Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-21 / 146. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. június 21. A TUDOMÁNY ES TECHNIKA VILÁGÁBÓL Á cellulozegyártás során előálló szuifitos lúg felhasználása A cellulózé szuifitos főzésének el­kerülhetetlen mellékterméke a fa­anyagból kivont egyszerű cukrok és félszaccharidok alkotta lúg. Főzés közben a cukrok bomlanak és oxidálódva szerves savakat al­kotnak. A legutóbbi időig a szuifi­tos lúgot hulladéknak tartották és óriási mennyiségben a vízbe öntöt­ték. Ezáltal a folyóvíz hosszú sza­kaszon elvesztette az oxigénjét, mi­vel azt a lúgban lévő szervesanya­gok savascdása elvonta. Ennek to­vábbi következménye a víziállatok és növények elpusztulása volt, a folyók vize alkalmatlanná vált ivásra, fürdésre, vízimadarak te­nyésztésére. Ezért számos ország­ban ■ a tudósok és mérnökök eljá­rásokat dolgoztak ki a szuifitos lú­gók felhasználására, hogy ezáltal egyrészt megmentsék a folyók vi­zét, másrészt pedig sokezer tonna értékes vegyianyagot nyerjenek. így például az egyik amerikai gyár „Orsón’1 elnevezéssel ammó­niák bázisú száraz szuifitos lúgot gyárt, amelyet a mezőgazdaságban használnak fel. Vízben feloldják és tartálykocsikból kilocsolják a földekre.. Behatására a talajrészecs­kék kérget alkotnak, amely nor­mális körülmények között hat hé­tig megmarad, megakadályozza a föld poriadását, az öntözőcsatornák falainak beomlását. Az amerikai szakemberek szuifi­tos lúgból készült más kötőanyagok készítésére is javaslatot tettek. így például a szuifitos lúgot fölforral­ják, marólúgot adnak hozzá, majd pedig fúróit. Az így kapott anyag alkalmas a nem elég sűrű farost­készítmények kikészítésére. Ha az említett anyagot még fenollal is kezelik, úgy vízálló kötőanyagot nyernek, amely a sűrű karton tu­lajdonságainak megjavítására hasz­nálhatói Az utóbbi időben sok országban kezdtek szuifitos lúgból vanillint készíteni. Ma már a világpiacon ebből a nemrégiben értékes anyag­ból jelentkező szükséglet nagy ré­szét a papíripari hulladékokból elé­gítik ki. Többek közt Lengyelor­szágban is gyárat építenek a vanil­lin említett eljárással való készí­tésére. A bőriparban elterjedten hasz­nálják a szuifitos lúgból kiválasz­tott anyagokat. így például Auszt­riában igen jó cserzőanyagot készí­tenek a lombos fák szuifitos főzé­sénél keletkező lúgból, amelyet ma­gas hőmérsékleten a viszkozagyár- tás hulladékaival kevernek össze. Sok ilyen irányú kísérletet, végez­tek a kanadai tudósok is. A szuifitos lúgok használhatók fűtőanyagnak is. Amerikai adatok szerint a lúgok lepárlásának költ­ségei kisebbek, mirit az az összeg, amelyet a folyóvizek egészségügyi tisztítására kell fordítani. A szuifi­tos lüg száraz maradéka a széria- porral együtt gőzkazánokban el­égethető, mégpedig jó gazdasági eredménnyel. Az elmondottakkal nem merítet­tük ki a cellulózé szuifitos fő­zésénél keletkező hulladékok hasz­nos felhasználásának lehetőségeit. A szénhidrátok felhasználhatók ta­karmánynak, műkarton gyártásá­hoz nyersanyagnak, stb. Kísérlete­ket végeznek abban az irányban is, hogy a lúgot a cement készítésénél és beton építésénél értéke, ítsik. Fémek pótanyaga A Neues Deutschland című új­ság közzétette dr. Alfred Wende cikkét, A Német, Tudományos