Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-11 / 163. szám

VILAO PROLIIT ARI AI EGYES ÖLJETEK! VU1. évfolyam, 163. szám, 1956- július 11. szerda. SZÓLJ) OK MEGYEI KÍNAI VENDEGEK TURKEVEN A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI T AM ÁCS LAPJA Az őszinteségről Irta; Gál Gyula, a szerkesztő bizottság vezetője Többoldalas levél fekszik előttem. írója pedagógus, régi le­velezőnk. Azt kéri, hogy amit elmond a levélben, azt tekintsük magánbeszélgetésnek, ne cikkezzünk róla. Elnézést kérek, hogy né­hány olyan gondolatról, ami bizonyéira másokat is foglalkoztat, mégis írok. A levélből az SZKP XX. kongresszusának hatásáról olvasha­tunk többek között. Kitűnik, hogy írója mennyire örül annak, hogy azóta a lapok bátrabban írnak, az emberek jobban vitatkoznak, még olyanok is, akik azelőtt nem törődtek azzal, hogy munkájuk mellett, kapujukon tül mi történik. Ennek éllenére ő még mindig küzd önmagával: vajon érdemes-e őszintének lenni? Amint írja, e kérdést még nem sikerült eldönteni, Tőlünk kér ehhez segítséget. Boncolgassuk hát kissé részletesebben ezt a gondolatot. Elöl­járójában azt kell tisztáznunk, hogy mit értünk őszinteség alatt. Végsősoron kétféle értelmet adnak e szónak. Pártunk véleménye szerint az őszinteség igazmondást jelent. Eredményeinkről, hiányos­ságainkról őszintén megmondani a véleményt, nem eltúlozva azt. A párt nem fél attól, hogy a dolgozók az eredmények mellett fel­tárják a meglévő fogyatékosságokat is. Nem fél az önkritikától sem. A K. V. 1953 júniusában és ez év márciusában őszintén, a marxi-lenini tanítások szellemében feltárta azokat a hibákat, melyeket munkájá­ban elkövetett. Mindezt azért tette, hogy elősegítse ezek megszün­tetését, nagyobb lépésekkel mehessen előre győzelmeink szervezésé­ben, elősegítse a demokratizmus, a bírálat, önbírálat legteljesebb kibontakoztatását. Ebből következik, hogy a párt minden olyan igaz­mondást, őszinteséget támogat, mely a munkásosztály és parasztság érdekeinek, céljainak megfelel. Amikor tehát egy becsületes dolgozó jószándékúan rámutat egyes szervek, vagy vezetők, vagy munka­társai hiányosságaira, tulajdonképpen segít azok megszüntetésében. Felhívja rá a figyelmet, megakadályozza, hogy a kicsiny hibácskák- ból súlyos következménnyel járó hiányosságok keletkezzenek. Ha valaki látja, de elhallgatja, árt a társadalomnak. Nem segít abban, hogy a negatív akadályozó tényezők fogyjanak, sikereink tovább gazdagodjanak; Azt is látnunk kell azonban, hogy az őszinteség jelszavát egyesek félremagyarázzák. Az SZKP XX. kongresszusát igyekeznek a maguk szája ízéhez igazítani és ennek leple alatt indítanak táma­dást pártunk és népi demokráciánk, vezetőink ellen, mint erre a legutóbbi KV határozat is rámutatott. Az ilyen „bírálók” lekicsiny­lőén nyilatkoznak sikereinkről, felnagyítják ténytegesen meglévő fo­gyatékosságainkat, igyekeznek félrevezetni, megtéveszteni a dolgozó­kat. Megyénkben is tapasztaltuk az utóbbi napokban, főleg a tisza­füredi járás néhány községében, hogy ellenséges, rosszindulatú nyi­latkozatok hangzottak el tsz-einkkel. más vívmányainkkal szem­ben. Nem egy esetben az is előfordult, hogy fenyegetőztek. Ezek a jelenségek természetesen nem tekinthetők jóa.karatúaknak — távol áll