. szám

1956. augusztus 8.

SZOLNOK MEGVFi VEf'ÍAP

3

AUGUSZTUSI ŐRJÁRAT

IN DÚLJUNK

Néhány héttel ezelőtt tartottuk a júliusi őrjáratot. Akkor még arattak megyeszerte, de a fiatalokból álló cséplőcsapatok már nagy buzgalommal készültek a vetélkedésre. A készülődésnek és persze a serény munkáltaik van is eredménye. Zs. Szabó András munkacsapata Tószegen 1070 milliméteres cséplőgéppel már megközelítette a 3000 mázsát. De hogy ki lesz majd az első, azt még igazán nem tudni. Nem bizony, mert az alattyáni Rigó Kálmán munkacsapata is erősen köti az ebet a karóhoz és meg akarja mutatni, hogy milyen az a jászsági virtus. Az lenne a legérdekesebb, ha a közeli napokban valamelyik termelőszövetkezeti város ifjúsági munkacsapata is hírt adna magáról, s lefőzné mind a tószegieket, mind az alattyániakat, és bebizonyítaná, hogy a Kunságban is teremnek belevaló legények.

KEDVES MEDOSZ!

Panaszkodnak a Bánhalmi Állami Gazdaság dolgozói. Azt az elvtársat, aki az üdülési beutalókat osztogatja, nagyon rossz szívű embernek tartják. Olyannak, aki a bámhalmiakra bizonyára haragszik. Hogy miért? Azért, mert nem veszi figyelembe, hogy ebben az állami gazdaságban igen sok szorgalmas kombájnvezető, állattenyésztő és növénytermelő dolgozik. Mintha a beutalókat intéző elvtárs napi is hallotta volna még Sinket Ilona, Országh László, G. Nagy István, Csorna Imre kombájnvezetok jóhírét.

Hogy miért tételezik fed ezt a Bánhalmi Állami Gazdaság dolgozói? Nem titok, így hát leírjuk. Azéit, mert ez a gazdaság áprilisban kapott utoljára 2 darab beutaló-jegyet. És legközelebb csak októberben és novemberben kapnak. Márpedig a kombájnosak,

traktorosok most a nagy munka befejezte utám, a rizsbetakarítás előtt szeretnének egy kicsit üdülni. Ha jól meggondoljuk, jogos a kérésük, és okkal orrólnak arra az elvtársra, aki ezt nem veszi figyelembe.

36 MÉTERES...

dohánypajtát építenek a jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai. Ez nem is lenne olyan érdekes, hiszen más közös gazdaságok is építkeznek. Miért kell hát mégis éppen a jászapátiakról Írná. az augusztusi őrjáratban? Egyszerű a válasz. Azért, mert a szövetkezeti gazdák ezt a bizonyos dohánypajtát abból a vályogból készítik, amelyet a Dózsa-brigád vetett. A Dózsa brigád tagjai akkor verték a vályogot, amikor nem lehetett kapálni, mert esett az eső. Ebből az a haszon, hogy az építőanyag egyré- sze nem került pénzbe. Hát nem okos dolog ilyenformán építkezni?

EGY MUNKAEGYSÉG:

48 FORINT

vagy még ennél is több. A 48 forintot az elmúlt év őszén tervezték meg. De most már minden jel arra mutat, hogy valamivel több lesz. Aki tehát 200 munkaegységet szerzett, az nyugodtan számíthat a közös gazdaságból tízezer forintnyi bevételre. Márpedig 200 munkaegységet nem olyan nehéz egy szorgalmas szövetkezeti tagnak megszerezni. Hogy el ne feledjük, a pusztamizse-jásztelki Tolbuchin Tsz-ről van szó. Ott veszik biztosra, hogy a 48 forint munkaegységenként feltétlen meglesz. A szövetkezeti gazdák egyébként itt szerény emberek, a háztájiból eredő jövedelmet nem is számolják. Szerények, de nem irigyek. Aki akar, közéjük léphet.

SZÉP PIROS RUflAT ÉS FEJ KENDŐT

Ki hallott már a tiszafüredi Alkotmány Termelőszövetkezetről? — Legfeljebb a tiszafürediek. Másutt a megyében még jóformán senki sem ismeri ezt a közös gazdaságot. Pedig érdemes megismerkedni ennek a szövetkezetnek a gazdáival. Augusztus 2-án befejezték a cséplést és már felkészültek az őszi kalászosok vetésére. — A lányok olyan szorgalmasain dolgoznak, mint a férfiak. Megérdemlik hát azt a szép piros ruhát és a fejkendőt, amivel a tsz augusztus 20-án ajándékozza meg őket.

