Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)
1956-07-25 / 175. szám
VILÁG PROLETÁR!AI EGYESÜLJ El LKl Vili. évfolyam, 175. szám 1956. július 25. szerda. SZ 0 LJI OK MEGYEI MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r Kössóntjuk a jászapáti es a kunhegyest járás dolgosa parasztjait abból as alkalomból, hogy a kombájn terület kivételével as aratást befejesték. A pártszervezetekkel az élen a Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért Dártunk Központi Vezetősége legutóbbi ülésének határozta és x Gerő, valamint Hegedűs elvtársak előadói beszédei egyaránt aláhúzták, hogy a szocializmus építése során továbbra is a gazdasági feladatok megoldását kell előtérbe állítani. A legfőbb figyelmet ezért a második ötéves terv megvalósítására kell fordítani. A határozatnak és az előadói beszédeknek ez a fontos része megszabja pártszervezeteink számára is a legfőbb feladatokat. Harcolni a már megvalósulás útján lévő második ötéves terv célkitűzésedért, Mozgósítani ennek érdekében a dolgozókat, támogatni, elősegíteni aktivitásuk kibontakozását; A népnevelők és a kommunisták, amikor a saronkövetkező feladatok megoldására mozgósítanak, mindig hangsúlyozzák, hogy az élet- színvonal emelésének megvannak az anyagi előfeltételei. Csak akkor emelkedhet reálisan, ha termelési eredményeinkkel tudjuk azt megalapozni. Szükség van arra, hogy. ezt hangsúlyozzuk, mert egyes helyeken találkozunk olyan hangokkal, hogy előbb az életszínvonalat kellene az eddiginél jóval magasabbra emelni, a termeléstől függetlenül, Világos, hogy ez megoldhatatlan, , A KV határozatának megvalósulását, mely foglalkozik bér- ügyi, nyugdíj és más, az életszínvonal emelkedésével összefüggő kérdésekkel, éppen azzal tudjuk elősegíteni, ha most, máris többet, jobbat, olcsóbban termelünk, mint tegnap. Helyesen fejezte ki ezt a gondolatot Hangodi elvtárs, a FÜRFA párttitkára, aki a következőket mondotta: „Vállalatunk Ismét elérte az első negyedévben a „Kiváló telep” szintet. Most az a feladatunk, hogy megfelelő nevelő- munkával, kommunista példamutatással segítsük elő a sikerek további fokozódását. így járulunk mi is hozzá a KV határozatában megszabott feladatok megvalósításához’’^ Minden üzemnek a sajátossága, a termelés problémáinak alakulása szabja meg, hogy a népnevelők konkrétan mikor, mivel agitáljanak, annak érdekében, hogy az üzem dekádról dekádra többet és olcsóbban termeljen. Az üzemi pártszervezeteknek állandóan figyelemmel kell kísérniök a termelési mutatókat; Amennyiben azt tapasztalják, hogy valahol baj van, vagy maguk tegyenek jelzéseket a gaTdflsági vezetés felé, elsősorban a gazdaság kommunista vezetőin keresztül, vagy ha olyan természetű a hiba, tanácskozzék meg a kijavítás módját a kommunistákkal, a munkásokkal. Az elmúlt negyedévi eredményeik például azt mutatják, hogy a Jászberényi Aprítógépgyárban ugyan globálisan teljesítették a termelési tervet, de drágán. Nincs arányban az egy főre eső termelés a kifizetett bérrel. Ez hiba. A pártszervezeteknek segíteniök kell kikeresni az okát és úgy, hogy a gazdasági vezetés felett ne gyámkodjanak, intézkedjenek a megszüntetés érdekében. A Szolnoki Papírgyárban, a Malomiparnál ugyanakkor a különböző (jelentős részben objektív) okokból keletkezett lemaradás behozatalára kell elsősorban mozgósítani Már az eddig felsoroltak is mutatják, h >gv mennyire helyes az a figyelmeztetés, melyet a KV határozata és főleg Hegedűs elvtárs beszéde, tárgyal, hogy a gazdasági vezetés megfelelő pártirányításához alaposan el kell sajátítani a gazdasági vezetés helyes