tőlük. Az esetek túlnyomó többségében deklasszált elemek hú­zódnak meg a szavak mögött. Világosan le kell szögeznünk, hogy az ilyen rosszindulatú ellenséges támadásokkal szembeálllhmk és azokkal szemben féliépün' Most feltehetné levélírónk és más olvasónk is a kérdést, hogy hol van akkor hát a határ? Meddig jószándékú, mikor váhk dema­góggá a bírálat. Természetesen határt vonni, sablont javasolni, vasv alkotni nem lehet. Ahhoz azonban, hogy mégis eligazodjunk, nézzük meg, hogy mit tartalmaz az SZKP X. Kongresszusának estvik hatá­rozata, mely a páirtegységről szól. A határozatból azt olvashatjuk, hogy a pártszerű bírálat az, mikor a bíráló figyelembeveszi a párt hely­zetét. Számol azzal, hogy a pártqt ellenség veszi körül. Ezért kriti­kája konkrét, a dolog lényegére irányul. Ügyéi arra. hogy ne ölt­sön olyan formát, hogy az a proletariátus osztálvellenségeit segítse. Ezenkívül fontos még, hogy a bíráló segítse a feltárt fogyatékossá­gok megszüntetését is. Nézzünk meg két példát ahhoz, hogy e tanítás lényegét köze­lebbről megértsük. Bátorítani és segíteni kell a dolgozókat annak érdekében, hogy munkahelyük, községük, vagy tsz-ük meglévő hiá­nyosságait. fogyatékosságait feltárják. Bíráljanak meg mindenkit, aki hibát követ el. Ugyanakkor a vezetők és a dolgozók — élükön a párttagsággal — együttesen lépjenek M az elvan „bírálat” ellen, amely pl. figyelmen kívül hagyja tsz-eink eredményeit, ócsárolja azokat, uszít ellenük, vagy éppen fenyegetődzik. Befelezésiil nézzük meg, hogy levelezőnk és olvasóink mi­lyen következtetéseket vonjanak le az előbbiekből? Többszörösen alá szeretnénk húzni, hogy pártunk politikájával nem ellentétes a demokratizmus, a bíráló légkör kibontakoztatása. Sőt pártunk erélyesen harcol azért, hogy az őszinte segíteniakarás- nak e formája minél jobban érvényesüljön. A legutóbbi júniusi KV határozat is, amikor elítéli a jobb­oldali demagóg jelenségeket, leszögezi, hogy a demokratizmus, az alkotó viták további kiszélesítése mellett száll síkra. Tovább küzd a dogmatizmus és a szektáriánizmus minden megjelenési formája el­len. Ez azt je’enti, hogy a dolgozók jószándékú bírálatukat bátran és őszintén mondják el személyre való tekintet nélkül, mert a mi pártunk megvédi őket minden üldözéssel szemben. A határozat másrészt leszögezi, hogy a párt támogatja az al- Kotó vitákat is. Éppen ezért fontos, hogy vezetőink ne térjenek ki a viták élői. Érvekkel, tényekkel győzzék meg a helytelen vélemé­nyekről. nézetekről vitapartnereiket. Az alkotó, termékeny vita is előbbre viszi a feji őrlést, a párt ügyét Ne engedjék azonban a dolgozók, hogy a jószándékú kritika és vita leple mögé demagóg el'enséges provokációkat rejtsenek. Segítsenek ezek leleplezésében. Védjék meg eddigi eredményeinket, sikereinket minden ellenséges támadással szemben. Az ügyünk melletti őszinte kiállásra tehát épp úgy szükség van. mint az őszinte, bátor kri­tikára. ________________________________________________________ Tö bb mint 800 holdon végzett eddig az aratással a Karcagi Gépállomás Karcag termelőszövetkezeti város gépállomása kedden befejezte az őszi árpa aratását. Ezután haladék­talanul hozzáláttak az érett búza­táblákon a gabona betakarításához, A város több termelőszövetkezeté­ben 15 aratógép kezdte vágni a búzát. Több aratógépkezelő köze­lítette mér meg a 100 holdas telje­sítményt. így például Kirják Ba­lázs, aki az Április 4. Termelőszö­vetkezet gabonáját aratja, már több mint 90 holdról levágta a ter­mést. A karcagi gépállomás eddig több mint 800 holdon végzett az őszi árpa és a búza aratásával. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából hazánkban járt kínai delegáció tagjai megtekintették és tanulmányozták a turkevei földművesszövetkezetet és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet munkáját. Baráti beszélgetés alakult ki a dolgozók és a vendégek között. A képen Táj Szaio-tung elvtárs, az Osszkínal Szövetkezeti Központ Felügyelőbizottságának első elnökhelyettese, a kínai delegáció vezetője, Radics Istváunétól, a turkevei Vörös Csillag Tér melőszővetkezet tagjától búcsúzik. tómassza, átüt. Jobbat kérünk." 1 Sok napi problémát intéznek még el, aztán sor kerül az egyéb kér­désekre, melyek csak közvetve tar­toznak a napi termelés ügyéhez. — Délután nehéz fegyelmi ügyet tárgyalok — jelenti be Lukács Béla, a gumigyár vezetője. Cilán gumi­gyári dolgozó a zsugorításnál nem tartja be a technológiában előirt időt. Az ellenőrző próbához való anyagot más zsugorításból veszi és adja a laborba. Így akar keresni, közben igen nagy kárt okozhat, utólag jönnek majd a reklamá­ciók. Mindnyájan egyetértenek azzal, hogy ezen a poszton csak olyan emberek dolgozhatnak, akik isme­rik a munka becsületét. A vasasok speciális problémájával Deák Mik­lós áll elő s kár, hogy az Aprító­gépgyár dolgozói nem hallották, miről mit szó. — A 20 kilogrammos keveröhen- ger, amit Jászberényből hoztak, még mindig nem jó. Pedig már volt itt a múlt héten tőlük egy mérnök, meg "egy szerelő, hogy rendbehozza. Már az első próbánál összetörte a biztosítékot. Még jó, hogy nem mi vállaltuk a. beszere­lést, mert azt modanák, hogy azért nem megy. Persze, így se úgy se megnyugtató, mert beleöltünk 400 ezer forintot, eltelt egy fél eszten­dő és még semmi hasznát sem vesszük a keverőnek. Államdó probléma még a tű. A német gyártmányú géptwkből háromszor-négyszer annyi kell, mint a cseh gyártmányból — a külke­reskedelem mégsem ezt hoz. Ezek­ben a problémákban jobb intézke­dést ez a konferencia sem tudott hozni, minthogy újabb leveleket menesztettek, hátha segít. J?él nyolc sincs s a terem máris majdnem kiürült — aki vég­zett, nem várt feleslegesen. Egy óra alatt e kérdések egész sorát tárgyaták meg és intézték el, egyet­len függő kérdést sem hagytak s egyetlen írásos határozatot sem hoztak. És a gyár munkájához mégis megadták a helyes irányt; orvosolták a hibákat, elindították az 10 000 páros tervenfelüli export­rendelés gyártását, sőt megadták a következő programot is, melyben egy-egy kis helyet kap az újító-hét, az önköltségcsökkentés és ami a legfontosabb, az élüzem fel té telek érté ítélésé. Ahol nem saját tehetetlenségé­ben vergődik és nyúlik az értekez­let, megbeszélés, ott valóban hatal­mas erő és segítség a munka irá­nyításához. Palatínus István. TeliesífeHe aratási tervet Bobeez János kunszent­mártoni traktoros Tavaly második lett az aratógép­kezelők országos versenyében Bo- becz János, a Kunszentmártoni Gépállomás traktorosa. Az idén ugyancsak előkelő helyet akar ma­gának biztosítani az országos ver­senyben. Július 9-én már teljesí­tette az idei aratási tervét, ’50 holdról vágta le a termést a kun­szentmártoni Zalka Máté Tsz föld­jein. A búza beérésével újabb nagy teljesítményekre készöl. 