Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-03 / 183. szám
XJLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl VUL évfolyam, 183. szám, 1958. augusztus 3. péntek* SZOLJIOK MEGYEI ÉPIAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Előrenézünk (3. old.) Barnácska (4. old.) Sport (4. old.) \ J A szocialista demokratizmus j toyá bbfej lesztéséért Hz országgyűlés ülésszakának harmadik napján Be éleződött a legtöbb ügyész beszámolója feletti vi a — Elfogadták a szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot Gerő Ernő elvtárs felszólalása a jó forint megteremtésének 10. évfordulójára Mostanában igen sók szó esik a szocialista demokratizmus kiszélesítéséről Pártszervezeteink, állami szerveink hathatós intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében. Ezt szolgálja például az a határozat is, amely szerint meg kell javítani az országgyűlés munkáját. A Minisztertanács ezután az országgyűlés elé terjeszt minden olyan kérdést, melyben törvényt kell hozni. Emellett számtalan egyéb módon igyekeznek vezető- szerveink kibontakoztatná a dolgozók kezdeményező képességét, növelni alkotó kedvüket, elérni, hogy az ország építői valóban az ország gazdáinak érezzék magukat. A múltban elkövetett hibáink őszinte feltárását és a kijavításukra hozott intézkedéseket osztatlan örömmel fogadták dolgozóink. Helytelen lenne azonban, ha elkerülné figyelmünket, hogy a szocialista demokratizmus fejlesztésére irányuló törekvéseinket meg akarják lovagolni a rendszerünkkel ellenséges elemek- „Tiszta’" demokráciáról beszélnek, s „jó” példának előszeretettel emlegetik a nyugati államokban lévő demokráciát- Badarság az állításuk- Hogyan lehetne „tiszta”, mindenki számára egyenlő lehetőségeket biztosító demokráciáról beszélni olyan államban, melyben különböző, egymással ellentétes érdekű osztályok vannak, s az uralkodó osztály akarata érvényesül. Hogyan lehetne egyenlő a munkaerejét eladó munkás a nagytőkéssel? Magától érthető, hogy nem lehetnek egyenlők, s althoz sem kell különösebb magyarázat, hogy a tőkés az államhatalom minden eszközével védi kiváltságait, nemcsak saját dolgozóival szemben, hanem a gyarmatokon is. Ezt igazolja az algíri helyzet is. A demokrácia tehát diktatúrával párosul, nem egymagában való nyugaton sem. Szabadságot, korlátlan lehetőséget jelent a tőkéteknek, elnyomást a dolgozóknak. Nem „tiszta'* demokrácia tehát, hanem burzsoá demokrácia. 4 szocialista demokrácia is diktatúrával párosul, mégis a demokratizmus maximumát jelenti, mivel a proletárdiktatúra a lakosság túlnyomó többségének, a dolgozóknak uralmát biztosítja. Lehetővé teszi, hogy a lakosság túlnyomó többsége kivegye részét az ország irányításából. Megvannak ehhez az előfeltételek, fórumok, mint a tanács, népfront-mozgalom sitb- Ezerszer magasabbrendűbb tehát a szocialista demokrácia, mert a többség akaratát biztosítja a régi kizsák- mámyolók elenyészően kisebb csoportjával szemben. Magasabbren- dűsége nem vitatható, még akkor sem, ha régebben hibákat is követtünk el ezen a téren. Az ellenséges elemek ugyanis ezeket a hibákat felhasználva, azt akarják bizonygatni, hogy a rendellenességek rendszerünk lényegéből fakadnak, s szerintük ez annak tudható be, hogy a szocializmusban, illetve annak építésében az egyéni képességek^ tétlenségre vannak ítélve. A valóságban ellenkező a helyzet. Éppen a proletárdiktatúra által biztosított szocialista demokrácia teszi lehetővé a lakosság túlnyomó többségének aktív részvételét a további előrehaladás kivívásában. Hogyan lehetne beszélni nálunk az egyéni képességek háttérbe szorításáról, mikor jutalmazzuk is azokat a dolgozókat, akik valami újat fedeznek féli Molnár László, a Tiszamenti Vegyiművek savkeverője például a közelmúltban 16 ezer forintot kapott egyik újításáért. Ugyanebben az üzemiben 135 javaslatot tettek a munkások a közelmúlt hónapokban a munka egyszerűsítésére, s a termelés olcsóbbá tételéreA második ötéves terv előirányzata feletti vita is a demokratizmus fejlesztését szolgálta. Számtalan egyéb példa bizonyítja, hogy a demokratizmus érvényesítése