Aka­démia műanyaglaboratóriumának vezetője ebben az írásban beszá­molt az NDK tudósainak és mér­nökeinek a műanyagok ipari gyár­tásában elért eredményeiről. A szintetikus anyag igen nagy szerepet játszik a gazdasági élet sok területén. így például egyes üvegfonallal megerősített műanya­gok versenyre kelhetnek az acél­lal. Mégpedig olyan műanyagok, amelyeket közönséges homokból és oltottmészből készítettek, kismeny- nyiségű egyéb vegyianyagok hozzá­adásával. Ezekből az anyagokból bőségesen van az NDK-ban és minden más országban. Most már csak az a probléma, hogyan lehet belőlük hatékony ipari eljárással műanyagokat készíteni. Az Egye­sült Államokban és Angliában eze­ket a műanyagokat egyelőre fél­ipari méretekben gyártják, de már­is nagy sikerrel használják a gép­kocsi-, a repülő-, a hajóiparban és más iparágakban. A német műanyaglaboratórium aránylag nemrégen, 1952 óta mű­ködik, de máris jelentős eredmé­nyei vannak. Sok olyan új anyag gyártási módszerét találták meg, amelyeknek kiváló • tulajdonságait kipróbálták az NDK autó- vagy gépgyáraiban. A zwicüaui autó­gyár például most készít műanyag karosszériákat. A foszfátok és szilikátok szintén jelentős helyet foglalnak el az új nyersanyagfajták létrehozásában. A német tudósok úgy számítják, hogy a közeljövőben szervetlen műszá­lat sikerül előállítani, amely tulaj­don-, ágait tekintve, az azbeszthez hasonlít. Alfred Wende annak a bizonyosságának ad kifejezést, hogy az NDK-ban a harmadik öt­éves terv idején készülő gépkocsik­hoz és motorkerékpárokhoz nem lesz szükség fémre és fára, mű­anyagból készítik majd a, repülő­gépek különböző részeit, fürdőká­dakat, csöveket. A műanyagok nagy területen kiszorítják az acélt és a színe:fémeket. Változik Szlovákia arculata A kapitalista Csehszlovákiában Szlovákia az elmaradt országrészek közé tartozott. Nem véletlen, hogy ebből az országrészből évente sok­ezer ember vándorolt külföldre, hogy megkeresse mindennapi ke­nyerét. A népi demokratikus Cseh­szlovákia a felszabadulás óta el­telt idő alatt soha nem látott fej­lődést idézett elő Szlovákiában. Elegendő megemlíteni csupán any- nyit, hogy az első ötéves terv ide­jén 169 új üzem kezdte meg mű­ködését Szlovákia különböző váro­saiban, legtávolabb fekvő terüle­tein. Szloválda ipari termelése az első ötéves terv végén 1937-hez viszonyítva 5,4-szer lett nagyobb. Tizenkéí új víiierőmű A második ötéves terv újabb nagy lehetőségeket irányoz elő Szlovákia számára. A második öt­éves terv éveiben az ipari terme­lésnek 1960-ban, 1955-höz viszo­nyítva, 61,5 százalékkal kell nö­vekednie. Az alkalmazottak szá­mának ugyan ez alatt az idő a'att 112 ezerrel kel] emelkednie. Jelentősen megnövekedik ez alatt az idő atett a beruházási épít­kezések terjedelme. Az eddigi ja­vaslatok szerint a beruházások ősz- szege eléri a 41 milliárd koronát. Ez az összeg jóval felülmúlja az 1948—1955. évi beruházási össze­get együttvéve. A második ötéves terv során Szlovákia folyóin, beleszámítva a Dunát is. egymás után építik fel a vízierőműveket. Az újonnan fel­épülő nyolc és a már építésben lévő négy vízierőmű lehetővé teszi, hogy Szlovákia villamos energia­termelése öt év alatt több mint 75 százalékkal megnövekszik. 