Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-01 / 181. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. augusztus 1» Az országgyűlés ülése Népi demokratikus államrendünk megerősítése érdekében legfontosabb feladat a szocialista demokratizmus fejlesztése (Folytatás az első oldalról). sen növelték a lakosság reáljövedelmét nemcsak a városban, hanem a falun is. A kormány arra törekszik, hogy további előrehaladást érjünk el a dolgozó parasztság életszínvonalának emelésében ts. Ennek előmozdítására törvényjavaslatot készít az országgyűlés elé a begyűjtésről, amelyben az az elv érvényesül, hogy a kötelező beszolgáltatás színvonalát a következő években se változtassuk meg. Lényegében a termelés növelését kívántuk szolgálni az új mező- gazdasági adórendszerrel is. Az életkörülmények megjavításában a dolgozók reálbérének növelése és a mezőgazdasági termelők reáljövedelmének emelése mellett az egyik legfontosabb tényezó a lakásviszonyok megjavítása. A kormány e téren több jelentős intézkedést hajtott végre. 1954-ben és 1955-ben állami erőből közel kétszerannyi lakást építettünk, mint 1950-ben 1950-hez képest háromszorosára nő az állami erőből ez évben épített lakások száma. Fellendült a' magánerőből történő lakásépítkezés is. Ezt az állam hosszúlejáratú hitellel és építő- anvaggaí segíti. Jól tudjuk azonban, hogy ezek az intézkedéseit nem hozhatnak olyan gyors eredményt, mint amilyent az igénylők száma és az igények indokoltsága megkövetelne, á központi intézkedések mellett ezért a lakásépítés terén igen nagy szerepük van a helyi kezdeményezéseknek. a helyi erőforrások feltárásának. A napokban hoztuk nyilvánosságra a Minisztertanács határozatát a helyi építőanyaggyártás támogatásáról. Ennek keretében rövidlejáratú hitel biztosításával kívánjuk elősegíteni és serkenteni a tanácsokat és vállalatokat a helyi lakásépítéshez szükséges építőanyagok előállításában. Igen hasznos a nagyüzemek dolgozóinak az a kezdeményezése is. mellyel a terven fe'üli nyereségnek az üzemeket Illető részéből és más, az üzem rendelkezésére álló erőforrásokból — felhasználva a lakásépítésben Hegedűs elvtárs ezután kulturális eredményeinkről beszélt, majd bejelentette, hogy folyamatban van számos olyan jelentős intézkedés kidolgozása, amellyel meglevő kulturális Intézményeink felhasználásának fokozását, a tanácsok hatáskörének növelését kívánjuk biztosítani. Január 1-től kezdve például a mozikat is közvetlenül a községi, a városi tanácsok kezelésébe adjuk át: (Taps.) Ugyancsak kidolgozás alatt van több olyan intézkedés, amely világhírnévnek örvendő zeneművészetünk támogatását és általában egész zenei életünk megjavítását hivatott szolgálni. A kormány — lehetőségeinkhez képest. — minden elkövetett, hogy nemzetközi kulturális kapcsolataink bővítésével is elősegítse kulturális életünk fejlesztésének, a népek békés egymás mellett élésének cs barátságának ügyét; A kormány diákcsere keretében az. idén mintegy kétezer diák külföldre való utazását tette lehetővé. Határozat született arra is, hogy évente — egyéves Időszakra számítva — 35 fiatal kutató utazhasson külföldre három hőnaptól egy évig terjedő tanulmányútra. A Minisztertanácsnak az a célja, hogy az ország anyagi erőihez képest segítséget adjon íróinknak, művészeinknek is. hogy műveik, művészi teljesítményeik széles körben ismertté, közkinccsé váljanak. Bízunk abban, hogy a Központi Vezetőség július 18—21-i határozata után az írók egy részével fennállott félreértéseink és nézeteltéréseink végkép elosztanak és a jövőben semmi sem akadályozza, hogy íróink cs művészeink alkotó munkájukkal az eddiginél eredményesebben szolgálják népünket, hazánkat, szocialista építésünket. Aí iskolai oktatással kapcsolat- ben Hegedűs elvtárs rámutatott, érdekelt