Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-29 / 201. szám
VILÁG PRO LETÁRJ AI EGYESÜLJ ETEK! VHI- évfolyam 201» szánj* 1956* augusztus 29. szerda. OK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA „Nagykorú“ üzemeket Az üzemek „nagykorúsítására’“ számtalan javaslatot és ígéretet tetteik már, közel négy esztendeje foglalkoznak különböző rendeletek és utasítások az igazgatók jogkörének bővítésével is. Az első lépésre azonban lényegében csak most tavasszal került sor, hogy a budapesti Duna Cipőgyárait „kísérletképpen'1 megbízták: intézze önállóan saját ügyeit, tervezzen és gazdálkodjon maga, A próbálkozás bevált s ma már ott tartunk, hogy tovább szélesítik az önállóság rendszerét és a negyedik negyedévtől kezdődően a A megyei I. o. labdarugó bajn. állása 1. Jber. V. Apr. 2. Szó Kinizsi 3. Jászapáti Tör. 4. Szó. Tör. II. 5. Jber. F. Vasas 6. Szó. Bástya 7. Mezőtúri Tr. 8. Tiniki. Vasas 9. Tmikl. Bástya 10. Moturi Honv. 11. Szó. Tör. ÁPF 12. Szó. Szikra 13. Martfűi VL 14. Uj szász! Tör. 15. Karcagi Szp. 16. Khegyesi Tr. 21 17 3 1 82:12 37 21 16 2 3 64:14 34 21 10 5 5 28:19 27 21 10 5 6 28:21 25 21 10 4 7 29:26 24 21 9 6 6 33:31 24 21 10 3 8 33:19 23 21 7 7 7 32:32 21 21 6 6 9 31:31 18 21 7 4 10 31:33 18 21 5 8 8 38:52 18 21 6 5 10 19:32 17 21 7 2 12 26:34 16 21 4 6 11 15:49 14 21 4 6 11 16:50 14 21 3 4 14 17:47 10 Szép nyári napok Cserkeszöl Ion Tisza Cipőgyár is — bár bizonyos kötöttséggel, — de maga gazdálkodik. Feltétlenül üdvözölni kell gazdasági előrehaladásunknak ezt az állomását, mely kétségtelen a Központi Vezetőség határozatában gyökerezik. Feltétlenül helyes lépés, hiszen elismerjük vele, hogy igazgatóink, főmérnökeink, főkönyvelőink képesek gyámkodás nélkül vezetni az üzemet, a jó gazda gondosságával törődnek a nemzeti vagyon rájuk bízott részével. A kötöttségek nagy részének feloldása egyben intézményesen is biztosítja a gyár vezetőinek önállóságát, amit eddig éppen a centralizáció ezernyi szála húzott keresztül. De nézzük, gyakorlatilag milyen könnyebbséget jelent az intézkedés a vállalatnak, az üzem dolgozóinak. Először is megszűnik a különféle mutatószámok szerteágazó rendszere, mely a gyár életének legaprólékosabb részét is szabályozta, papírformához kötötte- — Több mint félszáz ilyen tervmutatóhoz kellett lépten-nyoman alkalmazkodni, melyek jóformán előre megírták egy évre — jól vagy rosszul a gyár történetét. Természetesen hiba volna, ha azt gondolnánk, egyáltalán nincs szükség üyen mutatószámokra. Végeredményben ezen keresztül kapcsolódik az üzem munkája a népgazdaságéhoz. Bizonyos centralizáció feltétlenül kell, hogy biztosíthassuk a szocialista gazdaság tervszerű, zökkenőmentes, válságok nélküli fejlődését. Ezt a célt szolgálják majd a fennmaradó tervmutatók, melyek az eddigieknek csak egy tizedét teszik ki. Ezek közül is jóformán csak egynek lesz döntő, meghatározó szerepe: azt írják elő kötelezően, hogy a vállalatnak mennyi nyereséget kel befizetni, milyen összeggel járuljon hozzá az államháztartás fenntartásához. Azonban a fennmaradó néhány szám is tág kereteket enged az önálló kezdeményezéseknek. Eddig pl. részletes gyártási programot adtak, előre megszabták, hogy miből mennyit és mit kell készíteni a következő évben és negyedévben. Vajon van-e olyan okos ember, aki előre megmondja, hogy a szolnoki asszony szandált, gumitalpú, vagy esetleg bőrtalpú cipőt vesz-e a gyermekének? Valószínű nnics- Az igazság az, hogy uniformizálni akartak, a vásárlónak abból a néhány cikkből kellett venni, amit éppen gyártottak, vagy gyártásra élő volt írva. A (ehetőségek most már e tekintetben tágabbak. A cipőgyár közvetlen