1960 végén Szloválda az egy lakosra jutó villamos energia tekintetében felülmúlja Franciaországot, Hollan­diát és Japánt. Új üzemek Szlovákiában 1960-ig 50 száza­lékkal kell növelni a barnaszén- termelést és 16Ö százalékkal a lig­nitét. Az egyre fokozódó szénszük­séglet kielégítése érdekében négy • új bányát tárnak fel. Jélentősen megnövekszik Szlová­kia gépipari termelése is. Hozzá­látnak három új kohászati üzem építéséhez. Szlovákia keleti részén pedig felépül a korszerűen beren­dezett vegyipari üzem. A vasérc feldo1 gozásának meggyorsítására Rudnandban 1959-ben megkezdi működését« a teljesen gépesített üzem. Ebben az üzemben csaknem teljesen kiküszöbölik a fizikai munkát, a munkások gépek segít­ségével irányítják majd a terme­lést Az eddiginél jóval nagyobb fel­lendülés várható a lakásépítkezé­sek területén is. A második öt­éves terv ideje alatt kezdi meg ter­melését Banská Bystricában az új cementgyár. Ezenkívül felépítenek olyan teljesen új üzemet is, amely évi 3 ezer lakás felépítéséhez szük­séges előregyártóit elemet képes előállítani. LENGYELORSZÁGI HÍREK A coleopter — az újfajta repülőgép Á modern repülőgépek leszállása a nagy sebesség miatt annyira bo­nyolulttá vált, hogy csak külön erre a célra előkészített repülőte­reken lehetséges. Ezért sok ország­ban igen nagy figyelemmel foglal­koznak azzal a problémával, ho­gyan szerkeszthetnének olyan re­pülőgépeket, amellyel függőlege­sen felemelkednek, —• természete­sen ugyanígy le is szállnak, — ele nincs meg bennük a helikopter fő­hibája, a lassú előrehaladás. A „SWEOMA" francia repülőtársaság nemrégiben adott hírt a teljesen újtípusú repülőgép tervezésről. A gépet coleoptemek nevezik. Ez a szó a fedelesszámyú rovarok latin nevéből származik; A coleopter hajtóművét egy gyű­rűszerűén kiképzett szárny közép­pontjában helyezik el. A hajtómű statikus vonóerejének 1,25-iszer ak­korának kell lennie, mint a telje­sen megterhelt gép felszállósúlyá­nak, mert ellenkező esetben nem tudja elég gyorsan felemelni a re­pülőgépet- A modem ipar képes ilyen hajtómű megalkotására. Az előzetes számítások szerint a sajátos szerkezeti megoldások lehe­tővé teszik, hogy a coleopter 25 százalékkal könnyebb legyen az azonos teherbírású repülőgépnél. A gyűrűalakúan kiképzett szárny 40 százalékkal könnyebb az ugyan­olyan felhajtóerejű közönséges szárnynál, ezenkívül a gyűrűs- szárny egyidőben farok kormány­mű is, ami újabb súlynyereséget ad. További jelentős nyereség az, hogy a repülőgépnek nincs futó­műve. A coleoptemek egyéb előnyei is vannak. A gyűrűsszámy közepén lévő csatornában könnyen elhe­lyezhető bármelyik repülőgéphajtó­mű, legyen az légcsavaros gáztur­bina, gázturbinás hajtómű, vágy- folyékony ijzemanyagú sugárhajtó­mű. Nagy sebesség elérése esetén pedig bekapcsolják a torlósugaras hajtóműveket és ilyenkor a csator­na e hajtómű burkolatául szolgál. A jövőben lehetségessé válik majd az iis, hogy a coleopteren atomhaj­tóművet helyezzenek el. A coleopterrel való repülés nem bonyolultabb, mint egyéb repülő géppel, a felrepülés és leszállás pedig jóval egyszerűbb. A coleopter függőleges irányban felszáll, majd előredől és bizonyos állásszögben repül tovább. Ilyen körülmények között a felhajtóerőt nemcsak a gyűrűsszárnv, hanem a géptörzs is létrehozza. Mivel a coleopter hajtó­művének vonóereje