Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-05 / 158. szám

SZOLNOKI

U L IV U ft I

NAPLÓ

Szovjet kereskedelmi küldöttség Szolnokon

A hazánkban tartózkodó szovjet kereskedelmi küldöttség kedden délután ellátogatott Szolnokra is. A küldöttség tagjai M. N. Lazarjev, az Orosz Szövetségi Szovjet Köztársaság belkereskedelmi miniszterhelyettese, M. J. Kacsalov, az Orosz Szövetségi Szovjet Köztársaság Belkereskedelmi Minisztériuma Kollégiumának tagja. M. Sz. Sztyepánov, a Szovjetunió Belkereskedelmi Minisztériuma főosztályvezetője, M. Sz. Aboljancev, a leningrádi Állami Áruház igazgatója és F. Sz. Muíu- lin, a kievi városi szovjet kereskedelmi osztályának vezetője. Először a FŰSZERT Vállalat központi raktárába látogattak, ahol Hegedűs igazgató vezette végig őket a raktár 38 helyiségén. Igen sok szakmai kérdés érdekelte a szovjet elvtársakat. Megkérdezték, hány fiókja van a vállalatnak, hányán dolgoznak a raktárban, mi a raktár havi forgalma, milyen eszközökkel mozgatják a raktárban az árut, mennyi időre elegendő készletet halmoznak fel, érdeklődtek a bankügyletekről, az importáruk bőségéről és számos egyéb kérdésről.

Aboljancev elvtársnak nagyon tetszett az árukészlet-kartonok rendszere. A raktárban minden áruféleség mellett van ilyen karton, amelyeken feltüntetik a bejövő és kimenő árut és végül a készletet; így ránézésre megállapítható, hogy az illető áruféleségből menynyi van raktáron. Ez a kartonrendszer Csabai Mihály elvtársnak, a raktár édesipari részlege felelősének újítása. Aboljancev elvtárs, miután több kérdést intézett Csabai elvtárshoz, néhány mintát kért és vitt magával a kartonok közül,

hogy azokat Leningrádban is bevezethessék.

A FÜSZÉRT-raktár dolgozói kul- turhelyiségükben vendégül látták a szovjet elvtársakat, itt közvetlen baráti beszélgetést folytattak velük szociális, kulturális helyzetükről s más kérdésekről.

Ezután a vendégek a ruházati boltba látogattak, ahol örömmel tapasztalták, hogy orosz nyelvet ismerő eladó is van. Olasz Ferencné elvtársnő aztán végig is kísérte a vendégeket a boltban, tolmácsolt és elmagyarázott mindent, válaszolt a kérdésekre. Hosszú ideig tartózkodtak a méteráruk elárusító helyénél, megnézték a nagyválasztékú, különböző szép mintás női anyagokat, csipkéket. Tájékozódtak az árak iránt, és meg is bírálták a konfekcióipar ruhatermékeit és a cipőket is. Főként Aboljancev, Mutulin és Kacsalov elvtársakat érdekelte a ruházati bolt, érdeklődtek a dolgozók szociális körülményei iránt is és megtekintették öltözőiket.

A Ruházati Boltból az l. sz. boltba mentek át a szovjet küldöttség tagjai. Itt is minden apróság érdekelte őket. Lázár József boltvezetővel a többi között arról beszélgettek, hányán dolgoznak a boltban, hány műszakos az üzem, egyszemélyi felelősség van-e, és ha igen, ki felel az árukért. Megtekintették a nagy mélyhűtőszekrényt, majd a bolt raktárában a húsáruk tárolását a villamőshűtőszekrények- ben.

M. N. Lazarjev elvtárs, az Orosz Szövetségi Szovjet Köztársaság belkereskedelmi miniszterének helyettese megkérdezte Dobos István elvtárstól, a megyei tanács kereskedelmi osztálya vezetőjének helyettesétől, hogyan lehetséges az, hogy Budapesten a burgonya kilója 2,60 forintba kerül és Szolnokon ugyancsak az állami kereskedelem 3 forintért árusítja. Dobos elvtárs azt válaszolta, hogy piaci megfigyelők jelentései alapján állapítja meg itt, a tanács az árakat. Az árak megállapítását nagymértékben a kereslet és a kínálat aránya befolyásolja. Lazarjev elvtárs helytelenítette az ármegállapítások ilyen rendszerét és hangsúlyozta, hogy az állami kiskereskedelemnek kellene a döntő befolyást gyakorolni a piaci árak alakulására is. Megállapította, hogy a Szovjetunióban ez így van.

