Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-20 / 171. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1956, július 20

Pártegységgel a szocialista demokráciáért

A Politikai Bizottság beszámolója a Központi Vezetőségnek

(Folytatás az 1-ső oldalról.)

ellenséges elemekkel, mert az ellenség számára szükséges ez, mint Valami fedezék. Mindenesetre, ha az ellenséges elemekkel azonosítanánk azokat, akik nem helyesen tájékozódnak az új helyzetben, akik egy és más kérdésben éretlenséget tanúsítanak, ezzel nem a pártnak, nem a népi demokráciának használnánk, hanem az ellenségnek.

Azonban megfeledkezni arról, hogy ellenség van, hogy az ellenség az utóbbi időben aktivizálódik — s hogy különö- nösen a külső imperialista erők megkísérlik a belső reakciós erőket mozgásba hozni, abból kiindulni, hogy most már teljes az osztálybéke bent az országban és nemzetközileg, hogy mái mindenki jóember” —- végzetes hiba volna.

Nem kommunisták, hanem burzsoá liberálisok volnánk, ha mi ilyen módon ítélnénk meg a helyzetet. Az osztályellenség igenis működik; És

részben sikerült befolyása alá keríteni jóhiszemű, becsületes, megtévedt embereket is. Jó órában mondjam, nálunk Poznan nem volt, de az egyik imperialista rádió azt. ami a Petőfi Körben történt, dicsekedve „kis Poznannak“ nevezi. A Petőfi Körben voltak helyes dolgok is. elhangzottak megszívlelendő javaslatok is, amint azt Központi Vezetőség június 30-i határozata világosan megállapította. A Petőfi Körben sok becsületes, pártunkhoz, népi demokráciánkhoz hűséges ember volt, köztük nem kevésszámú kommunista, aki félti a pártot, feltétlen híve a szocializmusnak, jó magyar hazafi és egyben proletár internacionalista is. Ugyanakkor azonban azt is meg kell mondani, hogy a Petőfi Körben és körülötte kezdett egy második politikai centrum kialakulni, amely szemben állott az ország igazi politikai központjával, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségével. Kétségtelen. hogy ennek szervezett jellege voltj

Pártunk fő Irányvonala megfelelt a szocializmus építése, népünk, az ország érdekeinek

Jogosan lehet feltenni a kérdést, hogyan jött létre ilyen helyzet? Vajon nem volt helyes pártunk politikája, pártunk fő irányvonala a XX. kongresszus előtt és a XX. kongresszus után? Pártunk politikája lényegében helyes volt, pártunk fő irányvonala megfelelt a szocializmus építése, népünk, az ország érdekeinek! A szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa után, a márciusban tartott központi vezetőségi ülésen nem volt lehetőség arra, hogy maga a Központi Vezetőtőség részletesen kidolgozza azokat a tennivalókat és intézkedéseket, amelyeket a XX. kongresszus szellemében a magyar viszonyok figyelembevételével meg kell valósíta- nunuk. Talán helyesebb lett volna egy hónappal később tartani a Központi Vezetőség ülését és mindjárt a Központi Vezetőség ülésén a konkrét tennivalókat is magában foglaló határozatot elfogadni. így a Központi Vezetőség a Politikai Bizottságnak csak általános utasítást és irányelveket adhatott arra vonatkozóan, hogy milyen módon dolgozza ki a tennivalókat. A Politikai Bizottság ehhez a feladathoz hozzáfogott;

Mi úgy gondoljuk, hogy a XX. kongresszus után a Politikai Bizottság irányvonala helyes volt. De a helyes politikai elgondolások, helyes politikai állásfoglalás végrehajtásában és megvalósításában egy ideig volt bizonyos tétovázás, huzavona. Ebben szerepet játszott az, hogy a Központi Vezetőség első titkára, Rákosi elvtárs — bár igyekezett •— nem tudta teljes mértékben az új követelményeknek megfelelően átállítani saját munkáját és a Politikai Bizottság, valamint a Központi Vezetőség titkárságának munkáját, amely utóbbinak elsősorban feladata a Központi Vezetőség és a Politikai Bizottság határozatai végrehajtásának biztosítása. Belejátszottak ebbe a tétovázásba a személyi kultusz és a törvényesség kérdésében régebben, főként 1953 júniusa előtt elkövetett súlyos hibák, amelyeknek felszámolása még 1953-ban elkezdődött, de közben egy időre némileg megtorpant, hogy azután újabb lendülettel folytatódjék s végül most elérkezzék a befejezéshez. Végül hozzájárult a bizonytalansághoz az is, hogy a Politikai Bizottság nem érezte maga mögött — s ennek különféle okai voltak — a Központi Vezetőség egységes támogatását. Ellenkezőleg, azt érezte, hogy a Központi Vezetőségben, részint a Politikai Bizottsághoz vagy annak egyes tagjaihoz való viszony tekintetében nincsen meg a teljes egyöntetűség, s másrészt nincsen teljes egység a párt által követendő politika minden kérdésében a Központi Vezetőség tagjai között.

