Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-03 / 183. szám

XJLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl VUL évfolyam, 183. szám, 1958. augusztus 3. péntek* SZOLJIOK MEGYEI ÉPIAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Előrenézünk (3. old.) Barnácska (4. old.) Sport (4. old.) \ J A szocialista demokratizmus j toyá bbfej lesztéséért Hz országgyűlés ülésszakának harmadik napján Be éleződött a legtöbb ügyész beszámolója feletti vi a — Elfogadták a szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot Gerő Ernő elvtárs felszólalása a jó forint megteremtésének 10. évfordulójára Mostanában igen sók szó esik a szocialista demokratizmus kiszéle­sítéséről Pártszervezeteink, állami szerveink hathatós intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében. Ezt szolgálja például az a határo­zat is, amely szerint meg kell ja­vítani az országgyűlés munkáját. A Minisztertanács ezután az or­szággyűlés elé terjeszt minden olyan kérdést, melyben törvényt kell hozni. Emellett számtalan egyéb módon igyekeznek vezető- szerveink kibontakoztatná a dolgo­zók kezdeményező képességét, nö­velni alkotó kedvüket, elérni, hogy az ország építői valóban az ország gazdáinak érezzék magukat. A múltban elkövetett hibáink őszinte feltárását és a kijavításuk­ra hozott intézkedéseket osztatlan örömmel fogadták dolgozóink. Hely­telen lenne azonban, ha elkerülné figyelmünket, hogy a szocialista demokratizmus fejlesztésére irá­nyuló törekvéseinket meg akarják lovagolni a rendszerünkkel ellen­séges elemek- „Tiszta’" demokráciá­ról beszélnek, s „jó” példának elő­szeretettel emlegetik a nyugati ál­lamokban lévő demokráciát- Ba­darság az állításuk- Hogyan lehet­ne „tiszta”, mindenki számára egyenlő lehetőségeket biztosító de­mokráciáról beszélni olyan állam­ban, melyben különböző, egymás­sal ellentétes érdekű osztályok vannak, s az uralkodó osztály aka­rata érvényesül. Hogyan lehetne egyenlő a munkaerejét eladó mun­kás a nagytőkéssel? Magától ért­hető, hogy nem lehetnek egyenlők, s althoz sem kell különösebb ma­gyarázat, hogy a tőkés az államha­talom minden eszközével védi ki­váltságait, nemcsak saját dolgozói­val szemben, hanem a gyarmato­kon is. Ezt igazolja az algíri hely­zet is. A demokrácia tehát dikta­túrával párosul, nem egymagában való nyugaton sem. Szabadságot, korlátlan lehetőséget jelent a tő­kéteknek, elnyomást a dolgozók­nak. Nem „tiszta'* demokrácia te­hát, hanem burzsoá demokrácia. 4 szocialista demokrácia is dik­tatúrával párosul, mégis a demok­ratizmus maximumát jelenti, mi­vel a proletárdiktatúra a lakosság túlnyomó többségének, a dolgozók­nak uralmát biztosítja. Lehetővé teszi, hogy a la­kosság túlnyomó többsége kive­gye részét az ország irányításá­ból. Megvannak ehhez az előfel­tételek, fórumok, mint a tanács, népfront-mozgalom sitb- Ezerszer magasabbrendűbb tehát a szocia­lista demokrácia, mert a többség akaratát biztosítja a régi kizsák- mámyolók elenyészően kisebb cso­portjával szemben. Magasabbren- dűsége nem vitatható, még akkor sem, ha régebben hibákat is kö­vettünk el ezen a téren. Az ellen­séges elemek ugyanis ezeket a hi­bákat felhasználva, azt akarják bi­zonygatni, hogy a rendellenességek rendszerünk lényegéből fakadnak, s szerintük ez annak tudható be, hogy a szocializmusban, illetve an­nak