önkiszolgáló bolt iránt is érdeklődött Lazarjev elvtárs. Dobos elvtárs azt válaszolta, hogy pillanatnyilag egy bolt átépítése folyik és két hónapon belül megnyílik Szolnokon is az első önkiszolgáló bolt. A jelenlévő magyar szakemberek közül többen aggályaikat fejezték ki az önkiszolgáló boltok létesítésével szemben. Lazarjev elvtárs megmagyarázta, hogy az önkiszolgáló boltok a kommunista kereskedelem módszereit honosítják meg. Idézte ezzel kapcsolatban Mikojan elvtárs szavait, hogy az önkiszolgáló boltok létesítése igen fontos elvi, politikai kérdés is.

A szovjet kereskedelmi küldöttek tapasztalataikkal jelentős segítséget, útmutatást adtak a szolnoki kereskedelmi vezetőknek, de ugyanakkor — mint mondták — igen sok hasznos, jó dolgot tanultak Szolnokon, s ezeket a tapasztalatokat fel akarják használni a Szovjetunióban is.

(m. i.)

Uj napközi otthon

Kezdetben — mint minden újtól — a bölcsődéktől és a napköziotthonoktól is idegenkedtek a szülők. Később azonban megszokták, megszerették, s ma már ezer és ezer dolgozó édesanya hálásan gondol kormányzatunk eme nagyszerű intézményeire.

Az első hallásra egy kicsit furcsának tűnik, de ma már többen igénybeveszik ezeket az intézményeket, mint ahány gyermeknek férőhelyet tudnak biztosítani. Különösen a bölcsődékben igen sú- lyoG probléma az elhelyezés.

Gyakran elhangzik az a kérdés, mi legyen bö1 csődökből kinőtt gyermekek sorsa? A bölcsődékben ugyanis csak 3 éves korig gondozzék őket, s ha ezt a kort elérik, nincs hely számukra a bölcsődében; Igen ám, de a napközi otthonok, az óvodák létszáma is be van telve, azok sem tudják befogadni őket. A Szabadság-úti, Marx- parki és a Beloiannisz úti bölcsődék évek óta túlzsúfolt gyermek- létszámmal dolgoznak.

A kérdés megoldása egyszerűnek tűnik, csak végrehajtani nehéz. Üj napköziotthont kellene létesíteni. De hol, e szűkös lakás- viszonyok között, és van-e óvónő, gondozónő? Az egészségügyi állandó bizottság megvitatta ezt a komoly problémát, s az egészségügyi osztályai együtt úgy döntött, hogy a Marx-parki bölcsőde helyiségét átadják az oktatási osztálynak napköziotthon céljára s ezzel sikerült enyhíteni ezt az évek óta húzódó és egyre súlyosbodó problémát.

Hegedűs űndrás és Boldoczkl János távirata az új osztrák kormány megalakulása alkalmából

ING. JULIUS RAAB, Szövetségi kancellár Úrnak, Bécs.

Kérem, kancellár Űr, fogadja a magyar kormány és a magam nevében kifejezett szerencsekívánatai- mat abból az alkalomból, hogy az ön vezetésével új osztrák kormány alakult. Kívánom, hogy munkálkodásuk sikerekben gazdag legyen és eredményesen szolgálja az osztrák nép boldogulását.

Meggyőződésem, hogy az országaink közötti jóviszony és gyümölcsöző együttműködés a jövőben még szélesebb keretek között fejlődik tovább mindkét ország népe javára.

Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke.

ING. LEOPOLD FIGL, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere,

Bécs.

Fogadja, Miniszter Úr, szívélyes jókívánságaimat abból az alkalomból, hogy újból megbízták a külügyminiszteri teendők ellátásával. Kívánom, hogy az Osztrák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között kialakult kapcsolatok a jövőben gyümölcsözően fejlődjenek tovább mindkét ország népének javára, az egyetemes béke megszilárdítására.

