Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-04 / 184. szám

ILI LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VUL árfolyam* 184. szám, 1956, augusztus 4- szombat*

SZOLJIOK MEGYEI

DChzüLnek a. Lzöhwki cuJkFÓAziízent leznci.

m

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Pótoljuk a tarlóhántásban .. elmulasztottakat

ifi

M ismeretes, a Szolnak megyei gépállomások néhány nappal ezelőtt teljesítették gépi aratási tervüket, és több mint 84 000 hold gabonát vágtáik le a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok földjén, Mindez azt bizonyítja, hogy a gépáMomásök dolgozói igyekeznek termelési feladataikat megoldani Ezzel szemben mégis nagy elmaradás tapasztalható a jövő évi jó termés érdekében annyira fontos tarlóhántásban. Megkértük Nyíri Béla elvtársat, a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgatóságának fő- agromómusát, mondja el, mi az oka a tarlóhántással való késlekedésnek. Nyíri elvtárs a következőket mondotta:

Szolnok megyében a felszabadulás előtti évekhez viszonyítva az egyes alapvető agrotechnikai feladatok végrehajtása sokat javult. Különösen a termelőszövetkezeti mozgalom megindulása után történt intézményes változás. Tavaly például a tsz-ek és az egyéniek összesen 100 000 kot. holdat bántották fel és ebből az egyéni parasztoké mindössze 10 000 holdat tett ki.

Ebben az esztendőben visszaesés mutatkozik. Különösen azért, mert helyenként mindenféle elméletek kaptak lábra, amelyek tarló- hámtás-ellenes hangulatot szítanak.

A karcagi, a mezőtúri, a fegyvemeki cs még néhány gépállo- ' más körzetében a tarlóhántással nem igen törődnek, a mélyszántást szorgalmazzák.

Az említett gépállomások. vezetői nem értették meg, hogy' agrotechnikai szempontból nem kívánatos az azonnali mélyszántás. Nem vették figyelembe, hogy a területek nagy részét istállótrágyázni is kell. Arról is megfeledkeztek, hogy ebben az időszakban a mélyszántást a kapacitás hiánya akadályozza. A legérdekesebb az egész dologban az, hogy ezeken a helyeken olyan megállapításokat is hallani, mintha a megyei főagronómus adott volna utasítást a minden áron való mélyszántásra. Ez természetesen hamis megállapítás, sőt egyenesen káros, mert a megye szakembereinek félrevezetésére szolgál.

Az a véleményem, hogy most már mindenkinek abba kell hagyma a vitatkozást, és pár nap alatt pótolni a tarlóhántást a nemrég learatott területeken, mert erre még van mód.

Sokkal helyesebb lesz, ha mindenki, akinek a mezőgazdasághoz egy kis köze van, arra törekszik, hogy a tarlóhántás teljes erővel haladjon. Ezt kövesse a nyári istálló trágyázás, utána jöhet a szántás, iTletve a trágyának azonnali bemunkálása a talajba.

A tarlóhántás föeszköze a tárcsa. Ahol ezeket az eszközöket megfelelően előkészítették, nagyszerű munkát végzett, méghozzá igen gyorsan. A nyári munkák megkezdése előtt a járási, városi és gép- állomási fömezőgazdászök szakmai eligazítása alkalmával a következőkben állapodtunk meg:

Az aratással párhuzamosan végezni kell a tarlóhántást úgy, hogy ahol ma learatnak, ott még aznap éjszaka, de legkésőbb a következő napon kövesse a kombájnt, az aratógépet vagy a kaszát a tárcsa. Csak olyan helyen szabad ekével tarlóhántani, ahol a tárcsa egyáltalában nem tud jó munkát végezni. Ilyen terület azonban, ha az aratás után azonnal megkezdik a tárcsázást, és főleg ha éles tárcsákkal dolgozniuk, nagyon kevés van.

Egyes helyeken ezeket a tanácsokat és feladatokat átgondolva nyomban hozzáfogtak a tárcsák előkészítéséhez.

