Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-05 / 185. szám
1056- augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Évek óta először: interpelláciős nap a parlamentben Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Ä bizottságok megválasztása után az országgyűlés áttért az interpellációk előterjesztésére. Elsőnek Mészöly Gyula Bács- Kisfcun megyei országgyűlési képviselő interpellált a földművelésügyi miniszterhez a homoki szőlő- termesztés időszerű kérdéseiről. Feltette a kérdést, mit kíván tenni a földművelésügyi miniszter a nagyüzemi szőlőtermesztés megteremtésére, a szőlőtermesztés önköltségének csökkentésére? Az interpellációra Matolcsi János földművelésügyi miniszter válaszolt — Most azon dolgozunk — mondotta —, hogy a különböző külföldi jő tapasztalatok felhasználásával kialakítunk olyan géptípusokat, amelyeket kellőképpen alkalmazhatunk szólóinkban. — Ami a szőlőtermelők hegyközségbe tömörülését illeti — folytatta —, úgy gondolom, hogy kormányunk a szőlőtermelőknek ezt a többször felvetett kívánságát teljesítetni tudja és teljesíteni fogja. Nagy Károly képviselő a Békés megyei vízügyi hatóságok összevonása és a csatornahálózat rendezése ügyében interpellált. A Minisztertanács képviseletében Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt az intetrpel- lálónak. Ismertette azokat a készülő intézkedéseket, amelyek megoldják az interpelláló által felvetett kérdést Ezután ismét Nagy Károly mondott interpellációt a Békés megyei zízkárt. szenvedők adómérséklése ügyében; Olt Károly pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a megállapított károknál — azok mértéke szerint — az adómérséklést a tanácsok pénzügyi osztályai országszerte gyorsan, s a lakosság megnyugvására mindenütt végrehajtják, amennyiben és ahol ilyen károk fellépnek; Rigó János képviselő a közlekedés- és postaügyi miniszterhez interpellált a dunapataj—bajai vasútvonal építése tárgyában. Kérte a miniszter tájékoztatását: folytatják-e a második ötéves tervben a munkálatokat és mikorra várható az építkezés befejezése? Bebrits bajos közlekedés- és postaügyi miniszter kijelentette: Nem tudja megígérni, hogy a legközelebbi években teljes erővel folytatják az építkezést, de amint lehetőség nyílik a vasútépítés nagyobb- arányú folytatására, a vonal építése első helyen szerepel majd. Ugyanakkor a Dunapataj—Baja közötti rész addig sem marad korszerű közlekedés nélkül: itt vezetik be elsőnek, kísérletképpen, az úgynevezett vasútpótló gépkocsi-közlekedést. Rigó János második interpellációja a földművelésügyi miniszterhez szólt: az ígéret szerint megkezdik-e még ebben az évben a mintegy 430 katasztrálás hold öntözését szolgáló munkákat és felépül-e a jövő évben az Ígért duzzasztómű? Ugyanakkor megkérdezte: nem volna-e lehetséges az 1959-re tervezett szivattyútelep építésének határidejét lerövidíteni. Matolcsi János földművelésügyi miniszter annak a véleményének adott kifejezést, hogy a 430 hold öntözésére alkalmas betoncsöves telep építését teljes mértékben biztosítani tudják, nehézségek az építőanyagok terén vannak, az ismert okok, a földrengés és az árvíz következtében. A szivattyútelep 1959- re tervezett építésének előrehozására a miniszter nem lát lehetőséget; Ezután Sási János képviselő interpellált a földművelésügyi miniszterhez a termelőszövetkezetek beruházásairól. Kifogásolta, hogy a termelőszövetkezeti beruházásokra fordított hitelmennyiség nem emelkedik kielégítően. Matolcsi János földművelésügyi miniszter az interpellációra adott válaszában leszögezte, hogy a kormány a termelőszövetkezetek építkezéseire az idén körülbelül 20 százalékkal fordít többet, minit az elmúlt évben; — Meg kell mondani azonban — folytatta, hogy a kormány és az Építésügyi Minisztérium sem tud minden építkezési anyagot biztosítani, ezért feltétlenül szükség van a megyei és társadalmi szervek sokkal nagyobb aktivitására annak érdekében, hogy helyileg minél több építőanyagot állítsanak elő. Varga Károly interpellációjában