rendszerünk jellemzője, Az e téren elkövetett hibák nem rendszerünk lényegéből fakadnak, tehát kijavíthatok, s ki is kell azokat javítanunk. Felsőbb párt- és állami szerveinktől már meg is indult ez a folyamat. Nem lenne azonban ez teljes, ha az alsóbb szerveknél dolgozó kommunisták, vezetők nem tennének semmit ennék érdekében a maguk területén. A kezdeti sikerek ellenére koránt sincs még minden rendben a dolgozók kezdeményezése, bátor véleménynyilvánítása terén. A kunhegyesi Vörös Októben Tsz-ben például a rendellenességeket még mindig nem mondják el — vagy csak késve — a vezetőségnek, pedig a tények meggyőzhették volna őket ennek káros voltáról. íme egy példa: a búzavetőmagot úgy kapta a tsz az ősszel, s gondolván, hogy minőségi mag, nem végezték el a cEírázta- tási próbát. Akadt, aki ezt helytelenítette, de nem szólt a vezetőségnek. Utólag kiderült, hogy a vetőmag csíraképessége csak 60 százalékos volt, s ezáltal holdanként legalább egy mázsával kevesebb terem nekikAz ilyen esetek arra figyelmeztetik a pártszervezetek vezetőit, hogy a gazdasági kérdésekkel való foglalkozáson túl az eddiginél jóval több gondot fordítsanak az emberek nevelésére, az elvtársias bíráló légkör kialakítására. Nem szabad belenyugodni abba, hogy „passzívak az emberek.” A passzivitásnak is van valami oka, azt kell megkeresni, s kiküszöbölni. A törökszentmiklósi I. malomban például elmondták a munkások a vb. tagjainak, hogy azért tartják távol magukat mindentől, mert nem érzik, hogy súlya lenne szavuknak. Többször szóvátették már például, hogy a főgépész durva, goromba a dolgozókhoz, mégsem tett semmit ennek megváltoztatására az üzem vezetője. Tapasztalható az a jelenség is, hogy a dolgozók egyes helyeken tartózkodnak a bírálattól. A kisújszállási tanácsnál például nem bírálják a vezetőket. Márpedig a demokratizmus fejlesztéséhez az is hozzátartozik, hogy őszinte, segítőkészséggel szóvá merjék íenni a vezetők hibáit is. Jó példa található erre a jászladányi Táncsics Tsz- ben, ahol a legutóbbi taggyűlésen olyan elvtársak is hallatták hangjukat, akik eddig nem vettek részt a vitákban. Mitsem ér azonban, ha véleményt nyilvánítanak a dolgozók, javaslatot tesznek, s az illetékesek meghallgatják őket. de nem hasznosítják elgondolásaikat. Ez is a demokratizmus fejlődésének gátját jelenti. Sok ilyen példát lehetne felsorolni. A karcagi Dózsa Tsz tagjai például felvetették, hogy náluk nincs értelme most a taríóhán- tásnak, mert három napon belül megkezdik a szántást. A gépállomástól erre azt a választ adták, hogy nekik köte1 ességük elvégezni a tarlóhántást- - Felvetődik a kérdés ilyen esetnél: mi a fontosabb, a szempont, vagy a dolgozók véleményének figyelembevétele? Kétségtélen, hogy az utóbbi, annak minél szélesebbkörű érvényesü’ésé- ért kell küzdenünk, hiszen csak így válhat egységes, teremtő erővé a kétkezi munkások józan bölcsessége. 4 szocialista demokratizmus fejlesztése, az egyéni képességek, kéz deményezések kibontakozásának tá- gabb lehetősége egyben az öntudatos fegyelmet, az egységes akara* — a szocializmus felépítése —megvalósításából az egyénre háruló rész következetes végrehajtását, a dolgozók által választott szervek határozatainak érvényre j u ttatását is jelenti. Erről sem feledkezzünk meg; — Tisztelt országgyűlés! Ma van 10 esztendeje annak, hogy a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére országunkban megteremtettük a jó forintot, amely kivezető utat jelentett a hallatlan méretű inflációból, a dolgozó tömegek nagy nyomorából, amelybe a háború és az uralkodó osztályok döntötték népünket. (Lelkes taps, nagy taps.) — Óriási jelentőségű esemény volt ez nemcsak országunkban, hanem nemzetközi méretekben is. Sokan nem hittek ebben, nem hittek a párt programjában, s azt mondották, hogy a forintot, a jó pénzt megteremteni országunkban csak akkor lehet, ha bizonyos nyugati hatalmaknak elzálogosítjuk nagy nemzeti javainkat, az állam vasutat, a postát, nagyüzemeinket és így tovább. Pártunk azonban akkor azt mondotta: nem!, a Szovjetunió segítségével van elegendő erőnk ahhoz, hogy pártunk