Persze, hogy a helyzet így alakult, ebben mindenekelőtt a Politikai Bizottság a hibás, mert nem volt elég határozott és bátor a gátló tényezőle megszüntetésében; mert nem vezette következetesen az eszmei-politikai harcot a múltbeli hibák felszámolásáért és a XX; kongresszus szellemének érvényesítéséért. a magyar viszonyok között, valamint állami, társadalmi, gazdasági és pártéletünk következetes demokratizálódásáért. Bár a pártszervezetekben vitatkoztak, a párttagság aktivizálódott, a pártmunka felélénkült, a legfontosabb, az ország egész sorsát érintő kérdésekről mégsem elsősorban a párton belül folytak a viták, s nem a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság, a vezető pártszervek irányításával. Meg kell jegyezni, jóllehet, ez nem a döntő, hogy ezenkívül a DISZ Központi Vezetősége, illetve ennek intéző bizottsága is hibát követett el, amikor a Petőfi Kör vezetését kiengedte a kezéből. Súlyos hiba volt továbbá részünkről, hogy kiengedtük a kezünkből a Szabad Nép és általában a sajtó irányítását, s nem megfelelően irányítottuk a rádiót, ami természetesen nem kis zavart okozott pártkádereink, aktivistáink, párttagságunk és a becsületes, pártunkhoz ragaszkodó, népi demokráciánkat támogató dolgozók között.

A párt a vita híve, de nem engedhet teret az ellenséges nézetek hirdetésének

A Politikai Bizottság, s ez utóbbinak kezdeményezésére a Minisztertanács is számos intézkedést tett és további intézkedésele meghozatalát ikészfletle s készíti elő a túlzott centralizmus megszüntetéséire az álíLaimiigazigait ásban és a népgazdaságban; Elindította az államigaz- gatás és az egész államgépezet egyszerűsítésének fontos munkáját. Lépéseket tett a demokratizmus kiszélesítésére. Ugyanakkor azonban, minthogy nem maga irányította az eszmei-politikai harcot, ez helytelen irányba csúszott; Igenis vitázni kell; Részleteiben és alaposan meg kell vitatni a párt politikáját s az ország ellőtt élló fontos feladatokat- Mint említettem, nem volt helyes, hogy az alapvető kérdéseket nem a pártszervezetekben vitattuk meg; Ezen változtat- nunüc kéül. De persze, nemcsak a pártszervezetekben lehet és kell ví- fatkozni. Vitatkozzanak egymás között a biológusok, a közgazdászok, a filozófusok, a történészek, a fizikusok, írók stb., stb. Nem feltétlenül szükséges, hogy a párt és annak vezetése mindenben és mindenkor közvetlenül beleszóljon az ilyen vitákba;

Vitázni kell a pártban, de a

marxi—lenini »árt — mint ahogyan ezt tanítónk, a nagy Le« nin mondotta — nem vitaklub; hanem harci szervezet. Ezért vitázni lehet, sőt kell a határozat meghozatala előtt; a határozatot pedig a párt minden tagjának, minden szervezetének és minden szervének végre kell hajtania.

S ehhez még hozzá kell fűzni, hogy a párt a vita híve, a szabad véleménynyilvánítás híve, de nem engedhet teret ellenséges nézetek hirdetésének, olyan nézetek hirdetésének, amelyek ellentétesek népi demokráciánk lényegével, annak alkotmányával;

A pártnak szüksége van szövetségesekre. Együtt akar működni minden becsületes hazafival, minden jószándékú és jóhiszemű emberrel, mégha ezek nem marxieták—leninisták Is! De a párt —ezt fére- érthetetlenül megmondjuk — nem tehet és nem tesz engedményeket a marxizmus—leni- nizmus kérdésében, nem alkudhat meg és soha nem fog megalkudni ideológiai kérdéseikben!

