Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-03 / 156. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 105«. július L Kéthetes ingyenes üdülésre megy az 5 000-ik levél író ja Csak szerencsétlen öngóllal szenvedett vereséget megyénk ifjúsági labdarugó válogatottja Hyugat-Budapesl—Szolnok megye 1:0 (0:0) közelebbi edzését. Itt a meglévő hiá- ijövő vasárnap Kecskeméten Kelet-Bu­nyosságok kijavítására helyezik majd dapest válogatottja ellen a legjobb fel- a fősúlyt a csapat szakvezetői, hogy a | készültséggel vehessék fel a küzdelmet. A vidéki labdarúgó sportért Igen nagy segítséget adnak leve­lezőink a szerkesztőségnek. írás­ban beszámolnak területük ered­ményeiről, a dolgozók problémái­ról s közük velünk a javaslatokat, melyek megvalósítása előbbre vi­szi a munkát. Szerkesztőségünk időnként egy- cgy könyvvel, tanulmányi látogatásra való meghívással jutalmazza a leg­jobb levelezőket. Ez évben is a múlt SZAKKÉPZETT műszaki előadót (fér­fit) azonnali belépésre felveszünk. Álla­mi Aruház, Szolnok, Ságvári E. u. 2, 250-es EXPORT Pannónia jó állapotban lévő eladó és 150-es Zetka. Cibakháza, Huba u. 9. KIS gyermek gondozását vállalom, Cim a kiadóban. A KUNSZENTMÁRTONI Földműves­szövetkezet azonnali belépésre keres szakképzett textil eladót és illatszer boltvezetőt. (VII, 3.) V. sz. Mélyépítő Vállalat felvesz kőmű­ves, ács, vasbetonszerelő szakmunká­sokat. Vidéki dolgozóknak: szállás, ét­kezés biztosítva; Jelentkezés: Dohány­beváltó építésvezetőségénél; (VII; 3.) FIGYELEM I Időt és pénzt takarít meg, ha áruit, zöldség-; gyümölcsféleségeit, szálastakarmányát a Rákóczifalvi Föld­művesszövetkezetnek adja el. (VII. 8.) A PALOTASI Állami Gazdaság azon­nali belépésre felvesz kőműveseket. Kollektív szállás és üzemi konyhán ét­kezés biztosítva; Cim: Palotás! Állami Gazdaság, Besenyszög—Palotás; Szolnok ..leovei NÉPLAP politikai napilap A megyei pártbizottság ás a megyei tanács lapja Felelős szerkesztői DAVID FERENC Előfizetési ár I hóra U forint Terjeszti s Megyei Hirlaphivatal Szolnoki Nyomdaipari Vállalat Szolnok, Malinovszkd U: 18 Felelős vezető: Mészáros Sándor évihez hasonlóan a Mezőgazdasági Kiállítást nézik meg levelezőink. Tegnap érkezett be az 5000-ik le­vél. írója Somodi Éva tiszaderzsi levelezőnk. Szerkesztőbizottságunk kéthetes ingyenes balatoni üdülte­téssel jutalmazza az elvtársnőt. Két hétig a szerkesztőség vendége­ként üdülhet majd augusztusban a balatonlellei üdülőben. A SZOLNOKI állomásépítkezés ke­res azonnali belépésre férfi segéd­munkásokat (férfiak 18 évtől) szolnoki építkezéseire; valamint állványozókat és vasbetonszerelőket budapesti mun­kahelyre. Jelentkezni lehet: mindennap reggel 7 órától este 7 óráig a 22. sz. Építőipari Vállalat állomásépitési iro­dájában Szolnokom Vidékieknek szál­lás díjtalan; Napi teljes ellátást 6.40 Ft-ért biztosítanak és négyhetenként utazási költséget térítenek. Egy évre szerződőknek 200 Ft lutalom; Jelentke­zéssel kapcsolatos utazási költséget; felvétel esetén megtérítik. Karcag-Berekfürdő vendég­látó egységeinket. 