stílusát, érteni kell a gazdasági kérdésekhez. Ismerni kell annak az egységnek a gazdasági helyzetét, a főbb párt- és kormányhatározatokat és erre építsük a konkrét vezetési stílus kialakítását, Ez most a legfőbb tennivaló. A z előbbiek természetesen vonatkoznak a mezőgazdság terü- *-*- letére is. Itt elsősorban a járási, városi és községi párt-végrehajtó bizottságokra gondolunk — elengedhetetlenül fontos, hogy minél jobban ismerjék a gazdasági kérdéseket. Hozzá tudjanak szólni és hasznos javaslatokat adni. Vizsgáljuk meg ezután, hogy a határozat a mezőgazdaság területére milyen főbb feladatokat jelöl meg, melyékért a kommunisták vezetésével a dolgozóknak sikra kell szállni? Legfőbb feladat — és ez is az életszínvonal emelkedésével függ össze — a termés- és termékhozamot 27 százalékkal növelni 1960 végére. Nehéz, megfeszített munkát igénylő, de reális ez a célkitűzés. Hogyan, mit kell tenni é.-deliében? Első és legfontosabb feladat, hogy megoldjuk, amit a határozat megszab: a tsz-gazdasággk példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak Ezt is fokozatosan érhetik el a tsz-ek úgy, hogy napról napra harcolnak azért, hogy a nagyüzem adta lehetőségeket jól kihasználják. Megyénk viszonylatában: növeljék az állatállományt, a takarmány alapot, öntözött terület mennyiségét — még fokozottabban támaszkodjanak a gépekre, a tudomány vívmányaira. Minden munkát idejében végezzenek. Ebben jelentős szerep vár az ÁMG-kre. PL ma azzal segít legtöbbet a tsz-ek hozamának növelésében a törökszentmiklósi, a jászszentandrási és még néhány ÁMG, ha meggyorsítja a kombájn-aratást. A késlekedés több szempergés. Az ÁMG pártszervezete, most annak érdekében mozgósítson, hogy a munka meggyorsuljon. Ezenkívül még sok tennivaló van, most csak néhányat soroltunk íel. M inden időben ismeri azokat a párt- szervezet. Igen fontos, hogy felkészítse rá a kommunistákat, a népnevelőket, azok pedig a tagságot.. Nagyobb sikerek forrása természetesen a tsz-demokrácia kiszélesítése is. Ez teszi lehetővé, hogy a ‘agság még fokozottabban beleszóljon a szövetkezet életébe. r) öntő jelentőségű, hogy az egyé nileg dolgozó parasztság mimé! szé- ^lesebb körben megismerkedjen a tsz-ek eredményeivel. A tsz- • agok, a népnevelők beszéljenek errőL Ahol foglalkoznak az egyénileg dolgozó parasztokkal, ott a siker sem marad el. A határozat megjelenése óta a szolnoki járásban a második előkészítő bizottság jött létre, legutóbb Tiszavárkonyon. Segíteni kell azonban abban is, hogy a meglévő tsz-ekbe minél többen lépjenek be, éppen az eredmények láttán. Több nagyüzem, több tsz-tag nagyobb lehetőséget teremt a terméshozam fokozására. A határozat nagyobb nyomatékkal húzza alá a tszcs-ékkel és az alasconyabb fokú társulásokkal való foglalkozás fontosságát is. ügy kell ezeket tekinteni, mint a termelőszövetkezetek előiskoláit. így is kell viszon1- támogatni őket. Ezt szükséges kihangsúlyozni, mert az a tapasztalat, hogy megyénkben ez a segíté' a pártszervek de állami szervek részéről is igen sokszor elmarad. Végül a ha- rozat leszögezi, hogy az egyénileg dolgozó parasztoknak szintén lehetővé, kell tenni, hogy a gazdaságukban meglévő tartalékokat feltárják (több kisgép, műtrágya, stb. juttatás). összefoglalva: Az ipar és a mezőgazdaság területén pártszervezeteinknek állandó harcot kell folytatniok azért, hogy az életszínvonal emelésének legfontosabb előfeltételét, az anyagi alapot a termelés útján napról napra biztosítsuk. Ennek érdekében jól kell ismerni a gazdasági kérdéseket és ennek, valamint a párt- és kormány- határozatoknak az