Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)
1956-06-22 / 147. szám
1956, Június 23SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MI ÚJSÁG A FÖLDEKEN A jászkiséri Kossuth Tsz-ben a rizst gyomlálják Rendet kell terem'eni a Ktsz-ek árpolitikájában A gyakori esőzések a jászkáséri Kossuth Tsz tagjait is próbára tették. Ügy nézett ki a helyzet, ha máskor nem is, de most jelentősen elmaradunk a növényápolással. 400 kát. hold kukorica, 60 kát. hold cukorrépa, ugyanennyi napraforgó, 20 kh; takarmányrépa, ezenkívül cirok és majdnem 250 kh. háztáji tengeri kapálása nem kis dolog. Ezúttal is csalódtunk, mert a termelőszövetkezet tagjai most is, mint annyiszor, helytálltak. A növénytermelő brigádok egymással versenyezve végezték a növényA szakszervezet és a megyei tanács széleskörű megbeszélést tartott az üzemek, állami gazdaságok igazgatóival, üzemorvosokkal és a munkavédelmi megbízottakkal a megye egészségvédelmi helyzetéről, a munkásvédelemről; Dr. Harczos György igazgatófőorvos beszámolójában átfogóan ismertette az eddig végzett munkát, különösen a mezőgazdasággal foglalkozott. Az utóbbi években a mezőgazdaság szocialista szektoraiban sok intézkedést tettek a dolgozók munkakörülményeinek, egészségvédelmének megjavítása érdekében. Azonban még mindig nem eleget. Az új mezőgazdasági településeket legtöbbször az egészségügyi szervek meghallgatása nélkül helyezték el s ennek káros következményei vannak. A Karcag—Tilalmasi Állami Gazdaság központját a környék leglapályosább helyén építették fel s így állandó a sár és a víz, ami tudvalévőén különféle megbetegedéseket okozhat. Hasonló' a helyzet a régi Kunmártoni Gépállomásnál, amit az országút és egy nagy gödör közé szorítottak be. Ész- szerűtlen az is, hogyha minden lakott területtől távol építik a gépállomást, mint pl. Tiszaigaron tették s egészségtelen, ha a község közepén helyezik el, mint pl; Abád- szalókon. Ezen túlmenően, a megfelelő ivóvízzel van baj.- A régi kutakat nem hozták rendbe sok helyen. Ahol megvannak a természetes A Néplap június 20-i számában megjelent „Egy középparaszt véleménye” című cikkhez szeretnék hozzászólni, illetve tapasztalataimat elmondani. Sok mindenben egyetértek Berecz József jászalsószent- györgyi középparaszt véleményével. Nálunk, a szolnoki járás területén már megszűnőben vannak azok a hiányosságok, amelyekről Berecz elvtárs szólott; Példának szeretném megemlíteni az alábbiakat; A szolnoki járás területén a legtöbb termelőszövetkezet igyekszik a közös állatállományt fejleszteni, annak hozamé* növelni és ehhez természetesen a takarmánybázist megteremteni; A tiszavárkonyi Petőfi Termelőszövetkezetben a jövedelem 60 százalékát állattenyésztés, 40 százalékát a növénytermesztés adja; Itt nem ritka még az asszonyok között sem az olyan jókeresetű tsz-tag, mint özv. Baricza Istvánná. Az ő jövedelme még minden évben elérte d 18—20 000 forintot. A 714 hold földön gazdálkodó csataszögi Szebb Élet Tsz-ben sem ritka az olyan esztendő, amikor 50 forinton felül van a munkaegység értéke. A KÖTELKI EZÜST KALÁSZ TERMELŐSZÖVETKEZET tagjai nagyrészt középparasztok és kispa- rasztok. Földes János annakidején 13 holddal lépett be a tsz-be és az elmúlt évben egymaga 17 550 forint ápolást. Közöttük is a Rákóczi brigád lett az első. Mindenki becsülettel megállta a helyét, ott, ahová beosztották. Örömmel számolhatok be arról, hogy a munka nehezén túl vagyunk. Kapásnövényeinket megmentettük a gyomoktól és most már a rizsgyomlálás járja, őszi és tavaszi kalászosaink is szépen fejlődnek és az a véleményem, hogy túlszárnyaljuk a tervben előirányzott termésátlagokat. Szatnku Tamás, Jászkisér, Kossuth Tsz. adottságok a víz bevezetésére, mint pl. az