építésében az egyéni képessé­gek^ tétlenségre vannak ítélve. A valóságban ellenkező a helyzet. Ép­pen a proletárdiktatúra által bizto­sított szocialista demokrácia teszi lehetővé a lakosság túlnyomó több­ségének aktív részvételét a további előrehaladás kivívásában. Hogyan lehetne beszélni nálunk az egyéni képességek háttérbe szorításáról, mikor jutalmazzuk is azokat a dol­gozókat, akik valami újat fedeznek féli Molnár László, a Tiszamenti Vegyiművek savkeverője például a közelmúltban 16 ezer forintot ka­pott egyik újításáért. Ugyanebben az üzemiben 135 javaslatot tettek a munkások a közelmúlt hónapokban a munka egyszerűsítésére, s a ter­melés olcsóbbá tételére­A második ötéves terv előirány­zata feletti vita is a demokratiz­mus fejlesztését szolgálta. Számta­lan egyéb példa bizonyítja, hogy a demokratizmus érvényesítése rendszerünk jellemzője, Az e té­ren elkövetett hibák nem rendsze­rünk lényegéből fakadnak, tehát kijavíthatok, s ki is kell azokat javítanunk. Felsőbb párt- és állami szerveinktől már meg is indult ez a folyamat. Nem lenne azonban ez teljes, ha az alsóbb szerveknél dol­gozó kommunisták, vezetők nem tennének semmit ennék érdekében a maguk területén. A kezdeti si­kerek ellenére koránt sincs még minden rendben a dolgozók kezde­ményezése, bátor véleménynyilvá­nítása terén. A kunhegyesi Vörös Októben Tsz-ben például a rendel­lenességeket még mindig nem mondják el — vagy csak késve — a vezetőségnek, pedig a tények meggyőzhették volna őket ennek káros voltáról. íme egy példa: a búzavetőmagot úgy kapta a tsz az ősszel, s gondolván, hogy minőségi mag, nem végezték el a cEírázta- tási próbát. Akadt, aki ezt helyte­lenítette, de nem szólt a vezetőség­nek. Utólag kiderült, hogy a vető­mag csíraképessége csak 60 száza­lékos volt, s ezáltal holdanként leg­alább egy mázsával kevesebb te­rem nekik­Az ilyen esetek arra figyelmez­tetik a pártszervezetek vezetőit, hogy a gazdasági kérdésekkel való foglalkozáson túl az eddiginél jóval több gondot fordítsanak az embe­rek nevelésére, az elvtársias bíráló légkör kialakítására. Nem szabad belenyugodni abba, hogy „passzí­vak az emberek.” A passzivitásnak is van valami oka, azt kell meg­keresni, s kiküszöbölni. A török­szentmiklósi I. malomban például elmondták a munkások a vb. tag­jainak, hogy azért tartják távol magukat mindentől, mert nem ér­zik, hogy súlya lenne szavuknak. Többször szóvátették már például, hogy a főgépész durva, goromba a dolgozókhoz, mégsem tett semmit ennek megváltoztatására az üzem vezetője. Tapasztalható az a jelenség is, hogy a dolgozók egyes helyeken tartózkodnak a bírálattól. A kis­újszállási tanácsnál például nem bírálják a vezetőket. Márpedig a demokratizmus fejlesztéséhez az is hozzátartozik, hogy őszinte, segítő­készséggel szóvá merjék íenni a vezetők hibáit is. Jó példa található erre a jászladányi Táncsics Tsz- ben, ahol a legutóbbi taggyűlésen olyan elvtársak is hallatták hang­jukat, akik eddig nem vettek részt a vitákban. Mitsem ér azonban, ha véle­ményt nyilvánítanak a dolgozók, javaslatot tesznek, s az illetékesek meghallgatják őket. de nem hasz­nosítják elgondolásaikat. Ez is a demokratizmus fejlődésének gát­ját jelenti. Sok ilyen példát lehetne felsorolni. A karcagi Dózsa Tsz tagjai például felvetették, hogy ná­luk nincs értelme most a