dolgozók társadalmi munkáját is — maguk is hozzájárulnak a tervezettnél több lakás építéséhez A kormány e téren minden reális kezdeményezést helyesel, hasznosnak lát és támogat. A kormány — figyelembe véve a rumfogyasztás növekedésével előálló károkat, a dolgozók jogos követeléseit és azt a lehetőséget is, hogy a tavalyi és az idei előreláthatóan jó bortermés lehetőséget nyújt a lakosságnak jobb minőségű borral való rendszeres és nagyobb mennyiségű ellátáséra — elhatározta, hogy augusztus 1-vel a rum és pálinka folyasztói árát lényegesen (mintegy 50 százalékkal) felemeli s az egyéb égetett szeszféleségek árát is 20—30 százalékkal emeliUgyanakkor azért hogy ez az intézkedés a dolgozók életszínvonalát, jövedelmét hátrányosan ne érintse, a fogyasztást a társadalom és a közegészségügy szempontjából kívánatosabb irányba fejlessze, a zsír árát kg-ként 2 forinttal csökkentettük (Taps), — továbbá csökkentettük a szalonna cs tepertő árát 10 százalékkal, az állami kereskedelemben kimért átlagos minőségű borok fogyasztói árát 20 százalékkal, az átlagos minőségű palackozott borokét pedig 10 százalékkal csökkentettük. (Taps.) Egyidejűleg a kormány több mint 30 százalékkal csökkenti a földművesszövetkezetek által forgalomba hozott borforgalmiadó- ját es ezzel lehetővé teszi, hogy a borárakat a földművesszövetkezetek is leszállítsák. Ugyanakkor csökkenteni akarjuk a bor forgalmazása körüli még mindig sok megkötöttséget, hogy mondjuk az egri földművesszövetkezeti vagy állami italboltban ne csak a budafoki borpince borát, hanem igazi egri bikavért is ihassanak. (Taps.) A bor fogyasztói árának csökkentése nem érinti a termelőknek fizetett állami felvásár lási árakat, az árleszállítást teljes egészében az állami bevételek terhére — azaz a rum terhére — fedezzük. A kormány úgy véli. hogy ezeket az intézkedéseket a dolgozó nép megértéssel és megelégedéssel fogadja. (Taps.) hogy az általános iskolai tanteremellátottság terén még igen komolyak a nehézségeink, és igen sok a pótolni valónk. Hangsúlyozta: az ifjúság szocialista nevelésének egyik döntő részét alkotó politechnikai oktatásnak általános és középiskoláinkba való bevezetése halaszthatatlanul sürgős feladat! Ezért a kormány már a legközelebbi jövőben széleskörű vitát kíván rendezni, amelyben illetékes minisztériumaink, pedagógusaink, párt- ifjúsági és tömegszerv eze- teink tudományos és kulturális életünk legjobbjainak részvételével tisztázzuk a politechnikai oktatás terén előttünk álló legfontosabb elméleti kérdéseket és gyakorlati tennivalókat; A kormány az új rendszerű Oktatás megalapozása érdekében intézkedéseket tervez a tanító- és óvónőképzés új alapokra helyezésére. A közeljövőben a Minisztertanács élé kerülő tervezet szerint tanító- és óvónőképzőkbe csak a gimnáziumi érettségi után vesszük fel a hallgatókat, akik újabb kétéves tanulmányi idejük leteltével az eddiginél szé’esebb és alaposabb tudással állhatnak tanítványaik elé és kapcsolódhatnak be a népművelési munkába; Ugyancsak előkészítés alatt van a tanárképzés megjavítására, a képzés idejének 5 évre való felemelésére irányuló javaslat is. Már az 1956—57-es tanévre vonatkozóan megkezdődött azoknak a tankönyveknek a kicserélése, amelyekben a dogmatizmusnak, a vulgarizálásnakv a káros személyi kultusznak kirívó példáival találkozunk, E mellett — az új tantervek bevezetéséig is — oktatási szerveink felülvizsgálják a közép- és felső- oktatási tankönyveket, jegyzeteket, tanterveket és programokat, hogy azokat a tudomány követelményeinek megfelelően fejlesszék tovább A Minisztertanács az elmúlt hónapokban nagy gondot fordított az állami szervek munkájának megjavítására. Népi demokratikus államrendünk megerősítése érdekében legfontosabb feladat a szocialista