Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-04 / 184. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. augusztus 4Pártank célja: a demokrácia fokozottabb kifejlesztése (Folytatás az 1-6<5 oldalról.) — Pártunk, mint a dolgozó nép hivatott vezetője, bízva a magyar nép teremtő erejében, szorgalmában, hazaszeretetében, célul tűzte ki az országban, egész közéletünkben a demokrácia fokozottabb kifejlesztését. — Nemrég jelent meg a párt Központi Vezetőségének nagy jelentőségű határozata „Pártegységgel a szocialista demokráciáért*’ címmel. Azt hiszem, egyet ért velem az országgyűlés minden tagja, párttagok és pártonkívüliek egyaránt, hogy csak örömmel és lelkesedéssel lehet üdvözölni a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének bátorhangú, előremutató határozatát, amely jelentős mértékben megváltoztatta az Ország politikai hangulatát azzal, hogy világos perspektívát adott a magyar dolgozó népnek. • E helyes párthatározat, amelynek minden sorát a nemzeti egység erősítése, az ország, a dolgozó nép iránti felelősség érzése hatja át, nagy visszhangra talált a munkások, dolgozó parasztok, néphez hű értelmiségiek körében egyaránt. Még egy fontos kérdésre szeretőéin felhívni az országgyűlés figyelmét a júliusi határozattal kapcsolatban. Arra, hogy a párt igen nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy állami életünk minden területén érvényt szerezzünk a szocialista törvényességnek, hogy mindenki tiszteletben tartsa az állampolgárok törvényes jogait. A törvényesség megszilárdítása olyan rétegek felé is növeli befolyásunkat, akik eddig tartózkodtak a politikai állásfoglalástól, esetleg bizalmatlanok voltak, vagy nem értették meg szocialista fejlődésünk problémáit, de akik látva most az építésben elért eredményeket, sazt, hogy kijavítjuk az elkövetett hibákat, közelednek felénk, örömmel kapcsolódnak be a politikai társadalmi munkába, a közügyek intézésébe. A régi kizsákmányoló osztályok erejét megtörtük. Az osz’tályellen- ség anyagi, politikai alapja a szocializmus építésében elért sikerek következtében jelentősen leszűkült. A párt, a kormány ugyanakkor, amikor szilárd elvi politikát folytat a kizsákmányolás teljes felszámolásáért, a szocializmus teljes győzelméért, gazdaságunk, életünk minden területén, amikor mindent megtesz, hogy a külső és belső osztályellenség támadását visszaverje, az osztályharc kiéleződése nélkül akarja biztosítani békés fejlődésünket, építő munkánkat. A dolgozók rendszeres tájékoztatást kérnek az országot érintő kérdésekről De más kérdésre is rámutat a párthatározat. Mutatja a bizakodó hangulatot is, azt, hogy a dolgozó tömegek nemcsak érdeklődést mutatnak a párt, az ország ügyei iránt, hanem azt kérik a párttól, a kormánytól, az országgyűléstől, hogy a jövőben is rendszeres tájékoztatást adjon az országot érintő politikai, gazdasági problémákról, mert meg akarják osztani a dolgozók a párttal a kormánnyal, az országgyűléssel a felelősséget, segíteni akarnak, hogy minél gyorsab- Intn menjünk előre. Az ország sorsa, jövője, a szocializmus építéséért való felelősségérzet — ami megmutatkozik a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek között — azt bizonyítja, hogy ugyanakkor, amikor áldozatkészen végzik munkájukat, féltik és védik minden megrázkódtatástól népi demokratikus rendszerünket, a dolgozó nép hatalmát,. Az