taríóhán- tásnak, mert három napon belül megkezdik a szántást. A gépállo­mástól erre azt a választ adták, hogy nekik köte1 ességük elvégezni a tarlóhántást- - Felvetődik a kérdés ilyen esetnél: mi a fonto­sabb, a szempont, vagy a dolgozók véleményének figyelembevétele? Kétségtélen, hogy az utóbbi, annak minél szélesebbkörű érvényesü’ésé- ért kell küzdenünk, hiszen csak így válhat egységes, teremtő erővé a kétkezi munkások józan bölcses­sége. 4 szocialista demokratizmus fejlesztése, az egyéni képességek, kéz deményezések kibontakozásának tá- gabb lehetősége egyben az öntuda­tos fegyelmet, az egységes akara* — a szocializmus felépítése —meg­valósításából az egyénre háruló rész következetes végrehajtását, a dolgozók által választott szervek határozatainak érvényre j u ttatását is jelenti. Erről sem feledkezzünk meg; — Tisztelt országgyűlés! Ma van 10 esztendeje annak, hogy a Ma­gyar Kommunista Párt kezdemé­nyezésére országunkban megterem­tettük a jó forintot, amely kive­zető utat jelentett a hallatlan mé­retű inflációból, a dolgozó töme­gek nagy nyomorából, amelybe a háború és az uralkodó osztályok döntötték népünket. (Lelkes taps, nagy taps.) — Óriási jelentőségű esemény volt ez nemcsak országunkban, ha­nem nemzetközi méretekben is. So­kan nem hittek ebben, nem hittek a párt programjában, s azt mon­dották, hogy a forintot, a jó pénzt megteremteni országunkban csak akkor lehet, ha bizonyos nyugati hatalmaknak elzálogosítjuk nagy nemzeti javainkat, az állam vasutat, a postát, nagyüzemeinket és így tovább. Pártunk azonban akkor azt mondotta: nem!, a Szovjetunió se­gítségével van elegendő erőnk ah­hoz, hogy pártunk kezdeményezé­sével munkásosztályunkra, dolgozó parasztságunkra, érteim iségünkre, egész népünkre támaszkodva szi­lárd valutát teremtsünk orszá­gunkban! — Talán először fordult elő a történelemben, hogy egy párt hosszú-hosszú hónapokkal előre meghirdette, mikorra lesz stabil Talán nincs is olyan zuga a Tö­rökszentmiklósi Malomnak, amit át ne vizsgáltak, és az ott lévő beren­dezéseken valami átalakítást ne vé­geztek volna az éves nagykarban­tartás idején. Mindent: a csapágyat, hengert leellenőrizték, s a rossza­kat kijavították, kicserélték. A gon­dos munka meghozta a várt ered­ményt. Búzából 2, rozsból 1 vagon­nal emelkedett az üzem napi ter­melése. Egy komolyabb üzemi hiba for­dult csak elő a karbantartás óta. Ennek kijavítása csak másfél na­pot vett igénybe. A korszerűsített üzem jól működik, őrleményed a műit évihez képest javultak. Nem kell kófszer fuvarozni A múlt hónap 15-én a malom megkezdte az új búza őrlését. Az üzem felkészült az új gabona foga­dására. Már jóelőre megbeszélték a Terményforgalmi Vállalattal, hogy jelöljék begyűjtő helynek a malmot is. Ez megtörtént. Három helyen létesítettek átvevő helyet az üzem területén. A beérkezett gabonát pil’anatok alatt átveszik, legyen az bármilyen tételben. Az állami gazdaságok és tsz-ek mellett egyéni termelők is vihetik beadási kötelezettségüket a malomba. En­nek az intézkedésnek nagy haszna, hogy nem kell kétszer fuvarozni, zsakbaszedni a begyűjtött gabonát. Amit a Terményforga’mi raktárába visznek, annak továbbítása még sok munkát igényel. Örül a molnár, ió az idei termés Az idei termés nemcsak meny- nyiségileg, de minőségileg is jobb a tavalyinál. Ennek örülnek a ma­lom