Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)
1956-07-31 / 180. szám
ZI LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEKt vm. évfolyam, 180, szám, 1936 július 31. keddSZ OLJI OK MEGYEI NÍPIAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka Tizenegy óra múlt néhány perccel, amikor megszólaltak a Ház folyosóin a csengőik, a terembe szólítva a nép képviselőit. Az ország- gyűlés sorrendben huszonnyolcadik ülése kezdődött meg hétfőn délelőtt, de bízvást mondhatjuk, hogy ez az ülésszak — már előkészítésében — jelentős mértékben különbözött legfelsőbb államhatalmi szervünknek az elmúlt években végzett munkájától. Ezekben a napokban az egész ország figyelme a parlamenti munka kérdései felé fordult; Tükröződött a nagy érdeklődés már a megnyitó ülésein is. A hallgatóság rendelkezésére álló karzatok már jóval a tanácskozás megkezdése előtt megteltek, s egyetlen üres hely sem maradt a sajtó és a rádió tudósítóinak páholyaiban, ott volt számos külföldi lap, hírügynökség munkatársa is. A parlament új ülésszakának jelentőségét emeli, hogy részt vesz rajta a Lengyel Népköztársaság ezejmjének küldöttsége is. Amikor a szejm küldöttségének tagjai elfoglalták helyüket páholyukban, hosszantartó, lelkes taps köszöntötte a testvémép küldötteit. Tizenegy óra után öt perccel léptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs Lajos, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly Kovács István, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Végh Béla s a Minisztertanács tagjai. A képviselők nagy tapssal fogadták a párt és a kormány vezetőit. Jelen voltak az ülésen a külföldi képviseletek vezetői, illetve képviselői; Az ülést Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Bevezetőül elmondotta, hogy az országgyűlés határozata alapján az országgyűlés elnöksége meghívta hazánkba baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaság szejmje küldöttségét. —i A baráti lengyel nép képviselői július 23-án érkeztek hazánkba és résztvesznek az országgyűlés mai ülésén. Üdvözölte a lengyel küldöttséget, majd bejelentette, hogy a Lengyel Népköztársaság szejmje parlamenti küldöttségének vezetője Stanislaw Kulczynski elvtárs, a szejm elnök- helyettese üdvözölni kívánja az országgyűlési Stanislaw Kulczynski bevezetőül köszöntötte a képviselőket, köszönetéit mondott a lengyel szejm küldöttségének meghívásáéért. Beszélt arról, hogy népeinket a mesz- sze történelmi múltban gyökerező testvéri barátság szálai fűzik össze. Barátságunk a nagy nemzeti céléként vívott sok közös harcban és sok közös történelmi tettben fejlődött. Népeink régi és kipróbált barátságát ma még jobban elmélyíti ideológiai, politikai és gazdasági nézeteink közössége. A szejm küldöttségének vezetője ezután a lengye nép felszahadulasa óta elért ereményeitöl és a hatéves terv eredményeiről beszélt- Hangsúlyozta: sokat végeztünk az ország újjáépítése és kultúrájának felemelése terén. Ezzel szemben a dolgozók életszínvonalának felemelésében kevesebbet végeztünk, mint amenyit akartunk és kevesebbet, mint amennyi hat évvel ezelőtt lehetségesnek látszott, amikor hozzáláttunk a szocializmus alapjainak felépítését szolgáló hatéves tervünk megvalósításához, A ránk kénysze- rített hidegháború, az agresszív Wehrmacht feltámasztása, a határaink felé intézett fenyegetések, a háború örvényének szélén topogás számunkra idegen politikája arra késztetett bennünket, hogy fokozzuk az