ország iránti felelősségérzetből kérik, hogy vonjuk be őket a köz- ügyek intézésébe. Nekünk nagyon széles, demokratikusan gondolkodó tömegeink vannak a falvakban és a városokban, akik, ha bírálnak is, nem azért bírálnak, mert szemben állnak a rendszerrel, hanem azért, mert azt szeretnék, hogy minél kevesebb hibával-, minél eredményesebben folyjon a szocializmus építése. A tömegek politikailag igényesebbek lellek, sokat fejlődlek, s most bontakozik ká a szocialista demokrácia erősödésével a párt 12 esztendős politikai felvilágosító, nevelő munkájának nagyszerű eredménye. A munkásgyűléseken, a dolgozó parasztok gyűlésein, tanácsüléseken élénk viták és eszmecserék folynak az ország sorsáról, jövőjéről, új feladatainkról. A párt Központi Vezetősége és a Minisztertanács támogatja, elősegíti a vitát, az építő bírálatot, mert meggyőződésünk, hogy o szocialista demokrácia éltető levegője, építő szándékú vita nélkül, demokratikusabb légkör megteremtése nélkül rehaladni a szocializmus építésében, mint ahogy azt a dologzó nép alapvető érdekei megkövetelik. A magyar demokrácia továbbfejlődését természetesen nagyban elősegítette, sőt meggyorsította a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusa. Tisztelt országgyűlés! Lenin, a nemzetközi proletariátus nagy vezetője azt tanította, hogy az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt alkotnak és mindent tudatosan tesznek. Ügy gondolom, hogy a párt Központi Vezetőségének júliusi határozata után az országgyűlésben eddig lefolytatott vita után nekem nem kell külön bizonygatnom, hogy a magyar tömegek igenis mindent tudni akarnak, mindenről véleményt akarnak alkotni, mert a népi hatalmat magukénak vallják, ezért áldozatot hoztak, tovább akarják építeni, s ha l<eU, minden külső vagy belső ellenséges támadással szemben is meg fogják védeni. Apró elvtárs ezután idézte alkotmányunknak a néphatalomra vonatkozó elveit, majd megállapította: az, hogy az elmúlt esztendőkben nem bontakozhatott ki úgy, mint ahogy az alkotmányban elő van írva a szocialista demokrácia, a tömegek fokozottab bevonása a hatalom gyakorlásába — pedig ehhez sok vonatkozásban az előfeltételek megvoltak — az, hogy fejlődésünkben bizonyos mértékig elmaradtunk, hogy a szocialista törvényesség terán hibákat követtünk el, úgy ez elsősorban a mi hibánk, a pártvezetés hibája. Ezeket a hibákat számoljuk most fel a Központi Vezetőség határozata nyomán. Népi hatalmunk nagy sikereit idézte ezután, s összehasonlította a niúlttal — mint mondotta: hasznos a múltat kissé feleleveníteni azok számára, akik határainkon kívül vagy belül nem becsülik eredményeinket, akik könnyen felejtenem tudnánk olyan mértékben elő- nek. Majd hangsúlyozta: Nem az imperialistáktól kérünk útmutatást ,arról, hogy mi a demokrácia — Mi a demokrácia alatt teljes és valódi értelemben a dolgozó nép uralmát, a dolgozó nép politikai és gazdasági hatalmát értjük.