Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-01 / 181. szám

ütíáö RRÜLbTARJAI BüYbSULJbl bKj Vin, évfolyam, 181, szám, 1956, augusztus 1, szerda­A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEG VEI TANÁCS LAPJA Pártunk és kormányunk politikája igazi népi politika, amely teljes mértékben megfelel népünk érdekeinek és hazánk felemelkedését szolgálja Hegedűs András a Minisztertanács elnökének beszámolója az országgyűlés ütésén — Nem egészen nyolc hónap telt el azóta, hogy a miniszterta­nács beszámolt tevékenységéről az országgyűlésnek. E rövid idő alatt nagy fejlődés ment végbe hazánk politikai és gazdasági életében: tovább szilárdult népi demok­ratikus rendszerünk: a mun­kások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek eredményes munkája nyomán jelentős sike­reket értünk el az ipari és a mezőgazdasági termelésben, s ennek hatása egyre inkább érezhetővé válik népünk anya­gi és kulturális szükségletei­nek jobb kielégítésében, kül­kereskedelmi helyzetünk meg­javításában, az egész népgaz­daság fejlesztésének meggyorsí­tásában­—■ E sikerek továbbfejlesztésére, az előttünk álló feladatok eredmé­nyes megoldására kedvező felté­telt, bizonyos mértékig új hely­zetet teremtett a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének jú­lius 18—21-4 ülése azzal, hogy — helyesen alkalmazva a magyar vi­szonyokra a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusa ha­tározatait — nagyjelentőségű poli- tokai, gazdasági és kulturális prog­ramot adott egész szocialista építő- munkánknak; — A Központi Vezetőségnek a második ötéves terv irányelveiről hozott határozata irányt mutat a kormány számára is a népgazda­ság fejlesztésében, a dolgozók anyagi és kulturális életkörülmé­nyeinek megjavításában. A Mi­nisztertanács legutóbbi ülésén kö­telezte a minisztereket, az Orszá­gos Tervhivatal elnökét és az or­szágos földhatóságok vezetőit, hogy e határozat szellemében dolgozzák ki a részletes második ötéves ter­vet, amelyet még ez év decembe­rében a Minisztertanács az ország- gyűlés elé kíván terjeszteni. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határoza­tai ismételten bebizonyították, hogy pártunk egész dolgozó né­pünknek hivatott vezető ereje. A Minisztertanács, mint a leg­felső államhatalmi szervünknek, az országgyűlésnek végrehajtó szerve, legfontosabb feladatának tartja, hogy gyakorlati intézkedé­sekkel, tettekkel segítse pártunk Központi Vezetősége határozatai­nak valóra váltását. Ez vezetett bennünket a Minisztertanács mű­ködéséről szóló beszámoló elké­szítésénél is. A Minisztertanács az elmúlt idő­szakban elsősorban a gazdasági kérdésék megoldására összpontosí­totta figyelmét. Elsőrendű köteles­ségének tartotta, hogy a termelés irányításának megjavításával, ma­gasabb színvonalú szervező-vezető munkával elősegítse a népgazdaság fejlesztése ütemének a meggyorsí­tását, és ily módon biztosítsa a la­kosság életkörülményeinek követ­kezetes javításához szükséges anyagi feltételeket. Hazánkban, mint erősen iparo­sított országban, az ipar fejlődésé­nek van a legnagyobb jelentősége. A Minisztertanács, az országgyűlés által jóváhagyott 1956. évi nép­gazdaság! tervnek megfelelően, az elmúlt időszakban célul tűzte ki, hogy az ipart az ország adottsá­gainak és szükségleteinek messze­menő figyelembevételével fejlesz- sze tovább. Ezt szem előtt tartva, a Minisztertanács az egyes ipar­ágak fejlesztésének arányát állan- daón figyelemmel kísérte, arra tö­rekedett