dolgozói is. különösen pedig Herczegh József áru- és kereske­delmi csoportvezető. Meg van elé­gedve úgy a terméssel, mint a ter­melőkkel. — Az elmúlt esztendőben örül­tünk, ha 70—80 hektoliter súlyú búzát kaptunk valahonnan — idézi fel. — Most viszont nem vágyó­dunk ilyen után. Az eddig hoz­zánk beérkezett gabonaszállítmá­nyok legtöbbje 3—4 fokozattal is jobb a szokványnál. — Elsőnek a Surjáni Állami Gazdaság szállította hozzánk bú­záját. Ünnepélyesen fogadtuk őket. Meg kell mondanom, rá is szolgál­tak az ünneplésre. Szebb, tisztább gabonát nem igen kívánhat az ember, mint amilyent tőlük Lap­pén z az országban. Máskor ezt mindig nagy titokban tartották, azért, mert féltek attól, ha nyilvá­nosságra hozzák, ez lehetetlenné teszi, meghiúsítja a stabilizálást. A mi pártunk azért hirdette meg nyilvánosan, mert tudta azt, hogy azokat a hátrányokat, amelyek azzal járnak, hogy jóelőre nyilvá­nosságra hozzuk a pénz stabilizá­lását, messzemenően túlszárnyalja az a segítség, amelyet munkásosz­tályunktól, népünktől kapunk a stabilizáció megvalósításához. — És pártunk számítása bevált. Pártunk szilárd ta’ajra épített, amikor a nép bizalmára épített! (Lelkes taps.) — Emlékeznek rá, képviselő elvtársak, hogy mi volt országunk­ban akkor, amikor 10 évvel ez­előtt. augusztus 1-én megjelent a forint. Szinte egy csapásra válto­zott meg a helyzet az országban, s akkor az egész világon mindenütt a magyar forint csodájáról beszél­tek. Csoda volt ez? Hát bizonyos értelemben csoda — a nép alkotó erejének a csodája, amelyben hitt és bízott a kommunista párt! (Vi­haros taps.) — Azóta is, hogy országunkban bevezettük a szilárd valutát, igye­keztünk mindent elkövetni, hogy a forint értékét, vásárlóerejét bizto­sítsuk. Az utóbbi években pártunk kezdeményezésére egy sor olyan intézkedést tett kormányunk, —ii^——, tünk. A legfajsúlyosabb búzát az alcsiszigetiek hozták. Volt olyan szállítmányuk, amelynek 84,5 volt a hektolitersúlya. 8?—13-os hektolitersuly Elismerően nyilatkozott Herczegh elvtárs a termelőszövetkezetek ga­bonájáról is. Különösen a múlt év őszén alakult Petőfi Tsz-t dicsérte. Nem ok nélkül. A fiatal termelő- szövetkezet átlagosan 82,15 hekto­liter súlyú gabonát szállított a ma­lomba. Keverék- és tört szem a megengedettnél jóval alacsonyabb százalékban volt a terményükben. Nem sokkal maradt ed a Petőfi mögött a még fiatalabb Haladás Termelőszövetkezet sem. Az ő ga­bonája 8206 fajsúlyú. Megérdem­lik a fiatal termelőszövetkezetek a dicséretet jó gabonájukért. amelynek következtében a forint vásárlóereje növekedett. A forint szilárd valuta. — Tisztelt országgyűlés! Most, amikor a jó forint megteremtésé­nek 10- évfordulóján megemléke­zünk erről az országunk életében nagyjelentőségű eseményről, meg kell mondanunk, hogy valameny- nyien el vagyunk szánva, hogy a jó forint jó forint maradjon és a jövőben még jobb forint legyen — a dolgozó nép érdekében! (Viharos, lelkes taps.) Az országgyűlés ezután folytatta a legfőbb ügyész beszámolója fe­letti vitát. Csikesz József né, országgyűlési képviselő hangoztatta, hogy teljes mértékben egyet ért a legfőbb ügyész beszámolójával, Hangsúlyoz­ta, hogy a szocialista törvények betartása és betartatása szocialista államunk. egész társadalmunk egyik igen lényeges feladata és ezen a téren minden szervnek, minden