iparosítási programot a hatéves terven belül és további erőfeszítést tegyünk a védelmi ipar kiépítésére. Mindez kedvezőtlenül éreztette hatását a mezőgazdaságfejlesztési tervekben és a mezőgazdasági termelés növekedéséiben. A hatéves tervet a fokozott biztonságérzet körülményei között zártuk le, de a mezőgazdasági termelés elmaradt gyorsan újjászülető országunk népességének növekedése mögött. Az elmúlt évekre jellemző háborús veszélyeztetettség állapota és a személyi kultusszal kapcsolásé® jelenségek ismert komplexuma még azzal is megterhelte népgazdaságunkat, hogy kénytelenek voltunk a gazdasági élettel kapcsolatos intézkedéseket a szocialista elvekkel ellenkezően titkossá tenni, aminek következtében a tervezés túlzott centralizálására, a bürokrácia elharapódzására, az ellenőrzés és a bírálat demokratikus formáinak korlátozására került sor és végeredményben további anyagi károk keletkeztek a termelésben és erkölcsi károk a törvényesség terén- E kérdések ma mélyreható és sók- (Folytatása a 2-ik oldalon.) Feladataink a Központi Vezetőség határozata után a tsz fejlesztésben Irta: Friedrich Ferdinand MTVB Mezőgazdasági Igazgatóságának fsz szervezési osztályvezetője Szolnok megye területén a szövetkezeti gazdálkodás elég fejlettnek mondható. Számos olyan közös gazdaság van, amelynek összvagyona többmdilió forintot tesz M. A kunhegyesd Lenin, a Tiszaszent- imred Fehér Imre, a jászkiséri Táncsics, a csataszögi Szebb Élet és még nagyon sok tsz ma már milliós szövetkezet. A felsorolt tsz gazdaságok egytől-egyig évekkel ezelőtt alakultaik; A Központi Vezetőség legutóbbi határozata hangsúlyozza, hogy a meglévő több éves múlttal rendelkező tsz-ek eredményeit szélesebb körben, jobban kell népszerűsíteni és megismertetni az egyénileg dolgozó parasztokkal; A népszerűsítés eddigi formája véleményem szerint nem volt M- elégítő. Azért nem, mert a termelési eredményeket, a közös gazdálkodással járó előnyöket egyedül csak a funkcionáriusok ismertették, a szövetkezeti gazdáik nem; A tsz-tagck nem hívták meg az egyénileg dolgozó parasztokat közös és háztáji gazdaságuk megtekintésére. A Központi Vezetőség útmutatása nyomán szerintem ezen az állapoton kéül elsősorban változtatni; A kezdeményező lépéseket nyilván a szövetkezetek irányításával foglalkozó szerveknek kell megten- niöfc Az eddigi gyakorlattól eltérően most helyi látogatásokat szervezünk, hiszen minden községben van olyan tsz, amely joggal büszkélkedhet eredményeivel; A tiszaroffi I; ötéves Terv Termelőszövetkezet egy évvel ezelőtt még a kunhegyes! járás leggyengébb tsz-ei közé tartozott. Most más a helyzet. A tagok cukorrépából 200 mázsán felüli termést várnak, búzából kát. holdanként 10 mázsánál . is többet termeltek. Kapásnövényeiket mintaszerűen munkálták meg. Egészen felesleges lenne tehát a tiszaroffi egyénileg dolgozó paratsztokat a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-be vinni, hiszen saját községükben is meggyőződhetnek a szövetkezeti gazdálkodás hasznáról; Egyik-másik szövetkezetben a tagok, a vezetők dicsekvésnek tartják elmondani, az egyéni gazdáknak bemutatni a szövetkezéssel járó előnyöket. A tiszaburai Szabad Föld, a jászladányi Táncsics Tsz-ben és más helyeiken is az a mondás járja: aki kíváncsi a szövetkezetre, az jöjjön hívás nélkül. A Központi Vezetőség határozatának mezőgazdasággal foglalkozó része világosan leszögezte, milyen nagy szükség van az eredmények széleskörű