ugyanakkor, hogy meg­gyorsítsa az ipar műszaki színvo­nalának fejlesztését, az új gyárt­mányok termelésének bevezetését, az új, korszerű technológiai eljá­rások alkalmazását. A szocialista ipar első félévi ter­vét 2.2 százalékkal túlteljesítette, Különösen ki kell emelnünk a szénbányászatban elért eredménye­ket; Az ipari termelés eredményei elsősorban hős munkásosztá­lyunknak köszönhetők. Enged­jék meg, hogy e helyről is tol­mácsoljam a Minisztertanács forró köszönetét bányászaink­nak, kohászainknak, az ipar összes munkásainak, műszaki vezetőinek és dolgozóinak nagy­szerű teljesítményükért, becsü­letes cs áldozatos helytállásuk­ért, (Nagy taps.) A kormány a következő hóna­pokban az ipar területén legfon­tosabb feladatának a fűtőanyag és az energiaellátás zavartalanságának biztosítását és az anyagellátás megjavítását tekinti.' A Minisztertanács foglalkozott a Hegedűs elvtárs ezután bejelen­tette, hogy 1957 január 1-ével az önköltségnek megfelelően rendez­zük az anyagárakat. Ezzel az intéz­kedéssel és megfelelőbb anyagta­karékosságra ösztönző prémium- rendszer kialakításával, valamint más rendszabályokkal olyan helyzetet akarunk te­remteni, amely jobban ösztön­zi vállalatainkat arra, hogy a rendelkezésükre bocsátott anyagból a lehető legtöbb s ugyanakkor legjobb minőségű terméket állítsák elő, indokolt, esetben még többletmunka rá­fordítással is. Az ipar vezetése előtt álló fel­adatok közül egyik legfonto­sabb a műszaki színvolnal emelése. Az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács — amelyre a műszaki fej­lesztés megvalósításában fontos szerep hárul — már megkezdte a műszaki fejlesztés legfontosabb kérdéseinek megoldását és segít­séget nyújtott a kormánynak egyes olyan nagy fontosságú, hosszú idő­re szóló program kidolgozásában is, mint a vasúti vontatás korsze­rűsítése, valamint az ezzel szoro­san összefüggő Diesel-motorgyártás korszerűsítése. A kormány úgy látja, hogy a műszaki fejlesztés megjavítása érdekében gyors előrehaladást kell elérni a gazdasági vezetés A mezőgazdaságról szólva, He­gedűs elvtárs rámutatott, hogy az egész népgazdaságunk helyzete és az életszínvonal alakulása szem­pontjából milyen nagy jelentőségű a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása, a korszerű, fejlett nagyüzemi gazdálkodás kialakítása. A kormány már eddig is több fon­tos intézkedést tett a mezőgazda­sági termelés fejlesztéséért. Megjavult a mezőgazdaság ellá­tása vegyianyagokkal, kisgépekkel, különféle alkatrészekkel. Ugyan­akkor azonban nem tudtunk javu­lást elérni a műtrágyaedlátásban. A kormány a mezőgazdasági termelés fellendítését, a mezőgaz­dasági munkák minőségének meg­javítását és a bőséges termés el­érését — a termeléshez szükséges anyagok és gépele biztosítása mel­lett — a dolgozó parasztok, ter­melőszövetkezeti tagok anyagi ér­dekeltségére is építi — hangsú­lyozta Hegedűs elvtárs. majd is­mertette az ezzel kapcsolatos ko­rábbi intézkedéseket- Megállapítot­ta, hogy az 1955—56. évi akció keretén belül több mint kétszerannyi sertés szállítására kötött az állam szerződést, mint az előző gazdasági évben, ily módon biz­tosítani tudtuk a lakosság húsellátását. folyékony és szilárd fűtőanyagellá­tás helyzetével, s intézkedéseket tett a második félév szükségleted­nek biztosítására, a közeljövőben pedig megvizsgálja a színesfém, a vegyianyagok, a hengereltáru és építőanyagellátás kérdéseit. Meg­állapítható azonban az is, hogy a tárgyi nehézségek mellett az anyagellátást