20mázsa kalászt gyűjtöttek már a szelevényi úttörök A Szolnok megyei Szelevény köz­ségben az aratással egyidöben 40 tagú úttörőcsapat kezdte meg a munkát a friss tarlón. A fiatalok elhatározták, hogy az egész aratás ideje alatt rendszeresen gyűjtik az elmaradt kalászokat. Előbb őszi ár­pából, majd búzából eddig össze­sen 20 mázsa kalászt mentettek meg. Az úttörőpajtások a kalász- gyűjtéssel szerzett pénzt nyári tá­borozásra és csapatuk felszerelésé­nek kiegészítésére fordítják. Uogyan lehet irányítani egy óramű pontossággal műkö­dő nagy üzem munkáját úgy, hogy semmi fennakadás'ne legyen? Ho­gyan lehet kétezernél több ember munkáját összhangbahozni, mil­liós értékeket ellenőrizni? Egy em­ber kevés volna erre még akkor is, ha a felelősséget hivatalosan egy személy, a vállalat igazgatója viseli. A „műszaki konferencia“ van hi­vatva arra, hogy intézze a termelés ügyeit, megoldja az ezernyi prob­lémát, mely a Tisza Cipőgyárban naponta felmerül. Bevallom, mi­kor leültem a bőrrel borított kon­ferenciaasztal elé — reggel fél 7 órakor, — hosszú, unalmas szok­ványértekezletre számítoltam vég- nélküli vitákkal, terjedelmes hatá­rozatokkal. Ebből persze semmi sem lett. Még a beszámoló is is­meretlen a reggeli, konferenciákon. Ehelyeit a tervosztály vezetője a műhelyek előző napi mennyiségi és minőségi eredményeivel kezdi s ez­zel csaknem cgyidőben szól a tele­fon azokban a műhelyekben, ahol lemaradás van. Később egyenként jönnek fel a konferencia színe elé a „vétkes"’ mesterek. /V/unkácsi elvtárs, a 4?-es mű- hely vezetője kényelmetlenül ül a helyén, mikor közlik vele, 735 pár lemaradás van. Miért?... — Kilenc dolgozó hiányzik, nem kapok helyettük senkit — okolja meg mindjárt. — Ezt is vegyék figyelembe. Ez valóban nagy hiba, a munkáslétszám nagyon szoros, embereket nem lehet a szögről le­akasztani — Hol van ez a kilenc dolgozó — kérdezi Ács elvtárs. Egy része beteg, de van köztük kettő, akit két hét fizetésnélküli szabadságra küldtek, kettő: fazekas Róza és Bendő Erzsébet igazolatlan. A telefon újra cseng — az igaz­gató azonnal a helyszínen intézke dik. lAbomé, a munkaügyi osztály dolgozója a konferencián meg­kapja a megbízást: 10 ómkor in­duljon el a személykocsival, nézze meg, mit csinál a két igazolatlan. A betegeket rendeljék orvosi fe­lülvizsgálatra, nézzék meg, hogy került két dolgozó fizetésnélkwK szabadságra a műhelymester bele egyezése nélkül. A következő: Bóka István mes tér. A műszaki hiba műhelyében 2,3—2,8 százalékra emelkedett. — Mit tud felhozni mentségére — kapja a nehéz kérdést, nem szi­gorúan, de cseppet sem elnézően. — A szegesnél, meg a kéregra­gasztásnál van a hiba — ezen nincs mit menteni. — Meg nagyon piszkosak is a cipők (vászon tornacipről van szó) — teszi hozzá Bódóczy főmérnök. Az átvevők nézzék meg jobban, ne engedjék tovább a hibás minta­darabokat, ezért kapják a maga­sabb kategóriát. Legközelebb ne­kik is leírjuk a hibás párokat. — Kicsit szigorú a hangja, de senki sem veszi rossznéven. A főmérnök állítólag