Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-04 / 157. szám

1958. július 4.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Egyszerűbb ügyvitelt pénzügyi vonalon is

Manapság minden ügyviteli dolgozó tudja, hogy az MNB az egy- számlanendszeren keresztül ellenőrzi a vállalat működését, termelését, stb.

Ez természetesen helyes is — és nem a bank tehet róla, hogy ellenőrzési apparátusa ebben a sorban már a tizedik vagy tizenegyedik az ellenőrzésre és revizióra jogosított felsőbb szervek közül. S talán ez okozza azt is. hogy módszerei néha kimerítik a bürokrácia fogalmát.

Az MNB szolnoki területi irodájának egyik dolgozója K. elvtárs legutóbb „instruktort terve1’ teljesítése érdekében Jászberénybe látogatott el. Ki tudja miért, éppen a jászberényi Patyolat vállalatot szemelte ki erre a célra, mely arról nevezetes, hogy a megye legkisebb vállalata, működését tekintve sem rosszabb, sem jobb, mint a többi. Pénzügyi zavarai sem voltak. Ezt csak azért említjük, mert

a nagy vasipari üzemekben esetleg szükségesebb lett volna a szakszerű ellenőrzés.

K. azért nekigyürkőzött és háromnapos mun-ka után elkészített egy 6 oldalas jegyzőkönyvet 5 példányban. Afféle „nemleges1’ jelentést, mely végeredményben semmi pénzügyi hibát nem tár fel, csak különféle csoportosításban rögzíti a mutatószámckat. Ilyesfajta kitételekkel: „A telep kapuján belépve magas szénhegyekkel találkozunk, mely ki van téve az időjárás viszontagságainak. „Ezzel bizony semmi újat nem mond, mert ezt már egy éve minden arra járó hivatalos ember feljegyezte s a tanács már egy félévvel előbb intézkedett a szükséges terület kiuta- lásáróh

Ha nem kalandozott volna el ilyen messze a szűkén vett pénzügyi területről és tüzetesebben megvizsgált volna egy huzamosabb időszakot, talán felfedezte volna, hogy nem volt egészen síma a pénzgazdálkodás sem. Pl. Lenzsér János festőmester naponta 120— 150 forintot vett fel fizetés címén s közvetlen hozzátartozói szintén nagy pénzhez jutottak feltehetően jogtalanul. Leltárhiány is volt.

De ez csak egy példa.

Célravezetőbb volna, ha az MNB instruktorai valóban segítséget adnának a gazdasági bajokkal küzködő vállalatok dolgozóinak és nemcsak egyek volnának a nagyszámú ellenőrzőgárdában, akik valameny- nyien a pincétől a padlásig mindent megnéznek és jegyzőkönyveznek, anélkül, hogy előbbrevinnék a munkát.

Egyébként vannak mái bürokratikus kinövései is jelenlegi pénzügyi rendszerünknek, melyeket a Minisztertanács ésszerűsítéssel kapcsolatos határozatai nyomán meg kell oldani. A megyei tanács egy épületben lévő, csaknem hasonló rendeltetésű hivatalai pl. három különböző folyószámlát vezettetnek a bankkal. így az az érdekes helyzet áll elő, hogy három egymás közelében lévő szoba pénzügyi vonatkozásban a bankon keresztül tartja a kapcsolatot egymással. A vállalatok nyereségeit pl. saját számlájára az ipari osztály „emeli le1’. Innen átutalja ugyanazt az összeget a vállalati pénzgazdálkodási csoport MNB-nél vezetett számlájára, ez pedig tovább a szintén MNB főszámlára, melyet a Megyei Tanács könyvelőségéhez sorolnak. mert ez diszponál felette. Régebben sokkal egyszerűbben oldották meg ezeket a pénzügyi műveleteket és semmi baj sem történnék, ha a tanácsvállalatok most is egyenesen a főszámlára fizetnék be nyereségüket.

Néha az alapjában véve helyes intézkedések is. elvesztik jelentőségüket, síma értéktelen papírmunkává válnak. Érthetetlen pl. az a rendelkezés, mely szerint

a tanácsvállalatoknak június

11-re, tehát a negyedév utolsó hónapjának közepére kellett elkészíteniük a II. negyedévi pénzügyi tervet. Vajon milyen terv az, ami az időszak végére készül el és mit érnek vele? Felesleges munka, eső után köpönyeg.

