Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-05 / 185. szám
lizenhetedik csípés SZATIRIKUS OLDAL 1956 augusztus 5 MÉLTÓ KERETET Hiába a lelkesítő felírás sok szemetesládád. Némelyek csak mellé szórják a szemetet. Javasoljuk, hogy a fenti módon őrséget állítsanak az ilyen díszládák mellé. FOGOTT A BIRALAT. Az elmúlt héten egy Igen kedves levelet kapott a Kakas. Igen közvetlen hangon van írva, az egyik mondata így hangzik: „Mi szükség van a Kakasban olyan hülyeségekre, mint a legutóbb megjelent „Akta Alajos kalandjai”? E sorok írója erre a tapintatos bírálatra elhatározta, hogy a kőkorszak helyett a jövőben a jelenbe száll ki (brrr, micsoda fogalmazás!), mert ugyan mam- muttal egész biztosan nem találkozik, de legalább megtakarít egy ilyen bírálatot. Tehát kezdem. Egy plakát Olvasom, hogy Szolnokon megint bemutatásra kerül a Csárdáskirálynő. Ezzel kapcsolatban szeretnék tenni egy-két megjegyzést. Ha valaki megkérne, hogy dióhéjban mondjam el a Szigligeti Színház elmúlt évi műsorát, akkor én így válaszolnék: — Először volt az Aranyember, aztán jött a Csárdás- királynő. Aztán következett a Makrancos hölgy, de mivel nem hordott piros csizmát és nem énekelte azt, hogy: .,Haj- mési Péter, Hajmása PáT'-t, ismét csak a Csárdáskirálynő került színre. Aztán bemutatták a Titkárnőt, de mivel az egyértelműen nem tudta elmargojara dönteni, hogy beleütközzön-e. vagy sem a szocialista erkölcsökbe, ismét jött a Csárdáskirálynő, akinek nem voltak ilyen aggályai. Aztán bevonult a Dulszka asszony az ő erkölcseivel, de ebből a színdarabból is kimaradt a „Gim- belem, gombolom..tehát ismét a Csárdáskirálynő következett. Aztán bemutatásra került a „Szabad szél”, de mivel nagyon gyengén fúj dogált, levették a műsorról és Ismét elővették a jó öreg Csárdáskirálynőt. Ezezutám már nem is volt más, csak a Csárdáskirálynő és úgy látszik az is marad az idők végezetéig, most és mindörökké ámen. AZ EMBER A SÍ ÉGI ÉL A kövér ember bent áll a Tiszában és fogja a stéget. A vízrenyúló deszkaalkotmányon egy férfi és egy nő ül, azoknak magyaráz: — Tetszenek tudni, mennyi idegen jár ide? Lehetetlen állapot. Hát miért csinálta a TÜZÉP ezt a tiszai strandot? Azért kérem, hogy idegenek élvezzék? Nem azért kérem. Ez a strand a miénk, a TÜZÉP dolgozóié, a mi igazgatói alapunkból épült, a mi pénzű nkbőL A folyón pár srác úszik lefelé, az egyik úgy látszik, elfáradt, odaúszik a stéghez, meg akar kapaszkodni, hogy kifújja magát, már nyúl is a padlóhoz, amikor rászól a kövér: — Itt kérem ne tessék kikötni, ez magánterület. A gyerek tovább megy, a kvér egy győztes dölyfével néz a stégen ülőkre: — Muszály kérem erélyesnek lenni. A kacsacsőrű emlős jut az eszembe. Ez egy olyan állat, amely emlős, ugyanakkor csőre van, mint a kacsának. Ilyen felemás ez a kövér is. Felerészben közösségi ember, felerészben kapitalista. Legszívesebben ilyen szövegű táblát rakna ki a TÜZÉP strandra: „Közösségi magánterület, idegeneknek tilos a belépés!” Hurrá ! Itt a dinnye szezon Minden júliusban elkezdek fohászkodni: Uramisten, jön a sárgadinnye szezon. Hát először is, nálunk a sárgadinnyeevés kötelező, mert a feleségem valahol olvasta, hogy a sárgadinnyének magas a cukortartalma és különböző vitaminok vannak benne, amelyekre a szervezetnek irtó nagy szüksége vas« Maga a dinnyevás áriás olyan miint egy misztikus szertartás. Le kell hajolni a dinnyekupachoz, végig kell nyomkodni és . megszagolni 20—30 dinnyét, mielőtt a megfelelőnek véltet kiválasztja; Aki délután megy vásárolni, az meg van győződve róla, hogy minden dinnye, ami a kezébe akad, az érett, holott éretlen, csak már előzőleg puhává nyomkodták. Szóval az ember megvásárolja a sárgadinnyét aztán vacsora után következik először a totózás: vajon milyen lesz, aztán a második szertartás: azaz a gyümölcs fel vágása és megkóstolása. Legelőször a fiam kóstolja meg, ő az áldozat, mi nézzük a hatást. Mit mondjak; A gyerek legtöbbször olyan képet vág. hogy mi már meg se kóstoljuk; Ha mégis megesszük, akkor legtöbbször meg kell cukrozni (így megvan a kívánt cukortartalom). a vitaminra vonatkozóan nincsenek bizonyítékaim, de arra vonatkozóan igen, hogy ez