Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)
1956-07-27 / 177. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI vili. évfolyam, 177. szám, 1956. július 27. péntek. SZOLJI OK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA T A V ÍR AT Járási, városi mezőgazdasági osztályvezetők, gépállomás igazgatók, mezőgazdászok, brigádvezetők, traktorosok! A Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgatósága elismeréséi fejezi ki az aratás végzésében tanúsított magatartásukért, jó munkájukért. Kékjük, hogy erőfeszítésüket a gabona bekor dúsára, csépié sére és a tarló mielőbbi gyors, megmunkálására irányítsák. MEGYEI TAN ÁCS VB Mezőgazdasági Igazgatóság A dolgozó nép javaslatára „Szivesen teszünk javaslatokat, mondjuk el gondolatainkat, de vajon a párt, a kormány figyelembe veszi-e majd mindezeket?" — ilyen és ehhez hasonló kétkedő megjegyzések is elhangzottak, bár csak szórványosan, a második ötéves terv irányelveinek nyilvános vitái porán. Ha változtatnak is az irányelv egyes pontjain, valószínűleg a fontosabb számoknál úgy sem lehet változás — mondták mások okoskodóan. A jószándékú kétkedőkre és a tudatosan kételyt ébresztőkre alaposan rácáfolt a Központi Vezetőség legutóbbi ülése, amely elfogadta az országos vita alapján módosított irányelv-tervezetet. Az irányelvek a Minisztertanács részére alapul szolgálnak majd a végleges ötéves terv elkészítéséhez, amelyet még az idén az országgyűlés elé terjesztenek. Amint Hegedűs András elvtárs, a KV ülésén elhangzott beszámolójában mondotta: „Az elhangzott sok hozzászólás és javaslat megkönnyítette, hogy az ország szükségleteinek és adottságainak mérlegelése alapján helyesen határozzuk meg a második ötéves terv irányelveit’’. Vagyis a helyi sajátosságokat különösen ismerő javas- lattevők nemcsak az apró részletkérdésekben, hanem abban is segítettek a terv irányelveit kidolgozó elvtársaknak, hogy az ország szükségleteit és az adottságokat helyesen mérlegeljék, méginkább a valóság követelményeihez, az objektív feltételekhez igazítsák. Mutatják ezt az irányelvtervezet kiemelt részei is, amelyek a változtatásokat jelzik és szinte átszövik az egész tervezetet. Csak egy néhány alapvető tényt és számadatot nézve: A második ötéves terv ideje alatt ipart termelésünk növelését az eredetileg tervezett 50—52 százalék helyett 47—50 százalékban javasolja megállapítani a tervezet, ami által javulni fog az ipar anyag- ellátása és a termelés egyenletessége. A vita során a hozzászólók százai kérték az anyagellátás körüli zavarok megszüntetését, az irányelv-tervezet tehát mélyrehatóan figyelembevette ezeket a javaslatokat. Természetesen az ipar két főága — a nehézipar és a köny- nyűipar — közül a nehézipart kell elsődlegesen fejlesztenünk, mert ez teszi lehetővé a közlekedés, a könnyűipar é6 a mezőgazdaság, benne a fogyasztási cikkeket termelő iparágak — termelésének további fejlesztését is. A terwiták résztvevőinek egyrésze a beruházások csökkentését javasolta. Az irányelv-tervezet a tartalékok növelése érdekében az állami beruházások 1—2 milliárddal való csökkentése mellett foglalt állást. Ez azt is jelenti, hogy a beruházások emelésére irányuló javaslatokat, amelyek szintén elhangzottak a viták során, nem lehet elfogadni, mert ez az életszínvonal átmeneti csökkenését, vagy az előirányzatnál kisebb mértékű növelését tenné csak lehetővé. A mezőgazdaságban megjelölt főfeladatok között is számos olyan található, amelyek a viták során elhangzott javaslatok alapján kerültek az irányelv-tervezetbe. A