demokratizmus fejlesztése, amely elősegíti a dolgozók tevékenységének, kezdeményezésének növelését és kibontakoztatását az állami munkában és ily módon megerősíti népi demokratikus rendszerünket; A szocialista demokratizmus fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű az országgyűlés munkájának megjavítása. A Minisztertanács a jövőben minden olyan kérdést, amely törvény útján való rendezést igényel, az országgyűlés plénuma elé akar terjeszteni s már a törvények előkészítésének kezdeti szakaszában kikéri az országgyűlés különböző szakbizottságainak véleményét. A Minisztertanács gondoskodni kíván arról is, hogy a képviselők által felvetett kérdéseket a minisztériumokban, a különböző hivatalokban nagy gonddal vizsgálják meg és e zekben a lehető legrövidebb idő alatt érdemi döntést hozzanak, s erről az országgyűlési képviselőket értesítsék. Az államhatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak a működésére ma még szintén jellemző az, hogy viszonylag kevés és gyakran nem a lakosságot legközvetlenebbül érintő kérdésekben döntenek, határozataikat nem érdemi vita alapján hozzák és azok sokszor általánosak. A Minisztertanács e hiba kiküszöbölése érdekében kötelezte a tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy minden fontosabb kérdést a A Minisztertanács — a párt kezdeményezőiére— az állami élet demokratizmusának fejlesztését, az ügyintézés egyszerűsítését, az irányítás hatékonyabbá tételét tartja fő feladatának, nem pedig a mindenáron való átszervezést és nem is a létszámcsökkentést. Az elmúlt években nagyon gyakori volt az, hogy az átszervezés során végrehajtott létszámcsökkentés után két-három hónappal az átszervezett új szervekben tulajdon- donképpen több dolgozó dolgozott, mint az átszervezés előtt. Ezit figyelembe véve a Minisztertanács — a Központi Vezetőség júliusi határozatinak megfelelően — az új szerv.zeti formák kialakítását és az apparátus létszámának csökkentését fokozatosan, az ügymenet egyszerűsítésével párhuzamosan, igen megalapozottan, a tudomány és gyakorlat tapasztalatainak fel- használásával folyamatosan hajtja végre. Ez módot ad a többi között arra is, hogy az állami és a vállalati szervek vezetői a létszámcsökkentést az összes körülményekre -. velemmel embenségesen hajtsák végre, gondosan ügyelve arra, hogy azok a dolgozók, akik becsületes munkájukkal, tudásukkal és tapasztalatukkal hozzájárultak a szocializmus építéséhez, ne részesüljenek méltánytalan elbánásban. A Minisztertanács messzemenő és körültekintő intézkedéseket kíván tenni annak érdekében, hogy azok a dolgozók, akik az egyszerűsítés során elkerülneik régi munkahelyükről, szervezetten kerüljenek új munh.lyekre; tanácsülés plénuma elé terjesszenek eldöntésre. Jelentős feladataink vannak a legfelsőbb*államigazgatási szerv, a Minisztertanács és a többi állam- igazgatási szervek, a végrehajtó bizottságok munkájának megjavítása terén is. Ezeknél a szerveknél arra kell törekednünk, hogy csak a hozzájuk tartozó legfontosabb kérdésekben döntsenek és döntéseikben messzemenően érvényesüljön a kollektív vezetés elve. A szocialista demokratizmus ki- terjesztése, a kollektív vezetés elvének érvényesülése, a tanácsok és a végrehajtó bizottságok szerepének növelése, a hatáskörök bővítése ily módon nem ellentétes a központi vezetés erősítésével, sőt elősegíti azt. A .Minisztertanács a túlzott központosítás felszámolása, a bürokratizmus elleni harc során, elsősorban a funkcionális — a tervezési, pénzügyi, anyaggazdálkodási, beruházási — szervek működésének egyszerűsítését szorgalmazza, ezek közül is főként a tervezés egyszerűsítését. Fenntartjuk a kötelező tervek rendszerét, de ugyanakkor tovább csökkentjük a tervekben foglalt mutatók számát és a tervek részletezését