Báldoczki János, a Magyar Népköztársaság' külügyminisztere.

EPUL A MUUT

Sok baleset történt a Szolnok—Szajoli műtúton a sok kanyar miatt. Néhány hónappal ezelőtt megkezdték a régi egyenes, de használaton kívül álló útszakasz javításáét. A munkák elég jó ütemben haladtak s rövidesen átadják a forgalomnak a kijavított útszakaszt.

Bürokrácia vagy éberség ?

Váláss Szombati József cikkére

A statisztika eredményességéért

A Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatóságának ipari csoportja június második felében a minisztériumi iparvállalatok és a megyei felügyeleti szervek statisztikusai számára értekezletet tartott.

Bessenyei Sándor az adatszolgáltató statisztikai munkát értékelte. Közölte, hogy a dekád jelentéseket ezentúl nem kell a statisztikai hivatal igazgatóságának beküldeni. Ez jelentős adminisztratív megkönnyítést jelent a statisztikusok számára. Egyébként is a dekád- j elöntések adataiból semmiféle összesítés vagy értékelés nem készült, így beküldésük voltaképpen felesleges bürokratikus intézkedés volt. Ilyen és hasonló intézkedésekkel igyekszik ezután a Statisztikai Hivatal a bürokráciát csökkenteni és a statisztikát eredményessé. operatívvá, a tervezés legfontosabb segítőjévé tenni. Ezért jelölte meg az előadó egyik legfontosabb feladatul a statisztikai jelentések pontos beküldését, mert a határidő késések az adatokat jóformán használhatatlanokká teszik. A statisztikai jelentéseket ezentúl közgazdasági elemzésekkel kell az egyes vállalatoknak beküldeni. Ez nagymértékben elősegíti, hogy a felsőbb szervek pontosabban lássák a vállalatok helyzetét.

Klobetz Lajos, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozója ,,A tervezés és a statisztika kapcsolata” című előadásában hangoztatta. hogy a tervezés legfőbb álavja a helyes és pontos adatszolgáltatás és ugyanakkor a tervek teljesítését is a statisztika méri;

Futár László (Tiszamenti Vegyiművek) a műszaki fejlesztési tervek fontosságáról, az üzemek pontos kapacitását felmérő statisztikák jelentőségéről beszélt. Novák Sándor (Papírgyár) helytelenítette a Könnyűipari Minisztérium illetékes igazgatóságának intézkedését, hogy a tervezési munkát el akarják választani a statisztikai munkától, ezáltal gátolják a statisztikai munka operatív jellegét.

Végül Kóczián Zoltán, a megyei igazgatóság csoportvezetője tartott élőadást a statisztikai adatok helyesbítéséről.

Az iparstatisztikusok értekezletén elhangzott előadások és hozzászólások nagymértékben elősegítik a megye iparstatisztikájának elméleti és gyakorlati fejlődését.

Bessenyei Sándor KSH Szolnok megyei Igazg.

»■■■■iiiniiiiiiiltiH

Vörös Csillag filmszínház: csütörtök- péntek: Holnap már Késő. Művészi olasz játékfilm.

Tisza filmszínház: csütörtök—péntek Es megfordul a szél. Izgalmas argentin film.

Kert nrozi: csütörtök—péntek: Holnap már késő. Művészi olasz játékfilm.

Járműjavító Kulturottnon: csütörtök: Zavarosan folynak a vizek. Magyarul beszélő argentin film. Péntek: Özönvíz előtt.

Balett-est viharokkal

M ár délután gyülekeztek a felhők és estére az eső is szemerkélni kezdett. A közönség azonban mégis összegyűlt a Szabadtéri Színpad nézőterén. Mindenki izgatottan várta a balett-est megkezdését. És a művészek, dacolva a nem éppen kellemes időjárással, el is kezdték az előadást. Az Állami Operaház legjobb szólótáncosai jöttek el ezalkalommal, hogy, szórakoztassák, gyönyörködtessék művészetükkel a szolnokiakat. A néma költészet a tánc, s a balett, a néma muzsika — ahogy Ember György jellemezte bevezető szavaiban — és annak is a gyöngyszemei elevenedtek meg a színpadon.