az anyaggazdálkodás szervezetében levő hibák, elsősor­ban a gazdálkodás rendkívül bü­rokratikus volta is nehezíti- Ezért folyamatban van az anyaggaz­dálkodás egyszerűsítésére vo­natkozó javaslatok kidolgo­zása is­A Minisztertanács eddigi és ter­vezett intézkedései elősegítik az anyagellátás megjavítását, de nyo­matékosan fel kell hívnunk a fi­gyelmet arra, hogy nálunk különö­sen nagy jelentősége van az anyagtakarékosságnak. megjavításában vállalati és mi­nisztériumi szinten egyaránt. Meg kell változtatni azt a gyakor­latot, hogy a műszaki fejlesztési feladatok elhanyagolásáért nem al­kalmaznak olyan felelősségrevo- nást, mint egyéb tervszámok nem teljesítése esetén. Ezután arról beszélt, Hegedűs elvtárs, hogy a kormány feladatá­nak tekinti a beruházások előké­szítésének és lebonyolításának gyö­keres megjavítását. A jövőben az értékhatáron feliüld beruházások programját és tervezési feladatait általában beruházó miniszter vagy megbízása alapján az iparigazgató, az értékhatáron aluli beruházáso­kat pedig az iparigazgatók válla­lat igazgatók hagyják jóvá Hegedűs elvtárs ezután részlete­sen szólott épülő létesítményeink jelentőségéről, majd kiemelte: A kormány teljes mértékben tudatában van annak, hogy a lakosság életszínvonalának eme­lése, népgazdaságunk további fejlesztése, mindenekelőtt az ipar előtt álló feladatok mara­déktalan megvalósításától függ- Biztosak vagyunk abban, hogy munkásosztályunk, műszáki értel­miségünk a kormány intézkedéseit kedvezően fogadja és az elkövet­kező hónapokban további új, nagy sikereket érünk el a szocialista ipa­rosításban, iparunk sokoldalú fej­lesztésében. Ugyanakkor szarvasmarhatenyész­tésünk fejlesztése érdekében a Mi­nisztertanács jelentősen emelte a vágómarha árát, amelynek a sza- ba 1 fel vásári ási ára jelenleg két és félszerese az 1953. évinek. Nagy­részt ezen intézkedések hatására szarvasmarhaállományunk csökke­nése megállt, sőt az utóbbi időben már lassú fejlődés tapasztalható. A kormány intézkedéseinek ered­ményeként az utóbbi időben sokat javult a begyűjtési fegyelem Is. Az 1955. évi országos begyűjtési tervet teljesítettük és a folyó év első félévére esedékes együttes be­adási tervet is túlteljesítette a me­zőgazdaság. A kormány az országgyűlés szí­ne előtt mond köszönetét dolgo­zó parasztságunknak szorgal­mas. odaadó, népi demokratiks rendszerünket lelkesen támo­gató munkájáért. (Taps.) A továbbiakban Hegedűs élvtárs kiemelte, hogy a kormány orvo­solta a középparasztságunk egy részének becsületét sértő — őket hátrányos helyzetbe hozó — hibás intézkedéseket és ezzel jelentős lé­pést tett előre a munkás-paraszt- szövetség megszilárdítása, a pa­rasztság termelési kedvének növe­lése érd ekébe ru Január elsejével az önköltségnek megfelelően rendezik az anyagárakat Mezőgazdaságunk fejlődése AZ ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEIBŐL A karcagi kórház jelentőségéről Hegedűs András elvtársnak, az MDP Központi Vezetősége ülé­sén, a második ötéves terv irányelv-tervezetéről mondott beszédéből idézzük a következő mondatot: „Az Alföld egészségügyi helyzetének megjavítása céljából Karcagon rendelőintézettel egybekötött kórház építése látszik szükségesnek". A városban jelenleg van kórház. 