Ujerdei Állami Gazdaságban (itt motor nélkül is felszökik a víz a víztoronyba) nem építik meg ezt a fontos berendezést. A régi Karcagi Gépállomáson néhány méter cső miatt nem működnek a vízvezetékek, az újnál a derítő hibája miatt nem tudják használni. Kunmadarason a vezetékek megvannak ugyan, csak a víz nincs bekötve. A szállások sok helyen takaríttatlanok... A tilalmasi gazdaságban mégis t- 6 takarítóból 4-et elbocsátottak. Semmiképpen sem helyeselhetjük, hogy pont a dolgozók egészségén akarnak takarékoskodni. — Sok vezető érzi, hogy tenni kellene valamit — állapította meg Harczos elvtárs — mégis halogatja, gondolván, ha a mai nap elmúlt minden baj nélkül, a holnap is elmúlik. Ez hazórdírozás, nemcsak egyes személyekre jelent veszedelmet, hanem mindannyiónkra. Harczos elvtárs után Csontos Béla, a szakszervezetek munkavédelmi felügyelője számolt be, majd megkezdődött a vita. Sok értékes javaslat hangzott el. Dr. Király és dr. Gacsó szolnoki orvosok a védőszemüvegek problémájával foglalkoztak. Ismeretes, bogy ezeket nem szívesen használják a dolgozók, mert zavarja látásukat, hátráltatja a munkát. Javasolták, hogy kísérletezzenek ki olyan szemüvegeket, melyek kiküszöbölik a jelenleg forgalomban lévők hiányosságait. Tolnai István, a Tatarozó Vállaórtékű jövedelemre tett szert a háztáji gazdaság hasznán kívül. Felesége és János fia is dolgozott. Felesége 4977 forintot, ifj. Földes János pedig 16 850 forintot keresett, így a család jövedelme összesen 39 377 forintot tett ki. Hozzátehetem még, hogy Földes János egyéni gazda korában is Igénybe vette a családtagok segítségét, hogy a 13 hold föld munkálatait el tudja végezni. A multévi több mint 39 ezer forintos keresetből a Földes-családnak adóra, vetőmagra, stb. már nincs kiadása. Lovász Imre 12 hold földdel lépett az Ezüst Kalász Tsz-be és munkaegységei után 20 090 forint tiszta jövedelemre'tét szert az elmúlt gazdasági évben. Nem tettem számítást, hogy hasonló földterülettel bíró egyéni gazda munkájának mennyi volt az értéke, mivel úgy gondolom, hogy a fentiek alapján minden középparaszt összehasonlíthatja saját jövedelmét az említett szövetkezeti tagok részesedésével. TERMÉSZETES, HOGY A SZOLNOKI JÁRÁS TERÜLETÉN Is adódnak még hibák a gazdálkodásban. Különösen ott, ahol az állat- tenyésztés fejlesztésével nem törődnek eléggé. A martfűi Tisza Termelőszövetkezetben takarmányter- melósre nem igen fordítanak gonKétezer hold sxikes talajt javítottak már meg a termelösxövet kezeli városokban A Szolnok megyei szikeseken különösen a termelőszövetkezeti városok határában folyik nagyarányú talajjavítás. A négy termelőszövetkezeti városban összesen kétezer holdon terítettek el mészisza- pot és más talajjavító anyagokat. A munkákat úgy végzik, hogy a termelésben a talajjavítás miatt ne legyen kiesés. Ezért az aratás után közvetlenül végeznek ismét na- gyobbarányú munkát. A szolnoki, hatvani Cukorgyárból, valamint a monosbéli mészkőbányából további kétezer hold megjavításához elegendő anyagot szállítottak már a helyszínre. Megbecsült tagja a termelősxövetkexetnek Bálint István ez év januárjában lépett be a törökszentmiklósi Dózsa Tsz-be. Hamar feltalálta magát a közösségben, s minden munkát készséggel elvégzett, amit rábíztak. t tsz egyik növénytermelési brigádjában dolgozik, s szorgalmáért szeretik a szövetkezet tagjai. Igyekezetének végső soron ő látja a legtöbb hasznát, hiszen belépése óta június elsejéig 130 munkaegységet szerzett, s ebben az évben a Dózsa Tsz-ben a terv szerint jóval 30 forint fölött lesz a munkaegység értéke.; lat tervezőirodájának munkatársa elmondta, hogy a munkásszállások levegője nagyon áporodott, egészségtelen, mert ablakait bezárják, s így egész nap