Weiner: Csongor és Tünde című táncjátéka, Debussi: A faun délutánja, Bartók: öt magyar életképe, Debussi: Csónakban, Kaba- levszkij: Komédiások című egyfel- vonásos táncjátéka (a Debussi- művek Vashegyi Ernő tánc-koreográfiája alapján) peregtek le előttünk. Peregtek, ezt kell mondani, bár közben egy félórás „eső-szünet” is volt, amikor a közönség türelmesen kivárta, amíg elvonultak a felhők, közbe-közíbe mennydörgés és villámlás is volt, egy-egy díszlet eldőlése is zavart olykor, de a művészek kitartottak, látva a közönség állhatatosságát. A jelenlévők pedig, mintha éreznék a kóny- nyed mozdulatok mögötti erőfeszítést — az eső miatt csúszóssá vált a színpad — még hálásabban tapsoltak az egyes jelenetek után. Csanádi Dóra, Lakatos Gabriella, Pásztor Vera, Szarvas Janina, Ősi János, Vashegyi Ernő és a többi, tudása javát nyújtó művész is. meggyőződhetett róla, hogy a szolnoki közönség megérti mondanivalójukat, a balett szép,- emberi és oly felemelő érzést adó képeit. Köszönet a szép előadásért, amelyet még a vihar sem tudott megzavarni, amely csak fokozta a Szabadtéri Színpad előadásai iránt megnyilvánuló érdeklődést.

F. T. P,

Megdöbbenve olvastam a Szolnok megyei Néplap július 1-i számában Szombati József „Tekergek a bürokráciában” című cikkét. Őszintén megvallva, az írás elolvasása után — sajnálattal vettem tudomásul, hegy a műszaki intéző elvtárs nagyon lebecsülte a Járműjavító dolgozóit. Kifigurázta 100 éves ünnepünket és úgylátszik, megsértődött, mert nem bízott meg hivatalos közegünk a MÁV intézői három aranycsillagban.

Elhatároztam, hogy rövidesen megtudom a valóságot, mert meg vagyok győződve arról, hogy kapusaink, akik rendszeres oktatásban részesülnek, semmiesetre sem lépik tűi hivatalos jogkörüket s a tisztelet megadásának határát.

Szerencsére, a hitelesség szempontjából megnyugtatott az, hogy a kapunál történő beszélgetés nem négyszemközt zajlott le, hanem jelen volt a kisérő kapus és a kocsi- osztály fődiszpécsere, ő is jóindu- latúlag beavatkozott a vitába és kérte az intéző elvtársat a hivatalos eljárás betartására. Mihályi János fődiszpécser elvtárssal folytatott beszélgetésem után mégjob- ban felháborodtam a cikk alaptalan gúnyos hangján és valóságnak meg nem felelő tényeih. A cikk írója — megállapításom szerint — írásában nem segíteni akarta vállalatunkat a hibák kiküszöbölésében, hanem hivatali közegeinket durva és elv- társiatlan fellépésével szabálytalanságra akarta rávenni. Egyben azt is elárulta Szombati elvtárs, hogy műszaki intéző létére nem ismeri a fennálló legelemibb rendelkezéseket, melyek a népgazdasági vagyon megőrzését szolgálják, elárulta továbbá nagyfokú politikai fejletlenségét.

A múltban ‘az ezüstcsíkos egyszerű kapus, vagy ahogy akkor nevezték — portás, földig hajolt a három aranycsiilag előtt. Népi demokráciánk 11. évében azonban ezek az emberek fejlődtek s oda állnak szolgálatukban a vezérigazgató élv társ elé is s ugyanúgy kérik tőle a hivatalos belépőt, mint bárkitől.