a Lőrinc illetlen ember, mert még Lőrinc-nap előtt megy ki a sárgadinnye- földekre. Egyébkén én már megértem egynéhány esztendőt, eddig ettem ananászízű, tökízű, poshadtízű sárgadinnyét, de még sárgadinnyeízű sárgadinnyét nem ettem. Vajon milyen ízű lehet az? Qá izb erényben töri int Jászberényben a tanácsháza előtti téren az egy'k pádon két ember ÜL Kenyeret esznek szalonnával és zöldpaprikával, nagyon bánatos képpel. Azt mondja az egyik: — De jő esett volna előtte egy féldeci; Mire a másik felsóhajt: — Sajnos, komám, az asz- szonyok pénzén vigyáznak a mi egészségünkre. Mit csinált előtte ? Az alanti fénykép a törökszentmiklósi vásáron készült és egy maszek cukorkaárust ábrázoL Nagy volt a meleg, sok a légy, szállt a por és a cukorka nem volt letakarva. Az árus, mielőtt a lefényképezett cukorkaméréshez hozzálátott volna, a következő műveleteket végezte el: Berúzsozta a száját, klpudorozta az arcát, megfésülkö- dött, megvakarta a fülét, a szomszédos törpepapagájárustól elkért egy törpepapagájt, azt babusgatta, a tarka madár kirepült a kezéből és a cukorkán ugrált Egyébként az árus és az árusítás — megfelelt az ösz- szes tisztasági és egészség- ügyi követelményeknek,., Qíekik non lüzyai ? (Jelenet. Lejátszódhatik a Gólyaközpont Vállalatnál, minden órában.) Főgólya: Itt van, kartárs, a ifj. Bereczki Jánosnénak, a Haladás Tsz tagjának Kenderesre. Kézbesítő gólya: Nem lehet. • • Főgólya: Itt az idő, nem lehet várni. Kézbesítő gólya: Muszáj. Még nincsen meg a babakelengye. Nem tudják felöltöztetni a kicsit. Főgólya: Miért nincsen meg? Kézbesítő gólya-. Mert a községi tanácsnak nincsen babakelengye utalványa. Főgólya: Hátha nincsen, akkor miért nem sürgette meg a községi tanács? Kézbesítő gólya: Azt mondták a tanácsnál, hogy a felsőbb hatóságokat nem lehet sürgetni. Főgólya (mérgesen): Hát akkor mit csináljunk? Mondjuk vissza az összes kende- resi megrendeléseket? Ember, ha Kisújszállásra mész Kisújszálláson valami hallatlanul bölcs rendelkezés folytán naponta déli 12 órától fél négyig minden üzlet zárva van és egy héten egyszer a város egyetlen vendéglője •szünnapot tart Baj van a Egyre többször tapasztalom, hogy baj van a feliratokkal, vagy az elhelyezésűkkel; A minap a szolnoki Mező- gazdasági Felszereléseket- gyártó KTSZ-nél a következő cédulát találtam: „Ne a normát szidd, hanem magadat, amiért nem szervezted meg jól a munkádat!" Ezek szerint a normás szent és csalhatatlan, az ő nevét a szádra ne vedd, először gyakorolj önkritikát, mert másképpen megbüntet az istenke. A minap román vendégek Kisújszállás határába egy táblát kellene kitenni a következő felirattal: „Ember, aki délben ide belépsz, hagyj fel minden reménnyel, hogy itt valami étket vehetsz magadhoz!” feliratokkal jártak a Szolnoki Gépállomáson. A barátokat szeretettel fogadták, feliratot is készítettek, amelyen az állt, hogy szeretettel köszöntjük kedves vendégeinket. Igen ám, de ezt a feliratot egy másik tábla fölé tették, amelyen ez állt: „Baleset ellen védekezz!” És végül: a törökszentmiklósi vásáron egy maszek ócska ruhakereskedő nél a következő cégtáblát láttam: „Pöltz Istvánná, használt kereskedő;;.” Berek-fürdői örömök 1. Ez az a kétszemélyes ka- 2. Ez az a pohár sör, amelyet kabin, ahol a fürdőzők a büfében nem lehet meg- unalmukban heringet ját- kapni 1,50-ért, csak a ven- szanak; déglőben 1,90-ért; Ez az a medence, amely egy éve készül és víz csak azért van benne, mert a rajzolónk belerajzolta. Ez - a hangszóróberendezés, amelyen a szívkül- dit küldik, de amire a szerelmesekhez kerül, addigra csak krákogás és berregés lesz belőle. TÖTH KORNÉL pillanat fel vétel kiutalás, vigyen le egy fiút 1 kartárs. még várni kelL — Parancsoljon kérem, itt A vendég rendel; ■— Pincér, hozzon sürgősen egy meleg levest; — Igenis kremássan — villámgyorsan hozok egy forró levest; A pincér távozik. Tényleg, pilanatok múlva jön. Ragyogó képpel lelkmdezik. a guszta meleg leves, mondhatván kellemesen forró. Az a leves aztán nem meleg — ingatja fejét a vendég és már messziről visszakozt int a pincérnek; — Honnan tetszik tudni? — Onnan, hogy akkor nem tartaná benne olyan régen hüvelykujját; /