nem levegőzik. Megígérte, hogy a jövőben a munkás- szállások tervezésénél vasráccsal és szúnyoghálóval ellátott ablakokat ámítanak be. így azok egész napon nyitva lehetnek. Igen értékes javaslatot tett dr. Gergely Tibor, a Tisza Cipőgyár üzemorvosa. Elmondotta, hogy a dolgozók s nem utolsósorban a termelés érdekében figyelembe kell venni a munka „fiziológiai” viszonyait. Az emberi szervezet természeténél fogva a munkás munka- képessége ugyanis nem egyforma a műszak 8 órája alatt. Kezdéskor és befejezés előtt általában gyengébb. Ezért a Tisza Cipőgyárban a műszak kezdetekor és utána bizonyos ideig az átlagosnál lassabban járatják a futószalagot. Később, a műszak közepén az átlagosnál gyorsabban és az utolsó órában ismét lassítják. így a balesetek száma nagymértékben csökkent, ugyanakkor a termelékenység nem csökkent, hanem emelkedett. Nyilván azért, mert a munka menete alkalmazkodott a munkás munkaképességéhez, a szervezet ingadozó teljesítőképességéhez. Az értekezlet jó munkát végzett s nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tovább javuljon megyénkben a dolgozók helyzete s egészségesebb körülmények között dolgozzanak. dot, nincs fejlett állattenyésztésük és nyilvánvaló, hogy ebben a szövetkezetben dolgozó tsz-tagok jövedelme nem éri el a jól dolgozó középparasztok jövedelmét. Ezeken a hibákon hozzáértő, előrelátó irányítással, a tagság szorgalmas munkájával lehet változtatni s ez főként magukon a tsz tagjain múlik. A beruházásokat illetően legnagyobb részt egyetértek Berecz József jászalsószentgyörgyi középparaszttal. Az alapszabály értelmében a beruházások, az építkezések, a tervkészítés, a tagfelvétel és még sok fontos dologban a döntés a közgyűlésre tartozik, mivel az a termelőszövetkezetnek legfelsőbb igazgatási szerve. Nem szabad engedni, hogy ilyen esetekben a vezetőség önkényesen döntsön. Igen helyesnek találom, hogy Berecz József elvtárs cikkét is vitára bocsájtották és ezért hoztam fel néhány példát a szolnoki járás termelőszövetkezeteinek életéből. Módjában áll bármelyik egyénileg dolgozó parasztnak, középparasztnak felkeresnie az említett termelőszövetkezetet, azok tagjait, hogy meggyőződhessen írásomban foglaltak valódiságáról. Grósz Ferenc levelező, a szolnoki járási tsz-csoport szervező Mihálvfalvi István elvtáns a Kisújszállási Rizstermelőéi Kutató Intézet munkatársa nem tudott kibékülni azzal a gondolattal, miért kerül öt és fél köbméter nyárfa- rönk felfűrészelése 2400 forintba, amikor ugyanezért a pénzért a kész nyárfapallókat is megkaphatták volna. így az anyag, a nyárfatörzsek — tulajdonképpen teljesen értéktelen dolgoknak tűnnek. A munkát, a nyárfarönkök fel- fűrészelését a Fegyvemeki Vegyesipari KTSZ végezte él — se címen pontosan 2400 forint és 36 fillért követelt a kutatóintézettől. Először is felszámolt köbméterenként 200 forintos egységárat, mint munkadíjat. Ez még nem lett volna sok egyösszegbert, bár ez is törvénytelen volt, mert csak 82 forintos egységárat lett volna szabad követelni. Ez az egységár azonban csak komolyan „elvi munkadíj” s ehhez jönnek még a különmunkák, a farönkök fűrészalá mozgatása 689 forintért és a rönkök lehajazása 728 forintért. Ezeknek csak egy minimális része a tényleg kifizetett munkadíj s mintegy 8 féle különböző százalék jön hozzá — mely emeli a summát. Egyszóval a ktsz naigyon megnyomta a ceruzát, mert több mint A premnitzi „Friedrich Engels” műselyemgyár, a Német Demokratikus Köztársaság egyik jelentős vegyiüzeme, tíz esztendeje került népi tulajdonba. Ez alatt az évtized alatt Európa legnagyobb műselyemgyár óvá fejlesztették. Néhány jellemző adat: a premnitzi műse- lyemgyárban naponta olyan hosszú műselyemszálat gyártanak, amely