nagyobb a fel­szálló súlynál — az emelkedési se­besség, vagy ahogy a szakemberek mondani szokták, az emelkedési ké­pesség nagyobb, mint bármelyik más modem repülőgépnél. A számítások azt mutatják, hogy az indítórakétákkal ellátott coleop­ter körülbelül két perc alatt elér 15 000 méter magasságba. A leg jobb sugárhajtóműves gépek ezt a magasságot csupán öt perc alatt érik el. A mostani repülőgépeknek műrepülésikor oldalra kell dőlniök, a coleoptemek nincs erre szüksége, mert hossztengelyéhez képest szi- metrikus, így tehát lassítás nélkül átmehet műrepülésbe, A coleoptemek vannak hibái is. így például a hajtómű leállása ese­tén nem tud siklórepülésbe átmen­ni, ami egyébként kisebb-r.agyobb mértékben minden gyorsrepülőgép­nek fogyatékossága. — Igen nagy probléma a coleopter stabilitásá­nak biztosítása, leszálláskor függő­leges helyzetben való lebegéinél, amikor haladási sebessége egyenlő a nullával és az aerodinamikai kor­mányok nem használhatóik Ilyen esetben a gépet vagy a gázturbinás hajtómű gázkormányaival, vagy az egész hajtómű „hintáztatásával” kell egyensúlyban tartani, vagy kis segédmotorok üzembehelyezésével. Természetesen az egyensúlyban tartást csak automata készülékekre lehet bízni, hiszen itt a reakció „emberfölötti’’ gyorsaságára és ami a legfontosabb, hibátlanságra var- szükség, mert ha a föld közelében a gép elveszti stabilitását, úgy az súlyos következeményekkel járhat. A feladat megoldása egyébként a modem technika vívmányaival minden nehézség nélkül lehetséges. Statisztikai zsebkönyv jelenik meg A Központi Statisztikai Hivatal a magyar népgazdaság legfontosabb adatait tartalmazó statisztikai zseb­könyvét ad ki. A -zsebkönyv első­sorban az 1955. évi adatokat tar­talmazza, ezeken kívül az 1949— 1954. évek —• az első ötéves terv időszakának — főbb adatait, vala­mint egyes területeken az 1938-hoz képest elért fejlődést is. A zseb­könyv előreláthatólag augusztusban jelenik meg, A Központi Statisztikai Hivatal ezenkívül statisztikai negyedévi közlemények címmel folyóiratot indít, amelyben rendszeresen közöl statisztikai anyagot. Az 1956. év első és második negyedévi adatait tartalmazó összevont szám ugyan­csak augusztusban jelenik meg. — (MTI). Egyre gyorsabb ütemben halad az építkezési munkálatok gépesítése A Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsa a napokban hatá­rozatot hozott az építési munká­latok további gépesítéséről. A ha­tározat értelmében mindinkább rá­térnek a nagyipari módszerek al­kalmazására, az előregyártott ele­mek termelésére. Az új ötéves terv végéig az előregyártott vas­betonelemek termelése az eddigi­nek nyolcszorosára emelkedik. Az új ötéves terv végéig több mint ötezer nagykapacitású géppel lát­ják el a különböző építkezéseket. Emelkedik az emelődaruk gyár­tása. mindinkább gépesítik a kü­lönböző szállítási munkálatokat. A termelőszövetkezeti mozgalom újabb erősödése A lengyelországi termelőszövet­kezetekben befejeződött a decem­ber óta folytatott zárszámadási kampány. Az egyénileg gazdálkodó Iris- és középparasztok sokhelyütt nagy érdeklődéssel kísérték a ter­melőszövetkezetek zárszámadásait, sokan határozták el, hogy rálépnek a közös gazdálkodás útjára. A zár- számadási kampány során összesen 830 új termelőszövetkezet létesült, a meglevő szövetkezetek pedig 14 ezer új taggal erősödtek.