KÉT DOLGOZÓ PAR4SZT BESZÉLGET...

a jászladányi főutcán. Hallgassuk meg őket. Az egyik alacsony, zömök ember, zsíros kalap van a fején.

— Hallottad? — kérdi a társát.

— Nem, — válaszolja a kérdezett, aki hosszú lábaival akkorákat lépked, hogy a kis zömök csak lihegve tudja nyomon követni.

— Nem hallottad? — csodálkozik.

— Nem.

— Akkor megmondom: a Béke Termelőszövetkezet 7 kiló búzaelőleget oszt minden mvmkaegységre.

Amaz nyugodtam válaszol:

— Hát azt én is megnézem ..,

NE FELEDJÜK EL

Augusztus elejei őrjáratunk végére értünk. Legközelebb újra elin- dulunk. Addig is egy fontos figyelmeztetőt. Agusztus 20-án Szolnokon Ünnepi Vásár lesz, a Móricz- ligetben pedig mezőgazdasági kiállítás. Aki teheti, jöjjön el.

Szekulity Péter

A 60 éves megyei kórház munkájáról

Dr. Schlammadinger József nyilatkozata

Ez évben ünnepi fennállásának 60. évfordulóját a Megyei Kórház. A jubileumi ünnepséget októberben rendezik meg. A felszabadulás előtt 220 ágyas volt a kórház, jelenleg 614 ággyal rendelkezik. Épületben, felszerelésben, új osztályok létesítésében mérhetjük le egy évtizedes fejlődését.

Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Schlammadinger József főorvossal, a Megyei Tanács Kórházának igazgató helyettesével, s a következőket tudtuk meg:

— A kórház szüntelenül fejlődik. Most alakítják ki az új bőrgyógyászati osztályt, ahol a betegeket kényelmesebben, s a gyermekbetege- geket is jobban helyezhetik el. Folyik az új pathológiai osztály létrehozása is. A következő évben ezeket egy új.

korszerű gyermekosztály,

majd a szemészeti osztály építése követi. Alkalom nyílik idegosztály létesítésére iSj

— Ez azonban csak a külső keret, belső tartalommal az orvosok és az ápoLók töltik ki. Állandó szakorvos, orvostanhallgató és középkáder (ápoló, asszisztens, műtős) képzés folyik a kórházban és a vele szerves egészet képező rendelőintézetben.

— Az orvosi szaklapok bő hazai és külföldi anyagát havonkénti üléseken megbeszélik, értékelik és hasznosítják. A klinikai, kórbonctani értekezleteken az érdekesebb tanulságokkal szolgáló eseteket részletesen analizálják. A járási és városi körzeti orvosok számára továbbképzőket tartanak. Nagyobb időközökben neves professzorokat hívnak orvosi konferenciák előadóiként Szolnokra. Az előadásokon a megye orvosai nagy számban részt- vesznek 6 hazaviszik magukkal az orvostudomány helyzetéről és haladásáról szerzett ismereteiket. A tudományos képzés teién sok segítséget nyújt orvosainknak az MSZT és a TTIT.

— E vázolt önképzésen és továbbképzésen túl a kórház minden osztályán serény újító és — ha szabad mondani — az adott körülményekhez szabott

kutató munka

folyik. A belgyógyászaton a belső- elválasztású mirigyrendszer betegségeinek elsősorban megyei vonatkozású kutatása, a járványos máj- gyulladás, a tetanus gyógyításának, az ólommérgezés felkutatásának és elhárításának, a fekélybetegek gondozásának kérdései foglalkoztatják orvosainkat. A sebészeten újabb műtéti eljárások bevezetése, a rák- megelőzés, a szülészeten a fájdalommentes szülés levezetése, a gyermekosztályon a vérhas és a csecsemősorvadás gyógyítása, a szemészeten a vakság gyógyítása, a trachoma felszámolása, a szemsérülések újabb gyógymódja, a fülészeten a süketség elleni műtétek, a fogászaton a foghiány esetében

mesterségesen beültetett fogsorok

műtéti megoldása, a bőrgyógyászaton a lábezárfekélyek és égési sérülések újabb gyógymódjainak tanulmányozása folyik a mindennapi munkán túl*

— Ha hozzávesszük mindehhez, hogy a kórház minden osztálya — szeretném így kiemelni a laboratóriumi és a pathológiai osztályt külön is, a röntgen és véradószolgálati osztályokat nyomatékosan — szorosan együttműködik a rendelő- intézettel és a gondozó intézetekkel (onkológiai, bőr- és nemibeteg- gondozó, tüdőgondozó, ulcus gondozó), a koraszülött osztállyal, akkor képet kaphatunk arról, hogy a modem kórház nemcsak a gyógyítással (ezzel elsősorban), hanem a betegségek megelőzésével is milyen

hathatósan szolgálja társadalmunk egészségét.