A pénzügyekkel foglalkozó dolgozóktól sok értékes javaslatot várnait arra, hogy fizetési és elszámolási rendszerünk valóban olyan gyons, egyszerű és bürokráciamentes legyen, mint amilyennek eredetileg szánták.

Palatínus István

Amikor a szövetkezeti gazdálkodásról van szó, sok ember még mindig fölényesen legyint és jól- értesültségére hivatkozva, azt mondogatja a jóról, hogy csak propaganda. Az ilyen emberek persze nem vesznek annyi fáradságot, hogy egyik vagy másik közös gazdaságban széjjelnézzenek és a saját szemükkel győződjenek meg a változásokról. Mert igaz, hogy egyik vagy másik tsz- ben még sok baj van, de az is igaz, hogy nem ez a jellemző. IVem ez, hanem az, hogy a szövetkezetek jóvoltából egyre-más- ra megdőlnek az eddigi Szolnok megyei termesztési rekordok.

Hogy ne menjünk messzire: itt van az aratás. A pusztamonostori December 21 Tsz-ben az őszi árpát már betakarították. Kombájn végezte ezt a munkát, tehát arattak és csépeltek is a szövetkezeti tagok. Egy 11 holdas árpatáblájuk holdanként átlag 18 mázsás termést adott. Ilyen átlag elég ritka arrafelé. S ez még véletlenül sem propaganda, hanem valóság. Az se propaganda, hogy a tiszasülyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek az idén olyan termést ígér a búza, amelyre az ottani határban még soha nem volt példa.

Valamelyik nap néhány gazdálkodóval a cukorrépatermesztés jövőjéről beszélgettünk. Akkor került szóba, hogy a megye területén 250 mázsánál többet még soha nem termelt senki. A 250 mázsát egy holdon értettük.

Vasárnap pedig néhány szolnoki gazdálkodóval beszélgettem, akinek az volt a véleménye, hogy 300 mázsát már lehetetlen megtermelni. „Lehet ugyan, de ahhoz nem egy, hanem két hold föld kell.” Egyébként ők mondták el, hogy 300 mázsás termésről még soha nem hallottak. Most mégis leírhatom, hogy az idén a jelek szerint hallunk majd ilyen rekordtermésről.

Néhány nappal ezelőtt ugyanis kiváló és tapasztalt mezőgazda- sági szakemberekből álló küldöttség járt a kengyeli Sallal Tsz-ben. Megnézték a répaföldet és kijelentették, hogy a terület megadja holdanként a 300 mázsát. A tisza- bői Petőfi Tsz-böl és a tiszate- nyöi Rákosi Tsz-ből is hasonló hírek érkeztek.

Ennek alapján tehát elmondhatjuk, Szolnok megyében idáig még nem volt, de az idén minden bizonnyal meglesz a 300 mázsás cukorrépatermés.

Kiváló szakmunkásokat nevel

Csapó Gyula villanyhcgesztő, a „Szakma kiváló dolgozója“ a Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat üzemi bizottságának elnöke. Kezdeményezésére tanfolyam indult az üzemben. Tanulnlvágyó fiatal és idősebb lakatosok, segédmunkások sajátították el a hegesztés ismereteit. Közülük számosán már normán felüli teljesítménnyel dolgoznak, s egyáltalán nem bánták meg, hogy időt, s fáradságot fordítottak ismereteik gyarapítására. Azóta eredményesebb a munkájuk, s növekszik a keresetük is. örömükre szolgál az is, hogy jobb munkájukkal elősegíthették az üzem tervteljesítését. A Mezőgazda- sági Gépjavító ugyanis íúnius J8-án befejezete első félévi tervét. Képünkön: HANYEC JÓZSEF segédmunkásból lett villanyhegesztő, CSAPÓ GYULA és BÁLINT JÓZSEF elvtársak.

Sséltibe - hosszába

Ki hinné . ..

