Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-27 / 177. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI vili. évfolyam, 177. szám, 1956. július 27. péntek. SZOLJI OK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA T A V ÍR AT Járási, városi mezőgazdasági osztályve­zetők, gépállomás igazgatók, mezőgazdá­szok, brigádvezetők, traktorosok! A Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgatósága elismeréséi fejezi ki az ara­tás végzésében tanúsított magatartásukért, jó munkájukért. Kékjük, hogy erőfeszítésü­ket a gabona bekor dúsára, csépié sére és a tarló mielőbbi gyors, megmunkálására irá­nyítsák. MEGYEI TAN ÁCS VB Mezőgazdasági Igazgatóság A dolgozó nép javaslatára „Szivesen teszünk javaslatokat, mondjuk el gondolatainkat, de vajon a párt, a kormány figyelembe veszi-e majd mindezeket?" — ilyen és ehhez hasonló kétkedő megjegyzések is elhangzottak, bár csak szórványosan, a második ötéves terv irányelveinek nyilvános vitái porán. Ha változtatnak is az irányelv egyes pontjain, valószí­nűleg a fontosabb számoknál úgy sem lehet változás — mondták mások okoskodóan. A jószándékú kétkedőkre és a tudatosan kételyt ébresztőkre alaposan rácáfolt a Központi Vezetőség legutóbbi ülése, amely elfo­gadta az országos vita alapján módosított irányelv-tervezetet. Az irányelvek a Minisztertanács részére alapul szolgálnak majd a végle­ges ötéves terv elkészítéséhez, amelyet még az idén az országgyűlés elé terjesztenek. Amint Hegedűs András elvtárs, a KV ülésén elhangzott beszá­molójában mondotta: „Az elhangzott sok hozzászólás és javaslat megkönnyítette, hogy az ország szükségleteinek és adottságainak mér­legelése alapján helyesen határozzuk meg a második ötéves terv irányelveit’’. Vagyis a helyi sajátosságokat különösen ismerő javas- lattevők nemcsak az apró részletkérdésekben, hanem abban is segí­tettek a terv irányelveit kidolgozó elvtársaknak, hogy az ország szükségleteit és az adottságokat helyesen mérlegeljék, méginkább a valóság követelményeihez, az objektív feltételekhez igazítsák. Mutat­ják ezt az irányelvtervezet kiemelt részei is, amelyek a változtatáso­kat jelzik és szinte átszövik az egész tervezetet. Csak egy néhány alapvető tényt és számadatot nézve: A második ötéves terv ideje alatt ipart termelésünk növelését az eredetileg tervezett 50—52 százalék helyett 47—50 százalékban ja­vasolja megállapítani a tervezet, ami által javulni fog az ipar anyag- ellátása és a termelés egyenletessége. A vita során a hozzászólók százai kérték az anyagellátás körüli zavarok megszüntetését, az irányelv-tervezet tehát mélyrehatóan figyelembevette ezeket a javas­latokat. Természetesen az ipar két főága — a nehézipar és a köny- nyűipar — közül a nehézipart kell elsődlegesen fejlesztenünk, mert ez teszi lehetővé a közlekedés, a könnyűipar é6 a mezőgazdaság, benne a fogyasztási cikkeket termelő iparágak — termelésének to­vábbi fejlesztését is. A terwiták résztvevőinek egyrésze a beruházások csökkenté­sét javasolta. Az irányelv-tervezet a tartalékok növelése érdekében az állami beruházások 1—2 milliárddal való csökkentése mellett fog­lalt állást. Ez azt is jelenti, hogy a beruházások emelésére irányuló javaslatokat, amelyek szintén elhangzottak a viták során, nem lehet elfogadni, mert ez az életszínvonal átmeneti csökkenését, vagy az előirányzatnál kisebb mértékű növelését tenné csak lehetővé. A mezőgazdaságban megjelölt főfeladatok között is számos olyan található, amelyek a viták során elhangzott javaslatok alapján kerültek az irányelv-tervezetbe. A