Gazdasági feladataink

Ami az ország gazdasági helyzetét illeti, ez 1954 óta — bár viszonylag lassan —, de állandóan javul; Az ipari termelés 1956 első félévi tervét nemcsak teljesítettük, de több mint 2 százalékkal túl is teljesítettük. Emelkedik a termelékenység és csökken az önköltség is. Van valamelyes javulás a műszálé színvonal fejlődése terén, jóllehet ezt a javulást kielégítőnek egyáltalán nem lehet elismerni. Külkereskedelmünk 1955-höz képest javulást mutat. De helyzetünk még mindig feszült. A tőkés országok félé való eladósodásunkat a múlt év vége óta sikerült megállítanunk, s ha jól dolgozunk, úgy ez év végéig tőkés adósságunk bizonyos csökkentését is elérjük. Ügy látszik azonban, hogy a viszonylagos eredmény mellett a kitűzött feladatot e téren előreláthatóan nem fogjuk teljes mértékben elérni. Igen nehéz, s ez jelenleg népgazdaságunk legnagyobb problémája országunkban a tüzelő- és fűtőanyageOlátás, s ezenkívül az ipar ellátása néhány nyersanyaggal, főként fémekkel;

Ami a tüzelő- és fűtőanyag-ellátás nehézségeit illeti, ezek túlnyomó- részt onnan származnak,. hogy legjelentősebb nyersolaj vidékünk, a nagylengyel! mező erősen elvizese- dik, s annak érdekében, hogy a föld mélyében levő olajat, ha hosz- szabb idő múlva is, de megkapjuk, kénytelenek voltunk a nyersolaj- termelés tervét ezévben az eredeti előirányzathoz képest menetközben mintegy 320 ezer tonnával csökkenteni. Ez a mi viszonyaink között igen nagy mennyiség, összesen körülbelül 1 millió tonna szénnek felel meg. És bár nagyszerű bányászaink a széntermelés tervét túlteljesítik, s azt kérjük tőlük,

hogy 1956 második félévében legalább 300 ezer tonnával adjanak több szenet az országnak, mint amit a terv előír, látni keU, hogy a tüzelőanyag- és fűtőamyagkérdést ez egymagában nem oldja meg; Ezért a kormány mindent elkövet e nehéz kérdés megoldására. A másik igen nehéz kérdés az anyagellátásban a réz, az ón és néhány más fém és vegyianyag problémája. Itt is azon leszünk, hogy a kérdést, ha nem is tudjuk teljes mértékben azonnal megoldani, de elérjük, hogy az ellátást elviselhetővé tegyük, s hogy 1957-ben az anyagkérdésben a jelenlegi feszültséget alapjában megszüntessük. Ami a mezőgazdaságot illeti, bár végleges véleményt mondani nem lehet, úgy létszák, hogy jó közepes termésre számíthatunk, s ez elősegíti népgazdasági terveink zavartalan megvalósítását.

A párt figyelmét most a tennivalókra, a feladatokra, az alkotó szocializmust építő munkára kell összpontosítani

ügy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben a múlt és a jelen mindenekelőtt annyiban foglalkoztatja a Központi Vezetőséget, hogy helyesen tudjuk meghatározni az előttünk álló feladatokat, hogy helyesen állapítsuk meg a tennivalókat. A párt figyelmét nem a múltra kell fordítani. A hibákat látni kell, ismerni kell azok okait, a körülményeket, amelyek a hibákhoz vezettek, s ennek segítségével ki kell javítani a hibákat. De az önbírálat nem ömmar- cangoláS;

A párt figyelmét most nem azokra a hibákra kell összpontosítani, amelyeket mi magunk fedtünk fel. minden külső kényszer vagy nyomás nélkül, hanem a tennivalókra, a feladatokra, az alkotó, szocializmust építő munkára.