— Orvosaink munkája tükröződik a szaklapok hasábjain, a fővárosban és vidéki városokban tartott tudományos ülések jegyzőkönyveiben;

— Végezetül még csak egyet szeretnék megemlíteni. A rendelőintézetben Sebők András belgyógyász főorvos

az elektromos szíovizssálatot

tökéletesítette. Ezt a vizsgálatot eddig még sehol a világon az általa kialakított igen jó és szellemes megoldással nem alkalmazták.

*

Bucsuzásul informátorunk annak a reményének adott kifejezést, hogy a város és megye lakossága mind nagyobb bizalommal honorálja orvosaink erőfeszítését, hiszen a kölcsönös megértésből és bizalomból fakad az egészségügynek az a kívánatos fejlődése, hogy a vidéki kórházak is a legmodernebb felszereléssel, gyógyszerekkel, a legjobban képzett, tudásukat állandóan növelő egészségügyi dolgozókkal álljanak a beteg ember rendelkezésére.

A 60 éves jubileumára készülő Megyei Kórház fiatalos lendülettel és bizalommal néz az újabb évtizedek elé.

„További sok sikert kívánok a szocialixmus építése területén ..

Kedve* ElvIártaU !

Engedjék meg, hogy ezúton mondjak köszönetét a Szolnok megyei MDP-szervezetek összes tagjainak, mindazoknak, akik az elmúlt 6 év alatt segítettek munkámat, akikkel együtt sok nehéz feladatot oldottunk meg.

A megye párttagjainak, a megye dolgozóinak további sok sikert kívánok a szocializmus építése területén. Kérem, hogy a jövőben is forduljanak hozzám bizalommal levélben, személyesen, vagy telefonon. Üj beosztásom: a Népfront Országos Tanácsának titkára, Címem: Budapest, Belgrád-rakpart 24. Telefon: 387—130.

Dávid Ferenc

a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára

Szolnokon láttuk

A vasútállomástól a Szabadságtérre 20.25-kor érkező autóbuszon három utas, három fiatal ember teleköpködte a kocsi padlóját napraforgómag héjával. A kalauznő igazán udvarias hangú felszólítására, hogy hagyják abba a szemetelést, nevetve a még náluk lévő szemetet is a padlóra szórták. A kalauznő tehetetlen volt velük szemben. A megérkezéskor szólt a forgalmi szolgálattevőnek, az igazolásra szólította fel a három utast, akik közül az egyik durván ellökte az ajtóból a kalauznőt és mondván, hogy: „Majd bolond leszek igazolni magamai“ — a másik kettővel együtt elment. Senki sem tudott tenni velük szemben semmit, mindössze az autóbuszon utazó (szolgálatban ugyan nem lévő) rendőr iagzoltathatta volna őket, de ptivel a rendőr szemmel láthatólag a társaságukhoz tartozott, jónak látta elsőnek lelépni a kocsiról és eltűnni a tömegben.

Nagyon szomorú látvány az ilyesmi és érdemes elgondolkozni rajta. Aki aznap autóbuszon utazott, tudhatja, hogy 5—10 perces út is milyen kellemetlen volt a 32 fokos forrósáéban. És az a kalauz- nő aznap már 8—10 órát utazott. Arra is gondoljon az a három-négy utas, hogy B. Tóth Sándorné jegykezelő családanya, s hogy vasárnap éjjel annyival későbben ér haza a családjához, a pihenőjére, amennyivel többet kell takarítania a járat leállta után a lelkiismeretlen utasok által beszemetelt kocsit Erre gondoljon a három fiatalember és szégyelje magáti.-.

•

A Ságvári-út 27. számú szolid földszintes házra ki van írva fekete csiszolt üvegtáblán, arany betűkkel: „Gyógyszertár Vállalat első emeleten”(?!)

SzóvAtesszük

Mit keres a mozgó áruház Jászapáiin ?

A Szolnok megyei Földműv?sszö- vetkezeti Központ mozgóáruházat működtet, amely textiláru értékesítésével foglalkozik. Községünkben is többször úgyszólván hetenként megjelenik. Ilyenkor áruházunktól kb 20 méterre üt tanyát s ugyanazokat a cikkeket árusítja, amelyek áruházunkban is megvásárolhatók. Ruházati áruházunk 3 millió forintos készlettel áll a vásárlók rendelkezésére, s kisebb községekbe, pl. Tiszasülyre is kijárunk árusítás céljából.