minél nagyobb mértékben a megrendelő, illetőleg a termelő vállalatokra bízzuk. A Minisztertanács a közelmúltban jelentősen növelte a tanácsok költségvetési, pénzügyi és létszámgazdálkodási hatáskörét, növelte a tanácsok érdekeltségét a bevételekben, a helyi vállalatok irányításában és úgy határozott, hogy a helyi vállalatok által elért évi nyereség- többlet teljes egészében a jó eredményt elért vállalatoknál, illetve a Italyi tanácsoknál marad. Egyidejűleg a Minisztertanács elrendelte mindazoknak a minisztériumi vállalatoknak a tanácsok felügyelete alá való helyezését, amelyek a helyszínről gazdaságosabban és könnyebben irányíthatók. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júliusi határozata értelmében behatóan foglalkozunk a területrendezés kérdéseivel és az egyes érdekeltekkel történt alapos megvitatás után a Minisztertanács ez év őszén az országgyűlés elé terjeszti ez irányú javaslatát azzal, hogy a területrendezést 1957. január 1-ig végre tudja hajtani. A helyi szervek hatáskörének növelésével tovább nő a szocialista törvényesség biztosítását szolgáló intézkedések jelentősége, ezért az igazgatási apparátus minden dolgozóját törvényeink tiszteletére és megtartására kell kötelezni és nevelni. Az elmúlt években — az 1953 júniusát megelőzően — állami szerveink és ezek között elsősorban az államvédelmi szervek, valamint a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervek sok becsületes dolgozót alaptalanul vádoltak és ítéltek el ártatlanul, vagy pedig túlságosan szigorú ítéleteket hoztak olyan cselekményekért, amelyekért enyhébb elbírálás járt volna. Az utóbbi időben az igazságügyi szervek, a belügyi szervekkel és a Legfőbb Ügyészséggel együttműködve, sok igazságtalanságot tettek jóvá. Ezekről a kérdésekről egyébként a Nép- köztársaság Legfőbb Ügyésze részletesen beszámol; Az elkövetkező időben a Minisztertanács egyik legfontosabb feladatának tartja olyan további rendelkezések kidolgozását, amelyek biztosítják a szocialista törvényesség maradéktalan megvalósítását az élet minden területén, csátani és csak ezt követően terjesztjük az országgyűlés elé. A jogalkotási munka megjavítása természetesen csak egyik előfeltétele a szocialista törvényesség biztosításának, hiszen a korábbi tor vénytelenségek is nagyrészben az érvényben lévő törvényeink megszegésével álltak elő. Ezért intéz- menyesen biztosítani kívánjuk tor- vényeink megtartását. Eimek során intézkedtünk az államvédelmi és rendőrségi szervek fokozottabb ellenőrzésére. A Minisztertanács úgy rendelkezett, hogy megszünteti a külön bíróságok különböző felügyeleti szerven és valamennyi bíróság működése feletti szakfelügyeletet az igazságügyminiszterre bízza* Előkészületben van a büntetés- végrehajtás, azaz a börtönök átadása az igazságügyminiszter felügyelete alá a Belügyminisztériumtól. ezzel biztosítjuk, hogy nem az a minisztérium gyakorolja a börtönök felügyeletét, amelynek szervei a nyomozást végezték; A Minisztertanács fontos feladatának tartja a helyes bírói ítélkezfej gyakorlat kialakításának biztosítását is, bíróságainknak úgy kell ítélkezniük, hogy a kiszabott büntetés egyezzen a dolgozók igazságérzete- vel, mindig arányban álljon a cselekménnyel; A területrendezés és egyéb szervezési kérdések megoldása tán a jövő év tavaszán — az alkotmány rendelkezéseinek végrehajtásaként — a bírákat a tanácsoknak meg kell választaniuk, a bírák eddig ugyanis csak kinevezve voltak. Intézkedést készítünk elő — a Központi Vezetőség határozata értelmében — a rendes bíróságok hatáskörének kiterjesztésére olyan ügyekben, amelyekben eddig államigazgatási szervek jártak el, így egyes munkaügyi, nyugdíjügyi, esetleg lakásügyi viták elbírálását mar ebben az évben a bíróságok hatáskörébe utaljuk. A szocialista