növénytermelés, állattenyésztés, szőlőtermelés, a takarmánytartalékok biztosítása, az alapvető erőgép­típusok kialakításáról szóló és szinte a mezőgazdaságot érintő min­denegyes* feladatnál megtalálhatók a módosítások, kiegészítések. Igen lényegesek a termelőszövetkezetek megerősítésére, fejlesztésére vo­natkozó pontok, amelyek a tsz-tagság és az egyénileg dolgozó paraszt­ság érdeklődését is felkeltik majd. Például az a pont, amely ki­mondja: „A munkaképtelen és öreg termelőszövetkezeti tagok nyug­díjellátását — a termelőszövetkezet anyagi ^közeiből — intézmé­nyesen meg kell oldani”. Vagy az irányelv-tervezetnek az a része, amely kimondja, hogy el kell törölni a jelenlegi, a tsz-ek áruértéke­sítését is gátló, szállítási korlátozásokat és egyéb megkötöttségeket. Bizonyára örömmel olvassák a Szolnok megyeiek azt is, hogy meg kell kezdeni a budapesti—szolnoki vasútvonal villamosítását, a karcagiak azt a részt, hogy Karcagon új Rendelőintézettel egybekö­tött kórházat kell építeni. A nyugdíjasok, hogy lehetővé kell tenni régi nyugdíjuknak újrendszerű nyugdíjra való átváltását. A szülők és a tanulók azt a pontot, hogy a második ötéves terv időszakában nem 4100, hanem 4500 osztálytermet kell építeni, a dolgozó nők, hogy önköltségi alapon bentlakásos iskolákat, hatnapos bölcsődéket és óvo­dákat kell létesíteni, stb., stb. A módosítások tehát azt bizonyítják, hogy pártunk, a dolgozó nép érdekeit messzemenően íigyelembevéve dolgozta ki az irányelve­ket, amelyek megvalósítása elé bizakodva tekinthetünk. Azt sem szabad azonban elhallgatni, hogy bizonyos javaslatok megvalósítására nem kerülhet sor. Hegedűs elvtárs is említette pél­dául, hogy a kenyérgabona vetésterületének csökkentése, a termésát­lagok növelése nélkül nem valósítható meg, s amíg ezen a téren szá- motevő eredményt nem tudunk felmutatni, a kenyérgabona vetéste­rületét sem csökkenthetjük lényegesen. Általában — hangsúlyozta a beszámoló — a tervek szilárd megalapozottságnak és józan mérték- tartásnak kell jellemeznie. Ugyanakkor számításba kell vennünk minden lehetőséget, gazdasági erőforrásainkat éppúgy, mint népünk alkotókészségét, munkalendületét. Az országos irányelvek mellett igen nagyjelentőségű a beérke­zett javaslatok helyi szinten való kidolgozása, számbavétele és va- lóraváltása. A közeljövőben a Néplapban leközöljük a javaslatokra adott választ, melyekből az is kiderül majd: megyénk dolgozóinak termékeny, alkotó észrevételei milyen nagy segítséget adnak a ter­vek valóraváltásához. A közel ezer írásbeli javaslat között számos olyan van, amely közvetlenül a tervek túlteljesítését kívánja elősegíteni. Ilyen például Mucsányi Kálmán elvtársnak, a Tiszamenti Vegyiművek párttitká­rának a Néplapban is megjelent javaslata a vegyipari gépek, illetve alkatrészek gyártásával vagy a pirít idejében való szállításával kap­csolatban. Kari József elvtárs az építkezések egyszerűbbé, olcsóbbá tételére indítványoz néhány lényegbevágó ésszerűsítést. Mások az életszínvonal emelése, a kulturális, vagy egészségügyi fejlődés érde­kében javasolnak különböző intézkedéseket. Igen sokan az ügyvitel egyszerűsítésére tesznek indítványokat. Mindezek azt mutatják, hogy az irányelv-tervezet tükrözi megyénk dolgozóinak elgondolásait, il­letve sok olyan kérdésre ad választ, amely mint problémát megyénk dolgozói is felvetettek. Nem lehet vitás, hogy továbbra is szükség van javaslatokra, amelyek a terv végrehajtását, annak megjvorsítását segítik elő, vagy amelyek menetközben az előrehaladás érdekében indítványoznak bizonyos módosításokat. Nagyon sok múlik — csakúgy mint a terv ki­dolgozásánál — a tervek megvalósítása során is a dolgozók bátor kezdeményezésén, aktivitásán. Az irányelv-tervezet azt is megmutatja, milyen sok, eddig még nem eléggé kiaknázott lehetőségünk van ezen a téren. Ha nem hagyjuk kialudni a most felfokozódott érdeklődést támogatjuk, a dolgozók elgondolásait, a terv végrehajtásához nyerünk új meg új erőforrást. Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle — mondja a közmondás. De az is igaz, hogy annak a tervnek a meg­valósításáért tudunk küzdeni teljes szívvel, amit magunkénak tar­tunk. Megyénk dolgozói kivették részüket a terv vitájából, éltek a javaslatadás lehetőségével, magukénak érezhetik és vallhatják tehát az irányelv-tervezetet, annak célkitűzéseit. Bízunk és biztosak va­gyunk benne, hogy a megvalósításából is öntudatosan és teljes lendü­lettel kiveszik részüket Ebben as évben is élüzem less a cukorgyár? 4 Szolnoki Cukorgyár az idén nagy változásokon megy keresztül. Kissé megfiatalodik. 42 esztendőt üzemelt már és a berendezésein bizony nyomot hagyott ez a négy évtized. Mint ahogyan az ember megérzi az idők múlását, úgy az üzem is. A gyár felépülése, de különösen a felszabadulás óta évről-évre nö­velték az üzem termelékenységét. Az 1920-as évek elején még csak 6—7 ezer vagon répát dolgoztak fel egy idényben, ma már ennek négyszeresét. Hogyan érték el ezt a nagy fel­futást? Akaratlanul is, ez a gon­dolát vetődik fel bennünk, mert tudjuk, hogy a felépülése óta nem bővítették a gyárat. A kérdésre Hermann párttitkár elvtárs ad vá­laszt. Több mint 20 éve dolgozik itt és sok mindenről tud. — A felszabadulást követő évek­ben fellendült hazánkban a cukor­répa termelése. Ettől kezdve év­ről-évre több répát szállítottak üzemünkbe. Eleinte megnyújtottuk a kampányok idejét. Ez a módszer nem sokáig vált be, s másikhoz kellett folyamodni. A nyári kar­bantartásokkal párhuzamosan egyes berendezéseket átalakítottuk: na­gyobbra. Korszerűbbre építettünk. Az első években nehezen mentek ezek a munkák. Minden nyáron csináltunk olyan felújításokat, amelyek lehetővé tették, hogy töb­bet termeljünk az előző' évieknél. — És hogy állnak ma ezekkel a munkákkal? — Az igazat megvallva, egy ki­csit rosszul. Ilyen arányú felújítást még eddig nem csináltunk. — Egy kicsit szorít most ben­nünket a kapca. — Hogy miért? Ennek is meg­van az oka. Vegyük csak sorba. A megkezdett nagyméretű felújítást saját erőnkből nem tudnánk meg­csinálni a rendelkezésünkre álló idő alatt. A nagyobb berendezése­ket, alkatrészeket más vállalatok­nál, (Budapesti Láng-gépgyár, Jász­berényi Aprítógépgyár, Szolnoki Vasipari Vállalat, stb.) kellett meg­csináltatnunk. Nem mondom, hogy az ő hibájukból, de legtöbben késve szállították le a megrendelt áruh Sőt, még nincs is Itt minden. — Annakidején ml úgy határoz­tunk hogy augusztus közepére fő­próbára elkészítjük az üzemet. A fenti okok miatt ezt nem tudjuk megvalósítani. Ha augusztus 20-a előtt nem is, de utána közvetlen meg kell tartanunk a főpróbát, hogy az esetleg előforduló hibákat szeptember 44g, a kampány meg­kezdéséig kijavíthassuk. — Megtörténhet az is, hogy né­hány nappal előbb kell a terme­léshez fognunk, mint ahogyan ez már előfordult. . Nem szeretnénk, ha egv ilyen hirtelen intézkedés készületlenül érne bennünket. 