növénytermelés, állattenyésztés, szőlőtermelés, a takarmánytartalékok biztosítása, az alapvető erőgéptípusok kialakításáról szóló és szinte a mezőgazdaságot érintő mindenegyes* feladatnál megtalálhatók a módosítások, kiegészítések. Igen lényegesek a termelőszövetkezetek megerősítésére, fejlesztésére vonatkozó pontok, amelyek a tsz-tagság és az egyénileg dolgozó parasztság érdeklődését is felkeltik majd. Például az a pont, amely kimondja: „A munkaképtelen és öreg termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátását — a termelőszövetkezet anyagi ^közeiből — intézményesen meg kell oldani”. Vagy az irányelv-tervezetnek az a része, amely kimondja, hogy el kell törölni a jelenlegi, a tsz-ek áruértékesítését is gátló, szállítási korlátozásokat és egyéb megkötöttségeket. Bizonyára örömmel olvassák a Szolnok megyeiek azt is, hogy meg kell kezdeni a budapesti—szolnoki vasútvonal villamosítását, a karcagiak azt a részt, hogy Karcagon új Rendelőintézettel egybekötött kórházat kell építeni. A nyugdíjasok, hogy lehetővé kell tenni régi nyugdíjuknak újrendszerű nyugdíjra való átváltását. A szülők és a tanulók azt a pontot, hogy a második ötéves terv időszakában nem 4100, hanem 4500 osztálytermet kell építeni, a dolgozó nők, hogy önköltségi alapon bentlakásos iskolákat, hatnapos bölcsődéket és óvodákat kell létesíteni, stb., stb. A módosítások tehát azt bizonyítják, hogy pártunk, a dolgozó nép érdekeit messzemenően íigyelembevéve dolgozta ki az irányelveket, amelyek megvalósítása elé bizakodva tekinthetünk. Azt sem szabad azonban elhallgatni, hogy bizonyos javaslatok megvalósítására nem kerülhet sor. Hegedűs elvtárs is említette például, hogy a kenyérgabona vetésterületének csökkentése, a termésátlagok növelése nélkül nem valósítható meg, s amíg ezen a téren szá- motevő eredményt nem tudunk felmutatni, a kenyérgabona vetésterületét sem csökkenthetjük lényegesen. Általában — hangsúlyozta a beszámoló — a tervek szilárd megalapozottságnak és józan mérték- tartásnak kell jellemeznie. Ugyanakkor számításba kell vennünk minden lehetőséget, gazdasági erőforrásainkat éppúgy, mint népünk alkotókészségét, munkalendületét. Az országos irányelvek mellett igen nagyjelentőségű a beérkezett javaslatok helyi szinten való kidolgozása, számbavétele és va- lóraváltása. A közeljövőben a Néplapban leközöljük a javaslatokra adott választ, melyekből az is kiderül majd: megyénk dolgozóinak termékeny, alkotó észrevételei milyen nagy segítséget adnak a tervek valóraváltásához. A közel ezer írásbeli javaslat között számos olyan van, amely közvetlenül a tervek túlteljesítését kívánja elősegíteni. Ilyen például Mucsányi Kálmán elvtársnak, a Tiszamenti Vegyiművek párttitkárának a Néplapban is megjelent javaslata a vegyipari gépek, illetve alkatrészek gyártásával vagy a pirít idejében való szállításával kapcsolatban. Kari József elvtárs az építkezések egyszerűbbé, olcsóbbá tételére indítványoz néhány lényegbevágó ésszerűsítést. Mások az életszínvonal emelése, a kulturális, vagy egészségügyi fejlődés érdekében javasolnak különböző intézkedéseket. Igen sokan az ügyvitel egyszerűsítésére tesznek indítványokat. Mindezek azt mutatják, hogy az irányelv-tervezet tükrözi megyénk dolgozóinak elgondolásait, illetve sok olyan kérdésre ad választ, amely mint problémát megyénk dolgozói is felvetettek. Nem lehet vitás, hogy továbbra is szükség van javaslatokra, amelyek a terv végrehajtását, annak megjvorsítását segítik elő, vagy amelyek menetközben az előrehaladás érdekében indítványoznak bizonyos módosításokat. Nagyon sok múlik — csakúgy mint a terv kidolgozásánál — a tervek megvalósítása során is a dolgozók bátor kezdeményezésén, aktivitásán. Az irányelv-tervezet azt is megmutatja, milyen sok, eddig még nem eléggé kiaknázott lehetőségünk van ezen a téren. Ha nem hagyjuk kialudni a most felfokozódott érdeklődést támogatjuk, a dolgozók elgondolásait, a terv végrehajtásához nyerünk új meg új erőforrást. Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle — mondja a közmondás. De az is igaz, hogy annak a tervnek a megvalósításáért tudunk küzdeni teljes szívvel, amit magunkénak tartunk. Megyénk dolgozói kivették részüket a terv vitájából, éltek a javaslatadás lehetőségével, magukénak érezhetik és vallhatják tehát az irányelv-tervezetet, annak célkitűzéseit. Bízunk és biztosak vagyunk benne, hogy a megvalósításából is öntudatosan és teljes lendülettel kiveszik részüket Ebben as évben is élüzem less a cukorgyár? 4 Szolnoki Cukorgyár az idén nagy változásokon megy keresztül. Kissé megfiatalodik. 42 esztendőt üzemelt már és a berendezésein bizony nyomot hagyott ez a négy évtized. Mint ahogyan az ember megérzi az idők múlását, úgy az üzem is. A gyár felépülése, de különösen a felszabadulás óta évről-évre növelték az üzem termelékenységét. Az 1920-as évek elején még csak 6—7 ezer vagon répát dolgoztak fel egy idényben, ma már ennek négyszeresét. Hogyan érték el ezt a nagy felfutást? Akaratlanul is, ez a gondolát vetődik fel bennünk, mert tudjuk, hogy a felépülése óta nem bővítették a gyárat. A kérdésre Hermann párttitkár elvtárs ad választ. Több mint 20 éve dolgozik itt és sok mindenről tud. — A felszabadulást követő években fellendült hazánkban a cukorrépa termelése. Ettől kezdve évről-évre több répát szállítottak üzemünkbe. Eleinte megnyújtottuk a kampányok idejét. Ez a módszer nem sokáig vált be, s másikhoz kellett folyamodni. A nyári karbantartásokkal párhuzamosan egyes berendezéseket átalakítottuk: nagyobbra. Korszerűbbre építettünk. Az első években nehezen mentek ezek a munkák. Minden nyáron csináltunk olyan felújításokat, amelyek lehetővé tették, hogy többet termeljünk az előző' évieknél. — És hogy állnak ma ezekkel a munkákkal? — Az igazat megvallva, egy kicsit rosszul. Ilyen arányú felújítást még eddig nem csináltunk. — Egy kicsit szorít most bennünket a kapca. — Hogy miért? Ennek is megvan az oka. Vegyük csak sorba. A megkezdett nagyméretű felújítást saját erőnkből nem tudnánk megcsinálni a rendelkezésünkre álló idő alatt. A nagyobb berendezéseket, alkatrészeket más vállalatoknál, (Budapesti Láng-gépgyár, Jászberényi Aprítógépgyár, Szolnoki Vasipari Vállalat, stb.) kellett megcsináltatnunk. Nem mondom, hogy az ő hibájukból, de legtöbben késve szállították le a megrendelt áruh Sőt, még nincs is Itt minden. — Annakidején ml úgy határoztunk hogy augusztus közepére főpróbára elkészítjük az üzemet. A fenti okok miatt ezt nem tudjuk megvalósítani. Ha augusztus 20-a előtt nem is, de utána közvetlen meg kell tartanunk a főpróbát, hogy az esetleg előforduló hibákat szeptember 44g, a kampány megkezdéséig kijavíthassuk. — Megtörténhet az is, hogy néhány nappal előbb kell a termeléshez fognunk, mint ahogyan ez már előfordult. . Nem szeretnénk, ha egv ilyen hirtelen intézkedés készületlenül érne bennünket. 