ismeretében helyes elgondolásokkaL a dolgozók javaslatainak felkarolásával elő kell segíteni hogy a gazdaságvezetés megoldja feladatát. így valósítható meg, hogy a pártszervekkel, a kommunistákkal az élen, a dolgozókkal együtt a KV legutóbbi határozatában megszabott feladatokat sikeresen valósítsuk meg, mind az ipar, mind a mezőgazdaságban, de az élet minden területén. II népgazdaság fejlesztésével a népjélét emeléséért Hegedits András elvtárs beszámoló fa as MDP Központi Vezetőségének ülésén a második ötéves terv irányelv-tervezetéről Gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal meggyorsítja a népgazdaság fejlődését (A beszéd előző részét lapunk keddi számában közöltük.) Második ötéves tervünk szervesen beilleszkedik a szocialista országok gazdasági együttműködésének rendszerébe. Ez tervünket reálisabbá teszi és lehetőséget teremt a népgazdiság gyorsabb fejlesztésére. A szocialista országok közötti együttműködés a legutóbbi időkig főleg különböző kereskedelmi szerződésekben jutott kifejezésre és egyes területeken a gazdasági segítségnyújtásra, a műszaki tapasztalatcserére terjedt ki. 1955-ben, de főleg a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusa után ez a gazdasági együttműködés új, fejlettebb formákat öltött. A KGST-hez tartozó országok egyeztették távlati terveik alapvető előirányzatait, és az egyeztetés alapján egész sor termelési ágban nagy jelentőségű megállapodások jöttek létre az egyes országok közötti szakosítás, munka- megosztás és kooperáció megvalósítására; Ezeknek a fejlett formáknak az alkalmazása azt jelenti, hogy a szocialista tábor KGST-hez tartozó országai ráléptek a nemzetközi munkamegosztás tervszerű megvalósításának útjára. A nemzetközi munkamegosztás a szocialista tábor országai között különösen fontos olyan kis ország számára, mint Magyarország. A termelés nemzetközi szakosítása s így a termékek nagy sorozatokban, korszerű technikával történő előállítása lehetőséget teremt arra, hogy a munka termelékenysége tekintetében fokozatosan elérjük és túlszárnyaljuk a fejlett tőkés- országokat. Ezt az alapvető célt magunkra hagyatva egyáltalán nem érhetnénk el. A nemzetközi gazdasági együttműködés azonban meghatványozza lehetőségeinket, és megkönnyíti a szocialista országok számára a fejlett tőkés országokkal folytatott gazdasági versenyt. A nemzetközi gazdasági együttműködésben rejlő új lehetőségek teljes valóra váltása még sok nehézségbe ütközik, és csak fokozatosan oldható meg. A KGST keretében létrejött megállapodások azonban máris kedvezően éreztetik hatásukat: kiszélesedtek új ötéves tervünk távlatai, fokozódott megalapozottsága azáltal, hogy anyagszükségleteink fedezésében és termékeink értékesítésében szilárdan támaszkodhatunk nemcsak saját lehetőségeinkre, hanem a KGST-hez tartozó országokéra is. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben számíthatunk a nikkel, a horgany, a pirít, a len, és sok más fontos alapanyag tervszerű szállítására a szocialista országokból. Olyan anyagokról van szó, amelyeket eddig nagyrészt vagy kizárólag tőkés országokból hoztunk be. Vaskohászatunk és következésképpen gépiparunk előirányzott fejlődésében nagy szerepe van annak, hogy a nálunk hiányzó vasércet ugrásszerűen növekvő mennyiségben a Szovjetunió fogja számunkra szállítaná, a hazai termelés által nem biztosítható kőszénmennyiséget pedig Csehszlovákia és Lengyelország, Szerves vegyiparunk fejlesztését a Román Népköztársaságból szállított földgázra alapozzuk. Jelentős mennyiségű villamosenergia átvételét tervezzük Csehszlovákiából, Lengyelországból