ismertetésére és ebből eredően nyilván megérti egyikmásik tsz vezetősége, hogy nem szégyen látogatóba hívni az egyéni gazdákat, hanem kötelesség. A jásztelki Tolbuchin Tsz a legutóbbi közgyűlésre meghívott öt egyénileg dolgozó parasztot, akik mindannyian kiváló állattenyésztők; A vendégeknek elmondták, hogy éppen ilyen gazdálkodókra lenne szükség a szövetkezetben, hogy még jövedelmezőbbé tegyék az állattenyésztést; A vendégek közül kettő röviddel a közgyűlés után be is lépett a tsz-be; Eddig nem foglalkoznunk kielégítően az alacsonyabb típusú társulásokkal. Erre a mulasztásra is a Központi Vezetőség határozata hívta fel a figyelmet. Megyénk területén számos példa igazolja, hogy a lenini normák megtartása az alacsonyabb típusa társulások létrehozásánál mennyire étőnyös. Elég megemlíteni a karcagi Budai Nagy Antal Tszcs-t. Itt a tagok évről-évre jobban megkedvelik a fejlettebb formát és fokozatosan alapozzák meg a mezőgazdasági tsz-ek alapszabálya szerinti gazdálkodásit. Idáig szépen fejlesztették a közös állatállományt; Harminc sertésük, 250 birkájuk van már nekik a közösben. Ezt saját erejükből vásárolták. A növény- ápolás nagyrészét is közösen végzik már; Éppen az előbb elmondottakból kiindulva nagyjelentőségűnek tartom, hogy 'ez után minden megkötés nélkül nagyobb mértékben kell segíteni a tszcs-k megalakulását és fokozatos fejlődésüket. Több helyen az utóbbi időben a járási- városi vezetők idegenkedtek a termelőosoportok megalakulásától, mondván: sok baj van az irányításukkal; így volt például Törökszentmiklóson; Most inkább arra kell törekedni, hogy a helyi vezetők mindenhol segítsék kialakítani a tszcs-kben a közös munka elemeit. Erre nagy lehetőség van a tartalókföldeken. Az öcsödi József Attila Tszcs tagsága már így csinálja. Az állami tartalékföldön végzett közös munka jövedelmét építkezésre, vagy állaltvásánlásra fordítják; Több helyen az önkéntesség elvét rosszul értelmezik. Art tartják, hogy most már nem lehet az egyénileg dolgozó paraszthoz elmenni, mert ezzel megsértik az önkéntesség elvét. Ez nevetséges és logikátlan félremagyarázása a helyes iránynak: Egyáltalán nem sérti meg az önkéntességet az a szövetkezet, amelynek a tagjai elsősorban baráti, rokoni körben elmondják, hogyan élnek, milyen jövedelemire számítanak; A szövetkezet demokráciáról annyit, hogy egyes járásokban még mindég nem veszik figyelembe a termelőszövetkezeitek adottságait, különösen a tervszámok kialakításánál. A tiszaugi Petőfi- és a Ti- szasasi Rákóczi Tsz jórészt árterületen gazdálkodik; Mégis ugyanakkora területen akarnak kenyér- gabonát termeltetni velük a járás vezetői, mint azokban a tsz-ekben, amelyeknek a területe nincs árvízveszélynek kitéve. így ezek a közös gazdaságok kénytelenek évről- évre búza után búzát vetni az úgynevezett felső földeken. Holott itt inkább az állattenyésztést kellene fejleszteni, mivel az árterületen a takarmánynövények termesztése biztonságosabb. Ezzel a tagok is egyetértenének: A tiszafüredi járásban előfordult olyan dolog is, hogy a szövetkezeti tagok beleegyezését figyelmem kívül hagyva a BM. járási osztálya kizáratott az egyik szövetkezetből egy tagot. Ezek a dolgok mind a szövetkezeti demokrácia megsértését jelentik és végső soron azt eredményezte, hogy a tsz-tagok nem érezték teljes egészében magukénak gazdaságukat. A párthatározat útmutatása nyomán ezeket a hibákat, — ahol még jelentkeznek — kötelességünknek tartjuk gyorsan