1946-ban létesítették, 24 ágy- gyal indult. Különböző osztályai különböző épületekben vannak el­helyezve, összesen öt helyen. Valamennyi épület túlzsúfolt, nem felel meg mindenben a modem gyógyászati követelményeknek. Erről be­szélgetünk dr. Kiss Ernővel, a sebészeti osztály vezetőjével. — Nagy örömet okozott számunkra a miniszterelnök elvtárs bejelen­tése a kórház és a rendelőintézet építéséről — mondotta. — A kór­ház építése égető problémája nemcsak a városnak, hanem annak a nagy környéknek, amelynek egészségügyi központja jelenleg Karcag. A gyógykezelésre kerülő betegek Kisújszállásról, a tiszafüredi járás­ból, a kunhegyesi járás déli részéből és Püspökladány környékéről jönnek hozzánk. Meg kell azt is mondani, hogy az új kórház építése már az első ötéves tervben felmerült, ígéret is volt rá, azonban a valóraváltása elmaradt. Most minden reményünk megvan, hogy a má­sodik ötéves tervben felépül; ^ Ezután dr. Kiss főorvos arról beszél, hogy az Egészségügyi Mi­nisztérium milyen helytelen módszerhez folyamodik a kórház épí­tésével kapcsolatban. A karcagiaknak az a kívánsága, hogy az új kórházat a sportpályánál, a ligetben építsék, mert ez ideális hely. Az itt építendő kórház elhelyezése hasonló lenne, mint a debreceni klini­káé. Az Egészségügyi Minisztérium pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a város központjában épüljön a kórház, ahol erre sem megfelelő kör­nyezet nincsen és egészségügyi szempontból is kifogásolható. A főor­vos lelkes apostola a városrendezésnek és azt bizonygatja, hogy Kar­cag fejlődése is azt követelné, hogy az új kórház a ligetben épüljön. Az Egészségügyi Minisztérium pedig kereken kijelentette, vagy a vá­ros központjában építik, vagy sehoL Helyes lenne, ha az Egészségügyi Minisztérium a karcagi városi tanáccsal és az egészségügyi szakemberekkel közösen és egyetértés­ben döntené el, hogy hová épüljön az új karcagi kórház és rendelő- intézet. A mezőgazdasági termelés fel­lendítése elválaszthatatlan a me­zőgazdaság szocialista átszervezésé­től és ezért a kormány legfőbb feladata álla­mi gazdaságaink és termelő- szövetkezeteink megerősítése és fejlődésüknek előmozdítása. Tudatában vagyunk annak, mily nagy jelentőségű munkát végeznek azok a dolgozó parasztok, akik a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépnek. A kormány támogatja és megbecsüld úttörő munkájukat és teljes erejével segíti, hogy minél gyorsabban komoly eredményeket érjenek el és ezáltal mind meg­győzőbben bontakozzék ki a nagy­üzemi termelőszövetkezeti gazdál­kodás fölénye. Kedvező terméskilátások A megnövekedett anyagi érde­keltség, a termelés biztonságának fokozódása, a javuló agrotechnika és a kedvező időjárás eredménye­ként ebben az évben terméskilátá­saink általában jók, sőt egyes növényeknél a tavalyinál jobb­nak mutatkoznak­Minden lehetősége megvan annak, hogy a mezőgazdaság ez évi tervét túlteljesítse. Búzából, rozsból és árpából a tavalyihoz hasonló ter­mést várunk. Kapásnövényeink közül a bur­gonya és a cukorrépa a múlt évi­nél is jobb termést igér, és alap­jában egészségesen fejlődik állat- tenyésztésünk is. Az elért eredmények ellenére azonban meg kell mondanunk, hogy az előrehaladás nem olyan ütemű, hogy teljes mértékben ki­elégítené dolgozó népünk növekvő igényeit; Igen nagy erőfeszítésre van szük­ség ahhoz, hogy a Központi Veze­tőség júliusi határozatában meg­szabott feladatokat teljesíteni tud­juk. A kormány fontos kötelességé­nek tekinti a mezőgazdaság gépe­sítésének meggyorsítását. Ezért gyorsam át kell térnünk az új ma­gyar univerzális traktor gyártá­sára és a legváltozatosabb munka­gépeket kell gyártani; Fontos feladatunk a mezőgazda­ság műtrágyaellátásának állandóan növekvő mértékben