törvényesség biztosítása érdekében növelni akarjuk a védelem szerepét az igazságszolgltatásban. Ezért tervet készítünk a védelem munkájának érdemibbé tételére és színvonalának emelésére. A szocialista törvényeseség további szilárdítását szolgálják a közeljövőben megszervezésre kerülő szabálysértési bizottságok is, amennyiben az országgyűlés a beterjesztett javaslatot elfogadja; i A törvények és rendeletek megtartása és megtartatása azonban korántsem csak az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés szervein, vagy a szabálysértési bizottságokon múlik, hanem az államhatalom és az államigazgatás minden szervén. A Minisztertanács messzemenő és sokoldalú intézkedésekkel harcot indít az állami szervek törvénytelen intézkedései ellen, ugyanakkor felhívja a dolgozókat arra. hogy magatartásukkal, a törvények betartásával, az állampolgári kötelezettségek teljesítésével járuljanak hozzá az említett célkitűzések megvalósításához. Mindezeken túl szükséges az is, hogy harcoljunk az úri Magyar- országról reánk maradt terhes örökség, a kijárás, a protekciózás, a részrehajlás ellen; A szocialista demokratizmus ki- szélesítése, az alsó szervek hatáskörének növelése elősegíti a népinemzeti egység további megerősödését. Ehhez hozzájárulnak azok az intézkedések, • amelyeket a Központi Vezetőség július 18—21-i ülésének határozata értelmében a Miniszter- tanács tenni kíván, felülvizsgálva mindazokat az intézkedéseket, melyeket az osztályharc kiélezettebb szakaszában íoganatositott. A Minisztertanács e munka során úgy határozott, hogy • mindazokban a városokban — tehát Budapesten, Miskolcon, Sztálinvárosban, Várpalotán és Komlón —, ahol eddig csak külön engedéllyel lehetett letelepedni, a letelepedés, illetve állandó lakosként való bejelentkezés engedélyhez kötését eltörli. Mindez azonban nem jelenti azt természetesen, hogy célszerű ezekben a városokban a lakosság növelése, azonban ezt nem adminisztratív eszközökkel akarjuk megakadályozni, hanem azzal, hogy ezekben a városokban elsősorban a régi lakosságot juttatjuk munkához; A népi-nemzeti egység megteremtését elősegíti, hogy az elmúlt nyolc hónap alatt kedvezően alakult az állam és az egyházak közötti viszony. Jelentős szerepet ját- (Folytatása a 3-ik oldalomh 1960-ig teljesen kiépülnek szocialista jogrendszerünk legfontosabb pillérei E célkitűzés megköveteli mindenekelőtt azt, hogy az állampolgárok és az állami szervek jogait és kötelességeit megfelelő, közérthető törvények és egyéb jogszabályok állapítsák meg. Ennek érdekében a második ötéves tervidőszak végéig rendezzük és egységesítjük mind a felszabadulás előtti, mind a felszabadulás utáni legfontosab- joganyagot. El kívánjuk érni, hogy 1960-ig szocialista jogrendszerünk legfontosabb pillérei teljesen kiépüljenek. Jelenleg befejezés előtt áll a polgári törvénykönyv tervezetének készítése és a tervezet az országgyűlés legközelebbi ülésszakán benyújtásra kerül. A büntető törvénykönyv készítése viszont — meg kell mondanunk — nagyon lassan halad, ezt a munkát nieg akarjuk gyorsítani úgy, hogy a tervezetet legkésőbb egy éven belül az országgyűlés elé tudjuk terjeszteni. Ez év őszéig törvénytervezetet készítünk az államigazgatási szervek előtti eljárás szabályairól, mely pontosan megszabja az állampolgárok jogait és az állami szervek kötelességeit az ügyek intézése során. 1957. év tavaszáig az országgyűlés elé terjesztjük az országgyűlési választást szabályozó törvénytervezetet, mely az eddigi lajstromos választási rendszer helyett az egyéni, kerületek szerinti választás rendszerét javasolja bevezetni. Az. elkészült tervezeteket széles körben vita alá akarjuk boA politechnikai oktatás bevezetése halaszthatatlan feladat A* ügymenet ésszerősitése és a területrendezés