A párt, a munkásosztály, népünk érdeke, hogy előremenjünk a szocialista demokrácia, a szocializmus építésének, népgazdaságunk fejlesztésének, az életszínvonal emelésének széles országútján! Ehhez szilárd elvi egység kell, mindenekelőtt a Központi Vezetőségben, ezen túlmenően a Központi Vezetőség, s annak politikai szerve, a Politikai Bizottság között, továbbá a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság és a széles pártaktíva között, s végül az egész pártban. Ehhez az kell, hogy pártunk valóban az azonos nézeteket valló, egy és ugyanozan politikát megvalósító emberek önkéntes harci szövetsége legyen. Ez a feltétele annak is, hogy pártunk méginkább összeforrj an a milliós pártonkívü- li tömegekkel!

A Központi Vezetőség egysége; a párt egysége, világosan meghatározott elvi alapon, s ily módon a cselekvés teljes egysége a záloga annak, hogy úrrá legyünk minden nehézségen.

s a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsuk azt az igen kedvező helyzetet, amelyet a népi demokratikus országok, az egész szocialista tábor számára, főként a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának helyes, bátor, következetes lenini politikája teremtett meg az utóbbi három év folyamán, s amely politikára a koronát a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX; kongresszusa tette fel;

Melyek tehát a legfontosabb fel- datok, amelyeket meg kell valósítanunk, amelyek pártunk, államunk s egész országunk előtt állanak?

Ingadozás nélkül a további demokratizálásért

Mindenekelőtt biztosítanunk kell minden ingadozás nélkül, az ország további demokratizálását. Ezzel a feladattal a Központi Vezetőség

A felsőbb szervektől az alsóbb szervekhez jelentős számú funkciót kívánatos leadni, tényleges hatáskört kell biztosítani számukra, kezdeményezésüket fokozni kell; El kell érni, s e tekintetben már számos intézkedés történt; hogy a helyi tanácsok nagyobb gazdasági; pénzügyi önállóságot nyerjenek; s

A múlt kérdéseit, hibáit megvitattuk, s essen az ülésen megvitatjuk. A Központi Vezetőcég, a Politikai Bizottság már tett számos hathatós intézkedést a múlt súlyos hibáinál« felszámolására, s a Központi Vezetőség jelen teljes ülésén további intézkedések születtek és születnek ennek érdekében, s azért, hogy ilyen hibák soha többé meg ne ismétlődhesse- nek.

Pártunk, munkásosztályunk érdeke azt követeli, hogy ezzel ezeket a kérdéseket lezárjuk cs új, tisztalapot nyissunk a párt történetében.

Nem a párt, a munkásosztály, a nép érdeke az, hogy mi most a hibákon rágódjunk, a múlt hibáiban vájkáljunk.

elé terjesztett határozati javaslat részletesen foglalkozik. De ez a demokratizmus proletár szocialista demokratizmus és nem burzsoá demokratizmus, mint ahogy ezt egyesek elképzelik;

A demokratizálás nem utolsósorban azt jelenti, hogy nagyobb szerepet kell biztosítani az országgyűlésnek. El kell érni, hogy az országot, az egész népet érintő legfontosabb kérdések lehetőleg ne a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletéi útján, hanem az országgyűlésben kerüljenek eldöntésre cs megvitatásra.

Ezért az országgyűlésnek gyakrabban és szélesebb napirenddel kellene üléseznie. Szükségesnek látszik növelni az országgyűlés bizottságainak szerepét és aktivizálni munkájukat. Mindent el követni, hogy az országgyűlési képviselők szorosabb kapcsolatban legyenek választóikkal, beszámoljanak nekik. Annak érdekében, hogy a szorosabb kapcsolat lehetővé váljék, a Politikai Bizottság véleménye szerint javasolni kell a jelenlegi lajstromos választási rendszer megváltoztatását, s az egyéni kerületek szerinti rendszer bevezetését. Ez lehetőséget ad majd a közvetlen kapcsolatra, s lehetővé teszi, hogy az életbe átültessük népköztársaságunk alkotmányának azt a követelményét, hogy a választóknak módjuk legyen leváltani a képviselőt, aki nem képviseli a választók akaratát;

Az országgyűlés aktivizálásával egyidejűleg meg kell növelni, véleményünk szerint, az Elnöki Tanács szerepét is;

