Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)
1956-07-11 / 163. szám
VILAO PROLIIT ARI AI EGYES ÖLJETEK! VU1. évfolyam, 163. szám, 1956- július 11. szerda. SZÓLJ) OK MEGYEI KÍNAI VENDEGEK TURKEVEN A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI T AM ÁCS LAPJA Az őszinteségről Irta; Gál Gyula, a szerkesztő bizottság vezetője Többoldalas levél fekszik előttem. írója pedagógus, régi levelezőnk. Azt kéri, hogy amit elmond a levélben, azt tekintsük magánbeszélgetésnek, ne cikkezzünk róla. Elnézést kérek, hogy néhány olyan gondolatról, ami bizonyéira másokat is foglalkoztat, mégis írok. A levélből az SZKP XX. kongresszusának hatásáról olvashatunk többek között. Kitűnik, hogy írója mennyire örül annak, hogy azóta a lapok bátrabban írnak, az emberek jobban vitatkoznak, még olyanok is, akik azelőtt nem törődtek azzal, hogy munkájuk mellett, kapujukon tül mi történik. Ennek éllenére ő még mindig küzd önmagával: vajon érdemes-e őszintének lenni? Amint írja, e kérdést még nem sikerült eldönteni, Tőlünk kér ehhez segítséget. Boncolgassuk hát kissé részletesebben ezt a gondolatot. Elöljárójában azt kell tisztáznunk, hogy mit értünk őszinteség alatt. Végsősoron kétféle értelmet adnak e szónak. Pártunk véleménye szerint az őszinteség igazmondást jelent. Eredményeinkről, hiányosságainkról őszintén megmondani a véleményt, nem eltúlozva azt. A párt nem fél attól, hogy a dolgozók az eredmények mellett feltárják a meglévő fogyatékosságokat is. Nem fél az önkritikától sem. A K. V. 1953 júniusában és ez év márciusában őszintén, a marxi-lenini tanítások szellemében feltárta azokat a hibákat, melyeket munkájában elkövetett. Mindezt azért tette, hogy elősegítse ezek megszüntetését, nagyobb lépésekkel mehessen előre győzelmeink szervezésében, elősegítse a demokratizmus, a bírálat, önbírálat legteljesebb kibontakoztatását. Ebből következik, hogy a párt minden olyan igazmondást, őszinteséget támogat, mely a munkásosztály és parasztság érdekeinek, céljainak megfelel. Amikor tehát egy becsületes dolgozó jószándékúan rámutat egyes szervek, vagy vezetők, vagy munkatársai hiányosságaira, tulajdonképpen segít azok megszüntetésében. Felhívja rá a figyelmet, megakadályozza, hogy a kicsiny hibácskák- ból súlyos következménnyel járó hiányosságok keletkezzenek. Ha valaki látja, de elhallgatja, árt a társadalomnak. Nem segít abban, hogy a negatív akadályozó tényezők fogyjanak, sikereink tovább gazdagodjanak; Azt is látnunk kell azonban, hogy az őszinteség jelszavát egyesek félremagyarázzák. Az SZKP XX. kongresszusát igyekeznek a maguk szája ízéhez igazítani és ennek leple alatt indítanak támadást pártunk és népi demokráciánk, vezetőink ellen, mint erre a legutóbbi KV határozat is rámutatott. Az ilyen „bírálók” lekicsinylőén nyilatkoznak sikereinkről, felnagyítják ténytegesen meglévő fogyatékosságainkat, igyekeznek félrevezetni, megtéveszteni a dolgozókat. Megyénkben is tapasztaltuk az utóbbi napokban, főleg a tiszafüredi járás néhány községében, hogy ellenséges, rosszindulatú nyilatkozatok hangzottak el tsz-einkkel. más vívmányainkkal szemben. Nem egy esetben az is előfordult, hogy fenyegetőztek. Ezek a jelenségek természetesen nem tekinthetők jóa.karatúaknak — távol áll tőlük. Az esetek túlnyomó többségében deklasszált elemek húzódnak meg a szavak mögött. Világosan le kell szögeznünk, hogy az ilyen rosszindulatú ellenséges támadásokkal szembeálllhmk és azokkal szemben féliépün' Most feltehetné levélírónk és más olvasónk is a kérdést, hogy hol van akkor hát a határ? Meddig jószándékú, mikor váhk demagóggá a bírálat. Természetesen határt vonni, sablont javasolni, vasv alkotni nem lehet. Ahhoz azonban, hogy mégis eligazodjunk, nézzük meg, hogy mit tartalmaz az SZKP X. Kongresszusának estvik határozata, mely a páirtegységről szól. A határozatból azt olvashatjuk, hogy a pártszerű bírálat az, mikor a bíráló figyelembeveszi a párt helyzetét. Számol azzal, hogy a pártqt ellenség veszi körül. Ezért kritikája konkrét, a dolog lényegére irányul. Ügyéi