19 szobás szállodánk, zenés éttermünk kerthelyiséggel, cukrászdánk kényelmet, pihenést, teljes ellátást, szórakozást biztosít. KARCAGI VENDÉGLÁTÓ V. A KARCAGI Építőipari Szövetkezet vállal a lakosság részére miyidennemű kőműves, ács, asztalos, szobafestő és bútormázolási munkákat jő minőség­ben. Madaras! út 27. (VB. 19.) MŰSZAKI képzettséggel rendelkező fu­var-műszaki előadót felveszünk. Szol­noki BELSPED, Kossuth tér 3. (TO. 3.) KÜLÖNBEJARATTJ bútorozott szobát keres orvosnő, Dr. Nádas Agnes, Szol­nok, Tüdőkórház. KISEBB családhoz háztartást gyermek- gondozást idősebb asszony vállalna. Cím a kiadóban. ■ % Hatvan; 1500 néző, vezette: Csiba. A Magyarország 1956. évi ifjúsági lab­darúgó válogatott bajnokcsapata elmért folyó küzdelem második fordulójában megyénk válogatottja Hatvanban Nyu- gat-Budapest együttese ellen a követ­kező összeállításba vette fel a küzdel­met: Papp — Balázs, Sági, Karácsonyi — Borzl, Gajdos — Kiss A., Nagy, Csák, Tóth Halk. Az első félidőben kiegyensúlyozott volt a játék képe. Mind a két csapat sok támadást vezetett de a jól működő védelmek mindent hárítottak. Ebben a félidőben a jobb felkészültségű buda­pesti csapat volt némi fölényben. For­dulás után a magára talált Szolnok megyei válogatott ragadta magához a kezdeményezést és csak a nagyszerűen védő fővárosi kapus akadályozta meg a szolnokiak eredményességét. A 29-ik percben született meg a mérkőzés sor­sát eldöntő balszerencsés öngól, amikor Is egy nyugat-budapesti támadás során a szolnoki 16-oson belül egy előreivelt labda a szolnoki jobbhátvéd Balázs lá­bát érintette és arról a hálóba vágó­dott. Az ártalmatlanak látszó labdát Papp nem is próbálta védeni, mivel úgy nézett ki, hogy az elkerüli a kaput. A gól után a szolnoki fiúk nem adták fel a harcot, s továbbra is lelkesen ro­hamozták a fővárosiak kapuját, de a puha csatárok nem tudtak eredményt elérni a jól hárító budapesti védelem­mel szemben. így a mérkőzés hátralévő részében az eredmény már nem válto­zott. A mérkőzés sportszerű keretek között zajlott le. A budapesti csapat technikailag fel­készültebb, egységesebb együttes be­nyomását keltette. Ez azzal Is magya­rázható, hogy felkészülési lehetőségeik kedvezőbbek voltak. Megyénk válogatottja jelenlegi össze­állításával lényegesen jobbnak bizo­nyult az elmúlt hetinél. A védelem Ba­lázs, Sági, Papp jól látta el feladatát. A fedezettsor mind támadásban, mind védekezésben jól kivette részét és szin­te tömte a csatársort jobbnál jobb lab­dákkal; A támadősor legjobbja Sági és Nagy volt. Hibájuk volt azonban, hogy még a 16-oson belül sem Igen vállal­koztak lövésre, ehelyett tologattak, ami sok esetben megbosszulta magát. A második félidő 30-ik percében a szol­noki csapatban cserét eszközöltek. Nagy helyett Bana lett a jobbszélső, azonban az eredményen már ez sem változtatott. A csapat csütörtökön délután Szol­nokon a Forgalom pályán tartja leg­Nemzeü labdarúgó válogatottunk so­rozatos kudarcai nyomán élénk vita indult meg a sajtó hasábjain. A rend­kívül népszerű sportág rajongói, aki­ket kissé elvakított az előző évek si­kersorozata, megdöbbenve keresik a visszaesés okait. A szaksajtóban és a napilapok sportrovatában megjelenő — sokszor Igen éles bírálatot gyakorló — cikkek túlnyomó részben azonban csak az élvonalbeli játékosok és együttesek helyzetével