ötvenszer érné körül földünket, annyi műselymet készítenek, amiből 120 000 fehérnemű-garnitúra télik ki. Ez az üzem valamikor az I. G. Farben konszern tulajdona mit. Az alkalmazottak rossz munkakörülményele közt, éhbérért dolgoztak. Ma öröm a korszerű üzemben dolgozni. Az üzemvezetőség az elmúlt öt év alatt 40 millió D-márkát (körülbelül 200 millió Ft) fordított a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítására. A premnitzi műselyemgyár at az elmúlt évtizedben nemcsak hogy kibővítették, hanem teljesen új üzemrészlegeket is létesítettek, amelyekben új módszerekkel gyártanak műselymet. Az üzem műszaki értelmisége új technológiát dolgozott ki perion-szál gyártására, amelyet évről-évre fokoztak. A gyár így vegyipari kombinátnak felel meg, több olyan teljesen korszerűen felszerelt részlege is van, ahol kis munkáslétszámmal jelentős teljesítményeket érnek el. Az üzem munkásainak a műszaki értelmiség hathatós támogatásával sikerült például az aktívszén és szénkéneg gyártásában a nemzetközi színvonalat elérni és világviszonylatban is vezetőhelyre kerülni. A perion-gyárban az utóbbi hónapokban olyan eredményeket értek el, amelyek még nem is olyan régen teljesen elképzelhetetlenek voltak. Az új technika alkalmazásával. egész munkafolyamatok gépesítésével és automatizálásával nagymértékben növelték a munka- termelékemiséget. Ma már 1000 méter perionszálat csavarnak fel pereenkint minden egyes orsón. A premnitzi műselyemgyár gyártmányait ma már világszerte ismekétszerannyit — 1300 forinttal számlázott többet a rönkök felvágásáért, mint amennyit a jogos haszonkulcsok figyelembevételével lehetett volna. Ez csak egy eset a sok közül s cseppet sem megnyugtató, hogy itt végeredményben két szocialista szektor pénzügyi terveiről van szó. Nem csak a bevételi és kiadási rublikák ügye ez. Végeredményben a túlzott kiadás emeli a rizsikutató intézet önköltségét — az állaim kiadásokat, s ugyanakkor a szövetkezet jogtalan nyereséghez jut. Gyakori a panasz a lakosság részéről a magas ktsz-árak miatt s panaszkodnak maguk a szövetkezetek is, hogy a magán-mesterek elhódítják vevőiket, mert jóval olcsóbban dolgoznak. Az illetékes szerveknek meg kellene vizsgálni, mi okozza azt, hogy a kisműhély- ben, kezdetleges szerszámokkal dolgozó kismester esetenként olcsóbban dolgozik, mint a sokkal jobban felszerelt és szervezett kisipari szövetkezet, holott éppen ennek kellene alacsonyabb költségszinten kalkulálni. Meg kellene nézni, mit lehetne tenni az ellen, hogy egyes vállalatok fiktív számlákkal traktálják egymást. rik. Az üzem vegyészei és mérnökei hasonló üzemek tervrajzait készítik a népi demokratikus országok számára. A műszaki értelmiség tagjai egyre gyakrabban látogatnak a Szovjetunióba, a Kínai Népköz- társaságba, Csehszlovákiába, Magyarországra és más országokba, hogy ott tapasztalataikat átadják. A premnitzi műselyemgyár dolgozói ez év első negyedében kiváló teljesítményükért elnyerték a Minisztertanács vándorzászlaj át. Az ő munkájuk, a műselyem és perion önköltségének állandó csökkentése is hozzájárult ahhoz, hogy az NDK- ban legutóbb újra csökkenteni lehetett az árakat, különösen a textilneműk árát. Jó munkájúiknak köszönhető, hogy Premnitzben az utóbbi években egész városnegyed létesült a műselyemgyár dogozói számára és a következő években a korszerű lakások további százait, újabb szociális és kulturális intézményeket építenek számukra. Az új lakások, a jó munkakörülmények, egész megváltozott életük azt bizonyítja: érdemes egyre jobban növelni a munkatermelékenységet, csökkenteni az önköltséget, maguk látják hasznát. n Belarusz traktor A minszki traktorgyár kísérleti műhelyében készen áll a „Bela- rusz’1 traktor jövő évi modelljének mintadarabja. E gépek soorzatgyár- tását 1957-ben kezdik meg. Az új típusnak 45 lóerős dieselmotorja van, s azonkívül még számos előnnyel rendelkezik a régi kerekes traktorral szemben. Előreme- netben tíz sebességi fokozata van, órámként 1,3 kilométertől 22 kilométerig. Az új traktor egyik fontos korszerűsítése az, hogy kisméretű hengert szereltek rá, amely a rászerelt munkaeszközök vezérlési rendszerébe beillesztve helyettesíti a nehézkes hidraulikus emelőt. Ezenkívül az új traktornak nagyobb abroncsai vannak és megnövekedett az első tengely magassága is. Ezáltal a magasszárú növényeket jobbam megmunkálhatják. A gabonabetakaritás idejére kedvezményes díjszabású tehergépkocsikat vehetnek igénybe a termelőszövetkezetek Az elmúlt évekhez hasonlóan megyénk termelőszövetkezetei a termény-betakarítás és begyűjtés idejére ismét kedvezményes díjszabás mellett vehetnek igénybe TEFU tehergépkocsikat. Azok a termelőszövetkezetek, melyek a saját vagy a gépállomás szállítóeszJól halad a növényápolás a mezőhéki Arany Kalász Tsz-ben Mezőhék községben pár hónappal ezelőtt két termelőszövetkezet, az Aranykalász és a Március 15. Tsz alakult. Ezúttal az Aranykalász Termelőszövetkezet tagjainak munkájáról számolok be. A gyakori esőzések miatt a növény- ápolás itt sem haladt zökkenőSzabó Gábor, Mezőhék. Sokoldalú, körültekintőbb gondoskodást a dolgozókról Hozzászólás „Égy középparaszt véleménye“ című cikkhez közeivel nem tudják megoldani a terméjiyszállításokat, július 2. és december 31 -e közötti időben 65 százalékos díjkedvezmény mellett TEFU tehergépkocsikat igényelhetnek. Az érdekelt termelőszövetkezetek járműigénylésükkel forduljanak a megyei tanács igazgatási osztályához; mentesen. Az új termelőszövetkezet tagjai azonban megtoldották a munkaidőt. Ma már másodjára kapálják a tengerit és harmadszorra a répát. Különösen példamutatóan dolgozik Kurucz Juliánná munkacsapata. Európa legnagyobb műselyemgyára A Szolnoki Fűtőház dolgozói elbúcsúztatták Matuz István mozdony fűtőt „Búcsúztatjuk hűséges munkatársunkat, Matuz István mozdonyfűtőt, aki szolgálata végzése közben, tragikus körülményeik között szenvedett sérüléseibe elhunyt. Búcsúztatjuk jó barátunkat, aki hosszú éveken keresztül nehéz körülmények között is becsülettel helytállt. Most már nincs közöttünk. Még magunkelőtt látjuk nyugodt arcát, őszes haját, amint csendesen, magabiztosan jött szolgálatba. És most mi jöttünk el utolsó útjára, hogy örök nyugovóra helyezzük. Fájdalmas percek ezek nekünk, mert a mi nagy családunkból szólította el váratlanul a halál. Mélységes fájdalommal búcsúztatunk Matuz István és emléked örökké megőrizzük.” A Fűtőház részéről Cserfalvi István mondott búcsúztatót, majd elhelyezte a Fűtőház és a Budapesti MÁV Igazgatóság koszorúját a virágözönnel borított sírra. Mélyen fájlaljuk mindnyájan munkatársunk halálát, aid a munka frontján becsületes helytállás közben veszítette életét. Ezúton fejezzük ki részvétünket a gyászoló családnak és ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik megjelenésükkel enyhítették közös halottunk iránti fájdalmunkat. A Fűtőház dolgozói nevében: SZOMBATI JÓZSEF. s s: így szól a Fűtőház dolgozóinak búcsúztatója. Lapunkban • már hírt adtunk arról, hogy 16-án egy tehervonat mozdonya kisiklott Szolnokon. Olyan szerencsétlen körülmények között történt az eset, hogy a mozdony- brigád egyik tagja, Matuz István fűtő rövidesen belehalt sérüléseibe. Temetése szerdán délután volt Szajolban. A Fűtőház és a csomópont dolgozóit különvanat vitte a temetésre. A zuhogó eső ellenére is óriási létszámban vettek részt a temetésen a vasutas dolgozók, hogy utolsó útjára kísérjék a munkásosztály hű fiát. Matuz István fűtőt.