kezdeményezésével munkásosztályunkra, dolgozó parasztságunkra, érteim iségünkre, egész népünkre támaszkodva szilárd valutát teremtsünk országunkban! — Talán először fordult elő a történelemben, hogy egy párt hosszú-hosszú hónapokkal előre meghirdette, mikorra lesz stabil Talán nincs is olyan zuga a Törökszentmiklósi Malomnak, amit át ne vizsgáltak, és az ott lévő berendezéseken valami átalakítást ne végeztek volna az éves nagykarbantartás idején. Mindent: a csapágyat, hengert leellenőrizték, s a rosszakat kijavították, kicserélték. A gondos munka meghozta a várt eredményt. Búzából 2, rozsból 1 vagonnal emelkedett az üzem napi termelése. Egy komolyabb üzemi hiba fordult csak elő a karbantartás óta. Ennek kijavítása csak másfél napot vett igénybe. A korszerűsített üzem jól működik, őrleményed a műit évihez képest javultak. Nem kell kófszer fuvarozni A múlt hónap 15-én a malom megkezdte az új búza őrlését. Az üzem felkészült az új gabona fogadására. Már jóelőre megbeszélték a Terményforgalmi Vállalattal, hogy jelöljék begyűjtő helynek a malmot is. Ez megtörtént. Három helyen létesítettek átvevő helyet az üzem területén. A beérkezett gabonát pil’anatok alatt átveszik, legyen az bármilyen tételben. Az állami gazdaságok és tsz-ek mellett egyéni termelők is vihetik beadási kötelezettségüket a malomba. Ennek az intézkedésnek nagy haszna, hogy nem kell kétszer fuvarozni, zsakbaszedni a begyűjtött gabonát. Amit a Terményforga’mi raktárába visznek, annak továbbítása még sok munkát igényel. Örül a molnár, ió az idei termés Az idei termés nemcsak meny- nyiségileg, de minőségileg is jobb a tavalyinál. Ennek örülnek a malom dolgozói is. különösen pedig Herczegh József áru- és kereskedelmi csoportvezető. Meg van elégedve úgy a terméssel, mint a termelőkkel. — Az elmúlt esztendőben örültünk, ha 70—80 hektoliter súlyú búzát kaptunk valahonnan — idézi fel. — Most viszont nem vágyódunk ilyen után. Az eddig hozzánk beérkezett gabonaszállítmányok legtöbbje 3—4 fokozattal is jobb a szokványnál. — Elsőnek a Surjáni Állami Gazdaság szállította hozzánk búzáját. Ünnepélyesen fogadtuk őket. Meg kell mondanom, rá is szolgáltak az ünneplésre. Szebb, tisztább gabonát nem igen kívánhat az ember, mint amilyent tőlük Lappén z az országban. Máskor ezt mindig nagy titokban tartották, azért, mert féltek attól, ha nyilvánosságra hozzák, ez lehetetlenné teszi, meghiúsítja a stabilizálást. A mi pártunk azért hirdette meg nyilvánosan, mert tudta azt, hogy azokat a hátrányokat, amelyek azzal járnak, hogy jóelőre nyilvánosságra hozzuk a pénz stabilizálását, messzemenően túlszárnyalja az a segítség, amelyet munkásosztályunktól, népünktől kapunk a stabilizáció megvalósításához. — És pártunk számítása bevált. Pártunk szilárd ta’ajra épített, amikor a nép bizalmára épített! (Lelkes taps.) — Emlékeznek rá, képviselő elvtársak, hogy mi volt országunkban akkor, amikor 10 évvel ezelőtt. augusztus 1-én megjelent a forint. Szinte egy csapásra változott meg a helyzet az országban, s akkor az egész világon mindenütt a magyar forint csodájáról beszéltek. Csoda volt ez? Hát bizonyos értelemben csoda — a nép alkotó erejének a csodája, amelyben hitt és bízott a kommunista párt! (Viharos taps.) — Azóta is, hogy országunkban bevezettük a szilárd valutát, igyekeztünk mindent elkövetni, hogy a forint értékét, vásárlóerejét biztosítsuk. Az utóbbi években pártunk kezdeményezésére egy sor olyan intézkedést tett kormányunk, —ii^——, tünk. A legfajsúlyosabb búzát az alcsiszigetiek hozták. Volt olyan szállítmányuk, amelynek 84,5 volt a hektolitersúlya. 8?