foglalkoznak. Ez a beállí­tás kissé helytelen, hiszen a labdarú­gás hazánkban Igazi tömegsport és a körülötte zajló viták és az intézkedé­sek igen höxelről érintik a vidéki sportközpontok, de a falvak sportembereit is. Nem lesz tehát érdektelen, ha fel­vetjük a vidéki — de talán az összes alsóbb osztályok — néhány problémá­ját, amelyek a bizonyára meginduló általános rendelkezés során feltétlenül megoldásra várnaié. Ezek: 1. Az osztá­lyozok megszüntetése és a bajnokságot nyert együttesek feljutásának megol­dása, 2. A játékszabályok — elsősor­ban a játékos átigazolás — egyértelmű alkalmazása, 3. A sportlétesítmények igazságos és a vidéki tömegeket kielé­gítő elosztása, illetve megteremtése. Az elmúlt évek legszerencsétlenebb intézkedése a két évvel ezelőtt végre­hajtott — főként az NB II.-es csapato­kat sújtó — példátlan kiesési rendszer volt, amikoris 36 együttest — köztük igen sok nagy vidéki gócpont és üzem csapatát — egyszerűen kiebrudalták az országos bajnokságból. A vidéki spor­tolók és vezetők, de a szurkolók száz­ezrei soha sem felejtik el azt a kese­rűséget, amelyet könyörtelen és meg­gondolatlan intézkedés miatt érez­tek. Nem felejtik el azt a közönyt és nemtörődömséget sem, amellyel a lab­darúgó sport legfelsőbb vezetői ebben az ügyben a vidéki lapokban megjele­nő visszhangot figyelmen kívül hagy­ták. Ezzel a magatartásukkal azt bizo­nyították be, hogy nem érdeklik őket a tömegsport vidéki bázisai és szinte magukat zárták el a tömegek érzései és bizalma elől. Az NB IL nívós és sokszor igen érdekes mérkőzései csat- tanós választ adtak arra az elképze­lésre, hogy a vidék sportja nem fejlő­dőképes. A fejlődés egyik gátlója az osztályo­zok mai rendszere, amely szinte lehetetlenné (e««i az előrehaladást: Ezen feltétlen változ­tatni kell. Az egész évben jól harcoló, megyei vagy budapesti csoportbajnok­ságot nyert együtteseknek minden kö­rülmények között biztosítani kell, hogy osztályozó nélkül a magasabb tudást és felkészültséget jelentó országos baj­nokságban vegyenek részt; A megyei bajnokság küzdelmei sok­kal érdekesebbé, harcosabbá válnának, ha a bajnokok és esetleg a második helyezettek is egy területi vagy NB HI.-as csoportban folytathatnák jól végzett munkájukat. Az osztályozók jelenlegi rendszere a 24 bajnokságot nyert együttesből csak négynek — a csoportgyőzteseknek biztosit tovább­jutást. A többiek elfásulva és elkedvet­lenedve kezdhetik elölről a reményte­len küzdelmet. A visszafejlődésre jő példa a múlt évi osztályozó egyik leg­kiválóbb együttesének, a Budapesti Építőknek az esete. Ezt a csapatot ma hiába keressük az élvonalban, A Jász­berényi Vasas Is évről-évre bajnoksá­got nyert, de nem tudott feljebb ke­rülni. A vidéki városok és üzemek sportolóit nem célszerű elzárni az elő­rejutás elől mert ez további vissza­esést eredményezhet. Hódmezővásár­hely, Orosháza, Gyula; Szeged, Makó, Cegléd, Baja, Kiskunhalas, Hatvan, Nyíregyháza, Miskolc, Debrecen, Győr. Szentes, Székesfehérvár, stb. sportolói és az üzemek csapatai már nehezen várják, hogy kinyíljék előttük a fejlő­dés kapuja. A játékszabályoknak nem egyenlő mértékben történő alkalmazása óriási felháborodást kelt a tömegekben: A „játékos szipkázás“ lehetősége pedig egyenesen rettegésben tartja a vidéki csapatok vezetőit, mert sohasem tud­hatják hogy mikor jelenik meg váro­sukban egy autó, ami a gyakorlatban egy-egy jó játékos elvesztését jelenti. A sportlétesítmények építése körűi is igen sok a* igna»ágtalan»ág és aránytalanság. A jő pályával ren­delkező kisebb fővárosi csapatok mér­kőzésein — sokszor még az NB H.