való biztosí­tása, elsősorban nitrogén műtrá­gyatermelésünket kell nagymér­tékben fokoznunk. További javaslatok kidolgozása van folyamatban, amelyek sarán átdolgozzuk a termelőszövetkezetek számára adott összes hitelek fel­tételeit és termelőszövetkezeteink­nek kedvezőbb, hosszabb lejáratú és alacsonyabb kamatú hitelfelté­teleket állapítunk meg, ugyanak­kor lehetővé tesszük, hogy a régi hitelek nagy részét is már az új, kedvezőbb fettételek mellett fizet­hessék vissza; A kormány további intézkedé­seket kíván tenni a termelőszö­vetkezetek megszilárdítása és na­gyobb önállóságának biztosi lása érdekében. Javaslatok kidolgozása van fo­lyamatban az idős és munka­képtelen termelőszövetkezeti tagok nyugellátásának rende- zésére, kisebb tégla- és cserépgyártó üze­mek, mészégetők, kőbányák, náda­sok és a termelőszövelülrézetek te­rületével határos 50 kát. holdnál kisebb állami erdők átadására a termelőszövetkezeteknek; A kormány a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének jú­lius 18—21-i határozata alapján hathatósan támogatni kívánja a szövetkezés egyszerű formáit is: termelőszövetkezeti csoportokat és a földművesszövetkezetek kereté­ben megalakuló zöldség-, gyü­mölcs-, szőlőtermelő, állattenyésztő csoportokat, valamint géphaszná­lati társulásokat; A* élei színvonal emelése Az ipar terveinek teljesítése és részbeni túlteljesítése, a mezőgaz­daság termelésének kedvező ala­kulása lehetővé tette, hogy a kormány az előirányzatok­nak megfelelően intézkedése­ket tegyen a lakosság jövedel­mének növelésére, életkörül­ményeinek javítására Az intézkedések eredményét szem­léltetően bizonyítja, hogy ez év első felében több mint másféLmil- liárd forinttal több áru jutott a kiskereskedelmen keresztül a la­kosságnak. mint az elmúlt év első fél évében. Az eddig végrehajtott bérügyi intézkedéseink, amelyele között legjelentősebbek az építőiparban végrehajtott bérrendezés és a leg­alacsonyabb keresetek emelése, az erre a célra ez évben rendelke­zésre álló keret legnagyobb részét már igénybe vették. A fennmaradó részt az év hátralévő időszakában különböző, már előkészített Dér- ügyi intézkedésekre használjuk fel; ezek közül egyik legjelentősebb a MÁV és a Posta havidíjas dol­gozóinak bérrendezése. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javas­latára a kormány elhatározta, hogy az idén éa a következő években nem bocsát ki új ál- lamkölcsönt. Ez az intézkedés a dolgozók leg­szélesebb körét érinti és lehetővé teszi, hogy jövedelmük, életszínvo­naluk rövid idő alatt számottevő mértékben, közvetlenül érzékelhető módon emelkedjék. A fogyasztási cikkek májusban végrehajtott ár- csökkentése, bérügyi intézkedé­seink, a békekölcsönjegyzés elma­radása együttesen jelentős mérték­ben javítják a munkások és alkal­mazottak életkörülményeit. A kor­mány jól tudja azonban, hogy az eddig végrehajtott intézkedések még nem elegendők minden jogos igény kielégítésére. Világosan lát­nunk kell azonban, hogy a dolgo­zók reáljövedelmének emelésére is érvényes az az aranyigazság: „Ad­dig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér", s csak azt az árut oszthatjuk el, amelyet megtermel­tünk. A további intézkedések lehető­sége és üteme a legszorosab­ban összefügg a népgazdaság további fejlődésével, a terme­lés és a munka termelékenysé­gének terv szerinti növekedé­sével. Az életszínvonal emelése érde­kében tett intézkedéseink jelentő- (Folytatása a 2-ik oldalon);

Next

/
Thumbnails
Contents