és a Német Demokratikus Köztársaságból, Ez jelentős beruházásoktól mentesít bennünket, s lehetővé teszi, hogy javítsuk enegriahelyze- tüniket. Mi viszont az egyeztetett, kölcsönös szállítások alapján bauxite, timföld-, alumínium- és más anyagok kivitelét irányozzuk élő a baráti országokba. Több olyan terméket, amelyek előállítására náiunk kedvező adottságok vannak — elsősorban gépipari gyártmányokat — mi fogunk szakosítottan termelni a KGST-hez tartozó más országok számára. Ez nagymértékben előmozdítja az ipari termelés mennyiségi és minőségi fejlesztését. A népi demokratikus országok közül például kizárólag Magyarország fog exportcélokra 4 tonnán felüli autóbuszokat, valamint motorvonatokat gyártani; Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság exportál gabonakombájnt; Magyarország és Románia gyárt kukoricakombájnt a többi népi demokratikus ország számára. A szakosítás lehetővé teszi számunkra a 600 LE-s és más dieselmozdonyok gyártásának rohamos fejlesztését. Második ötéves tervünk előirányzatainak meghatározásánál természetesen figyelembe vettük, hegy egész sor egyéb terméket más szocialista országok gyártanak. Lemondtunk több olyan gyártmány bevezetéséről vagy fejlesztéséről, amelyekhez adottságaink kevéssé kedvezőek. így például a második ötéves terv időszakában továbbra sem gyártunk személygépkocsikat, nem fejlesztjük a vasúti teher- és hűtőkoosák gyártását; Ezeket a gyártmányokat a szocialista tábor más országaiból szerezzük be. Nagy távlati jelentősége van az egyes országok viilamosenergia-há- lózata összekapcsolásának, valamint a Duna víziereje komplex fel- használásának is. Ezeknek a terveknek a megvalósítása — amelyekhez valószínűleg két-három ötéves terv szükséges — jelentős energiamennyiségeket biztosít és ugyanakkor közlekedési és öntözési szempontból is új jelentőséget ad a Dunának. Ezeknek a terveiknek a megvalósítására már a második ötéves terv időszakában megtesszük az első lépéseket. A gazdasági együttműködés nem korlátozódik csupán a KGST-ben részvevő országokra, hanem egyre inkább kiterjed a szocializmust épí tő Kínai Népköztársaságra és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaség- a is. Magyarország számára különösen nagy jelentősége van a szomszédos Jugoszláviával való gazdasági kapcsolatok megerősödésének. Ez kedvező feltételeket teremt a szorosabb gazdasági együttműködés megvár Iósítására. Ennék első. jele volt a pénzügyi megállapodás megkötése és az áruforgalom növelésén kívül a műszaki-tudományos együttműködési szerződés megkötése. A gazdasági együttműködés kiszélesítésére további lépéseket kell tennünk; A szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás egyszersmind fontos tényezője a nemzeti adottságok és sajátosságok fel- használásának is. A szocialista országok közötti nemzetközi munka- megosztás egyre inkább lehetővé teszi, hogy ne kelljen egy időben fejlesztenünk a termelés — főleg a nehézipar — valamennyi ágát. így minden ország azokra a termelési ágakra összpontosíthatja erőforrásait, amelyek legjobban megfelelnek adottságainak, jellegzetes sajátosságainak; A szocialista országok közötti gazdasági együttműködésben kifejtett aktív részvételünkkel a proletár internacionalizmus szellemében járunk el, s ugyanakkor meggyorsítjuk, szilárdabb alapokra helyezzük termelőerőink, az egész magyar népgazdaság fejlődését. Az Ipar fejlesztésének terve egyes Iparágak fejlesztésének néhány sajátos kérdése közül, azokat szeretném csak kiemelni, amelyek a vita során felmerültek Népgazdaságunk fejlesztésében az