-ben is — csak néhány száz, esetleg egy-két ezer néző jelenik meg, addig a vidéki városokban az átlagos néző szám 5—6 ezer körül van, de nem ritka a 10—12 ezer sem, Mégis a vidéki pályák rend- behozásáról, vagy újak építéséről alig esik szó. A vldéld sportélet várja a labdarúgás ügyeinek olyan rendezését; amely ki­küszöböli a hibákat és megteremti a zavartalan fejlődés alapfeltételét; H. Qy. ^ KUJON A Magyar Népköztársasági labdarúgó apróhirdetések: Apróhirdetések díja 10 szóig: hétköznap: 10.— Ft, vasár- és ünnepnap 20.— Ft. Minden további szó hétköznap L— Ft. vasár- és ünnepnap 2.— Ft SZAKKÉPZETT műszaki előadót (fér­(32.) JTgy este kisebb összejövetelt tartottak a Botos-brigádban. Az előadó Botos Istvánná elvtárs­nő volt, a brigádvezető felesége. Nem is előadást tartott, hanem egy kis bevezető után arra kérte a dol­gozókat, mondják el, ami legjobban foglalkoztatja őket. Mihez kérik a párt segítségét. Szívesen sorolta el mindenki bú- ját-baját a barátságos kis fekete asszonykának. Az öreg Tucz Gá- borné nagymérgesen kifakadt. — Ismersz jól, jányom. Nem szoktam panaszkodni, de mégis csak sok, ahol elbántak velem a hetedik kerületi népboltban. Olyan piszkos, hulladék kristálycukrot adtak, hogy kidobtam a tyúkok­nak. Nézzetek már ilyesminek is utána. Rontóné izgatottan változtatgat- ta ülőhelyét. A többiek jobbára a tanya falánál- támaszkodva, szeke­rek oldalára telepedve üldögéltek. ( kissé félrehúzódott, egy kis pá­zsit-szigetre. Igazgatta maga alá a lábait. Figyelmet keltő gondosság­gal huzigálta térdére szoknyája al­ját. Ne látszon ki hajszálnyi csík Se fehér combjából a térde felett. Szigorú fegyelmezettséggel pillant- gatott ilyenkor a VB-kiküldöttre. Könnyedén felegyenesedett, kezét jelentkezésre nyújtotta. Mikor rr igkapta a szót, formás karját visszaengedte s közben megtapo­gatta sárgatarka kendőjét. Jól tartja-e lágy haját. Tárakozó csend lett. Mindenki érezte, hogy ez több egyrzerű fel­szólalásnál. Az új brigádtag be akar mutatkozni a brigádvezető fe­leségének is. Botosné melegkék szeme biztatta a fiatalasszonyt. Látta már a szín- habban a tanácselnökkel s hallotta az urától is, hogy jól dolgozik. Asszony! ösztöne azt is megérezte, hogy Rontóné nőst ki akar tenni magáért. Be akarja bizonyítani, hogy jó segítség a férjének nem­csak a kapálásban, hanem a politi­kai munkában is. Gyakorlottan, a legkisebb zavar nélkül fűzögette mondatait a me­nyecske. Egy-egy gondolat kikere­kítését ügyes keskeny keze beszé­des mozdulataival kísérte. — Elvtársak, ez demagóg hang. ahogy Tucz Gábomé beszélt a cu­korellátásról. Lebecsülése a . mi munkánk eredményének, hogy ki­dobta a szemétre, ha szennyes volt is a cukor. Nem gondol arra az elvtársnő, hogy a múltban, talán csak a nagy ünnepekre jutott cukor és most minden dolgozó