Ki hinné, hogy akadnak emberek, akik másokat: nem vezetnek félre, önmagukat azonban lelkiismeretfurdalás nélkül becsapják. Eddig én is úgy véltem, hogy ez képtelenség, ilyen épp úgy nem létezik, mint mondjuk olyan kofa, aki évekig felvizezett híg tejet árul és egyszercsak elhatározza, márpedig ezután a hamisított tejet maga issza meg és a jó tejet viszi a piacra.

De hát sokszor megfoghatatlan az emberi találékonyság. Itl van a karcagi Táncsics Tsz. Ez nem egy utolsó szövetkezet, a tagjai igazán szorgalmas emberek. Éppen ezért furcsa, miért csapják be önmagukat. A munkaegységekkel csákiszalmájaként bánnak, szórják, hígítják és ez nemcsak azt jelenti, hogy a munkaegység értéke alacsonyabb lesz, hanem bizonyos tűi bérezést is eredményez.

Amíg más termelőszövetkezetben 270 munkaegység eléréséhez kerek egy esztendőre van «szükség, addig náluk akadt tag, aki egymaga egy hónap alatt megszerzett ennyit, sőt ebben a gazdasági évben már volt olyan nap is, amikor egy tagnak 21 munkaegységet írtak a javára. Ez olyan rekord, amelyhez foghatót nem nagyon találni sehol az országban.

De hogy még jobban becsapják magukat, érdekes — csak cseppet sem hasznos — újítást vezetlek be. Ha elvetél egy tehén, a gondozója 2,5 munkaegységet kap állítólag valami vigaszdíj címén. Most -még az van hátra, hogy azokat a jószággondozókat is jutalmazzák, akiknek a keze alatt véletlenül kimúlik egy tehén. A tehénéi- hullást persze — mivel ez mégiscsak nagyobb kár — célszerűbb lenne bőkezűbben, mondjuk 8—10 munkaegységgel jutalmazni.

Volt-e már 300 mázsás cukorrépa termés?

A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL

Legalább egy akadna

Új szintetikus műszál

A bukaresti műszálkutató laboratórium munkatársai nemrégiben hazai nyersanyagból nylon típusú új műszálat állítottak elő. Az új gyártmányt széleskörben felhasználhatják a népgazdaság különböző területein: ha gyapjút és növényi rostokat adnak hozzá, úgy nemcsak tartós harisnya és fehérnemű készíthető belőle, hanem egyéb textiláru is. Ezeknek gyártását már meg is kezdték.

Az új szálat különleges vegyi kezelés útján olyan anyaggá változtatják át, amely az iparban is alkalmazható. így például rendkívül szilárd fogaskerekek készíthetők belőle.

Szórófej öntött bazaltból

A csehszlovákiai „Tátra” gyár dolgozói rátértek öntött bazaltból készült szórófejek alkalmazására a sörétszóró gépeknél. A mostanáig szürke öntvényből készített szórófejek acélsörét használata esetén legfeljebb három órán át dolgoztak hat atmoszféra nyomással. Az öntött bazaltfejek ugyanolyan körülmények között húszszor annyi ideig tartanak, átlagosan 48—84 órát használhatók.

Az élettartam meghosszabbításánál igen nagy szerepet játszik a szórófejek formája. A kísérletek egész sora bizonyította be, hogy a szórófejek sokkal tovább használhatók, ha a hosszúságukat 7 centiméterről 5—5,5 centiméterre csökkentik:

Elkészült az első éceánjáró Jugoszláviában

A szpliti hajógyárban elkészült az első ócéánjáró teherhajó. A „Marian” hossza 146 méter, szélessége 18.3 méter, teherbíróképessége 10 270 tonna, sebessége óránként 13 csomó (24 kilométer).

Magnetofon és lemezjátszó

A moszkvai elektromechanikai gyárban készülő „Jauza” kombinált lemezjátszót és magnetofont választékos műanyagtokban helyezték el. A magnetofon és a lemezjátszó egymástól függetlenül is működik. A lemezjátszó piezoelektromos játszófejének két korund-tűje

van: mikrobarázdás és normállemezhez. A tok hátsó részén egy külön rekeszben helyezhető el a piezoelektromos mikrofon, az összekötő vezeték, egy-két kazetta és egyéb tartalékalkatrész, amelyet a gyár a magnetofonhoz szállít. A készülékek vezérlésére különböző fogantyúk és gombok szolgálnak. A blokkolt gombrendszer kizárja annak lehetőségét, hogy a magnetofon hangfelvétel véletlenül letörlődjék.