4 cukorgyár munkásai nagy lelkesedéssel dolgoznak. Igazolatlan hiányzó még csak véletlenül sem fordul elő. — Megpróbáljuk augusztus 20-ra befejezni az összes javítási munkát — mondogatják egymás között az emberek. Az elmúlt kampányban ők lettek az ország cukorgyárai között a legjobbak. Ehhez nagyban hozzájárult a múlt évi karbantartás jó elvégzése is. Az üzemmel termelés közben nem tok baj volt. Van-e valami tervük? Igen van. Ebben az évben is ki akarják érdemelni az élüzemséget. Ennek alapját építik most, mikor g karbantartást, felújítást gondosan csinálják. Őszintén megmondhatjuk, kedvvel, gondosan dolgoznak a Cukorgyár munkásai. Van azonban egy sérelmük, amit már annyiszor felvetettek. És ez a kenyér rossz minősége. Igazuk van ezeknek az embereknek. Becsülettel dolgoznak, a feladatúikat a legjobban igyekeznek megoldani és kénytelenek sok esetben süietien, kidolgozatlan vagy savanyú ízű kenyeret fogyasztani. — Azt megértjük, hogy kicsi a Szolnoki Sütőüzem — mondják. De ha nem tudják a lakosságot ellátni megfelelő minőségű kenyérrel, miért nem engedélyezik néhány. magánpéknek a sütést legalább addig, amíg a vállalat oda nem fejlődik, hogy kielégítse az igényeket. Jogos sérelme ez nemcsak a cukorgyáriaknak, de a többi üzeni munkásainak és minden szolnoki lakosnak. Javaslatukon jó lenne elgondolkozni, és megvalósítani azt. Mi újság a Ságvári höruti lakásépítkezésen ]\l éhány napja ellátogattam a J' Ságvári körúti lakásépítkezéshez. Jártam már jónéhányszor ezen a telepen és megszokott számomra a toronydaru, betonkeverő- gépek zúgása és az építkezés dolgozóinak mozgolódása. Legutóbbi látogatásomkor azonban leltűnt ezeknek a hiánya. A gépek álltak, és csak kevés számú munkást láttam foglalkozni a terüFarkas Sándor trszászi termelőszövetkezeti tag előíegbe 40 mázsa búzát kapóit Nem fiatalember már Farkas -Sándor az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet sertésgondozója, de fiatalos lendülettel dolgozik. Eddig szerzett munkaegységéért előlegbe 40 mázsa búzát kapott. Nemcsak ő az egyedüli, aki ilyen jól keresett, hanem még igen sokan. Szép búzatermés volt az újszászi Szabadság Tsz-ben. Egy 200 holdas tábláról pl. 40 kiló híján átlagosan 20 mázsa búzát takarítottak be. Jászfényszaru lett az első Ismeretes, hogy Jászfényszaru és Fegyvernek község hónapok óta mezőgazdasági és begyűjtési páros- versenyben van egymással. A két község vezetői pár nappal ezelőtt értékelték ennek eredményeit és megállapították, hogy az állat és állati termékek első félévi tervét Jászfényszaru 105, Fegyvernek pedig 100,8 százalékra teljesítette. Ezek^ szerint a jászfényszaruiak megelőzték a fegyvernekieket. A dolgozó parasztok megbízásából a két község vezetői ez alkalommal Augusztus 20-a tiszteletére gabonabeadási versenyre hívták egymást. A feltételek között szerepel többek között, hogy a gabonabeadást, és az állati termékek begyűjtési tervének szeptember 10-ig eső részét szeptember 10-re kiegyenlítik. A két község azóta is kapcsolatot tart egymással. 10 naponként írásban értesítik egymást a tervteljesítés helyzetéről. De csak szeptember 10-e után derül ki, hogy az Alkotmány ünnepe tiszteletére felújított párosversenyben melyik község szerzi meg az elsőséget. Négy baromfílenyésztö szakcsoport alakult a megyében Szolnok megye községeiben az idén alakítottak először baromfi- tenyésztő szakcsoportokat a földművesszövetkezetek. A tavaszi és nyári hónapokban Rákócz if alván, Jászboldogházán, Alattyánon és Jásztelken alakult szakcsoport kisállattenyésztésre és ezenbelül elsősorban baromfitenyésztsére. A négy szakcsoport 190 tagja körülbelül négy és félezres baromfiállománynyal rendelkezik. A tenyészetekben fajtiszta exportképes baromfit nevelnek, a tojásokat pedig a keltetőállomásoknak adják. H