nem is tud másképp be­szelni. Tf őzben „idegenek” rontanak a tanácsterembe s mint a véres zászlót hordozzák körül a balerina- cipő műhely legfrisebb gyártmá­nyait. A kis cipőcskék belsejét fél- tenyérnyi folt csúfítja. — 100 párból 50 ilyen lesz — mondja Németh elvtárs. A műhely­beliek megerősítik. „Hia a ragasz­Csépelnek, de még nine« raktár Nagy bajban vannak az örmé­nyest Béke Termelőszövetkezet tag­jai. Már csépelnének, de raktáruk még nincsen, ahová a terményt el­helyezzék. Volna ugyan a község­ben megfelelő épület, de ebben ők még nem tudják elhelyezni a ga­bonát, miután az épülettel nem rendelkeznek. Annak sorsát ugyan­is a Törökszentmiklósi Tanács VB Igazgatási Osztálya intézi immár február óta. Pedig a raktárt na­gyon kellene fertőtleníteni, meszel­ni, hogy az időben rendelkezésre álljon. Másutt is vannak hibák. És leg­helyesebb, ha a községi tanács vég­rehajtó bizottsága a dolgozó pa­rasztok véleményét kéri ilyen ese­tekben. A Hazafias Népfront Bi­zottság közreműködésével adandó alkalommal vitassák meg, hogy milyen lehetőségek vannak még a raktárterek növelésére, valamint arra. hogy a község melyik részén mikor és hogyan gyűjtsék a gabo­nát. A nyitvatartás időpontját is jó, ha megbeszélik, hiszen ez is fontos dolog. Sok dolgozó parasz­tot a felesleges kocsizgatástól kí­mél meg az előrelátó intézkedés. S miután a község termelőit foglal­koztatja az, hogy mikor és hogyan gyűjtik be a beadási kötelezettség­re. vagy a szabad eladásra szánt gabonájukat, jó, ha ezeket a kér­déseket a végrehajtó bizottságok előzetesen minél szélesebb bőrben megvitatják. Sok okos gondolat, megvalósítható javaslat kerül nap­világra. amelyek csak használnak az ügynek és erősítik a tanács és a dolgozó parasztok kapcsolatát­fl gabonebegyültés ideién sem feiedkezzünk meg az álfát- és állatitermékek beadási köfe!eze!lségérői Községünkben minden héten tartunk kisgyűlésekat és, azokon a választott; körzetek tanácstagjai is részt vesznek. Ők igen sok segít­séget adták most és az elmúlt időkben is a felvilágosító munká­hoz. Legutóbb B. Nagy Lászlónó tanácstag körzetében volt kisgyű- lés. Igen sok termelő vett részt a megbeszélésen és ezen az aratás­sal és a terménybegyűjtóssel fog­lalkoztunk. Többen kérdést tettek fel, hogy lesz-é most mozgó bolt, mások azt kérdezték, hogy az új burgonyával lehet-e a beadási kö­telezettséget teljesíteni. Mindeze­ket már ott a kisgyűlésen tudomá­sukra hoztuk az érdeklődőknek. Lesz mozgóbolt is, a földművesszö­vetkezet felkészült az új burgonya átvételére. Aztán szóba került az is, hogy a gabonabegyüjtés idejéig és az alatt is törődni kell az állat- és áltettermékek begyűjtésével, hi­szen az élelmiszerellátásban nem lehet zökkenő. Szó esett néhány hátralékosról, akik már régóta tar­toznak. A felvilágosító széna közülük többen, így Vidics János né, id. Kiss Lajos és Karács József kijelentette, hogy még azon a héten rendezi sentésbeadási hátralékát. Tüdős Ju­lianna tanácstag igen sokszor be­szélgetett Vidics Jánosaiéval, aki hosszú idő óta tartozott és most eredményes lesz a felvilágosító szó, mert Vidics Jánosné meg is vásá­rolt egy sertést hátralékának ki­egyenlítésére. Somodi Éva, Tiszaderzs.* A termelés parancsnoki helyén

Next

/
Thumbnails
Contents