hozzájuthat. Ezt nem így kell meghálálni. Tenyerét előretartva felfelé for­dította, úgy fejezte be szavait. Szinte látszott kenyérszínű bőrén a felkiáltójel, mint hozzászólásának befejező hangsúlya Aztán meg­könnyebbülve engedett feszes tar­tásából. Megsímogatta kerek vál­lát, mintha viszketne s nekihevült szép arcát körülhordozva nagyokat lélegzett. isszás érzést keltett ez a fel­szólalás, de senki nem mon­dott ellent. A vendég elvtársnő kedvesen hintette szét rábeszélő mosolyát az arcokon és utoljára férje földresütött fején állapodott meg. Ott hevert a többiek közt, fél- könyékre ereszkedve. Hát neki mi a véleménye, mert eddig nem be­szélt? Botos még’ egyet szippantott ci­garettáján. A felpirosló parázs vi­lágító fényt olvasztott keskeny szájaszélére, amin most kétkedő mosoly derengett. Az alkonyat már elmosta egyenes kis orrának, nyílt feketebama szemének vonásait, de a cigarettaparázs feléledésére azok ismét élesen kirajzolódtak. Majd megint a homályba oldódtak, mi­kor a csikket elgondolkozva dör­zsölte szét bakancsa sarkán. — Nem értek egyet Rontóné elv­társnővel — kezdte, miután meg­kapta a szót. Kis szünetet tartott, úgy kezdte kicsit pattogó hangon indoklását. A lábak, hátak élénk súrlódása támadt a falon, a poros földön. Nagy, kérdő csend kerekedett me­gint Botosné arca sötét lett, úgy elpirult, amint legelőször is Rontó­né ijedt mozdulatát látta meg. Érezte, hogy szégyenkezik, zavar­ban van. Szorongva várta, mit mond a férje. — Tucz néninek van Igaza. Miért lenne köteles elfogadni á szemetes, piszkos cukrot, mikor van elég. A múltban nekem se, meg a másik­nak se jutott cukor, még a gyere­keknek se. De ez ma nem lehet ki­búvó azért, hogy akármit dobjanak az emberek nyakába. A cukorgyári munkások nem szemetes cukrot gyártanak a mi cukorrépánkból. Az már a kereskedelem hibája, ha el­szennyeződik. Tucz néninek, és bárkinek joga van szót emelni ilyen kiszolgálás ellen. Helyeslő zúgás mutatta, hogy Bogosnak ad mindenki igazat. ontóné nem várta meg az autót. Pedig úgy számított, hogy kerékpárostól együtt hazavi­teti magát a teherkocsival, hiszen vaik sötét lesz, műre ■ beér a városba. De nem volt türelme. Leforrázták. Vérig megbántotta a brigádvezető. Férje már kirakta otthon a va­csorát. Azzal a büszke vidámság­kai várta, amivel a férjek szokták az asszonyt, ha véletlenül házi do­logba ütik az orrukat. — Edd meg egyedül — tolta el a menyecske Rontót, mikor tréfás ceremóniával ültette volna a terí­tett asztal mellé. A tutyimutyi férfi toporogva állt meg a konyha közepén. Az asszony pedig fejétkét tenyere közé fogva rohant a szo­bába. •— Mi izgatott már fel megint? Hiszen te magad mondtad, milyen jó az idegeidre a paraszti munka... — Az lenne, ha olyan érzéketlen paraszt volnék, mint a többiek; -.: A te karakán Botosod nem ért máshoz, csak összetöri a lelkiisme­retes kádereket — adagolta fuldo­kolva az asszony::. — Azt hiszi, mert a felesége a VB-n van, bele­gázolhat mások önérzetébe. A hivatalnok gyámoltalanul ült Erzsiké mellé a díványra. Megvi­selt arcán, nehezen pislogó szemén látszott: elkeln’e már egy nyugodt éjszakája, de most annak fuccs. A vacsorából se lesz már semmi. — Mit csinált már