- Ez a népi hatalom testesül meg ország- gyűlésünk mai összetételében is, amikor az orezággyűlés 298 tagja közül 129 munkás, 90 paraszt, 79 értelmiségi és ezen belül 52 a női képviselők száma; Idézte szocialista demokratizmusunk tényeit, majd így folytatta: — Melyik kapitalista országban van lehetőség arra, ahol úgynevezett „demokráciára’* hivatkoznak, hogy a munkás beleszóljon a kormány programjába, az ország gazdaságának, iparának fejlesztésébe, vagy akárcsak az üzemi terjnelés kérdéseibe? Ilyen demokrácia a kapitalista országokban nincs, de nem is lehet! Vagy melyik kapitalista országban van lehetőség arra, hogy az államapparátus munkájának demokratikusabbá tételében Iákérik a dolgozók véleményét, javaslatait? Nincs ilyen kapitalista ország! — Azért teszem szóvá ezeket a problémákat és azért mutattam rá röviden közismert eredményeinkre, még ha ismétlésnek is tűnik, mert az utóbbi időben újból divattá vált hogy az amerikai és az angol rádió, a nyugati kapitalista sajtó kioktat bennünket olyan tantárgyból, ho'gy mi a demokrácia. Azt próbálják elhitetni — természetesen azokkal, akik egyáltalán még hisznek nekik —, hogy nem a népi demokratikus hatalom körülményei között, a szocialista rendszerben valósítható meg az igazi demokrácia, hanem az igazi, amelyik Nyugaton van. Olyan elméleteiket gyártanak, hogy a kapitalimus is a demokratizálódás, a szocializmus irányában fejlődik. — Természetesen igyekeznek letagadni azt is, hogy ezekben az országokban néhány tucat kapitalista család, különböző tőkés monopóliumok, tartják kezükben a kormányt, az államapparátust és a dolgozó népnek nincs beleszólása ezekben az úgynevezett „demokratikus” országokban az ügyek intézésébe. Egymást érik most is ezekben a demokratikusnak nevezett országokban a sztrájkok, a munkásmegmozdulások a nagyobb darab kenyérért, a szabadságért, a demokratikus vívmányokért* — Mi nem ijedünk meg attól a propagandától, amelyet ezeknek az országoknak imperialista körei velünk szemben folytatnak. Egyet azonban megmondhatunk: hogy nem kérünk leckét, útmutatást abból, hogy mi a demokrácia. Seperjenek ezek az urak a saját portájukon, van ott szemét elég. — (Taps.) Parlamentünk a nép parlamentje — Az ellenséges imperialista körök aüt is hangoztatják hazai csatlósaikkal együtt, hogy az az igazi demokrácia, ahol többpárt-rendszer van, és hogy mi is kanyarodjunk vissza a hét-nyolc évvel ezelőtti politikai viszonyokhoz, csináljunk többpárt-rendszert, csináljunk valamiféle koalíciós hatalmat, esetleg szervezzük újjá a rég megszűnt pártokat. — Nyíltan kell erről beszélnünk, tisztelt országgyűlés. Világosan meg kell mondani véleményünket, mert idehaza is van bizonyos körökben ilyen illúzió. Mi nyíltan és egyenesen megmondjuk, hogy nem ezt értjük a szocialista demokrácia alatt. Az általuk javasolt demokrácia azt jelentené, hogy vegyük vissza a földet a földreform során földhöz jutott szegényparasztok százezreitől Azt szeretnék, ha a gyárak visszakerülnének a tőkések kezébe. így szeretnék szétszakítani a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Ilyen módszerekkel szeretnék kiszorítani a munkásosztályt, az ország vezető erejét a hatalomból. És ezt nevezik ők demokráciának, ők olyan országgyűlést szeretnének látni a mostani helyén, ahol óriási pártharcok dúlnak, parlamenti csaták folynak. Az országgyűlésben a most folyó alkotó, építő munka helyett a dolgozó osztályok, a képviselők közötti politikai pártharcokat szeretnék látni, hogy az országban ilyen belső testvérharcot váltsanak ki. Ezért indítanak ellenünk ballonakciókat, tömegesen szórnak le ellenséges hangú röpiratokat, kémeket, diverzánsokat dobnak át a határon azzal a megbízatással, hogy békés építő munkánkat megzavarják. . — Abból természetesen nem lesz semmi, amit ellenségeink tervezgetnek. Mi megyünk