arra. hogy ne öltsön olyan formát, hogy az a proletariátus osztálvellenségeit segítse. Ezenkívül fontos még, hogy a bíráló segítse a feltárt fogyatékosságok megszüntetését is. Nézzünk meg két példát ahhoz, hogy e tanítás lényegét közelebbről megértsük. Bátorítani és segíteni kell a dolgozókat annak érdekében, hogy munkahelyük, községük, vagy tsz-ük meglévő hiányosságait. fogyatékosságait feltárják. Bíráljanak meg mindenkit, aki hibát követ el. Ugyanakkor a vezetők és a dolgozók — élükön a párttagsággal — együttesen lépjenek M az elvan „bírálat” ellen, amely pl. figyelmen kívül hagyja tsz-eink eredményeit, ócsárolja azokat, uszít ellenük, vagy éppen fenyegetődzik. Befelezésiil nézzük meg, hogy levelezőnk és olvasóink milyen következtetéseket vonjanak le az előbbiekből? Többszörösen alá szeretnénk húzni, hogy pártunk politikájával nem ellentétes a demokratizmus, a bíráló légkör kibontakoztatása. Sőt pártunk erélyesen harcol azért, hogy az őszinte segíteniakarás- nak e formája minél jobban érvényesüljön. A legutóbbi júniusi KV határozat is, amikor elítéli a jobboldali demagóg jelenségeket, leszögezi, hogy a demokratizmus, az alkotó viták további kiszélesítése mellett száll síkra. Tovább küzd a dogmatizmus és a szektáriánizmus minden megjelenési formája ellen. Ez azt je’enti, hogy a dolgozók jószándékú bírálatukat bátran és őszintén mondják el személyre való tekintet nélkül, mert a mi pártunk megvédi őket minden üldözéssel szemben. A határozat másrészt leszögezi, hogy a párt támogatja az al- Kotó vitákat is. Éppen ezért fontos, hogy vezetőink ne térjenek ki a viták élői. Érvekkel, tényekkel győzzék meg a helytelen véleményekről. nézetekről vitapartnereiket. Az alkotó, termékeny vita is előbbre viszi a feji őrlést, a párt ügyét Ne engedjék azonban a dolgozók, hogy a jószándékú kritika és vita leple mögé demagóg el'enséges provokációkat rejtsenek. Segítsenek ezek leleplezésében. Védjék meg eddigi eredményeinket, sikereinket minden ellenséges támadással szemben. Az ügyünk melletti őszinte kiállásra tehát épp úgy szükség van. mint az őszinte, bátor kritikára. ________________________________________________________ Tö bb mint 800 holdon végzett eddig az aratással a Karcagi Gépállomás Karcag termelőszövetkezeti város gépállomása kedden befejezte az őszi árpa aratását. Ezután haladéktalanul hozzáláttak az érett búzatáblákon a gabona betakarításához, A város több termelőszövetkezetében 15 aratógép kezdte vágni a búzát. Több aratógépkezelő közelítette mér meg a 100 holdas teljesítményt. így például Kirják Balázs, aki az Április 4. Termelőszövetkezet gabonáját aratja, már több mint 90 holdról levágta a termést. A karcagi gépállomás eddig több mint 800 holdon végzett az őszi árpa és a búza aratásával. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából hazánkban járt kínai delegáció tagjai megtekintették és tanulmányozták a turkevei földművesszövetkezetet és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet munkáját. Baráti beszélgetés alakult ki a dolgozók és a vendégek között. A képen Táj Szaio-tung elvtárs, az Osszkínal Szövetkezeti Központ Felügyelőbizottságának első elnökhelyettese, a kínai delegáció vezetője, Radics Istváunétól, a turkevei Vörös Csillag Tér melőszővetkezet tagjától búcsúzik. tómassza, átüt. Jobbat kérünk." 1 Sok napi problémát intéznek még el, aztán sor kerül az egyéb kérdésekre, melyek csak közvetve tartoznak a napi termelés ügyéhez. — Délután nehéz fegyelmi ügyet tárgyalok — jelenti be Lukács Béla, a gumigyár vezetője. Cilán gumigyári dolgozó a zsugorításnál nem tartja be a technológiában előirt időt. Az ellenőrző próbához való anyagot más zsugorításból veszi és adja a laborba. Így akar keresni, közben igen nagy kárt okozhat, utólag jönnek majd a reklamációk. Mindnyájan egyetértenek azzal, hogy ezen a poszton csak olyan emberek dolgozhatnak, akik ismerik a munka becsületét. A vasasok speciális problémájával Deák Miklós áll elő s kár, hogy az Aprítógépgyár dolgozói nem hallották, miről mit szó. — A 