megint az a F ctos? — kérdezte s tétován mor- zsolgatta ujjait. Az asszony felállt. Mérgesen le­rántotta a haját leszorító selyem­kendőt, megrázta fejét s kapkodva vetkőzni kezdett. Ahogy nadrág­ban, melltartóval, mezítelen lábbal guggolva keresgélt a ruhásszek­rény aljában, duzzogó gyereknek tűnt. A férfi méla viszolygással nézte húsos combját, hízásnak in­dult felső testét, melyet azért ra­vaszul formában tartott az „Ama­zon”. Férji közönye talán abból a hiábavaló erőlködésből is fakadt, melyet az elvirágzás határán levő asszony görcsösen követelt a hábo­rú utána években. Hátha sikerül a lehetetlen? Hátha lesz utód? Kialudt a tűz, amit szerelemnek neveztek valamikor. Most már csak élnek egymás mellett. Tűrik egymást. Különösen neki kell sokat lenyelni. felesége már állt. Brutálisan feszültek idomai, mérgesen, szitko­zódva ráncigáit magára valami házjruhafélét. Szakadt a varrás, mwxr a nyakon kidugta borzas fe­lét és zilált haja közt viEokott gyű­lölködő szeme. Félelmetes előérze- tet keltett a hivatalnokban. (Folyt, köv.) kupáért Kunszentmártoni Traktor — Cibakházl Traktor 5:2 (4:1) Kunszentmárton ve­zette: Hegedűs.. Nagy irammal kezdő­dött a mérkőzés és már az első per­cekben veszélyeztetett a hazai csapat. Egyik ilyen lefutás során Bíró átját­szotta a cibakházi védőket és gólt ért el. 1:0 Kunszentmárton javára. A to­vábbiakban is a hazaiak támadtak és a 16-oson keletkezett tömörülésből Papp hátraadott Lengyelnek, aki kapásból hatalmas lövéssel a hálóba küldte a labdát. 2:0. Ezután a cibakházlak vezet­tek több támadást, de a kunszentmár­toni védelem könnyedén hárította azo­kat. A 26. peftben ismét Lengyel távoli lövése akadt a cibakháziak hálójába és máris 3:0. Váltakozó mezőnyjáték kö­vetkezett ezután. Feljöttek a vendégek és egyik lefutásuk végén Aszódi volt eredményes. 3:1. Nem sokkal később a másik oldalon Lengyel hatalmas bom­bája a felsősarokban kötött ki. (Még a hálót is kiszakította). 4:1. Ezzel véget is ért a félidő. Fordulás után a cibak­háziak nagy hajrába kezdtek és ebből sikerült is gólt elérniük, Hollóczki ré­vén, 4:2. A nyomás azonban csak 5 percig tartott. A továbbiakban ismét a hazaiak voltak fölényben és többször átjátszottak a vendégek védelmét. Egy ilyen lefutás végén Lengyel a közép­hátvéd Pápai mellett elfutott és újabb gólt szerzett. 5:2. Ezzel beállította a végeredményt. Jók: Harangozó; Bíró, Zs. Hegedűs, Révész; Lengyel; illetve: Pápai, Pál, Halmai; * Jászebrényi Aprító Vasas — J aszúi ser 12:i (3:1) Jászkisér, vezette: Höíflinger. A mérkőzés során a jászkisériek sze­rezték meg a vezetést. A megyei L osz­tályú tavaszi bajnok jászberényi együt­tes nem küzdött teljes erővel. A to­vábbiak folyamán így is kidomboro­dott a Vasas Aprító technikai főlénye és tetszés szerint érte el góljait; Az eredmény Ilyen arányban sem túlzott: Jók: Potemkin, Rétsági, Bonczi. A mér­kőzés sportszerű keretek között zaj­lott le. • A Ttszaszentlmrei Traktor — Karcagi Szpartakusz mérkőzés elmaradt, mert a karcagiak nem jelentek meg; Kilenc kapufa eqy mérkőzésen Hajdu-Bihar—Nógrád megye 1:1 (1:0) Szolnok, Forgalom pálya, 500 néző, ve­zette: Balczó. A Szolnokon lejátszott mérkőzésen a két megye