—13-os hektolitersuly Elismerően nyilatkozott Herczegh elvtárs a termelőszövetkezetek gabonájáról is. Különösen a múlt év őszén alakult Petőfi Tsz-t dicsérte. Nem ok nélkül. A fiatal termelő- szövetkezet átlagosan 82,15 hektoliter súlyú gabonát szállított a malomba. Keverék- és tört szem a megengedettnél jóval alacsonyabb százalékban volt a terményükben. Nem sokkal maradt ed a Petőfi mögött a még fiatalabb Haladás Termelőszövetkezet sem. Az ő gabonája 8206 fajsúlyú. Megérdemlik a fiatal termelőszövetkezetek a dicséretet jó gabonájukért. amelynek következtében a forint vásárlóereje növekedett. A forint szilárd valuta. — Tisztelt országgyűlés! Most, amikor a jó forint megteremtésének 10- évfordulóján megemlékezünk erről az országunk életében nagyjelentőségű eseményről, meg kell mondanunk, hogy valameny- nyien el vagyunk szánva, hogy a jó forint jó forint maradjon és a jövőben még jobb forint legyen — a dolgozó nép érdekében! (Viharos, lelkes taps.) Az országgyűlés ezután folytatta a legfőbb ügyész beszámolója feletti vitát. Csikesz József né, országgyűlési képviselő hangoztatta, hogy teljes mértékben egyet ért a legfőbb ügyész beszámolójával, Hangsúlyozta, hogy a szocialista törvények betartása és betartatása szocialista államunk. egész társadalmunk egyik igen lényeges feladata és ezen a téren minden szervnek, minden állampolgárnak komoly feladatai vannak. Kiss Károly, az MDP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel ezután. Elmondotta, hogy az alig háromesztendős új ügyészi szervezet máris nagy jelentőségű feladatokat oldott meg, a továbbiakban őrködnie kell, hogy törvényeinket mindenütt megtartsák. — Hangsúlyozta, hogy az állam- (Folytatása a 2-ik oldalon.) Az új búza jobb minőségű, mint az elmúlt évi, s ennek legfőbb haszna a kenyér minőségének javulásában mutatkozik meg rövidesen. A karcagi malomban... Az új gabona fogadására felkészült a Karcagi Villanymalom is. A berendezéseket az évi nagykarbantartás ideje alatt itt is korszerűsítették, és így három és fél vagonnal többet tudnak őrölni naponta, mint régen. Július 31-én kezdték meg az idei búza őrlését. A helyi átvételt ők is megszervezték. Elsőnek a Karcagi Szabadság Termelőszövetkezet szállított hozzájuk búzát, A szövetkezet búzájának hektolitersúlya meghaladta a nyolcvankettőt, tehát ez is igen jó minőségű. V, J. Jóváhagyták a Nagykunsági Főcsatorna és öntözőrendszer létesítésének tervét „Öntözéses gazdálkodás eddigi eredményének fejlesztésére és megjavítására, valmint árvízvédelemre, belvízvédelemre, folyamszabályo zásra, patakrendezésre, a rétek és legelők víztelenítésére, továbbá ipari szennyviztisztító berendezésre összesen mintegy 2,5 milliárd forintot kell beruházni és további mintegy 1,5 milliárd forintot felújítási és fenntartási keretekből fordítani.“ (A második ötéves terv irányelveiből.) Július közepén megindult a Tisza vize a Keleti Főcsatorna teljes hosszában. Hatalmas munka fejeződött be ezzel. A csatornaavató ünnepélyen mondta Erdei Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnök- helyettese, hogy további nagy jeladatok előtt állunk. Ezelcnek a nagy feladatoknak az egyik részét képezi a Nagykunsági Főcsatorna és öntözőrendszer megépítése. Ez a főcsatorna jelentősen megváltoztatja Szolnok megye gazdálkodását az elkövetkező években. Megépítésének a tervét jóváhagyták. Számítások szerint a 116 km-es főcsatorna 300 millió forintba kerül, és a munkálatoknak 70 százalékát a második ötéves terv végéig készítik el. Megépítése után újabb hatalmas területet, 85 700 holdat lehet majd az öntözéses gazdálkodás szolgálatába állítani. Ebből 25 080 holdon rizst, 36 600 hold on egyéb növényt termelnének és 24 020 holdat szántóföldi permetező öntözésre állítanak be. A nagykunsági főcsatorna a kiskörei vasúti hídnál indul majd ki a Tiszából a tiszaburai vízlépcső felett. — Keresztül halad Tiszagyenda, Kunhegyes, Bánhalma, Kenderes és Kuncsorba határán. A kuncsorbai határban két felé ágazik, egyik ága Mezőhék, Mesterszállás és Öcsöd határát érintve Békésszentandrás környékén a Körösbe végződik. A másik úgynevezett keleti ága Kuncsorbától Turkeve, Mezőtúr felé halad Endrőd irányába. A főcsatorna öt nagy területi egység öntözését teszi lehetővé, így Kunhegyes és Tiszagyenda térségét. Kisújszállástól északra, északnyugatra eső területeket Kenderes környékét, Turkeve északi részét, Kisújszállás és Kuncsorba határáig. Mezőtúrtól nyugatra eső területeket, Mesterszállás, Öcsöd határáig, Mezőtúrtól keletre Endrőd, Gyoma határának effV részét, amely már Békés megyéhez tartozik. Halmainkban már új búzát őrölnek