Ugyanakkor a Minisztertanácsnak fokozottabb mértékben kell a legfontosabb gazdasági, kulturális, politikai és egyéb kérdésekben az irányítást kezébe venni, de csak a legfontosabbakban, ezzel növelve a miniszterek, a fővárosi és a megyei tanácsok, s általában a helyi tanácsok szerepét;

hogy az egységes irányítás elvének megtartása és biztosítása mellett, egyéb területeken, pl. kulturális, iskolaügyi. egészségügyi kérdésekben is nagyobb legyen a hatáskörük;

Az ország demokratizálása feltételezi a nagyobb nyilvánosságot az ország népének rendszeresebb tájékoztatását, az alsó és a helyi kezdeményezések tervszerű kibontakoztatását és felkarolását és azt, hogy a felsőbb szervek a dolgozók széles tömegeire, valmint az alsóbb szervekre jobban támaszkodjanak; hogy az összes állami szervek, s mindenekelőtt a tanácsok, szélesebb kapcsolatokat teremtsenek a néppel, a hogy biztosítsuk minden téren a nép fokozott részvételét a hatalom gyakorlásában.

A szocialista demokratizmus kiszélesítésének egyiik alapvető feltétele a legszigorúbb szocialista törvényesség biztosítása minden téren, a személyi biztonság és vagyoni biztonság megerősítése, a bíráknak az alkotmány előírása szerinti választása, a belügyi, az igazságügyi szervek munkájának megjavítása és legszorosabb kapcsolatuk a néppel;

A szocialista törvényesség megsértése terén elkövetett durva hibákat pártunk vezetésével már felszámoltuk. De itt még sok a tennivaló. A Központi Vezetőség elé terjesztett határozati javaslat széles, nagy jelentőségű intézkedések átgondolt, összefüggő programját vázolja fel. amelyet, amennyiben ezt a Központi Vezetőség magáévá teszi, vaskövetkezetességgel kell megvalósítani;

A gyakorlatban kell bebizonyítanunk, hogy a szocialista törvény védi a Magyar Népköz- társaság minden polgárát és kötelező minden állampolgárra;

hogy népi demokratikus államunk törvényei előtt, személvekre való tekintet nélkül, mindenki egyenlő! A törvénytelenségek és törvénysér- tések nem tartoznak a népi demote- ratikus rendszer, a szocializmust építő állam életéhez.

A demokratizálás az állami, a gazdasági, a társadalmi életben, népi demokratikus, szocialista értelemben véve elkerülhetetlenné teszi ugynakkor az állami és állampolgári fegyelem fokozott erővel való felvetését. Népi demokratikus, szocialista fegyelem nélkül — nincs népi demokratikus, szocialista de- mokrácia! Népi demokratikus államunkat most nem gyengíteni, hanem szilárdítani, erősíteni kell! Az erősítés természetesen nem létszám- emelést jelet, hanem azt jelenti, hogy még demokratikusabbá tesz- szük, még inkább valóra váltjuk, kifejezésre juttatjuk munkás-paraszt jellegét, hogy helyes intézkedéseinkkel, jó munkánkkal még inkább biztosítjuk számára a széles, dolgozó tömegek támogatását, hogy milliók agyával és kezével, milliók alkotó munkájával fejlesztjük, erősítjük népgazdaságunkat; hogy kemény, szívós harcban, átgondolt intézkedésekkel, ugyancsak a dolgozókra támaszkodva leküzd- jük népi demokratikus államunk bürokratikus kinövéseit és torzulásait. De azt is jelenti, hogy honvédelmünket és államvédelmünket megintcsak nem létszámban növeljük, ellenkezőleg, csökkenteni kívánjuk, azonban minőségben megjavítjuk. Honvédségünket és államvédelmünket jobban át kell hogy hassa pártunk politikájának szelleme. Elengedhetetlenül szükséges, hogy korszerűsítsük honvédségünk fegyverzetét, s különösen a légvédelmünket, hogy magasabb színvonalra emeljük a kiképzést. Biztosítsuk hogy valóban hús legyen népünk húsából, és vér népünk vécéből; hogy hadseregünket és államvédelmi szerveinket, valamint rendőrségünket, amelyekre hazánknak nagy szüksége van, népünk mind odaadóbban támogassa, t ,$• (Folytatása a 3-ik oldalon.)

Szilárd elvi egységgel előre a szocializmus építésének útján

Biztosítsuk a nép fokozott rész-vételét a hatalom gyakorlásában