A magnetofont bekapcsolhatják 110, 127 és 220 voltos váltóáramú hálózatba, amelyből 80 wattot fogyaszt. A hangfelvétel 6,35 mm széles ferromágneses szalagra történik. Felvehetők gramofonlemezeken lévő zeneművek a lemezjátszón való lejátszás közben, továbbá zene, vagy beszéd a mikrofonon keresztül, vagy a rádióból. A magnetofon felvétel visszajátszható az egy watt kimenő kapacitású saját hangszórón, vagy pedig rádiókészüléken át.

Egy teli magnetofon-kazettában 180 méter szalag van. A felvehető és visszaadható hangok frekvenciája 80—7000 herz,

Gömbalaku gázfar áiyolc

A Ruhr-vidéken épült gigászi gáztartályok azt a gondolatot ébresztik az emberben, hogy ezek a világ legnagyobb futball labdái. Persze nem azért nyújtanak ilyen látványt, mert alkotóik lelkes szurkolók, hanem azért, mert a futball labda bőrdarabjaira emlékeztető részeket könnyen össze lehet hegeszteni gyorsszerelés esetén. Általában a Német Szövetségi Köztársaságban igen elterjedt nagy gömbalakú tartályok összeállítása ilyen szeletekből:

A mechanikus kőműves

A varsói újító klubban érdekes új gépet próbálnak ki mostanában: a mechanikus kőművest. E szerkezet segítségével százszor olyan gyorsan falazhatnak, mint ahogy eddig kézzel végezték. A mechanikus kőműves maximális termelékenysége egy óra alatt 60 000 tégla. E munka kézi elvégzéséhez négyszáz emberre lenne szükség. A gépet m'ndösz- ■sze hárman kezelik;

Az új mechanizmus legfontosabb része két nagy dob, amelyben különleges fészkek vannak. Ezekbe a fészkekbe hullanak a szállítószalagon érkező téglák. A leeső téglák nehészségi erejének hatására a dobok mozgásba jönnek és elvégzik a falazást. A cementkeveréket külön szivattyú juttatja a készülékbe. A gép villamosmotor segítségével mozog a fal mentén. Az új mechanikus kőművest Zd'slaw Szczesny építőmunkás tervezte,

Villanypóznák megóvása a korhadástól

Az Egyesült Államok földművelési minisztériumának faipari laboratóriuma egyszerű eljárást javasolt a póznák korhadásának megelőzésére. Az oszlopokat először átitatják rézgálic, majd pedig nát- riumkromát vizes oldatával. Ez a két vegyszer behatol a faanyagba és ott krómsavas rezet alkot, amely mérgező hatású a gombákra és rovarokra, gyakorlatilag nem oldódik a vízben;

A laboratórium javaslata értelmében egyidőben legalább 50 póznát kell átitatni. A póznákat 15 cm-re hosszabbra veszik a szükséges méretnél, az átitatást friss állapotban végzik:

Mivel a rézgálicnak korróziós tulajdonságai vannak, fahordóban vagy agyagedényben kell tartani. 92,4 liter vízre 7,2 kilgoramm kristályos rézgálicot vesznek és addig keverik, míg teljesen fel nem oldódik. Az oszlop vastagabbik végétől kezdve fölmérnek 15 cm-t és az oszlopot a jelzésig két napon át bemerítik az oldatba;

Itffíidrdmfelcníé»

— Várható időjárás szerdán estig: Felhős idő, sok helyen eső, délen és keleten zivatarok. Időnként élénk északira forduló szél. a hőmérséklet keletén és délen csökken, nyugaton már alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán; 19—22 fok között. — (MTI),