4 cukorgyár munkásai nagy lel­kesedéssel dolgoznak. Igazolatlan hiányzó még csak véletlenül sem fordul elő. — Megpróbáljuk augusztus 20-ra befejezni az összes javítási mun­kát — mondogatják egymás között az emberek. Az elmúlt kampány­ban ők lettek az ország cukor­gyárai között a legjobbak. Ehhez nagyban hozzájárult a múlt évi karbantartás jó elvégzése is. Az üzemmel termelés közben nem tok baj volt. Van-e valami tervük? Igen van. Ebben az évben is ki akarják érdemelni az élüzemséget. Ennek alapját építik most, mikor g karbantartást, felújítást gondo­san csinálják. Őszintén megmondhatjuk, kedv­vel, gondosan dolgoznak a Cukor­gyár munkásai. Van azonban egy sérelmük, amit már annyiszor fel­vetettek. És ez a kenyér rossz mi­nősége. Igazuk van ezeknek az embereknek. Becsülettel dolgoznak, a feladatúikat a legjobban igye­keznek megoldani és kénytelenek sok esetben süietien, kidolgozat­lan vagy savanyú ízű kenyeret fogyasztani. — Azt megértjük, hogy kicsi a Szolnoki Sütőüzem — mondják. De ha nem tudják a lakosságot ellátni megfelelő minőségű kenyér­rel, miért nem engedélyezik né­hány. magánpéknek a sütést leg­alább addig, amíg a vállalat oda nem fejlődik, hogy kielégítse az igényeket. Jogos sérelme ez nemcsak a cu­korgyáriaknak, de a többi üzeni munkásainak és minden szolnoki lakosnak. Javaslatukon jó lenne elgondolkozni, és megvalósítani azt. Mi újság a Ságvári höruti lakásépítkezésen ]\l éhány napja ellátogattam a J' Ságvári körúti lakásépítke­zéshez. Jártam már jónéhányszor ezen a telepen és megszokott szá­momra a toronydaru, betonkeverő- gépek zúgása és az építkezés dolgo­zóinak mozgolódása. Legutóbbi látogatásomkor azon­ban leltűnt ezeknek a hiánya. A gépek álltak, és csak kevés számú munkást láttam foglalkozni a terü­Farkas Sándor trszászi termelőszövetkezeti tag előíegbe 40 mázsa búzát kapóit Nem fiatalember már Farkas -Sándor az újszászi Szabadság Ter­melőszövetkezet sertésgondozója, de fiatalos lendülettel dolgozik. Ed­dig szerzett munkaegységéért elő­legbe 40 mázsa búzát kapott. Nem­csak ő az egyedüli, aki ilyen jól keresett, hanem még igen sokan. Szép búzatermés volt az újszászi Szabadság Tsz-ben. Egy 200 holdas tábláról pl. 40 kiló híján átlago­san 20 mázsa búzát takarítottak be. Jászfényszaru lett az első Ismeretes, hogy Jászfényszaru és Fegyvernek község hónapok óta mezőgazdasági és begyűjtési páros- versenyben van egymással. A két község vezetői pár nappal ezelőtt értékelték ennek eredményeit és megállapították, hogy az állat és állati termékek első félévi tervét Jászfényszaru 105, Fegyvernek pe­dig 100,8 százalékra teljesítette. Ezek^ szerint a jászfényszaruiak megelőzték a fegyvernekieket. A dolgozó parasztok megbízásá­ból a két község vezetői ez alka­lommal Augusztus 20-a tiszteleté­re gabonabeadási versenyre hívták egymást. A feltételek között szere­pel többek között, hogy a gabona­beadást, és az állati termékek be­gyűjtési tervének szeptember 10-ig eső részét szeptember 10-re ki­egyenlítik. A két község azóta is kapcsolatot tart egymással. 10 na­ponként írásban értesítik egymást a tervteljesítés helyzetéről. De csak szeptember 10-e után derül ki, hogy az Alkotmány ünnepe tiszteletére felújított párosversenyben melyik község szerzi meg az elsőséget. Négy baromfílenyésztö szakcsoport alakult a megyében Szolnok megye községeiben az idén alakítottak először baromfi- tenyésztő szakcsoportokat a föld­művesszövetkezetek. A tavaszi és nyári hónapokban Rákócz if alván, Jászboldogházán, Alattyánon és Jásztelken alakult szakcsoport kis­állattenyésztésre és ezenbelül első­sorban baromfitenyésztsére. A négy szakcsoport 190 tagja körülbelül négy és félezres baromfiállomány­nyal rendelkezik. A tenyészetekben fajtiszta exportképes baromfit ne­velnek, a tojásokat pedig a keltető­állomásoknak adják. H tiszakíirti Rákosi Tsz 50 mázsa búzát adott