a magunk útján előre, a győzelmes szocialista úton, az Októberi Forradalom dicső útján, a lenini úton, mert ez felel meg sokat szenvedett hazánk, népünk érdekeinek. (Taps.) — Hogy ezen az úton megyünk tovább, arra garancia a mi nagyszerű munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, a néphez hű értelmiségünk, amelyek erejüket nem kímélve védik, szilárdítják a népi hatalmat. Garancia arra, hogy mi a megkezdett úton megyünk tovább, a mi dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, amely hű vezetője a dolgozó népnek, amely irányítja harcainkat, szervezi, vezeti a népi erőket új sikerek felé.. (Taps.) — Garancia végül arra, hogy mi a megkezdett úton, az egyedül helyes szocialista úton megyünk előre, pártunk, kormányunk, országgyűlésünk, dolgozó népünk megbonthatatlan egysége, a nemzet haladó erőinek a Hazafias Népfrontban való harcos összefogása, a szocialista Magyarország felépítéséért, (Taps.) — Mindez nem azt jelenti, hogy a mi társada’munkban minden rendben van, hogy nincsenek hibák, fogyatékosságok, hogy a népjólét emelése terén elért eredményekkel, a dolgozók anyagi, kulturális helyzetével meg lennénk elégedve. Nem. Nem vagyunk megelégedve. Éppen ezeket az új feladatokat, amelyeknek megvalósítása érdekében össze kell fognia egész népünknek, mutatta meg világosan a Központi yezetőség határozata. Abban a harcban, amer lyet a szocialista demokrácia megerősítéséért folytatunk, nemzeti összefogásra van szükség, s kimagasló szerep jut itt a Hazafias Népfrontnak. amely most a tömegszervezetekkel egyesülve megsokszorozza erejét, s a Központi Vezetőség által meghirdetett politikai, gazdasági célok megvalósítására a legszélesebb népi tömegeket fogja tömöríteni a párt, a kormány köré, erősítve a nemzeti összefogást, a népek testvériségének eszméjét egész dolgozó népünkben. Apró elvtárs felkérte az ország- gyűlési képviselőket; a városokban, a falvakban mindenütt támogassák a Hazafias Népfrontot. A továbbiakban a napirenden lévő két .javaslathoz, az ország- gyűlés és az országgyűlési képviselők munkájához, s az országgyűlés új ügyrendjéhez szólt, s a-feladatok részletes felsorolása közepette hangsúlyozta: A Minisztertanácsnak gondoskodnia leéli arról, hogy az állami hivatalokban, minisztériumokban so- ronkívül intézzék a képviselők hozzájuk beküldött kéréseit, a választópolgárok panaszait. (Felkiáltások: Helyes! Taps.) A továbbiakban bírálta a sajtót: a Ijtpok rendkívül keveset írnak a képviselők munkájáról, holott a kommunista és pártonkívüli képviselők áldozatkészen, erejüket nem kiméivé dolgoznak a párt, a kormány politikájának valóraváltá- sáért. Befejezésül hangsúlyozta: Mivel az új ügyrend, az ország- gyűlés és a képviselők munkájára vonatkozó mindkét határozati javaslat nagyban elősegíti az ország- gyűlés munkájának megjavítását, az előterjesztések megfelelnek a párt Központi Vezetősége határozatainak, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésére, a dolgozó nép, az országgyűlés kapcsolatának erősítésére, a javaslatokat a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége s a Hazafias Népfront nevében elfogadom. Az országgyűlés az ügyrendet, valamint az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szóló határozati javaslatot az előadó áltál javasolt módosításokkal elfogadta. Aw. országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteken folytatta tanácskozását. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül: Apró Antal, Ács- Lajos, Erdei Ferenc, Gero Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Mekis József, Szalaá Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Rónai Sándor, Egri Gyula és a Minisztertanács tagjai. Részt vettek az ülésen a hazánik- bant tartózkodó lengyel parlamenti küldöttség tagjai is. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testület több tagja. Károly, Matécz János, Mihályfi Ernő, Nógrádi Sándor, Péter János, Rusznyák István, Sebes István, Szaliai Béla, Szádeczky-Kardcss Elemér, Vajdai Lajosné, Vég Béla. A honvédelmi bizottság is huszonegy tagú: Bajtai Károly, Bereczki Lás aló, Egri Gyula, Gerő Ernő, Házi Sándor, Horváti) Nándor, Janza Károly, Kunyeasmi György, Kömyei József, Kusnyér Zoltán, Loy Árpád, Madarász Ferenc, Magost Károly, Matusek Tivadar, Márton András, Molnár István, Pocza Istvánná, Szabó István, Szomszéd László, Várkonyi László, Zsofinyecz Mihály. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Baranya megyei választókerületben a lemondás folytán megüresedett képviselői helyre Sudár Ferenc soronkövetkező pótképviselőt hívták be. Ezután az országgyűlés áttért a bizottságok megválasztására; Először megválasztották a huszonegy tagú jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot. Tagjai: Ács Ferenc, Csikesz Józsefné, Dávid Ferenc, Dinnyés Lajos, Gábri Mihály, Harrer Ferenc, Katona Sándor, Kopácsi Sándor, Kovács István, Kristóf István, Köböl József, Kukucska János, Nagy Kálmán, Nánásd László, Nezvál Ferenc, Pongrácz Kálmán, Reszegi Ferenc, Szabó Gusztáv, Szentiványi Lajos, Varga Sándor, Vígh Istvánná-' — Utána ugyancsak huszonegy tagú külügyi bizottságot választottak. A bizottság tagjai: Andics Erzsébet, Barcs Sándor, Biró Mihály, Dénes István, Dögéi István, Dögéi Imre, Gáspár Sándor, Gosztonyi János, Horváth Márton, Ilfcu Pák Izsák Julia. Kiss A terv és a költségvetési bizottságba harmincegy képviselőt választottak: Antos István, Achátz Imre, Balogh József, Berki Zoltán, Beresztoczy Miklós, Bódi Jánosné, Dedinszki János, Földvári Rudolf, Friss István, Gazda Géza, Hajdú József, Harustyák József, Hegyi Imre, Iván István, Juhász Imréné, Kanda Zsófia, Kiss Árpád, Kiss Imre, Kossá István, Molnár Ernő, Nagy Antal, Nagy Dániel, Nagy Károly, Osváth Károly, Papp Dániel, Seregély! József, Stozicski Fe- rencné, Szabó Rezső, Varga Károly, Vida Miklós Wolf Johanna. A mezőgazdasági bizottság huszonegy tagú: Birkás Imre, Bogos Domonkos, Borbás Lajos, Boros Gergely," Dobozi Erzsébet, Fekete Miklós, Fodor Imre, Fodroczi Lajos, Hodos János, Hosnvánszky János, Kaszapovics András, Komócsin Zoltán, Kokai Jánosné, Lo- sonczj Pál, Makrai János, Mészöly Gyula, Misloczki Mátyás, Z- Nagy Ferenc, Szabó Pál, Tisza József, Vas Zoltán: Az ipari bizottság tagjai: Barczi Gyula, Blaha Béla, Bonta József, Csíki Lajos, Galló Ernő, Gácsi Miklós Germadics Vilmos, Ilerczeg Ferenc, Horváth Ede, Inklovics Mária, Jármai Ervin, Kádár Béla, Moder Marianne, Murvai András, Pio- ker Ignác, Sályi Iistvón, Sási János, Suszter Sándor, Varga Ferencné, Varga Lénárt Úszta Gyula. Ugyancsak huszonegy képviselőt választottak a kereskedelmi bizottságba: Czéh József, Csata László, Elek János, Földes László, Gém Ferenc, Gregor Sándor, Hortobágyi János, Kozma József, Lövő