állampolgárnak komoly fel­adatai vannak. Kiss Károly, az MDP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel ezután. Elmondotta, hogy az alig háromesztendős új ügyészi szerve­zet máris nagy jelentőségű felada­tokat oldott meg, a továbbiakban őrködnie kell, hogy törvényeinket mindenütt megtartsák. — Hangsúlyozta, hogy az állam- (Folytatása a 2-ik oldalon.) Az új búza jobb minőségű, mint az elmúlt évi, s ennek legfőbb haszna a kenyér minőségének ja­vulásában mutatkozik meg rövide­sen. A karcagi malomban... Az új gabona fogadására felké­szült a Karcagi Villanymalom is. A berendezéseket az évi nagykar­bantartás ideje alatt itt is korsze­rűsítették, és így három és fél va­gonnal többet tudnak őrölni na­ponta, mint régen. Július 31-én kezdték meg az idei búza őrlését. A helyi átvételt ők is megszervezték. Elsőnek a Kar­cagi Szabadság Termelőszövetkezet szállított hozzájuk búzát, A szövet­kezet búzájának hektolitersúlya meghaladta a nyolcvankettőt, tehát ez is igen jó minőségű. V, J. Jóváhagyták a Nagykunsági Főcsatorna és öntözőrendszer létesítésének tervét „Öntözéses gazdálkodás eddigi eredményének fejleszté­sére és megjavítására, valmint árvízvédelemre, belvízvéde­lemre, folyamszabályo zásra, patakrendezésre, a rétek és le­gelők víztelenítésére, továbbá ipari szennyviztisztító berende­zésre összesen mintegy 2,5 milliárd forintot kell beruházni és további mintegy 1,5 milliárd forintot felújítási és fenntar­tási keretekből fordítani.“ (A második ötéves terv irányel­veiből.) Július közepén megindult a Tisza vize a Keleti Főcsatorna tel­jes hosszában. Hatalmas munka fejeződött be ezzel. A csatornaavató ünnepélyen mondta Erdei Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnök- helyettese, hogy további nagy jeladatok előtt állunk. Ezelcnek a nagy feladatoknak az egyik részét képezi a Nagykunsági Főcsatorna és ön­tözőrendszer megépítése. Ez a főcsatorna jelentősen megváltoztatja Szolnok megye gaz­dálkodását az elkövetkező években. Megépítésének a tervét jóvá­hagyták. Számítások szerint a 116 km-es főcsatorna 300 millió forint­ba kerül, és a munkálatoknak 70 százalékát a második ötéves terv végéig készítik el. Megépítése után újabb hatalmas területet, 85 700 holdat lehet majd az öntözéses gazdálkodás szolgálatába állítani. Eb­ből 25 080 holdon rizst, 36 600 hold on egyéb növényt termelnének és 24 020 holdat szántóföldi permetező öntözésre állítanak be. A nagykunsági főcsatorna a kiskörei vasúti hídnál indul majd ki a Tiszából a tiszaburai vízlépcső felett. — Keresztül ha­lad Tiszagyenda, Kunhegyes, Bánhalma, Kenderes és Kuncsorba ha­tárán. A kuncsorbai határban két felé ágazik, egyik ága Mezőhék, Mesterszállás és Öcsöd határát érintve Békésszentandrás környékén a Körösbe végződik. A másik úgynevezett keleti ága Kuncsorbától Turkeve, Mezőtúr felé halad Endrőd irányába. A főcsatorna öt nagy területi egység öntözését teszi lehetővé, így Kunhegyes és Tiszagyenda térségét. Kisújszállástól északra, észak­nyugatra eső területeket Kenderes környékét, Turkeve északi részét, Kisújszállás és Kuncsorba határáig. Mezőtúrtól nyugatra eső területe­ket, Mesterszállás, Öcsöd határáig, Mezőtúrtól keletre Endrőd, Gyoma határának effV részét, amely már Békés megyéhez tartozik. Halmainkban már új búzát őrölnek

Next

/
Thumbnails
Contents