­Az ország legidősebb lakosa 136. életévébe lépett Jozefa Stankiewicz asszony, az egyik Varsó-vidéki falu lakosa nemrégen töltötte be 135. életévét. Magas kora ellenére is jól érzi magát és mint mondja — semmi­ben sem szenved hiányt. Életében sohasem volt komolyabb beteg, még sohasem volt orvosnál. Jó a látása és hallása, eddig még nem használt szemüveget. Több ízben javasolták neki, hogy elhelyezik aggok házában, de nem értett egyet azzal. Legkellemesebb fog­lalkozása a rádió hallgatása. A lengyel á'lam nagy gonddal veszi körül legidőseb lakosát, Jozefa Stankiewicz havi 850 zloty nyug­díjat - kap. Fokozzák a gördülő vasúti anyagok exportját Lengyelország exportjában a gördülő vasúti felszerelések a har­madik legnagyobb tételt képezik, a szén és a tengerjáró hajók után. Az idén Lengyelország előrelátha­tólag 10 százalékkal növeli a gör­dülő vasúti anyagok kivitelét. Ed­dig főképpen a Szovjetunió, Bul­gária és Románia vásárolt nagy tételeket Lengyelországból. Most India, Egyiptom, Jugoszlávia, Irán és Törökország is vásárol majd gördülő vasúti felszereléseket Len­gyelországtól. Barit-bánya kezdi meg működését Alsó-Sziléziában rövidesen meg­indul a termelés egy új barit bá­nyában. Ezt az értékes ásványt jól, lehet alkalmazni kiváló minő­ségű festékek gyártásánál, felhasz­nálják röntgen-készülékeknél is, a barit ugyanis védelmet nyújt a rádióaktív sugárzásokkal szemben. Lengyelország eddig Kínából, Vietnamból és Jugoszláviából im­portálta a baritot. A nemrégen felfedezett baritrétegek lehetővé teszik, hogy Lengyelország e téren fedezze a hazai szükségleteket és mellőzhesse a behozatalt. Csaknem 700 hazai gyártmá­nyú kombájn. Lengyelországban az előző évek­ben 350 kombájnt állítottak elő, az idén előreláthatólag 330 kombájn gyártására kerül sor. A 750 éves Drezda teret a. szintén olasz reneszánsz stílusban épült Operával és Chia- veri HorkirchejéveT csodálatos har­móniába olvasztotta. Drezda nemcsak a képzőművé­szet, hanem a zene városa is, A Kreuzchor, amely a XVII. század­ban Heinrich Schütz, udvari kar­mester oly sok művét mutatta be, olyan régi, mint maga a város. A 400 éves szász állami zenekar kar­mesteri dobogóján Carl Maria We­ber és Richard Wagner álltak. Drezdában komponálták A bűvös vadászt, az Euryanthet, a Rienzit és a Tannhäusert. Richard Straurs legszebb operáit a Semper Operá­ban mutatták be. A vagy hagyo­mányok új tettekre kötelezik az élő­ket. Az angol—amerikai légierők 1945. február ^3-i szégyenteljes rombolása után csupán egyetlen erő volt képes Drezdát megmen­teni: a munkásosztály. Aki a jú­niusi ünnepségek alkalmival Drez­dába látogat, megláthatja az újjá­épült Zwingert és Hofkirchet, de meggyőződhet arról is, hogy a drez­dai Állami Opera a Drezdai Filhar­monikusok és a Kreuzchor sikere­sen folytatják a vétos zenei hagyo­mányait. A helyreállított képtérben mányait. A helyreállított Semper- féle Képtárban a látogató ismét megcsodálhatja a Sixtusi Madonnát és a többi, Szovjetunióból hazake­rült nagyszerű műalkotásti délmi műgyűjteményt. 