tiszakíirti Rákosi Tsz 50 mázsa búzát adott el szabadáron az országnak Még a múlt héten hozzákezdtek a kenyérgabona csépléséhez a ti- szakürti Rákosi Tsz-ben és mindjárt az első napokban kiegyenlítették kenyérgabonabeadási kötelezettségüket. Üzemtervükben kétszázhuszonhét mázsa búza szabad értékesítését irányozták elő. Ebből 50 mázsát máris bevittek a Terményforgalmi Vállalat raktárába. A hátralévő 177 mázsa búzát pedig folyamatosan — ahogy a cséplőgéptől lekerül — szállítják beä Az állami gazdasági kombáj'n- vezetők versenyében G. Nagy István lett az első Törekvő, szorgalmas fiatalember G. Nagy István, a Bánhalmi Állami Gazdaság kombájnvezetője. Szinte egyetlen szenvedélye a kombájnaratás. Pedig cseppet sem könnyű ez a munka. Különösen a dőlt gabonában nehéz a kombájnos dolga. G. Nagy Istvánnak, meg kombájnvezető társainak, Országh Lászlónak, Árvái Andrásnak, Sinka Ilonának, Csörgő Istvánnak ebben az évben kijutott a dőlt gabonából. A Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságához tartozó állami gazdasági kombájnosok közül mégis G. Nagy István szerezte meg az első helyet. Július 25-ig 283 hóidat aratott és 3328 mázsa gabonát csépelt el gépével. létén. Az építésvezető megmagyarázta a csendesség okát. — Tudja, ilyenkor nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Itt a legnagyobb mezőgazdasági munkák ideje. Dolgozóink legnagyobb része vidéki, földművesek és ilyenkor bizony két-három hétre elmennek aratni, csépelni. Itt hagyják az építkezést. Már eddig is sokan elmentek, de ez még folytatódik. A létszámnak mintegy 50 százaléka marad csak itt, főként szolnokiak. Hogy ezzel a kevésszámú munkaerővel is gazdaságosan tudjunk termelni, összevonjuk őket és egy helyen foglalkoztatjuk. A nagymérvű munkásszabadságolásra az építkezés nem tudja teljesíteni sem a júliusi, sem pedig az augusztusi tervét. Az előirányzatukat csökkentették ugyan erre a két hónapra 20 százalékkal, de ez nincs arányban a szabadságolással. Juhász Sándor építésvezető elv- társat azonban nem aggasztja, hogy a havi tervükkel adósak maradnak. Bízik abban, hogy az elkövetkező hónapokban bepótolják. — Februárban alig dolgoztunk valamit — emlékezik vissza az építésvezető. — A hideg elmúltával úgy gondoltuk, hogy a keletkezett súlyos adósságot tálán soha nem tudjuk jóvátenni, de szerencsénkre ez a gondolatunk kedvezőbbre alakult. Megfogtuk a munka keményebb végét és a fél év végére minden rendbejött. Az építkezés első negyedéves tervét 91, a másodikat 116 százalékra teljesítette. A munkájuk minősége Is nagyon sokat javult az utóbbi hónapokban. Többet és jobban termeltek. Féléves tervüket az első negyedéves súlyos lemaradás ellenére 6,5 százalékkal túlteljesítették. Legmagasabb július hónapban volt az egy munkásra eső termelési értékük. li/fűr régebben megkezdték az ÉF-tömb építését. A két épületben összesen 80 lakás lesz. Eddig a földkiemelést kivéve, az összes többi munkát első- és másodéves ipari tanulók végezték. A napokban fognak az ittmaradt szakmunkások is ráállni a falak építésére. Az ÉF-épület középső szekciójának földszintjén üzlethelyiségek lesznek. Helyi ipari mintabolt, cipőüzlet, vas- és műszaki üzlet, fial- és vadértékesítő, háztartási bolt, női és férfi fodrászüzlet lesz ebben az épületben. Az ÉF-tömb jövő ilyenkorra készül el átadásra. Az 56 lakásos G-épület építési munkáit hamarosan befejezik. Utána megkezdik a vakolást és a szakipari munkákat. Ezt az épületet szeptember közepén kell átadniok. Ez a határidő a munkásszabadságolás miatt röviddel eltolódik.