kapcsolatba kerül a kereskedelemmel s azt gyárt, amit az elárusítóhelyek, illetve a fogyasztók kémek. Előnyét máris bizonyítja a negyedik negyedéves üyen megáüapodások élénksége és a Budapesten megrendezett cipőipari kiállítás, ahol szinte versenyszerűen igyekeztek szebbnél szebb cipőket kiállítani a vállalatok. Ehhez hasonlóan nem szabják meg előre azt sem, hogy milyen bőr- enyagból, vegyszerből vagy kellékanyagból mennyit használjanak. — Ez — bizonyos értékhatáron belül az üzem és a szállító bőrgyár szabad megállapodását képezi; Amellett, hogy a népgazdaság és a vásárló közönség érdekeit szolgálja az egyszerűsítés, nagymértékben megkönnyíti a vállalat dolgozóinak munkáját is. Eddig a tervszámokat kötelező jelleggel felsőbb szervek dolgozták ki, olyan emberek, akik vajmi kevéssé ismerték a gyár sajátosságait, mindennapi életét. Csak éppen vendégekként fordultak meg Martfűn. Most a tervezés, a kapott néhány fő mutatószámon belül — a gyár belső ügye, mondhatni magánügye lett. Ügy csinálják, hogy minél gazdaságosabban jöjjenek ki. És ez nemcsak a vállalat egészére, hanem a műhelyekre is vonatkozik. Maguk készítik el a tervet, mégpedig teljes felelősséggel és anyagj érdekeltséggel, mert a műhely vezetőjének, műszaki dolgozóinak premizálása is a műhelyben elért eredmények szerint történikA gyár egyes részlegei, — egyymásrautalt műhelyei között — ezek szerint elszámolási alapon működő vevő-eladó kapcsolatnak kell létrejönni, ahol a természetes érdeke mindenkinek, hogy harcoljon a gyártmányokat feleslegesen terhelő minden költségfajta ellen. A műhelyek állandóan figyelemmel kísérhetik munkájuk gazdaságosságát anélkül, hogy ez külön megerőltetést, vagy többletmunkát jelentene számukra. Az új módszer szerint a művezetők forint ősz- szegre szóló utalványt kapnak kézhez s ezért „vásárolhatnak a raktárban anyagot’1. Ezek egyszerű összegezésével megtudják, hogy mennyit takarítottak meg. Eddig, hogy ezt kimutathassák, a negyedév lezárása után 20—25 napot kellett várni a mérleg elkészítéséig. Igen fontos az új gazdálkodási rendszerben, hogy a dolgozók anyagi érdekeltsége összhangban lesz a népgazdaság érdekeivel. Éppen azért a premizálást feltétlen ki kell terjeszteni a műhely könyvelőire az illető vezető anyagi érdekeltségével azonos feltételek mellett. Ezzel elérik azt, hogy az üzemelszámolásban jelentkező számok élővé válnak, a könyvelők a művezetők mellett, a hozzátartozó részlegek gazdasági vezetőjévé lesznek. Igen jelentős változás még, hogy nem lesz kötött béralap. Megszűnik az a lehetetlen állapot, hogy azért nem alkalmazhatnak jelentős anyagmegtakarítással biztató módszereket, mert az átmenetileg több munkaidő ráfordítást, béralap túllépést jelent. Reméljük, a Tisza Cipőgyár példája nyomán mind több megyei üzem megkapja a jogot az önálló tervezésire és gazdálkodásira. Ezzel egy csapásra egy sor bürokratikus huzavonát, gyakran vízfejűséget lehet megszüntetni majd amivel az sem értett egyet, aki csinálta? A Szolnoki Városi Tanács VB figyelmébe Ne így támogassák az áj termelőszövetkezeteket A besenyssögi útfélen, a rádió- állomástól pár száz méternyire lévő tanyában nagy pirosbetűs tábla vonja magára a figyelmet. Itt. a frissen meszelt, takaros tanyaépületben van a szolnoki Petőfi Tszcs központi irodája. A ház mellett két Jóval csendesen szántogat egy 40— 50 év körüli férfi. Távolabb a szénát hordó szekerek, a tanyaudvarokon pedig a szalma és törek kazlak arról tanúskodnak, hogy a Petőfi Tszcs-ben is befejeződött a legnehezebb nyári munka: a csép- lés. Friss szántások, előkészített magágyak azt mutatják, hogy már a következő esztendőre készülnek a tszcs