így történt a Kunmadarasi Gépállomáson. — Nem véletlen, hogy éppen ebben a gépállomás! körzetben halad legjobban a tarlóhántás. Hogy eígy példát is megemlítsek, a kunmadarasi Kossth Tsz-ben a learatott terület 95 százalékát fel is ' hántottákA szakmai tájékoztatón részt vettek a karcagi és a mezőtúri, valamint a Fegyvemeki Gépállomás vezetői, s akkor magukévá tették a tarlóhántást. Nagyon rossz szokás az, amikor egy-egy megyei vezető helyes javaslatait egyesek igyekeznek kiforgatni, hogy azzal saját hibájukat, elmaradásukat palástolják. Itt az ideje, hogy ezekről leszokjunk. ____________

fl Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára fogadta a lengyel parlamenti kiildüttsénet

Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára augusztus 3-án, pénteken regadta a hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldöttséget. A fogadáson jelen volt Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Szalai Béla a Központi Vezetőség titkára, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf István, az

Elnöki Tanács titkára, valamint Adam Willmann, a Lengyel Népköz- társaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

Gerő elvtárs hosszasan elbeszélgetett a baráti lengyel képviselőkkel a két országot érdeklő közös problémákról, valamint a delegáció magyarországi tapasztalatiról- A beszélgetés rendkívül szívélyes és baráti légkörben folyt le. (MTI).

„Kormányunk arra törekszik, hogy minél

(iában,

(xmÁ nap-iüiéiben.

(4. old.)

E hónap végén kezdik meg a Bajcsy-Zsllinszky és a Jósika út sarkán a szolnoki cukrászüzem építését. Közel egymillió forintos beruházással új, korszerűen berendezett hygiénlkus üzemet építenek, melyet új gépi berendezéssel látnak eL Az új üzem épületének tervét Prusa Ede építészmérnök készítette, melyben segltkezett Pápai János gyakorlómérnök Is. Az tizemhez tartozó melléképületeket most készítik. A lenti kép Pápai János eivtársat ábrázolja munka közben.

3tí<SkK§<^cK$}cgat3cscK3cs<KscscK§csaK)gasa<§csaK®cawt^^

Az új ügyrendről és a képviselők munkájáról tárgyalt az országgyűlés

Az országgyűlés csütörtökön hozzákezdett az új ügyrend, valamint az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szóló törvényjavaslat együttes tárgyalásához. A törvényjavaslat előadója Pongrácz Kálmán, a jogi bizottság elnöke volt.

Hangsúlyozta: a szocialista demokrácia kibontakozásának egyik legfontosabb feltétele a legfelsőbb állami szerv munkájának megjavítása. Országgyűlésünk az állami életben eddig nem töltötte be azt a szerepet, amelyet a szocialista államban a legfelsőbb államhatalmi szervnek be kell töltenie. Állami életünknek ezt a hiányosságát kívánja megszüntetni pártunk Központi Vezetősége, megállapítva, hogy szükségesnek tartja az országgyűlés munkájának megjavítását, azt, hogy tartalmasabban valósítsa meg alkotó, irányító és ellenőrző tevékenységét a magyar népi demokrácia állami szervezetében, elevenen és sokoldalú viták során tárgyalja meg, e emelje törvényerőre a hazánk legfontosabb kérdéseire vonatkozó javaslatokat. Vitassa meg az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a legfőbb ügyész, s a legfelsőbb bíróság elnöke beszámolóját, s végezze mindazokat a feladatokat, amelyeket az alkotmány előír. Ennek az igénynek tett eleget a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, amikor felkérte az országgyűlés jogi bizottságát, hogy ezzel a munkával foglalkozzék, s terjesz- szen olyan javaslatot az ország- gyűlés elé, amely alapját képezheti az országgyűlés, s a képviselők munkája megjavításának, valamint dolgozza ki az országgyűlés új ügyrendjének tervezetéi

A jogi bizottság munkájáról szólva elmondotta:

— Gondosan ügyeltünk arra, hogy javaslataink ne jelentsenek visszakanyarodást a burzsoá parlament felé, hanem inkább előrehaladást a szocialista demokratikus állami élet kia'akítására. A mi országgyűlésünk munkáját jellemeznie kell annak, hogy állami életünk legfelsőbb va'óságcs irányítója, ugyanakkor igazi képviseleti szerv is, amelyet a dolgozók legszélesebb tömegei közvetlenül _ választanak meg, s a néppel állandó kapcsolatban intézi az állam ügyeit, ily módon biztosítja a dolgozó tömegeknek az állami életben való tevékeny részvételét.

Ezután hangsúlyozta: kétségtelen, hogy az országgyűlés hivatásának gyakorlása az alkotmányban és jogilag eddig is biztosítva volt, de gyakorlatban ezek az alapelvek nem váltak valósággá.

Sok tekintetben formális volt az Elnöki Tanács és a Minisztertanács beszámolója. Nem alakult ki a képviselők interpellációs jogának gyakorlása sem, annak ellenére, hogy az alkotmány a képviselőknek ezt a jogát kifejezetten biztosítja.

Ezután részletesen ismertette a határozattervezetet és az ügyrendtervezetet és kiemelve annak egyes pontjait, megállapította: legfontosabb feladataink egyike a törvényhozói tevékenység kiszélesítése. Az országgyűlés napirendjére kell tűzni továbbá mindazokat az országos jelentőségű kérdéseket, amelyeknek rendezése meghatározza gazdasági, politikai, kulturális életünket és

APRÓ ANTAL:

fejlődésünket. Gondoskodni kell arról, hogy a kormány programját az országgyűlés vitassa meg és hagyja jóvá. Nagyon fontosak a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak az országgyűlés előtti beszámolói. Ezeket rendszeressé kell tenni és behatóan kell tájékoztatni az országgyűlést mi történt a két ülésszak között.

— Fontos intézkedés, amelyet a tervezetek tartalmaznak: az ország- gyűlés bizottságai munkájának ki- szélesítése. Eddig négy állandó bizottság működött. Javasolta, hogy ezeknek számát még a mostani ülésszakon kilencre emeljék fel*

A továbbiakban hangsúlyozta: az országgyűlésre hárul az a feladat is, hogy felsó fokon harcoljon a törvénysértések megakadályozásáért: rendszeresen be kejl számoltatni, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt munkájáról és a beszámolók felett beható vitát kell indítani, a képviselőknek piádig ki kell használniok az interpel- Jációs jog biztosította lehetőségeket, így lehet hozzájárulni ahhoz, hogy megakadályozzuk a múltban elkövetett törvénysértések megismétlődését

Befejezésül hangoztatta, hogy az országgyűlés munkájának megjavítására ennek a határozatnak az előterjesztése csak az első nagy lépes. A határozatban leszögezett gondolatok csak helyes elvek, amelyek a gyakorlati életben any- nyit érnek majd, amennyit meg tudunk belőlük valósítani és atneny- nyit működésünk jobbátételére fel tudunk belőlük használni;

Népi demokratikus rendszerünkben minden feltétel megvan a szocialista demokrácia széleskörű kibontakozására

Ezután Apró Antal, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra:

— Ügy gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy hazánkban a politikai kérdések, a közügyek, így az országgyűlés tanácskozásai iránt is az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés. Az a széleskörű politikai és

társadalmi jelenség, hogy a dolgozó tömegek a párt helyes politikája nyomán fokozottabban érdeklődnek az ország gazdasági, politikai kérdései, a nemzetközi kérdések iránt, azt bizonyítja, hogy a mi népi demokratikus rendszerünkben, ahol a hatalom a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében

van, ahol minden a dolgozó nép életkörülményeinek szebbé, jobbá tétele érdekében történik, megvan minden előfeltétel ahhoz, hogy széles körben kibontakozzék a szocialista demokrácia, s a párt vezetésével állandóan nőjjön a dolgozó tömegek szerepe, részvétele a hatalom gyakorlásában,

(Folytatása a 2-ik oldalon.)

jobb élete legyen a dolgozóknak“

Szemben ülök Csontos Dezsőmével, a Patyolat Vállalat dolgozójával, s arról beszélgetünk, mit jelent egy- egy családnak a zsír és a szalonna árának csökkentése.