Ifjúsági válogatottja a kö­vetkező összeállításba vette fel a küz­delmet: Hajdú: Virág — Forízs. Gellér, Varsányi — Komlóssi, Szabó — Németi, Tóth, Menycsik, Móré, Papp. Nógrád: Cserháti — Kaziczi, Gondos. Sándor — Pádár, Ivánfi — Laczkó, Zólyomi, Lo­vász, László, Répás. Az első félidő elején a nógrádiak fö­lényt harcoltak ld, de több kapufalö­vésnél egyebet nem tudtak elérni. Ké­sőbb kiegyenlítettebb volt a játék és az erőfölényben lévő hajdúságiak több veszélyes támadás után vezetést sze­reztek. Szünet után mind nagyobb fö­lénybe kerültek a hajdúságiak, de ez­úttal ők is csak kapufalövéseket értek el, sőt a kissé fölényeskedő védelem mellett a nógrádiak megszerezték a kiegyenlítést is; Az eredmény az erő­viszonyokat és a helyzeteket mérlegel­ve Igazságos. Góllövők: Tóth (első fél­idő 37-ik perc), illetve: Répás (második félidő 34-ik perc). Jók: Gellér, Mén­esit Móré; illetve: Gondos Ivánfi, Lackó, Zólyomi; Az országos hadsereg labdarúgó bajnokságért Nagy küzdelem után ismét győzelmet aratott a szolnoki Honvéd válogatott Szolnoki Honvéd válogatott — Buda­pesti Hadsereg válogatott 3:2 (1:1) Szolnokon, a Forgalom sporttélepen került sor a Szolnoki és a Budapesti Honvéd csapatok találkozójára a Had­sereg bajnokság keretében. A csapatok a következő összeállításban léptek pá­lyára. Szolnok: Balogh — Skolnyik, Mottyán. Hammer, Zachár — Wesztner Lőw — Lieber, Dilis, Szerencsi, Mráz, Petries, Budapest: Tóth — Színi, Gál, Ke­mény — Sárkány, Léb — Szálai (Cser­nyi) D. Szabó, Pataki, Kreisz, Fodor. A mérkőzés szolnoki hajrával kezdő­dött és a hazaiak fölénye 10—15 percig tartott. Ezalatt csatársorunk többször veszélybe hozta a fővárosiak kapuját. Ezután szép összjátékkal feljöttek a budapestiek, de támadásaik rendre el­akadtak a jól játszó szolnoki védelmen. Az első gól a 21. percben esett. Moty- tyán elhúzott a balszélen, két védőjá­tékost Is kicselezett és az 5-ös sarkáról a hálóba továbított. 1:0 Szolnok javára. Kezdés útán a vendégek harcoltak ki fölényt, kitűnően kombináltak a me­zőnyben. de fölényüket nem tudták gólra váltani. Ebben megakadályozta őket Balogh kapussal az élen a véde­lem jó teljesítménye. Már úgy nézett ki, hogy a félidő eredménye nem vál­tozik, de a 45-ik percben D. Szabó ré­vén egyenlíteni tudott a pesti csapat. 1:1: Szünet után továbbra is a pestiek tá­madtak, és az egyik veszélyes lefutá­suk során Balogh kitűnd védése men­tette meg a szolnoki kaput a góltól, majd a 15-ik percben Kreisz védhetet-. len lövése kötött ki Balogh kapujában. 2:1 a budapestiek javára. Kezdés után szolnoki hajrá következett és a 29. percben meg is született Szerencsi lö­véséből az egyenlítő gól. 2:2. Most nagy küzdelem alakult ki, de a játékidő alatt a győztes gól nem született meg. Ez­után kétszer 15 perces hosszabbítás kö­vetkezett. A második 15 percben egy szolnoki lefutás során kavarodás tá­madt a pesti kapu előtt és Mráz Pet­ries lövésével megszerezte a szolnokiak győzelmét. A hátralévő időben az ered­mény már nem változott. Jók: Mottyán. Mráz — Petries, Ham­mer, Zachár, Skolnyik, illetve: D. Sza­bó, Sárkány és Fodor. A mezőny leg­jobbjai: Balogh, Weszner, illetve Ke­mény: A i

Next

/
Thumbnails
Contents