Nézzük most már a tényeket. Az intéző elvtárs jött a kapuhoz, a kapus igazolásra szólította fel. Erre Szombati eivtárs elővette kékszínű ..Miniszteri rendelet” című pályára lépési igazolványát. Ez a vasúti pályatest, állomás, hidak, biztosító berendezések területére való belépésre és ellenőrzésre szolgál, de semmiesetre sem a Járműjavítóba való belépésre. Ide csak a piros- és aranysávos, a minisztérium által kiállított igazolványok jogosítanak belépésre s ugyanakkor a belépő sajátkezűleg köteles adatait a belépőkönyvbe bevezetni. Az intéző elvtársnál nem volt műszer, jegyzettömb, nem mutatta személyi okmányait, hanem mikor a kapus, Ligetfalvi elvtárs javasolta neki, hogy elkísérteti a nagykapuhoz és arcképes igazolványára kap majd hivatalos belépőt — felháborodott. Nem tudták megértetni vele, hogy előnyösebb 100 métert megtenni a

nagykapuhoz (?), mint kétórás sétát csinálni. Az újabb akadály, amire rádöbbent az elvtárs — tehát, hogy nem tudja aláíratni belépőjét — ismételten azt árulja el, hogy nincs tisztában saját munkakörével, különben tudnia kell, hogy az üzemben lévő mozdonyok feletti rendelkezési jog az illetékes re- szerirvezetőkre tartozik. Az a papír, amit az elvtárs másodszori visszaérkezésekor hozott, hivatalos pecséttel ellátott szolgálati jegy volt. Az aláírás lehet, olvashatatlan volt, de a pecsétet, ami rajta volt, csak felelős személyek használhatják, akik mindenkor felelősek érte.

Akárhogy kerestem ebben az ügyben a bürokráciát, sehol sem találtam. Nem nevezhetem bürokráciának ázt, ami éberség úgy hiszem, az elvtárs nem a bürokráciában „tekergeti a Járműjavítóban”, hanem saját kapitalista csökevé- nyeibe'n tévedt el. Mi nem élünk a Bach-korszakban, a mi üzemünk nem királyság” területe, hanem a dolgozók üzeme s nálunk nincs hajlongás az aranyesi ilagosok előtt. Nem akarunk korhűek lenni, mint ahogy írta, mert mindannyian utáljuk a múl trendszert és harcolunk maradványai ellen is. Mint egyszerű lakatoslegény javaslom Szombati elvtársnák: a hibákat olyan módon és formában vesse fel, hogy neveljen, segítsen bennünket. Nem fogadhatjuk el az olyan bírálatot, mely még félszázalékban sem igaz. Nekünk mindenesetre tanulságos volt az eset és a jövőben még fokozottabb ellenőrzést léptetünk életbe az üzemünkbe lépőkkel szemben. Szombati elvtárs viszont vonja le azt a tanulságot, hogy ha ír az ember, akkor a valóságnak megfelelően írjon és tartsa szem előtt a szocialista építő kritika követelményeit;

Andrási Béla MÁV műszaki ellenőr Járműjavító

•

Kérjük olvasóinkat — különösen az e téren nagy tapsztalattal rendelkező vasutas dolgozókat, — hogy a lapunk július 1-i számában megjelent „Tekergek a bürokráciában“ c. írás és a fenti válasz alapján írják meg véleményüket és döntsék el, bürokráciáról vagy éberségről van szó?

o4 'hafdd cikkei nifomm.,

A Napló június 21-1 számában cikk jelent meg a szolnoki Damjanich uszodáról, amelyben kifogásoltuk, hogy a többszázezer forintos költséggel megépített modern öltözőszekrényeket mieri nem lehet használni.

Néhány nap múlva felkereste szerkesztőségünket Nagy Sándor, a szolnoki Fürdő Vállalat vezető könyvelője és közölte hogy az illetékesek megvizsgálták, miért nem használják a türüo- zök a korszerűen berendezett öltözőszekrényeket. Kiderült, csupán azért, mert nem volt erre a célra kinevezve' kabinos.

Azonnal Intézkedtek s mar a műn héten is igénybe lehetett venni, de jű- lius elsejétől a férfi és női öltözőszekrényeket egyaránt használni lehet.

Egyben közölte azt is, hogy a Naplóban korábban megjelent kérésre, miután ez indokolt, az óra beszerzése most van folyamatban.