el szabadáron az országnak Még a múlt héten hozzákezdtek a kenyérgabona csépléséhez a ti- szakürti Rákosi Tsz-ben és mind­járt az első napokban kiegyenlítet­ték kenyérgabonabeadási kötele­zettségüket. Üzemtervükben két­százhuszonhét mázsa búza szabad értékesítését irányozták elő. Ebből 50 mázsát máris bevittek a Ter­ményforgalmi Vállalat raktárába. A hátralévő 177 mázsa búzát pedig folyamatosan — ahogy a cséplő­géptől lekerül — szállítják beä Az állami gazdasági kombáj'n- vezetők versenyében G. Nagy István lett az első Törekvő, szorgalmas fiatalember G. Nagy István, a Bánhalmi Álla­mi Gazdaság kombájnvezetője. Szinte egyetlen szenvedélye a kom­bájnaratás. Pedig cseppet sem könnyű ez a munka. Különösen a dőlt gabonában nehéz a kombájnos dolga. G. Nagy Istvánnak, meg kombájnvezető társainak, Országh Lászlónak, Árvái Andrásnak, Sinka Ilonának, Csörgő Istvánnak ebben az évben kijutott a dőlt gabonából. A Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságához tartozó állami gaz­dasági kombájnosok közül mégis G. Nagy István szerezte meg az első helyet. Július 25-ig 283 hóidat ara­tott és 3328 mázsa gabonát csépelt el gépével. létén. Az építésvezető megmagya­rázta a csendesség okát. — Tudja, ilyenkor nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Itt a legna­gyobb mezőgazdasági munkák ideje. Dolgozóink legnagyobb része vidéki, földművesek és ilyenkor bi­zony két-három hétre elmennek aratni, csépelni. Itt hagyják az épít­kezést. Már eddig is sokan elmen­tek, de ez még folytatódik. A lét­számnak mintegy 50 százaléka ma­rad csak itt, főként szolnokiak. Hogy ezzel a kevésszámú munka­erővel is gazdaságosan tudjunk ter­melni, összevonjuk őket és egy he­lyen foglalkoztatjuk. A nagymérvű munkásszabadsá­golásra az építkezés nem tudja tel­jesíteni sem a júliusi, sem pedig az augusztusi tervét. Az előirányzatu­kat csökkentették ugyan erre a két hónapra 20 százalékkal, de ez nincs arányban a szabadságolással. Juhász Sándor építésvezető elv- társat azonban nem aggasztja, hogy a havi tervükkel adósak maradnak. Bízik abban, hogy az elkövetkező hónapokban bepótolják. — Februárban alig dolgoztunk valamit — emlékezik vissza az épí­tésvezető. — A hideg elmúltával úgy gondoltuk, hogy a keletkezett súlyos adósságot tálán soha nem tudjuk jóvátenni, de szerencsénkre ez a gondolatunk kedvezőbbre ala­kult. Megfogtuk a munka kemé­nyebb végét és a fél év végére minden rendbejött. Az építkezés első negyedéves ter­vét 91, a másodikat 116 százalékra teljesítette. A munkájuk minősége Is nagyon sokat javult az utóbbi hónapokban. Többet és jobban ter­meltek. Féléves tervüket az első negyedéves súlyos lemaradás elle­nére 6,5 százalékkal túlteljesítették. Legmagasabb július hónapban volt az egy munkásra eső termelési ér­tékük. li/fűr régebben megkezdték az ÉF-tömb építését. A két épü­letben összesen 80 lakás lesz. Eddig a földkiemelést kivéve, az összes többi munkát első- és másodéves ipari tanulók végezték. A napokban fognak az ittmaradt szakmunkások is ráállni a falak építésére. Az ÉF-épület középső szekciójá­nak földszintjén üzlethelyiségek lesznek. Helyi ipari mintabolt, cipő­üzlet, vas- és műszaki üzlet, fial- és vadértékesítő, háztartási bolt, női és férfi fodrászüzlet lesz ebben az épületben. Az ÉF-tömb jövő ilyen­korra készül el átadásra. Az 56 lakásos G-épület építési munkáit hamarosan befejezik. Utá­na megkezdik a vakolást és a szak­ipari munkákat. Ezt az épületet szeptember közepén kell átadniok. Ez a határidő a munkásszabadsá­golás miatt röviddel eltolódik.

Next

/
Thumbnails
Contents