tagjai. Éppen erről beszélgetek Lévai Antallal, a tszcs egyik alapító tagjával. Nagy elhatározásokkal és sok-sok ígérettel gazdagítva fogtak tavaly munkához. Az Ígéretekből azonban sok nem vált valóra. — Emiatt bizonyos elégedetlenség tapasztalható a ■ tszcs tagok körében — mondja. — Különben, ha erről bővebben akarok tudni, keressem fél a csoport többi tagját tó és beszélgessek velük. A jótanáceot megfogadva, a szem- benlévő tanyába, Hasznos Lász- lóékhoz térek be, ahol a férj és a feleség a ház körül foglalatoskodik Hasznos Lászlóék mindössze pár hete léptek be a Petőfi Tszcs-be és mint az olyan emberek, akik először kezdenek valami újba, eléggé tájékozatlanok. A be nem váltott Ígéretekről azonban ők is mondanak egyet-mást. Ilyen előzmények után keresltem fel a tszcs elnökét, Válé Máté elvtársat, — mondja már el, hogy mik is voltak azok az ígéretek, és kiknek a személyéhez fűződnek. Az ő elbeszélése nyomán aztán kirajzolódik a Petőfi Termelőszövetkezeti csoport jelenlegi helyzete. A tszcs a múlt év őszén alakult. Nemrég volt az egyéves jubileum. Háromszázhetvenöt hold földön 43 család gazdálkodik. Földjük elég gyenge minőségű, átlagosan 6—7 aranykoronás. Csupán a feketevá- rosi részen került hozzájuk a tagosításkor ennél magasabb kataszteri értékű, de szerintük ezeknek az értéke is jóval alacsonyabb a birtokíven feltüntetettnél. Válé Máténak tó van ebből az állítólag 18 aranykorcnás földből s egy holdon mindössze nyolc kereszt búzája termett. Amikor ezt szóvá- tette, Pintér elvtárs, a tanács vb. elnöke azt mondotta neki: nyugodjon csak bele, majd hamarosan elintéződik. A 375 hold földből 118 kát. hold állami tartalék terület, amelynek jórésze a tagosítás után került a tszcs tagok kezelésébe. A tartalék- föld megművelésével kapcsolatban is voltak bizonyos aggályaik, de Karakas elvtárs, a Szolnoki Városi Tanács mezőgazdasági osztályának akkori vezetője azt mondötta, hogy ezt a 118 hold földet a tagosítás után tó állami tartalékföldként kezelik, a beadást és az adót ennek megfelelően, vagyis 50 százalékos kedvezménnyel írják majd elő számukra. Csak ez év januárjában, amikor az adótóvetés és a begyűjtési tervfelbontás megtörtént, akkor döbbentek rá, hogy sem Pintér, sem Karakas elvtárs nem váltotta be ígéretét. Válé Máténak, a tszcs elnökének belépése előtt 9 hold 670 négyszögöl földje volt. Ezenkívül használt 3 hold 216 négyszögöl tartalékföldet tó. Az összbeadási kötelezettsége azonban tavaly, tehát még egyéni gazda korában nem érte el a kétezer búzakilogrammat. Az idén az errevonatkozó rendelet szerint a tszcs tagok használatában lévő állami tartalékföldet a tagosítás után javukra, írták. Ez viszont azt jelentette, hogy lényegesen magasabb lett az adó és a beadási kötelezettségük, mivel szántóföldjük két-három birtokcsoport- tal magasabb kategóriába került, így történt aztán, hogy Válé Máté elvtársnaik — bár a kezelésében lévő .földterület egy négyszögöllel sem . növekedett — 1956-ban már 3045 búzakilogramm lett a beadási kötelezettsége. De nemcsak ő járt így, hanem a tszcs mind a 43 családja. Végsősoron olyan fonák helyzet állt elő, hogy a Petőfi Tszcs tagjai a társulás folytán hátrányosabb helyzetbe kerültek, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Mindet: azért következhetett be, mert a Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága érdemben csak addig foglalkozott a Petőfi TszcsNagykunság legnagyobb őrlőüzeme, a Hántoló és Őrlőmalom a tavalyihoz képest' 30 százalékkal növelte a kapacitását. Amíg az elmúlt esztendőben 600 métermázsa körül őröltek naponta, addig jelenleg 900 métermázsát őrölnek meg egy nap alatt. A