Ferenc, Miklós Árpád, Nádházi András, B. Papp Mihály Papp Sándor, Pála Károlyné, Rigó János, Szijjártó Lajos, Szigeti Attila, Sztankovics Mátyás, Trappért Józsefné, Vadászi Elemémé, Wirth Ádám. A kulturális bizottság huszonhárom tagból áll: Benke Valéria, Bognár Rezső. Boros Ida, Darabos Iván, Erdey-Gruz Tibor, Ivanics Frigyesmé, Kancsár Sandámé, Karácsonyi Béla, Kelen Béla, Kerek Gábor, Kónya Lajos, Ladányi Ferenc, Lukács György, Majlát Jolán, Nagy Mária, Palócz Ilona, Su- hajda József, Szabó Ferenc, Szeme- nyei Antalné, Tenczer Béláné, Urbán Ernő, Veres Péter, Vető LajosA szociális és egészségügyi bizottság pedig huszonegy tagból áll: dr. Bérezi Gusztáv, dr. Bene Zoltán, Bárdos! Lajos, Dombi Jenöné, Dubi Ferencné, Elekes Ferenc, dr. Kende Zsigmond, Kikillai Sándor- né, Lengyel István, Máté János, Monus István, Németh József, Pataki Lajos Pesta László, Sárfi Rózsi, Sípos Istvánná, dr. Sivó József, dr. Szabó Miklós. Varga M- János, Váczi Sándor, Vámos Ferencné. Végül tizenegy tagú mentelmi és összeférhetetlen- égi bizottságot választottak, tagjai: Ács Lajos, Berki Mihályné, Bozsóki Ferenc, Gurbics István, Győré József, Kovács Béla, Martin Ferenc, Nagy János. Par- i'agi György, Szabó Piroska, Zentai József. A bizottságok megválasztása után az országgyűlés áttért az interpellációk előterjesztésére. Megielent a Központi Vezetőség iulrus f 8-21 -i ülésének anyaga A SZIKRA kiadásában két füzet jelent meg, amely az MDP Központi Vezetősége július 18—21-i ülésének anyagát tartalmazza; A ..Pártegységgel a szocialista demokráciáért’* című füzetben Gerő Ernőnek, az MDP Központi Vezetőség első titkárának előadói beszédét és zárószavát s a referátum alapján elfogadott határozatot találhatják meg az érdeklődők. „A népgazdaság fejlesztésével a népjólét emeléséért’* című kiadvány Hegedűs Andrásnak, a Minisztertanács elnökének előadói beszédét és a második ötéves terv irányelveit tartalmazza. A két füzetet a Propagandaanyag Terjesztő Vállalat árusítja, de kaphatók az Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban is — (MTI). n Francia Nftszövetség aláírási kampányt szervez a drágaság ellen Párizs (MTI). A Francia Nő- szövetség bejelentette: országos akciót szervez a drágaság ellen. Az árak ez év januárjától júliusáig átlag ) 0 százalékkal emelkedtek, sok tekintetben még nagyobb az emelkedés. Az algériai háború — mondja a felhívás — 300 milliárd frank új terhet ró az országra. Ez a többlet- kiadás megmutatkozik majd az árak alakulásán. Családanyák, háziasszonyok egyesüljünk az új adók és illetékek, a drágaság forrásai ellen, a bérek és a családi pótlék emeléséért, valamint a tizenhárom havi bérért vívott harcban; Egész évben tilos fogolyra vadászni A földművelésügyi miniszter rendeleté értelmében az 1956—57. évi vadászati idényre és tilalmi időkre a korábbi rendelkezések érvényesek azzal az eltéréssel, hogy fogolyra vadászni egész évben tilos — (MTI). Még nincs mindenütt így Július 27-én Kisújszálláson Jártam és betértem az állomásnál lévő Utasellátóba, Húsz forintossal fizettem, azonban nem vettem figyelembe, hogy a pénzből vissza Is jár, s mint aki jól végezte dolgát, besétáltam a városba. Ott jutott eszembe, bogy a visszajáró pénzt otthagytam az Utasellátóban. — Visszamentem. Pénzem már ki volt készítve a szekrényre hiány nélkül s azonnal vissza ás kaptam. KADÖCZ JÓZSEF Kunhegyes