megszüntetni; AZ ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEIBŐL Mit ielent a Budapest—Szolnok vasútvonal villamosítása? A Központi Vezetőség által elfogadott ötéves terv irányelvei között szerepel a Budapest—Szolnok közötti vasútvonal villamosítása. Mit jelent ez a közlekedés számára, erről beszél Békési Rezső, a szolnoki vasútállomás főnöke: — A Központi Vezetőség által jóváhagyott irányelvekben igen jelentős szerepet foglal el az ország közlekedésének, elsősorban vasút- jának fejlesztése. Jelenleg a Budapest—szolnoki vasútvonal túlterhelt, a vasutasoknak emberfeletti munkát kell végeznjök a közlekedés zavartalan biztosítására. A belföldi és a külföldi átmenő áruforgalom növekedésével ennek az útvonalnak az igénybevétele még csak növekedni fog, úgy, hogy a jelenlegi gőzmozdony vontatással nem lehetne biztosítani a zavartalan áru és utas továbbítást. Éppen azért van nagy jelentősége a vasútvonal villamosításának. Jelenleg a tehervonatok átlag 30 kilométeres óránkénti sebességgel közlekednek, személyvonaton az út Budapestig három óra- A villamosítással elérjük, hogy vonataink olyan gyorsan mehetnek, amilyen mértékben a kocsik kibírják. így a tehervonatok sebessége 50—75 kilométerre nő, személyvonattal Budapestre fel lehet majd érni mésfél óra alatt, a gyorsvonatok menetideje pedig 70—80 perc lesz. A Szolnok — budapesti vasútvonal jelentős részét már úgy építtették át, hogy ezt a nagy sebességet a pályatest kibírja. Az új szolnoki vasútállomás tervezésénél is figyelembevették a villamosítást — fejezte be nyilatkozatát Békési Rezső elvtárs. Képek a turkevei termelőszövetkezetekből Viktor Szimonov az egyik Moszkva környéki gépállomás kombájnosa. Itt tejesít katonai szolgálatot- A Turkevei Gépállomás igazgatójának kérésére alakulatának parancsnoksága elengedte négy társával együtt -— kombájnaratásra, A szovjet kombájnvezetőket szívesen fogadták a termelőszövetkezeti városban. Viktor Szimonov és társai a Dózsa Népe Tsz-ben mutataják meg, milyen is a kombájnvezetői virtus. Mint egy „gabonagyár’t olyan a Vörös Csillag Tsz kombájnszérűje. Itt naponta 25 vagon gabonát szárítanak és tisztítanak ki, amelyet 10 kombájn arat és csépel a szövetkezet földjén. Ezzel egyidőben a traktorosok a szajmalehúzóval távolítják el a kombájnszalmát a tarlóról? Vasadi Ferenc szántja a tarlót, naponta 12 holdat a Harcos Tsz-ben. Utána Soós Márton aprítja tárcsával a rögöket, hogy jó magágya legyen a másodnövénynek: IO8Dt>!08Dg>£>*D®>iD£b§>ÍD8P&>!PSD§>íDSÖ&>£>SQ®>£>g^ Nyolcszáz holdon már kikalászolt a rizs a palofásí Állami Gazdaságban A Palotás-besenyszögi Rizstermelő Állami Gazdaság 3500 hoid- nyi tábláin már a kalászát növeszti a növény. Mintegy 800—1000 hold az a terület, ahol teljesen kalászba szökött a rizs, különben valamennyi vetésen jelentkeznek már a kalászok. A fejlődés sokkal gyorsabb a tavalyinál, ez egyrészt a kedvező időjárásnak- köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a gazdaság dolgozói korán végeztek a vetéssel; A termés kiválónak ígérkezik: Amennyiben továbbra is kedvező marad az időjárás, az idei terméshozam némileg ellensúlyozni fogja a tavalyi károkat. A jó termés biztosítása érdekében nagy gonddal folyik a növényápolás. E hót végére az ..egész gazdaságban befejezik a gyomjálást. Ebben a munkában 500 isko'ásgyerek segít a gazdaságnak. A környező falvak diákjai napi 20—30 forintot keresnek és háromszori étkeztetésben részesülnek.