Feltehetjük a kérdést, nem lenne-e helyesebb, ha a mozgóáruház látogatná a kisebb községeket, állami gazdaságokat és termelőszö- vekezeteket, s oda vinne árut, ne olyan községbe, ahol egyébként is bő készlet áll rendelkezésre. Az igaz, hogy a forgalom szempontjából többet ér egy 15—20 000 lakosú községet felkeresni, mint egy 4—5 ezer lakosút. Mégis úgy véljük, hogy az illetékeseknek érdemes a fenti dolgon gondolkozni.

• Xyitrai Miklós

Jászapáti

Az Ígéretekből elegünk van

A Tiszaőrsi Gépállomás dolgozói vagyunk. Családi házat szeretnénk építeni, de már január óta hiába várunk a kölcsönre. Előbb csak az üzemi bizottságnak és a gépállomás vezetőségének mondogattuk, hogy kölcsönt szeretnénk kérni. Majd márciusban kiállítottuk a jelentkezési lapot és pótlólag — a megadott határidőre — eljuttattuk az OTP-hez a tervrajzot, a költség- vetést és az építési engedélyt is.

Azóta már több esetben érdeklődtünk, hogy mi van a kölcsönnel, de csak ígéreteket, biztatást kaptunk. Viszont mi már építeni szeretnénk, hiszen rövidesen itt az ősz, s ilyen munkát rossz időben nem lehet végezni. Ezért kérjük az OTP-t, intézze ügyünket, vagy pedig mondja meg, ha nem kaphatunk kölcsönt, mert az Ígéretekből már elegünk van.

Nagy József, Vízkeleti Pál, Rózsa Antal, Nagy László Tiszaőrs

ÚTKÖZBEN

Egy anyóka tipeg magányosan az öcsödi országúton. Kezében gyékényszatyor, hátán tömött csalán- zsák. Köszönök az anyókának, ö fonnyadt citromhéjhoz hasonló, ráncos kis madárarcával elébb jól megnéz és csak azután fogadja köszönésem. Majd minden kérés nélkül beszélgetni kezd. Mondja, hogy Kunszentmártonban járt, komlót árult a kunszentmártoni piacon.

PAPÍRGYÁRI munkások

Németh Veronika, a Cellulózegyár dolgozója, válogató és kúposőrlő. 1953 óta a gyárban dolgozik. Átlagos teljesítménye 130 százalék.

Szedmák János a gyár „hollandi" részlegének munkása. Egy négytagú brigádban dolgozik. A brigád teljesítménye eléri a 143 százalékot.

Nem sokat adott el, mindössze egy litert. Tizenkét forintot kapott érte,

Sóhajt egy nagyot az anyóka.

— Kis pénz az a tizenkét forint, de mégis csak pénz. Igaz, én nekem nem kell olyan sok, öreg vagyok már, kevéssel beérem. Annyit eszem, mint e9V veréb — mondja és szinte nekividámodik, hogy eny- nyíre igénytelen.

Messzi vám még Öcsöd, van idő beszélgetni és hogy gyorsabban fogyjanak a kilométerek, az anyóka tovább mesél. Panaszkodik, rosszul megy a sora.

— Három gyereket neveltem fel, édes fiam. Nehezen, nagyon nehezen nyeltem őket, mert olyan egyedül voltam, mint az ujjam. Magányosan, nem volt pártfogóm. Szegény uram még 1912-ben meghalt. Volt egy kis földecském, 700 négyszögöl mindössze. Nem sok termett ezen a 700 négyszögölön, de azért a kicsiből egy kevés mindig jutott a piacra.

És az anyóka eljárogatott a piacokra, másnapokon pedig napszámba ment. így aztán úgy, ahogy, de három családját tisztességesen felnevelte. Ezek közül egyik beteges. A másik néha lök valamit az anyókának, de a harmadik rá sem néz. Et, az anyókának ez nagyon rosszul esik.

— De nem baj. ö se lesz mindig fiatal és őneki is vannak gyerekei — motyogja csendes felindulással. Már Öcsöd alatt járunk, mikor megkérdezem tőle, miért küszködött egyedül. Miért nem ment újból férjhez.

A ráncos kis madárarc megkeményedik.

— Nem akartam. Attól féltem, hogy olyan embert kapok, aki üli- veri majd a gyerekeimet. Már pedig az enyéimet ne üsse senki.-— Szri —^