Időnként a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságán munkaerőhiány mutatkozik. Ez olyankor fordul elő, amikor az előadók „istennek” ugyan nem, de a Földművelésügyi Minisztériumnak annál jobban tetsző műveletet kénytelenek végezni. Legutóbb Nyíri Béla, az igazgatóság főmezőgazdásza a növénytermesztési osztály dolgozóival együtt napokig brossurákat csomagolt. Ilyenkor, bros- suracsomagolás idején jelentkezik a munkaerőhiány;

A Földművelésügyi Minisztérium — nem tudni ugyan miokból, vagy milyen meggondolásból — szekérszámra küldi a különböző nyomtatványokat ilyen, olyan, amolyan

kérdéssel foglalkozó brossurákat. Lehet, hogy az FM-ben úgy vélik, a brossura mindenre jó. Hát mindenre éppen nem, de papírpocsékolásra kiválóan alkalmas. Arra is, hogy a megyei tanácstól lefelé, egészen a termelőszövetkezetekig bosz- szantsa az embereket. Mert mit csinál a brossura? Nem tanít, hanem kioktat. Magyaráz, magyaráz és magyaráz. Van kivétel, s természetesen most nem a kivételről van szó.

Nem tudom, ezeknek a haszontalan dolgoknak a gyártói jártak-e már termelőszövetkezetben? Ha igen, megkérdezték-e valakitől, hogy olvassa-e a fárasztóan unalmas, száraz brossurákat. Én

sok emberrel beszélgetem. A megye több tízezerfőnyi mezőgazdasági dolgozóját nem kérdeztem meg, de az a jópár ember, akivel beszéltem, a legnagyobb őszinteséggel jelentette ki, hogy még soha életében nem volt türelme végigolvasni egy brossurát.

Jó lenne hát végre gondolkozni, megszüntetni a brossuraárada- tot, mert csak így lesz hitele annak az egy-két valóban fontos, közérdeklődésre számító kiadványnak, amely elvesz ebben a tengerben, Jelenleg minden esetre az a helyzet, hogy brossura van tömegével, de olyan ember nemigen akad széles Szolnok megyében, aki egyet is elolvasson.

Mire jó a zenekar?

Butaság ilyet kérdezni, hát mire lenne jó. Arra, hogy a mulatozni táncolni akaró fiatalokat és idősebbeket szórakoztassa. Ez általában mindenütt így van, de a rossz nyelvek szerint a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz zenekara nemcsak a talpalávaló húzására használta- tik. Hogy miért? Nyomban meglátjuk, mert ez a történet éppen erről szól.

Mint ismeretes, a mulatozáshoz két dolog kell: pénz és jókedv. De legkiváltképpen pénz, mert ez olyan portéka, hogy még <j legsava- nyúbb állampolgárt is jókedvre hangolja. A Zalka Máté Tsz-ben e tekintetben más a helyzet, mivelhogy náluk, a zenekar nem pénzért, hanem munlcaegységért dolgozik. Úgymond nincs is ebben semmi kivetnivaló. Sőt bizonyos vonatkozásban előnyös is, mert teszem, ha a Zalka Máté Tsz valamelyik tagja mulatozni óhajtott a kivitelezés nem olyan körülményes, mint régen volt.

Először is az asszonytól régen pénzt kellett kérni., A feleség pedig pénzt ilyen célra még Kunszentmártonban sem ad szívesen. Ezen a tortúrán most nem kell átesni a férjeknek és ezért előnyös leginkább a zenekar ilyenfajta alkalmaztatása.

De itt van a másik dolog. A zenekar tagjainak a tiszteletdíj állapotából kifolyólag személyes ügye, hogy egy-egy munkaegység minél magasabb értékű valuta legyen. Mi következik ebből? Megint csak a. rossz nyelvek szerint az, hogy a derék zenészek nemcsak a kottát böngészgetik lelkiismeretesen, hanem népneveinek is a különböző mezőgazdasági munkák elvégzése érdekében. Hiába szeretne mulatni például az a vakmerő, aki egyszer vagy ktészer igazolatlanul hiányzott. Neki, mint a munkafegyelem sutbadobójának büntetésből nem húzza a zenekar, csak akkor, ha megjavul.

Lám-Iám, mire jó a zenekar.

SZEKULITY PETER