Csontosné hat gyermek édesanyja, s így saját tapasztalatából tudja, hogy nem köny- nyű ilyen népes családot mindennel ellátni. Pedig férjének — aki a MÁVAVT dolgozója — elég jó fizetése van, s ő is megkeres havonta 600—800 forintot. Mégis hónap végén már minden fillér helyet talál, bármilyen gondosan osztja is be keresetüket.

Nem panaszként mondja ezt, hiszen sokkal jobb az életük, mint a múltban volt. Sokszor elmeséli gyermekeinek örömteli, szomorú gyérmekkorát. Náluk is népes volt a család, s amikor nagyobb testvérei dolgoztak, ő vitte nekik az ebédet. Ekkor látta, hogy a munkások az árokpartján ülve, újságpapírból fogyasztották sovány ebédjüket. Most — ha csak az ő munkahelyét említi is, — tiszta, rendes üzemi étkezdében pár forintért, ízletes, jó ebédet kapnák. A fürdő is a dolgozók rendelke- kezésére áll, nem kell piszkosan elhagyni a munkahelyüket.

Az édesanya büszkeségével beszél gyermekeiről, egyetemista fiáról, aki másfél év múlva építészmérnök lesz, kislányáról, a Gépipari Technikum tanulójáról, kisebbik fiáról, aki a Járműjavítóban esztergályos tanuló, s a töb- biekről. Az ő ouermekkoruk szép, jövőjük biztos. S a család jelenét teszi könnyebbé az a sor intézkedés, melyet az utóbbi időben a Minisztertanács tett.

— Örömmel olvastam az újságból — mondja Csontosné — hogy kilogrammonként 2 forinttal csökkentették a zsír árát, s a szalonna is olcsóbb lett. Havonta általában 7 kg zsírt szoktam' vásárolni. Most már az a pár forint is, amit itt megtakarítok, jó lesz másra. A békekölcsönjegyzés megszüntetése is sokat jelent a családnak. Azért örülök nagyon ezen intézkedéseknek, meri ebből azt látom, hogy mindig jobbat várhatunk s kormányunk arra törekszik, minél jobb élete legyen a dolgozóknak,

304 lakásépítés folyik Szolnokon

Szolnokon a most épülő Ságvári körúton jelenleg 304 lakáson dolgoznak a kőművesek. 76 lakás épül a békekölcsön túljegyzéséből e célra fordított összegből. A tervek szerint még az idén további több mint 100 lakás építését kezdik meg. A lakások befejezésének nagy része azonban a jövő évre húzódik át.

Zenetábort rendezett a szolnoki Ullörőliáz

A szolnoki Uttörőház kéthetes úgynevezett zenetábort rendezett a Tisza partján. A táborozáson 32 zenével rendszeresen foglalkozó úttörőpajtás vett részt. A tábornak fúvós- és vonószenekara volt, s a fiatalok a pihenés, szórakozás mellett öt zenetanár segítségével fejlesztették tudásukat. Az utolsó tábortűznél a szülők és vendégek számára hangversenyt rendeztek, amelyen Bartók- és Kodály-feldolgozásokat, valamint számos más nagyfelkészültséget kívánó zeneszámot adtak élői

ÉPÜL A TVRKLVEl TÁRHÁZ

A Szolnok megyei Építőipari V. mezőtúri építésvezetőségének munkásai jól haladnak a turkevei 200 vagonos tárház építésével. Kilenc főből álló tanulóbrigád végzi a kőműves- és ácsmunkákat. Most készülnek a földszinti felmenőfalak. Erre jön még három emelet; A tanulók vezetője Halas István oktató.