20 kilogrammos keveröhen- ger, amit Jászberényből hoztak, még mindig nem jó. Pedig már volt itt a múlt héten tőlük egy mérnök, meg "egy szerelő, hogy rendbehozza. Már az első próbánál összetörte a biztosítékot. Még jó, hogy nem mi vállaltuk a. beszerelést, mert azt modanák, hogy azért nem megy. Persze, így se úgy se megnyugtató, mert beleöltünk 400 ezer forintot, eltelt egy fél esztendő és még semmi hasznát sem vesszük a keverőnek. Államdó probléma még a tű. A német gyártmányú géptwkből háromszor-négyszer annyi kell, mint a cseh gyártmányból — a külkereskedelem mégsem ezt hoz. Ezekben a problémákban jobb intézkedést ez a konferencia sem tudott hozni, minthogy újabb leveleket menesztettek, hátha segít. J?él nyolc sincs s a terem máris majdnem kiürült — aki végzett, nem várt feleslegesen. Egy óra alatt e kérdések egész sorát tárgyaták meg és intézték el, egyetlen függő kérdést sem hagytak s egyetlen írásos határozatot sem hoztak. És a gyár munkájához mégis megadták a helyes irányt; orvosolták a hibákat, elindították az 10 000 páros tervenfelüli exportrendelés gyártását, sőt megadták a következő programot is, melyben egy-egy kis helyet kap az újító-hét, az önköltségcsökkentés és ami a legfontosabb, az élüzem fel té telek érté ítélésé. Ahol nem saját tehetetlenségében vergődik és nyúlik az értekezlet, megbeszélés, ott valóban hatalmas erő és segítség a munka irányításához. Palatínus István. TeliesífeHe aratási tervet Bobeez János kunszentmártoni traktoros Tavaly második lett az aratógépkezelők országos versenyében Bo- becz János, a Kunszentmártoni Gépállomás traktorosa. Az idén ugyancsak előkelő helyet akar magának biztosítani az országos versenyben. Július 9-én már teljesítette az idei aratási tervét, ’50 holdról vágta le a termést a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz földjein. A búza beérésével újabb nagy teljesítményekre készöl. 20mázsa kalászt gyűjtöttek már a szelevényi úttörök A Szolnok megyei Szelevény községben az aratással egyidöben 40 tagú úttörőcsapat kezdte meg a munkát a friss tarlón. A fiatalok elhatározták, hogy az egész aratás ideje alatt rendszeresen gyűjtik az elmaradt kalászokat. Előbb őszi árpából, majd búzából eddig összesen 20 mázsa kalászt mentettek meg. Az úttörőpajtások a kalász- gyűjtéssel szerzett pénzt nyári táborozásra és csapatuk felszerelésének kiegészítésére fordítják. Uogyan lehet irányítani egy óramű pontossággal működő nagy üzem munkáját úgy, hogy semmi fennakadás'ne legyen? Hogyan lehet kétezernél több ember munkáját összhangbahozni, milliós értékeket ellenőrizni? Egy ember kevés volna erre még akkor is, ha a felelősséget hivatalosan egy személy, a vállalat igazgatója viseli. A „műszaki konferencia“ van hivatva arra, hogy intézze a termelés ügyeit, megoldja az ezernyi problémát, mely a Tisza Cipőgyárban naponta felmerül. Bevallom, mikor leültem a bőrrel borított konferenciaasztal elé — reggel fél 7 órakor, — hosszú, unalmas szokványértekezletre számítoltam vég- nélküli vitákkal, terjedelmes határozatokkal. Ebből persze semmi sem lett. Még a beszámoló is ismeretlen a reggeli, konferenciákon. Ehelyeit a tervosztály vezetője a műhelyek előző napi mennyiségi és minőségi eredményeivel kezdi s ezzel csaknem cgyidőben szól a telefon azokban a műhelyekben, ahol lemaradás van. Később egyenként jönnek fel a konferencia színe elé a „vétkes"’ mesterek. /V/unkácsi elvtárs, a 4?-es mű- hely vezetője kényelmetlenül ül a helyén, mikor közlik vele, 735 pár lemaradás van. Miért?... — Kilenc dolgozó hiányzik, nem kapok helyettük senkit — okolja meg mindjárt. — Ezt is vegyék figyelembe. Ez valóban nagy hiba, a munkáslétszám nagyon szoros, embereket nem lehet a szögről leakasztani — Hol van ez a kilenc dolgozó — kérdezi Ács elvtárs. Egy része beteg, de van köztük kettő, akit két hét fizetésnélküli szabadságra küldtek, kettő: fazekas Róza és Bendő Erzsébet igazolatlan. A telefon újra cseng — az igazgató azonnal a helyszínen intézke dik. lAbomé, a munkaügyi osztály dolgozója a konferencián