munkát júliusban kezdték meg, s ebben a hónapban 80 vagon búzát és 42 vagon rozsot őröltek meg. Augusztusban már 200 vagon gabonát engednek át a hengereken, s ezzel 105 százalékra teljesítik havi tervüket. A kapacitás növelését azzal a szovjet módszerrel érték el, amely már több nagy magyarországi malomban elterjedt: meggyorsították a hengerek felületi sebességét. A Karcagi Hántoló és Őrlőmalom hántoló részlege már főikével, amíg az megalakult, -utána elhanyagolták. Nem magyarázták meg például, milyen következményekkel jár a tartalékföld művelése. Hogy ha már tartalékföldet használnak, azt közösen műveljék meg. A tagosításnál is sok huzavona merült fed. Olyan Ígéretet tó kaptak a tszcs tagjai — ezúttal nem a városi tanács végrehajtó bizottságától, hanem Pagonyi elvtársitól, — ha tíz család összeáll, ott tago- síthatnak, ahol akarnak. Persze, a tagosítás módját rendelet szabályozza és azt nincs joga senkinek sem megváltoztatnia. így ez ismét csak ígéret maradt. Értekezleteken, tanácskozásokon sokszor beszéltek arról, hogy a tsz fejlesztés nem kampánymunkai A párt és a gazdasági vezetők ezért a megalakulás után is állandóan kísérjék figyelemmel az új szövetkezetek működését. A Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága -azonban ezt elmulasztotta. A Petőfi Tszcs közel van a városhoz. Nagykiterjedésű, öntözésre alkalmas területtel, rendelkezik, ahol takarmánytermeléssel és fejlett állattenyésztéssel lehetne foglalkozni. Rendkívül nagy hasznot jelentene a. tehenészet, a tejfeldolgozás, és a baromfitenyésztés. Hogy a tszcs tagjai mindezeket megvalósíthassák, szükség van arra, hogy bízzanak tó az újban, a szövetkezeti társulásban. A Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága törekedjen arra, hogy ez a bizalom minél előbb megerősödjék-' Ezért sürgősen teljesítse azokat az ígéreteket, amelyeket a tszcs megalakulása alkalmával tett. — ka — szült a rizs hántolására is, mivel Karcag határában sokezer holdon termelik ezt a gabonafajtát. Kétszázezer forintot térítettek vissza az állatbizto- sitási díjból megyénk termelő- szövetkezeteinek Az Állami Biztosító szovjet példa alapján bevezette, hogy azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésben kiemelkedő eredményt érnek el, visszatéríti a biztosítási díj egy részét. A legkedvezőbb feltételek mellett a visszatérítés 20 százalékig terjedhet. Megyénk termelőszövetkezeteinek az Állami Biztosító megyei kirendeltsége 210 ezer Ft-ot fizetett vissza.Kétszáz vagon gabonát őröl meg augusztusban a Karcagi Hántoló és Őrlőmalom Jó eredmények a géphasználati társulásban a kunszentmártoni járásban Szép eredményeket értek el a kunszentmártoni járás földműves- szövetkezetei a géphasználati társulás szerződéskötésében. Eddig közel 1200 holdat szántanak meg a gépállomások az új akció keretében. Emellett 11 géphasznosítási társulás alakult 374 hold földdel. Kiemelkedő munkát végeztek az öcsödl, a mesterszállási, a kunszentmártoni, a csépai és a szelevényí földművesszövetkezetek dolgozói és vezetői. Nem mondható ez el a tiszasasi földművesszövetkezetre, ahol az igazgatóság elnöke nem sokat tett a tervteljesítés érdekében s az utolsók között vannak, A dolgozó parasztok nagy bizalommal fogadták kormányunk rendelkezéseit. Látják, hogy így igazságosan gondoskodnak a munkák elvégzéséről. Jó a kapcsolat a földművesszövetkezetek és a gépállomások között. Különösen tapasz-* talható ez Mesterszálláson és Kun-? szentmártonban. Az igények teljes kielégítéséhez az szükséges, hogy a géphasználati társulás tagjai jegyezzenek célrészjegyeket, s az így összegyűjtött összegből bővítsék kisgépállományukat Is?