iparnak van a legnagyobb jelentősége. Az ipar fejlődésének fó arányairól az előzőekben már szó volt. Az ország, iparosításának és az A második ötéves terv egyik legfontosabb sajátossága, hogy az ipari termelés növelését több mint kétharmad részben a mun ka termelékenységének nőve lésével akarjuk biztosítani. A műszaki fejlesztés anyagi alátámasztását szolgálja az ipar fejlesztésére fordítandó beruházás' összegek jelentős része. A második ötéves tervben az ipari beruházásokból nagyobb részt fordítunk a meglevő üzemek korszerűsítésére és bővítésére, mint az első Ötéves terv éveiben, amikor a beruházások nagy részét új üzemek létesítésére fordítottuk. A második ötéves terv időszakában a gépek részaránya az összes beruházásokból, eléri a S0— 32 százalékot, az első ötéves terv időszakában elért 21 százalékkal szemben. Az irányelvek tervezetéhez számos javaslat érkezett a műszaki fejlesztés különböző kérdéseiről. Sokan felvetették például az öntödék korszerűsítését, új termelési eljárások alkalmazását, új gyártmányok bevezetését. A második ötéves terv irányelvei természetesein nem tartalmazhatják a műszaki fejlesztés részletes, üzemenként is igen sokrétű célkitűzéseit. Ezért a fejlődést ezen a téren inkább olyan központi intézkedésekkel kívánjuk biztosítani, amelyek az üzemek vezetőit és dolgozóit érdekeltté teszik a műszaki színvonal emelésében. Nagy erőfes*i<éseket kell tennünk a nyers= anyag és energia készletek feltárására Milyen egyéb sajátosságai vannak az iparfejlesztés irányelveinek? Abból a tényből, Hogy országunk ipari nyersanyagokban és energiaforrásokban szegény, egyenesen következik, hogy nagy erőfeszítéseket kell tennünk a nyersanyag- és energiakészletek feltárására, mindenekelőtt a geológiai kutatásokra. Erre á célra a második ötéves tervben az első ötéves tervben előirányzott összegnek csaknem háromszorosát fordítjuk s mindent el kell követnünk, hogy ezt a lehető legcélszerűbben használjuk fel. Jelentős összegeket biztosítunk a feltárt nyersanyag- és fűtőanyagkincs kiaknázására és megfelelő hasznosítására. Az Ipar fejlesztése szempontjából a nyersanyaghelyzet megjavításán kívül egyik legfontosabb feladat a zavartalan energiaellátás biztosítása. Az ország legfontosabb energiahordozójának, a szénnek a termelése az elmúlt években nagyon gyorsan növekedett. Szénvagyoniunk számottevő, de évről évre aránylag nagy hányadát kell igénybevenni. Ebből a szempontból — sajnos — világviszonylatban az első helyek egyikét foglaljuk el. SzénMncsünk kedvezőtlen geológiai elhelyezkedése miatt majdnem kizárólag mélyműveléssel termelhető, sok és túlnyomóan importból származó bányafát igényel és a kibányászott szén átlagos fűtőértéke viszonylag alacsony. Ilyen körülmények között a szénbányászat fejlesztése rendkívüli előfeszítéseket, viszonylag nagy beruházást követel. Ebből következik, hogy különös gondot kell fordítanunk a szénnel való takarékosságra, a szén előkészítésének és felhasználásának megjavítására; Ezenkívül az eddiginél sokkal nagyobb összegeket kell fordítanunk az olaj- és földgázvagyon fokozott feltárására, és így a szénnél gazdaságosabb energiatermelési lehetőségek kiszélesítésére. Az energiáhelyzet alakulásában fontos helyet foglal el a villamosenergiatermelés, amely a korábbi években nem volt kielégítő. Külö-. nősen nagy zökkenők voltak 1953 végén és 1954-ben. A villamosenergia-termelés fejlesztése elmaradásának következményeit a második ötéves terv idején sem lehet teljesen felszámolni, bár az elmaradás behozására igen jelentős lépések történnek. (Folytatás a 2-ik oldalon.)