1722-ben leltárt készíttetett a birtokában lévő műtárgyakról és a legjobbakat 1938 darabot — LepiInt báró veze­tésével rendeztetté. Ekkor jött lét­re a Drezdai Képtár, amely már 11 évvel I. Frigyes Ágost halála után a kor legjelentősebb fest­mény gyűjteményei közé tartozott. Fia, II. Frigyes Ágost még szen­vedélyesebb műgyűjtő volt. A kép­tár mesterműveinek legnagyobb része — köztük a Sixtusi Madonna — az 5 uralkodása alatt került Drezdába. A fejedelem 1763-ban bekövet­kezett halála után az ország a hét­éves háború és a nemesség pazar­lása folytán annyira elszegénye­dett, hogy az építkezés és a gyűj­tés teljesen abbamaradt. Több mint ; 70 évig tartott ez a stagnálás, amelynek mélyebb oka a polgárság tiltakozásában kereshető, az ab­szolutisztikus pompa ellen. Gott­fried Semper, a nagy építész és ' demokrata méltányolta először Pöp- 1 pelmann alkotásának nagyságát. ’ Terve, hogy a Zwingert az Elbáig ' kiterjessze, nem sikerült ugyan, mert a város megtagadta a sziik­■ séges eszközöket. Ehelyett a Zwin­■ gert a Képtárral zárta le, s így a tek. itt, akik önzetlenül szolgálták szülővárosukat. Ma sokszor hajlamosak vagyunk arra, hogy a művészi Drezda fogal­mát Matthäus Dániel Pöppelmann, George Bghr és Gaertanó Chiaveri barokk építkezéseinek korszakára korlátozzuk. Az 1530 körül kezdődő reneszánsz-korszak Drezdában mű­vészi vonatkozásban nem marad el a XVIII. századbeli barokkváros mögött. 1685 nyarán Ödrezda teljesen le­égett. Wolf Caspar von Henkel, drezdai építész nagyvonalú újjá­építési tervet készített, s ezt Erős Ágost uralkodása alatt némi vál­toztatással valóra is váltották. Azóta nevezik az Elba jobbpart- i ján fekvő régebbi várost Üjváros- ’ nak és a balparton fekvő, tulajdon­képpen újabb részt, Óvárosnak. , 1697-ben, amikor I. Frigyes Ágost [ elnyerte a lengyel királyi koronát, Drezda európai fővárosi rangra , emelkedett. I. Frigyes Ágost ural- ' kodása alatt épült fel a Zwinger, a Japán Palota, a Taschenberg ’ Palota, a Pillnitz Palota, a Frauen­kirche és egyéb épületek, amelyek | barokk jellegűvé tették a várost. 1. Frigyes Ágost tervszerűen bő- - vitette az 1560-ban alapított feje­Hogy valójában milyen régi ez a város, amelyet Herder egykor „eU bai Firenzének” nevezett, nem le­het pontosan megállapítani. Egy 1206-ból származó okmány utolsó bekezdésében említik meg először név szerint Drezdát. Ezért ünnepli a város ebben az évben fennállá­sának 750. évfordulóját, bár a vá­ros elismeréséről szóló okmány csak 1216-ban kelt. „Drezdany”-mak átevezték magu­kat a „mocsárerdö” szláv lakói, akik a VI. század második felében az Elba jobb partján telepedtek meg és a mai Újváros magvát ké­pezték. A meisseni őrgróf építette a Taschenbergen az első várat, s ez a drezdai Elba-híd hídfőjévé vált. Ez a híd már a Xlll. század végén teljesen kőből épült. 1485-ben Drezda a szász uralko­dóház állandó székhelye lett. A történetírás eddig általában ezzel az uralkodóházzal hozta kapcsolat­ba Drezda fellendülését. A Wetti- nák között kétségkívül volt néhány műértő fejedelem. A refor­máció bevonulása után megkez­dődő művészi fellendülést azonban döntő módon a gazdasági és poli­tikai hatalomra törő polgárság be­folyásolta. amelynek műveltsége messze túlszárnyalta a nemességét. A drezdai Kreuzschule nemcsak a kites fiú-énekkar otthona: sok pol­gári tudóst és hivatalnokot nevel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents