Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-03 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ EÍERl vili. évfolyam, 130, szám, 1956. július 3. vasárnap.

SZOLJI OK MEGYEI

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL;

A játék autó (2. o.)

Pedagógus nap (3. o.) Aranytartalék (4, o.)

Vita a második ötéves terv irányelveinek tervezetéről (5. o.)

Irodalom—Művészet (6—7, o.)

Itt az új menetrend (8. o.)

A nép tanítóit köszönt]ük

J

únius első vasárnapja új, szabad életünk hagyományos ünnepnapjává vált. Pedagógusainkat köszöntjük szívbéli, kedves ünnepségeken. Ez a nap joggal vált ünneppé. Társadalmunk szorgos munkásait, az ifjú nemzedék r— az egész nép — tanítóit, a tudás lelkes magvetőt ünnepeljük. Szívből köszöntjük eredményes, fárasztó és mégis magasztos mindennapi munkájukat.

Nagy forradalmi korszaknak — hazánk szocialista átalakításának —1 vagyunk tanúi és résztvevői. A munkásosztály, élcsapata vezetésével, gyökereden számolja fel a múlt gazdasági, társadalmi viszonyait és helyébe felépíti az újat, a dolgozók szabad társadalmát. A szocialista átalakulásnak, a régi elleni harcnak egyik legfontosabb területe a régi társadalom nevelte emberek átnevelése, valamint az ifjúság újtípusú, szocalista emberré való nevelése. Pártunk és államunk e nemes és magasztos munka végzésében nagymértékben támaszkodik a pedagógus elvtársak munkájára, segítő kezére.

A szocialista építés folyamatá- ban pedagógusainknak is meg kellett és meg kell vívnick a maguk harcát, hiszen többségükben őket is a régi társadalom nevelte. Elsősorban maguknak kell legyőzni önmagukban a régi, visz- szahúzó nézeteket, gondolkodásmódot és elismerni az újat, annak legyőzhetetlenségét. E belső harc megvívásához a munkásosztály forradalmi elmélete, a xnarxizmus- leninizmus 6egíti az elvtánsakat. Kétségtelen e harc nem könnyű feladat. Sokszor még a régi kerekedik felül gondolkozásukban, magatartásukban. Épülő, forrongásban és fejlődésben lévő életüknek csupán negatív jelenségeit hajlandók észrevenni egyesek, csak a lényegtelen összefüggéseket látják meg sok esetiben és ezekből következtetnek, mondanak ítéletet az újról, az újért eredményekkel és hibákkal küzdőkről. Saját harcuk megvívásához nagy segítséget nyújt népünk történetének sok kiváló pedagógusa, azok élete és munkássága, akik koruk nehéz viszonyai között is a nép tanítói tudtak lenni. Példaként említsük meg Táncsics Mihályt, aki nem a nehézségek felett riadozott, hanem tanítói munkásságának szerves részeként küzdött a nehézségek ellen is.

Ma már egészen más a helyzet. A hatalom visszavonhatatlanul a nép kezébe került. Az anyagi és erkölcsi körülmények alapvetően más, kedvező feltételeket biztosítanak a pedagógusok munkájához. Gyökeresen más típusúak a pedagógus élet és munka nehézségei. Ha Táncsics Mihály tudott küzdeni a társadalom haladásáért, a nép ügyéért olyan körülmények között, akikor pedagógusaink előtt még erősebben és perspektivikusabban áll ez a feladat napjainkban.