megkapja a megbízást: 10 ómkor induljon el a személykocsival, nézze meg, mit csinál a két igazolatlan. A betegeket rendeljék orvosi felülvizsgálatra, nézzék meg, hogy került két dolgozó fizetésnélkwK szabadságra a műhelymester bele egyezése nélkül. A következő: Bóka István mes tér. A műszaki hiba műhelyében 2,3—2,8 százalékra emelkedett. — Mit tud felhozni mentségére — kapja a nehéz kérdést, nem szigorúan, de cseppet sem elnézően. — A szegesnél, meg a kéregragasztásnál van a hiba — ezen nincs mit menteni. — Meg nagyon piszkosak is a cipők (vászon tornacipről van szó) — teszi hozzá Bódóczy főmérnök. Az átvevők nézzék meg jobban, ne engedjék tovább a hibás mintadarabokat, ezért kapják a magasabb kategóriát. Legközelebb nekik is leírjuk a hibás párokat. — Kicsit szigorú a hangja, de senki sem veszi rossznéven. A főmérnök állítólag nem is tud másképp beszelni. Tf őzben „idegenek” rontanak a tanácsterembe s mint a véres zászlót hordozzák körül a balerina- cipő műhely legfrisebb gyártmányait. A kis cipőcskék belsejét fél- tenyérnyi folt csúfítja. — 100 párból 50 ilyen lesz — mondja Németh elvtárs. A műhelybeliek megerősítik. „Hia a ragaszCsépelnek, de még nine« raktár Nagy bajban vannak az örményest Béke Termelőszövetkezet tagjai. Már csépelnének, de raktáruk még nincsen, ahová a terményt elhelyezzék. Volna ugyan a községben megfelelő épület, de ebben ők még nem tudják elhelyezni a gabonát, miután az épülettel nem rendelkeznek. Annak sorsát ugyanis a Törökszentmiklósi Tanács VB Igazgatási Osztálya intézi immár február óta. Pedig a raktárt nagyon kellene fertőtleníteni, meszelni, hogy az időben rendelkezésre álljon. Másutt is vannak hibák. És leghelyesebb, ha a községi tanács végrehajtó bizottsága a dolgozó parasztok véleményét kéri ilyen esetekben. A Hazafias Népfront Bizottság közreműködésével adandó alkalommal vitassák meg, hogy milyen lehetőségek vannak még a raktárterek növelésére, valamint arra. hogy a község melyik részén mikor és hogyan gyűjtsék a gabonát. A nyitvatartás időpontját is jó, ha megbeszélik, hiszen ez is fontos dolog. Sok dolgozó parasztot a felesleges kocsizgatástól kímél meg az előrelátó intézkedés. S miután a község termelőit foglalkoztatja az, hogy mikor és hogyan gyűjtik be a beadási kötelezettségre. vagy a szabad eladásra szánt gabonájukat, jó, ha ezeket a kérdéseket a végrehajtó bizottságok előzetesen minél szélesebb bőrben megvitatják. Sok okos gondolat, megvalósítható javaslat kerül napvilágra. amelyek csak használnak az ügynek és erősítik a tanács és a dolgozó parasztok kapcsolatátfl gabonebegyültés ideién sem feiedkezzünk meg az álfát- és állatitermékek beadási köfe!eze!lségérői Községünkben minden héten tartunk kisgyűlésekat és, azokon a választott; körzetek tanácstagjai is részt vesznek. Ők igen sok segítséget adták most és az elmúlt időkben is a felvilágosító munkához. Legutóbb B. Nagy Lászlónó tanácstag körzetében volt kisgyű- lés. Igen sok termelő vett részt a megbeszélésen és ezen az aratással és a terménybegyűjtóssel foglalkoztunk. Többen kérdést tettek fel, hogy lesz-é most mozgó bolt, mások azt kérdezték, hogy az új burgonyával lehet-e a beadási kötelezettséget teljesíteni. Mindezeket már ott a kisgyűlésen tudomásukra hoztuk az érdeklődőknek. Lesz mozgóbolt is, a földművesszövetkezet felkészült az új burgonya átvételére. Aztán szóba került az is, hogy a gabonabegyüjtés idejéig és az alatt is törődni kell az állat- és áltettermékek begyűjtésével, hiszen az élelmiszerellátásban nem lehet zökkenő. Szó esett néhány hátralékosról, akik már régóta tartoznak. A felvilágosító széna közülük többen, így Vidics János né, id. Kiss Lajos és Karács József kijelentette, hogy még azon a héten rendezi sentésbeadási hátralékát. Tüdős Julianna tanácstag igen sokszor beszélgetett Vidics Jánosaiéval, aki hosszú idő óta tartozott és most eredményes lesz a felvilágosító szó, mert Vidics Jánosné meg is vásárolt egy sertést hátralékának kiegyenlítésére. Somodi Éva, Tiszaderzs.* A termelés parancsnoki helyén