kifejtette, hogy egyes szervezeti intézkedésék erősein befolyásolják a szarvasmarhatenyésztésit; Megkérdezte, milyen intézkedéseket kíván tenni a Földművelésügyi Minisztérium a rétek és a legelők vízlevezetésének megjavítására, a métely- kór leküzdése, továbbá a tenyész- marha-szerződések helyes megszervezése érdekében: Matolcsi János földművelésügyi miniszter válaszában közölte, hogy a kormány a második ötéves tervben vízrendezésre 330 millió forintot irányoz élő, amelynek tekintélyes részét a rétek és legelők víztelenítésére fordítják; A tenyésztési szerződésekkel kapcsolatban a miniszter kijelentette, hogy az állam- apparátus egyszerűsítése során ezt a kérdést újra felülvizsgálják és igyekeznek biztosítani a tenyésztői munka egységes irányítását és abban a szakmai szempontok helyes érvényesítését. Köböl József országgyűlési képviselő a Minisztertanácshoz interpellált az országgyűlési képviselők tevékenységének elősegítéséről. Hogyan kívánja biztosítani a Minisztertanács, hogy az állami hivatalok szeretettel és megbecsüléssel foglalkozzanak az országgyűlési képviselők és általában a választott tanácstagok által képviselt munkások, parasztok igazságos ügyeivel? — tette fel a kérdést. A képviselők munkájának megbecsüléséről Az interpellációra Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt: Az országgyűlés jelenlegi ülésszaka határozatot hozott, amelyben kimondotta, hogy az összes áíami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket a dolgozó nép érdekében végzett munkájukban az eddigieknél nagyobb felelősségérzettel támogatni, feladataik ellátásához a szükséges felvilágosításokat megadni és őket választóik megbízatásának teljesítésében segíteni. A Minisztertanács végrehajtási utasítást készít, amelyben megszabja állami szerveinknek a képviselő elvtársakfcal kapcsolatos kötelességeit; Először is ki akarjuk mondaná; hogy a képviselő elvtársak által felvetett panaszokat és kérdéseket az állami szervek vezetőinek, illetve dolgozóinak azonnal kell intézniük: Ki akarjuk mondani, hogy azoknak az állami vezetőknek és dolgozóknál?: kell az állami ügyekkel közvetlenül is foglalkozniok, akikhez a képviselő elvtársak a javaslatot beadták; —- A végrehajtási utasításban kS akarjuk mondani azt is, hogy a képviselő, élvtánsak által felvetett javaslatokban és kérdésekben érdemi módon kell intézkedni. « X végrehajtási utasításban kötelezni akarjuk a megyei, a városi és a járási végrehajtó bizottságokat arra is, hogy a maguk igazgatási területein szintén hozzanak hasonló döntést; — Szeretném hangsúlyozni, hogy a képviselő elvtársak javaslatai jelentős segítséget adnak ahhoz, hogy az államigazgatás munkája megjavuljon; Köszön jük az eddig adott segítséget és előre is köszönjük azt, amelyet a jövőben még aktívabban, még kezdeményezőbben adni fognak; A Minisztertanács azon lesz, hogy a képviselőtársak nagy- jelentőségű munkáját elősegítse és ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy a képviseiak törvényhozói feladatukat teljes egészében, teljes nagyságában betöltsék; (Taps.) Gazda Géza a Minisztertanácshoz intézett interpellációt a dolgozók anyagi érdekeltségének növeléséről. Megkérdezte, mit kíván tenni a Minisztertanács a közeljövőben, hogy a dolgozók anyagi érdekeltsége növekedjék az anyagtakarékos- ságban, a minőségi termelés fokozásában? Az interpellációra Mekis József, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt. Szólt arról, hogy a minőségi bérezés bevezetésére, az anyagtakarékosság fokozására hozott intézkedések számos területen hoztak eredményt, s ezek továbbfejlesztésére a kormány a közeljövőben további intézkedéseket tesz; — Az első ilyen jelentős intézkedés az lesz— mondotta—, hogy1 kiszélesítjük a miniszterek és azon túl az igazgatók hatáskörét a bérek rendezésében; Ezután Vajdai bajosné intézett interpellációt a belkereskedelmi miniszterhez. Megkérdezte a belkereskedelmi minisztert, hogyan biztosította az árleszállítás után a Belkereskedelmi Minisztérium az áruk minőségének és mennyiségének védelmét és milyen intézkedéseket tettek és tesznek a burkolt árdrágítás megakadályozására; Az interpellációra a távollevő kereskedelmi miniszter írásban adott választ, amelyet az országgyűlés jegyzője ismertetett. A miniszter válaszában kifejtette: Az áruk minőségének védelmére bizonyos Intézkedéseket már tettek, de további erőfeszítéseket kell tenni. Ezért az egyszerűsítési munka során felül fogjuk vizsgálni a minőségi átvevői rendszert. lációjában rámutatott arra, hogy az égetett szeszesitalok árának emelése csak egyik módja ezek nagymértékű fogyasztása megakadályozásának. Ezért megkérdezte a belkereskedelmi minisztert, mit szándékozik tenni a Belkereskedelmi Minisztérium a rum és az égetett szeszesitalok árának felemelésén túl a nagymértékű fogyasztás megakadályozására; A válasz tudomásulvétele után Vajdai bajosné következő interpelA törvén volleren éjszakai műszakban foglalkoztatott fiatalok érdekében Interpellációjának második részében a könnyűipari miniszterhez intézett kérdést arról, mit kíván tenni annak megszüntetésére, hogy a 18 éven aluli fiatalokat a textiliparban törvényellenesen éjszakai műszakban foglalkoztatják, sőt a felvételnél figyelmeztetik erre a felveendő fiatalokat: Az interpelláció első részét kiadták a belkereskedelmi miniszternek azzal, hogy arra későbbi időpontban adjon választ, a második részére a távollevő könnyűipari miniszter helyettese írásban adott választ, amelyet a jegyző olvasott fel. A válasz szerint a Könnyűipari Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatoknál a Munka Törvény- könyv 102. paragrafusa alapján foglalkoztatnak 16. életévüket betöltött, de 18 éven aluli fiatalkorú dolgozókat éjszakai műszakban' is. Ezek aránya a könnyűipari üzemekben alkalmazott összes dolgozókhoz viszonyítva mintegy 2,5 százalék. A 18 éven aluli fiatalkorú dolgozókat felvételükkor alapos orvosi vizsgálatnak vetik alá és ha az egészségi állapotuk miatt éjszakai munkára alkalmatlannak bizonyulnak, nem osztják be éjszakai munkára. A felvételkor éjszakai munkára is alkalmasnak bizonyult 18 éven aluli dolgozókat foglalkoztatásuk során rendszeres orvosi vizsgálatnak vetik alá: A Munka Törvénykönyv előírásainak megtartására és ezen keresztül a törvényességnek a megszilárdítására már az ez év februárjában kiadott utasításokban intézkedtek. Bár a 18 éven aluli fiatalkorú dolgozók foglalkoztatása éjszakai műszakban a Munka Törvénykönyvében meghatározott feltételek között nem törvényellenes és a könnyűipari foglalkoztatott fiatalkorúak aránya nem magas, helyes lenne ennek az aránynak további csökkentése. Éppen ezért a Munka Törvénykönyvében előírt feltételek következetes megtartásának biztosítása mellett az éjszakai műszakokban is foglalkoztatott 18 éven aluliak arányának további csökkentésével fogjuk a 18 éven aluliak munkakörülményeinek javítását elősegíteni — hangzott a válasz.Vajdai bajosné, az interpellálő képviselő nem fogadta el a választ. A Munka Törvénykönyve leszögezte — mondotta —, hogy 18 éven aluliakat éjszakai műszakban nem foglalkoztathatunk; Több textilgyárban szinte gyakorlattá válik, hogy az orvosi vizsgálat ellenére továbbra is éjszakai műszakban foglalkoztatják a fiatalokat; Ezt nem tudom elfogadni, s további magyarázatot és intézkedést kérek ezzel kapcsolatban. Annak ellenére, hogy az éjszakai műszakban foglalkoztatott fiatalkorúak száma nem magas, kérem, hogy a törvényt mindenütt tartsuk meg, mert ha engedünk, akkor ez a szám a jövőben tovább emelkedik: Az országgyűlés ezután úgy határozott, hogy nem veszi tudomásul az írásbeli választ és felhívta a minisztert, hogy a kérdést alaposan megvizsgálva, újra adjon választ az interpellációban előadott kérdésre. Kozma József képviselő megkérdezte a begyűjtési minisztert, milyen intézkedéseket kíván tenni a begyűjtési feladatok könnyebb, egyszerűbb végrehajtása érdekében. Szóbek András begyűjtési miniszter válaszában elmondotta, hogy a begyűjtési feladatok egyszerűsítésére vonatkozólag az egyszerűsítési bizottság komoly tervet dolgozott ki, amelynek végrehajtása folyamatban van. Barcs Sándor országgyűlési képviselő feltette a kérdést a pénzügyminiszternek, mit szándékozik tenni a nyugdíjfolyósítások megköny- nyítése érdekében. Olt Károly pénzügyiminiszter válaszában elmondotta, a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ intézkedéseket tesz azért, hogy a 42 napos átfutási időt jelentősen csökkentse. Barcs Sándor képviselő ezután felvilágosítást kért az élelmiszeripari minisztertől, mit szándékozik tenni a kenyér minőségének megjavítása, illetve a minőségben tapasztalható nagy különbségek megszüntetése érdekében. Nyers Rezső élelmiszeripari miniszter válaszában kifejtette, hogy a második ötéves terv feltétlenül kedvezőbb lehetőségeket teremt, mert az első ötéves terv 150 millió forintos sütőipari fejlesztési előirányzatával szemben több mint 200 millió forint jut a sütőipar gépesítésére, korszerűsítésére. Emellett számos új kis- és középüzem, valamint három nagy kenyérgyár létesül. Megemlítette végül, hogy a minisztérium több olyan intézkedést tervez, amelyek lehetővé teszik, hogy a sütőipari üzemek az eddiginél közvetlenebbül feleljenek a lakosságnak a kenyér minőségéért. Ezt követően Sárfi Rózsi képviselő interpellált az egészségügyi miniszterhez a tuberkulózis elleni küzdelem további feladatairól: Ron.ián József egészségügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy az egészségügyi kormányzat az interpelláció nyomán is felülvizsgálja a második ötéves tervben a tuberkulózis elleni küzdelemre kidolgozott tervszámait. Ezenkívül 1957 első negyedéig az országgyűlés elé terjeszti a tbc. elleni küzdelem szakmai, állaim’ egészségügyi és társadalmi feladatait magában foglaló törvénytervezetet: Suszta Sándor interpellációjában megkérdezte, hogy a termelőszövetkezeti beruházások zavartalan lebonyolítása érdekében a Minisztertanács milyen intézkedéseket kíván tenni a hitel- és pénzügyi gazdálkodás egyszerűsítésére, A Minisztertanács nevében Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt. Elmondotta, hogy ez év tavaszán a földművelésügyi miniszter és a Nemzeti Bank együttes rendelkezést hozott, amely máris gyökeres változást, egyszerűsítést eredményezett. Sok helyről, szövetkezetekből és helyi tanácsoktól érkezett olyan tájékoztatás, hogy ez az intézkedés könnyítette és meggyorsította a termelőszövetkezeti beruházások lebonyolítását. Parragi György képviselő a hitoktatás tárgyában a Minisztertanácshoz intézett kérdés^: van-e tudomása arról, hogy az országban egyes helyeken túlkapások történtek a hitoktatás kérdésében? Az interpellációra Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt: — Nem hélyeseljük, ha állami szerveink adminisztratív eszközökkel, visszaélve az állami hatalommal, megakadályozzák, hogy vallásoktatásiban részesítsék gyermekeiket az olyan szülők, akik ezt kívánják, — Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy ugyanakkor megmondjam azt is, hogy nemcsak állami szerveink részéről történtek visszaélések, hanem a katolikus egyház egyes papjai részéről SS, (Parragi György: így is volt!) Ezt a püspöki kar is elítélte a jelenlétemben azon a tárgyaláson, amelyet lefolytattunk, Egyes papok a hívők szabad vallásgyakorlatát, vagyis az alkotmányban lefektetett jogát akarták korlátozni azzal, hogy megfenyegették a szülőket, amennyiben nem íratják be gyermekeiket vallásoktatásra, nem részesítik őket a szentségekben és eltiltják a vallás gyakorlásától. — Ez is visszaélés és természetesen ez ellen is fél kell lépni. Véleményem szerint, ezek a visszaélések, amelyek egyes papok vagy egyes állami szerveink részéről történtek, kis homokszemek abban a nagy folyamatban, amelyben az állam és az egyház közötti viszony egyre javul, és biztos vagyok abban, hogy a javulási folyamatot nem tudják akadályozni. Gém Ferenc képviselő a pénzügyminiszterhez az 1948—1950 között alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek adósságainak rendezése tárgyában intézett interpellációt. Feltette a kérdést a pénzügyminiszternek, mit szándékozik tenni azért, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődése elől ezeket az akadályokat elhárítsuk. Olt Károly pénzügyminiszter válaszában bejelentette, hogy a termelőszövetkezetek részére nyújtott hitelek feltételeinék átdolgozása folyamatban van, s ennek során megváltoznak a hitelnyújtás eddigi feltételei, hosszabb lejáratúvá válnak és alacsony kamatú hitelekké alakulnak át, Fontos intézkedések a 14—1# évesek ügyében Végül Goszlonyi János, a DISZ KV titkára a Minisztertanácshoz interpellált, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni az általános iskolát végzett, de tovább nem tanuló fiatalok rendes és állandó munkaalkalmának biztosítására. Az interpellációra Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt. Milyen intézkedéseket tervezünk? Tervezzük a szakmunkásképzés ki- terjesztését. Több szakmunkást akarunk képezni. Nagyobb mértékben hozzákezdünk a gyárakban, kisipari szövetkezetekben és még magán kisiparosaknál is a szakmunkásképzéshez. (Élénk helyeslés.) Erre azért is szükség van, mert iparunk egyre inkább specializálódik, a specializált ipar pedig speciális képzettségű szakmunkásokat követel meg. Ezeket a szakmunkásokat legkönnyebben a gyárakban tudjuk kiképezni. Úgy véljük, hogy bizonyos szakmai áigak- ban jobban lehet a gyárakban az igazgatóik irányításával szakmunkásokat kiképeznünk, mint a Munkaerőtartalékok Hivatala iskoláiban. Véleményünk szerint tehát a kérdés megoldásának egyik módja: növelni a szakmunkásképzést; A másik módja: növelni akarjuk az ipari technikumokban tanulók számát. A távolabbi jövőben tovább ’ akarjuk növelni a gimnáziumokban tanulók számát, de jelenleg ezt csak nagyon óvatosan tehetjük, mert a. gimnáziumban végzetteket nem tudjuk megfelelő arányban felvenni az egyetemekre és a főiskolákra, A gimnáziumi tanulók számát csak akkor növelhetjük, amikor biztosítani tudjuk továbbtanulásukat az egyetemeken vagy a főiskolákon. Ezért jelenleg elsősorban a technikumokban tanulóknak a számát akarjuk növelni. A gimnáziumi tanulók számát is növelni fogjuk, de elsősorban a lányokét, mert a lányoknak kisebb lehetőségük van arra, hogy bizonyos szakmunkás ágakban és bizonyos technikumokban elhelyezkedjenek. Még egy ilyen fontosabb intézkedési tervünk van. Be akarjuk vezetni üzemeink jelentős résgében a négyórás kisegítő munkát.' 14—16 éves ifjakat akarunk ily módon bevonni az ipari termelésbe. Meg kell mondanom, hogy a Munka Törvénykönyvének rendelkezésével ez bizonyos mértékben ellenkezik: De a törvény ebben az esetben szembekerült az étetteL Az életet, az élet körülményeit megváltoztatni nem tudjuk, tehát változtatni kell a törvényen és ezért a Minisztertanács elé kerülő javaslat szerint javasoljuk a Munka Törvénykönyvének azt a rendelkezését megváltoztatná, hogy a gyárakba csak 16 éven felülieket lehet felvenni; Engedélyezni kívánjuk, hogy az üzemek kisegítő munkára 14—16 éves korú fiatalokat is felvegyenek; Úgy véljük, hogy ez helyes intézkedés. A Minisztertanács azon lesz, hogy az ifjúság kérdését állami és gazdasági szerveink vezetői ne egyszerűen bér- és létszámkérdésként kezeljék,, hanem úgy, mint a jövő nemzedéknek, mint társadalmunk jövőjének kérdését; (Taps.) Engedjék meg — és ezzel zárom is válaszomat —, hogy végül kitérjek az egész Interpeliációs napra. Hosszú évek után az első interpeliációs nap országgyűlésünkben: Lehet, hogy ezen az interpeliációs napon történt néhány olyan dolog, ami beleütközik ügyrendünkbe; De úgy vélem, egyetért azzal a tisztelt országgyűlés, hogy e nap jelentős lép«» volt a szocialista demokratizmus fejlesztésében, az országgyűlés jogkörének, hatáskörének, szerepének növelésében. (Helyeslés, taps.) A választ az országgyűlés tudomásul vette, majd az ülésszakot Rónai Sándor bezárta. * Az ülés végeztével megalakultak a bizottságok, megválasztották a bizottságok elnökét, elnökhelyettesét és titkárát.