IT ed vés, pedagógus elvtársak! A közoktatás és a köznevelés fáradtságos, de örömteli munkájának egyszerű és mégis nagyszerű harcosai. Engedjék meg, hogy ünnepnapjukon — ami egyben a miénk is —• köszönetét mondjunk egész évi munkájukért. Pártunk és kormányzatunk elismeréssel fogadja 4« értékeli a nevelőknek a tanulók logikus, dialektikus gondolkodásmódja fejlődésében a tanulók szilárd anyagismerete, eszmei- politikai nevelése megalapozásában és fejlődésében, az ifjúság közösségi érzésének fejlesztésében, a tanulók munkára való nevelésében, egyszóval az ifjúság szocialista szellemű nevelésében ez évben elért eredményeit. Megyénk sok-sok pedagógusának nevét lehetne itt felsorolni, akik jó példát mutatva élenjártak e munkálatokban. A kiváló pedagógusok soraiba tartoznak Pál- di János tanár, Hargittai Tibor tanár, K. Tóth Lenke tanár, Szur- may Ernő tanár Szolnokon, Molnár János igazgató, Nyitrai Gyula tanár. Kisházi János tanyai tanító Mezőtúron, Dancsházi István igazgató Tiszasülyön, Gsásztvai István tanítók épzőintézeti tanár Jászberényben, Kovács Elemér tanítóképző gyakorló iskolai nevelő Jászberényben. Tóth Erzsébet óvónő Kisújszálláson, Morovénszki Andomé óvónő Tiszafüreden, Szakács Sándor és dr. Varga Lajos tanár Tisza- földváron, Kovács Sándotrné tanítónő Jászjákóhalmán, Medveczki Ferenc tanyai tanító Jászszentandrá- son, Demeter István tanyai tanító Jászfelsőszentgyörgyön.

TA olgozó népűnk és a párt jogo^ san bízik a pedagógus elvtársakban és munkájukban. A szülők, a társadalom bizalommal bízza a pedagógusok gondjaira az új nemzedéket E bizalom alapja az egyre nagyobb eredmények és maga az a tény, hogy pedagógusaink zöme sikeresen és tudatosan formálja önmagát, igyekszik maga is szocialista szelleművé válni, ami a jó oktató, nevelő munka előfeltétele. Meg kell mondanunk, e téren többet várunk pedagógusainktól. Kérjük és várjuk azt, hogy nagyobb erővel és lelkesedéssel ápolják a győzelmes új hajtásait, szívük egészével segítsenek lefaragni a rosz- szat.

A szocialista építő munkát továbbvivő új nemzedék nevelése nagyrészt a pedagógusok vállán nyugszik. Az ő munkájuktól komoly mértékben függ, hogy a gyermek milyen és hogy szocialista emberré fejlődik-e. Az iskolai szocialista nevelő munka döntő területei maga az oktatás és az ifjúsági szervezeti élet. Az oktatás, az oktatás folyamatában elsajátított ismeretek, készségek, képességek kétségtelenül a szocialista nevelés fontos részét képezik. A nevelés célját tekintve azonban mindez döntően a kommunista nevelés eszköze, mert az a szocialista építő munkában való hasznosítás érdekében történik. Mit vérünk ezzel kapcsolatban pedagógusainktól? Azt, hogy ne álljanak meg a világról alkotott helyes ismeretek és nézetek — még sokszor hűvös tárgyilagossággal történő —1 kialakításánál, hanem a szocializmus győzelmének tudatával áthatott érzelemvilággal minden tananyagot úgy tanítsanak, hogy azon keresztül is a kommunista világnézet igazsága és szépsége hassa át az ifjúság érzelemvilágát, meggyőződését, cselekedeteit és magatartását A társadalomnak nemcsak az ifjúság értelmi belátására van szüksége, hanem szívük egészére, teljes odaadásukra is a dolgozó emberek ügye iránt; Az iskolai oktatás folyamatában is pártos, céltudatos nevelő munkára van szükség,

IT gy gondoljuk, többet kell ten^ ni az alkotó pedagógiai munka kifejlesztésében is. A pedagógus elvtársak nagyobb önállóságra törekedjenek munkájukban, merészen keressék az új utakat és módszereket az oktató, nevelő munka, az ifjúsági szervezeti élet magasabb fokra emelése érdekében. Ne féljenek elgondolásaikat a tantestületben, vagy akár az irányító szervekkel is megvitatni. Ez szükséges a politechnikai oktatás bevezetésénél is, mert azt tapasztaltuk, hogy a számos helyen felmutatható szép eredmények mellett, sok helyütt bizonytalankodnak a politechnikai oktatás alkalmazása terén, nem tudnak hozzáfogni. Ne féljenek átvenni a jó tapasztalatokat és bátran keresni az új lehetőségeket. Pedagógiai munkásságukat az újért folyó küzdelem szenvedélyessége hassa át.

Az ifjúság nevelése nemcsak az óvónők, tanítók és tanárok feladata, hanem az egész társadalomé. A szülői nevelő munka, a környezet hatása alapvetően befolyásolja, alakítja a gyermek gondolkozását, magatartását és fejlődését. Ha minden dolgozó — elsősorban azonban a szülő — nem foglalkozik az ifjúsággal, a pedagógusok munkája sem érheti el a kívánt célt. Csak a társadalom, a szülők és a pedagógusok közös erőfeszítései, egységes és egyirányú nevelő munkája formálhatja újtfpusú emberré a felnövekvő ifjú nemzedéket. Azt kérjük a szülőktől, hogy gyermekeiket odahaza is a jövő öntudatos dolgozóivá neveljék, akik felnőve, egészséges testtel és lélekkel folytatják szüleik munkáját, öregbítve szüleiknek az új társadalom építésében kemény és áldozatos munkával szerzet dicsőségéig

A z iiskolai nevelő munka segí- ^ tése pártszervezeteinknek is fontos feladata. Főleg falusi párt- szervezeteink azonban nem eléggé értékelik, nem kielégítően ismerik az iskolák, óvodák és napközi otthonok belső életét, a pedagógus munkát. így egyrészt kellően munkájukat sem segíthetik, másrészt nem tudják helyesen megoldani a pedagógusok társadalmi munkába való bevonását. Sajnos van olyan igazgató, akinek 12 funkciója van

— többek között kulturfacsemete terjesztő is. A pártszervezetek és a tanácsok a pedagógusokat elsősorban olyan párt és társadalmi munkával bízzák meg, amely nem hátráltatja, sőt elősegíti őket a párt és a kormány által rájuk bízott fő feladat, az ifjúság nevelésében. — Például az ifjúsági mozgalom segítése, a kulturális és népművelési munka fellendítése, kiszélesítése. A pedagógus elvtársaik nagyon sokat tehetnek a lakosság tudományos, kulturális igényeinek kielégítése, a nép felvilágosítása érdekében, így válhatnak nemcsak az ifjúság, hanem valóban az egész nép

tanítóivá iß:

pedagógus Elvtársak! Kívá- i nunk ez ünnepnap alkalmával is még nagyobb sikereket, további jó munkálkodást az ifjúság szocialista nevelésében. Kívánjuk, legyenek a szocializmus ügyének még aktívabb harcosai.

Daróczi Miklós

az MPP Szolnok megyei VB ágit. prop,

osztályának politikai munkatársa

pártbizottság vezetői most legutóbl pl. az évi községfejlesztési tervei elkészítésével kapcsolatban olya: javaslatokat tettek a tanácsoknak melyek ellentétben állottak a ren delet szellemével, s amelyek anya gi alapjai sem voltak biztosítva, — Ugyancsak ebben a járásban Pallai né elvtársnő a közelmúltban utasí tóttá az örményesi tanácselnököt hogy másnapra hívjon össze rend kívüli tanácsülést. — De mé( akkor sem állt el szándékától, mi kor közölték vele, hogy az ellen kezik a tanácstörvénnyel s egyéb ként is néhány nap múlva tartjái rendes havi tanácsülésüket;

Általában véve helyes, hog) ha pártfunkcionáriusaink operatí ven is bekapcsolódnak a tanáé előtt álló feladatok végrehajtásába de nem jó módszer az, ha a fel adatot maguk akarják elvégezni Kétségtelen, hogy a tanács gyakra: nehézkesein áll hozzá egy-egy mun kához, lassan hajt végre egy-eg; fontos párt- vagy kormányhatáro zatot. Néhány tanácsvezetőnél nagy fokú kényelmesség, közömbösség ii tapasztalható. De mindez nem jo gosítja fel pártszerveinket, funk cion ári usainkat, hogy maguk vé gezzenek él egyébként a tamáosr; váró feladatokat. Nem helyes Kovács elvtárs tiszaföldvári tiitkáa módszere, hogy például még i begyűjtési ügyekben is ő intézkedik közvetlenül; A jászberényi járásban Jászjákóhalmán a tanács helyett hosszú időn át mag: a pártszervezet titkára intézkedett. — Bár ezek nagyrészben helyesek voltak, módszerével nem lehet egyetérteni; A; ilyen módszerek akarva, akaratlanul a felelősségvállalástól való tartózkodásra nevétik a tanácsiunk- cionáriusokat s az sem véletlen hogy az ilyen helyen dolgozó kommunista tanácsvezetők feleslegei embereknek tekintik masukat, elvesztik munkaikedvüket, közömbössé válnak a hibákkal szemben Ügy gondolkoznak, hogy nem bíznak bennük eléggé, a legapróbb ügyekben is agyon halmozzák őkei instrukciókkal, döntenek helyettük csupán az a feladatuk, hogy a kapott utasításokat mechanikusai: végrehajtsák.

Akkor lesz jő a pártszervezet irányító munkája.

a kapcsolat valóiában még egyes személyek között, vezetők között áll fenn,

ha az egyéni utasífgatásokat a kollektív vezetés elmélyü elemzésen alapuló módszerei váltják fel.

jobban tartják választóikkal a kapcsolatot, rendszeresebben tartják meg tanácstagi beszámolóikat és fogadóóráikat.

A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának tanulságai, a Politikai Bizottság Rákosi elvtárs által legutóbb megtartott beszámolója arra kötelez bennünket, hogy még erőteljesebben kell bevonnunk az államigazgatás feladatainak végzésébe a dolgozók széles tömegeit. Az elmúlt néhány esztendő bebizonyította, hogy tanácsainak nagykorúak, képesek a megfelelő pártvezetés mellett az előttük álló feladatok végrehajtására. A fejlődés egészében pozitív, — azonban nem lehetünk megelégedve. A ránk váró nagy országépítő feladatok szigorúan követelik, hogy állandóan csiszoljuk, tökéletesítsük tanácsaink munkáját, fokozzuk a pártirányítást, — pártellenőrzést;

Ennek a feladatnak jó végréhaj- tása döntően attól függ, hogyan foglalkoznak pártszervezeteink a tanácsok pártirányításával; A párt- szervezetekben dolgozó kommunistáknak alaposabban meg kell ismerniük a tanácsokat, azok felépítésének és működésének alapelveit. Ne tekintsék egyes elvtársak, — mint ahogy ez ma még így van — a tanácsszerveket csupán adminisztratív, közigazgatási szervnek, ne becsüljék le az ott folyó munkát és adjanak több segítséget

Abban komoly javulás van, hogy a pártbizottságok és tanácsok egyes vezetői között szorosabb lett a, kapcsolat, rendszeresebben beszélnek meg fontos elvi, gyakorlati kérdéseket.

De ez

A tanácsok pártirányitasaról

■*— megyei pártbizottság ülésén elhangzott beszámoló

és vita alapján

Elsőízben történt meg, hogy a megyei pártbizottság az egész megye tanácsainak munkáját, a tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti tevékenységének elemzését tűzte ülésének napirendjére. Az elmúlt csütörtöki ülésen mutatkozott meg teljes gazdagságában és sokoldalúságában ’egszélesebb tömegszervezetünk tevékenysége. — Mind a megyei párt-végrehajtó bizottság beszámolója, — melyet Kálmán István másodtitkár elvtárs tartott, mind az azt követó vita sok segítséget adott legfőbbképen a tanácsok munkájának, tömegkapcsolatának, pártirányításának megjavításához.

E cikkben a megyei pártbizottsági ülés erre vonatkozó útmutatásait kívánjuk egybefoglalni.

Az 1954-es tanácsválasztás óta mind gazdasági, mind kulturális téren sok eredményt tudunk felmutatni megyénkben is. Hogy 1955- ben közel tízezer, ez év első négy hónapjában közel háromezer család lépett a közös gazdálkodás útjára, hogy helyiipar terveinket a múlt évben 107 százalékra teljesítettük, hogy az elmúlt évben közel 150 millió forintot költöttünk a lakosság egészségügyi, kulturális igényeit kielégítő létesítmények építésére, felújítására — mindezek ösz- szefüggésben vannak a tanácsok javuló munkájával is.

A fejlődés lemérhető a tanácsülések színvonalának, látogatottságának emelkedésében is. Amíg 1955- ben a községi tanácstagoknak alig 70 százaléka jelent meg a tanácsüléseken, addig ez az arány ebben az évben már 80 százalék fölé emelkedett. Hasonlóan a járási, városi tanácsoknál is. A tanácstagok

tartását; Egy főre több mint két ezer kémény jut, azit ellátni sem miképpen nem tudja; Nyilvánva lóan jogos a lakosság panasza, hog; ennek ellenére a seprési díjaka szorgalmasan beszedik. Javaslato is adott a vb ülés: ne kirendeltséi legyen a városban, hanem kapcsol ják azt oda valamelyik vállalathcc vagy KTSZ-hez. Vannak tehát a: életnek fontos területei, melyei mind napirendre kívánkoznak a ta nács vb munkájában s akkor meg szűnik az egyoldalúság; így nen lesznek mechanikusak a tanács ülések s a tanácstagok is aktívab bakká válnak, mert látják, hogi olyan kérdéseket is megvitatnak amelyek megoldását sokszor köve teMk tőlük a választék:

Az utóbb! időkben a tanácsúié sek elé kerülő napirendek őeszeál lítása általában gondosabban törté- nik. Az egyes beszámolók azon bar — különösen a községekben — túlságosan általánosak, nem elemzi! eléggé a község megoldásra várt problémáit s azok megoldásánál módját: Gyakran tapasztalható

(Folytatása a 2-ik oldalon)

így bontakozhat csak k>: a kezdeményezés, így érvényesülhet a bírálat, önbírálat.

A tanácsok pártirányításának hibája még a megyében a túlzott egyoldalúság. A pártszervezetek lényegesen többet foglalkoznak az igazgatás * kérdésével, mint a tanácsnak az államhatalmi és tömegszervezeti jellegével. A tanács munkájának tárgyalásánál csak a begyűjtési, adófizetési, a tsz szervezési és gazdasági tervek teljesítése szerepel napirenden. Ezek fontos kérdések és a munka gerincét a jövőben is ezeknek kell képezniük. De foglalkozni kell a dolgozók jogos igényeinek kielégítését célzó problémákkal — kulturális vagy szociális ügyekkel is. Ne bízzák a pártszervezetek ezt úgy a ta- ácsra, mint mellékes feladatot. Nagyon helyes, hogy Papp József elvtárs, a mezőtúri vb. elnök megemlítette: a tanács vb napirendre tűzte a TITASZ és a kéményseprő vállalat munkáját is. Miért? Mert ezek a problémák ,.fájtak” a városnak. A kéményseprő vállalat kirendeltséginek olyan csekélyszámú alkalmazottja van. hogy képtelen elvégezni a kémények tisztántitkár elvtársnak csak az az el- i nők jó, aki az ő személyes utasít- gatásait ellentmondás nélkül végrehajtja.

Gyakori eset, hogy pártfunkció- , náriusaink nem ismerik eléggé az j állam törvényeit, rendeletéit s ■ ezekkel ellentétes utasításokat adnak. A törökszentmiklósi járási j

nem két választott szerv érintkezik egymással, mint kollektív testület. A vezetők kapcsolata helyes és szükséges, de ez nem helyettesíti a két választott szerv, a végrehajtó bizottságok kapcsolatát.

Ezen a téren még sok a kívánnivaló. Nem mindenütt tapasztalható, hogy a nagyobb feladatokat a párt és a tanács vb. osztályai közösen megbeszélnék s abba bevonnák a tanács vb. illetékes elnökhelyettesét, osztályvezetőjét s így próbálnának kialakítani véleményt a feladat végrehajtására. Ez így van megyei szinten is. A megyei pártvégrehajtó bizottság egyes osztályai a megyei párt-végrehajtó bizottsági ülésekre a megyei tanács egyes osztályaitól közvetlen kérnek bejelentést, különböző anyagokat, anélkül, hogy ezt megbeszélnék a tanácselnökkel, vagy helyettesével; A törökszentmiklósi járásban, Kisújszálláson különösen, de máshol is tapasztalható, hogy a pártbizottság maga hajt végre tanácsi feladatokat. A kunszentmártoni járásban is kialakult ez a fajta gyakorlat. A pártbizottság első és másodtitkára — á pártbizottság határozataitól eltérően utasítgatja a tanácsot. Gyakran nem veszik figyelembe a tanács vezetőinek tapasztalatait, nem hallgatják meg álláspontjukat. Vincze elvtárs, a cibakház: pártszervezet titkára csak néhány hónapja került a községbe, annak problémáit tehát nem ismerheti még alaposabban. Ennek ellenére gyakran ad .megfellebbezhetetlen” utasítgatásokat a tanács vezetőinek. Abádszalók községben éveken át mindig váltogatták a tanácselnököket, mert a községi párt-